Bioszféra

A fülemüle mellett az is szép amikor egy rigó a naplemente után kezdõdõ szürkületben nagy csivitelve elrepül valamerre, mintha takarodót fújna Csak gondolom hogy rigó, mivel amikor még Pesten éltem, a környéken sok rigó volt, szinte mindennap hallottam hasonló hosszú erõs csivitelõ hangot, amit összekapcsoltam a rigókkal.

Köszönöm, simán lehet "õ" Valóban a lombok között bújik el ha csak úgy "rájön" az éneklés, de "akit" naplementekor látok, az mindíg a házgerinc egy általa meghatározott mindig ugyanazon pontjára úl fel egyedül, énekel és a Napba néz Lehet hogy korosodom 57 évesen, de mindig meghat szép és magányos koncertszólója amit következetesen megtart napnyugtakor A legfurább hogy mindig a Nap felé fordulva énekel napnyugtáig (nemegyszer öt-tiz percig is, közben leereszti-felemeli szárnyait mint egy operaénekes karjait) Elõkotrom a fénykép-sorozatot

De õ nappal is szokott énekelni, nem?

A fülemülében pont az a pláne, hogy éjjel énekel. Szóval ha abbahagyta napnyugtakor, akkor az vagy ideiglenes volt (ilyet szoktak, aztán 10-11 felé újra dalolni kezdenek) és valóban fülemüle, vagy nem õ volt a "tettes". Ha be akarod azonosítani a hangot, a korábban belinkelt videómon fülemüle van. Õ így néz ki:
Link
És általában elbújik a lombok közé énekelni, nem ül a fa tetejére, az rigószokás.

Juteszembe, ragadozó madarakat nem látok erre, csak messze fent a levegõben termikelve a rétek vagy a szigetek felett. olyankor még a sirályok is eltûnnek a levegõbõl, csak a fecskék cikáznak

Bocs hogy belekotyogok, nagyon finom a gyenge galambhús, ettem már, de a postagalambokban valami olyan "méltóság" van, hogy az ember nem nyúl hozzájuk, megeti megitatja, aztán ha erõre kaptak elmennek. Pár éve leszállt itt egy gyûrûzött posta, ácsorgott a garázsbejáró elõtt és nézett rám. Olyan értelmesen "nézett rám", hogy szinte meghatódtam Nem volt más csak konzervkukoricám (mivel napi eledelem része) adtam neki és mellé vizet, aztán békén hagytam. Elõbb ivott, majd szépen felcsipegette a kukoricát, megint, ivott és elment. Teljesen olyan érzésem volt, tudatában van a helyzetnek és "elvárja" hogy gondoskodjak róla. A szemébe nézve az ember szinte tudatos értelmet feltételez róla Ja azért a gyûrû jelzését leolvastam (nyugodtan tûrte), el is küldtem a neten a postagalamb-szövetségnek, de senki nem jelzett vissza (pedig kérik a jelzést).

Úgy túnik igen, errefelé fél éjszaka, akár éjjel egykor is énekel, csattog (mindig eszembe jut a haldokló kinai császár és a fülemüle esete) Azt vélem, hogy õ az a kis szürke csodálatos énekes, aki naplementekor egy magas pontra kiülve addig énekel, amig le nem megy a Nap. Szinte percre pontosan jelzi a naplementét egy igénytelen "drappszinû", testalkatra verébszerû madár folyamatos énekkel, a Nap felé fordulva, aztán elrepül amikor a Napot már õ sem látjhatja. Õszintén nem értem mi készteti erre Csináltam is tóbb sorozatot róla, sajnos a alkonyuló nap ellenfénye miatt nem vehetõ ki a tollazata. Kaqkk: juteszembe, sokan sokat járnak erre (sok madár, rigó, szarka éjjel még kuvikok is jönnek kuvikolni) érdekes módon ritkán "vágnak egymás szavába" hagyják kiénekelni a másikat; viszont tegnap egy kaqkk repülés közben a levegõben nyomta; azt hittem hasonlóan teszi, ahhoz mint a vadgerle amikor leszállás elõtt "helyet kér", de ez folyamatos repülés közben kakkukolva repült el a fejem felett és egészen messze szállt le. Meglepett ahogy repülés közben úgy nyomta, mintha egy fán ülne Bocs a hosszért, ezekrõl oldalakat lehetne teleírni

1, Zárt helyen tartod a galambokat
2, Elfogadod, hogy a galambok a ragadozók leendõ vacsorájának fejlõdtek az evolúció során
3, Azt hiteted el magaddal, hogy Te nem galambot tartasz, hanem ragadozókat, de olyan jó vagy hozzájuk, hogy teljesen szabadon hagyod élni õket, csak a vacsorájukat biztosítod.

Most jegyzem meg, hogy aki a ragadozómadarakat bármilyen formában bántja, az szerintem teljesen ugyanolyan elbánásban kellene részesüljön, mint amit õ tesz a madárral. Megpróbáltam nagyon diplomatikusan kifejezni magamat.

(Egyébként a galambot versenyezni tartod, vagy eszitek õket?)

Vannak kimondott ragadozómadár csapdák.
Én anno szakközépiskolás koromban csapdáztam fácántelepen és az házilag elkészített kutrica volt.
Nem én csináltam, így fogalmam sincs, hogy hogyan kell.
Azonban kaphatóak biztos vadászboltokban vagy ott tuti tudnak adni információt, hol lehet ilyet beszerezni, de tartok tõle, borsos áruk van.
Ja, és ha befogtad, elviszed jópár km-re és ezzel megoldódik a probléma.
Nekünk, akkor, bejött.

Igen, lehet, nem tudtam eléggé megfigyelni, de egerészölyvet már láttam közelebbrõl az valamivel kissebbnek tûnt és ezen a madáron a fejtetõ világossága szembetûnõ volt.

Igen, pontosan ilyen hangok voltak! Õ is éjszakai madár lett és a kakukkal bandázik éjjel?

Talán egerészölyv lehetett.

Akkor mit lehet tenni, ha a galambjaimat levadássza a héja és a sólyom a saját udvaromon? Írtózatosan nagy kárt okozva ezzel! Két éve az egész állományomat levadászták. Csak azért kérdem, mivel védettek, de ha berepûl hozzám, akkor az enyém, fõleg úgy, hogy én etetem?

Myloh, megevési céllal Jó reggelt
Köszönöm az infot, valami ilyesmi motoszkált bennem, bár lehet hogy esetleg keltetõben keltetett fácánok, (annyira nem félnek az ember közelségétõl), más munkája is "lehet bennük" (láttam a város más részeiben, többen is foglalkoznak vadmadarak tenyésztésével zárt, magas teniszpályányi röptetõkben ) de ez "nem látszik rajtuk", nincsenek "meggyûrûzve". Különben nevessetek ki, nincs szivem levadászni õket ha bejönnek akkor sem, mert szépek. Az a marha fácánkakas, aki a nyitott kocsibehajtón besétált peckesen, (csak úgy viritott rajta a piros fejdisze) különösen szép és nagy volt, szerencséjére Tomi kutya a kennelben volt bezárva, tombolt mint a fene, de a kakas oda se figyelt hogy a kutya szaggatja az acélrácsot. Jól megnéztük egymást, aztán megfordult és kisétált nyugodtan, én csak néztem. Egyébként a rókák is utánuk jönnek, nem törõdnek a kutyákkal, bátran sompolyognak, érdekes módon mindig a keritések mentén (az erre vetõdõ kóbor kutyák általában az út közepén járnak) Házi baromfi messze körzetben sehol nincs, igy a rókák a fácánok vagy a partra kitotyogó kacsák után jöhetnek. A vadlibák és a hattyúk itt nem jönnek ki a partra csak a kacsák, néha a vadludak. Tavaly egy teljes vadlúdcsapat földre kényszerült, leszállt a kertemben, amikor a szélvihar miatt nem tudtak tovább repülni (a szél már "visszafele" fújta õket, erõsen süllyedtek, nem tudtak a levegõben maradni). Érdekes, akkor Tomi kutya nem ment közéjük csak némán állt a teraszon, nézte õket, pedig sokan voltak, egyet biztos megfogott volna. Mintha érezte volna hogy bajban vannak. Igy szép Én se mozdultam, nehogy elriasszam õket, pedig lefotóztam volna õket, hihetetlen látvány volt. Szép és érdekes volt, amikor elmentek; rövid nekitotyogás után nagy robajjal és gágogással valami "sorrend" szerint (érdekes hogy nem egyszerre többen, csak akkor ugrottak többen a levegõbe amikor a kutya végül rájuk rohant), mint a vadászgépek felszálltak a vezérlúd után. A kutya csak ekkor rohant nekik, de elkésett. A kutya magyar vizslára és agárra emlékeztetõ keverék, viszonylag "vékony" és igen gyors, barátságosnak látszó de túlfûtött robbanékony harapós "hamiskutya" (a fiaim tartanak tõle, bár hozzám nagyon ragaszkodik és hallgat rám, de egyszer még az én kezem is véresre harapta ezért dühömben állatkinzás ide vagy oda, elnáspángoltam hogy "tudja ki a fõnök"; több botrány után sétálni sem viszem a Duna-partra mert féléves kora óta minden szembejövõ embernek-állatnak nekitámad kivétel nélkül) csendben, némán rohan és elrohanva, cikázva, visszakanyarodva váratlanul, lehetõleg rejtekbõl támad és akit-amit "kinéz magának" arról nem "száll le") Volt nálam egy kisfejsze, ha a ludak "sûrûjébe" dobom, valamelyik "ottmarad", de nem volt rá szivem, nomeg nem tudtam, elejthetek e bármilyen módon az udvaromon vadludat (vadászjog, vadászidény stb) Ilyen esetben "levadászhatok" az udvaromon vadludat, vadkacsát? Nomeg "védtelenek" voltak, a szél "verte" be a kertembe õket, csak tolongtak, gágogtak egy csapatban a kert végében, amig fel nem szállhattak. A kutya még a galambra, verébre is rátámad, érdekes módon kimerevedve állt és várt ("jelzõpózban", amire soha nem tanitottam), csak akkor "ment rá" a ludakra amikor kezdtek felszállni
Bocs a hosszért ez is kávé+pipa filó volt

Esetleg fülemüle?
Lásd (halld):
Link

Milyen céllal fognád meg?

A kertedben minden további nélkül befoghatod,kinn pedig a földtulajdonosé vagy a vadászati jog tulajdonosáé a rajta lévõ jószág - törvény szerint.

Ez hihetetlen, most is madárének van kint! Nem ismerem meg a hangjáról, talán pinty lehet. Csináltam róla felvételt, majd holnap felteszem.
Úgy csivitel, mintha délelõtt 10 óra lenne!

Virágzik itt is az akác, finom illat terjeng a levegõben. A bodza is kezd már, anyukám szedett is teába/nak valót.

Jó Estét!
Ma egy hatalmas madár szállt le a kertek végében lévõ fákra. Már többször láttam, de még ilyen közel nem merészkedett a lakóházakhoz. Próbáltam képeket készíteni, de sajnos még így is elég mesze volt, és már sötétedett, ezért nem sikerültek túl jól:Link Link
Késõbb jött egy másik is, és elszálltak mindketten. Mi lehetett? Talán Parlagi sas? Mint mondtam már régóta járnak erre (több éve), de még ilyen közelrõl sosem láttam. A feje teteje, illetve a tarkótájéka világosabb színû volt. Repülés közben kiabált-vijjogott.

Ja, és virágzik az akác:Link

Nagyon érdekes..

Vagy Csorváson az erdélyi hérics, Csáfordjánosfán szintén a tavaszi tõzike, és biztosan sok példa van még rá. Kényes a kérdés és nem éppen egyöntetû a vélemény természedvédelmi és botanikus berkekben. Egyes növények híres, régóta ismert elõfordulási körzetében a helyiek évszázadok óta ültettek példányokat, amikor még híre-hamva nem volt védettségnek, természedvédelmi törvénynek. Az esetek nagy részében az adott növény jóval elterjedtebb is volt akkoriban, néhány tõ áttelepítése semmilyen veszélyt nem jelentett az állományra. A törvény megszületése óta ez is tilos, és az ilyen településeken élõkkel általában közlik is a szakemberek, hogy a kertben növõ erdélyi héricsbõl nem szabad utánpótlást gyûjteni. Sõt, utóbbi növény esetében - mivel egy fokozottan védett, szûk elterjedésû, hibrid eredetû, világviszonylatban is kiemelkedõ értékû fajról van szó - minden évben bekopogtatnak a lakókhoz, hogy összeszámolják a töveket.

Hát igen... Sajnos a kerítés se kifelé, se befelé nem szab határt a növényeknek, lásd selyemkóró...
Súlyos történetem van nekem is, anyósom hozott egyszer úgy 8-9 éve kirándulásról egy nagyon gyöszös kis tõ Szent István szegfût, irgalmatlanul lecsesztem miatta, hozzá kell tenni, hogy a kertjét ma olyan mértékben borítja be annak az egy tõnek a sok-sok gyereke, hogy hihetetlen! Szerintem köbméterben lehetne mérni. Vissza kellene telepíteni a vadonba...
Viszont azóta semmit se visz haza már. :-)

Azért erre valóban ritkán van módja egy-egy növényállománynak. A nemesítési cél szinte minden esetben a dekorativitás, feltûnõség fokozása, a mutatós növényi részek (általában a virág) kiemelése. Utóbbival együtt jár az is, hogy a többlépcsõs keresztezés során keletkezõ új hibrid elveszíti generatív szaporodási képességét, redukálódnak az ivarszervek. Lásd pl. labdarózsák, más "tömött", telt virágú dísznövények. Így szaparodni is csak vegetatív úton tudnak, sarjhagymákkal, indákkal stb. Kevés az olyan dísznövény, amely bele képes "nyúlni" a vadon élõ testvér génkészletébe, de elõfordul persze, mégha most nem is tudok példát mondani.
Ennél sokkal veszélyesebb azonban a korábbi dísznövénynek "önálló útra" való térése, kiszökése, inváziója. De errõl már korábban volt szó.

Igen, kicsit érdekes. Akkor rendben van. De a kökörcsinbõl már láttam sokféle színben kertekben. Nekünk is van, lilás árnyalatú, és a pécsi bot.kertben is van többféle szín.
A védett fajok máshogy is bekerülnek a kertekbe, pontosan, amit leírtál, úgy (kisásó). Ahol van a falu határában valamilyen szép, mutatós növény (lehet ott védett vagy nem az), az megjelenik a kertekben. Így láttam Márokpapiban tavaszi tõzikéket faluszerte. Hallottam, hogy a környéken vadon él. Gondolom, hogy nem kertészetbõl vették, mikor ott van a határban..

Szerintem meg feketerigó gyerek. Nálunk is nyüzsögnek :-)
A fenyõ északon költ, az énekesnek meg már gyerekként is megvan a bajuszsávja, ami ezen a kis tollason nincs.
Nagyon helyes kölök. :-)

Nem biztos, hogy ezek a holland cuccok mind olyna hibridek, amelyek különböznek a vadaktól. Lehet, hogy simán csak termesztett példányok, amelyeket pont azért kezdtek el kertészetben árulni, hogy a hülye ember ne kisásóval menjen kirándulni... Vagy itt van a hawaii vulkánpálma illetve a wollemi fenyõ esete, akiket lehet kapni ma már szinte mindenhol, s a kertészeten keresztüli terjesztésük részben pont a fajta megrõrzését is szolgálja. mondjuk ez meg olyan, mintha az állatkert eladná a született kistigriseket, hogy ezzel a vadon élõket mentse.

No, a madárkölök a fotó után szépen megszárítkozott a napon és elrepült D

Köszönöm a tippeket, majdnem kifejlett testmérete volt, de látszik rajta hogy kölyök még

Bocs a képméretért, így látszik a tollazata. Annyi feketerigó szaladgál itt a fûben, hogy az ember szinte felbukik bennük, egyáltalán nem félnek az embertõl
Ki tudja, fácánt szabad fogni? Vagy csak engedéllyel? Csapatostól erre szambáznak, az ember erõs kísértést érez hogy megfogja Némelyiket szinte kézzel meg lehetne fogni, nem fél csak nézeget már a kertbe is besétált egy szép kakas A kertben elfoghatom?

Azért tippeltem rá, mert a fiókának még más színezete van. De lehet nem az lesz. Ami biztos, hogy rigóporonty.

A rigó télleg rigó lehet, de tuti nem fekete, inkább énekes vagy fenyõ vagy valami ezekhez hasonló!

Ez egy fióka, talán feketerigóé. Szegény elég megtépázott.
Majd Noli megmondja.

Hétvégén a Tihanyi-félszigeten fényképeztem:
Link Link

Itt a többi kép a túráról: Link

"El innen, el, Vezess jövõmbül a jelenbe vissza" (Madách)

vagy talán inkább a múltba?

A kismadér dilemmája a XXI. században "MI EZ A SZEMÉTDOMB???"

(pár perce fotóztam, valószinüleg elártak az evezõ és kormánytollai)

Hozok még este képeket, bár nálam most a májusi téma a szex lesz.. Minden soklábú szerelmezik ezerrel. Link Link

Természetesen nincs! De a Sieberz-nél is van Ujjas kosbor (Dactylorhiza purpurella), csupán 2950 ft-ért. Eszmei értéke: 10.000Ft.
Mivel még nem látható a virága, az is lehet, hogy "kész átverés".

Amúgy ezt a nemesítést nem jó dolognak tartom bizonyos szempontból.. Kökörcsinbõl is van kerti, nemesített és vad, tõzikébõl is van, és majdnem minden vadon élõ "virágnak" van már "kerti megfelelõje". Viszont egész biztos, hogy ezek nemcsak kivadulhatnak (tehát kikerülnek a természetbe), hanem ha kertben is vannak akkor is keresztezõdnek a vadon élõkkel. Ez nem tesz jót a vad állománynak, "felhígul".. Szerintem.
De Jaurinum biztos többet tudna írni errõl. Kíváncsi lennék véleményére.

Ma megyek dolgozni. Utánakérdezek és ha megtudok valamit a rókáról, megírom.

Van holland címke a cserépen? Ha van, jól tedd el. Ha nincs, akkor menj vissza, és kérj valami igazolást az árustól. Ha nem ad, akkor irány a term.véd. hatóság.

Árusítható, gondolom eladásra termesztették. Hóvirágot is árulnak, az is védett, lehetne még sorolni.

Ma vásároltam az egri piacon egy cserepes árvalányhajat 100 forintért! Azt mondta az eladó, hogy engedélyezett holland import.
Még nem látszik a "virága", kíváncsiságból vettem meg.
Szerintetek árusíthatók védett növények?

9417. - nola (Budapest X.): ugye megmentette valaki a kis rókát?!
Olyan szép pofija van, hogy biztos nem lehet baja, és leélli a szép életét a mai világban, ami sajnos nagyon "felgyorsult", hogy mi emberek is alig tudjuk követni.

Mentsék meg a rókucit, meg a sok nyusit, .. éljenek sokáig!
Nem biztos hogy "veszett" mindkettõ, csak el kell õket picit zárni, és megfigyelni. Nem mindig a puska a megoldás!

Törökszentmiklóson "túlszaporodott vadnyulak pusztítják a vetéseket": Link

Link
Controllnak már érne egy saját album úgy vélem...

Alig értem hozzá. Ismerem a gombákat, hogy nagyon érzékenyek.
Ja, a bizonyos Murphy-törvény.

Hát igen, írtam is, hogy lehet nem nõ meg. Ennek több oka lehet: 1. nem is gévagomba (a fotóról mindenképpen annak látszik)2. elhalt tuskókon gyakran láttam hogy ledobják a láncot, talán nem találnak már elég tápanyagot maguknak-fene tudja- 3. esetleg a nyomogatás megviselte õket, bár nem gondolnám rólad hogy agyondögönyözted
És még egy alaptörvény, aminek semmi természettudományos magyarázata nincs: ha az ember kint hagy megnõni gombát, akkor azt az esetek nagy százalékában nem teszi meg

Anyám, ahogy néz! Remélem, más is jó szívvel nézi, s normálisan ki lehet telepíteni valami erdõbe, és felnõ és helyes nagy Vuk lesz belõle! Igen bájos arcocskája van! Vajon hogy kerülhetett oda?
Szerencsére az emberek java fél annyira a veszettségtõl, hogy talán nem mernek hozzányúlni és szakembert hívnak az állatkertbõl vagy ilyesmi helyrõl.

Hogyne!

Most néztem meg a "gombámat", de úgy néz ki, mintha elöregedett volna. Nem nõtt semmit, és besötétedett az egész..