Időjárási visszatekintő

Júniusi adataim: Link

Éves csapadékmennyiség: 327,6mm

Szeged-Belváros:

2005. június 05. 0,5mm (esõ)
2005. június 08. 15mm (esõ)
2005. június 09. 40mm (esõ, zápor)
2005. június 10. 12,5mm (esõ, zápor)
2005. június 11. 3,6mm (zápor)
2005. június 26. 5mm (zivatar
2005. június 30. 1mm (esõ)
2005. június összesen: 77,6mm

2005. január-június: 309,9 mm
2004. január-június: 313mm

Kecskeméti csapadékadatok:

- 2005 június: 75,5 mm
- 2005 elsõ félév: 276,5 mm
- 2004 elsõ félév: 321,5 mm

Bár még van pár óra a júniusból,de a 26 fok és kevés gomoly miatt leadom az adatokat.Bár esne még ma egy kis zápor ! Pápán a jún elsõ fele 66,2 a második fele 4,3 mm-t hozott,a szumma eddig 70,5 mm/év 302/ - gyenge átlag.Cseszneken a ma délelõtti esõcske nélkül 57,1 mm /év 336/,szárazabb/-20 %/ az átlagnál.Mérhetõ csapadék 8 napon volt./tavaly 17 napon és össz. 165,3 mm/

15-29 között csak nyomnyi csapi fordult elõ !Pápán megint/akár májusban/ egy ciklon adta a csapi 72 %-át.Bár 5 napon nagyon hûvös volt /10-én a Tmax csak 8 fok volt/,a hónap többi napjára az átlagnál melegebb /25-32 fok/ volt jellemzõ/Csúcs 28-29 -én/.Két közeli gyenge zivatar volt(15. és 29.),cella nem vonult át felettem./tavaly 11 napon vagy 20 cella/

" A mennyiséggel nem probléma, de az eloszlása meglehetõsen egyenetlen volt. Június 11-e óta nem esett számottevõ csapadék térségünkben.

Igen csapadékosnak indult a június hónap eleje. Néhány nap leforgása alatt leesett a teljes havi csapadékmennyiség. Jóllehet Medárd napján csaknem 25 mm-nyi esõ áztatta a bihari földeket, ezek után mindenki izgatottan figyelte ennek következményeit, beteljesedik-e a népi megfigyelés, igaz-e mondás. A csapadékos idõszak azonban 40 nap helyett, csupán 3 napig tartott. Június 11-e óta nem esett számottevõ csapadék térségünkben.

Az utóbbi évtizedben több alkalommal elõfordult, hogy száraz és forró júniusban volt részünk. Holott a sokéves átlag alapján a 3 nyári hónap közül az a leghûvösebb és legcsapadékosabb. Ez annak köszönhetõ, hogy ebben a hónapban legerõsebb az óceán felõl érkezõ, hazánkénál alacsonyabb hõmérsékletû, óceáni eredetû, nedvesebb légtömegek beáramlása. Sok vita volt korábban arról, hogy ezt a jelenséget nevezhetjük-e európai (nyári) monszunnak. Mivel a csapadék mennyisége, elõfordulási gyakorisága messze elmarad az Indiai-óceán térségében tapasztalhatótól, nem célszerû ezzel a jelzõvel illetni. Egyébként is a monszunális hatásnál alapvetõ feltétel, hogy a szélirány gyökeresen megváltozik. Európában ez a cirkulációs változás azonban nem következik be. Az uralkodó áramlási mezõben csupán megnõ a szállított vízkészlet mennyisége illetve a helyi záporok, zivatarok elõfordulási hajlama fokozódik. A kontinens belsejére jellemzõ magasnyomás felépülése általában ebben a hónapban még nem kezdõdik el, így ez a nyár közepére kialakuló hatás, még nem blokkolja Ny-K-i áramlást, minek következtében a csapadék hajlam ebben a hónapban legnagyobb az év folyamán.


Az utóbbi 50 év legmelegebb júniusi hõmérsékletét 2000 június 14-én mérték. Ezen a napon nemcsak Debrecenben, hanem az ország számos pontján 36 °C fölé emelkedtek a hõmérõk higanyszálai. Míg a leghidegebb júniusi hajnal 1990 június 1-én virradt a debreceniekre, amikor is 1 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hõmérséklet.

A csapadék mennyisége a régiónkban ebben a hónapban a legnagyobb, átlagosan 75 mm-rel számolhatunk. Az idei júniusban eddig 80 mm-nyi csapadék hullott. A mennyiségével nem lehet probléma, de az eloszlása meglehetõsen egyenetlen volt. Június 5-9 között azaz 3-4 nap leforgása alatt esett le ez a mennyiség. Mint arról Hadházi Lajos az OMSZ Debreceni állomásának munkatársa tájékoztatott, június 11-e óta számottevõ csapadék nem fordult elõ térségünkben. Egy-egy kisebb zápor ugyan frissítette a levegõt 22-én illetve 26-án, de mennyiségük általában 2 mm alatt maradt.

A magas hõmérséklet miatt, nagy a levegõ labilitása, így a legintenzívebb, leghevesebb záporok és zivatarok az évnek ebben az idõszakban alakulnak ki legnagyobb gyakorisággal. Az elmúlt 50 év során június hónapban a legnagyobb napi csapadékmennyiséget, 70,5 mm-t, 1965 június 10-én mérték Debrecenben.

A hónap során átlagosan 7 zivataros nap kialakulására van esély, ebben az évben, eddig 4 ilyen nap volt. A csapadékos napok száma 10-12, de, 1980-ben 19 nap fordult elõ csapadékhullás, míg 1974-ben,1991-ben illetve 1996-ban csak 4 csapadékos nap volt.

Bármilyen meglepõ a jelenlegi 30 fok körüli hõmérsékletnél havazásról beszélni, de 1918 június 18-án országos havazást volt. Ez a legkésõbbi amit hazánkban feljegyeztek.

Négy alkalommal számíthatunk mezõgazdasági szempontból jelentõs, 5-20 mm közötti, vízkészlet növelõ csapadékra a hónap során. 1974-ben 9, míg 1962-ben, 1968-ban, 1976-ban, 1991-ben és 1996-ban egyetlen egy. Az idei évben 3 ilyen csapadékú nap fordult elõ.

A szárazság jelentkezésének valószínûsége, a gyakori óceán felõli légáramlás miatt csekély. Maximálisan 8 napig tartó csapadékmentes periódus jellemzõ térségünkre, de 1991-ben 19, míg 1971-ben maximálisan 3 napig tartott a száraz periódus. Mivel az idei évben június 22-én volt egy kisebb zápor, a maximális csapadékmentes periódus hossza legfeljebb 10 nap lehet, ha a hónap végéig nem esik az esõ. Ez éppen a sokéves átlagnak megfelelõ értéknek tekinthetõ.

(Lakatos László, a Debreceni Egyetem erõforrás-gazdálkodási tanszékének docense)"
forrás: Link (Hajdú Online)

Visszatekintve a fél júniusra Pápán 66,2 mm esõ,az évben 298,1.Majdnem az átlag.Zivi a közelben 15-én volt elõször,a cella közel ment el,de maradt az idei 1 cellaátvonulás.Kérem,aki a 10. zivi felett jár az idén ne sírjon,hogy nála milyen ritka a zivatar !Cseszneken 14-ig 52,2 mm esett,az éves 331 mm.Ebben a hónapban 1 mm feletti csapi 4 napon fordult elõ,az esõ 80 %-a megint egyszerre,a ciklonból esett.

Kedves idõjárás-figyelõk!

Szükségem lenne ( pontosabban a fõnökömnek kellene ) az elmúlt 5 nap idõjárás adataira az épülõ M6 nyomvonalán ( Érd-Dunaújváros között ), különos tekintettel a csapadék mennyiségére.
Köszönöm.
[email protected]

estére összejött az 50mm is

Ma (csütörtök) reggel 9-ig itt a belvárosban 47,7mm esõ esett a ciklonból (ebbõl éjfél után 32,7mm).

Májusi adataim az oldalamon: Link

Örülök Bakonyvár az örömteli hangvételõ levelednek.
Engem csupán az idézett egy mondat bántott meg kissé, ám tiszta lappal indulva elfelejtettem.
A néha lehet kissé lekezelõnek tûnõ stílust (nem szántam annak, és már askkor elnézést kértem) bizony te hoztad ki, ok nélkül nincs okozat részemrõl, ám fátylat rá.

Kizárás semmiképpen nem járt érte, pláne, hogy megkövetõdtél.

Bakonyvár: senkit nem bántottál meg szerintem, nekünk is van váleményünka dologról és próbáljuk szakmai szempontokkal alátámasztani, csak ezek néha süket fülekre találnak..

Belátom,tévedtem - most már elismerem,hogy erõsen fogalmaztam,mert az utóbbi hozzászólásokból látszik,hogy érdemi és hozzáértõ megnyilvánulásaitok is tudnak lenni/nem tudom egyébként senki foglalkozását és nem ennek ismerete befolyásol a véleményalkotásban/.Ezeket hiányoltam,most végre kaptam ilyet is.A vita lezárult,bár azt a véleményem,hogy 2005 májusa nem a szélsõséghiánya miatt vonul be a met.történelembe fenntartom.Egy kérdésre még válaszolnék:Mo. égh. atlasza 1901-50-ben szerepel,a magyaróvári két szélsõérték,ez lehet,hogy azóta megdõlt.Másrészt az abszolút országos rekord/vagy pápai/nem is dõlt meg az idén,de ettõl az aszolút havi amplitúdó/ugyanazon hónapban/még megdõlhetett.A jelentõségérõl általatok leírtak jogosak,és az is igaz,hogy ha nagyon keressük a sok elem átlagaiban és rekordjaiban tényleg lehet majd minden hónapban kiugrót találni,nem is keresek többet ilyet.Ugyanakkor tudtommal 3 max/országos/is megdõlt májusban és nem 30 éves/ne kérdezzétek hány éves,de nekem az abszolút az a valaha nálunk mért értékekre vonatkozik/,és ennek valószínûsége nem 68 %.Nem tudom,hogy jár-e kizárás ha lekezelõ minõsítésekre keményen reagálok,nem tiltakozok ellene és természetesen bocsánatot kérek,míg tudok mindenkitõl,akit megbántottam.

Bakonyvár:

Utoljára egy-két dolgot még megemlítek:

A hõmérsékleti kilengés havi értékeinek emlegetését ilyen felvetésben sok értelmét nem látom, inkább ahogy Usrin is írta az idõtáv az ami fontos, egy példa: 27°C-os kilengés, de 18h alatt (26,8°C-os melegedés-1963 02.03. Békéscsaba).
Ám hogy neked illõ adatokkal is szolgáljak, saját méréseim szerint csak az utolsó 3 évbõl 2 májusi amplitúdó: 2003-28,5°C, 2005-30,7°C.
A vízügyi gyakorlatban ezért külön kategória van a heti-havi kategória melletti, sokszor kifejezõbb 7, 10, ... napos hozamoknak, nehogy csapdájába kerüljünk egy Vasárnapnak, ill. hóvégnek, sokkal meglepõbb adatok jönnek így ki, ez mind igaz a T-i idõsorokra is, 30 napos amplitúdót havival összevetni "ég és föld" legtöbbször.

A "nemodaillõ" csapadékfelhozatalok, ill. Usrin példája csupán szemléltetés jellegû, nem csúszatás-mellébeszélés, pont azt a célt szolgálja, hogy a VISZONYÍTÁSI PONTOK gyakorlatának igenis nagy jelentõsége van, és rendkívül fontos egy adott terület "éghajlati végpontjainak" ismerete.
Végül pedig: A nyári félévben egyáltalán nem rendkívüli, hogy a havis csapadék jó része egy-két-három nap alatt jöjjön le, ez tipikusan Kárpát-medencei sajátosság, nálam minden évben legalább az egyik nyári hónapban ez megmutatkozik, pl. a mostani Május 99,6mm-es hozamának 61%-a 2 nap termése, az Április 107,5mm-es(!) hozamának 65%-át egy ciklon adta, pedig ezek nagy csapadékú hónapok, ha a havi szumma 50mm alatt van, akkor igen gyakoriak a 70% körüli részarányok.

Más:

"...Ez a baj veletek,nem tudtok cáfolni csak lesöpörni,mellébeszélni,csúsztatni,hisztériában kitörni csak hogy nektek legyen igazatok..."

Eme mondat után azonban befejeztem a veled való (szélmalomharcjellegû szakmai) kommunikációt (hisz látható, hogy nincs objektív rálátásod az éghajlatkutatás ismérveire, Usrinnal pedig nagy gõg veszekedni, lévén õneki ez /is/ szakterülete).
Ne haragudj, de stlílusodra nehéz nem elfogult választ adni, és ígértem, a sértõ megjegyzéseket nem hagyom szó nélkül.

Egyet azonban ne feledj, ilyen hangvételre (ilyen mondatokra) a metnet elmúlt pár éve alatt csak néhány "fogadatlan prókátor" engedtette magát (az ingerküszöb magasabb a honlapon, mint egy-két éve, emiatt maradhatnak fenn még a beírásaid), ez az, ami igazán elszomorít, pedig nem ilyennek ismertünk meg.

Sajnálom, hogy a kedvenc fórumomat ilyen mellékessel kell tömni.

Még valami. Ha megnézted a WetterOnline-t (vagy akár saját adataidat): én nem "nagy esõkre" hivatkoztam, hanem olyan májusokra, amikor a havi csapadék 80-90%-a 1-2 napon belül hullott le. Amint látható, bizony ez sem olyan ritka...

Bakonyvár: egy szóval sem mondtam, hogy 27 nagyobb lenne 32-nél. De a 27 fokos ingadozás annak idején 3 napon belül következett be - úgy sejtem, ezt még inkább "rendkívülinek" minõsítenéd. A példával csak azt próbáltam megmutatni, hogy keresve bármelyik hónapban találunk valami "rendkívülit"...

Akkor most csak arra a bizonyos 32 fokra ismételném meg a válaszom. Megmutattad, milyen kiugró ez a magyaróvári (ki tudja, milyen idõtávra vonatkozó) abszolút max. hõingáshoz képest - de még egyszer mondom: az ugyanilyen pápai adattól mindenképpen elmarad, ha egyszer nem dõlt meg egyik irányban sem abszolút havi rekord!

Még valami: mi történt volna, ha teszem azt, a talajmenti fagy május 17-ére esik, a 30 fok feletti hõség pedig június elsõ napjaira? A különbség, az idõtáv, egyszóval a "rendkívüliség" ugyanakkora - de ez esetben a hideg a májusi, a meleg a júniusi statisztikát gyarapítja. Úgyhogy a hõingás mindkét hónapban átlagos marad, és mindenki nyugodtan alszik. :-)

Ursin,ha jól tudsz számolni,akkor az általad adott 27 fokos amplitúdó hogyan múl felül 32-t?Ez a baj veletek,nem tudtok cáfolni csak lesöpörni,mellébeszélni,csúsztatni,hisztériában kitörni csak hogy nektek legyen igazatok.Világosan leírok valamit és zavarosnak nevezitek és mindenféle nem oda való,semmit sem bizonyító adatokkal operáltok - épp ez a médiaeffektus.Nem kell válaszolnotok,ha csak olyan választ tudtok,ami nem a felvetéshez való.Egyszer sem írtam,hogy májusban nem volt még fagy vagy nagy esõ,akkor miért kell e nem létezõt cáfolni ?

A Kárpát medence idõjárása mindig is képes volt szélsõséges dolgokat produkálni, pl. Gyulán 52 napig nem volt semmi csapadék 1897-ben, míg pl. Dobogókõn 1958 júniusában 444 mm csapadék esett egy hónap alatt. Az adatok Dr. Péczely György: Éghajlattan c. könyvébõl származnak.

Jogos meglátás Usrin, nem tévedtél nagyot, he-he !

Mellesleg a "napi abszolút rekordokon" is érdemes elgondolkozni... Nem tudom, Bakonyvár adatsora milyen hosszú, de vegyünk példának egy 30 éves adatsort. Ekkor az "abszolút" rekord az az érték, amit 30 év alatt egyszer ért el a T. Vagyis jó közelítéssel: az érték bekövetkezésének esélye kb. 1 a 30-hoz. Ekkor mi a valószínûsége annak, hogy a 30 napos hónap során legalább egy napon megdõl az aznapi "abszolút" rekord? Szerintem 63,8%, de javítson ki Cauchy vagy bárki, ha nagyot tévedtem. :-) (Ill. hogy a napi hideg- és melegrekordok közül legalább az egyik, legalább egy napon megdõl, az már 86,9%...)

Szívesen megcáfolnálak újra Bakonyvár, hisz igen kusza és nem igazán objektív az írásod.
Ám már nincs se erõm, se idõm a szélmalomharcjelleggel rávezetni az objektivítás talajára, egyre kérlek mellõzd a szélsõséges megnyilatkozásokat és elfogadjuk (figyelemreméltó, hogy egyre többen vonják kétségbe állításaidat) álláspontodat, még, ha nem is helyes.

Egyre viszont kérlek, ha nem ismered az éghajltakutatás (ELFOGADOTT !) fõbb ismérveit, akkor ne abszurdozd le az eszerint eljárókat, hisz te mondtad, hogy az éghaljat folyamatosan változik, akkor hát mit lehet viszonyítási alapnak nevezni, ha csak tízévekben gondolkozol !

Na de befejezem, hisz azt hiheted, hogy problémám van veled, dehogyis, csak a "média-effektus" jeleire mindig is ugrottam, de igyekszem kerülni ezentúl a megnyilatkozásaid reflektálását (amennyiben nem sértõek, mint az elõbbi, én igyekeztem ezt most mellõzni, ha nem sikerült, elnézést kérek).

Bakonyvár: egyikünk sem többszáz éves rekordokra hivatkozott, én pl. az utolsó 8 év adatait néztem meg a WetterOnline-on, de Snowhunter adatsorai is 100 évnél rövidebbek.

32 fokos havi hõingást a 24,5 fokos átlaghoz képest rendkívülinek nevezni erõs túlzás. (Elmondásod szerint nem volt havi abszolút hõmérsékleti rekord, tehát mégsem lehetett olyan közel az elméleti legnagyobb ingás...) A hõingás átlaga éppúgy "szélsõségek" eredményeként alakul ki, mint az összes többi: ezt a szerinted "nem ide tartozó" csapadékadatok nagyon jól mutatják. Épp az lenne természetellenes, ha minden évben pont átlagos értéket tapasztalnánk (akár hõingásban, akár csapadékban)...

A mostanihoz hasonló "rendkívüli" csapadékeloszlású májust pedig - csak az elõzõ 8 évet végignézve - kettõt is találtam: 1997 ill. 2003... Elnézést a kissé sarkos véleményért, de szerintem ha megnéznénk az adatsorodat bármelyik év bármelyik hónapjáról, és nekiállnánk "szélsõségeket" keresni, legalább ennyit találnánk benne...

Éghajlatilag kicsit félreéertették páran/remélem nem szándékosan/ az általam írtakat.Szó sem volt a beszámolóban nagyon esõs,vagy rekordhideg,vagy szélsõségesen száraz stb. hónapról.Arról volt szó/bocs az ismétlésért/,hogy pl. a csapi 83 %-a egy ciklon 3 napos tevékenységébõl lett/idõben szélsõséges havi csapieloszlás/,ill a havi hõingás 32 foka nagyon ritka.Semmi szükség tehát az abszolút maximumok felemlegetésére/lehet,hogy nem tudják,hogy ez mit jelent?/.Mellesleg helyi napi abszolút rekord lett egypár,hogy havi is volt -e azt nem hiszem/nincs erõm elmagyarázni,hogy ezek mit jelentenek/.Egyébként Pápán 1901-50 közt a hõm.közepes májusi amplitúdója 24,5 fok.Ehhez képest a 32 fok nagyon erõs.Az elméleti legnagyobb hõingás pl.Magyaróváron/Pápáról nincs adatom/ 32,6 fok,de a két szélsõ érték /31,2 és -1,4/ nem egy hónapban volt.Persze ettõl Pápa eltérhet és ennek értékérõl kellett volna írni és nem csúcsszáraz és esõs évekrõl,ami nem ide tartozik.Többen nem tudom milyen könyvek alapján gyakran beszélnek többszáz éves, esetleg ezer meg milliárd éves átlagokról,rekordokról,éghajlatról.Ez teljesen abszurd,hozzá nem értõ megközelítése az éghajlatnak.A földtörténet során az éghajlat állandó változásban,átalakulásban van,még 200 évig sem változatlan.Teljesen értelmetlen 100 évnél hosszabb idõsorokat átlagolni,mert az a képzet születhet,hogy a Földön nem változik semmi.Pl. a Föld 4,6 md éves átlaghõmérséklete/ha megmérték volna/,lehet,hogy a maihoz közel lenne,de tudjuk,hogy trópusi és jeges korszakok sûrûn váltakoztak.Igaz,hogy a hideget mindig meleg követi majd fordítva,de nem mindegy,hogy milyen gyorsan és milyen mértékben és mely okból kifolyólag.

2005. május idõjárása Cegléden

Hõmérséklet: maximum 33 °C (29-én, 30-án), minimum 3 °C (12-én). A legmelegebb éjszaka 31-ére virradóra volt, amikor csak 19 fokig hûlt le a levegõ.

Csapadék: összesen 55,4 mm (tavaly 35,5 mm). 15 nap volt esõs, de az esõ mennyisége a 0,1 mm-t csak 9 napon, az 1 mm-t pedig mindössze 5 napon haladta meg. A 24 órás csapadékmaximum 18,9 mm volt (18-án).
Zivatartevékenység 2 napon volt (17-18-án), ezen kívül további két napon látszott távoli villámlás.

A májusi csapadék Kecskeméten 40 mm volt.
2005 eddig 201 mm, az elõzõ év azonos idõszakában 222 mm-nél jártunk.

Egy kis májusi csapadék-érdekesség:

Pápa:

Minimum: 1917:7mm, 1937:13mm, 1947:9mm, 1968:7mm,
Maximum: 1928:117mm, 1936:166mm, 1939:199mm, 1940:157mm, 1965:120mm.

1901-1970 Csap.átlag: évi:648mm, a májusi: 64mm.

Budapest:

Minimum: 1790:5mm, 1792:9mm, 1955:7mm.
Maximum: 1880:195mm, 1899:152mm, 1937:152mm.

1901-1970 Csap.átlag: évi:619mm, a májusi: 66mm.
1941-1970: cap.átlag: évi: 604mm, a májusi: 56mm.
1961-1990: csap.átlag: évi:516mm, a májusi 55mm.

A teljesség igénye nélkül, mihez képest jelszóval

Jól szólottál (ismét) Usrin, jómagam is megnézegettem Pápa adatsorát a WO-n, és bizony csak az utolsó 8 évbõl kitûnik, hogy mesze nem a legkiugróbb Május volt (Tmin-Tmax-okat végigböngészve).

A csapadékanomáliákról is csepegtetek dolgokat, hisz mostanában lapozgathatom (Kockának ezer köszönet) eme könyvet:

A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl napjainkig(1975-ös kiadás).

Ebben felütöttem Csesznek és Pápa idõsorát, egy kis szemelvény (évi összegek):

Csesznek(1954-1970): 1961:494mm, 1965:1036mm, 1967:578mm.

Pápa(1874-1970): 1932: 418mm, 1937:1048mm, 1948:930mm, 1961:484mm, 1967: 444mm.

Plusz egy kis Bp-i érdekesség:

1790:292mm, 1857:326mm, ill. 1880-81-82: 855-864-896mm, nem rossz, he-he !

Kár, hogy hõmérsékleti idõsoraim nincsnek, hasonló példákkal szolgálhatnék, és ez csak ez elmúlt évszázad.

Újra csak azt mondhatom, aki nagyon akarja, a szélsõséget megtalálja még a semmiben is, a média áldásos tevékenysége által.

Májusi csapadék: 49mm
Csapadékos napok száma: 5
A sokéves átlag térségemben: 72mm

Hõmérséklet: max: 33,1°C
min: -0,2°C
Havi átlag: 15,45°C
Sokéves átlag: 14,2°C

Bakonyvár: a talajmenti fagyok "rendkívüliségével" kapcsolatban elég csak a rég ismert "fagyosszentekre" gondolni. Ezek bizony azon a tapasztalaton alapulnak, hogy május közepén nem ritka a hajnali fagyokkal járó hidegbetörés. A mi éghajlatunkon, füleg tavasszal inkább az lenne rendkívüli, ha egy hónap átlaghõmérséklete mindenféle szélsõség nélkül alakulna ki... szerintem épp ez az, amire nem volt még példa. (És szerintem ha egész májusban egyhangú idõjárás uralkodik, erõsebb frontok nélkül, azt valaki ugyanígy szóvá tette volna...)

Hogy 30 évente lenne ilyen? Akkor mit mondasz pl. 1998 májusára - 13-án T(max)=29°C (nem kevésbé rekordközeli, mint a hónap legvégén a 33°C), 6-án és 16-án T(min) 2 méteren(!) 2°C. Nem is beszélve 1997-rõl. Szerintem a következõ grafikon magáért beszél: Link

Csak azt tudnám,hogy olyan május mikor volt utoljára,amikor a T szélsõértékei nagyobb szórást mutattak.Ha lenne ilyen,akkor sem jelentené,hogy itt egy szokványos,hanem mondjuk 30 évente egyszer elõforduló hónapunk volt.

Bakonyvár: Egy ilyen hónapban (a te adataidat is nézve, melyet köszönünk a többiekével együtt) szélsõséget keresni kicsit erõs, kivétel, ha az ember nagyon akarja.

A májusi csapadékot már leírtam,hisz 19. után nem esett semmi.Vagyis 75,9 mm,aminek 83 %-a 17-19-én 3 nap alatt esett.Október óta elõször sikerült átlagot hozni/+5 mm/.De jól látszik,hogy az "átlag" milyen szélsõségekbõl jön össze.Ráadásul 61 %-a a csapinak 18-án esett.1 mm-nél több esõ 7 napon volt,10-nél több 2-n,max 18-án 46,8 mm.A hõmérséklet a rekordok jegyében telt 2-34 fok között szóródott.A 3 országos rekorddöntõ extrém meleg itt is csúcsdöntõ lehetett/3. 30,29. 33, 30. 34 fok/de vagy 5 hõségnap volt/csak a rekordokat jegyzem/.Már nem emlékszem a napjára/8-12 körül?/ Cseszneken talajmenti fagyot észleltem//jeges volt a kocsi/,keményen fûteni is kellett..Lehet,hogy az átlag T nem volt szélsõségesen hideg vagy meleg,de nem csak egyirányú szélsõség van.Ha a fele nap rekordhideget,fele pedig -meleget hoz kijöhet az átlag,és ez még nem azt jelenti hogy nincs szélsõség.Bocs ezekért,de egyes beírások szerint ezt nem mindenki tudja.Cseszneken 69,7 mm csapi volt,kicsit ott átlag alatti/-1mm/,mondhatni a sokévi átlaghoz közeli.Zivatar Pápán egy db vonult át/18./.

Mályi adatok:

Havi középT: 16,5°C (immár csak a Tmin-max értékek figyelembevételével, nyári üzemmód).

Tmin átlag: 10,4°C, überTmin:2,5°C(13-án).
Tmax átlag: 22,5°C , überTmax: 33,2°C(30-án).

Nyári napok száma: 8
Hõség napok száma: 3
Jégesõs napok száma: 2 (mindkettõ gyenge jégesõ volt)
Egyéb jelzõnap nem volt (fagyos. forró, stb.).

Havi csapadék: 96,6mm.
Csapadékos napok száma: 12.
Napi maximum hozam : 37,8mm (18-án), ill. 21,1mm(31-én), azaz a havi hozam több, mint 60%-a eme 2 napon jött le.

Évi szumma eddig 280,8mm, jó hozam, az elmúlt 3 évben (mióta csapadékot mérek) ez a legmagasabb elsõ 5 havi szumma.

Összeségében nagyjából (mindössze +1°C) az átlagnak megfelelõ hõmérsékletû hónap volt a Május, az átlagnál több csapadékkal (+30-35mm).

Szeged-Belváros májusi csapadékadatai:

2005. május 08. 5,5mm (esõ)
2005. május 09. 1,8mm (esõ)
2005. május 11. 6,3mm (esõ, zápor)
2005. május 14. 6mm (esõ)
2005. május 15. 8mm (esõ)
2005. május 16. 1mm (zápor)
2005. május 17. 3mm (zivatar)
2005. május 18. 2,5mm (zápor, zivatar)
2005. május 24. 16mm (zivatar, esõ)

Május összesen: 50,1 mm
2005. elsõ 5 hónapja összesen: 232,3mm

Ja,.. majd el felejtettem!
A mai T max. (most már hivatalosan is) 34°C volt, ami május 30.-ai valaha mért melegrekord Kecskeméten.

A mai napon délután Kecskeméttõl néhány Km-re Ny-ra, Kadafalván (ahol az öcsém dolgozzott egész nap) volt egy helyi keletkezésû egycellás zivatar.
Szinte egy helyben állva adott le kb. 50 perc alatt 31 mm-t, némi borsószem nagyságú jéggel. Ebbõl persze az elsõ 20 perc volt az igazi intenzitás.
Ny-DNy-ra volt még két cella Jakabszállás körül egy, plusz Izsák És Kiskõrös között mégegy.
Ez a három cella késõbb egymásba olvadt, és mégegyszer meg tudott erõsödni egy rövid idõre.
Szerintem ez tett le a Kecskeméttõl Ny-ra 10-12 Km-re lévõ pusztai mérõállomásra 20 perc alatt 40 mm-t, ahogy PL is említette a naplóban.
Természetesen a Kecskemét táblán belül egy csepp sem esett, vagy éppen csak. Ide csak a kifutószél jutott, ami le is rendezett néhány napernyõt ( pl. amunkahelyem elõtti étteremét is), meg néhány villám és dörgés.

Máj.1-16-ig 12,4 mm esõ.17-19 közt 63,5 mm.A szerdai elsõ és egyben utolsó/eddig/ zivatar semmi látványosat nem mutatott,mert egyszínû szürke alacsonyszitû felhõréteg miatt semmi sem volt látható.Ez mi lehetett ?A nem túl sok villámot is alig lehetett látni,felhõformákat meg semmit.Mintha unalmas Ns lett volna beágyazott cellákkal,csak éppen egy óra alatt 30 mm esett le.

Hát nem volt semmi a keddi szupercella, totál telibevágta Pátyot.
Mielõtt kimentem volna a határba fényképezni és gyönyörködni benne, azt láttam a radarképeken, hogy DNY-i az áramlás, tehát csak elhúz mellettem. Az utolsó pillanatban azonban K-felé mozdult el, tehát Ny-ias áramlása lett, ez tökéletesen látszik a radarképeken, amit el is mentettem.
Csak a hatalmas záporcseppek tudtak hazazavarni a határból, annyira hihetetlenûl lenyûgözõ látványt nyújtott a kifutófelhõje.
Mire hazaértem oltári felhõszakadás lett belõle, pár perc alatt bokáig érõ víz hömpölygött a kertben, vitte a földet!
Néhány perc eltelte után borsónyi jegek is keveredtek a zuhiba, majd egy fél percre szinte teljesen elállt az esõ. Ekkor a hirtelen támadt csendben a távolból mély zörgõ hangot lehetett hallani és egy pillanat alatt megeredt a tiszta jégesõ, borzasztó hangzavarral járt. Itt a borsónyi jegek mellé barackmag nagyságúak is keveredtek. Nem tartott tovább egy percnél, de jól megverte a diófákat, alatta csupa levél és friss hajtásokkal lett tele a járda, szétverte a virágokat és a salátáink zsenge leveleit a kertben.
A szerdai squal line felhõzete meg maga a Kánaán látványát nyújtotta számomra. Megfordult a fejemben, hogy tornádó is kialakulhat belõle, mikor megláttam az olajzöld színû szürkés kifutófelhõjét. Tombolt bennem az adrenalin, igazi extázisos helyzetek voltak. A 3 nap alatt közel 70 mm csapi hullott le szülõföldemen.
Elégedetten kijelentem hogy kitûnõ hetet zárok.
Persze rengeteg kárt okozott az országban a vihar, minden károsultal együttérzek.

A május 17-19. közötti napokban 45,1 mm csapi esett. Szerdán ebbõl 38,6 !

A tegnapi zivinek köszönhetõen már 240mm-nél tartok éves adatban. Tegnap vagy 25mm esõ esett.