Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Eredetileg ide szántam... Egy kis képes beszámoló a száraz HF átvonulásáról: Link szép volt...
u.i.
Dzsibzon 102135. hozzászólását én vettem ki,mert õ belépett,én nem tudtam róla és véletlenül Dzsibzonként küldtem el,ami nem jó mert én nem Dzsibzon vagyok és különben is õ rakta tele a kocsit homokkal...
Kedves Moderátor! Légyszi hagyd benne ezt a hsz.-t,mert a kollega itt mellettem teljes alkotói válságba került a történtek miatt.
Megértésedet elõre is köszönömkyshooter
Képek a peremfelhõrõl: Link
Dzsibzon 102135. hozzászólását én vettem ki,mert õ belépett,én nem tudtam róla és véletlenül Dzsibzonként küldtem el,ami nem jó mert én nem Dzsibzon vagyok és különben is õ rakta tele a kocsit homokkal...
Kedves Moderátor! Légyszi hagyd benne ezt a hsz.-t,mert a kollega itt mellettem teljes alkotói válságba került a történtek miatt.
Megértésedet elõre is köszönömkyshooter
Képek a peremfelhõrõl: Link
Egy kis beszámoló:
Az MKR Keleti széle kb.20.15.-kor érte el Iregszemcse (Tolna megye) térségét.Látványos peremfelhõ alakult ki,ami igen gyorsan áthaladt felettünk.Több lecsapót figyeltünk meg Dzsibzonnal,majd a kb.100 km/h-sebességõ kifutószél és az általa felkavart homok (föld) bekergetett az autóba.
Dzsibzonnak sikerült is egy pár vödörnyi iregszemcsei talajmintát begyûjtenie az utastérbe,ugyanis a nagy csodálkozásban nyitva hagyta az ajtót,miután beszállt.Én csak akkor vettem észre,amikor a Mark III-ast próbáltam a csomagtartóban biztonságba helyezni és egyszercsak eltûnt a GPS fénye a mûszerfalon. Szerencsére a bajtárs ezt a tevékenységét egy erõteljes felszólítás után abbahagyta.A 65-ös úton visszafelé mindenhol letört ágak nehezítették a haladást,de végül biztonságban elértük a pályát.
Az MKR Keleti széle kb.20.15.-kor érte el Iregszemcse (Tolna megye) térségét.Látványos peremfelhõ alakult ki,ami igen gyorsan áthaladt felettünk.Több lecsapót figyeltünk meg Dzsibzonnal,majd a kb.100 km/h-sebességõ kifutószél és az általa felkavart homok (föld) bekergetett az autóba.
Dzsibzonnak sikerült is egy pár vödörnyi iregszemcsei talajmintát begyûjtenie az utastérbe,ugyanis a nagy csodálkozásban nyitva hagyta az ajtót,miután beszállt.Én csak akkor vettem észre,amikor a Mark III-ast próbáltam a csomagtartóban biztonságba helyezni és egyszercsak eltûnt a GPS fénye a mûszerfalon. Szerencsére a bajtárs ezt a tevékenységét egy erõteljes felszólítás után abbahagyta.A 65-ös úton visszafelé mindenhol letört ágak nehezítették a haladást,de végül biztonságban elértük a pályát.
Minket is rendesen telibekapott a vihar, eddigi életem során nem sok ehhez hasonlót láttam. Folyamatosan mennek a tûzoltók. Atyám, 30 mm esõ fél óra alatt??? A csapimérõben ennyi van.
Az elsõ körnek vége, Debrecen környékérõl elvonult az elsõ lánc-szerûség. Eredmény: 3,3 mm itt délen, de a város többi része jóval többet kaphatott így szemre is. Jég, jelentõs szél itt nem volt.
Kis szünet után nyakunkon a következõ adag, már látni É és NY felõl a villámlást, hallani a morajlást...sõt dörgést. Érezhetõen aktívvá vált a légkör az utóbbi két-két és fél órában, és bár az elõzõ hullám felhõzete látványra nem volt túl erõs, meglepõ volt a villám- és csapadéktevékenység aktivitása. A most közeledõ második hullám még ennél is biztatóbb már most, párás, meleg a levegõ, kívánni se lehetne most jobbat. Remélem nem lesz végül irreális a várakozásom...
Huhh...rég vártuk már ezt az estét...
Kis szünet után nyakunkon a következõ adag, már látni É és NY felõl a villámlást, hallani a morajlást...sõt dörgést. Érezhetõen aktívvá vált a légkör az utóbbi két-két és fél órában, és bár az elõzõ hullám felhõzete látványra nem volt túl erõs, meglepõ volt a villám- és csapadéktevékenység aktivitása. A most közeledõ második hullám még ennél is biztatóbb már most, párás, meleg a levegõ, kívánni se lehetne most jobbat. Remélem nem lesz végül irreális a várakozásom...
Huhh...rég vártuk már ezt az estét...
Szia,
A Ny-Balatoni tömbröl annyit hogy még egy dõrrenés sem volt nem h esõ. A radar szerint pedig kellett volna lennie vminek.
A Ny-Balatoni tömbröl annyit hogy még egy dõrrenés sem volt nem h esõ. A radar szerint pedig kellett volna lennie vminek.
Ez ugye még nem a front volt!?!?
Mert ha igen akkor kb semmitse ért az eddigi frappáns és nagyszerü elemzésekkel szemben. Borított mindent
Mert ha igen akkor kb semmitse ért az eddigi frappáns és nagyszerü elemzésekkel szemben. Borított mindent
Már csak a most kelet Ausztriában járó tömbben bízok, kérdés, mennyi marad benne.
Ajajj, félõ, hogy Észak-Dunántúlon nem lesz konvektív esemény, kezd beállni a sima esõ tendencia ott.
A Heves-Borsodi dombság egész jó. A szentgotthárdi cucc meg zúz Marcali felé
A Heves-Borsodi dombság egész jó. A szentgotthárdi cucc meg zúz Marcali felé
Zalalövõn babszem nagyságú jég esik. Anyum most telefonált, én 4 km-re délre vagyon Irsán itt még süt a nap...
Gyõrtõl nyugatra erõs felhõkeletkezés indult a mûhold szerint! Ez jó hír lehet(ne) az Észak-Dunántúlnak és akár Pestnek is!
Hoppá! Elsõ konvektív esemény a Mátralábán van, bár nyugaton is alakul. A végén még ÉK-en a Felvidék felõl kapjuk a csapit?
Igen, értettem, nagyrészt én is általánosságban beszéltem. A tapasztalatokat én is szeretem belecsempészni a latolgatásaimba.
Sziasztok!
Az én esélylatolgatásom Egyek környékére.
Ahogy az az esetek 99%-ában lenni szokott: Vagy feloszlik a zivatar mire elérne ide, vagy csak pár km-re kerül el.
Tehát itt Egyeken számottevõ csapadék várhatóan nem lesz, a környéken viszont lehet (Tiszafüred, Polgár, Poroszló).
Jég viszont messzire kerüljön el.
(Nem tudom, hogy mikor jelentkezem, mert mobilról nem lehet észlelni.)
Az én esélylatolgatásom Egyek környékére.
Ahogy az az esetek 99%-ában lenni szokott: Vagy feloszlik a zivatar mire elérne ide, vagy csak pár km-re kerül el.
Tehát itt Egyeken számottevõ csapadék várhatóan nem lesz, a környéken viszont lehet (Tiszafüred, Polgár, Poroszló).
Jég viszont messzire kerüljön el.
(Nem tudom, hogy mikor jelentkezem, mert mobilról nem lehet észlelni.)
A Balatontól délre már kevesebb nedvesség lesz, nagyobb konvektív gátlással, ezért kérdõjeles. Én ezt általánosságban mondtam, a vonal legdélebbi cellája szokott a legkeményebb lenni.
Azt hiszem mindannyiunk nevében megköszönhetem!! Ezért is érdemes látogatni ezt a fórumot! Rendkívül hasznos infókat, elemzéseket osztasz meg velünk- amikbõl sokat tanulhatunk! KK mégegyszer
Nagyjából hasonlóan látom én is.
12UTC környékén még nem igazán lesz megfelelõ a körülmény zivatarok kialakulásához az északnyugati országrész térségében. Igaz, hogy alacsony szintû konvergencia (alsó 150 hPa), valamint a differenciált divergencia (magasabb szinten divergencia, alacsony szinten konvergencia kedvezõ emelõ hatást biztosít) kedvezhetne a zivatarok kialakulásának. Van egy tényezõ, ami azonban a zivik kialakulása ellen hathat, ez a negatív differenciált örvényességi advekció. Hogy képes lesz-e ezt a negatív örvényességi advekciót a differenciált divergencia legyõzni, vagy közömbösítik egymást az jó kérdés. Lehet, hogy a gomolyfelhõ képzõdés már beindul, de nem fognak még kellõ magasra törni, inkább egy nagy clustert fognak képezni a congestusok.
Kellõ mennyiségû nedvesség ekkor elvben meglehet már és labilitási energia is rendelkezésre állhat.
12Z
Nedvesség:
Link
Differenciált örvényességi advekció(!) - vagyis nem maga az örvényesség, hanem maga az advekció nagysága, jellege 400 és 700 hPa között.
Link
Alacsony szinti konvergencia (alsó 150 hPa) - kék árnyalat a negatív divergenciát jelöli, vagyis ahol konvergens az áramlási mezõ:
Link
Továbbá egy paneles megjelenítésben a differenciált divergencia (bal felsõ ábra), 10m-es divergencia/konvergencia (jobb felsõ ábra), és a nedvesség, illetve nedvesség advekció + 4L-BLI (bal alsó)
Link
A bal felsõ ábrán zöld szagatott vonal jelzi a 850 hPa-os konvergenciát, a piros vonalak a 300 hPa-os divergenciát. A kettõ eredõje (300-850) adja differenciált divergenciát, ami ha pozitív azt jelöli, hogy magasabb szinteken divergensebb az áramlás, mint alacsonyabb szinten. Ez ugye a felemelésnek kedvez. A bal alsó ábrán a 2m-es specifikus nedvesség (g/kg) van színezve és a fehér folytonos vonalak által határolt területen van nedvesség advekció, a fehér szagatott vonalak területén szárazabb levegõ advektálódik. A piros vonalak az LI értékek.
Jól látszik, hogy ekkor még az egész Dunántúlon nedvesség advekció folyik - ami kvázi úgyis felfogható, mintha melegfronti jellegû folyamat játszódna le 2 m-en.
Valószínüleg északnyugati tájakon illetve valahol a Kisalföld délkeleti, déli részén lesz a berobbanás.
15Z-ra észak-dél tengellyel eléri a 12Z-s bécsi pozitív örvényességi advekció az ország nyugati területét:
Link
Érdemes megfigyelni, hogy Budapest térségében megjelenik egy gyenge pozitív örvényességi advekció szintén, ez még érdekes lesz nekünk.
Ha megnézzük, hogy ekkor kb hol van az alacsony szintû konvergenciánk, azt tapasztaljuk, hogy nagyjából Szengtgotthárdtól a Balatonon át a Cserhátig, majd a Magas-Tátráig nyúlik - északi ága a legerõsebb:
Link
Látjuk, hogy ez az erõs konvergencia vonal a pozitív differenciált örvényességi advekcióval összetalálkozik nagyjából Zala megye térségében, valamint a fõváros térségében. (Érdemes megjegyezni, hogy a Magas-Tátra térségében teljesen egybeesik a két fizikai jelenség.
A délnyugati országrészben a nedvességgel ekkortájt már nem valószínû, hogy gond lesz:
Link
Sõt, ez hogy éppen határeseten van a nedvesség még jó is. A kihullható vízmennyiségbõl látszik, hogy azért adott lenne a nedvesség a légkörben. De nézzünk itt meg még valamit. A hõmérsékleti gradiens a középsõ troposzférában (700-400 hPa):
Link
7,2 °C/Km... ami elég jó a jégképzõdés szempontjából. Labilitási energia:
Link
2000 J/kg, de még ha csak 1500 J/kg, akkor is kellõ energia jöhet össze a jégnövekedési zónában, hogy szignifikáns méretû jég képzõdhessen zivatarokban.
Link
A térképen jól látható, hogy 600 J/kg-nyi érték 15Z-re jó nagy területen meg lehet - talán még ennél nagyobb is - és olyan 25-30 m/s körüli szelek fújhatnak a jégnövekedési zónában. A 0 fokos hõmérséklet (nem nedves hõmérséklet) úgy 3500 m körül alakulhat, ami jónak mondható. A FHP jég paraméter(ez idei új változat ezért a v2) 24-28-as értéket is felvesz, de bõven 16 felettieket. (Itt megjegyezném, hogy az amerikai eseteket mikor vizsgáltam, a 20-28-as értéknél már bõven lehetett számítani, akár elszórtan is szignfikáns jéggel járó heves zivatarokat, sõt ilyen 24-28-as értéknél már az 5 cm-nél nagyobb jégra is komoly az esély.)
12Z-re egyébként így néz ki:
Link
Vagyis még a Kisalföld térségében is 10-16 körüli az érték.
De még mielõtt rátérnénk a szignifikáns lehetséges kísérõ jelenségekre menjünk még tovább.
18Z-re a következõ képpen alakulhat a helyzet.
A differenciált pozitív örvényességi advekció ekkortájt kb a Somogy-Pest megye vonalban helyezkedhet el:
Link
21Z-re pedig egy szép Pécs-Duna-Tisza köze vonalban ívelõdhet:
Link
18Z-re gond maximum Baranya megye térségében lehetne:
Link
de ha kiépül a dél-dunántúli rendszer az kellõképen benedvesíti majd, így tovább fog haladni. Ugyanakkor ez egy potenciális veszélyt jelent majd a viharos szelekre vonatkozóan.
21Z-re azonban
Link
már csak a Tiszántúlon és az ország déli felén marad kellõ nedvesség, így igazából ekkor tájt már csak ezeken a részeken lehetne zivatarokra számítani.
Az is látható, hogy 18Z-re már csak a Tiszántúlon és délen lesz alacsony szintû konvergencia és 21 Z-re még épp hogy határon belül lehet:
Link
Link
Utóbbi idõlépcsõnél inkább már a differenciált örvényességi advekció valamint a differenciált divergencia eredményezhet emelt konvekciós zivatarokat. Az is inkább a Tiszántúlon:
Link
Látható, hogy 21Z-re a szárazabb levegõ advektálódása már a Tiszáig jut és a differenciált divergencia is csak ott pozitív szinte, így ez az ottani kevés pozitív örvényességi advekcióval emelhet.
18Z-re viszont még ez a helyzet:
Link
Látható, hogy pozitív differenciált divergencia északkelet-Kecskemét-Balaton vonalon még van és ha emlékszünk, hogy a Balaton és Fejér megye térségben még ott van a pozitív örvényességi advekció:
Link
így esélyes lehet, hogy a Dunántúl középsõ részén.. pontosabban szólva egy Balaton-Budapest-Szolnok-Kecskemét által határolt négyszög térségében kicsit elidõzhet, illetve nagyon aktivizálódhat 18Z-ra a zivatarképzõdés.
Ekkorra a jéggel kapcsiban a helyzet:
Link
vagyis inkább az ország déli részére korlátozódna a szignifikáns méretû jég elõfordullásának esélye.
21Z-nél látható, hogy hiába lesz éjjel már a feltételek még kedveznek a szignifikáns jég képzõdésének a Tiszántúlon, valamint az ország déli, délkeleti részén:
Link
Ami a szupercellák esélyét illeti:
BRN
12z
Link
15z
Link
18z
Link
21z
Link
Látható, hogy zömmel 10 és 60 közöttiek az értékek, de 15Z körül jelentekezett 80-140 körüli BRN érték, ami azt sejtetné, hogy esetleg ott izolált egy-cellás jelleggel indulhat, de valószínûleg multicellás jellegbe fog átmenni. Szóval jellemzõen multicellás, illetva ha kedvezõek a körülmények szupercellás jellegû konvekcióval lehetne számolni. Ez utóbbi, hogy hol lehet sanszosabb nézzük meg az EHI-t:
EHI
12z
Link
15z
Link
18z
Link
21z
Link
Vagyis jellemzõen 0,5 vagy a feletti értéket inkább a Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza köze déli részén vesz fel az EHI. Szóval északkeleti harmadon nem nagyon esélyes az SC.
Legesélyesebb a Dunántúl délnyugati harmada, ahol GFS és ECMWF egyet értve 1 körüli értéket vázol. Nem hidrosztatikus modell futások is látnak esélyt mezociklon képzõdésre a Dunántúl délnyugati harmadán.
SCP 1 körüli
Link
Ami még aggodalomra adhat okot az a magas DCAPE érték 15Z körül:
Link
A problémát az jelenti, hogy ha a délnyugati rendszer létrejön, akkor nagyon jó eséllyel az is MKR jellegû zivatar-láncolat lehet és ahogy jeleztem a szárazabb déli területeken igen komoly széllökéseket produkálhat. Talán ezért van, hogy az MM5 fõleg a délnyugati és déli területekre jelez 90-100 km/h feletti széllökéseket. Mondjuk Derecho nem valószínû, hogy kialakulna, de bow echos rendszert elutdnék képzelni, de ez mondom bizonytalan és több információt kellene átnézni ez utóbbihoz.
Szóval 90 feletti szél még szupercellákon kívül is esélyes lehet.
Továbbá benne van a pakliban hogy nem csak helyenként lehet szignifikáns jég... sõt nem kizárt, hogy egy-két helyen fõleg a Dunántúl délnyugati harmadán, esetleg Duna-Tisza köze déli részén az 5 cm körüli, vagy afeletti jég... pláne, ha szupercella is képzõdik abban igazából jó esélyel lehet számítani 4-5 cm körüli jégre.
Ezen fentieket a GFS 00Z-s futása alapján írtam zömmel és mindenképpen feltételes módban olvasandó - lévén, hogy az idõjárásban egy dolog 100%-os hogy változik .
Szerk:
Ha esetleg valaki vadásznak indulna... ez most az én szerény véleményem, de érdemes lehet azért elmenni Zala megye térségébe onnan neki lehet indulni a Balatoni térségnek is és fel Budapest fele, de el lehet indulni is délnyugatnak hogy képzõdik a rendszer. Természetesen északon, fõleg az Északi-középhegység térségében is érdekes dolgok lehetnek a nagyon erõs konvergencia miatt.
12UTC környékén még nem igazán lesz megfelelõ a körülmény zivatarok kialakulásához az északnyugati országrész térségében. Igaz, hogy alacsony szintû konvergencia (alsó 150 hPa), valamint a differenciált divergencia (magasabb szinten divergencia, alacsony szinten konvergencia kedvezõ emelõ hatást biztosít) kedvezhetne a zivatarok kialakulásának. Van egy tényezõ, ami azonban a zivik kialakulása ellen hathat, ez a negatív differenciált örvényességi advekció. Hogy képes lesz-e ezt a negatív örvényességi advekciót a differenciált divergencia legyõzni, vagy közömbösítik egymást az jó kérdés. Lehet, hogy a gomolyfelhõ képzõdés már beindul, de nem fognak még kellõ magasra törni, inkább egy nagy clustert fognak képezni a congestusok.
Kellõ mennyiségû nedvesség ekkor elvben meglehet már és labilitási energia is rendelkezésre állhat.
12Z
Nedvesség:
Link
Differenciált örvényességi advekció(!) - vagyis nem maga az örvényesség, hanem maga az advekció nagysága, jellege 400 és 700 hPa között.
Link
Alacsony szinti konvergencia (alsó 150 hPa) - kék árnyalat a negatív divergenciát jelöli, vagyis ahol konvergens az áramlási mezõ:
Link
Továbbá egy paneles megjelenítésben a differenciált divergencia (bal felsõ ábra), 10m-es divergencia/konvergencia (jobb felsõ ábra), és a nedvesség, illetve nedvesség advekció + 4L-BLI (bal alsó)
Link
A bal felsõ ábrán zöld szagatott vonal jelzi a 850 hPa-os konvergenciát, a piros vonalak a 300 hPa-os divergenciát. A kettõ eredõje (300-850) adja differenciált divergenciát, ami ha pozitív azt jelöli, hogy magasabb szinteken divergensebb az áramlás, mint alacsonyabb szinten. Ez ugye a felemelésnek kedvez. A bal alsó ábrán a 2m-es specifikus nedvesség (g/kg) van színezve és a fehér folytonos vonalak által határolt területen van nedvesség advekció, a fehér szagatott vonalak területén szárazabb levegõ advektálódik. A piros vonalak az LI értékek.
Jól látszik, hogy ekkor még az egész Dunántúlon nedvesség advekció folyik - ami kvázi úgyis felfogható, mintha melegfronti jellegû folyamat játszódna le 2 m-en.
Valószínüleg északnyugati tájakon illetve valahol a Kisalföld délkeleti, déli részén lesz a berobbanás.
15Z-ra észak-dél tengellyel eléri a 12Z-s bécsi pozitív örvényességi advekció az ország nyugati területét:
Link
Érdemes megfigyelni, hogy Budapest térségében megjelenik egy gyenge pozitív örvényességi advekció szintén, ez még érdekes lesz nekünk.
Ha megnézzük, hogy ekkor kb hol van az alacsony szintû konvergenciánk, azt tapasztaljuk, hogy nagyjából Szengtgotthárdtól a Balatonon át a Cserhátig, majd a Magas-Tátráig nyúlik - északi ága a legerõsebb:
Link
Látjuk, hogy ez az erõs konvergencia vonal a pozitív differenciált örvényességi advekcióval összetalálkozik nagyjából Zala megye térségében, valamint a fõváros térségében. (Érdemes megjegyezni, hogy a Magas-Tátra térségében teljesen egybeesik a két fizikai jelenség.
A délnyugati országrészben a nedvességgel ekkortájt már nem valószínû, hogy gond lesz:
Link
Sõt, ez hogy éppen határeseten van a nedvesség még jó is. A kihullható vízmennyiségbõl látszik, hogy azért adott lenne a nedvesség a légkörben. De nézzünk itt meg még valamit. A hõmérsékleti gradiens a középsõ troposzférában (700-400 hPa):
Link
7,2 °C/Km... ami elég jó a jégképzõdés szempontjából. Labilitási energia:
Link
2000 J/kg, de még ha csak 1500 J/kg, akkor is kellõ energia jöhet össze a jégnövekedési zónában, hogy szignifikáns méretû jég képzõdhessen zivatarokban.
Link
A térképen jól látható, hogy 600 J/kg-nyi érték 15Z-re jó nagy területen meg lehet - talán még ennél nagyobb is - és olyan 25-30 m/s körüli szelek fújhatnak a jégnövekedési zónában. A 0 fokos hõmérséklet (nem nedves hõmérséklet) úgy 3500 m körül alakulhat, ami jónak mondható. A FHP jég paraméter(ez idei új változat ezért a v2) 24-28-as értéket is felvesz, de bõven 16 felettieket. (Itt megjegyezném, hogy az amerikai eseteket mikor vizsgáltam, a 20-28-as értéknél már bõven lehetett számítani, akár elszórtan is szignfikáns jéggel járó heves zivatarokat, sõt ilyen 24-28-as értéknél már az 5 cm-nél nagyobb jégra is komoly az esély.)
12Z-re egyébként így néz ki:
Link
Vagyis még a Kisalföld térségében is 10-16 körüli az érték.
De még mielõtt rátérnénk a szignifikáns lehetséges kísérõ jelenségekre menjünk még tovább.
18Z-re a következõ képpen alakulhat a helyzet.
A differenciált pozitív örvényességi advekció ekkortájt kb a Somogy-Pest megye vonalban helyezkedhet el:
Link
21Z-re pedig egy szép Pécs-Duna-Tisza köze vonalban ívelõdhet:
Link
18Z-re gond maximum Baranya megye térségében lehetne:
Link
de ha kiépül a dél-dunántúli rendszer az kellõképen benedvesíti majd, így tovább fog haladni. Ugyanakkor ez egy potenciális veszélyt jelent majd a viharos szelekre vonatkozóan.
21Z-re azonban
Link
már csak a Tiszántúlon és az ország déli felén marad kellõ nedvesség, így igazából ekkor tájt már csak ezeken a részeken lehetne zivatarokra számítani.
Az is látható, hogy 18Z-re már csak a Tiszántúlon és délen lesz alacsony szintû konvergencia és 21 Z-re még épp hogy határon belül lehet:
Link
Link
Utóbbi idõlépcsõnél inkább már a differenciált örvényességi advekció valamint a differenciált divergencia eredményezhet emelt konvekciós zivatarokat. Az is inkább a Tiszántúlon:
Link
Látható, hogy 21Z-re a szárazabb levegõ advektálódása már a Tiszáig jut és a differenciált divergencia is csak ott pozitív szinte, így ez az ottani kevés pozitív örvényességi advekcióval emelhet.
18Z-re viszont még ez a helyzet:
Link
Látható, hogy pozitív differenciált divergencia északkelet-Kecskemét-Balaton vonalon még van és ha emlékszünk, hogy a Balaton és Fejér megye térségben még ott van a pozitív örvényességi advekció:
Link
így esélyes lehet, hogy a Dunántúl középsõ részén.. pontosabban szólva egy Balaton-Budapest-Szolnok-Kecskemét által határolt négyszög térségében kicsit elidõzhet, illetve nagyon aktivizálódhat 18Z-ra a zivatarképzõdés.
Ekkorra a jéggel kapcsiban a helyzet:
Link
vagyis inkább az ország déli részére korlátozódna a szignifikáns méretû jég elõfordullásának esélye.
21Z-nél látható, hogy hiába lesz éjjel már a feltételek még kedveznek a szignifikáns jég képzõdésének a Tiszántúlon, valamint az ország déli, délkeleti részén:
Link
Ami a szupercellák esélyét illeti:
BRN
12z
Link
15z
Link
18z
Link
21z
Link
Látható, hogy zömmel 10 és 60 közöttiek az értékek, de 15Z körül jelentekezett 80-140 körüli BRN érték, ami azt sejtetné, hogy esetleg ott izolált egy-cellás jelleggel indulhat, de valószínûleg multicellás jellegbe fog átmenni. Szóval jellemzõen multicellás, illetva ha kedvezõek a körülmények szupercellás jellegû konvekcióval lehetne számolni. Ez utóbbi, hogy hol lehet sanszosabb nézzük meg az EHI-t:
EHI
12z
Link
15z
Link
18z
Link
21z
Link
Vagyis jellemzõen 0,5 vagy a feletti értéket inkább a Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza köze déli részén vesz fel az EHI. Szóval északkeleti harmadon nem nagyon esélyes az SC.
Legesélyesebb a Dunántúl délnyugati harmada, ahol GFS és ECMWF egyet értve 1 körüli értéket vázol. Nem hidrosztatikus modell futások is látnak esélyt mezociklon képzõdésre a Dunántúl délnyugati harmadán.
SCP 1 körüli
Link
Ami még aggodalomra adhat okot az a magas DCAPE érték 15Z körül:
Link
A problémát az jelenti, hogy ha a délnyugati rendszer létrejön, akkor nagyon jó eséllyel az is MKR jellegû zivatar-láncolat lehet és ahogy jeleztem a szárazabb déli területeken igen komoly széllökéseket produkálhat. Talán ezért van, hogy az MM5 fõleg a délnyugati és déli területekre jelez 90-100 km/h feletti széllökéseket. Mondjuk Derecho nem valószínû, hogy kialakulna, de bow echos rendszert elutdnék képzelni, de ez mondom bizonytalan és több információt kellene átnézni ez utóbbihoz.
Szóval 90 feletti szél még szupercellákon kívül is esélyes lehet.
Továbbá benne van a pakliban hogy nem csak helyenként lehet szignifikáns jég... sõt nem kizárt, hogy egy-két helyen fõleg a Dunántúl délnyugati harmadán, esetleg Duna-Tisza köze déli részén az 5 cm körüli, vagy afeletti jég... pláne, ha szupercella is képzõdik abban igazából jó esélyel lehet számítani 4-5 cm körüli jégre.
Ezen fentieket a GFS 00Z-s futása alapján írtam zömmel és mindenképpen feltételes módban olvasandó - lévén, hogy az idõjárásban egy dolog 100%-os hogy változik .
Szerk:
Ha esetleg valaki vadásznak indulna... ez most az én szerény véleményem, de érdemes lehet azért elmenni Zala megye térségébe onnan neki lehet indulni a Balatoni térségnek is és fel Budapest fele, de el lehet indulni is délnyugatnak hogy képzõdik a rendszer. Természetesen északon, fõleg az Északi-középhegység térségében is érdekes dolgok lehetnek a nagyon erõs konvergencia miatt.
A mai napról eszembe jutott egy másik lehetséges kimenet is. 2 éve volt így nyár elején asszem, mikor egy erõs bow echo rohant végig az országon és meg sem állt a Boszporuszig... (Akkor volt kint talán elõször a vörös zivatar és felhõszakadás riasztás a figyelõrében.)
Az ilyen esetekben a Dunántúl északi felén indul be a dolog, a Duna vonalát elérve a cucc déli oldalán erõs keletkezés kezdõdik és a rohanó szelektõl hajtva DK felé indul a cucc, miközben a cellafûzér északi része továbbra is tartja a NY-K irányú haladást... Az ilyen zivatarláncok nem igazán szoktak elgyengülni még a Tiszántúlra érve sem.
Az általam leírt 2 esetbõl most ezt a másodikat tartom kevésbé valószínûnek...
Szívesen ízlelgetnék így ebéd után egy konvektív elõrejelzést desszert gyanánt.
Az ilyen esetekben a Dunántúl északi felén indul be a dolog, a Duna vonalát elérve a cucc déli oldalán erõs keletkezés kezdõdik és a rohanó szelektõl hajtva DK felé indul a cucc, miközben a cellafûzér északi része továbbra is tartja a NY-K irányú haladást... Az ilyen zivatarláncok nem igazán szoktak elgyengülni még a Tiszántúlra érve sem.
Az általam leírt 2 esetbõl most ezt a másodikat tartom kevésbé valószínûnek...
Szívesen ízlelgetnék így ebéd után egy konvektív elõrejelzést desszert gyanánt.
Jelen állás szerint a következõkre számítok:
A kora délutáni óráktól nagyjából a Kõszeg-Zalaegerszeg vonaltól Ny-ra (azaz a klasszikus Alpokalján) igen heves zivatarok lehetnek, az igen komoly szélnyírás okán rotáló cellákkal (bár a dologhoz hozzátartozik, hogy CAPE és szélnyírás nem lesznek átfedésben). E zivatarok extrém jeget és igen erõs csapadékot adhatnak. A zivatarok várhatóan vonalba rendezõdnek, helyenként orkánerejü széllökéseket produkálnak és nem kizárt a nemmondomkimicsoda kialakulása sem. ÉNy-on ezzel szemben csupán normál zivatarokra számítok, igazán komoly események nélkül.
Figyelem: mindez erõsen feltételen módban, természetesen, még most is
A kora délutáni óráktól nagyjából a Kõszeg-Zalaegerszeg vonaltól Ny-ra (azaz a klasszikus Alpokalján) igen heves zivatarok lehetnek, az igen komoly szélnyírás okán rotáló cellákkal (bár a dologhoz hozzátartozik, hogy CAPE és szélnyírás nem lesznek átfedésben). E zivatarok extrém jeget és igen erõs csapadékot adhatnak. A zivatarok várhatóan vonalba rendezõdnek, helyenként orkánerejü széllökéseket produkálnak és nem kizárt a nemmondomkimicsoda kialakulása sem. ÉNy-on ezzel szemben csupán normál zivatarokra számítok, igazán komoly események nélkül.
Figyelem: mindez erõsen feltételen módban, természetesen, még most is
Igen, én is néztem a vasárnapot, csak még nem merültem bele, mert egyelõre a mai napra vagyok nagyon kiváncsi
Viszont nagyon köszönjük ezt szuper kis helyzetelemzést! Ezekbõl mindig sokat lehet tanulni!
Szerk: Koczkás
Viszont nagyon köszönjük ezt szuper kis helyzetelemzést! Ezekbõl mindig sokat lehet tanulni!
Szerk: Koczkás
Vasárnap délután/este a gfs bemutatja a CIN vs. SC konvektív iszapbírkózást!
A helyzet meglehetõsen egyszerû, ahol vki meglát vasárnap délután vagy este a Dunántúlon vagy a középsõ országrészben egy Cu med-et vagy Cu cong-ot ott 15-20 perc múlva nagyon erõs SC tombolása várható. A CIN a 850 körüli melegedés miatt igen erõs lesz az ország nagy részén. 50-120-as értéket is felvesz. Persze a melegedés a gátló réteg feletti részén az év talán eddigi legerõsebb CAPE-t hozza össze optimális szélnyírási viszonyok mellett(500-on elmarad a melegedés, sõt kisebb hûlés is végbe megy). Késõ délután este ény felõl emelést generáló örvényesség érkezik, ami berobbanthatja a légkört. Emellett erõs konvergencia lesz jelen a Dunántúlon, több helyen tized és fél fokokon múlhat a "semmi vagy a minden"... Valószínû, hogy ott töri át inkább a gátló részt az emelkedõ levegõ ahol még nem lesz elég erõs a bemelegdés, de a konvergencia és nedvesség már elég jó lesz. Ha nem sikerül a talajról induló konvekció a meleg rétegbõl akkor is indulhat akár este/ éjszaka emelt SC-t létrehozó keletkezés, amikor odaér a középszintû emelés.
Koczkás: Ezt már kedd/szerda óta "vica-versa" elemzik/zük.
Gondolom az idei év elsõ nagy konvektív helyzetére tekintettel az sc.hu-n is lesz kitéve Konvektív elõre, hamarosan...
A helyzet meglehetõsen egyszerû, ahol vki meglát vasárnap délután vagy este a Dunántúlon vagy a középsõ országrészben egy Cu med-et vagy Cu cong-ot ott 15-20 perc múlva nagyon erõs SC tombolása várható. A CIN a 850 körüli melegedés miatt igen erõs lesz az ország nagy részén. 50-120-as értéket is felvesz. Persze a melegedés a gátló réteg feletti részén az év talán eddigi legerõsebb CAPE-t hozza össze optimális szélnyírási viszonyok mellett(500-on elmarad a melegedés, sõt kisebb hûlés is végbe megy). Késõ délután este ény felõl emelést generáló örvényesség érkezik, ami berobbanthatja a légkört. Emellett erõs konvergencia lesz jelen a Dunántúlon, több helyen tized és fél fokokon múlhat a "semmi vagy a minden"... Valószínû, hogy ott töri át inkább a gátló részt az emelkedõ levegõ ahol még nem lesz elég erõs a bemelegdés, de a konvergencia és nedvesség már elég jó lesz. Ha nem sikerül a talajról induló konvekció a meleg rétegbõl akkor is indulhat akár este/ éjszaka emelt SC-t létrehozó keletkezés, amikor odaér a középszintû emelés.
Koczkás: Ezt már kedd/szerda óta "vica-versa" elemzik/zük.
Gondolom az idei év elsõ nagy konvektív helyzetére tekintettel az sc.hu-n is lesz kitéve Konvektív elõre, hamarosan...
Így van Gbonddal egyetértek.
Pár frissítés alatt kedvezõ változások történtek, már ami a déli országrészt illeti.
Ez egy igen tipikus helyzetnek néz ki mostmár. Ha a jól bejáratott forgatókönyv szerint zajlanak az események, akkor a Zalaegerszeg-Paks vonalban és annak környezetében lesznek a legjobb zivatarok. Az Alpokalján még fejlõdõ stádiumban lesz a rendszer, a Dunántúl közép már rendesen megkapja, majd a cucc az Alföldre leérve fokozatosan elgyengül majd. Bács-Kiskun megyében még lehet erõsebb zivatar is, de Csongrádba és Békésbe széthullva szokott megérkezni...
Na majd meglátjuk!
Gbond felvetésében is van bizony ráció, pár éve az emlékezetes aug.20-nál is a legvérmesebb cella a DK-i határnál alakult ki. Most is elõfordulhat egy ilyen, rendszertõl független szörny kialakulása valahol délen...
Pár frissítés alatt kedvezõ változások történtek, már ami a déli országrészt illeti.
Ez egy igen tipikus helyzetnek néz ki mostmár. Ha a jól bejáratott forgatókönyv szerint zajlanak az események, akkor a Zalaegerszeg-Paks vonalban és annak környezetében lesznek a legjobb zivatarok. Az Alpokalján még fejlõdõ stádiumban lesz a rendszer, a Dunántúl közép már rendesen megkapja, majd a cucc az Alföldre leérve fokozatosan elgyengül majd. Bács-Kiskun megyében még lehet erõsebb zivatar is, de Csongrádba és Békésbe széthullva szokott megérkezni...
Na majd meglátjuk!
Gbond felvetésében is van bizony ráció, pár éve az emlékezetes aug.20-nál is a legvérmesebb cella a DK-i határnál alakult ki. Most is elõfordulhat egy ilyen, rendszertõl független szörny kialakulása valahol délen...
Érdekes, hogy szlovén Aladin és az MM5 hasonlóképp várja az eseményeket. Még mindig nagyon kérdéses helyzet, viszont a GFS és az ECM is csak Baranya déli részét zárja ki csapadékilag. Mindenesetre fényképezõgép a közelemben, várjuk, hogy az idõjárás kimondja a végsõ szót!
A keddi zivatarból feléd volt csapadék?
A keddi zivatarból feléd volt csapadék?
Egy kicsit én is módosítottam a szokásos elõrejelzésemen: Link Délnyugat mégiscsak komoly esélyes lehet délután.
A mai napra én ezt várom:
Az elmúlt nap elõrejelzései szerint az Alpokalja, illetve a Bakony elõterében lesznek a legoptimális feltételek szupercellák kialakulására, kora délutántól. Ezek kezdetben inkább keleties irányban fognak haladni, majd estefelé K-DK felé fordulhatnak, ekkor már összeállva zivatarláncba a (nem csak szuper-) cellák.
Az elég bizonytalan, hogy kettészakad-e a rendszer vagy nem, de minél délebbre alakul ki, annál durvább lesz.
Az elmúlt nap elõrejelzései szerint az Alpokalja, illetve a Bakony elõterében lesznek a legoptimális feltételek szupercellák kialakulására, kora délutántól. Ezek kezdetben inkább keleties irányban fognak haladni, majd estefelé K-DK felé fordulhatnak, ekkor már összeállva zivatarláncba a (nem csak szuper-) cellák.
Az elég bizonytalan, hogy kettészakad-e a rendszer vagy nem, de minél délebbre alakul ki, annál durvább lesz.
MM5 térképekhez egy direkt linket valaki?..Mert nem találom a megnyitott oldalak között.Köszi!
Az új mm5 szerint nem csak ény de a Mezõföld jelentõs része is kimaradna, max elszórt záporokra lennénk jók.A konvekció két helyen robbanna be, északon és délnyugaton, kettõ között "légüres tér", majd a két tömb az Alfödön egyesül és úgy hagyja el az országot.
Érdekes, az Estofex még nem adta ki az aktuálisat mára. Ilyentájt már rég készen szoktak lenni! De ezek szerint ma csak reggel lesz.
Én viszont közben elkészültem: Link
Azt nem is kell mondani, hogy van benne bizonytalanság bõven, mivel ahány modellfutás, annyiféleképpen és módon adja a front érkezését. Kiváncsi vagyok!
Én viszont közben elkészültem: Link
Azt nem is kell mondani, hogy van benne bizonytalanság bõven, mivel ahány modellfutás, annyiféleképpen és módon adja a front érkezését. Kiváncsi vagyok!
Csak nehogy a szokásos ÉNy-i szindróma lépjen fel, hogy az ország É-i felén szétvisz mindent a zivatar, felénk meg szépen semmi se fog történni.
Erõsítsetek meg légyszives hogy Közép Dunántúl is fog kapni valamit.
Erõsítsetek meg légyszives hogy Közép Dunántúl is fog kapni valamit.
Nem tudom,de nekem nem igazán tetszik ez a front elõtti berobbanás!Ugye ez éjjel behal,tehát 0mm,és holnap reggel megindul az ÉNY-i szél,és nekünk megint cumi!A szélcsatorna kinyír mindent,de akkor felrobbanok!
Sziasztok!
A mostani GFS-térkép szerint a magasban csak gyenge hidegadvekció fog lezajlani a front mögött, a front elõtt pedig némileg száraz lesz a levegõ, 500hPa-n viszont a front mögött jön a kiszáradás… A csapadékot ugyanakkor kicsit északabbra tolta, és a szélnyírás, örvényesség is inkább Szlovákiában kedvezõbb, a többi azonban tökéletets Magyarországra nézve.
Szóval: egy kicsit attól félek, hogy nem lesz a paraméterek megfelelõ értékének területei között nagy átfedés, így a zivatarlánc viszonylag "rövid" lehet. Személy szerint leginkább az ország északi 100-150km széles sávja kaphat sokat, azonkívül csak kevés helyen lehet egy-egy zivatar… Persze a GFS jelen állása szerint (és némi pesszimizmussal tarkítva ).
A mostani GFS-térkép szerint a magasban csak gyenge hidegadvekció fog lezajlani a front mögött, a front elõtt pedig némileg száraz lesz a levegõ, 500hPa-n viszont a front mögött jön a kiszáradás… A csapadékot ugyanakkor kicsit északabbra tolta, és a szélnyírás, örvényesség is inkább Szlovákiában kedvezõbb, a többi azonban tökéletets Magyarországra nézve.
Szóval: egy kicsit attól félek, hogy nem lesz a paraméterek megfelelõ értékének területei között nagy átfedés, így a zivatarlánc viszonylag "rövid" lehet. Személy szerint leginkább az ország északi 100-150km széles sávja kaphat sokat, azonkívül csak kevés helyen lehet egy-egy zivatar… Persze a GFS jelen állása szerint (és némi pesszimizmussal tarkítva ).
Én úgy látom, hogy amikor a nagy keletkezések lennének, be fog zavarni az a fránya fátyol, ti nem így látjátok?
Egyébként meg én is Kom-Eszt, Fejér , Veszprém, Pest nyugati, déli része, de én még a Duna-Tisza-közének nagy részét is veszélyeztetve, illetve áldva látom szép jelenségekkel.
Ezért megyek csak késõbb Szegedre, úgyhogy ajánlom...
Egyébként meg én is Kom-Eszt, Fejér , Veszprém, Pest nyugati, déli része, de én még a Duna-Tisza-közének nagy részét is veszélyeztetve, illetve áldva látom szép jelenségekkel.
Ezért megyek csak késõbb Szegedre, úgyhogy ajánlom...
Bár uwz zöld,a szöveges elõrék említenek heves zivatart Burgenlandra.Még a félhivatalosak is.Ezenkívül a Zamg már most riaszt Burgenlandra is.Hozzáteszem sárgánál nem szoktak egy nappal elõre nagyobbat elrendelni.A friss wrf-metnet modell is még tartja a Kelet-Alpi cellakeletkezést.Meglátjuk.