Csillagászat és űrkutatás
Itt ma éjjel hihetetlen ragyogó ég volt, rengeteg csillaggal még belvárosból is. Nem tûnt olyan rettentõ zavarónak a Holdfény se.
Hazai idõ szeritn 9 felé várják a legcsúcsabb áradatot, így menj csak ki 8 felé már! Nézni meg bárhova nézhetsz, de minél messzebb a Holdtól.
Drakonidák, tehát a Draco csillagkép a radiáns. Észak felé látszik ilyenkor jó magasan. Ha van rá módod, ne este tízre érj ki. Talán érdemes korábban is.
Ha az idõjárás is úgy dönt, holnap este én is kimegyek meteorozni Van egy buta kérdésem a dologhoz! Úgy este tíz és éjfél körül melyik égtájat kell majd lesni?
Egy jó részletes írás a drakonidákról Link elsõsorban a mûholdakra való veszélyekrõl :-)
Ez holnap fog kiderülni. Remélem, szó szerint is. :-)
Azért dagadt Holddal és felhõkkel együtt már erõsen kihívás lenne meteorozni... Amúgy az éjjel két szép lassú dögöt is láttam melóhelyrõl, belvárosi fény felett, egyik tuti drakonida volt. Annyira nem elveszett a dolog, ha belvárosból is látszik valami, talán.
Azért dagadt Holddal és felhõkkel együtt már erõsen kihívás lenne meteorozni... Amúgy az éjjel két szép lassú dögöt is láttam melóhelyrõl, belvárosi fény felett, egyik tuti drakonida volt. Annyira nem elveszett a dolog, ha belvárosból is látszik valami, talán.
Nézegettem a modelleket és próbáltam valami okosat találni bennük a holnap esti felhõborítottság arányára, mértékére. Nem sikerült.
Szinte lehetetlen megtippelni a dolgot.
Szinte lehetetlen megtippelni a dolgot.
Bocs, nem a kérdésedre válaszoltam. Az elsõ szám az északi iránytól való eltérést jelzi (K=90°, D=180°) a második a magasság.
Az "A,h"-t én sem tudom. Angolul (gondolom latin eredet) azimuth=oldalszög, irányszög, altitude=magasság. A "h" talán a horizontra utal? Link
Üdv!
Nem ismerem a programot, de a CSE gondolom csillagászati egység
"Az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. A Nap és a Föld átlagos távolsága, azaz a Föld-pálya nagytengelyének a fele. Jele: CsE."
1 CsE = 149 597 870 km = 8,33 fényperc
Nem ismerem a programot, de a CSE gondolom csillagászati egység
"Az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. A Nap és a Föld átlagos távolsága, azaz a Föld-pálya nagytengelyének a fele. Jele: CsE."
1 CsE = 149 597 870 km = 8,33 fényperc
Tyû Noli ez nagyon jó! Tetszik!
Van is kérdésem
a CSE az mit jelent? azt gondolom távolság, de milyen mértékegység? KM?
a másik, az mit jelez?: A,h: és itt gyorsan változik a fok és a perc. ráadásul 2 sorban.
Köszi
Van is kérdésem
a CSE az mit jelent? azt gondolom távolság, de milyen mértékegység? KM?
a másik, az mit jelez?: A,h: és itt gyorsan változik a fok és a perc. ráadásul 2 sorban.
Köszi
A kérdésedbõl ítélve nem. Tölts le egy planetáriumprogramot, pl. Link
Ebben mindenfélét megnézhetsz, helyszínt idõpontot be lehet állítani, így tudsz elõr is tervezni majd. Ha ebben megnézed, hol keresd, utána sötét helyrõl az égen is keresheted már. :-)
Ebben mindenfélét megnézhetsz, helyszínt idõpontot be lehet állítani, így tudsz elõr is tervezni majd. Ha ebben megnézed, hol keresd, utána sötét helyrõl az égen is keresheted már. :-)
Majd le tudnád nekem írni hogy mikor és " merre" érdemes keresnem? Köszi
Az éjszakai égbolton a csillagokon kívül néhány halvány, elmosódott, nem csillagszerû jelenség is megfigyelhetõ, melyek azonban a csillagokhoz hasonlóan nem változtatják az égbolton elfoglalt helyüket. A város fényeitõl távoli helyen szabad szemmel is megfigyelhetõ például az Androméda-köd (az Androméda csillagképben)
Ennek így mennyi a valóságalapja?
Ennek így mennyi a valóságalapja?
Múlthéten a Dawn ûrszonda is elfoglalta végleges pályáját a Vesta körül. A jelenlegi pálya átlagos vesztatávolsága 680 kilométer. Valamivel több mint 12 óra alatt kerüli meg a kisbolygót. Igen részletes képeket közvetít a felszíni alakzatokról. Éppen ez az egyik küldetése is. Íme egy hegy(ecske):
Link
Link
Hát, én azért megvárom a szombat estét a tiszta ég dolgával. Marha nagy mákom van, mert alapban beosztottak éjszakás mûszakba, egyik kollégám viszont mûszakcserét kért, mert érettségi találkozója lesz és így felszabadult az estém, igaz, reggel hatra megyek, de az a kisebbik gondom, csak tényleg legyen ég... Nagyon szépek tudnak lenni a Drakondida meteorok, kíváncsi leszek, mi lesz a nagy rohamból, remélem, lesz tényleg!
Az azért szerencse, hogy egy jófajta, kristálytiszta, HF mögötti levegõben (ami szinte biztosan meglesz) jóval kevésbé "világítja ki" az egész égboltot a holdfény, mint holmi langyos anticiklonban.
Ismét csillagászati kutatásért osztottak ki Nobel-díjat. 2011-ben a fizikai Nobel-díjat Saul Perlmutter (The Supernova Cosmology Project -Lawrence Berkeley National Laboratory and University of California), Brian P. Schmidt (The High-z Supernova Search Team, Australian National University) és Adam G. Riess (The High-z Supernova Search Team -Johns Hopkins University and Space Telescope Science Institute) kapta megosztva a Világegyetem gyorsuló tágulásának felgedezéséért, mely következtetésre a távoli szupernovák megfigyelésével sikerült eljutni. Egészen pontosan: "for the discovery of the accelerating expansion of the Universe through observations of distant supernovae"
Aki egy kicsit bõvebben szeretne olvasni arról, hogy mit is csináltak a díjazott úriemberek (illetve kutatócsoporjaik és elõdjeik), az itt egy összefoglalóban megteheti: Link
Aki egy kicsit bõvebben szeretne olvasni arról, hogy mit is csináltak a díjazott úriemberek (illetve kutatócsoporjaik és elõdjeik), az itt egy összefoglalóban megteheti: Link
A modellek tegnaphoz képest elõrébb hozták a szombati esõt és csökkentették a mennyiségét. Egy hajszálnyit javulni látszanak az esélyek szombatra. Az szinte biztos, hogy a derült ég esélye nyugatról kelet felé csökken.
Megint az index.hu, idézem: "...az augusztusi Perseidák meteorraj néhány aszteroidájának hangja hallható, miközben becsapódik a Föld légkörébe." Link
Jók! Grat a kitartásért (is)!
Az Enceladus gejzírjei ellenfényben:
Rövidke beszámoló több és nagyobb képpel: Link
Az Enceladus gejzírjei ellenfényben:
Rövidke beszámoló több és nagyobb képpel: Link
Októbert írunk és szombaton este látványos Drakonida zápor lehet. A meteorok a felsõ légkörben potyognak majd, az esõ pedig az alsóban. De legalább nem a teliholdat kell szidnunk.
Egyébként optimista vagyok és látok egy halovány esélyt, hogy a csapadék java péntek-szombaton leesik és szombat estére változóan felhõs idõ lehet, esetleg nagyobb lukakkal a felhõzeten. Ha így is alakul, az szinte borítékolható, hogy hideg lesz és szél, egyszóval nem észlelõbarát idõjárás.
Egyébként optimista vagyok és látok egy halovány esélyt, hogy a csapadék java péntek-szombaton leesik és szombat estére változóan felhõs idõ lehet, esetleg nagyobb lukakkal a felhõzeten. Ha így is alakul, az szinte borítékolható, hogy hideg lesz és szél, egyszóval nem észlelõbarát idõjárás.
Akkor az olyan lehet, mint amikor egy macska kitolt karmokkal végigsétál a buborékfólián. Jó, hogy nem ott vagyunk... Köszi az összefoglalót! Sajna a cikkre nincs idõm most, reggelre megyek vissza melózni...
A VLBI -rel megvizsgálták az egyik infravörösben nagyon fényes (ULIRG - Ultraluminous Infrared Galaxy) galaxis, az Arp220 központi vidékét. A rendszerben igen heves csillagkeletkezés zajlik, un. starburst galaxis. Rengeteg kööttük a nagytömegû csillag. De ahol ilyen dögök vannak, ott szupernováknak is lenniük kell. Nos, itt annyira gyakori a szupernova robbanás, hogy 40 rádióforrásból 7 annak bizonyult. A bulvár része az a dolognak, hogy még soha ennyit nem figyeltek meg egyszerre egyazon galaxison belül. A nem bulváros részletek pedig az eredeti cikkben olvashatók: Link
Úgy látom, igen. :-)
PS-ban utólag is el tudod toligálni a színegyensúlyt, de egyszerûbb eleve olyannal csinálni a képeket, amik jól mutatnak.
Nálam a tapasztalataim alapján a villanykörte ikonon álló WB élethû színeket hoz ki városközeli környezetben, a Konicán ezt 3100-3400 K közti színhõmérséklettel értem el (Nikonon még nem találtam olyat, hogy Kelvinre lehetne állítani, de nem olvastam a leírást, lehet, hogy van...)
Érdemes kísérletezgetni különbözõ égi viszonyok (holdjárás) közt, hamarosan ráérzel majd a dolgokra. :-)
PS-ban utólag is el tudod toligálni a színegyensúlyt, de egyszerûbb eleve olyannal csinálni a képeket, amik jól mutatnak.
Nálam a tapasztalataim alapján a villanykörte ikonon álló WB élethû színeket hoz ki városközeli környezetben, a Konicán ezt 3100-3400 K közti színhõmérséklettel értem el (Nikonon még nem találtam olyat, hogy Kelvinre lehetne állítani, de nem olvastam a leírást, lehet, hogy van...)
Érdemes kísérletezgetni különbözõ égi viszonyok (holdjárás) közt, hamarosan ráérzel majd a dolgokra. :-)
Köszi! Köszönöm a tanácsokat is, megfogadom! Ugyanaz a masinám van, mint Neked, nem gond a WB állítás! Igazából minden kocka rawban van, úgyhogy akár neki is lehetne futni újból! A fényszennyezést a kompozíció részének próbáltam beleapplikálni a képbe, akkor ez nem volt túl jó ötlet részemrõl... A kép "tesztjellege" miatt próbáltam ennyire leegyszerûsíteni a kompozíciót, hogy tulajdonképp szinte csak az égbolt látható... Egy csomó figyelmetlenségemre már az elsõ 15 kocka után rájöttem, az érzékenység megint nem jól volt beállítva, de akkor már nem akartam változtatni. Lõttem még pár képet, de valahogy azok sem azok lettek, amit szerettem volna, itt is a fehéregyensúllyal kellene variálni? Link Link Link Link Link
Még egyszer köszi a tanácsokat!
Még egyszer köszi a tanácsokat!
Gratula, ügyes vagy!!!
Javaslat: nyilvánvaló a gép szabja meg a lehetõségeket, de ha tudsz manuálisan fehéregyensúlyt állítani, akkor told el kicsit kékesebb irányba, hogy a fényszennyek sárga-vörös színei ne látszódjanak. A képbe lehetõleg komponálj bele valami tájképi elemet, egy fát, ilyesmit, ami feldobja a látványt, de mindenképp hagyj egy kis földet is a csillagok alatt. :-) A timelapse kicsit gyors, nem tudom, milyen hosszúakat exponáltál, de a másodpercenként 6-10 kép az, aminél egy ekkora látószögû felvételt kényelmes megnézni, s tovább is tart az élvezet :-)))
Csak így tovább!!!!
Javaslat: nyilvánvaló a gép szabja meg a lehetõségeket, de ha tudsz manuálisan fehéregyensúlyt állítani, akkor told el kicsit kékesebb irányba, hogy a fényszennyek sárga-vörös színei ne látszódjanak. A képbe lehetõleg komponálj bele valami tájképi elemet, egy fát, ilyesmit, ami feldobja a látványt, de mindenképp hagyj egy kis földet is a csillagok alatt. :-) A timelapse kicsit gyors, nem tudom, milyen hosszúakat exponáltál, de a másodpercenként 6-10 kép az, aminél egy ekkora látószögû felvételt kényelmes megnézni, s tovább is tart az élvezet :-)))
Csak így tovább!!!!
Ez nem binokli, ez egy állványos távcsõ. 12 pénz volt talán 3 év elõtt.
(Nekem a Palomar-hegyi is "kukker".)
(Nekem a Palomar-hegyi is "kukker".)
Nehogy azt hidd, hogy játékszer! Anno én is vettem és nagy meglepetést okozott. Dettóra ugyanaz volt, mint a távcsõkereskedõk által árusított: ugyanaz a gumi borítás, mintázat, a fókuszálógomb borítása, ugyanazok a BAK7-es prizmák. (kiváló minõségû bino)
Annyiban különbözött, hogy a lidlis 5000 pengõ, addig a másik (anno) 19.000!!
Úgyhogy ne becsüld le!
Annyiban különbözött, hogy a lidlis 5000 pengõ, addig a másik (anno) 19.000!!
Úgyhogy ne becsüld le!
Ügyes vagy, azzal nem semmi lehetett nézni! Ideális esetben simán szabadszemes holdat is lehet látni (mondjuk nem az Io-t), ha megnézed mikor jár messze a Jupitól akár a Callisto, akár a Ganymedes és sikerült magát a Jupit kitakarni pl egy vékony faággal, akkor simán lehet látni!!!
Egy Bresser nevû Lidl-gazdaságos játékkukkerrel (ha le szabad ilyet írni ebben a mai õrültekházában). (Hozzáérni nem szabad, mert rezeg, és a látómezõ közepén kell nézni, mert úgy nincsenek színes csíkok az objektum szélein.)
Amikor belenéztem és megtaláltam a Jupitert, ott volt körülötte négy csillag, de az egyik kilógott a "sorból". Ekkor elõvettem a Stellariumot, és láttam, hogy az a negyedik egy HIP-szám jelû 8 magnis állócsillag. De akkor hol az Ió? Kis további nagyítás és idõben elõremenés után kiderült, hogy ott van mögötte, és negyedóra múlva fog kibukkanni. Így aztán megnéztem.
Amikor belenéztem és megtaláltam a Jupitert, ott volt körülötte négy csillag, de az egyik kilógott a "sorból". Ekkor elõvettem a Stellariumot, és láttam, hogy az a negyedik egy HIP-szám jelû 8 magnis állócsillag. De akkor hol az Ió? Kis további nagyítás és idõben elõremenés után kiderült, hogy ott van mögötte, és negyedóra múlva fog kibukkanni. Így aztán megnéztem.