Földtan
Az oroszok hazaviszik a diplomatáik családját holnap Japánból.(Kyodo)
Megérkezik a vízágyú is az erõmûbe a 4-es reaktor hûtûsûre. (Kyodo)
Megérkezik a vízágyú is az erõmûbe a 4-es reaktor hûtûsûre. (Kyodo)
Ez a tájékoztatás egyik fontos eleme, segítve azt, világosan, egyértelmûen megjelöli a havária jellegét.
Namost, ilyen tájékoztatás mellett elvárható egy reális besorolás?
Én, aki számára ez az osztályozás semmit nem jelent, inkább a fotókból, hírekbõl próbálok tájékozódni. Így van ezzel a nagy többség is. Te, aki a vegyiparban dolgozol, nyilván többre értékelsz egy ilyen besorolást.
Namost, ilyen tájékoztatás mellett elvárható egy reális besorolás?
Én, aki számára ez az osztályozás semmit nem jelent, inkább a fotókból, hírekbõl próbálok tájékozódni. Így van ezzel a nagy többség is. Te, aki a vegyiparban dolgozol, nyilván többre értékelsz egy ilyen besorolást.
Ez a besorolás teljesen más mint amit te hoztál fel példának.
Itt jelen idõskála alapján történik az osztályozás.
Ez a tájékoztatás egyik fontos eleme, segítve azt, világosan, egyértelmûen megjelöli a havária jellegét.
Itt jelen idõskála alapján történik az osztályozás.
Ez a tájékoztatás egyik fontos eleme, segítve azt, világosan, egyértelmûen megjelöli a havária jellegét.
Jah... 2491.
Boris, a szöveg valahogy úgy hangzott, hogy "we´ve had to do a lot of efforts, because we had a criticality accident in reactor number 3"
Boris, a szöveg valahogy úgy hangzott, hogy "we´ve had to do a lot of efforts, because we had a criticality accident in reactor number 3"
Huhh, ezt a livestreamben láttam és szinkronban fordítva írtam be, az NHK-t szerintem nem lehet visszanézni.
Adsz hozzá valami linket? (Sajnos az itthoni gépem nem játssza le az NHK-s videókat, ha ott van.) (De kollégám koponyaûri gõzrobbanását egy energia klubos elemzés indukálta, ami 4. blokki pihmedben kialakult kritikusságot írt.)
Köszi.
Nyuli: hirtelen ráguglizva a criticality + fukushima 3-ra nem ad értékelhetõ infót. (Ettõl még akár lehetett is, nem a lehetõséget tagadom, csak az irományt, ott ui. totál félreértette az emberke a szakkifejezést.)
Köszi.
Nyuli: hirtelen ráguglizva a criticality + fukushima 3-ra nem ad értékelhetõ infót. (Ettõl még akár lehetett is, nem a lehetõséget tagadom, csak az irományt, ott ui. totál félreértette az emberke a szakkifejezést.)
Egy picit vitatkoznék a kritikalitási balesetet tagadó poszttal; az NHK-ban, a task force-ot kepviselõ szakértõ kommentárral alátámasztva számolt be róla, hogy hogyan történt meg a kritikalitási baleset elhárítása, lásd errõl szóló beírásomat #2466.
Glider: így látom én is.
Glider: így látom én is.
Wordpress fotókiállítás-várományos kép. Sok ilyen van már, és sajnos lesz még.
A nejem, aki egy évben talán néhányszor néz meg valamit a metneten, mostanában falja ezt a topikot. De azért megkérdezett a várható idõjárásról, ahelyett, hogy elolvasta volna.
A nejem, aki egy évben talán néhányszor néz meg valamit a metneten, mostanában falja ezt a topikot. De azért megkérdezett a várható idõjárásról, ahelyett, hogy elolvasta volna.
Hihi, ezek mi vagyunk (az alapposztot egy kollégám írta, soksok munkával), csak nem akartam önreklámmal kezdeni a metnetes szereplésemet.
Ha valakit érdekel, hogy a magyar szakemberek hol járnak a témában+ egy kis reaktor felépítés, mûködés stb..
Link
Link
Egyik régi ismerõsöm az arckönyvön linkelt egy cikket, hogy a 19-ei Hold-közelség milyen katasztrófákat okozhat és mindenki nézze a hatalmas Holdat 19-én este. Erre én beírtam neki, hogy jó eséllyel borult eget fog látni és ezeket az infókat nem a "Bors"-ról kéne összeszedni.... 3 perc múlva törölte az egészet.
Még egy kis kiigazítás: nem magfúzió, hanem magfisszió (maghasadás) zajlik. Kicsi eltérés, de nagyon nem mindegy. A fúzió csak álom...
Éjszaka beszélgettünk a történésekrõl néhány kollégával a fûtõházban. Az õsi mozdonyvezetõi bölcsesség itt is elõkerült: "-Nem voltál ott, nem tudhatod!". (Ezt akkor szoktuk mondani, amikor egy esemény kapcsán elemezgetjük, mit tett/nem tett a kolléga az adott helyzetben. Tesszük mindezt szigorúan a szabályok tükrében, melyek alapján dolgozunk, de a körülményeket egyáltalán nem ismerjük, melyek ott és akkor a vezetõálláson befolyásolták a kollégát a cselekedeteiben.)
Vagyis lehet, hogy sosem tudjuk meg, mi zajlott pontosan a vezérlõkben ezekben a napokban, így csupán a találgatás maradt, mert amit közölnek, az idõnként porhintés. És késõbb sem valószínû, hogy megtudjuk a minden részletre kiterjedõ igazságot.
Vagyis lehet, hogy sosem tudjuk meg, mi zajlott pontosan a vezérlõkben ezekben a napokban, így csupán a találgatás maradt, mert amit közölnek, az idõnként porhintés. És késõbb sem valószínû, hogy megtudjuk a minden részletre kiterjedõ igazságot.
OK, nem fogadjuk el a TEPCO jelentéseit, de akkor mit fogadunk el? A bulvármédia szenzációhajhász cikkeit se fogadjuk el. A hírügynökségeket, mint láttuk, megtéveszhetik a rosszul fordított nyilatkozatok. A mérési adatokat nem látjuk azonnal, s ha látjuk is, nem tudni, nincsenek-e kozmetikázva, nincsenek képeink, kivéve az amcsik mûholdas szuper képeit. A Kyodo jórészt a TEPCO-tól kap híreket, ergo az is kétséges, mennyire igaz. Stb.
Voltaképp ugyanott vagyunk akkor, mint 86-ban, amikor csak a Szabad Európán lehetett napokig hallani, hogy mi történt...
NHK: A rendõrség vízágyút ad az erõmûbe a hûtést segítendõ.
Voltaképp ugyanott vagyunk akkor, mint 86-ban, amikor csak a Szabad Európán lehetett napokig hallani, hogy mi történt...
NHK: A rendõrség vízágyút ad az erõmûbe a hûtést segítendõ.
Józsi!
Távol áll tõlem minden kötözködés, de kezdem nem érteni, miért annyira egetverõen fontos a besorolás? Egyrészt attól, hogy az esemény kap egy számot, még nem oldódik meg semmi. Ez számomra nem más, mint egyszerû statisztika. Másrészt, egy tornádót is csak a pusztítás után lehet osztályozni, nem közben. Vagyis, itt még korántsincs vége a történetnek, még nem ismertek a pontos következmények, így addig nem korai még ez a besorolás? Vagy ha megkapja a 6-ost, akkor mi fog történni? Változik valami egy besorolástól?
Távol áll tõlem minden kötözködés, de kezdem nem érteni, miért annyira egetverõen fontos a besorolás? Egyrészt attól, hogy az esemény kap egy számot, még nem oldódik meg semmi. Ez számomra nem más, mint egyszerû statisztika. Másrészt, egy tornádót is csak a pusztítás után lehet osztályozni, nem közben. Vagyis, itt még korántsincs vége a történetnek, még nem ismertek a pontos következmények, így addig nem korai még ez a besorolás? Vagy ha megkapja a 6-ost, akkor mi fog történni? Változik valami egy besorolástól?
A friss állapot-jelentésbe az INES besorolás szépen eltûnt...
Készítõdik elõ az 5-6 valamelyike.
Íme: Link
Készítõdik elõ az 5-6 valamelyike.
Íme: Link
Ez a jelentés volt az elsõ gondolatom, de hogy ezt így leírják, meg sem fordult a fejemben...
Vannak benne elemek? Biztosan... Akkor egy-két óra és oda is mehet a bórsav...
Ez a "lieing" kifogott rajtam. Most mit csinált a TEPCO? Mert a "lie"-nak kismillió jelentése van.
A TEPCO jelentéseket nem igazán fogadom el...
Folyamatos az információk visszatartása, és "cenzúrázása".
Folyamatos az információk visszatartása, és "cenzúrázása".
A kéményhatás a robbanás irányára utal, úgy értendõ, hogy az épület volt ott úgy építve. A robbanáskor az egyenként kb. 340 kg-os lezáró betonkockák/rudak hasadó-nyíló felületként müködtek, a robbanás teljes energiája így felfelé irányult.
Szerintem "távolabbi környék" alatt az erõmû néhány vagy néhány tíz km-es környezetét értik, és arra utalnak, hogy távoli városokban vagy más országokban (ami a megfogalmazás logikája szerint annyira távol van, hogy nem is "környék") nem várhatóak komoly következmények. Másfelõl: mivel itt nem az éghetõ grafit a moderátor, vélhetõen a levegõbe kerülõ összes szennyezés sem érne el csernobili méreteket, tehát nemcsak a lehetséges eloszlásban van különbség.
A Nyuli által írt kínai atomstopot nem tudom pozitívan értékelni. Épülnek majd helyette szenes erõmûvek, az ott megszokott módon nulla környezetvédelmi beruházással... (Nemcsak a szén-dioxid miatt siralmas ez, hanem pl. a közvetlenül szennyezõ, savas esõket okozó kén-dioxid, és többi káros anyag miatt is.)
A Nyuli által írt kínai atomstopot nem tudom pozitívan értékelni. Épülnek majd helyette szenes erõmûvek, az ott megszokott módon nulla környezetvédelmi beruházással... (Nemcsak a szén-dioxid miatt siralmas ez, hanem pl. a közvetlenül szennyezõ, savas esõket okozó kén-dioxid, és többi káros anyag miatt is.)
Swedish media: Third reactor inner tank full leak, TEPCO lieing to the people.
Ez a kéményhatás nekem kicsit vicces.
Több száz méter magasra véleményem szerint nem a kéményhatás miatt jut fel egy anyagáram, hanem annak dinamikája által.
Több száz méter magasra véleményem szerint nem a kéményhatás miatt jut fel egy anyagáram, hanem annak dinamikája által.
Nem, ez azt jelenti, hogy "csupán" az erõmü tágabb környékén, 20-30(-40-50...) km-es körzetben lenne nagyobb a sugárterhelés, nem pedig az egész országra, ill. más országokra kiterjedõen. Elnézést, félreérthetõen fogalmaztam az elõbb. A fülrák mellett lassan szemrákot is kapok a sok hírolvasástól
A Greenpeaces véleményt logikailag nem értem, lehet bennem a hiba.
De "A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe." így szennyezõdött nagy terület, eddig ok...következtetésként írja, mivel nincs kéményhatás "így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés"
Nem inkább, mivel nincs kéményhatás, nem jut olyan magasra a radioaktív szennyezõanyag, így távolabb nem lenne akkora sugárszennyezés....???
Persze az erõmû környezetében lenne, mivel ott maradna, nem szóródna annyira szét...
Kérdés mit jelent a tágabb környék...
De "A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe." így szennyezõdött nagy terület, eddig ok...következtetésként írja, mivel nincs kéményhatás "így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés"
Nem inkább, mivel nincs kéményhatás, nem jut olyan magasra a radioaktív szennyezõanyag, így távolabb nem lenne akkora sugárszennyezés....???
Persze az erõmû környezetében lenne, mivel ott maradna, nem szóródna annyira szét...
Kérdés mit jelent a tágabb környék...
Én nem is az írás miatt linkeltem be, hanem a képek miatt!!
Egyesével túl sok helyet foglaltak volna el a képek itt az oldalon.
Sky, én már túllépek az ilyen idióta irományokon, kimorgom magam itt a gép elõtt.
Szenzációhajhászás meg pánikkeltés, na ez megy a médiában(persze tisztelet a kivételnek).
Egyesével túl sok helyet foglaltak volna el a képek itt az oldalon.
Sky, én már túllépek az ilyen idióta irományokon, kimorgom magam itt a gép elõtt.
Szenzációhajhászás meg pánikkeltés, na ez megy a médiában(persze tisztelet a kivételnek).
Elmennek ezek ......... Már elnézést, de kitört belõlem! Szólni kellene nekik, ne keltsenek már nagyobb pánikot...
Rossman, nem Szilvi tehet róla, õ csak az "okos" cikket linkelte be! Rosszul fogalmaztál, nagyon...
Rossman, nem Szilvi tehet róla, õ csak az "okos" cikket linkelte be! Rosszul fogalmaztál, nagyon...
...és ez megint nem stimmel, pl. az 5-ös és 6-os reaktoroknál már sokkal komolyabb a helyzet, ahogy azt a reggeli órákban írtuk. 13:05-kor egy ilyen közleményt kiadni...
A "nukleáris tél" kiefejezés alkalmazása jelen esetben egy felelõtlen, szenzációhajhász, semmihez sem értõ firkász agyszüleménye...
A "nukleáris tél" kiefejezés alkalmazása jelen esetben egy felelõtlen, szenzációhajhász, semmihez sem értõ firkász agyszüleménye...
- Kína a napokkal ezelõtti álláspontját módosítva bejelentette, hogy átmenetileg nem ad engedélyt új atomerõmüvek építésére. A tilalom kiterjed a már elkezdett, de az építkezések korai fázisában lévõ erõmüvekre is.
- A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe. Mivel azonban éppen ez a kéményhatás hiányzik, így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés, ráadásul jelen esetben sürün lakott területeket érintene.
- Oroszország Japánhoz közeli területein nõ a félelem egy esetleges sugárszennyezés miatt, a lakosság nagy mennyiségben vásárol káliumjodid-tablettákat, valamint bort és vodkát, ugyanis meg vannak gyõzõdve, hogy ez a keverék hatásos védelmet nyújt.
- A Kyodo a japán kormány közleményére hivatkozva írja, hogy nem valószínü a 3-as reaktor védõburkának súlyos sérülése.
- A Greenpeace véleménye szerint egy reaktorrobbanás során sem jönne létre nagy területre, ill. több országra kiterjedõ sugárszennyezés. A csernobili erõmüben a grafit és a robbanáskor fellépõ (az épület jellegébõl adódód) kéményhatás miatt került a radioaktív anyag a légkör magasabb rétegeibe. Mivel azonban éppen ez a kéményhatás hiányzik, így egy robbanás esetén az erõmü tágabb környékén sokkal nagyobb lenne a sugárterhelés, ráadásul jelen esetben sürün lakott területeket érintene.
- Oroszország Japánhoz közeli területein nõ a félelem egy esetleges sugárszennyezés miatt, a lakosság nagy mennyiségben vásárol káliumjodid-tablettákat, valamint bort és vodkát, ugyanis meg vannak gyõzõdve, hogy ez a keverék hatásos védelmet nyújt.
- A Kyodo a japán kormány közleményére hivatkozva írja, hogy nem valószínü a 3-as reaktor védõburkának súlyos sérülése.
Ott, és a baloldaliban is.
Beszámoló a munkák menetérõl: Megerõsítették, hogy korábban valóban bekövetkezett az ú.n. kritikalitási baleset a 3-as reaktorban. A reakciók hatására a hütõvízben urán oldódott fel, ezért a vizet le kellett ereszteni, ill. kicserélni. Ez csak a helyszínõl volt lehetséges, ezért 20 munkás párosával dolgozva oldotta meg a helyzetet. A tervezett munkaidõ a 100 mSv/órás sugárzás miatt páronként 3 perc volt, légmentes védõruhában, de ezt a folyamat során 1 percre csökkentették, a sugárterhelés miatt. Így sikerült a kritikalitást leállítani.
A 4-es reaktorban 400 mSv/óra a sugárzás, így az nem hozzáférhetõ.
Beszámoló a munkák menetérõl: Megerõsítették, hogy korábban valóban bekövetkezett az ú.n. kritikalitási baleset a 3-as reaktorban. A reakciók hatására a hütõvízben urán oldódott fel, ezért a vizet le kellett ereszteni, ill. kicserélni. Ez csak a helyszínõl volt lehetséges, ezért 20 munkás párosával dolgozva oldotta meg a helyzetet. A tervezett munkaidõ a 100 mSv/órás sugárzás miatt páronként 3 perc volt, légmentes védõruhában, de ezt a folyamat során 1 percre csökkentették, a sugárterhelés miatt. Így sikerült a kritikalitást leállítani.
A 4-es reaktorban 400 mSv/óra a sugárzás, így az nem hozzáférhetõ.
Amirõl beszélsz, az a nyomott vizes reaktortípus (PWR), ott van külön primer és szekunder vízkör, ott a szekunder vízkör fizikailag el van szeparálva primeroldalitól, mivel a reaktorból kilépõ 100bar fölötti víz külön gõzfejlesztõben adja át hõjét szekunder körnek.
A forralóvizes reaktorok (BWR) esetében magában reaktorban forr el víz és egy vízkör van, primer (radioaktív) gõz hajtja a turbinákat.
A fukushimai reaktorok BWR rendszerûek, eme havária-sorozat is ennek a primer reaktori gõzfázisn az az egyik oka.
Saját vélemény szerint ezért is a PWR reaktorok a biztonságosabbak.
A forralóvizes reaktorok (BWR) esetében magában reaktorban forr el víz és egy vízkör van, primer (radioaktív) gõz hajtja a turbinákat.
A fukushimai reaktorok BWR rendszerûek, eme havária-sorozat is ennek a primer reaktori gõzfázisn az az egyik oka.
Saját vélemény szerint ezért is a PWR reaktorok a biztonságosabbak.
a jobb oldalni nagy nyíl mögött lévõ medence? Abban vannak az elhasznált fûtõelemek, ugye?
Nem,a forróvizes reaktorban az ott keletkezett gõz közvetlenül hajtja meg az alacsony nyomású turbinákat, ezután kerül egy kondenzátorba, amiben lehül (a hütésre keringetett tengervizet használnak), a lehült víz pedig visszekerül a reaktorba. A turbinák pedig a generátorokat hajtják meg.
Facsiga, a 4-esnél nem a reaktor a gond, hanem az épület felsõ szintjén, a reaktorkupola melletti nyitott pihentetõmedence, ill. az abban lévõ (vagy már nem lévõ) használt fütõelemek.
Facsiga, a 4-esnél nem a reaktor a gond, hanem az épület felsõ szintjén, a reaktorkupola melletti nyitott pihentetõmedence, ill. az abban lévõ (vagy már nem lévõ) használt fütõelemek.
Óh dehogy...Hõcserélõkkel van megoldva a magfúzióból nyert hõenergia átadása ,tehát a hõcsere után gõzt fejlesztenek, és ez hajtja a turbinákat. Elnézést ha tévedek, kijavítanak a hozzáértõk, de szerintem a gõzturbináknál baromság lenne radioaktív gõzzel dolgozni.