Globális jelenségek

A sivatagosodás mértéke az új helyeken a tapasztalatok alapján garantáltan kisebb, mint a megszûnõ sivatagok nagysága: Csak a hanemteszünksemmitjövõbeni sivatagokkal riogatnak. 1 millió km2 sivatag hiányzik, a Szahara helyett nem keletkezett máshol ekkora területen.

Meleg ==> szárazság ==> sivatag - ezt az egyszerû logikát alkalmazzák a felmelegedéshívõk.
Lehet, hogy egy valódi felmelegedéssel és kevesebb csapadékkal a Szahara területe csökkenne, de ott lenne sivatagosodás, ahol elõtte nem volt.

Egy kis global warming ellentmondás - kritika:

Mindenféle global warming okozta elsivatagosodással van riogatva a világ az összes létezõ média által.

Ezzel szemben a történelemben a jégbe fagyott, megkövült adatok szerint Egyiptomban néhány éves nagyságrendû globális lehûlés hatására a Nílus áradása évekig (nagyságában)elmaradt, ami birodalom bukást - korszakváltást - okozott. Közép-Amerikában ugyanilyen esemény ugyanígy aszályt, birodalom bukását okozta.

Néhány évvel ezelõtti információ: Az utóbbi idõkben az Európa méretû Szahara területe kb. 1/10 részével csökkent. Akkor most(globálisan) a global warming az elsivatagosodást, vagy az ellenkezõjét okozza?

Ez az adatbázis számomra komolytalan (pl. Pápa esetén 1992-nél 1282 mm éves csapadék szerepel, ugyanakkor szerinte 1988-91 közt minden év 500 mm alatt volt). Az adatok nagyon hiányosak és hibásak.Pl. az én saját adatbázisom 0,3-0,7 fokkal magasabb évi Tközepeket ad mint a Tutiempo. Persze ez az átlagszámítás eltérõ volta miatt is lehet (az enyém min-max-ból adódik). Tény, hogy melegedett, de lehet, hogy a kiinduló évtized nagyon hideg volt. Másrészt Pápán 9 (1980) és 12,3 fok (2007) szélsõérték található 1976 óta, de már 1990-ben is 12 fok volt a Tuti szerint. 2007 óta meg sem közelítjük a 12,3-at, mintha elérkezett volna 2000-2009 közti évtizedben a tetõzés és már hiába volt tavaly egy bõdületes nyarunk, a téli melegek elmaradásával már akár 20 forró és 60 hõségnappal sem tudjuk hozni 2007-et.

(
Ezzel nem most jöttek ki elõször egyébként.
Nekem meg az a gyanús, hogy hosszan fognak még ezen vitázni a tudósok.
)
balintaj #8134:
Ahhoz, hogy Grönlandot körbe lehessen hajózni, valószínûleg nagy mennyiségû szárazföldi jégnek is el kellene olvadnia, ami azért már emelné a tengerszintet.

9,50, 10,05, 10,33, 10,75
10,33, 10,67, 11,08, 11,46

A fenti növekvõ számsorok Sopron, illetve Budapest/Pestszentlõrinc 70-es, 80-as, 90-es és 00-ás évtizedének átlag középhõmérsékleti értékeit mutatják (Tutiempo.net adatbázisa alapján).

A magyar éghajlatkutatók kb. 10 évvel ezelõtt a következõt jósolták: emelkedni fog hazánk évi középhõmérséklete (bizonytalan mértékben), valamint növekedni fog a szélsõséges idõjárási események gyakorisága.
Mindenki döntse el saját szájíze szerint, hogy az elõrejelzés-jóslás beválik-e vagy sem.

Azt azért említsük meg, attól, hogy az óceánokon elolvad a jég még nem emelkedik meg a tengervíz szintje.
Tegyük fel, hogy igaz, a sarki tenger jégmentes volt és a kínaiak körbehajózták Grönlandot.
Ettõl még nem kellett Velencének a vízbe süllyednie. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a városra a vihardagályok.

Link
Mindig is gyanús volt nekem, hogy ahogyan a Földön az élet a víz miatt lehet úgy az éghajlatunkat is a földi gigaóceánok és a belõlük a légkörbe töménytelen mennyiségben jutó pára szabályozza elsõsorban (sok más mellett) és nem a légkörben 20%-al megnövekedett nyomgáz.

Gondoltam erre is, de már nem volt idõm kifejteni. Bizony nagyon nem mindegy honnan vannak ezek az infók összeszedve, mert Magyarország az gyûjtõfogalomnak jó, de másra nem nagyon.(Hát még a nagy magyarországi méret!) Igen, elég a zömmel óceáni légtömeg uralom télen , fõnös helyzetek tömkelege, és ti ott bõven hoztok virágokat, legalább fényképen a DNY Dunántúlon! A Kárpátalján meg egy másik évszak van közben... Mindenesetre jó kis meleg sorozat ez.
Erdei rózsát láttál már áprilisban? Kifejlett kalászt április 7.- én? (Reméljük ez nem valami naptártrükk...) Április elején nagyon szép a búza, ha a nyúl már el tud bújni benne, egyébre gondolni sem merne az ember...

Hát igen, biztosan kõolaj híján elégették az erdõket és ezért volt olyan magas a CO2 szint. Csak azt nem értem, ha olyan meleg volt (kb. 5 fokkal a mai átlag felett, ha januárban márciusnak felelt meg az idõ), akkor minek kellett annyi fát elfûteni ?
Valójában a GFH (globális felmelegedés hisztéria) az olvadó jégre meg a magas CO2-re épít. A legfõbb veszély meg a szárazföldeket elborító tenger meg az elsivatagosodás. Akkor 1420-körül meg egyéb években, amikor a mainál jóval melegebb volt vagy szabadon hajókáztak a Jeges(nek mondott)-tengeren, akkor miért nem jegyeztek fel sivatagi állapotokat és vízzel elárasztott kikötõvárosokat ill. hogy élte túl Velence ? 10 éve én sem gondoltam volna, de itt ami folyik a GFH-val kapcsolatban : kész átverés show...

Nálunk április utolsó napjaiban minden évben érik a korai cseresznye, és a most elmúlt nyáron bizony nem sokkal június vége után értek a korai szõlõk!
A kétszeri virágzást mondjuk nem értem, mert ahhoz az kell, hogy valami miatt, mondjuk az aszály miatt lehullassák a lombjukat, vagy egy jégverés miatt, és újra hajtsanak a fák.
Ezek a korai dolgok csak úgy lehettek, ha annyira enyhe telek voltak, hogy gyakorlatilag a január felelt meg a márciusnak, és nem is kellett hozzá rendkívül forró nyár.
Mondjuk nyilvánvaló, hogy akkoriban az erõs légszennyezettség miatt voltak ilyen meleg évek, rendkívül magas lehetett a CO2 szint, meg az összes üveghatású gáz amit a sok gyár kipöfékelt, azok okozták a meleg éveket!

Holnap megyek is érte a Kitaibel Pál utcába, megveszem! Bár azért nem egy olcsó sorozat...

Bámulatosan meleg idõk jártak nálunk a kérdéses kínai sarki hajózás idején!í(1421 - 1423)

- " 1420 ,21, 22 A leglágyabb telek, és a legszárazabb és forróbb nyarak, 1421 márciusában virágoztak a fák, áprilisban érett cseresznye, június végére tökéletesen megérett szõlõ"
- 1420 Magyarország: " A fák kétszer virágoztak, termettek gyümölcsöt, a gabonának kifejlett kalásza volt április 7. én (!!!)"
- Brassó 1420:" Áprilisban erdei rózsát lehetett látni, szamócát, cseresznyét árultak (!!!)"
- 1422/23 ( vagy 23/24? vitatott...)Oly hideg tél, hogy a keleti (Balti) tenger befagyott.
-1424/25 Európa: "Ismét oly lágy tél, hogy karácsonykor, vízkeresztkor elég virágot lehetett szedni." (Réthly : Idõjárási események , és elemi csapások Magyarországon)

Éppen napjainkban tapasztaljuk , hogy egy rekord alacsony kiterjedésû északi sarki jég (30 év átlaga) nem jelent feltétlenül enyhe telet, sõt... Nem tévedek nagyot, most átlag körüli lehet az eddig eltelt tél nálunk, de Szibériában, és más területeken is az eurázsiai kontinensen nagy területeken van negatív hõmérsékleti anomália.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy elõfordulnak hasonlóan enyhe telek az évezredben, de sorozatban ilyen enyhe telek , ha emlékezetem nem csal, talán egyszer sem.

Van régebbi is: Hegyek és vizek könyve. Valószínûleg sokkal kisebb része mese, mint amit a Wiki állít.

Van egy könyv, ha esetleg nem olvastad volna:
"1421: Az év, amikor Kína felfedezte Amerikát”

Az író itt felsorol jó pár --"számára meggyõzõ" bizonyítékot.
Link

Gondolom erre gondoltál Te is.

Nagyon hasznos adatokat és diagramokat kaptunk újra, köszönjük!
Ám a feltételezett kínai utazások elõtti idõszak furdalja a kíváncsiságom, amit Andrásnak is írtam, a IX-XII. század közötti idõszakot.

A Réthly-köteteket illetõen egyezik a véleményem veletek, alapmû!
Óriási örömömre szolgál, hogy évek óta tulajdonomban van mind a négy kötet.

Ezekre a kínai hajóutakra milyen bizonyítékok (dokumentumok, régészeti leletek) vannak? Tény, hogy akkor még egyáltalán nem zárkózott el Kína a világtól, és a hajóik mindenfelé kikötöttek Ázsia déli és Afrika keleti partjain. Egyes történészek szerint a Jóreménység fokát is megkerülték. Van olyan elmélet (bár gyenge lábakon áll), miszerint a Csendes-óceánon keresztül eljutottak Észak-Amerikába. A többire semmiféle, tudományosnak vehetõ érvet nem ismerek.

A hozzászólásod 2. részéhez: bizony, bizony, nem véletlenül ajánlgatom én is mindig a Réthly-könyveket.

Roppant érdekes dolgokkal foglalatoskodsz! A Réthly köteteket kötelezõ olvasmánnyá tenném a meteorológia iránt érdeklõdõknek, amatõröknek. Hihetetlen változékonyság jellemzi az éghajlatunkat, ez könnyen leszûrhetõ a hiányos adatok, jellemzõ középkori túlzások ellenére is. És ezt nem úgy kell érteni, hogy "persze, ezer év alatt sok minden elõfordulhat", hanem hogy években értendõ idõszakok vannak amikor elképzelhetetlen dolgokat produkált az idõjárás nálunk. A mai idõszak beleszürkülne sok - sok tetszõlegesen kiválasztott néhány évbõl álló idõintervallum idõjárási viszonyaiba.

Ha a Grönlandot part mentén körbe tudták hajózni, azt csak a teljes sarki jég elolvadásával tudom elképzelni. Grönland azon része felett a legvastagabb és a legöregebb a jégtakaró, ez animációkon és a jég áramlásán is jól megfigyelhetõ. Ráadásul a parthoz "ragadó" jég kevésbé olvad, mint az óceánon "lögybölt", így valahol tényleg arra lenne az utolsó, legkisebb kiterjedtség. Link Link vastagsággal: Link videón: Link
Azaz vagy leolvadt az arktikus jég, vagy hazudtak a kínaiak - persze ez csak az én elméletem, amit most találtam ki.

A grönlandi jégfuratok és a jégkiterjedés közt csak van valami kapcsolat. Ha pusztán légnyomás adatokból 0.6-0.7-es korrelációval lehet csapadékrekonstrukciót elõállítani Link (Budapest, január), akkor mégha csak közelítésként is, de pl. jégrétegvastagság alapján (bár ez elég egyszerû gondolat), csak kimutatható valami vagy valahogy máshogy.
A kínaiak 1421-23-as Föld-körüli utazásaik érdekesek számomra. Az egy dolog, hogy a Jeges-tengeren hazahajóztak valahogy Szibériánál Link , de ezt hogy? Link
Most vagy hazudtak a kínaiak, hogy arra voltak, vagy a 2012-es minimumnál is kevesebb jég volt arra. Merthogy még a tavalyi minimumnál is az útvonal egy részén 4-5 m vastag volt a jégtakaró. Még a jégmentes vagy majdnem jégmentes Arktisz gondolata is felmerülhet.

-------------

Milyen sokszor hallani mostanában, hogy egyik év extrém az egyik irányba, aztán a következõ a másikba, az embernek olyan érzése támad, mintha ilyen néhány éven belüli nagy csapongások korábban nem lettek volna. Az utóbbi másfél évszádra ez igaz is, de azt megelõzõen, volt itt minden. A mainál sokkal inkább szélsõségesebbnek tekintheõ klímánk lehetett hidegebb telekkel és meleg(ebb?!) nyarakkal, közbeiktatva enyhe telekkel és meglehetõsen hûvös nyarakkal, mindezeket pedig nagy gyakorisággal váltogatva. Ennek érdekes esete lehet 1540-1542 idõjárása. Csapadék szempontjából is érdekes volt, de most maradok a hõmérsékleteknél. Ápr-Júl hõmérsékleti rekonstrukció Svájc környékére: Link
Közép-európai (fõleg Csehországra és környezõ német területre készült) rekonstukció felhasználásával készített nyári és téli középhõmérsékleti rekonstrukcióm Budapestre (1500-2012): Link Link (még egyéb hosszútávú adatsorokhoz készített rekonstrukció [hohe warte, klementinum, tempelhof] és azok összevetései, valamint dokumentumok utáni ellenõrzés nélkül) Az 1540 és 42 közti jelentõs eltérés itt is látszik. A szélsõséges változékonyság egy szép esete lehet 1606/07, 1607/08 és 1608/09 telei. A három tél átlaga rekonstr. alapján +0,7°C, ha most ilyen tél van Budapesten, mondhatnánk rá, hogy átlagos. Pedig a három rekonstr. középhõmérséklet +3,9°C, -5,0°C és +3,3°C. Összehasonlításképp a XX. század leghidegebb tele 1939/40-es volt -4,9°C-kal, a legmelegebb az 1997/98-as +3,6°C-kal. Az átlag bizonyos értelemben nem más, mint szélsõségek középértéke.

Ezt mibõl szûrted le?
Szerintem épp arról írtam, hogy egy medencében alig mutatható ki különbség az erdõs és a másmilyen területek csapadékklímája között, mert a klímát elsõsorban nem a mezoskálájú jelenségek határozzák meg, hanem a szinoptikus skálájúak, melyek csapadékrendszerének viselkedését egy medencén belül nem igazán befolyásol a növényzet-talajtípus-talajvíz hármas.
És még csak nem is akartam bizonyítani semmit.

Sõt, újra átolvasva saját hsz-em, még csak nem is beszéltem erdõs és sztyepp területekrõl, mint konkrét növénytípusról.
De ha már itt tartunk, ezek, mint éghajlati övek, éppen fordítva alakulnak ki, ahogy Floo írta elõtted: azért van a sztyepp/erdõs területeken sztyepp/erdõ, mert ott kevesebb/több a csapadék, aminek oka leginkább hemiszférikus szinten keresendõ (de ez esetben már más témáról beszélünk).

Akkor te most bebizonyítottad, hogy egy sztyeppe vízháztartása jobb, mint egy erdõs vidéké. Gratulálok!

Sõt!
Nem biztos, hogy ott lesz több csapadék, ahol több az erdõ, emiatt magasabb a páratartalom, hanem sokkal inkább ahol több a csapadék, ott nagyobb erdõségek vannak!

A felszín-légkör kölcsönhatások ismerete elengedhetetlen a csapadék-háztartás szempontjából. A talajtípus és a növényborítottság és talajvíztartalom ugyanis erõsen befolyásolja a talajközeli légrétegek hõmérsékletét és páratartalmát.
DE!
Ennek vizsgálata nagyon nehéz. Ha egy nyári anticiklonban helyi hatásokra alakulnak ki zivatarok, akkor gyakran az elõbb említett három tényezõ határozza meg, hol milyen erõs/magas termikek alakulnak ki, majd pedig, hogy hol pattannak ki a zivatarok. Azonban a legtökéletesebb ilyen idõjárási helyzetbe is belerondítanak az anticiklon belsejében kialakuló, gyenge, (méretében) mezoskálájú légáramlások, amit már nem biztos, hogy a helyi hatások irányítanak. (Lokális konvergencia-zónák, meg ilyesmik, sõt, ebben az esetben már az orográfia hatását is ide kell sorolni.)
Ennek következménye az lesz, hogy eleve alig mutatható ki összefüggés a három tényezõ és a csapadékeloszlás között. Klimatológiailag ráadásul az erre tökéletes idõjárási helyzetek ritkák (tûzgyûrû típusú blocking, bárikus mocsár), a csapadékháztartást nagyobb részben eleve a különbözõ szinoptikus skálájú események relatív gyakorisága határozza meg, ami az amúgy is gyenge összefüggést tovább gyengíti, gyakorlatilag el is mossa. Mivel egy medence (például az Alföld) méretei általában a mezoskálába esnek, ezért az ottani talajviszonyoknak nem lehet jelentõs hatása a szinoptikus skálájú folyamatokra, így az ilyen medencéken belül elvileg sem lehet jelentõs különbség a helyi hatások miatt, és így a talajviszonyok megváltozása (pl. folyószabályozás) sem okozhat jelentõs mértékû mikroklíma-változást.

Ezt nem is tudtam, így már mindjárt más Nem semmi!

(
Én a hosszútávúba írtam, ott elõbb láttam meg belinkelve.
)

Bár értem a hasonlatot, konkrétan én kiegyeznék egy autómentes világgal :-)

Ez igaz.
Azért írtam, hogy minimum 100 év.
Ellenben az átjárókat, különösen az északnyugati átjárót a kis-jégkorszak óta "próbálgatjuk", azaz nem tudjuk, hogy a kis-jégkorszak elõtt, a kora-középkori klímaoptimum idején mi lehetett a helyzet, ám például a viking-kirajzás Baffin-sziget körüli expedíciói adnak némi támpontot.
Azaz a IX-XII. század közötti idõszak jégadataira kíváncsi lennék.

Szeke!
2010-ben ugyanannyi erdõ volt az országban, mint 2011-ben vagy 2012-ben!
Közben 2010-ben csapadék maximumrekord dõlt meg, 2011-ben pedig csapadék minimumrekord, és a 2012-es évben is nagyon durva aszály volt.
Az erdõterületek aránya pedig nem változott semmit.
Sõt, Réthly könyvében vannak többszáz évre visszamenõleg aszályos és nagy csapadékú évek alacsonyabb és magasabb erdõsültségû években is.

A vízháztartás szempontjából tökéletesen mindegy, hogy hullócsapadék formájában kompenzálódik-e a párolgási veszteség, vagy nem hulló csapadék formájában. A mondandóm lényege az volt, hogy egy erdõsült, vízjárta régió sokkal kevésbé van kitéve az éghajlati billegéseknek, jelesül az aszálynak.

Csak ezt sokan elfelejtik. Tehát lehet, hogy nem az idõjárásunkkal van baj, hanem az utóbbi jó pár 100 év egyre felelõtlenebb, önzõbb és rövidlátóbb döntéshozóival.

Floo, én nem 2010-bõl indultam ki, hanem mondjuk 1700-ból. Ahhoz képest változott azért az erdõsültség...

Hogyan aránylik a nem hulló csapadék (harmat) + ködszitálás mennyisége a hulló csapadékhoz? A kettõ nagyságrendje legfeljebb az Atacama- és a Namib-sivatagban hasonlítható össze.

Szerk.: úgy gondolom, hogy a T(max)-ok alakulását sokkal jobban befolyásolhatja a ritkább növénytakaró, mint a csapadékmennyiségét vagy az átlaghõmérsékletét. (Utóbbi azért nem sokat változik, mert az éjszakai lehûlés épp a kopár, száraz területen erõsebb.)

2 méteren is? Zárójelben jegyzem meg, hogy egy erdõben az áramló köd és párásság is mérhetõ csapadékként jelenik meg. Az erdõsültség jelentõsen növeli a harmatképzõdést is, ami úgy tudom szintén csapadék. Tehát a vízháztartás fontos eleme. Mindenki tudja, hogy egy erdõben még a legforróbb hõhullámok is tompábbak.

Na most pontosan ez hiányzik ma a Kárpát medencébõl, a lényegre tapintottál rá a fokokkal.

Nem a páratartalom a kérdés, hanem a csapadékmennyiség. Azt se feledd, hogy ugyanaz a légtömeg, ami sztyeppe felett 40°C-os T(max)-ot produkál, egy vizes-erdõs terület felett esetleg csak 37-38°C-ra lenne elég.

Ha egymás mellé raksz egy sztyeppét (gyakorlatilag ez a Kárpát medence ma) és egy vizes-erdõs területet ( Kárpát medence 300 éve, még 30%-ot meghaladó erdõsültséggel) mindkettõt mondjuk 40 fokos T 2m-rel, akkor szerinted melyik fölött lesz nagyobb a páratartalom?

Na persze lehet, hogy a kevésbé meleg felszín nem kedvez a gomolyosodásnak, de az is biztos, hogy az éjszakai és hajnali órákban keletkezõ párásság és köd is növelte a felhõzetet és a víz visszatartását a felszínen.

Az Északnyugati- és Északkeleti-átjárón való áthajózással már jóval több mint 100 éve próbálkoznak rendszeresen. A legutóbbi nyarakéhoz hasonló jégviszonyokról (amikor az áthaladás nem jégtörõ hajóval is sima ügy lett volna) egyszer sem számoltak be.

Nem biztos, hogy a kiterjedt vizenyõs területek elõsegítették a helyi csapadékképzõdést. Persze juttattak vízpárát a felszínközeli rétegekbe, de a napsütés is kevésbé melegítette fel a nedves felszínt, ami a gomolyképzõdésnek nem használ.

A Réthly-könyvekben azért bõven találsz száraz periódust a 19. század elõtt is...

Véleményem szerint a szabályozások kora elõtt is lehettek szárazabb rezsimek, csak azokban még mûködött a helyi csapadékképzõdést jelentõsen elõsegítõ vízrajz. Azaz kevésbé rajzolódtak ki a szárazabb periódusok mint a 19/20-adik századokban.

Az a hülye Benz is minek csinált pöfögõ, állandóan lerohadó jármûvet... Semmiféle igény nem volt rá, lovas kocsival sokkal gyorsabban lehetett közlekedni.

A napfoltok megfigyeléséhez csak távcsõ kell, semmi más, ezért a napfoltszám-adatok már a 18. századtól megbízhatónak vehetõk. A napfoltszám kiszámításának módszerét 1848-ban standardizálták: Link - ezt a korábbi észlelésekre (a napkorongról készített rajzokra) is jól lehetett alkalmazni. A Nap energia- és részecskesugárzása. Utóbbiakról valóban csak a mûholdas mérések óta vannak adatok, a múltbeli extrapolációjuk nehéz. (Valószínûleg jól korrelálnak a napfoltszámmal, de pár évtizednyi adat még ennek bizonyításához sem igazán elég.)

A cikk szerint az 1960-as évektõl mutatható ki a csapadékmennyiség csökkenése, a folyószabályozás egy évszázaddal korábban történt...

Annyival egészíteném ki, hogy az elégtelen mennyiségû bemeneti paraméterek ellenére klímamodellek is készülnek tucatjával. Akkor is, ha már a munka elején tudni lehet, hogy mehet az egész a szemétbe. Pénz mégis van rá, mert igény is van rá.

"akkor ennyire nem értenek mégsem hozzá"

Ennyire!
Szerintem nincsenek manipulálva, sokkal banálisabb dolgokról van itt szó.
Ha végigmész a klímaleírásokon, az állomástelepítések gyakorlatán, az adatfeldolgozás rutinján, az elõrejelzések bakijain, akkor rájössz, hogy a hozzáértés hiánya vagy a manipuláció lehet-e az oka?!
Az a véleményem, hogy évtizedeken át, sõt, végül is 100 éven át szakmai körökben úgy gondolták, mivel elég nehezen ellenõrizhetõ szakma a meteorológia (szemben például az orvostudománnyal, ahol ha rosszul mûtenek meghal a beteg, vagy az építõiparban, ahol ha rosszul építkeznek összedõl a ház), nem volt visszajelzés arról, hogy jól végzik-e a munkájukat, így elkényelmesedtek.
Ráadásul úgy hitték, senki sem ért hozzá, senkit sem érdekel és semmire nincs hatással, így nem nagyon foglalkoztak részleteiben a meteorológiával, kialakult egy (rossz) rutin, azt követték nemzedékrõl nemzedékre.
Millió példám van ezekre, amik egy részét már leírtam, és sokszor az volt az érzésem annak idején, hogy azért nem hiszik el nekem, mert senki sem feltételezte, hogy "akkor ennyire nem értenek mégsem hozzá".
Ha esetleg valakinek szemet is szúrtak a hiányosságok, az annyira egyedül lehetett a gondolataival, hogy esélye sem volt megmozdítani az állóvizet.
Meg aztán van az a nézet, hogy az idõjárás káoszelméleten alapszik, meg kiszámíthatatlan, így valamelyest védve is voltak a szakemberek.
Csak aztán az internet kinyitotta a világot, így világossá vált, hogy az embereket bizony nagyon is érdekli az idõjárás, nagyon is fontos eleme az életünknek, a gazdaságnak, a termelésnek, illetve az idõkép és a MetNet nagyon jól mutatja, hogy nagyon sok idõjárással komolyan foglalkozó ember van.
A munkáim során látom azt, hogy az elõrejelzéseket az emberek 80 % nézi, hallgatja és figyelemmel kíséri.
Így véleményem szerint az omsz sokkal többet fejlõdött az elmúlt 4-5 évben, mint elõtte 50-100 év alatt.
Ez a néhány év viszont nem tudja pótolni az elmúlt 50-100 évet, így az idõjárás bõven tud újat mutatni a szakembereknek, ráadásul elviekben felül is kell értékelniük sok mindent, amit elõtte gondoltak.
Reméljük ez a fejlõdés töretlen lesz, ebben fontos szerepe lesz a mostani fiatalabb generációnak, mivel Õk fogékonyabbak az újra.
Bár nekik sem könnyû, mert a rossz beidegzõdések nagyon mélyen bele tudnak ivódni az emberbe.

A naptevékenységet hogyan tudták visszafelé "mérni"? Pláne ilyen szép pontos, pöttyös grafikonokat rajzolni pl. 1870-re?
Jégfuratok, ilyesmik?
A jégtakaró kiterjedtségét nem lehet ilyen vagy más módszerrel vizsgálni visszamenõleg?

Szerintem is értik a dolgukat, de a cikkírók nem megnyugtatni akartak, hanem elrettenteni. Véleményem szerint is rettenetes ami itt 10 éve zajlik (szélrekord, napfényrekord, tornádórekord, esõrekord, aszályrekord, napfényrekord,jégverésdömping, Tátra-tarolás, forrónaprekord, Balaton és Tisza kiszáradás majd áradás majd újra stb....), de az éghajlatot nem lehet pár évtized idõjárásából levezetni. Pl. a hetvenes években nálunk az volt a meggyõzõdés, hogy nincsenek telek, meg nyarak sem. -20 vagy +35 alá ill fölé évekig nem ment a T. Akkor egész mást mondtak a szakemberek. Most a nyarak megkergültek, de az utóbbi pár év teleivel semmi különös nincs (csak itt Pápán alig bír pár centi hó esni ),átlag körül vannak 2009 óta és csak nézek, hogy milyen havak potyognak a többi országrészben.
A jégborításról annyit, hogy dec. végén alig marad el az utóbbi 10 év értékeitõl, holott nyáron fényévre volt tõlük. Kiváncsi lennék, hogy most hatodikán mi a helyzet...

Bizonyos fokú manipulációnak minden hivatalos, vagy bürokratikus szerv ki van téve. Ez törvényszerû. Én azonban arra tippelek, inkább hogy ez egyfajta kényszer. Már hogy közleményeket kell kiadni.

Én a következõ részt emelném ki: Az OMSZ elemzése szerint a tavasz is szárazabbá vált az utóbbi évszázadban: közel 20 százalékkal kevesebb esõ esik, mint korábban (ez is így volt tavaly). Magyarország éghajlatára korábban is jellemzõ volt, hogy rendszeresen aszályosak voltak a nyarak.

Erõs a gyanúm, hogy ez a kiszáradás részben a folyószabályozással magyarázható. A nyári idõszak csapadékhiányát szinte biztos, hogy részben kompenzálta a helyi csapadékképzõdés a folyószabályozás elõtti évszázadokban, évezredekben.

Örökös problémám ezzel az,hogy a klíma változás szkeptikusak,ellenérvként mindig a lobbit hozzák fel. Országon belül,az a testület vagy csoport akik tényleg szakértõek,ott dolgoznak a szolgálatnál. Ahogy eddig tapasztaltam,a munkájuk elég tárgyilagos és következetes,messze áll a média-bulvár hisztijétõl. Nem tudom kinek van igaza,de ha õk ezt állítják és ez hamis,akkor ennyire nem értenek mégsem hozzá,vagy õk is manipuláció vagy vesztegetés alatt állnak,hogy ilyen közleményeket jelentessenek meg?

"Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középsõ részén jellemzõ. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél."

Látva a szélsõségeket hogy ezt hogyan merik így kijelenteni, ezt nem értem!
Olyan meleg soha a büdös életben nem lesz itthon, mint Olaszország középsõ részén...
Báááár egy esetben igen: ha elolvad mindkét sarki jégsapka, megemelkedik a tengerek vízszintje és elönti a tenger az ország alacsonyabban fekvõ részeit, a tenger vizétõl fûtve pedig mediterrán klíma lesz, miközben Olaszország középsõ részei víz alatt lesznek!
Bologna júliusi közepe és Pécs-Pogány júliusi közepe között 3 fokos eltérés van, és nem Pécs javára.
Meg egyébként is: Olaszország közepén a tenger fûtõ hatása elképesztõ éjszakai hõmérsékleteket eredményez, ezt nálunk csak bent a szobában lehet produkálni.
Mondjuk nagyon meleg nyár lett, valóban, de amennyiben az október-november-december 3 hónapja esett volna a nyár 3 hónapjára, akkor azt hiszem máshogy nézett volna ki a nyár, mivel az elmúlt 3 hónapban Nagykanizsán a 90-bõl 47 nap volt csapadékos, azaz minden második nap esett volna, Szegeden pedig minden harmadik napon lett volna csapadék.
Aztán lehet, hogy márciusban fogja magát, elfelejt megint esni egy fél évig, aztán megint aszályos nyár lesz.
Vagy lehet, hogy most 2 évig meg esni fog végig, mint ahogy ebben a 3-4 hónapban tette.
A legvalószínûbb, hogy átlagos nem lesz semmi, maximum az átlag lesz átlagos, csak az aktuális idõszak felében hasmenés lesz, a másik felében szorulás, így az átlag akár még elfogadható is lesz.

Egyébként rendkívül nehéz egy ilyen cikkben úgy nyilatkozni, hogy a nép megértse, mirõl is van szó.
Ugyanis sok olyan információ hiányzik, amit nem értenek az emberek, például anticiklon, zivatar, stb, stb.
A telek abszolút minimumai alacsonyabbak lettek, mégis melegedés van, több a tavaszi fagy mégis melegedés van, több a heves vihar, mégis szárazodás van, melegszik, de mégsem lesz mediterrán a klíma, stb stb.
Szerencsére a melegedéstõl egyre inkább a szélsõségesedés felé hajlanak a szakemberek, és ez a helyes.
Csak szerintem még Õk sem tudják, ki-kivel van!
Én is nyilatkoztam az egyik helyi Tv-nek egy hónapja, és nagyon nehéz volt összeszedni a gondolataimat és belesûríteni 20 percbe úgy, hogy érthetõ legyen.
Na meg persze szanaszét izgultam magam és összevissza hebegtem-habogtam, de nem könnyû errõl a témáról nyilatkozni, mert az emberek feje tele van sztereotípiákkal.
A másik viszont, hogy az elmúlt 3 év elképesztõ szélsõségei után egy mondattal össze lehet foglalni: 200 mm és 1500 mm évi csapadék, -40 és +40 fokos hõmérséklet között bármi bármikor elõfordulhat.

Csak a szokásos hisztériakeltés és téma felszínen tartása.
"minden idõk legmelegebb éve lehet 2013" - Azon már meg se lepõdök, hogy egyeseknél a minden idõk= max.160 év
"idén érkezõ El Nino jelenség" - Jelenleg úgy néz ki ez az ENSO dolog, hogy az év nagy részében semleges (-0.5 és 0.5 közötti) idõszak lehet, gyenge El Nino esetleg az év végén. Link
Jelenleg is semleges idõszak van (se El Nino, se La Nina): Link
Gyenge El Nino tavaly is volt július-szeptemberben, azóta a trend inkább La Nina felé mutat: Link

"kiemelkedõen erõs naptevékenység" - Ó jaj, ennek a lehetõségének a lehetõségét se tudom elképzelni.
Néhány hónapja volt már itt téma, hogy a mostani (24.) napciklus maximuma mikor is volt/van/lesz. Mivel a lehetséges maximum 2011 végén volt, hagytam egy évet, míg a véleményemmel jönnék.
A 2011. okt-dec-i három havi átlag napfoltszám 85.9 volt, tavaly egy hónap se érte el ezt az értéket, a maximum is csupán 69.0 volt májusban. A decemberi 40.8 pedig igen kevés maximum környékén. Link 2012 utolsó három hónapjára 2011 utolsó három hónapjához képest 40%-os visszaesés volt. 100 fölötti napi érték se volt már négy hónapja (szepteber 4-dike óta). Tavaly 100 fölötti napi napfoltszám 13-szor volt. 2011-ben csak október-novemberben 20-szor. Az éves érték (átlag) 2011-ben 55.7, 2012-ben 57.7 volt. A korábbi napciklusokban (mért és rekonstruált), ha az éves értékekben a maximum idején két év közt az azt megelõzõ után megtorpanás, ellaposodás, csökkenés volt, akkor azt követõen a ciklus során az addiginál magasabb éves érték nem volt. Vagyis, jó eséllyel a mostani 24. napciklus maximumán túl vagyunk, legfeljebb havi szinten lehet még nagyobb érték, esetleg három havi átlagban kettõs max., de éves szinte könnyen lehet, hogy 60 alatt marad ez a ciklus, ami a mérések és rekonstruált ciklusok alapján 1700 óta, tehát 29 napciklusból a mostani az 5. leggyengébb lesz. Olyan, hogy az éves átlagérték maximuma egy ciklusban 60 alatti legyen, az 1810-es években levõ ciklusnál volt utoljára, a Dalton-minimumnál. Tehát az elmúlt 200 év leggyengébb napciklusa lehet a mostani (24.), amire most már elég jó esélyt látok. És még van képük egyeseknek kiemelkedõen erõs naptevékenységrõl írni! Link Link Link

Az IPCC-jelentésekhez kacsolódó kötelezõ kényszercikk.
A jégborítással csak az bajom, hogy igen szûk a vizsgálati, 30 év körüli idõspektrum, legalább 100 éves idõsor kellene mélyreható következtetések levonására.