Bioszféra
Utoljára kb. 15 éve ettem pereszkét rántva, amit meséltem, egy letenyei helyen egy általam ismeretlen pereszkefaj volt, legalábbis azóta sem találkoztam vele, hogy melyik féle pereszke azt sem tudom, sajna onnan kiírtódott, és azóta nem ettem pereszkét....finom volt nagyon
Neeeem, annál jóval kisebb madárról van szó, ha ránagyítasz, látni egy árulkodó jelet
Lilatönkû :-) Nálunk tavaly december elsõ felében még volt fenyõpereszke dög9vel, faterral több kilót leszedtünk, garantáltan kukacmenteset (nekik már hûs volt az idõ...)
Ez is olyan lehet, mint az idõjárás: 20-30 év tapasztalata sokat jelent, de nem minden.
Egyébként tavaly decemberben is volt õzlábgomba, de egy könyv sem tér ki rá, hogy enyhe õsz esetén...
Edd meg nyugodtan (bár már lehet meg is etted, az ilyen határidõkkel meg ne foglalkozz, amióta 1995 májusában szedtem egy rakat õzlábgombát, már másként kezelem ezeket a "termõidõket".
Biza én is arra gondoltam, de ami meglepi : " Termõhely és idõ:
füves erdõszéleken, parkokban, lombos fák alatt, júliustól októberig "....november vége van, ha nem szedem le õket, decemberig is kihúzták volna....
füves erdõszéleken, parkokban, lombos fák alatt, júliustól októberig "....november vége van, ha nem szedem le õket, decemberig is kihúzták volna....
Ha "V" alakban húztak el feletted, akkor a "V"-bõl kindulva csak Vadliba lehet....nem véletlen a "V" alakzat sem....
Ha "K" alakban húztak volna, akkor Kacsák lettek volna
Ha "K" alakban húztak volna, akkor Kacsák lettek volna
Egy rakat madár, gondolom vadliba most húzott el felettem, jó magasan nyugati irányban szabályos "V" alakban.
Biza, a bibi ott volt, hogy mikor lesatuztam, és lefényképeztem az egyiket, amint átrepül az út felett engem kicsit kikerülve, és néztem hátha visszafordul, jött a másik, az annyira alacsonyan volt, hogy ha idõben észreveszem, akkor a csippát is láttam volna a szemében, így lekéstem az elsõrõl is, meg a másikról is...
Egyébként fiatal példányok voltak, mert nem fehér a farkuk....
Egyébként fiatal példányok voltak, mert nem fehér a farkuk....
Haliaeetus albicilla.Mindig nagy élmény vele találkozni.
Valóban nem sok neki tenni egy kört a Mura-Dráva összefolyás-Csurgó-Nagykanizsa közti háromszög halastavai felett.
Nem a miklósfai-halastavak környékén volt, hanem Iharosberény-Böhönye között, bár a miklósfai-halastavak egy rétisasnak nem nagy távolság
Szóval eltaláltad
Miklósfai-halastavak?A barátunk nem veti meg a jó kis pontyhúst gondolom?Mi meg ha lessátorból fotózhatjuk amikor, lecsap a kitett pontyra?
Gyerekek, több nagy csapat fenyõrigót láttam, egymást követték a csapatok 15-20 perc eltéréssel, az elsõ csapat kb 30 rigó volt, aztén jött egy hatalmas, legalább 100 madárral, majd két 20-30 fõbõl álló. Köztük néhány kisebb 5-6 fõs csoport is elszállt. Elsõnek azt hittem, hülye vagyok, korán van még a fenyõrigónak, de tuti, hogy azok voltak, látni lehetett a sötét farokvéget, fehéres szárnya alját. Sajnos a képek nem lettek a legjobbak, a felhõket foztam, és olyan gyorsan jöttek, hogy nem volt idõm rendesen ráfókuszálni a madarakra...
Link
Link
Megtörve az alsó sormintát, egy érdekes jelenségrõl számolnék be a hegységbõl, mely bár abiotikus, de talán figyelemre méltó:
Érdekes idõjárási szituációt lehet megfigyelni az utóbi két napban a Börzsönyben.
A két on-line állomásunk adatai alapján (Kemence és Diósjenõ) erõs anomália alakult ki a hegység keleti és nyugati fele között.
Feltûnõ, hogy a Börzsöny északnyugati kapujában a Kemence-völgy bejáratánál fekvõ Kemencén, a hidegpárnás AC helyzet stablizálódása óta - a kora hajnali órák kivételével - folyamatosan élénk K,DK-i szél fúj.Átlagosan 15-20 km/h sebességgel (10 min átlagolás) de 30 km/h órás alapszél adatok is vannak a görbéken. A nappal beálló T maxok 6-7 C° körül szórnak, míg kora regelre, a szélcsend beállta után fagypont közelébe vagy kevéssel alá süllyed a hõmérséklet. A folyamatos szárító hatású szél nyomán a nappali Rh 60-70% közelében mozog, majd csak lassan éri el a 80-85%-ot hajnalra.Köd nem alakul ki, csupán erõs párásság.
Ezzel ellentétben épp a szélfelöli keleti oldalon, a Nógrád-medencébe beragadó köd mellett alig van légmozgás.Nappali magasabb harmatpont mellett, magas az RH, folyamatosan 85% környékén szór.A T napi járása is kiegyenlítettebb.Éjjel nem közelíti meg a fagypontot (0.5-1.5 C fok körül alakul), míg nappal beálló T maxok 4 fok környékén detektálhatók. A szakaszosan mûködõ NHH adatokat nézve (Pitom drága lélek!Ugye emlékszel! fent is erõs 35-45 km/órás szél fúj, a tszf. magassághoz viszonyítva magas nappali T mellett.Úgy vélem egy fajta - hidegpárnás helyzetekhez köthetõ - keleti irányultságú "börzsönyi bukószél" jelenség zajlik éppen, figyelhetõ meg.
A Nógrádi-medencébe beült hideg levegõ felett a légáramlat elhaladva a hegység magas gerincein, csúcsain átbukva az Ipoly-völgyébe zúdul le, erõs szárító és ködoszlató hatással.
Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy K-Ny-i irányban átszelve a Kemence-völgyet, a Jenõi oldal szürke magasködébõl vagy talajmenti ködfalából Királyháza környékén az ember szinte vonalzószerûen jut ki a szárazabb, tiszta, napsütéses területre.
Érdekes idõjárási szituációt lehet megfigyelni az utóbi két napban a Börzsönyben.
A két on-line állomásunk adatai alapján (Kemence és Diósjenõ) erõs anomália alakult ki a hegység keleti és nyugati fele között.
Feltûnõ, hogy a Börzsöny északnyugati kapujában a Kemence-völgy bejáratánál fekvõ Kemencén, a hidegpárnás AC helyzet stablizálódása óta - a kora hajnali órák kivételével - folyamatosan élénk K,DK-i szél fúj.Átlagosan 15-20 km/h sebességgel (10 min átlagolás) de 30 km/h órás alapszél adatok is vannak a görbéken. A nappal beálló T maxok 6-7 C° körül szórnak, míg kora regelre, a szélcsend beállta után fagypont közelébe vagy kevéssel alá süllyed a hõmérséklet. A folyamatos szárító hatású szél nyomán a nappali Rh 60-70% közelében mozog, majd csak lassan éri el a 80-85%-ot hajnalra.Köd nem alakul ki, csupán erõs párásság.
Ezzel ellentétben épp a szélfelöli keleti oldalon, a Nógrád-medencébe beragadó köd mellett alig van légmozgás.Nappali magasabb harmatpont mellett, magas az RH, folyamatosan 85% környékén szór.A T napi járása is kiegyenlítettebb.Éjjel nem közelíti meg a fagypontot (0.5-1.5 C fok körül alakul), míg nappal beálló T maxok 4 fok környékén detektálhatók. A szakaszosan mûködõ NHH adatokat nézve (Pitom drága lélek!Ugye emlékszel! fent is erõs 35-45 km/órás szél fúj, a tszf. magassághoz viszonyítva magas nappali T mellett.Úgy vélem egy fajta - hidegpárnás helyzetekhez köthetõ - keleti irányultságú "börzsönyi bukószél" jelenség zajlik éppen, figyelhetõ meg.
A Nógrádi-medencébe beült hideg levegõ felett a légáramlat elhaladva a hegység magas gerincein, csúcsain átbukva az Ipoly-völgyébe zúdul le, erõs szárító és ködoszlató hatással.
Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy K-Ny-i irányban átszelve a Kemence-völgyet, a Jenõi oldal szürke magasködébõl vagy talajmenti ködfalából Királyháza környékén az ember szinte vonalzószerûen jut ki a szárazabb, tiszta, napsütéses területre.
Királyréti hydroinfó:
Mormog a Morgó
görögnek szürke hullámai
Milán erdészházát körülölelik
fehéren tajtékzó habjai!
Mormog a Morgó
görögnek szürke hullámai
Milán erdészházát körülölelik
fehéren tajtékzó habjai!