Hydroinfo
Nagyon kemény hómennyiség halmozódott fel a Dráva vízgyûjtõjén: Link Úgy 40%-kal több az eddigi rekordnál!
Örülök, hogy segíthettem.
Õslakosként különben is a minimum, hogy ezekkel a fogalmakkal tisztában kell lennem.
Õslakosként különben is a minimum, hogy ezekkel a fogalmakkal tisztában kell lennem.
Teljesen igazad van, felületes voltam és kevertem az állóvízi jelenségre utaló egyedi magyar fogalmat a kommentben a torlódással.A mostani jelenség valóban a tengerjég torlódásához hasonló, csak ott ugyanez megfelelõ jégvastagság mellett a nyílt jégfelszínen is bekövetkezik.
A balatoni téli jelenségekrõl a Prof. mindent leírt amit lehet.:Link
Köszönöm a helyre tételt!
A balatoni téli jelenségekrõl a Prof. mindent leírt amit lehet.:Link
Köszönöm a helyre tételt!
Örülök, hogy a nagy Cholnoky is megerõsítette az általam leírtakat.... 
Egyébként ezek a túrolások -már persze, mikor megfelelõ vastagságúra, de egyáltalán befagy a tó- sokszor hasonló részekre esnek. Gondolom, a fenékmélység hirtelen változása állhat a dolog hátterében.
Egyébként ezek a túrolások -már persze, mikor megfelelõ vastagságúra, de egyáltalán befagy a tó- sokszor hasonló részekre esnek. Gondolom, a fenékmélység hirtelen változása állhat a dolog hátterében.
Az én tudomásom szerint nem ez a túrolás.
Túrolásnak hívjuk a jégen azt a jelenséget, amikor nagy hidegben repedés keletkezik a jégen, mivel a jég felszíne lényegesen jobban lehûl a vízzel érintkezõ részéhez képest. Ilyenkor durrog a jég (szokták ezt rianásnak hívni, ami azonban helytelen, de átment a köznyelvbe), és egy keskeny nyílt vízû nyílás keletkezik. Hidegben ez a nyílás vékonyan újra befagy. Ha ezt követõen napsütés következik, akkor a hõtágulás miatt a régi, vastag jégtáblák kitágulnak, ismét egymáshoz simulnak, és a köztük lévõ -akár napokig újra- és újraképzõdõ- vékonyabb jég enged és a jég felszínén megjelenik mint egy sánc, vagy mint egy túrás, azaz túrolás.
Amit a kép mutat az a torlódása a jégtábláknak. Olyankor fordul elõ, amikor már az enyheség utáni szelek felszaggatták a jégtakarót jégtáblák formájában, majd a partra tolja. Ha elég nagy tömegû jég van a Balatonon és elég erõs a szél, akkor a partmûvekben hatalmas károkat tud okozni, az uralkodó szélirány okán természetesen elsõsorban a déli parton. (Ilyen súlyosan rongáló volt a jég pl. 1992 februárjában is.)
Túrolásnak hívjuk a jégen azt a jelenséget, amikor nagy hidegben repedés keletkezik a jégen, mivel a jég felszíne lényegesen jobban lehûl a vízzel érintkezõ részéhez képest. Ilyenkor durrog a jég (szokták ezt rianásnak hívni, ami azonban helytelen, de átment a köznyelvbe), és egy keskeny nyílt vízû nyílás keletkezik. Hidegben ez a nyílás vékonyan újra befagy. Ha ezt követõen napsütés következik, akkor a hõtágulás miatt a régi, vastag jégtáblák kitágulnak, ismét egymáshoz simulnak, és a köztük lévõ -akár napokig újra- és újraképzõdõ- vékonyabb jég enged és a jég felszínén megjelenik mint egy sánc, vagy mint egy túrás, azaz túrolás.
Amit a kép mutat az a torlódása a jégtábláknak. Olyankor fordul elõ, amikor már az enyheség utáni szelek felszaggatták a jégtakarót jégtáblák formájában, majd a partra tolja. Ha elég nagy tömegû jég van a Balatonon és elég erõs a szél, akkor a partmûvekben hatalmas károkat tud okozni, az uralkodó szélirány okán természetesen elsõsorban a déli parton. (Ilyen súlyosan rongáló volt a jég pl. 1992 februárjában is.)
Pontosan.Igazi sarkvidéki tengeri jelenség. A tengerjég mozgásakor
hasonlóan túrolnak (torlódnak) egymásra az összetöredezõ jégtáblák, akár több tíz méter magasságba is.Egykor a jégbe fagyott sarki kutatóhajók rettegett hajógerincroppantó jelensége volt.Mondjuk ma se veszélytelen.A Weddel-tenger a leghírhedtebb ezekrõl a túrolásokról.Érdekes itt látni a Balatonon...
hasonlóan túrolnak (torlódnak) egymásra az összetöredezõ jégtáblák, akár több tíz méter magasságba is.Egykor a jégbe fagyott sarki kutatóhajók rettegett hajógerincroppantó jelensége volt.Mondjuk ma se veszélytelen.A Weddel-tenger a leghírhedtebb ezekrõl a túrolásokról.Érdekes itt látni a Balatonon...
Érdekes természeti jelenség a Balaton partján. Az erõs szél a part mentén jégtábla kupacokat emelt. Link
Tényleg, most nézem, hogy Naményban is 4,5m/36h volt az ütem. Nem semmi...
Tivadarnál 3,5 métert áradt a Tisza 1 nap alatt, de ez még önmagában semmi, nem gond, ha csak valahol jégdugó nem keletkezik a következõ napokban, így folytatódik az ár levonulása.
Sajna csak a kiindulási állapotot fotóztam le.
Íme a legnagyobb tócsa egy részlete (a barna foltok a lefúrás utáni kihúzáskor feljövõ, már nem fagyott föld):
Holnapra az eredményt linkelem be.
Íme a legnagyobb tócsa egy részlete (a barna foltok a lefúrás utáni kihúzáskor feljövõ, már nem fagyott föld):
Holnapra az eredményt linkelem be.
Ez tök jó! Majd képeket prezentálhatnál, imádok ilyen kis elvezetéseket csinálgatni én is
Ma újra elõ kellett vegyem azt a technikát, mely ilyen téli helyzetekben alkalmazanndó nálam.
Ilyenkor a mélyen átfagyott talajon egy erõs olvadás hatására (pláne, ha jelentõs esõ érkezik mint most) a hótakaró a sok olvadt és esetleg érkezõ víz nem tud elszivárogni a talajban és bizony tundra-jellegû belvízjelenséget okoz, ezt szoktam levezetni.
A technika: A nagyobb tócsák közepén a legmélyebb pontjain több helyen vasbeton-szálakat ütök fagyott talaj alá, ezeket kihúzva keletkezõ járatokon lassan el tud szivárogni a belvíz.
Ma egy legalább 15m2-es pocsolyában öt lyukat fúrtam (a talaj nálam 20cm mélyen van átfagyva) 14h körül, most néztem, a tócsa alapterülete már a felére csökkent.
Ilyenkor a mélyen átfagyott talajon egy erõs olvadás hatására (pláne, ha jelentõs esõ érkezik mint most) a hótakaró a sok olvadt és esetleg érkezõ víz nem tud elszivárogni a talajban és bizony tundra-jellegû belvízjelenséget okoz, ezt szoktam levezetni.
A technika: A nagyobb tócsák közepén a legmélyebb pontjain több helyen vasbeton-szálakat ütök fagyott talaj alá, ezeket kihúzva keletkezõ járatokon lassan el tud szivárogni a belvíz.
Ma egy legalább 15m2-es pocsolyában öt lyukat fúrtam (a talaj nálam 20cm mélyen van átfagyva) 14h körül, most néztem, a tócsa alapterülete már a felére csökkent.
Területi átlagban is 15 mm feletti csapadék hullott az elmúlt 24-36 órában az Eger-patak vízgyûjtõjén. Kisebb "árhullám" alakult ki mára:
Az északi parton,volt már olyan hely ahol szét nyílt a jég,hétvégére életveszélyes lesz mindenhol a Balaton,ahol egyáltalán összefüggõ marad a jég.A Balatonnak vége a télnek...
Jelentem a Balaton Fenék(pusztá)-ig be van fagyva.
Ma Keszthelyen vetekedett a korcsolyázók létszáma a nyári strandolók létszámával. (Nyáron sem hirdetik, hogy mindenki menjen strandolni, akinek igénye van rá, tudja mikor minek van itt az ideje.)
Beidézhetném, hogy az idén hányan szakadtak be a Balatonba a jégen.
Egyet tudomásul kell venni, amíg a 46/2001. (XII.27.) BM rendelet érvényben van be kell tartani, vagy számolni a következményekkel, ... az még a legenyhébb ha a rendõr, vagy bárki megbírságol.
Link
Link
Ma Keszthelyen vetekedett a korcsolyázók létszáma a nyári strandolók létszámával. (Nyáron sem hirdetik, hogy mindenki menjen strandolni, akinek igénye van rá, tudja mikor minek van itt az ideje.)
Beidézhetném, hogy az idén hányan szakadtak be a Balatonba a jégen.
Egyet tudomásul kell venni, amíg a 46/2001. (XII.27.) BM rendelet érvényben van be kell tartani, vagy számolni a következményekkel, ... az még a legenyhébb ha a rendõr, vagy bárki megbírságol.
Link
Link
Ónos esõ idején mondják is, hogy senki ne menjen kirándulni De azért remélem érzed a különbséget a sétálgatás és a korcsolyázás veszélyei között.
De azért remélem érzed a különbséget a sétálgatás és a korcsolyázás veszélyei között. 
Esetleg nem tervezel korcsolyázni menni a napokban a Velencei-tóra?
Ezzel az erõvel a lakott területen kívül való sétálást is be lehetne tiltani, mivel eleshetek beverhetem a fejem, és nincs ott segítség!
A kijelölt helyeken szabad csak korcsolyázni. Ott van felügyelet, ha mondjuk elesel, és betöröd a fejed a jégen, tudnak segíteni, segítséget hívni.
Egy szónak is száz a vége. Az utolsó 10 évben egyszer nem hallottam a hírekben hogy tavaink jegén kíválóan lehet korcsolyázni, és jó sportolást a lakosságnak! Fenékig kell befagynia a tavaknak, vagy mire várnak?
A Balatonban óriási mennyiségû víz van. Egy kisebb tó hamarabb kiolvad, szerintem.
Amúgy az elmúlt két napban folyton jöttek a hírek, hogy megint valaki beleszakadt a Velencei-tóba.
De amúgy nyilván nem szeretik a kijelöletlen helyeken korcsolyázást, hiszen ott nincs orvosi felügyelet, és egy Mucsaröcsögén lévõ tóhoz szükség esetén sokáig tartana odaérniük, ha mentésre lenne szükség.
Amúgy az elmúlt két napban folyton jöttek a hírek, hogy megint valaki beleszakadt a Velencei-tóba.
De amúgy nyilván nem szeretik a kijelöletlen helyeken korcsolyázást, hiszen ott nincs orvosi felügyelet, és egy Mucsaröcsögén lévõ tóhoz szükség esetén sokáig tartana odaérniük, ha mentésre lenne szükség.
Tudod, hányan gondolták így, akiknek azóta egyszer egy évben vesznek virágot?...
Na én ezeknek a híreszteléseknek nem hiszek! Úgy vettem észre Magyarországon nagyon nem szeretik ha korcsolyáznak az emberek a tavakon, mert ha valami baleset van félnek a felelõsségre vonástól. A világon semmi baja nincs a Velencei tó jegének, és olyan vastagon vannak befagyva hogy egy pár órás plussz T nem tehette tönkre a jeget, pláne nem tehette életveszélyessé.
Emlékszem 2003-ban vagy 2004 ben, iszonyat vastagon befagytak a tavak, és emlékszem, március elsején is a közepén sétálgattam a Balatonnak, pedig már jócskán plussz volt vagy 4-5 napja!
Emlékszem 2003-ban vagy 2004 ben, iszonyat vastagon befagytak a tavak, és emlékszem, március elsején is a közepén sétálgattam a Balatonnak, pedig már jócskán plussz volt vagy 4-5 napja!
A Velencei-tó állítólag már most sem korcsolyázható, legalábbis az Indexen azt írták.
A Naplás szerintem pár nap enyheség alatt tönkremegy.
A Naplás szerintem pár nap enyheség alatt tönkremegy.
Szerintetek van esélye a tavaknak ezt a most következõ egy hetes enyheséget túl élniük?
Az ilyen helyeken csatornákkal összegyûjtik a vizet és a megfelelõ helyen un. belvízszivattyúkkal átemelik a befogadóba.
Itt figyelemmel tudod kísérni, hogy hol-mikor milyen szintû belvízvédekezés folyik.
Link
Itt figyelemmel tudod kísérni, hogy hol-mikor milyen szintû belvízvédekezés folyik.
Link
Na OK... de mint pl. itt a Kisalföldön is vannak igencsak lefolyástalan, belvízre hajlamos helyek... én erre gondoltam, és az ehhez társuló, a jövõ hét folymán várható 20-30mm csapadékra
Nem tudom a mgöttünk álló meglehetõsen hosszú HRHI milyen mélységben fagyasztotta át a talajt, de véleményem szerint 30-40cm biztosan megvan. A jövõ heti "meleg" idõszak viszont biztosan nem képes ezt teljesen "felolvasztani" .
Így a nagymennyiségû csapadék elképzelhetõ, hogy nem tud majd beszivárogni a talajba és megáll a felszínen?
Így a nagymennyiségû csapadék elképzelhetõ, hogy nem tud majd beszivárogni a talajba és megáll a felszínen?
Köszönöm szépen a segítséget! Ezt az oldalt nem ismertem, de megtaláltam rajta, amit kerestem, és el is helyeztem a kedvencek között.
Félreértések elkerülése végett: nem szennyezõanyagként érdekes a Na és a Cl, hiszen ez nem más, mint oldott konyhasó, ami a folyókba a kõzetekbõl oldódik be kis mennyiségben. (A tengerben pedig az idõk során felhalmozódik, ettõl lesz sós a tengervíz.) Engem konkrétan azért érdekel, mert legalább durva becslésnek jó arra, milyen sótartalmú víz táplálhatta anno a Kárpát-medencét kitöltõ, félig sós Pannon-tavat.
Félreértések elkerülése végett: nem szennyezõanyagként érdekes a Na és a Cl, hiszen ez nem más, mint oldott konyhasó, ami a folyókba a kõzetekbõl oldódik be kis mennyiségben. (A tengerben pedig az idõk során felhalmozódik, ettõl lesz sós a tengervíz.) Engem konkrétan azért érdekel, mert legalább durva becslésnek jó arra, milyen sótartalmú víz táplálhatta anno a Kárpát-medencét kitöltõ, félig sós Pannon-tavat.
Nyilván utána lehetne járni az adatoknak de ha elárulnák az adatokat annak se hinnék mert nyilván jóval nagyobb mennyiségben tartalmaz mint a megengedett!
Nem tudom, érdekel-e ilyesmi is titeket, de csak megkérdezem: tud-e valaki adatokat, ill. irodalmat a Duna (és esetleg mellékfolyói) vizének kémiai összetételérõl? Különösen a Na- és Cl-tartalomra volnék kíváncsi.
Sajnos, Nano a nagy faluban sínylõdik, így a beregi képekre várni kell 
A folyón a Margitsziget és a Szabadság-híd között lévõ enyhe bal kanyarulat az oka. Link A sodorvonal mindig a kanyar külsõ ívén van, ezért utazik a több jégtábla Budához közelebb.
Túl sok van belõlük és pusztítják az amúgy is kicsiny halállományt. Õk nem nézik hogy védett-e a faj, méretkorlátozás alá esik-e vagy sem, megeszik és kész. És sajnos igen sok van belõlük. Egyre több. Míg a hal csak fogy... Illetve az ártéri erdõk elpusztítása is a számlájukra írható. Ürülékük "elintézi" a fákat. De szerencsére az EP elfogadott egy döntést a kárókatonák számának csökkentésérõl.
Õk nem nézik hogy védett-e a faj, méretkorlátozás alá esik-e vagy sem, megeszik és kész. És sajnos igen sok van belõlük. Egyre több. Míg a hal csak fogy... Illetve az ártéri erdõk elpusztítása is a számlájukra írható. Ürülékük "elintézi" a fákat. De szerencsére az EP elfogadott egy döntést a kárókatonák számának csökkentésérõl. 
Szépek a fotók, csak azt a sok kormoránt kellene eltakarítani valahogyan...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat