Hó- és zivatarlesen

Ezentúl megpróbálok érthetõen fogalmazni, a tegnapi hozzászólásom úgy látom, többeket megzavart Én sem az egész ÉNy-ot teszem (tettem) esélytelenné, írtam is, hogy nagyjából a Szombathely-Gyõr vonaltól "jobbra" számítok hevesebb eseményekre - azaz nagyjából ugyanaz, amit Te is írsz

Vélemény-update A front gyorsabbnak látszik, noha a prognózisok ellentmondóak. Van olyan forgatókönyv is, amelyik a szelet már a ma éjszaka második felében (azaz inkább holnap hajnalban) behozza ÉNy-ra (annak is a Ny-i felére ), így ott tartom az eddigi várakozásomat. Ezt támasztja alá az UWZ figyelmeztetõ-térképe holnapra, melyen az egész Burgenland továbbra is zöld Link AustroControl az éjszaka második felében gyenge záporokat is behoz, azaz náluk még kérdéses, mit várnak. ORF (noha nem ez a hivatalos) most meglepõen visszafogott, "záporok, zivatarok helyenként lehetségesek". Azaz vegyes a kép.

Az én meglátásom szerint a front mentén elszórtan várható konvektív csapadék, kis területekre fókuszálva, néhol a jég és szél miatt igen nagy károkat okozva. Sajnos országos esõre nem számítok, túl gyors lesz a rendszer.

Ahogyan számitottam rá folyamatosan veszik ki a modellek a csapit ÉKrõl még 4-5mmert jósolnak ide de lehet az is el illan majd pénteken(

Szerintem a fõmûsor akkoris csak Komáromtol fog kezdõdni, nálunk meg semmi...(akár csapadék nélkül is elsülhet a dolog.)

Pedig ezen a pár térkepen sajnos az jön le, hogy az erõsebb rész kikerül majd minket. Ezen nem a csapadéktömbök pillanatnyi helyzetét látni (bár ezt nem is mondtad), hanem az elõzõ egy óra csapadékösszegét. Így az óránkénti térképváltásoknál, akármennyire is gyorsan vonul a zivatar, nem maradhatna ki a térségünk másként, csak úgy hogy elkerül a fõ mûsor. Bár hozzáteszem, hogy én annak a jópár (összesen 5-6mm) mm-nek is örülnék, amit ide mutat
Abban viszont Neked van igazad, hogy biztosak majd csak péntek reggel lehetünk a dolgokban!
De jó lenne ha nem lenne igazam...

Na de szerintem idõ elõtt be is fog jönni és akkor nincs semmi!

Én a WRF csapitérképén nem azt látom, hogy átugorna minket, hanem inkább nagyon gyors áthelyezõdést látok, már ami a csapadéktömböket illeti. A korán bejövõ ÉNy-i szél a Kisalföldön már valóban lecsökkentené az esélyeket. Ezt viszont igazából csak aznap reggel vagy holnap este lehet nagyobb valószínûséggel elõre látni majd.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64700 - 2009-05-20 20:43:27)

Elég stabil az elõrejelzés péntekre. Egyetértve veled, így látom a veszélyes elemeket bekövetkezési valószínûség, ill. várható gyakoriság szempontjából:
1. szél (80 v 90 km/h-t meghaladó) sztem az ország kb. 30-50%-án
2. jég (legalább 2 cm-t meghaladó) sztem az ország kb. 10-25%-án
3. csapadék (legalább 25-30 mm körüli) kb. az ország 5-15%-án
A csapadék a gyors áthelyezõdés miatt sztem zömében 2-20 mm között lesz.

Természetesen továbbra is a szezon eddigi legnagyobb és legerõsebb konvektív helyzete várható, azzal együtt, hogy több helyen csalódást okozhat a felfokozott várakozások miatt.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64675 - 2009-05-20 20:14:1

Nézzük mi jöhet esetleg ki a pénteki eseményekbõl.
Energy Helicity Index - 0,5-1 felett kezd izalmassá válni a dolog.
Link
Hm... 1, 2 értéket vesz fel... szóval sanszos lehet szupercella?
Bulk Richardson Number - ha 10 és 60 között van, úgy tartja a szakirodalom, hogy ilyen esetekben ha megfelelõek a feltételek inkább szupercellás, multicellás konvekció a preferált.
Link
Hm... 10 és 50 közötti értékek.
Szóval esélyes lehet szupercella a mostani futások alapján.
Jég?
Link
Szóval durván 200-600 J/kg-nyi CAPE realizálódhat a jégnövekedési zónában (HGZ), ráadásul 20 m/s körül alakulhat a rétegben megfigyelt átlag szélsebesség - ergó szélnyírás is jó nagy lesz.
A hail paraméterem 16-24-es értéket vesz fel, de igazából 12-16-os értéknél idén május elején Franciaországban már fordult elõ 4-6 cm-s jég. Ráadásul, ha szupercella is képzõdik, akkor nem pláne nem lehet kizárni az extrém szignfikiáns jégméretet (>=5cm) sem a mostani modell számítások szerint. Viszont szupercella nélkül, multicellás zivinél is esélyes lehetne a nagy nagy méretû jég ezen számítások alapján.
Ezek a térképek a ma 00UTC-s futásból készültek. Pénteken reggel majd meglátjuk, hogy végülis milyen potenciális veszélyek lehetségesek majd.

Azt is hozzá kell tenni, hogy ha nem is az egész Ény-i résznek, mint ahogy Nyuli sejti, de legalábbis a szigetközi résznek nem sok "jóban" lesz része. Pl a WRF szerint Link Link Link szépen átugorna minket a keletkezés...
Amibe itt talán bízhatunk, az az hogy rendkívül szép jelenségeket láthatunk majd tõlünk délre és keletre. Feltéve, ha a magassági szélviszonyok ezt lehetõvé teszik, és nem sodorják fölénk, a még Ausztriában keletkezõ zivatarok üllõit... (szinte minden szinten Ény-i szél lesz, így talán a nem túl acélos csapadék mellett, és némi látványban bízhatunk)

WRF Péntek délutánra: Link Link Link eeej de szép is lenne ha ez így bejönne. Nem csak iszonyú látványos lenne, hanem végre itt is esne esõ.

Így van, pont erre a kiszáradásra számítok (számít rá a fene, de mit tegyünk? ). Ha (mint most látszik) a front gyorsabb a vártnál, akkor ide már péntek reggel megérkezhet, akkor pedig lõttek a látványosságnak. Minél K-ebbre van egy terület, annál több lesz az esély hevesebb eseményekre. De igazából az utolsó mondatodban van a lényeg

Szerk.: A hétfõi azért annyiban picit más volt, hogy ott a DNy-i áramlásba volt beágyazva a front, és maga a front elég lassú volt, sokáig fennakadt az Alpokon. Most talán más a helyzet (bár ettõl még nem jobb )

Nyuli: nem tudom, de a pénteki front pályája szerintem nagyon hasonlít a hétfõ éjjelire, vagyis DNY - ÉK. Benne van a pakliban persze az is, hogy a hirtelen északnyugatira forduló szél szabályszerûen "kinyírja", kiszárítja a front felettünk áthaladó szakaszát, viszont a péntek késõ délutánra várt Cape/Lifted index, összeáramlás, miegyéb több mint ígéretes, úgyhogy én még mindig 70-30%-hoz adnám, hogy aránylag nagy durranás lesz mifelénk is. Persze az egész csak pár órával az események elõtt tisztázódik le véglegesen!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64510 - 2009-05-20 09:27:12)

Amit még elfelejtettem, hogy szerintem a Budapest-Nagyatád vonaltól Nyugatra kapunk egy 1-est az Estofextõl, és a Kékestetõ-Békéscsaba vonalig pedig egy sárga jelzést. Ha nem változik semmi.
Bár, elnézve a 2006.08.20-i Estofexes elõrejelzést, ott az egész országra volt riasztás: Link
Mondjuk igaz, egy sárga bõven megadható a legtöbb területre.
Hajrá Pest-faktor!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64509 - 2009-05-20 09:19:53)

Megpróbáltam néhány környezõ nagyvárost (Prága, Krakkó, Bécs, Bp., Kolozsvár) rárakni a Bracknell front-elõrejelzésére.

Péntek, 12 UTC: Link
Szombat, 00 UTC: Link

Budapest nagyjából "félúton" van a két idõpont között, tehát a HF kb. este 8 körül érné el a fõvárost, átlagosan 50 km/h-s sebességgel. Ez persze mind csak kb.

Az események tehát még nappali fényben zajlanának jelen állás szerint. Hiszen a front elõtt lesz az iszonyat konvergencia Link Ehhez jön változatos területi eloszlásban 300-2500 J/kg CAPE, 28-46 fok TI, -1,-6 fok közötti LI, 0,-4 fokos SSI, 26-40 mm-nyi kihullható víz, 15-20 m/s-es 0-6 km-es szélnyírás, 20-250 m2/s2 SRH, Dunántúlon 4-es SCP és 0,1-0,5 közötti STP, jó nagy lesz a hõmérsékleti és a nedvességi kontraszt a front elõtti és mögötti területen, maga a front markáns örvényességi mezõt is hoz, szerintem minden adott SC-k kialakulásához Jelen állás szerint persze.

Jani is készül, 2 sec-cel gyorsabban

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64508 - 2009-05-20 09:19:51)

Most két nap pihenõ, aztán lehet készülni a péntekre.
Jelen állás szerint nagyot fog szólni, de még messze van, addig még kivehetik a nagy dolgokat a modellek.
A Bracknell egy másodfajú hidegfrontot prognosztizál, amely 22-én 12 és 24 UTC között átrobog felettünk. Link Link
A budapesti fáklyára tekintve rögtön látható, hogy a fõfutás adja a legtöbb csapadékot Link , ezért óvatosan kell bánni a térképekkel.
Ebbõl a térképcsomagból talán az alacsony LFC-LCL különbséget emelném ki Nyugaton, hozzátéve, hogy így a könnyebben beinduló konvekciót segíti a front is. Link
Ezért is a nagy STP értékek, de talán mindenbõl az idei év eddigi legnagyobb értékeit látjuk.
A szupercella.hu-s csomag: Link
Esélylatolgatás egyelõre még korai, de a fényképezõgépeket mindenki visszakérheti a rokonoktól, elhozhatja a szervizbõl, mert egyelõre úgy tûnik, lesz mit fotózni. Talán a legjobb felállás, ami most látszik, hogy délután ér ide a front, elõtte lenne idõ CAPE felhalmozásra.
Természetesen lesznek helyek, ahol a front szárazon fog áthaladni, lélekben erre is készülni kell.

Szerk: Joejack, egy rugóra jár az agyunk.

Hát akkor péntek, ÉNy tekintetében... Az elõjelek kedvezõek ugyan, de jelen állás szerint ez a nap sem az ÉNy-i heves eseményekrõl fog szólni. A HF Ny felõl érkezik, de az Alpok ezt szépen elferdíti, így a szokott szélcsatornában (Duna-mente, Kisalföld) ismét csak a száraz ÉNy-i szél lesz domináns, a front nyomáshulláma itt akadálytalanul nyomul be, a szél így "megelõzi" a frontot. Emiatt aztán ismét csak "száraz" HF-re számítok, ami persze nem zárja ki egy-két zápor, sõt akár gyenge dörgicse lehetõségét sem, de összességében (jelen állás szerint!, vélhetõen!) ismét csak olvasva fogjuk errefelé "átélni" a komoly zivatarokat. Nagyobb esély komolyabb eseményre (ismét csak az ÉNy-i régió tekintetében) a terület K-ebbre esõ felén lehetséges. Persze van még két nap addig, így van még egy kis remény. Visszatérünk rá

Friss GFS igen szép rendszer átvonulását jelzi péntek délutánra: Link Link Link Elég "laza" labilitás és szélnyírás értékek lesznek szerinte. (de ez még azért odébb van)

A legérdekesebb az benne, hogy ha 1 pontot figyelek, -fõleg ahol a legtöbb csapi zúdulhatott le- akkor tulajdonképpen, alig moccant onnan el, ill. keletkeztek az újabb cellák is.

Nagyon tettszik Pali a timelapse videó!

Köszi, de azt elfelejtettem írni hogy töltsétek le, mert úgy sokkal jobb minõségben nézhetõ (az oldal alján letölthetõ).

Írtó jó! Gratulálok!

Link Kora esti égkép DK-felé.

Timelapse felvételem a dél-pesti zivatarról.
Link

Ez a mai nap belet nézve.. Mi Ék-en nem kaptunk zuhét és a radar alapján se néz ki annak h remélhetünk éjszaka valamit.Ami de. biztató volt és jött a zuhé az olyan szépen össze is esett.Ebbõl a party-ból kimaradtam.

nyuli amúgy köszi szépen a jéggel kapcsolatos infot.

Kiskomoly Bájos kis darabka

Ez elég komoly!

Ezt a felvételt apám, Molnár László készítette a fülöpházi jégesõ után (max. jégméret: 5 cm átmérõ):

további képek, infó: Link

Az imént még elfelejtettem ideírni, hogy a mûholdfilm különösen bíztató!
Ez egy remek alkalom egy hatalmas, hosszabb életû(de nem szupercellás) zivatarkomlexum kiépülésére. Szerbia irányából futószalagon érkeznek a gomolyfelhõk DK-Mo-ra. A szörny tovább épülhet, csak úgy szürcsöli be a nedvességet.
Remélem nem fojtja le saját magát...

Hát ha így marad, akkor oltári opacs lesz ez a mai nap itt nálunk. A csongrádi zivatar üllõje épp ideterül Békés DNY-i részeire.
Viszont még nagyon-nagyon jól is elsülhet a dolog. A jófelbontású modellek egy csattanást, légköri karambolt várnak épp erre a térségre a délután második felére.
Nem akarom beleképzelni, de a mûhold és radarfilmen is látszik, hogy elkezdõdik ez a dolog, a Bács-Kiskun megyében alakuló szörnyeteg és a maros-menti zivatarrendszer is közeledik, oldalaz Orosháza irányába, elméetileg épp itt lehet az ütközõpont. Egy ilyen felhevült, labilis, fülledt légtömegben ilyen konvergencia óriási özönvizet is okozhat...

Szóval még van egy halovány remény, bár nem tudom ezt a szegedi üllõt bekalkulálta-e a modell...? (MM5)

Elõre is elnézést hogy nem szakmai hozzászólást írok, de...!
Ma reggel az elsõ zivatarban egy számomra furcsa dolgot láttam: Link 2-3 percig volt látható, utána kisebb esõfüggöny takarta (ha még ott volt egyáltalán). Láttam már érdekes alakú/érdekesen mozgó fractusokat, de ez valahogy egy picit másképpen néz ki. Apám hívta fel rá a figyelmem, õ azt mondta, hogy ilyet még nem látott. Az amire gondolok, avagy...? Köszönöm, és elnézést!

A világos magyarázatot köszönjük, nemhiába jártattam tegnap én se a szám az élettartamot illetõen.

Ellenben határozottan ellenzem a távolmaradásod, sõt, ennek ellentettjére kérlek, hisz a meteorológia iránti feltétlen szeretetet és tudásátadást nem árnyékolja be néhány akadékoskodás, hisz azzal épp az gyõzedelmeskedik!

A lényeg:
Sajnos 10óra óta csupán kerülgetik a tömbök környékem, itt mérhetõ csapadék se igen hiszem, hogy összejött.
Ellenben a katyvaszfelhõ órák óta rabul ejti a tájat és iszonyúan befüllesztette a levegõt.
Kora este van még remény eme térségben egy újabb konvekciós hullámra, ám annak is kérdõjeles a valószínûsége.

Érdekes a helyzet, de szerintem 5-6 körül kezdõdnek a komolyabb események, fõként Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú és Szabolcs megyékben. Nincs lefutva ez a nap.

Jelezték nekem, hogy Szegeden már mûsor van.
Pozitív az egészben, hogy már eddig is az elmúlt 24 órában nagy területeken hullott csapadék, igazándiból annyi, mintha front jött volna.

Végre megérkezett a várva várt esõ, csakhogy jéggel, de szerencsére károk nem nagyon keletkeztek. A kifutoszél a hajnal 2 h-i zivatar elõtt 80 km/h-ás volt, osszesen pedig 18 mm esett. Nagyon szép villámok csapkodtak (100 m-en belul)...

Szívesen, örülök, hogy tetszik

Ez nagyon jó! Kösz,hogy beraktad [az az utolsó 162,7 j os érték az már kb egy pisztolygolyó energiája...]

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#63814 - 2009-05-19 11:44:41)

A jégszemek sebességéhez egy kis adalék:

E.G. Bilham és E.F. Relf „A jégverés dinamikája“ címmel 1937-ben közzétett kiadványa, ill. J. Laurie 1964-ben végzett számításai szerint az alábbi elméleti kinematikus energiaértékekkel lehet számolni jégverés esetén, jó közelítéssel:

átmérõ [cm]/sebesség földetéréskor /becsapódási energia [j]

2,5 / 80 / 1,3
3,2 / 90 / 5,4
3,8 / 100 / 10,8
4,5 / 107 / 19,0
5,1 / 115 / 29,8
6,4 / 129 / 71,9
7,0 / 136 / 109,8
7,6 / 143 / 162,7

Pontosabb számításokhoz a

Vt(cm/s)=(0.2222*g*(dh-da)*(r² )/n

képletet lehet használni , ahol

Vt = maximális sebesség / becsapódási sebesség (terminal velocity); g = nehézségi gyorsulás 980 cm/s²; dh = tiszta jég fajlagos sürüsége (0,917 g/cm³ ); da = légsürüség (kb. 0,0012923 g/cm³ ); r = sugár; n = kinematikus viszkozitás földközelben (kb. 0,00018 g/cm/s).

Hú,akkor itt:Link
Csak még feldolgozás alatt van,kell kis idõ,mire nézhtõ lesz.
A videot nem tudom máshová felrakni...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#63653 - 2009-05-19 02:47:19)

Tegnap délután, kora este volt egy vita a meteorológiai társalgóban, amiben tájékozatlanságomnak, avagy szakmai hozzá nem értésemnek adott hangot elsõsorban Anarki, részint Wetsomra reagálva.
A vita egy átlagos zivatarcellák életidejérõl szólt, akkor lássuk, mit is ír a szakirodalom.
Talán az alábbi ábra az,ami legjobban szemléltet: Link (pdf fájl 2. oldalának lap teteje) Ez a csoportosítás Orlanski (1975) alapján készült, akit érdekel a teljes cikk: Link
Ez az írás volt korszakalkotó, mert a mai napig sokan idézik ezt a cikket, hisz elõször csoportosította ennyire részletesen a légköri mozgásrendszereket karakterisztikus méretük és életidejük alapján...
Aki ránéz az ábrára, az láthatja, hogy a zivatarok az ún. meso-gamma mozgásrendszerbe csoportosíthatók, amelynek karakterisztikus méretük: 2-20km, élettartamuk kb. 0.5 - 6 óra (Figyelem! Az ábra idõkarakterisztikái nem lineárisak!), mindenesetre durván az órás nagyságrendi kategória jeles képviselõi. Való igaz, hogy itt nem szól a fáma, hogy ezek milyen zivatarok, de ki kell hangsúlyozni, hogy a szervezett zivatarrendszerek már eggyel magasabb (meso-béta) kategóriába tartoznak, amelyeknek karakterisztikus élettartama több óra.
Továbbá meg kell említeni, hogy a skála alapján két nagyságrenddel lentebb helyezkedik el a "TERMIK", avagy a légbuborékok, amelyeknek fennmaradási ideje cca. 1-10 perc közé tehetõ. (A termik egyébként leginkább kézzelfogható jelei az égbolton a Cu humilisek, ennél fejlettebb gomolyformát ritkán alakítanak ki, ahhoz a kategória tetején lévõ fennmaradási idõt kell produkálniuk)
Tehát egy két nagyságrenddel kisebb karakterisztikus méretû légköri jelenség a maga 1-10 perces élettartamával és egy zivatar képzõdése és lebomlása között ennyire minimális lenne a különbség egy átlagos esetben? Kissé ellentmondásosnak érzem...
De közelítsük meg kicsit gyakorlati példával, szinoptikus oldalról is a zivatarok élettartamát! Remélem mindenki aláírja, magyarázat nélkül, hogy izobárikus mocsár idején, amikor a légkörben a magassággal szinte alig erõsödik a szél, azaz 0-hoz közelít a szélnyírás, akkor fejlettebb zivatarrendszerek (multi-, vagy szupercellás) nem igazán tudnak kialakulni.
Akkor rendszerint sok, monocellás zivatar jellemzõ, és ezek egyike másika igencsak komoly problémát tud okozni a különösen nagy csapadékával...Nyári félévben, Magyarországon a hosszan egy helyben álló zivatarokhoz kapcsolhatók leginkább az özönvízszerû esõk, amelyek lehetnek sima (monocellás) zivatarok. Problémát ezek rendszerint akkor okoznak, ha egy adott hely fellett akár egy-két órát is elidõznek, miközben csak egy adott cella ilyen aktív.
De ne rugaszkojunk el enniyre, aki radarképeket nézeget, az általában a negyed órás felbontásban látja az események alakulását. Ha egy átlag zivatar 15-25 percig él, akkor 1, legfeljebb 2 radarképen láthatja nyomát monocellás esetben is. Általában ennyi ideig követhetõk?

Összefoglalva tehát, elméleti és gyakorlati oldalról is igyekeztem alátámasztani azt az állításomat, miszerint egy átlagos zivatar(cella) életideje 0.5-1.5 órára tehetõ, természetesen a hosszabb idõtartam irányában bonyolódik a rendszer és a fogalmak is összemosódnak (különösen itt a 1.5 óra körül), amelyek alkalmat adhatnak vitára ... Természetesen egy zivatar fennmaradása rengeteg tényezõtõl függ, még olyanoktól is esetlegesen, amirõl nem is tudunk, de az átlagos esetet azért már néhány évtizede jól körülhatárolták...

Végkövetkeztetésképp pedig azt hiszem, jobb lesz, ha egy kicsit takarékra állítom magam a Meteorológiai társalgóban és egyéb más fórumokban is, hiszen akkor nem adhatok alkalmat egyes szakmabéli profi hozzáértõnek, hogy kérdõre vonjanak, hogy "félrevezessem" a többieket az informálatlanságommal. Elnézést a hosszért.