Bioszféra

Én is úgy látom, hogy a tavalyinál kissé jobban hátramaradt a fejlõdés, bár nem látványos a különbség, de érezhetõ, itt nálunk úgy 10-12 nap körül lehet jelenleg a tavalyihoz képest, s hasonlót láttam Tihanyban is.

Igen, gondolkodtam is, hogy leírjam egyáltalán, de aztán számba vettem az itteni lombos fákat (madárberkenye, akác, dió) és ez alapján hoztam ítéletet! Csupán a hõmérséklet itt semm indokolja, hogy ezen fák nagyobb lombbal bírnak, mint tavaly ilyenkor.

Marha érdekes, hogy többen irják hogy elõrébb jár a természet most mint tavaly ilyenkor!
Annak ellenére, hogy én pont fordítva tapasztalom, a kiwinek múlt éven április közepén fél méteres friss hajtása volt, bár a dió ugyanigy állt, az elsõ ehetõ félérett cseresznyét április 29-én fényképeztem, most ettõl azért még távol állunk!
Múlt év tavaszán sokkal több napon volt 20 fokot meghaladó T max!
Ami még érdekes, hogy nálunk az elmúlt 2-3 hétben szinte semmi sem haladt elõre a természetben, hisz azóta elég gyakoriak voltak a 15-17 fokok, és nálunk már akkor elérte a természet azt a fejlettségi szintet, amin a 15-17 fok már nem dob nagyot, most már tartósan 20 fok feletti T maxok kellenek ahhoz hogy látványosan fejlõdjön a természet!
Vagyis ez adott lehetõséget a kicsit lemaradottabb térségekhez, hogy behozzák a lemaradást, pl. Sanyi aranyaesõje és a kajszija 1 hónap lemaradásban volt még márciusban is hozzánk képest, most meg alig van lemaradva a dió ott, mint nálunk!
ÉRdekes figyelni ezeket a dolgokat!

Méghozzá a legnemesebb fajtából, azaz nyári vargánya.

A lucfenyõ virágzata: Link Megütögetve hullott ki belõle a virágpor.

Tinóru?

De szép csendes finomságok! Száraz, homoki embernek ez ismeretlen. Õzláb, vagy kucsmagomba? Ugye eggyik sem.Szerintem ehhez szakértõk szóljanak hozzá.Most már tényleg eldugulok, csak olvasom a lapot.

Kicsit elõrébb jár a természet (mint mondjuk tavaly ilyenkor), úgyhogy nem lepõdnék meg, ha a déli vagy délnyugati megyékbõl 3 héten belül elõkerülne néhány ilyen: Link

Kanállal dorgáltad meg?
Nem megevésre gondoltam, egy régi történetre: ismerõstõl hallottam hogy ismeretlen okból hullani kezdtek nála a tyúkok az udvarban, naponta több is, az állatorvos se tudta megmondani mitõl. Végül rajtakapták a koma kisfiát, aki egy fémkanállal sétálgatott és ha baromfi mellé ért, úgy fejbecsapta a kanállal hogy az rögtön felborult és úgy is maradt, a kiskölök meg jó játéknak hitte
Ui. szép a kakaska

Nagyítva a képet, látszik, hogy lecsukta a szemhártyáját, azért olyan homályos. Persze nappal ezen állatok nem pislognak, olyanok mint a hûllõk. Ez is mutatja a rokonságukat a békákkal, kígyókkal, netán a leguánokkal, ösgyíkokkal.
Azért szeretik a keleti népek a csirke,béka, kígyó, teknõc husit.
Bocsánat a kitérõért..

Megdorgáltam a kakaskámat, amiért felröppent a szõlõlugasra, és lerúgta a 5 cm-es hajtást.
Ijedelem 20 cm.-rõl:
Link

Hát igen a kis kedvenc is itt figyelt:Link
Gyönyörû!

Igen, tegnap este õt is ki kellett volna tenni az esõre, hogy felfrissüljön.

Tényleg azok. Csak a macsek olyan álmos pofa.

Mai friss képek a kertbõl: Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link

A hétvégi tali képei, van köztük bõséggel ide illõ kép is Link

Fenevigyeel véletlenül ide tettem be
A többi fotó minnyárt érkezik!

Már látom, a talis fórumba raktad. Szerintem ide is illene. :-) Nagyon szépek szokás szerint! Klassz túra lehetett!

De nagyon szép!
Floo, több fotód nincs?

Az ellenünk van, hogy meg ne szökjünk, a cég hülyeségei elõl...

Hármas szögesdrót...csak nem az NBH-nál dolgozol?

A céges gólya jól áll a fészeképítéssel!
Link

Nagyon szépek!

Egy kis vizuális kavalkád:

Most volt a bp-i Dísznövény szakkiállítás és vásár, a Corvinus Egyetem botanikuskertje a Gellért hegy alatt-oldalán így áll:

Link

Ez pedig 2 hete: Kirándulás a Remete szurdokban - telistele a hegyoldal apró nõszirommal, fehér, kék sárga is.
(Van 1-2 kép a zsámbéki kertembõl is, meg közé keverve egy két kispesti kertrõl készült kép

Link

Igen, speciális esetnek tûnik, de itt is volt két ember, aki eképp rántotta ki maga alól a gyékényt. Szóval valóban vigyázni kell a permettel.

Kint legelésztek a határban tegnap.
Link

Szibéria köszönöm A Glialkáról eszembe jut egy régi történet: egy kollegám sokáig járt rendõrségre miatta. Nagy kertész volt, haszonnövénytõl a disznövényig mindent termesztett. Volt még külön gondosan lezárt méregkamrája is ahol ezeket a növényvédelemhez szükséges löttyöket tartotta és kavarta. Felesége édesanyja egy napon váratlanul visszadta lelkét teremtõjének; mindezt egy sörösüveg miatt. A mama szerette a szeszesitalt és a sörösüveg tartalmát elõle eldugott pálinkának vélve, suttyomban jól meghúzta a benne lévõ Glialkát majd megboldogult tõle. Ez nem a szokásos anyósvicc, valóság. A rendõrségen is inkább azt firtatták, mi módon jutott be a mama a lezárt méregkamrába; sajnos nyitva volt mert a koma többször visszament a permetezõt feltölteni és valamelyik fordulónál elfelejtette kulcsra bezárni pedig még "spriccert" sem ivott. Nem játék a növényvédõszer, komoly felelõsségtudat kell hozzá. Ha szomszéd méhese kipusztul, az még hagyján, "belefér" jószomszédi szokás szerint (amig fejszét nem ragad a jószomszéd) de ha szenilis idõs ember vagy kisgyerek vész oda, az már kissé komolyabb ügy. Szerintem ezért jó a biokertészet, ha nem is képes olyan alapos munkára mint az egyre finomodó, mára már kevésbé veszélyes szelektiv vegyszerek. A növényvédõ szerekrõl azt gondolom, a Természet rég "feltalálta" volna õket, de helyette inkább kiszelektálta az ellenálló fajokat, melyeket mi szorgalmasan "nemesitettünk" a nagyobb terméshozam érdekében, gyengitve ezzel a természetes ellenállóképességüket. Nem vagyok botanikus sem agrármérnök, de úgy vélem amelyik ellenálló, az kevés termést hoz és forditva, különösen ha nem õshonos. Ahogy a rideg marhatartásra is kezdenek itt-ott visszatérni a szivacsos agysorvadás miatt, a növényekre is rá kellene bizni az "önvédelmet". Inkább kevesebb terméshozam mint vegyszeres környezet. Hiába nulla napos valami, azért a nulla nap alatt is "elintézhet" hasznos vagy haszontalan, de az ökológia szempontjából szükséges rovarokat. Úgy tudom a beporzás majdnem felét a legyek végzik, melyeket fertõzéshordozó lévén, ütünk vágunk ahol érjük. Nem vagyok szakértõ csak olvastam ezt-azt itt-ott; nem akarok okoskodni nálam képzettebbek elõtt de "józan paraszti ésszel" igy gondolom

Én meg vagyok elégedve, a kezeléstõl jó 1 hétbe telik a hatás, mert a gyökerekben hat és a levélen át el kell oda jutnia.:

ha érdekel itt olvashatsz róla:
Link


Szóval nem hat rögtön és a leveleket kell permetezni.
Úgy tapasztalom nem annyira veszélyes annak ellenére, hogy gyomirtó. Ha pl a munkaegészségügyi várakozási idõ 0 nap akkor nem lehet veszélyes. Igazából egy bizonyos sót tartalmaz , ami a leveleken át szívódik fel. Azaz a búzát is lehet permetezni, ha nem fotoszintetizál, azaz már szalmaszerû és a gyomot kiírtja közüle. Azaz más vegyszerekhez képest kevésbé veszélyes.

1 tavaszi kezelés egész évre elég.
Azért én sem csinálom agyba fõbe, csak ott szórom le, ahol kerítés van vagy a járda mellett, ahol nehezen tudom nyírni a füvet azaz eléggé bajos a nyírás.

Megtehetném, hogy az egész kertet leszórom és nem kell füvet nyírni, de mégsem teszem, nem viszem túlzásba.

Nyírás elõtt szebb: Nálam is a Pongyolapitypang teríti sárga szõnyeggel a kertet, tegnap vágtam le, de holnap újra tele lesz. A tiszai telkünket mult hét végén vágtam (mág a ráülõs 11,5 lovas fûnyírót is lefogta párszor, olyan nagy volt s fû), de olyan intenzív a növekedés, hogy megint lehetne, de arra se volt idõm, hogy összegyüjtsem a levágott füvet.

Tájkép csata után - "fûnyírás" elõtt és után, melyik a szebb? A "foltok" a Tomi kutyának köszönhetõk, nem hajlandó a járólapokon közlekedni, mindig mellettük szalad

Jó reggelt jókedvet mindenkinek Meteo, nehogy huzakodásnak vedd, egy kis kávé+pipa filó, egyéni gondolatok - ha nem mezõgazdasági földterületrõl beszéltek, a kerted egy kis darab Természet legyen ha nem sért földmûvelési érdeket vagy a megélhetésedet. Elnézem a szomszédaim kertjeit, azok többsége mértani pontosságú sírkertre emlékeztet, agyonszabályozott, agyonpermetezett, némelyik csupán a "kõgazdagságot" érzékeltetõ "karavánszeráj"; jól fizetett kertészek hadával mindenütt (ami nem gond, legalább munkahelyek teremtõdnek, csak ne lopnának sportból - nem "megélhetési bûnözõk" - némelyik mindent visz ami nincs lecsavarozva vagy lebetonozva, olykor szinte az orrom elõtt hogy kedvem lenne sóval a s*gg*kbe durrantani). Ezek a kertek nem kertek, engem temetõre emlékeztetnek. Én csak akkor nyúlok a kertemhez ha szükséges, egyébként "hagyom futni mint a kiscsikót", menjen amerre lát, legyen természetes, legyen egy kis darab virágos rét egyszerû mezei virágokkal amelyben benne élek mindennap; más hasonlattal - van aki divatos fodrásznál (újabban stylist) csináltatja meg a haját hetente és van aki havonta egyszer rövidre vágatja. Egy kis darab Természetben érdemes élni ha módja van rá az embernek, nem sirkertben vagy kertyparty-vidámparkban, széles, gereblyézett utakkal, fazonra vágott sövénnyel és fákkal, szinte mesterségesnek ható fûvel, a sétány szélén izlésesen elhelyezett oda nem illõ amforákkal, "mûparasztos" köcsögfával, miegyebekkel. Nálam is van úszómedence, garázs, kocsimosó, beton járólapok sáros idóre, tûzrakó; a növényzet mégis szabadjára eresztve "tombol, bár pórázra kötve", természetes, üde, szinte gyomnak ható aljnövényzettel köröttem, reggel jó érzés a harmatos fûben gázolni és nem a zúzott köves uton bandukolni. Ez pedig a többi élõlényt is vonzza. Hidd el többre lehet jutni egy jól átgondolt biokerttel, mint az összes szomszéd a benzinmotoros permetezõivel, állandóan hol ezzel hol azzal küzdve. A pitypang is olyan mint a vakond, nem kérdezi odamehet e, csak jön és letelepedik, mert nekik nagyon régóta ez a természetes. Akinek "mûkertje" van aztán káromkodik rendesen rájuk. Az agressziv gyomokat és dudvákat én is irtom de csak kézzel-lábbal, fizikailag, a többi mezei növénykét hagyom ahogy van. Igaz bõrcsizmában, bõrkabátban kell járni köztük és ez olyan "parasztos", de kit érdekel, nem szégyen az. Nem kell kirándulnom ha a Természeben akarok élni Kétféle kertmûvelõ stilus létezik: a "barbár" mely a Természet kis darabkáját hagyja megtelepedni, együtt él a Természettel és csak szükség szerint avatkozik be, a másik a "görög-római stilus" vagy újabban a "garden-party terület" mely mindent agyonszabályoz és tûzzel vassal irtja még a kis mezei virágokat is. Anno ezek a kertek a civilizáció fölényét mutatták a barbárokkal szemben, a szabályozottságot és a rendet sugározták a laza, fegyelmezetlen barbárok felé és ez ma sincs másként. Csakhogy a pitypangok, vakondok meg a többi lény ezt nem veszi tudomásul, az "élet él és élni akar". Ha barátja vagy önmagadnak és a környezetedednek próbálj meg természetes antagonistát keresni. Nem istenitem a biokertészetet, ez a természetes. Mielõtt megharagszol rám Meteo, NEM Téged birállak, régóta látlak, béketûrõ csendes ember vagy semmi bajom Veled, ha személyes célzást érzel, nincs benne, ráadásul élettered is szép (korábban jártam Kisvárdán többször is) ki-ki úgy irányitja életét és környezetét ahogy lehetõségei szerint a legjobbnak véli. Mielõtt megharagudnál rám - csupán én is a véleményemet irtam le mint Noli. Kávé+pipa filó vége, köszönöm a türelmet, bocs a hosszért, szép napot jó kedvet Meteo, Noli és Mindenki

Bizony, éljenek a pitypangok! Nálam a sok pitypang között van néhány fûszál. Kéne egy jó fûírtó szer

Viszont a pitypang okos, és oda fogja röptetni a magvait, hogy hamarosan újra irthass... Jó neked ennyi vegyszer a környezetedben? Ha nagyon irtani akarod, böködd ki õket egyenként, sokkal kíméletesebb módszer, és semmivel sem kevésbé hatékony. Meg még tornáztál is egy jót. Egyetértek Harival, a "virágos rét" típusú füves területek sokkal vonzóbbak.

Igen, valóban totális szerrõl van szó utánanéztem, én a Glialkát szoktam arra használni, a határban lévõ meggyesben, Hari: itthon én csak a kétsziküeket akarom kiiktatni a fûbõl, mert pl. a pitypang is szélesen elterülõ leveleivel kiöli maga körül a füvet és utána foltos lesz tõle a pázsit, valószínüleg a Calcurea G-t fogom használni amit egy ismerõsöm javasolt.

Tudomásom szerint a Fozát totális hatású szer, mindent írt. Mûvelt területeken csak vetés elõtt vagy betekarítás után alkalmazzák.

De miért zavar titeket a pitypang? Az csak szebbé teszi szerintem, vagy golfpályát csináltok?
Amúgy vannak direkt olyan gyep magkeverékek, amikben van pitypang, százszorszép stb. mag. Az természetesebb hatást kelt. De van aki nem szereti..

Szerintem jó hatásfokkal lesz ha 12 óráig nem esett, én is le akarom, eddig még nem permeteztem a füvet, de lehet egyszerûbb lenne mint kifele piszkálni a pitypangot, meg vagy ezzel a Fozáttal elégedve?

Mindenkinek köszönöm a segitséget A nõkollegáké a kertem összes orgonája

Az elektromos orgonát nem adom

Sajnos a pókok beazonosítása attól a néhány (na jó, párszáz) közismert fajtától eltekintve nem könnyû. Sok faj még mindig beazonosítatlan rejtõzködõ életmódja vagy csekély példányszáma miatt. Ráadásul manapság igen könnyen utazik egy-egy példány több ezer km-t is az általunk is használt jármûvekkel (gyakran soha nem lehet rájönni mely ország lakója is lehetett "hálótársunk"). Sajnos én is csak alap tudással rendelkezem a pókokkal kapcsolatban, illetve néhány az ezzel a témával foglakozó könyvet olvastam el. Szóval konkrétan nem találok az emlékeimben (és a határozó könyveimben) hasonló lényt.
9024. - Hari,
Hari, igen rá gondoltam elsõ ránézésre.

Jó reggelt mindenkinek No még egy kávé+pipa filó póktémában aztán eldugulok igy is túl sokat irtam. Az ökörnyál tény (mintha Hari is emlitette volna lentebb), az utazókabin is rajtuk volt, továbbá nem hagyományos (ismerõs, hazai) hanem durva piszkossárga kétméternél hosszabb szálak, dél felõl sodródtak de hogy konkrétan mi volt rajtuk nem néztem meg, ami hiba volt, igy nincs mirõl beszélni. Ekkora pók nem feltétlen ilyen mérettel utazott, leszakadt volna alatta az ökörnyál Jöhetett kicsiként is vagy "stoppolt" (autó, repülõ, vonat), esetleg élelemmel (olasz, spanyol paprika-paradicsom, egyiptomi, kinai fokhagyma, banán stb.), bár úgy tudom, a penész, rovarok és máshol nem õshonos egyéb nemkivánatos flóra és fauna "kivándorlásának" megakadályozására Co60-al besugároznak mindent, ami idegen országba kerül. Az is hiba volt hogy utólag szólt a kölök, csak egy gyenge mobilkép meg a kölök elbeszélése (amit én elhiszek ) a támpont. Addig marad számomra egy jól kihizott (errefelé meglepõen nagyra nõ egyik másik hálós és egyéb pók, hiszen bõvelkedik zsákmányban a terület) rablópók, fajtáját nem tudom. A fehér öv is lehet valami szaporodásra ingerlõ ideiglenes disz, nem tudom, nem értek hozzá. Egy dolog nem árt: oda kell figyelni ha a felmelegedéssel idejöhetnek nálunk nem honos idegen rovarok Ha az ember lát egyet, nyugodtan megszorozhatja legalább tízzel, amit addig nem vett észre. Ha már sûrûn lát ilyesmit és nem hallucinál (szesz vagy egyéb kemikália miatt) akkor már gond van miként anno a krumplibogárral; és a mag korukban széllel, madárürülékkel és más módon idekerült, nem õshonos dudvákkal, melyek annyira elszaporodtak mára, hogy gond a kiirtásuk. Bocs a hosszért, kávé+pipa filó vége. Ha elõkerül még egy ilyen pók, egy darabban megõrzöm Nektek, mert Ti rovarászok és botanikusok jobban ismeritek, behatároljátok mint én.

Elnézést, ha félreérthetõ voltam, de nem szoktam ilyen késõn már írogatni..

Hari is azt írta, hogy van hasonló ugrópók, DE az kicsike. :-)

Ekkora pók biztosan nem utazhat ökörnyálon, ha csak nincs motorja vagy szárnya..
Az biztos, hogy nem hagyományos hálószövõ állat, hanem vagy valami aknász (ugyan annak a száját bélelik hálóval), vagy farkaspók, vagy a kutya se tudja.

Én tudom, hogy nem volt kicsi, azért utaltam kicsiny voltára az ugrópókoknak.. "Sok ugrópókot láttam már, ez engem nem emlékeztet egyik gyakori fajra sem" - pont ezt írtam én is.
Az ökörnyálat viszont nem hiszem, hogy õ eregette, egy ekkora méretû pók szerintem csak mászik.

Egyszerûen nem tudok permetezni: szinte minden nap esik az esõ. tegnap a füvet permeteztem Fozát-tal. Hát nem tudom lesz-e hatása, vagy sem. Mindenesetre 12 órán át nem esett ré az esõ. Állítólag 6 óra kell egy permetezéstõl, hogy hatásos legyen valamennyire.

Ismétlem ez nem volt kicsi, azért próbáltam a faborda méretével "hitelesiteni", mert akár hazai akár idegen azért nem semmi a mérete; ezen EGY széles fehér csik volt, arányait és elhelyezkedését nézve derékszijszerû hatással. Sok ugrópókot láttam már, ez engem nem emlékeztet egyik gyakori fajra sem, legfeljebb annyiban hogy pók - ráadásul 4-5 centis arányokban, Szokatlannak találtam, különben meg sem emlitem és nem teszem közzé az egy szem gyatra fotóját ha pár nappal elõbb nem a látom azokat a meglepõ "ökörnyálakat" szállongani. nomeg nem ekkora a testmérete. Egyébként valszeg én is ösztönbõl reagáltam volna ha felnézek és egy 4-5 centis valami pucol sebesen a falon legyen az akármi. Széles fehér öv (NEM csik vagy csikok), itthoni átlagpókokhoz mérve kissé nagy 4-5 cm testméret meglepõ gyorsasággal párosulva, ez minden amit tudunk. Azon nem csodálkozom hogy a kölök miért csapta agyon és porszivózta fel, csak neheztelek.

Kedves Witch
amennyire a nagyitott fotón is kivehetõ, "derékszija volt"
azaz egy vastag fehér csik vonult rajta körben. A foto mobilfotó, sajnos én sem tudtam csodát tenni vele, a nagyitás homályos lett, az övszerû széles fehér csik csik ennek ellenére jól látható rajta. Sajnálom hogy utólag tudtam meg, én valszeg jobb képet produkálok a testérõl és méretérõl; a gyerek "lekapta" és megölte, mivel méretre se volt törpe volt "Jumping Jack"

Mai kép, kiwi Muraszemenyén Link

Errõl beszélsz? Link
De ez megtalálható hazánkban és kicsiny méretû.

Tegnap láttam én is egy ugrópókot a csapadékmérõmön, olyan kicsi volt, hogy meg sem kíséreltem lefotózni a "szuper" gépemmel. Érdekes volt a színezete, még nem láttam hasonlót. "Piszkos aranysárga" volt a potroha, fekete a fejtora és a feltûnõ csáprágói világossárgák.
Az a csíkos faj gyakori, de látni belõlük feketét, szürkéset. Sok ugrópókfaj létezik.