Bioszféra

Morgó

Lam által leírt, gyors olvadás volt tapasztalható ma a Börzsönyben.
A patakokban hatalmas robajjal zúdul le a víz, jellemzõ rá, hogy a lakásban, csukott ablaknál és ajtónál hallható a mormogása.

A laskák továbbra is virgonckodnak, köszönhetõen az itt fagymentes idõjárásnak. Tegnap egy tuskón volt 11 kiló...

Naná, ezen ne csodálkozz. :-)

Kész vagy

Kivárjuk.

Ezekkel a felröppenõkkel csak az a baj, hogy nem oda van állítva az élesség, ahol a madár már a levegõben van, hanem nyilvánvalóan a kaja helyéhez. Annyira kiszámíthatatlan, hogy merre reppennek fel, hogy nem tudom, mikor fogok tudni olyan szépeket csinálni róluk, amilyeneket szeretnék. Talán csak szerencse és szabadidõ kérdése...

Nagyon szépek, jó sok madárkád van. A 24-es jól sikerûlt.

Link
Mai éhes madárkák

Így van! Ez olyan örömteli, hogy ilyet olvashatok, hogy valaki ugyanarra a tájrészletre így emlékszik. Én is pl. a Börzsönyben vagy 80-szor voltam a 15 év alatt, de szinte mindegyik túrára pontosan emlékszem, mintha most járnék ott, ugyanakkor, hogy (pesti létemre) a Duna Pláza hol van, azt csak a minap tudtam meg puszta véletlen, mert egyszerûen ezt lesz arom, és ez jó... Mondjuk ez nyílván úgy van, hogy ami az embert érdekli, azt vágja és fordítva.
Mi is a szakmai ártalmad pontosan?

olyan éjjeli bizgentyûknek tûntek, centisek, másfél centisek.. Ennél több nem derült ki

Vajon milyen lepkék voltak? Egy rakás lepke imágó alakban telel át, ilyenkor kereshetnek menedéket, talán ilyesmik lehettek.

Ma nem készült kép a szokásos utunk során, késõn indultunk, sötét volt már a fotózáshoz. Viszont rengeteg lepkét láttunk a fényszóró elõtt.. Nem kéne már nekik hunyni ilyentájt..?

Ez a mi házunk melletti körömvirág, 15-én fényképezve.

#60344. - Noli (Veszprém)
Elõzmény: kismiso (#60343.) 2007-11-18 15:59:07
Régen népszokás volt rügyes ágat szobában karácsonyra kivirágoztatni.
A virágok nem a naptárt nézik, hanem a lehetõségek szerint alkalmazkodnak az aktuális kültéri viszonyokhoz.
Gépház bácsi, ha ráérsz, szerintem ezt rakd át a bioszférába, köszönöm!


#60343. - kismiso (Szarvas)
Elõzmény: Ronaldo De Assis Mor (#60340.) 2007-11-18 15:39:24
Nov-ben Az egy dolog. Karácsonykor virág legyen a vázába? Olyat még sose láttam.


#60340. - Ronaldo De Assis Moreira (Budapest XXI.)
Elõzmény: kismiso (#60338.) 2007-11-18 15:35:55
ez nem sokat jelent 2002 nov-ben rügyeztek a fák utána kemény tél


#60338. - kismiso (Szarvas) 2007-11-18 15:25:43
De legalább a nemjönniakaró télnek és hónak vannak elõnyei. Tovább tart a vegetációs idõszak és tovább gyönyörködhetünk a virágokban, elmondanám tavaly karácsonykor és újév fele is nyílt és így volt virág a "karácsonyfa alatt". Ezt a képet most csináltam. Mintha tavasz lenne olyan szép jövõhéten még szebb lesz, a reggeli ónos esõ meg se kottyant neki. Merem állítani hogy a legszebb virágok "per pillanat" K-en, DK-en vannak, ha vannak még egyátalán, íme egy a sok közül:

Floo-nak sok szeretettel, a hómadár:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A két utolsó képen az a pillanat látható, amikor a cinegék megmutatják a hómadárnak, hogy mit kell csinálnia a hószárnyaival, ha el akar repülni.

Link

Ma a Zemplén szívébe kirándultunk (Regéc és a huták környéke). Nagyon kellemes idõ volt. Gyengén felhõs, 2-3°C volt puszban. A hó vastagsága 2-4 cm. Ime néhány kép: Link

Azért az külön is van nekik, de szerintem direkt élvezték, hogy cibálhatják ki a hóemberbõl :-)

Álcázott madáreleség.

Link
Nem félnek a hóembertõl a madarak :-) Sõt, kiették a gombjait meg az egyik szemét. Naná, szotyiból készült. :-)

Szakmai ártalom.
Fehér-kõ lápa.Jó kis szerpentin vezet ott fel.
Egyébként jellegzetesek a nagy reliefenergiájú, V bevágódású, keresztmetszetû völgyek futásai és a több egymás feletti tetõszint.Háttérben már a fennsíkkal.
Két legkedvesebb hazai hegységem az északi tájakról B-betûs.A Z betûst én már a Kárpátok közé sorolom.Bár szakmailag is odatartozik.Mondjuk mindegyik.
Jó ez a tájképrejtvény!

Köszönöm a határozást.

Örülök, hogy így levágtad. Látom, te sem lakásban ülõ típus vagy. Bizony abban a völgyben fut a Miskolc-Eger út. A kép pedig a Lillafüred felett lévõ Fehér-kõrõl készült Hollóstetõ irányába.

Ha hazai táj, akkor erõsen Bükk hegységi romantikája van.

A tájat nem tudom, de a pókocska egy Thomisus onustus, egyik kedvencem :-)

Még nyári kirándulásról (táj+milyen pók?):
Link
Link
Link

Érdekes, és elég ritka növényt fotózott a srác. Ezekbõl az autogám nõszõfû-fajokból (leginkább csak kisfaj értékük van) van már vagy egy tucat, amit az utóbbi évtizedben fedeztek fel hazánkban. Még a szakember is nehezen boldogul velük, nagyító nélkül hiába minden kísérlet, de sokszor a sztereomikroszkópos virágmorfológia-vizsgálat vezet csak eredményre.

Aranyosan elfolyik a zsák szájában. Kormi nagy kalandor, lehet, hogy az egyik éjszakai birtokharc során szerezhette a sérülést. De biztosan felgyógyul.

Késõbb felemeltem fekhelyérõl és kiderült hogy fáj a lába. Megtapogattam az egész macskát, a hátsó lába fáj neki, ha megtapintom neki, hosszasan elnyújtva nyávog.
Most bent van a konyhában, alszik, mint a tej.. Remélem nincs komolyabb baja a lábának.

Link

Pedig olyan kis ártatlan, puha jószágnak látszik...

Van egy sebe az orrán, néhány napja szerezte.. Nagy verekedõ.

Édes :-)

Zsákbamacska: Link

Dehogy dolgoztam vele sokat, leültem és leírtam

Mo. éghajlati körzetei: Link

Mondandót elsõ részérõl azt tudnám mondani, hogy magam is kb. így ítélem meg a különbözõ médiumok tevékenysége által évtizedek óta a lakosságba oltott téves, esetenként végtelen naivitásra és alapvetõ ismeretek hiányára is kiterjedõ eszméket. Azt már levésbé tudom elfogadni, és értetlenül állok elõtte, hogy miért térsz idõrõl-idõre vissza a mediterrán jelzõre, amikor éppen nem pejoratív értelemben használod azt, hanem saját éghajlati és növénytani meggyõzõdésed vonatkozásában. Rossz beidegzõdés?

Másik dolog: a növénytermesztés "világa" és a természetes növénytakaró elterjedésével, elemzésével foglalkozó chorológia, cönológia, florisztika tudományágak, bármilyen furcsa, köszönõ viszonyban is alig vannak egymással. Egy domboldalt csak legújabban kiszemelt növényének megélhetése szempontjából értékelõ gazda nem fog más információhoz nyúlni, mikor telekvásárlásról, telepítésrõl, víkendházépítésrõl dönt, mint az általad és általam is a fentiekben elítélt régi vagy újkeletû tömegvezetõ eszmékhez és csatornáikhoz, valamint a klimatológia tárgyában nem feltétlenül kikupált baráti kör és agrárfórumok véleményéhez, és néhány szaklaphoz. Megjegyzem, hogy utóbbiakban idõnként hajmeresztõ közleményeket, felhívásokat lehet olvasni, miként vágjon bele a gazda csak (!) a "ránk tört" klímaváltozás hatására egy-egy haszonnövény kultiválásába. Hát hol van itt az átfogó környezetismeret?!
Ott van a másik oldal: az elmúlt hsz.-ok alkalmával már próbáltam érvelni vele, hogy egy területet nem a rajta akár évszázadok óta termesztett növényekrõl kell növénytanilag értékelni! Azt az ember vitte oda, õ gegyûgette, hogy hozzon neki minél kövérebb gyümölcsöt. De eredetileg mi volt azon a dombon? Sajnos már soha nem fogjuk pontosan megtudni, de egyedül a alapkõzetbõl, a talajból, kitettségbõl, lejtõszögbõl, és a botanikai résztudományok és a klíma (makro-mezo-mikro) összetett vizsgálatából lehetne rekonstruálni. És ha ezek az adatok pl. a Göcsejtõl a Völgységen át a Baranyai-dombságig minden kis dombocskára rendelkezésünkre állna, egy hihetetlenül változatos kép tárulna elénk, ahol nem lenne két egyforma paraméterekkel rendelkezõ hely. Lehet, hogy az adatok pl. a Zalaegerszeg-környéki hepehupás tájban jóval több (és talán mezoléptékben is) "melegkedvelõ" domboldalt tárnának elénk, mint a jóval délebbre fekvõ bólyi dombokat vizsgálva.

"Csak fura, hogy a mediterrán jelzõt nálunk mindíg dombhoz kötik...."

Ennek a dombok viszonylagos fagymentessége csak az egyik oka, a déli kitettségbõl eredõ nagyobb besugárzás legalább ilyen fontos a növények számára. Északi domboldalhoz bizony sehol nem kötnek hasonló jelzõt - nem véletlenül. De már azt is rég túltárgyaltuk, hogy kerek-perec "mediterránnak" soha, semmilyen magyar tájegységet nem nevezett sem az éghajlati, sem a biológiai szakirodalom. Hogy a növényvilágban elõfordulnak szubmediterrán elemek, az ehhez képest ég és föld...

Egy másik ponthoz: a napsütésben felmelegedõ sziklafelszín ill. száraz, köves talaj pedig éjjel valóban képes visszaadni a napközben elnyelt hõt - fizikai képtelenség volna, ha nem így tenné (az energia nem vész el a semmibe)...

Szép munka, sokat dolgozjhattál vele. A valóság szerintem nem egyértelmû, Baranya, azon belül mondjuk Siklós vagy Harkány semmiképp sem egyértelmûen melegebb vagy hidegebb mint mondjuk Becsehely, mint ahogyan nem 2 szín létezik a világon. Egyszerûen vannak olyan helyzetek, amikor melegebb, vannak helyzetek amikor hidegebbek. Ami pedig az itteni élõvilágot illeti, valószínüleg a "hegy" fekvésébõl (lejtõk dõlésszögébõl) illetve talajából, anyagából adódóan alkalmasabb viszonylag egyedi fajtársulásokat eredményezni. Azt pedig, hogy egyértelmûen melegebb, vagy hidegebb lenne nem lehet kijelenteni. Szerintem te is beláthatod, hogy vannak olyan helyzetk, amikor itt bizony melegebb van , mint Zalában, és fordítva, itt is vannak tipikus "hideg" napok, hetek. A felületes, és egyben végletes gondolkodás mód (avagy minden fekete-fehér) sajnos egy régrõl a társadalmunkkal együttélõ, berögzõdött állapot. Az élet minden egyéb területén is sajnos megfigyelhetõ ez az egysíkú gondolkodásmód. De ez egyben azt is jelenti, hogy Becsehely sem egyértelmûen melegebb, mint Baranya, és a pogányi mérõhelyen sem mérnek mindig olyan meleget, ahogy azt gondoljátok.

Igazából belefáradtam kicsit ezekbe az érvelésekbe, meg nincs is elég hely, hogy mindent kifejtsek, de az, hogy elindulsz Siklósról esõben és Pogányban esik a a hó, az a magassággal is összefügghet!
Barcsra jártam suliba, és a pécsi osztálytársaim gyakran úgy jöttek suliba, hogy Pécsen esett az esõ, Barcson meg alig találtuk meg az iskolát a hóban....máskor meg hazatelefonált a szobatársam, és míg Barcson esett az esõ, Pécsen havazott....
Itt nálunk is vannak ehhez hasonló dolgok, pl. több alkalommal fordul elõ, hogy elindulsz innen Egerszegre, és itt 6 fok van, ott meg 1 és havazik, vagy nyugat felé vagy kelet felé, éppen honnan merre jön megy a hideg meleg, tõlem lejt a terep dél felé, a tõlem délre lévõ falvak soxor azt sem tudják, hogy mi az a hó, mikor itt havazik, ott meg esõ esik, 20 km-en belül...
Egyébként, gondolom azért csak télen érzékeled ezt a különbséget, mert akkor látványos a hó miatt, de biztos ez nyáron is megvan....

Tény, az a rész ahol laksz, nagyon kellemes klímájú, és 100 emberbõl 98 amint meghallja Siklós, Harkány, Villány, Pécs nevét, egybõl a meleg a napfény a kellemes klíma jut eszébe!
Ha Kanizsát, Szentgotthárdot, Zalaegerszeget említem, akkor meg a hideg, hûvös idõ!
Munkám során rengetet emberrel találkozok, és azokat, akiket fogékonynak látok rá, megemlítem a dolgot, tesztelve az országrészek klímájáról alkotott véleményeket, és mind-mind az jön ki, hogy ott jobb a klíma!
Viszont az évek óta tartó vizsgálatból, az utóbbi idõszakban módszeresen figyelem, az derült ki számomra, hogy itt semmivel sincs rosszabb klíma mint ott, és nem elfogult vagyok, hanem épp ellenkezõleg, hogy elkerüljem a hazabeszélést, mindíg úgy számolok mindent, hogy se magamat sem mást ne csapjak be azzal, hogy túl "vastagon" számolok!
Vannak dolgok, amik annyira de annyira egyértelmûek számomra, hogy egyszerûen nem értem, mért nem az másnak is, aki egy kicsit is foglalkozik idõjárással....
10 elõrébõl oda teszik 9-szer a melegebbet, és az esetek 70-80%-ában ugyanolyan (30-40 % )vagy magasabb (30-40) itt a T max, 20-30 %-ában jobb ott!
Fogod, megnézed az adatokat, és látod TE is, meg bárki...és mégis....

Az is igaz, hogy itt nagyobb az erdõsültség, ez nagyban befolyásolja a nappali maximumokat, míg felétek a talaj anyaga is számit a kopár sziklák a kevesebb erdõ, (és olvastam valahol, hogy éjszaka a besugárzásból kapott hõt ki tudja sugározni, nem tudom ez igaz-e, aki ért hozzá, tán megmondja) és azt képzeld el, hogy ezek mellett a hátráltató tényezõk mellett vagyunk versenyben símán Baranya megyével, Dél-Somoggyal a T maxok tekintetében!

A lényeg, nagyon jó és kellemes hely a Te vidéked, klímatikailag, a táj is gyönyörû, de tudom és biztos vagyok benne, hogy itt sem rosszabb a klíma, hanem ugyanolyan!
Az, hogy ez kialakult, sok mindenre vezethetõ vissza, minden országnak kell lennie egy mediterrán városnak (Ausztriában Graz és a az Alpok déli fele a szerencsés kiválasztott), egy elrettentõ résznek, egy napfényesnek, egy vizesnek, de ezek általában "ráragasztott" jelzõk...
Rengeteg rengeteg dolog van, ami összefügg ezzel, de nem annyira bonyolult a dolog, mint azt hiszik, ennek is megvan az oka, hogy látszatra bonyolulttá tették, egy része pszichológiai...
Sõt, ha valakinek, aki ott lakik Pécs környékén, azt mondod, hogy ott semmivel sem jobb a klíma, mint itt, halálos sértésnek veszi, aki ott lakik, abba "bele van nevelve", hogy az ország legmelegebb vidékén lakik, míg itt már jegesmedvék rohangásznak...
Pl. van egy észlelõnk Zomba nevû tolnai településen, és nem tûnik fel neki, hogy 1-2 fokkal minden nap magasabb T maxot ír be a napi adatokba, és megint nem azért vettem ezt észre, mert irigylem a 12-13 fokját, hanem módszeresen figyeltem, és olyan helyzetben is mért 2 fokkal magasabb T maxot, mikor fizikai képtelenség volt....sorolhatnám...
És ha ezt valaki Pécs mellett teszi, nyugodtan bújik ágyba este, mert háááát itt úgyis melegebb van, 2-vel többet mérek, isze itt jó a klíma, belefér....
Pszichológia!

Egy történet : egyik Lenti ismerõsõm lánya pécsre járt suliba, és a földrajz órán az ország klímájáról volt szó, hogy a Balcsi-felvidék, a Budai-hegyek, a Pécs-Siklós térség is mediterrán, szubmediterrán, 2-szer beérik a füge, míg máshol nem....és ekkor megszólal az említett hölgy, hogy hát az náluk is 2-szer beérik, erre a tanár reakciója az volt, hogy az kizárt, ne hülyéskedjen, vitáztak egy sort, aztán a következõ órán odavágott a csaj 5 kiló fügét innen Zalából, a tanár köpni-nyelni sem tudott....
Sokan jönnek azzal, hogy ott hamarabb virágzik a barack, közben ez is egy félreértés miatt van, aminek az oka a mandula, ami látszatra totál úgy néz ki a laikus, sõt messzirõl "hozzáértõ" szemével is, és a mandula mészekedvelõ, de legalábbis nem szereti a savanyú talajt, és a mandula 2 héttel a barack elõtt virágzik, és mikor rószaszín a mecseki domboldal, óóóó virágzik a barack....fenét...
ÉS telis-tele van az élet ilyenekkel, 1001 példát lehet hozni...

Csak fura, hogy a mediterrán jelzõt nálunk mindíg dombhoz kötik....

Ezekkel együtt, ha el kellene költöznöm innen, és választani kellene, én is oda költöznék le Pécs-Siklós környékére....

Egy levelet készülök írni a témában az OMSZ-nak, szépen megfogalmazva, adatokkal alátámasztva, mert nagyon kilóg a lóláb, csak kérdés, ez mért nem tûnik fel másnak...
Adatokkal azért nem jövök, mert majd ha kész lesz az iromány, azt megmutatom

Én mindíg megpróbálok módszeresen gondolkodni, kizárni magamból a rossz beidegzõdéseket, és ehhez párosult egy érzékem, ami azonnal riaszt, ha valami képtelen dolgot érézkelek, csak ezek az általam állított dolgok annyira képtelennek tûnnek, hogy sokan kapásból ellenkeznek, érdekbõl, féltékenységbõl, és ezer más okból....
Pedig csak a józan paraszti eszemet használom, és néha olyan dolgokat veszek észre, hogy csodálom, nem szakad rájuk az ég, akik ezeket a dolgokat állítják....

Pl. 1980-as évek elején egy kertészmérnök megpróbálkozott a kiwi termesztésével, és létesített ide egy kiwiültetvényt az egyik domboldalba!
Teltek-múltak az évek, és a kiwi nem hozott termést....
Jött a 85-ös kegyetlen tél, az évszázad tele volt, és kifagyott a kiwiültetvény mind egy szálig....
Mi lett a következtetés??
Itt hideg a klíma, mert termés sem lett, és el is fagyott....
Az ok pedig baromi egyszerû : a kiwitermesztésrõl lila gõzük sem volt, nem ültettek porzós növényeket, így csak áltermések lettek, és annak tulajdonították, hogy nincs elég meleg nappal, nem tud beérni....
Mikor 85-ben kifagyott, akkor meg Olaszországban is csontig fagyott minden, olyan tél 100 évente egyszer van, de ezek azt gondolták, ilyen a zalai klíma....
Nem érik be, meg ki is fagy, hát hova vigyük, naná hogy a Mecsekbe, ott jó kis meleg van
Ott meg a meszes talaj miatt nem mentek vele semmire, és levonták a következtetést : a kiwi Magyarországon nem termeszthetõ....és ezek szakemberek voltak....vicc...
Közben itt a környéken egy-egy kiwitulajdonos 1000-nél is több gyümölcsöt szed le évente....ennyi...

És akkora állatságok vannak még, hogy kegyetlen!

De édes! És tényleg sokkal csinosabb, ha vele egy magasságból fényképezed!

Tessék egy portré máról!:-)
Link
+ kép:Link

Rendben, izgatottan várom az összeesküvés elméletet. Most teljesen kíváncsivá tettél.

Most Kaposváron vagyok, majd este reagálok arra amit írtál!

A helyzet az, hogy amióta módszeresen tanulmányozom országunk klímáját, és odafigyelek percenként az idõjárás minden rezzdülésére, egyre nagyobb turpisságokra jövök rá, akkorákra, hogy ha beírnám ide, nem bírná el a szerver!
Komolyan!
Tény, Te jobban értesz a biológiai részéhez, Usrin a geológiaihoz, és ezeknek turpisságoknak az oka tényleg komplex, kezdve a politikától a társadalmi dolgokon át az idõjárásig minden van benne, tényleg nagyon durva, minél jobban ások bele, annál nagyobb a döbbenet, azt kezdem látni, hogy semmi sem úgy van, mint ahogy azt mi képzeltük....nem csak dobálózok, adatokkal tudom bizonyítani...

Nem érzem "bekötöttnek" a hangulatot, amit feltétlenül oldani kellene, én élvezem az általad elindított társalgást. Egyébiránt boldog névnapot, Jónás!

Ez alapvetõen az alapkõzettõl, a genetikai talajtípustól, (illetve annak eredetétõl) függ, másod sorban a rajta kifejlõdõ potenciális növénytakarótól, valamint az éghajlattól.
Dél-Zalában szilárd alapkõzet nincsen, általában barna erdõtalaj, Belsõ-Somogyban futóhomoktalaj az elterjedt. Elõbbin potenciálisan gyertyános-tölgyesek, bükkösök fordulnak elõ (részben az atlanti-szubmediterrán együttes hatására), ezek az erdõtársulások, az erózióval közösen kilúgzódásra hajlamosítják a talajok felsõbb rétegeit, ezzel együtt hozzájárulnak a növényzet elszegényedéséhez. De ez már megint más téma: mészkedvelõ kontra savanyúságkedvelõ növényzet diverzitása ). A Belsõ-Somogy homokvidéke, ellentétben a Duna-menti (Kisalföld) és a Duna-Tisza-közi folyóvízi eredetû homokkal, mészmentes.

Ennyire kötni az ebet a karóhoz ilyen komplex kérdésben (?) nem túl célszerû, hiszen ezzel vagy a korábban általam figyelmetekbe ajánlott összetett hatásmechanizmusról feledkezel el, vagy éppen ezt veted el egy pusztán önmagad általi megfigyeléseken alapuló meggyõzõdéssel szemben. Kétlem, hogy a biológia, ökológia, klimatológia, geográfia, geomorfológia, hidrológia stb. egymással szervesen összefonódó rendszerét annyira átlátnád, hogy egy az egyben adaptálni tudnál egy néhány száz km-re lévõ tájegység élõvilágát egy másikba.

Oldandó a hangulatot, pár kép a Szársomlyóról 2 héttel ezelõtt.

Link