Globális jelenségek

Tetszik a gondolat! Szinoptikus klimatológia...

Érdekes lenne a klímaváltozással oly módon is foglalkozni, hogy bizonyos konkrét idõjárási események gyakoriságát vizsgáljuk. Olyanokra gondolok, mint hogy egy évben hány front jött NY/ÉNY/É/stb. felõl, hány mediciklon alakult ki telente, hány sarki/szibériai hidegelárasztás volt Közép-Európában, hány brit/skandi/akármilyen blocking AC alakult ki.
Két dolog miatt nehéz ezt megoldani: egyrészt nehéz definiálni õket. Pl. a blockingot Gyuró György is vizsgálta, neki is van definíciója, de nyilván, ha én mondjuk egy nappal rövidebbre veszem az AC életét, akkor más statisztikát kapok (ami akár nem is hasonlít az eredetire). Ez a "szabadság" pedig rendkívüli módon elbonyolítja a kutatási módszertant, megnehezíti két hasonlónak vélt statisztika összehasonlítását.
Másrészt egy-egy ilyen fogalmat nehéz általánosítani. Pl. a "hány szibériai hidegelárasztás" kérdését nehéz lenne Amerikában, vagy pláne Dél-Afrikában feltenni.
Mindezekkel szemben az ilyen-olyan "globális átlag-hõmérséklet", "globálisan átlagolt csapadékösszeg", és hasonló indexek azonnal átfogó képet adnak az egész Föld éghajlatáról, legalábbis mi ezt gondoljuk. Mindenesetre azt berakom egy klímamodellbe és az meg egybõl kidobja az eredményt. Ezért ez a módszer elterjedt, s mivel azért itt is sokféleképpen lehet vizsgálódni, könnyû új dolgot kitalálni e módszerhez ragaszkodva.

De legyünk egy kicsit merészebbek.
Végezzük el az északi mérsékelt övben a klíma részletes kiszámítását háromszor, három különbözõ idõjárás-típus figyelembevételével. Egyszer akkor, amikor Európa és az Észak-Atlanti-térség nagyobbik részén meridionális volt az áramlás 500hPa-on. (Ezt le kell fixálni, például úgy, hogy a terület legalább 80%-án legfeljebb 45°-kal tér el a szélirány a meridionálistól). Egyszer pedig akkor, amikor zonális (legalább 80%-án NY-K-tól max 45°-os eltérés). A harmadik azért kell, mert a két definíció között önkéntelenül is hagyunk egy "rést", amit elnevezhetünk akár vegyes irányításnak (pl. a félblocking valószínûleg ilyen vegyes lenne).
(Ezzel máris felmerül az a probléma, hogy az idõsor nem folytonos. De semmi baj, akkor csak olyan statisztikai elemeket számoljunk, ami erre nem érzékeny (pl. teljes átlagok, stb.). Ez némileg növeli a statisztikus hibát, adatsortól függõen, de általában valószínûleg nem jelentõsen.)
Jellemezzük a klímát a Kárpát-medencében a három esetben. Valószínûleg a híresen késõn tavaszodó Zalai-dombság ( ) esetében három egymástól teljesen különbözõ jellemzést kapunk. Meg kell nézni, hogy a Kárpát-medencéhez képest mindhárom esetben késõn tavaszodik-e, és csak eltolás figyelhetõ meg, vagy mikroklímára is teljesen mást kapunk a medencén belül. Én az utóbbira tippelnék.
Ezen kívül nézzük meg, hogy az elmúlt száz évben a háromféle klímánk melyike mutat az északi félgömbön "globális felmelegedést", és mennyire erõsnek adja. Könnyen lehet, hogy nem is lehet összehasonlítani õket. Ez alapján döntsük el, melegedés van-e, vagy nem. A konklúzió: ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, azt kell megnézni, vajon a jövõben melyik idõjárás-típus lesz a domináns. (Ebben a példában itt az AMO jön elõ: elõbb meg kell értenünk az AMO-jelenséget ahhoz, hogy tovább tudjunk gondolkodni, addig akár le is állhat az effajta klímakutatás.)
Ez a három klíma tehát olyan három klíma, ami függ az idõjárástól. Ha egyben végezzük el a számítást, akkor a három eset (eset-darabszámmal súlyozott) átlaga lesz az átlag, a szórások négyzetének átlaga lesz a szórás, és így tovább. Ezeknek a trendjei pedig az egyes esetekben számolt trendek és eset-darabszámok valamilyen bonyolultabb függvénye lesz. Most jön a lényegi mondat: az egyben kiszámolt klímából nem lehet rekonstruálni külön-külön a háromféle klíma semelyikének semmilyen paraméterét. Tehát ha a különbözõ idõjárás-típusok eseteinek relatív gyakorisága változik, az kapásból borítja a klíma-trendeket.
Még egy feltûnõ következmény, hogy elõfordulhat olyan hely, ami tök ugyanazt a klímát (átlagT, csap., stb. értékeket) produkálja (a statisztika szerint) a zonális és a meridionális esetben. Vagyis, ha 30 év zonalitás után hirtelen meridionálisba vált az idõjárás, abból lehet, hogy nem éreznek meg semmit. (A szélirány azért nem árulkodó nekik, mert példámban direkt az 500hPa széllel definiáltam.)

Valami ilyesmire gondolok: adott idõjárási helyzetekben elõforduló értékek klímáját kellene megcsinálni. Ez a földi légkörben lévõ visszacsatolások mûködésének megértéséhez talán közelebb vihet, ugyanis így szerintem könnyebben fel lehetne fedezni egyes visszacsatolásokat valamely konkrét idõjárás-típus során bekövetkezõ felerõsödõ hatásának kimutatásával. Hiszen épp ezek (is) azok, melyeket a klíma jelenlegi számolási módszerei elmosnak.

A felmelegedés, amit a statisztikák igazolnak (a módszereket illetõen nem tudom még mindig, hogy mit gondoljak, hisz a méréssûrûség 100 v. 200 éve nem olyan volt mint ma, nem beszélve a mûszerekrõl és az átlagszámítási módszerekrõl ill. a mai T anomáliát milyen kiragadott intervallum átlagához viszonyítják) egyáltalán nem lineáris. Sokan nem akarnak errõl tudomást venni ahogy a CO2 misztifikáció is él, ha milliószor megdöntik e tézist akkor is. Valahogy úgy állítják be a laikusoknak, hogy 100 éve tart egy feltartóztathatatlan és egyenletes melegedés és az éghajlati zónák évrõl évre ha 1 km-t is , de tolódnak és kiszámolgatják, hogy 20-50-100 év múlva hol milyen új éghajlat lesz ill. tengerelöntés, jégelolvadás stb. Holott itt is tapasztalhatjuk, hogy nõtt a meleganomália, de vannak hideg hónapok is, nõtt a nyári hõség de vannak nyári hidegrekordok is, több az aszály de vannak rekordárvizek is és pár évtizede még lehúlési periódusban voltunk és ahhoz képest lett kiugró a mostani meleg, ami pl. 2007 óta hazánkban már nem bír fokozódni. Most pl. rekordcsapadékos a január és Pápán már lementünk az átlag alá T-ben, pedig tavaly tényleg enyhe és száraz év volt. Ahhoz, hogy az éghajlat megváltozzon nem elég 1-2 fokkal melegebb évek 20-25 éves sorozata, ha közben meg, ha epizódokra is, de visszatér a hideg. Másrészt attól, hogy pár évtized melegebb az átlagnál vagy hidegebb, az nem jelenti, hogy 100 évig ez marad s a Szahara vagy a tundra lesz a végállomás.

Az, hogy tele volt a média mindenféle cikkekkel, sõt, szakemberek nyilatkoztak, hogy a mediterrán klíma északabbra tolódik, enyhülõ telek lesznek, a gabonák nem kapják meg a téli hidegigényüket, stb stb, és erre majdnem minden évben van a mediterrán térségben olyan epizód, ami téliesebb, mint a globális felmelegedés elõtt.
Múlt télen Olaszország középsõ és déli felén 2 méteres hó volt, elõtte éven Szicíliában havazott és fagyott, a görögök is minden télen kapnak havat és hideget...
Ironikusan értettem, hogy sokan képzelik úgy, hogy a globális felmelegedés miatt a telek enyhébbek lesznek.
Átlagosan lehet, de a mediterrán térségben egy-egy hidegebb periódus sokkal gyakrabban fordul elõ, mint régebben.

Mi köze van a légkör általános melegedésének ahhoz,hogy a görögöknél havazott?

A globális felmelegedés jegyében elmaradt egy görög(!) bajnoki meccs Link .... nem a tengerszint emelkedése miatt!

Elsõ kérdésedre a válasz: de az is lehet. A nílusi áradások elmaradása idõben mikorra tehetõ?

Valami ilyesmirõl lehet szó, igen.

Bocs, hogy belevau. Eddig a trópusi öv északi határának északra tolódásáról volt szó a lehûlés idején. Nem-e lehet-e, hogy az egész trópusi öv déli határa is akkoroban kissé északabbra tolódott, sõt lehet, hogy az egész összességében szûkült? Valahogy nem fér az analóg-asszociációs gondolkodásmódomba a kevesebb párolgás - szélesebb trópusok gondolat. Az, hogy az északra kiterjesztett trópusok esetleg ellentmondhatnak a nílus áradások elmaradásának komolyabb lehûlés esetén. A tróposi erdõk / szavanna határa amúgy meg nagyon érzékeny a csapadék mennyiségére és idõbeni eloszlására. Az is lehet, hogy a trópusi csapadék összességében csökkent, de eloszlása egyenletesebb lett.

A magasabb átlaghõmérséklet viszont magasabb átlagos abszolút nedvességtartalmat is jelent a légkörben, ezáltal, ha a víz körforgása továbbra is mûködik, globális átlagban nagyobb csapadéknak is kell lennie. Ez jelentheti azt, hogy a jégkorszakban az összességében kevesebb csapadék annyival kisebb területen esett, hogy azon a kis területen lokálisan nagyobb mennyiségek estek akkor, mint most, de ez nem az egész Földön igaz. Szóval a melegedés által okozott csapadék-változás valószínûleg erõsen helyfüggõ.

2001-ben júniusban 200 mm volt Szegeden, 2005-ben rendkívül csapadékos év volt, 2010 szintén, pedig elvileg a melegedés zajlik.
Most lassan 5 hónapja átlagban minden második nap esik.
Elõtte meg olyan aszály volt, ahogy Te is írtad, hogy rendkívüli.
Tehát nagyon csapadékos és nagyon száraz évek váltakoznak.
De lehetne a globális felmelegedés (ha egyáltalán van) úgy is, hogy az idõjárás jellege marad a nyugati áramlásos, kiegyenlített csapadékú, kiugró szélsõségektõl mentes formában, csak épp 0,5 fokkal, 0,8 fokkal vagy 1,2 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban.
Senki nem venne észre semmit belõle.
De nem így van, hanem kegyetlenül szélsõséges viszonyok mellett az átlaghõmérséklet magasabb.
Én a szélsõségességet sokkal nagyobb veszélynek tartom, mint a melegedést.

Az északi félgömbön a Würmben a száraz sztyeppék és sivatagok öve 7 szélességi fokkal volt keskenyebb mint ma. Az éghaljati övek nem arányosan zsugorodtak össze és tolódtak dél felé az eljegesedéskor. Az igazi meglepetés, hogy a trópusi esõerdõk öve sem hátrált az egyenlítõ felé, sõt, pont fordítva, még északabbra is tolódott valamelyest. A szavannák is északabbra tolódtak, egészen a 15. szélességi fokig a jelenlegi 12 fokhoz képest. Összegezve: a Würmben a szubtrópusi magasnyomású öv összeszûkült. Tehát a szárazföldi jégtakaró fölött kialakult AC magokat és a peremterületek porviharzónáit leszámítva alapvetõen csapadékosabb volt a föld éghajlata a jégkorszakban. Ergo a lehûlés nem egyenlõ a szárazodással. A felmelegedés viszont sokkal inkább szárazodáshoz vezet, a szubtrópusi magasnyomású öv expanziója miatt.

"Itt tehát megdõl az állításod." Lehet, de érdekes lehet, hogy melyik nagyobb terület. Szerintem a Tundrától a mérsékelt öv közepéig nagyobb szárazföldi területek vannak, mint a mai sivatagos területek. Ezen kívül, ha a Würmben is létezett a Hadley-cella (én így tudom), akkor abban az idõben is jelen kellett lennie a sivatagos övnek.

Egyébként számomra sokkal tisztább ez a két hsz-ed .

Ha ez a szubtrópusi öv északabbra tolódása valóban kimutatható jelenség lesz, akkor elhiszem, hogy a melegedés egyben a szárazodást is jelenti nálunk, ebben az esetben valós, nagyobb mértékû klímaváltozás játszódhat le a Kárpát-medencében is. Ez tudtommal egyelõre nem bizonyítható. Elég részletes vizsgálatok kellenének még: végig kéne mérni, hogy a szubtrópusi magasnyomás a '60-'90 és a '90 óta tartó idõszakban hol helyezkedett el, és ki kéne elemezni, hogy megkülönböztethetõ-e a két folt. Eddig ezt nem sikerült kimutatni. Addig pedig nem mondhatjuk, hogy a melegedés egyértelmûen szárazodást is okoz, mert egy gyenge zonális áramlás esetén így simán kaphatunk tartós bárikus mocsarakat is, az meg a nagy konvektív csapadékok miatt területi átlagban biztosan nem okoz szárazságot, legfeljebb lokálisan egy-egy szerencsétlen helyen. (2010 nyarának egy része is így telt, méghozzá asszem június vége, július eleje fele: Link Link )

Az az igazság, ahogy most diskurálunk, megint arra jutok, mint sokszor: mindennek megvan a jó és a rossz oldala, meg mindenben meg van a lehetõség az elõrejutáshoz, meg a visszalépéshez is.
Abban viszont biztos vagyok: ha szárazság jönne, az hidegben és melegben is rosszabb helyzetbe sorolna, mint ha nem jönne szárazság; másrészt - szárazsággal vagy anélkül -, az ember által okozott természetátalakítás nagy valószínûséggel az élõvilágra káros hatással van.

Nem kell kérdeznem, mert nálunk is volt, pl. a kukorica, krumpli, bab tárolásával nem lett sok gondom, a tavaszi fagy a gyümölcsökre sem volt jó hatással errefelé. Ugyanakkor nem volt gond a betakarítás, aratás stb. vagy a széna szárítása. Máskor a termés nagy részét a sok esõ,penész,rohadás tizedelte, most ami volt termés, az kiváló lett, csak kevés Pl. príma lucernám lett, csak fele a reméltnek, vagy a szõlõ, bor jó cukorfokú, csak a mennyiség... Ugyanakkor a múltkor láttam egy hatalmas földterületet a hóban, ami telis-tele volt körbálákkal. Nem tudom széna, szalma vagy mi lehetett, de megdöbbentõ, hogy télire kint maradt ázni ennyi jóidõ ellenére...Igazad van, aki öntözni tud vagy jó fekvésû ( víz szempontjából) helyen termel, annak ilyenkor is kiváló lett a termése és nem volt országosan nagy a csapadékhiány, mostanra meg el is tûnt, gyûlhetnek a tartalékok. Szerintem nem lett sokkal kevesebb átlagban a csapadék, de gyakran esik egybe a nyári csapadékhiány és a borzasztó meleg. Még 2010-ben is volt itt júliusban egy nagyon meleg és csapadékmentes kb. 3 hetes periódus, de ezek ellen védekezni lehetne, ha a mezõgazdaságot (ösztönöztek egy idõben a marhák, disznók levágására, szõlõk likvidálására, élelmiszeripari létesítményeket felszámoltak, rengeteg istálló, tanya, major üresen kong és dõl össze) nem teszik módszeresen tönkre. Jön a duma: nincsenpíz (csak a milliós fizetésekre,jutalmakra , ami a bankárok széfjeiben ül vagy luxuséletre fecsérlõdik)...

A légkörbeli cikkben volt errõl szó, nem én számolgattam ki. Úgy értem, hogy ma arról szól a dal, hogy a meleg kinyírja a jegesmedvét, fókát stb., holott ma az emberek baromsága végez rengeteg fajjal, nem a melegedés. Vagyis természetes és semmi katasztrófális nincs abban, hogy az élet megjelenése óta keletkezett fajok 99 vagy akárhány százaléka már nem él, mert nem tudtak a klímához meg más, drasztikus dolgokhoz alkalmazkodni. Az embernek szerintem anatómiailag semmi esélye nem lett volna arra, hogy felvegye a versenyt más fajokkal, a legkönnyebb préda vagyunk a ragadozóknak, mérges kígyóknak vagy rovaroknak puszta kézzel. Csupasz testünk a hidegtõl sem véd minket, míg az állatok fûtés nélkül is átvészelik a telet. De értelemmel, fegyverrel, tûzzel stb. mindennek ellenállunk évmilliók óta és bõdületesen elszaporodtunk (kivéve a kihalóban lévõ, kettõig elszámolni nem bíró magyarokat). Ugyanakkor 3-4 száz éve azt tanították, hogy a háború azért szükséges, mert ha nem lenne annyira elszaporodna az ember, hogy éhen halna az emberiség, hisz a Föld annál többet eltartani már nem képes (Malthus). Most kb. tízszer-húszszor annyian élünk, mint akkoriban. Sokszor hallani, hogy milyen kevés a termõföld és kétségbeestek sokan (lásd:folyószabályozás, hogy több legyen a védett szántóföld), hogy mi lesz ennyi emberrel, ha nincs "élettér". Ennek ellenére ma a mezõgazdaságunk pl. a kapacitások töredékét használja ki, a 80-as évekhez képest alig termelünk húst, tejet, tojást, cukrot, takarmányt stb., de nem a melegedés miatt. Kiváncsi lennék, hogy az utóbbi 20 évben hogyan fest az élelmiszer kivitelünk és behozatalunk aránya ?
Itt nem az utóbbi 2 év szárazsága a legnagyobb baj, ráadásul hamarosan az árvizek és belvizek kora jön, ha az újabb ciklon is megcsap bennünket...

Salo, i.e. 800 táján a Kárpát-medence mintegy 85%-át erdõ borította, emellett területi eloszlásban igen nagy hányadot képviseltek a vizes élõhelyek is: mocsarak, lápok, tavak, erek, patakok, folyómenti ártéri területek. Ma ez 7%. Még ha meg is duplázod a 7%-ot, még az sem közelíti meg nagyságrendben a természetes erdõsültségi arányt.

A Würm jégkorszakban, bár a szárazföldi jégtakaró óriási területeket hódított meg, a jelenleg sivatagos területek tekintélyes részén csapadékos volt az éghajlat. Összességében tehát amennyivel a jég hátraszorította az élõvilágot (bár jelentõs számú faj volt képes ezek peremterületein is megélni), legalább annyival csökkent a sivatagok területe, ami virágzó flórát és faunát eredményezett ma lakatlan és terméketlen területeken Afrika-szerte. Itt tehát megdõl az állításod.

Aszálytûrésen azt értem, ha egy egyébként csapadékos éghajlati zónában idõnként fellép maximum 1-2 éves száraz periódus. Természetesen nincs értelme aszálytûrésrõl beszélni, ha a terület évtizedekre/évszázadokra egy száraz éghajlati övbe kerül.

Akkor kérdezd meg Floo-t, mi volt nála tavaly augusztusban! Azon a környéken szinte példátlan aszály! Nekünk vigyázni kell a melegedéssel, mert az utóbbi 30 év megmutatta, hogy milyen is az aszály a Kárpát-Medencében.

Floo: szekuláris éghajlati ingadozások mindig is voltak a Kárpát-medencében, hisz a keveredési zóna közepén vagyunk - a tavalyi nyarat leszámítva. Illetve sajnos, ha valóban melegszik a légkör, akkor az nekünk rossz ómen, mert nyaranta egyre gyakrabban és hosszabb idõre fog nálunk vendégeskedni a szubtrópusi magasnyomású öv, ami az aszállyal egyenlõ. És mivel a vízrajzot rövidlátó érdekek mentén alakították át a 19. században, emiatt ez ránk nézve még katasztrofális is lehet.

"A földi fajok 99 %-a az évmilliók alatt egyébként már kipusztult (képtelenek voltak alkalmazkodni) és fura módon még élünk, sõt rengetegen..."
Ez valahogy nem jó. A földi fajok 99%-a alatt melyik fajoknak melyik 99%-át érted? Ha megszámoljuk, hogy a valaha élt (élõ és kihalt) fajok összesen hányan vannak, és összesen hány halt ki közülük? Vagy hogy? Akárhogy is, nekem ez a 99% nagyon magasnak tûnik.
Másrészt: az sem mindegy, hogy a mai embert mióta tekintjük élõnek. Hiszen, ha jól emlékszem, a ramapitecus, australopitecus és társai még talán jobban hasonlítottak a ma élõ gorillákhoz, mint hozzánk, pedig õk sem évmilliók óta vannak/voltak a földön. Tehát a mi életünk nem vethetõ össze a régen kihalt fajokkal. (Igazából nem is nagyon értem ezt a mondatodat.)
Egyébként nagy igazságokat vélek felfedezni mondandódban .

Szeke:
Úgy tudom, napjainkban a Kárpát-medence (de legalábbis Magyarország) erdõterülete lassan növekszik, mert ma (már?) kevesebb a fakitermelés, mint a telepítés.
"Amit állítasz,az - már megbocsáss - baromság." Attól, hogy az elõtte írtak igazak, még szerintem nem biztos, hogy ez a mondat is igaz. Ugyanis valóban: a földtörténet legvirágzóbb élõvilágai a meleg idõszakokban voltak. Elég ha csak pl. az Ediacara faunát említem? A nagy kihalások pedig összefüggtek valamilyen lehûléssel (és elsõsorban nem a Perm és Kréta végire gondolok), pláne eljegesedéssel. Hiszen az élõlények a jég hátán nem tudnak megélni, és a jegesedõ területek környezetében megindul a kihalás. (Kár hogy nem jártam végig a bev.földtörit az egyetemen, akkor ezt a folyamatot most részletezni is tudnám.)
A középkori-újkori erdõgazdálkodás, mezõgazdaság, és a folyószabályozások tényleg lehettek rossz hatással ránk, ahogy írod is, de az aszálytûrés ebben az esetben nem a meleg, hanem a csapadékhiány elviselésérõl szólna. A sztyeppéken, meg a sivatagokban is: nem a meleg, hanem a szárazság miatt nincs élet. Aszály hidegben is ki tud alakulni, illetve az aszálytûrést a folyószabályozás hûlõ klíma mellett is rontja.

Szerinted a melegedés rosszabb vagy a szélsõséges idõjárási helyzetek magas száma?

Bocs, javítok: a szegediek és tiszaiak kivételével általában a bolygóról volt szó. A kivétel erõsíti a szabályt !
(A gondolatok különben Szegedrõl származnak, Koppányt Péczely után én is ismerhettem a JATÉ-n anno 1980-as évek)

Nekünk a felmelegedés nem rossz? Emlékeztetlek, hogy az utóbbi 2000 évben a Kárpát-medence erdõsültsége 7% alá csökkent és Széchényiék leszabályozták folyókat, lecsapolták az egész Kárpát-medencét. A régió aszálytûrése ezzel töredékére zuhant. Tavaly ránk húzódott a szubtrópusi magasnyomású öv, a napsütéses órák száma itt 2600 óra fölé emelkedett, ami közel 20%-os növekedés. Amit állítasz,az - már megbocsáss - baromság.

A melegedés tudod kinek jó? Annak a pár féreg milliárdosnak, aki majd megtízszerezi az amúgy is szégyentelen vagyonát meg a befolyását, amikor elolvad a jégsapka és letermelhetõvé válik a Sarki tenger olaja...

Jó tõled ilyeneket olvasni, nem elfogult, hanem a tényeket értelmezõ vélemény.

Pont ugyanezen gondolkodtam én is el, hogy miért csak a 80-as évektõl ugrott meg a globális átlaghõmérséklet.

Az is eszembejutott, hogy nem valami késleltetett hatással állunk-e szemben.

Vagy olyan hatással, amit eddig nem vettünk figyelembe.

Vagy esetleg a mérési eljárásban történt valami változás

Vagy normális éghajlati ingadozás ez, és a mostanit megelõzõ idõszak volt az átlagtól eltérõ negatív kilengésû.

Rengeteg nyitott kérdés... de ettõl szép a meteorológia

Ténykérdés, hogy melegebb az idõjárás, hisz a gleccserek és tengeri jég nem csökkenne, ha hidegebb lenne az utóbbi idõben. Csak az a bibi (ez az animáción is látszik) , hogy a melegedést jelzõ sárga-vörös foltok egyeduralma kb. a nyolcvanas évektõl jellemzõ, vagyis nem 1885-ben kezdõdött a nagy melegedés, hanem 25-30 éve. Ez meg nem klimatológiai idõtáv. Elõtte is okádta az emberiség a CO2-t, mégsem voltak ilyen évtizedek (nálunk manapság csökken az energia és üzemanyag felhasználás, a válság nem növelte a drága energia zabálásának kedvét). Ugyanakkor a mérsékelt övben ha melegebb van, nem is kell annyit fûteni, mint a hideg évtizedekben, ugyanakkor a népességrobbanás a trópusi-szubtrópusi övre jellemzõ, a hidegtelû országok lakosságszáma stagnál, ez sem indokol már növekedést a fûtésben + hõszigetelés feltalálása. Ez sem ösztönöz többletfogyasztásra.
A múltkor olvastam az algórista téziseket cáfoló cikket Dr.Koppány György tollából, ami 1-2 éve a Légkörben jelent meg. Hari Seldon tanulmánya kapcsán linkelték be azt a számot és ott akadtam rá. Éppen azt fejtegette, amirõl részben sokat írtam tõle függetlenül: a felmelegedés nekünk nem rossz, a hideg a veszélyes és káros a Földi élet számára. Nem a meleg pusztítja a fajokat, hanem a hideg. 1-2 fokos melegedés a Föld eltartó képességét növeli, hûlés csökkentené (éhínségek, tömeges fajpusztulások nem a melegedéskor, hanem a hirtelen lehûléskor zajlottak). A CO2 jelentõsége a vízben gazdag Földön nem olyan, mint hirdetik és egyenesen létszükséglet a vegetáció számára és nem kiirtandó rossz, ráadásul az óceánokban rengeteg van, onnan hogyan vesszük ki ? A földi fajok 99 %-a az évmilliók alatt egyébként már kipusztult (képtelenek voltak alkalmazkodni) és fura módon még élünk, sõt rengetegen...
A tengerek vízszintemelkedésének dramatizálása meg egyenesen nevetséges.
Ezek a(l) góréval meg IPCC jelentéssel nem szinkronizáló gondolatok úgy látom (tartalomjegyzékbõl ítélve) szerepelnek az Elõrelátás, jövõbelátás és a meteorológia címû könyvében is.

Jópofa. Nekem ez teljesen olyan, mint ha az éves hõmérsékleti viszonyokat akarnám tanulmányozni, de csak egy nap értékei lennének meg, mondjuk reggeltõl délig. Ezt jól kielemezném, vizualizálnám, majd irány a sajtó. Hamar meglenne és az agyamat se terhelném túl vele.
Addig világos, hogy a mi életünk rövid és ehhez mérünk, de azt is be kellene látni, hogy ha tényleg szeretnénk az éghajlatot "felírni", megérteni, azt nem a mi léptékünkön kell.

62 év 13 másodpercben. Egyre nehezebb lesz elhitetni, hogy semmi kirívó nincs az éghajlatban. Persze.
Link

Durva lenne, de ez sem zárható ki. Egyszer minden trend véget ér, még az ellenkezõ elõjelû szélsõségek trendje is.

A 400 órás többlet nem!
Az idén ráver még 200-at!
Mármint a valaha mért legalacsonyabb napfényes óraszámra....

Meridionális cirkulációs korszakot élünk, ez nem vitás. Ez a téli félévben karakteresen megjelenik. A nyári félévben viszont tavaly konkrétan ránk húzódott a szubtrópusi magas nyomás, amely 400 órás évi napfénytartam többletet hozott, legalább is ide, ami közel 20%-os többlet. Ez döbbenetes növekmény, de biztosra veszem, hogy nem ismétlõdik meg.

Ezen a grafikonon szerintem még a híres telek is látszanak: a mostani vörös (meridionális) idõszakban ott van a végén 2006 és 2007 zonális telei. '95, '87 és '85 is mintha látszana (piros tüske a kék szakaszban). (Példálul.)

Vangenheim az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja. Ezt követi az 1960-tól szerintem a 90-es évek közepéig tartó korszak. Aztán valamikor a 90-es évek végén ismét egy újabb, talán meridionális cirkulációs korszak vette kezdetét, ismét voltak/vannak telek. Ami érdekes, hogy ezek a cirkulációs korszakok nagyjából átfedik az AMO fázisait, a pozitív AMO index a meridionalitást támogatja, a negatív pedig a zonalitást: Link De lehet, hogy túlegyszerûsítem, vagy tévedek..

A tengervíz-hõmérsékletek döntõen befolyásolják a légnyomási mezõket, az anticiklonok és ciklonok kialakulási területeit és vonulási irányait.

A meteorológiai társalgóból tettem át ide!

"Másik következménye lehet a légkörzés gyorsulásának a gyors váltások, változások"

Ácsi-ácsi!
A légkör nemhogy gyorsult volna, sokkal inkább lassúbb, statikusabb lett, elvesztette a dinamikáját.
Régebben a zonális idõszakban nyugati, atlanti frontok voltak Európa motorjai, most ezek eltûntek, illetve amennyiben vannak, azok is álzonálisak, úgy néz ki, mintha olyan lenne, de mégsem.
A hirtelen gyors hõmérsékletváltozások a klíma meridionálissá válásának köszönhetõek.
De Európa idõjárása elképesztõen statikus lett, a szélsõségesség miatt károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó idõjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást.
A ciklonok állandóan beragadnak, alig bírnak arrébb vánszorogni, ha egy anticiklon rámászik a Brit-szigetekre vagy lecövekel a nyugat-délnyugat-európai partoknál, akkor hónapokig ott idõzik.
Néhány régebbi írásom a klímaváltozásról Link Link Link

KP!
Ami valóban érdekes, hogy nyáron bezzeg olyan anticiklondömping van, hogy ihajj.
Télen meg nincs, vagy kevesebb.
Persze ennek is megvan a magyarázata.
Egyrészt az idõzítés is: ha emlékszünk még rá, a tavasz és a nyár rendkívül száraz volt, alig volt csapadék.
Aztán szeptemberben fordult a kocka, az azóta eltelt 4,5 hónapban pedig átlagban minden második napon esett.
Ha az elmúlt 4,5 hónap lett volna a nyár, és a nyár lenne most, akkor teljesen fordítva lenne minden.
2010-ben például esett végig, majd 2012-ben napfényrekord dõlt meg, nem is kicsit.
Szóval évenként óriási a változékonyság.
A telek átlaghõmérséklete azt hiszem kevéssel emelkedett, viszont a telek abszolút minimumai rendkívül durvák lettek, majd minden télen vannak -20-25 fokok.
Az elmúlt 3 télen például a kaposvári állomáson sorrendben -23,2 fok, -22,5 fok, -24,2 fok volt a legalacsonyabb hõmérséklet.
Iklódbördõce -21, -22, -20 fok.
Sellye -21 fok, -19 fok, -26 fok.
Paks -23 fok, -17 fok, -22 fok.
Baja -20 fok, -18 fok, -26 fok.
Azért ezek kemény hõmérsékletek, fõleg zsinórban három ilyen alacsony érték, szerintem nagyon kellene kutakodni, hogy 1-1 állomás egymás után három évben ilyen alacsony abszolút minimumot hozzon.
És mivel itt ez a veszett nagy hó, jó esély van rá, hogy 1,5 héten belül a 4. tél is zsinórban ilyen alacsony értéket hozzon.
Ez nem zárom ki, hogy a mérések kezdete óta példa nélküli.
De érdekes, mert az átlaghõmérsékletet a 2-3 hétig tartó nappal -3-4, éjjel -6-8 fokos hidegpárna tudja levinni, és ezek az elmúlt években valóban megszûntek.
A múlt februári idõszak azért odavágott a 2011/2012-es télnek, de elõtte éveken át nem voltak jellemzõek a hetekig tartó hidegek, akár hidegpárna alatt, akár hidegelárasztásos idõszakban.
2005 februárjában volt utoljára olyan, amikor hosszi idõn át nagyon hideg volt.
Persze a -20-25 fokokat az elmúlt teleken ez nem érdekelte.
A zonális, nyugati áramlásos, 1960-1990 közötti idõszakban voltak telek, amik zsinórban hó és -15 fok nélkül teltek el.
Amikor általános iskolás voltam, évek múltak el hó nélkül.
Most meg az elmúlt 3-4 télen minden télen itt virít a 20-30-40 centi, akár telente többször is.
Hogy hova lettek a téli meleg anticiklonok?
Most jöttem rá: a Brit-szigetekre, az Atlanti-óceán fölé és a Skandináv-félszigetre távoztak....

Ez igaz, de az egyenlítõtõl 5-30 fok távolságban a passzátok és monszunok hatalmas nedvességet és trópusi ciklonokat szállítanak. Minél messzebb vagyunk az egyenlítõtõl, annál kevésbé igaz a trópusi helyi konvektív csapadék egyeduralma. Afrikában képzõdõ zivatarcsoportot már Láttam a Karib-szigeteken hurrikánként lecsapni.Ebben a 15-20 fok körüli sávban (arról lehet szó, hogy ez nem csak szavanna lehetett) szerintem már van advekció is.

Ez a cikk igen hasznos lehet egyébként tudományos értékét tekintve is: Link

A konvektív csapadéknak az a tulajdonsága, hogy nem megy messzire. Az ITCZ-n az esõerdõk által párologtatott nedvesség ott esik ki helyben, ahol az esõerdõ van. Klímaátlagban ennek a csapadéknak a mennyisége így csak az abszolút nedvesség klímaátlagától függhet, ami viszont a hõmérséklet klímaátlagával szigorúan monoton nõ (kb. exponenciálisan). Hogy eközben az RH klímaátlaga változik-e, ez esetben másodlagos, és legfeljebb azt tudja befolyásolni, hogy egy-egy zivatarból (átlagosan) gyorsabban esik-e ki a víz, vagy lassabban (tehát a zivatarok átlagos 'erõsségére' van hatással).

Hirtelen találtam forrásokat is magam mellett: P. Adorján, B. Pajor & O. Sipos (2005): Trópusi Esõerdõk [szie-mtk-ékmi] ( Link , érdemes hozzánézni alul a forrásokat is) , valamint A. Mertiny (1991), Der Regenwald, ami 2000-ben magyarul is megjelent, és annak a 8. oldala ( Link ).

Az északi félgömbön a Würmben a mérsékelt övi erdõk öve 15, a száraz sztyeppék és sivatagok öve 7, a mediterrán növényzet öve 5 szélességi fokkal volt keskenyebb mint ma. A porvihar szintek nagyon érdekesek, ekkor egy óriási jég fölötti AC déli peremén viharos erejû szelek tomboltak hetekig, hónapokig. Mekkora lehetett vajon ekkor a nyomásgrádiens Észak és Dél Európa között?

Nem vagyok benne biztos, de itt csak a levegõt csapkodjuk, hisz ki tudja mennyivel volt alacsonyabb a trópusokon belüli T? Én nem tudom, de az alacsonyabb T kisebb nyári párolgást ugyanakkor magasabb Rh-t is eredményezhet. Ha csak 2-3 fok az eltérés, attól még a monszun és a passzát nem szállít a fõleg tengerek uralma alatti trópusokon sokkal kevesebb párát. Viszont lehet, hogy a szavannák helyén nem a maihoz hasonló esõerdõbeli fajok, hanem mások lehettek, amelyek zárt erdõt alkottak a nyáron kevésbé nagy hõség és szárazság miatt, nem úgy mint ma. (Csak tipp )

Én meg úgy tudom, fordítva van: az alacsonyabb hõmérséklet miatt jelen lévõ kevesebb nedvesség kevesebb csapadékot ad, ezért kisebb lesz az esõerdõk területe.
Az ITCZ esetleges eltolódását okozhatja, hogy a két féltekén a kontinensek elhelyezkedése miatt egy-egy jégkorba menet eltérõ mértékben növekszik a jég által borított területek nagysága.

(Az is fontos azonban, hogy az éghajlatváltozás egy lehûlés miatt jobban érvényesül a mérsékelt övben, épp a jég jelenléte miatt: a periglaciális területek (pl. a tundra, tajga) a jég határával együtt tolódnak. A rétegtan és a geomorfológia szerint a jég határának közelében, gyakoriak a jég felõl fújó száraz, hideg szelek, amelyek ott kifúvásos formákat, délebbre szélfútta üledékes síkságokat (pl. löszpadok, van nálunk is bõven) hoznak létre. Viszont a jég gyarapodásához a szárazföldön csapadék kell, amit a megmaradó nyugatias szélkomponens a kontinensek keleti felén idõnként biztosít. Ezért (is) lehetett, hogy Európában jóval délebbre húzódott a jég határa, mint Szibériában. A lényeg tehát, hogy a mérsékelt öv éghajlati rendszere sokkal nagyobb mértékben átalakul, mint a trópusi övé, ezért a trópusi övben nehezebben kimutatható a hatásuk, annak ellenére, hogy a szabályosabb trópusi övben a korreláció esetleg jobb lehet.)

Lehet, hogy nem jól látom, de az esõerdõk övének kiterjedését nem biztos, hogy a hõmérséklet, hanem az esõk mennyisége befolyásolja. Legalábbis az is. Gondolom, ahol szavanna van, ott nem a hideg miatt nincs zárt erdõ, hanem a kevesebb esõ miatt. Ha a jégkorban hidegebb volt pár fokkal az a sivatagot, a füves területeket, a fás szavannát is távolította az egyenlítõtõl, akár azért is, mert az alacsonyabb T kisebb párolgást okoz és a szárazabb évszakban nem sült el annyira a növényzet. Persze a cellák kiterjedése is biztosan változott.

Szerintem egy kabhegyi szélrekord lemaradt.

Rekord: nem szeretem ezt a szót. Helyette zárójelben egy évszámot tüntetnék fel, a vonatkozó adat méréseinek kezdetének évszámát. Egy biztos, hogy a szélsõséges jelleg tekintetében valóban megalapozott a gyanú, hogy egy új cirkulációs korszak kezdõdött valamikor 2007 táján.

2007. - hõmérsékleti maximum rekord
2010. - csapadék maximum rekord
2011. - csapadék minimum rekord
2012. - abszolút napfényrekord
2013. - hótakaró vastagsága maximum rekord

És akkor úgy nagyjából meg is volnánk szélsõségességileg.
Még egy -20-as 850-es hidegleszakadás kell erre a nagy hóra, és akkor a hõmérsékleti minimum rekordot is kipipálhatjuk.
És akkor 5 év alatt minden rekord megdõl.

Igen. Az északi határa. Tehát az éghaljati övek nem arányosan zsugorodtak össze és tolódtak dél felé az eljegesedéskor. Az igazi meglepetés, hogy a trópusi esõerdõk öve össze sem zsugorodott, hanem még északabbra is tolódott. A szavannák is északabbra tolódtak, egészen a 15. szélességi fokig a jelenlegi 12 fokhoz képest. A jégkorszak makrocirkulációjában tehát a poláris cellán kívül a Hadley-cellának is ki kellett tágulnia valamelyest - ha nem is olyan mértékben persze, mint a poláris cella és a keveredési zóna zsugorodhatott össze sokkal jobban mint ma..

Tiszta sor . Sõt: pont, amit írok, ha jobban belegondolunk: ha körbe lehetett hajózni Grönlandot, akkor sok szárazföldi jégnek is el kellett olvadnia, ami emeli a tengerszintet, ennek ellenére Velence nem süllyedt el. Ez lehet ellentmondás, de az is lehet, hogy amennyi szárazföldi jég elolvadt, az még nem volt elég Velence víz alá kerüléséhez. Szóval erõsen vitatható Grönland körbehajózása, de sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudjuk .

(Floo: a meleg => szárazság része, ha igaz is, akkor sem triviális: a meleg => nagyobb páratartalom is igaz, ami bõl tovább jöhetne a nagyobb csapadék. Elõször be kéne látni, hogy a meleg => szárazság hol, miért és mennyire igaz. Ez ma még nincs kész.)

Szeke: Mármint annak az északi határa?

Egy kis érdekesség: Az északi félgömbön a Würm jégkorszakban a trópusi esõerdõk öve 2 szélességi fokkal északabbra helyezkedett el mint ma (!!!)

Köszönöm a választ, egy kicsit engem is meglepett.
Az biztos, hogy a 70-es, és a 80-as évek elején kevesebbszer fordult elõ 35°C feletti hõmérséklet.
A "pokol" valamikor a 92-es év augusztusával szabadult el. Akkor itt 39°C volt a maximum.

Az a meglepõ, hogy akkor nem voltak 35 fokok a 70-es években, elõtte és azóta is gyakran elõfordulnak.
A havi abszolút maximumhõmérsékletek július-augusztusi átlagának átlagai Sopronban:
1901-1950 32,0 (50 év átlaga)
1973-2012 32,6 (40 év átlaga)
Utóbbi 40 év évtizedenként:
1973-1982 30,4
1983-1992 32,8
1993-2002 33,8
2003-2012 33,3

Direkt azért írtam ki, hogy az adatok a Tutiempo adatbázisából vannak, mert magam is találtam már fals dolgokat ebben az adatbázisban.
Másrészt máshol nem találtam olyan adatbázist, ahonnan 1970-ig visszamenõleg az éves középhõmérsékleteket városokra lebontva ki lehetne keresni.
Ugyanakkor az OMSZ honlapját böngészve is találtam a témával foglalkozó cikket, amely megerõsített abban, hogy a korábbi hozzászólásom adatsorában nagy hiba nem lehet.
Az OMSZ szerint az éves középhõmérsékletek változása (növekedése) hazánkban az 1980-2009 közötti idõszakot vizsgálva 1,2 és 1,8°C közé tehetõ.
Elnézést, hogy csak 1970-tõl kezdve foglalkozok az éghajlatváltozással, de mint egy korábbi hozzászólásomban írtam, ezt a korszakot éltem meg, ezt érzem a saját bõrömön.
Gyerekkorom nyarain mindenesetre ismeretlen fogalom volt nálunk a +35°C.
Mint ahogy -20°C alatti hõmérsékletet sem észleltem Sopronban 1985 óta.

Csak arra nem mutatott még bizonyítékot senki, hogy tényleg körbehajózták Grönlandot, és a kínai utazásokról belinkelt térkép nem a fantázia szüleménye. Vagy ezt is eltitkolja a ***, mint az ufókat?

Ha igen, akkor nincs több kérdésem...

A sivatagosodás mértéke az új helyeken a tapasztalatok alapján garantáltan kisebb, mint a megszûnõ sivatagok nagysága: Csak a hanemteszünksemmitjövõbeni sivatagokkal riogatnak. 1 millió km2 sivatag hiányzik, a Szahara helyett nem keletkezett máshol ekkora területen.