Bioszféra

Nemsemmifüge! :-)

Ja és a többi kép majd este

Link
Link
Link
Néhány mai kép a többi még felrakásra vár !
Az elsõn az egyik fügfa alatt álló két emberhez lehet mérni a fákat....hát nem kicsik, nagyok
A másikon már elérett füge, a harmadikon pedig szétszedve....
De a képek nem adják vissza annyi szent....

Én egyszer a rádióban hallottam, hogy injekciózni lehet ellene a fákat. Elég bizarr ötlet, de állítólag az USAban bevált módszer.

Biza, lényegében Nyiregytõl-Szombathelyig bárhol túlél a füge, ahol vagy van egy domb, ami elég ahhoz hogy a téli minimum hõmérséklet -15 fok alá ne süllyedjen....az hogy beérik az viszont biztos, ha nem fagy el akkor beérik....

Íme : Link Link

De majd holnap láttok olyan vidókat fényképeket hogy bõdület

A füge nálunk sem volt a természetes növénytakaró része: segítettünk neki, hogy odataláljon a teraszhoz :-)
A szelídgesztenyékrõl nem is tudtam, bár tényleg: az utcánkban is volt egy üres telek két szelídgesztenyefával (sajna, már bekerítették õket), és ahogyan most eszembejut, Szentendrén túl is volt jónéhány fa a Kõhegy felé... A szelídgesztenyésekrõl lehet olvasni valahol bõvebben (pl. telepítették a fákat eredetileg)?
A vírusos kéregelhalás ellen lehet védekezni? :-(

Pókica:Link

Csakhogy nálam a szõlõhegyen a 2001-2005-ös években is volt rajta dögivel mikor sokhelyütt mértek bõven -20 fok alatti T-ket....

Igen, több is van, de nemcsak ott, hanem a város több részén is láttam már. Nekünk is van, de még sosem termett. Nem tudom miért, meddõ a bokor. Máshol láttam teremni.

A Börzsönyben még nem láttam fügét, de a dunakanyari részen biztos vannak (Zebegény, Nagymaros stb.)Az ottani déli oldalak hõtöbblete a valóban mediterrán hangulatú kiterjedt (és már a középkorban is ismert-kedvelt) szelídgesztenyések számára is kedvezõek.Csak a 90-es évek tömeges vírusos kéregelhalását nem bírják...

Így van, Hari volt, és több bokor is van. Szegény fügék ráadásul egy nagy forgalmú út mellett élnek (túl).

Nálunk Leányfalun (habár régen szõlõt termesztettek e vidéken, azért ez sem mediterrán táj) van egy fügebokrunk, körülbelül 20 éves. Minden õsszel a tövét betakarjuk, így szépen kihajtott még akkor is, amikor az ágak elfagytak (talán 2 alkalommal). Most két "nemzedék" gyümölcs van a hatalmas levelek között. Az egyik "adag" hamarosan beérik, de nem lesz olyan finom (belül elég száraz), mint az õszi "eresztés" szokott lenni, mert hiába a meleg, ez még összességében kevés a tökéletességhez. Majd szeptemberben! :-)

Hari linkelt Nyiregyházáról egy védett példányt ha jól emlékszem.

Ha jól tudom, ÉK-en is vannak élõ fügék, a Balaton-felvidéken is évszázadok óta terem, szóval nem annyira mediterrán ez, amennyire hiszed. Persze, ha télen tövig kifagy, abban az évben nem fog teremni. De ahogy Floo is írta, az idei enyhe tél (maradnék inkább a hosszú õsznél, tél az nem volt) megtette a hatását.

Még fügefát sem nagyon láttam errefelé, nem hogy olyan nagyokat SS Nem értem, Magyarországon megterem? Én úgy tudom, hogy mediterrán növény. Bár feléd azért megvannak a feltételek...
Azért megnézném/megkóstolnám

Jé, ez az "enyém" tesója Gondolom, a hangya ízlett neki

Sajnos itthon hagytam a fényképezõgépet, de a héten pótolnom kell, mert ekkora fügéket én múlt éven olaszban láttam valami extraféle fajtán, de ezek akkorák mint egy tök...az ízük pedig.....nyam-nyam
Ahogy lógnak a nagy lila gyümölcsök a fákon...elképesztõen látványos....

Még egy észrevétel, bár eddig is tudtam, most fényesen bebizonyosodott
Ugye a növényeknél az életben maradáshoz szükséges a téli halálos küszöb át nem lépése, illetve kell egy nyári napfény és hõösszeg....
Ha az elõbbi átlépi azt a bizonyos határt, akkor már tökmindegy mi lesz nyáron, halott elfagyott vagy részben elfagyott növénynek már mindegy, viszont ha nem fagy el télen, akkor a hõösszeg a mi klímánkon biztositva van....
Most megnézve a muraszemenyei szõlõhegyen a fügéket, elképesztõen látszik rajtuk hogy az elmúlt (2001-2005-ig) telek kemény hidegeit követõen ez az enyhe tél (-5-6 foknál nem volt hidegebb) után úgy és akkorát nõttek, olyan sûrû a lombjuk mint a dzsungel, a levelek 2-3 férfitenyér méretüek, akkorák a fügék hogy az olaszok is dobtak tõle egy hátast ! !
Gondolhatnánk hogy ez a meleg tavasz és nyár hatása, pedig nem....az enyhe télé....
Azon töröm az agyam, hogy ezt annak akit érdekel látnia kell, mert az idõjárás és a növényvilág kapcsolatának alap példája, olyan az a hely, hogy nem találok rá szavakat...

A tavalyi szinvai árvíz idején készült képeim: Link Link
Sikló a csalánosban. Az elsõ képen egy bátor hangya is látható!

Képekkel is alátámaszthatnád az eddig leírtakat.

Illetve még annyit, hogy annak a tájnak egyre inkább megalapozottabb a gyanúm, hogy a varasdi hegyek okoznak hõtöbbletet, mert most is még 10-kor is olyan meleg volt ott mint a huzat....külön világot él ott az idöjárás...
Hamarosan adatokkal is alátámasztom

Gyárekeek!

Nagyon durva, esküszöm sajnálom, hogy nem láthatjátok, de voltunk a muraszemenyei hegyen most este, a fügék akkorák mint egy nagyobb fajta körte, érettek finomak, a fügefák akkorát nõttek hogy az valami elképesztõ, olyan az egész hegy mintha több 100 km-t utaztam volna délre, varázslatos.....
Elképesztõ!

Link

Ez a madár neveli fiókáit a kertünkben egy szilvafán:Link

Ma már öntözni kellett itt is, pedig május 103 június 72 mm-t hozott. A föld teteje gyorsan kiszáradt 1-2 hét alatt.

Kárpáti harangrojt a Dobsinai jégbarlang bejáratától néhány méterre. Link

Nálunk is úgy néz ki a város, mintha augusztus volna már... A fû sárga szalma, néhány gyom zöld csak közte... :-(

De a legdurvább az, hogy Becsehelytõl 30km-re itt Nagyatádon viszont zölddel minden, alig bírja a városgondnokság anyagilag a fûnyírást.
A helyi zivatarok ekkora különbséget tudnak okozni ilyen relatíve kis távolságban.

Ma kirándulva (Schönbrunn-i erdö) arra lettünk figyelmesek, hogy egy varjú egy "hernyót" akar kirángatni a gazból. A varjú legnagyobb csodálkozására azonban az nem hernyó vége volt, hanem egy kb. másfél m-es kígyóé

Vagyis bizonyítást nyert az az általam is támogatott elmélet, miszerint a hogy -20 fok van télen vagy csak -3, semmilyen hatással nincs a kártevõkre???
Csak volt errõl egy vitánk kora tavasszal amiatt, hogy az idén a szakemberek katasztrófát jeleztek elõre, mert nem volt hideg ami kigyilkolja a kártevõket!
Bár az is lehet, hogy az enyhe tél nem csak a kártevõket, hanem azok pusztítóit is megkímélte, igy lényegében a több kártevõt több cinege zabálta, vagyis a természet visszacsatolása müködik.....
Én akkor is ezt vallottam, és most is ezt vallom...

Predátoraik, parazitáik felszaporodtak (természetes ellenségek), összeomlott a populáció.Nagyon egyszerûen.Máshol is megtörtént, ahogy várható volt és ahogy jósolták a szakemberek.
Szerencsére!

Link Forrás: Blikk

Ami örömteli, hogy az idén úgy tûnik teljesen eltûntek a Bükkbõl a gyapjaslepke hernyói. Pedig tavaly is még igen elkeserítõ volt a helyzet. Már csak a régi petecsomók emlékeztetnek rájuk.

Én is csak a meztelen csigákról hallottam, más kártevõt érdekes nem látni, persze a lótetû és a csimaszok téltõl függetlenül pusztítanak, kertásáskor nálam 5-6 db, egyenként 4-5 cm-es tetvet és jó pár csimaszt fordított ki az ásó.

Én ma láttam egy rakat sopanyol csigát...kb 1m2-en 5-10-et...szerencsére nem nálunk.

Sze:Ja nem ma,tegnap :-)

Egyébként hadd kérdezzem meg, hallott-e valaki komoly rovar, féreg és egyéb kártevõ okozta pusztitásról???
Csak mert ugye ment a vita kora tavasszal, hogy mivel nem pusztultak ki az enyhe tél miatt a kártevõk, így komoly pusztitást fognak végezni az idén....
Növekedett észrevehetõen a kártétel szerintetek??
Érdekel a téma, hogy mennyire van összefüggés a téli fagyok és a kártevõk életben maradása között???

Egyébként nagyon durva szárazság van, minden gyümölcs minden növény fonnyadt töppedt, száradt aszalt, fû már csak ott van ahol a fák árnyékot tartanak....
Igazából napokig kellene esnie hogy a talaj be tudjon ázni, és pótolni tudja a vízveszteséget, bár már késõ mert ami elfonnyadt annak már mindegy, a növényeket már most is komoly stressz éri....

Taki Meteo!
Mindketten tehettek egy sziveséget

Beindúlt a fügeérés, sõt a mogyoró is ehetõ már, ez utóbbi elég korainak tûnik.

Floonak? 3 vacogó pörölycápa!

Nem nekem, Floonak, te! Mondjuk egy pörölycápa..

Ha vacog az a cápa, nem jársz jól!

Tegyen a cápa egy szívességet

Jó akkor nem fújom le a jövö heti nyaralást
Meteo meg tehet egy szivességet

Cápák az Adriai-tengerben: Link
Amúgy nem kell félni a cápáktól, mert az emberhúst nem szeretik. Állítólag erre utal a sok cápatámadáshoz viszonyítva kevés haláleset.
Egyszerûen, miután egy cápa véletlenül megkóstolt egy embert, utána gyorsan kiköpi.

Köszi, hogy szakértõként már sokadjára kifejted a véleményed.
Nekem ilyen hosszas írásokhoz se a szaktudásom, se az idõm nem elegendõ.
Azt hiszem újra csak egyet tudok érteni veled!
Bár néhány idegen kifejezésnek még utána kell néznem.

Mondjuk a domborzat alapján azért sejthetõk azok a szélfolyosók, ahol nem kellene a zárt erdõt a várható szélirányra merõlegesen megbontani. Pl. egy szélnek kitett É-D-i gerincnek épp a nyugati oldalát letarolva, meghagyva a gerincen a keleti oldal bükkösét.
A bukószelek esetére már nehezebb felkészülni. Vagy mikor egy zivatar kifutószelét a domborzat tovább erõsíti.

Vigyázz Floo, meg ne egyen a cápa!

Egyetértek. Jellemzõ, hülye média! Miért is lett volna faji megjelölés, ha már az is bõven elég, hogy szenzációhajhásznak?!

Nem tudom volt-e korábban, vagy mennyire gyakori, de a hirek szerint 6 éve volt utoljára cápa arrafelé, gondoltam hogy nem ez az elsõ
Te tudsz valami korábbi adatról?

Jóska!
Nem tudok semmit az adriai cápapopulációról, nekem ezért meglepõ....de végül is nem is volt meglepõ...

Csatlakozom Andráshoz, ebben mi a meglepõ ?
A Földközi-tengerben 47 cápafaj õshonos (...), a leggyakoribb a kis macskacápa (max1m-es), húsát még árulják is, egyetlen igazi veszélyforrás a kék cápa lehet, aminek igazi hazája a trópusi, szubtrópusi tengerek, de a Földközi-tengerben is elõfordulnak, egy jó ideje ...