Bioszféra
A felhõnél az a veszély lehetséges csak, hogy a galambok elmennek a felhõvel együtt és amikor lejönnek már egy faluval arrébb vannak, onnét nem képesek visszajönni, így komplett falkák szoktak elveszni ami úgy 25 db galambot jelent.
Még annyit, hogy nagy szélben eleve nem mennek magasra, de az izmaiknak nagyon jót tesz a szembe szél.
Még annyit, hogy nagy szélben eleve nem mennek magasra, de az izmaiknak nagyon jót tesz a szembe szél.
A szálló galambokat hajtani kell, így izmosodnak minél többet mennek, a "repülõvel szépen fellehetne kísérni õket",(még nem próbáltam, de ötletnek ez sem rossz, bár a hatótáv kevés lenne) ezek a galambok nem mennek messzire, csak függõlegesen minél magasabbra és több órán keresztûl vannak a felhõk közelében, sokszor felettük.
Ezek kistestermetû galambok, lehet nem bírnák el a plussz terhet, majd rakok az egyikre valami nehezéket próba gyanánt. Hány gramm lehet egy ilyen szerkezet ?
Ezek kistestermetû galambok, lehet nem bírnák el a plussz terhet, majd rakok az egyikre valami nehezéket próba gyanánt. Hány gramm lehet egy ilyen szerkezet ?
Veszélyes, amennyire tudom, felhõ még ejtõernyõst is "beszippanthat" és nagy esélye van rá, hogy holtan "jön" ki belõle
Modell: a galambokat repteted 2MPS szél felett? A repülõmodellek ilyenkor már többnyire elmennek világgá, a "nehézmodell" is bizonytalanná válik.
Modell: a galambokat repteted 2MPS szél felett? A repülõmodellek ilyenkor már többnyire elmennek világgá, a "nehézmodell" is bizonytalanná válik.
Természetesen nem viccnek szántam, sokszor télen mindig az jár a fejemben, hogy amikor a magasszálló galambjaim felmennek és itt esõ esik, õk biza felmennek a hóhatár fölé jóval, igaz veszélyes felengedni õket olyan idõben. Amúgy mi is modellezünk .
Akár vicceltél, akár nem, jó ötletet adtál. Amit javasoltam, kipróbálhatom valamelyik RC helikopter- vagy repülõmodellemen bár nem olyan magasságokban és távolságokra, ahová még képesek eljutni a galambok A minikamerát már többször kipróbáltam de csak 30-40m magasan videózva.
B.hópihe, ha nem viccbõl irtad a hõmérõt és magasságot - csinálok egy fotomontázst, azon együtt rajta lesz egy gyufásdoboz méretviszonyításhoz, a minikamera és az "Atech-navigator" karórám. Ez a karóra méri és rögzíti a magasságot 30cm-ként (1 láb változást érzékel; azt is méri és jelzi ha lejövök az emeletrõl), továbbá az abszolut légnyomást, a nyomástendenciát, a hõmérsékletet és a párát. Sztem megoldható hogy egy galamb mindkettõt meg tudja reptetni Az órának csak a tokozása nehéz (a "water resistant" védelem miatt), a "hardvere" könnyû. Közös, könnyû keretbe foglalva az óra tokozásból kiemelhetõ mechanikáját és a minikamerát, a galamb felviheti akár a felhõk fölé is, aztán lehozza Neked a videót és mért meteorológiai adatokat ha nem támad a "repgépes felderítõdre" sólyom Ha viccnek szántad amit írtál, akkor bocs az okoskodásért, félreértettem Ui. A minikamera is attól lett "öngyújtónyi" hosszú, hogy a memóriakártyát az objektiv után folytatólagosan "egyvonalban" helyezték el; némi barkácsolással az objektiv áramkörei alá lehet áttenni, akkor fele olyan hosszú helyet igényel; az óra és a minikamera igy alig másfél gyufásdoboznyi lenne, egy termetesebb galambnak sztem meg se kottyanna
Floo lassan a kiwi helyett datolyapálmát kell ültetned, mert ha továbbra is ilyen szárazság lesz, nemsokára kialakul a gombatermõ dél-zalai bükkerdõk helyén a Nagy Floo Sivatag és lassan elgondolkodhatunk az elsõ tevénk beszerzésén is...
Sõt a kamera mellé lehetne szerelni egy hõmérõt is magasságmérõvel együtt, ugyanis van egy csapat, amelyik képes felmenni a felhõk fölé is . Szondaadat gyanánt.
Amúgy nagyon érdekes dolgokat írtál.
Amúgy nagyon érdekes dolgokat írtál.
Köszönöm, de nincs mit köszönni Annyi méltóság és "öntudat" volt a tartásában (enyhe túlzással, mint egy ûrhajósban), nem lehetett nem segiteni. Kifejlett erõs galamb volt, szép egészséges tollazattal. Amikor megláttam a jelzést a lábán, sejtettem hogy versenyben lehet, rögtön megnéztem a neten mi a teendõ ilyenkor. Türelemmel várakozott amig visszajöttem, nem mozdult, nem forgolódott, szép egyenes tartásban állt mint egy "õrkatona". A szalag leolvasását nyugodtan tûrte, nem félt, semmi riadtság nem volt a szemében amikor felvettem Csodaszép volt közelrõl, különösen a nyugodt, majdnem "öntudatos" nézése Olyan érzésem volt, a parányi agyával "tudja" és várja mi történik Nem csoda hogy Angliában ezredessé léptettek elõ egy "hadigalambot", még szobrot is állítottak neki. A "Katonagalambok, kémgalambok" c. könyvben olvastam, mely a postagalambok katonai alkalmazásáról szólt. Juteszembe, nem gondoltál arra hogy valamelyik galambodra olyan minikamerát tegyél mint az RC repülõmodellekre szokás? (csak 27g a súlya, akkora mint egy szabvány öngyújtó 5-6mm vastag) Röptetés közben légifelvételeket csinálna (folyamatos videót vagy 5mp-ként fotót) Az emlitett könyvben fényképekkel illusztrálták, miként erõsítették a galamb begyére a gyufásdoboznyi automata kamerát. (kis hevederekkel mint a póternyõt) A háborúkban (I-II.), ha láttak egyet, próbálták lelõni vagy sólymokat küldtek rá emiatt. Még ezeken a valós alapokon nyugvó mese-rajzfilmet is készítettek nemrégiben. Az emlitett "ezredes galamb" sok ilyen támadást túlélt, sebesülten is mindig hazavergõdött. Utoljára egy repesz sértette meg olyan súlyosan, hogy "nyugállományba vonult", ekkor "léptették elõ" ezredessé (hivatalosan a R.A.F. állományába tartozott, röhejesnek hangzik de minden sikeres küldetése után ünnepélyesen kitüntették vagy elõléptették), galambhoz mérten "luxuskörülmények" között, természetes halállal múlt ki. Valamelyik erõs és megbízható (mindig visszajöjjön mert meóriakártya-függõen 30 pénz a kütyü, alapára kb. 9 eFt) galambod begyén a kamera nem zavarná a repülését, utána áttöltheted PC-re a videót vagy a képeket. Az emlitett könyv borítóján is egy "légifelderítõ" galamb képe van, kis kamerával a begyén
Ami nálad volt galamb, az valószínûleg hosszútávú versenyen volt és csak megpihent és hazatért. A szövetségnél a befogott galambok jelzését szokták kérni és ha a gazdája figyeli, ami nem mindig igaz, akkor lehet érte menni az adott helyre. Amúgy sok eltévedt madár létezik, fõleg a fiatalok közûl, ezek általában már nem jók, tehát nem keresi a gazdája. Azért szép tõled, hogy ennyit foglalkoztál vele, köszönöm a gazdája nevében.
Az igaz, de az olyan igazán komoly reptéren ahol percenként emelkedik gép a levegõbe... más esetben katonai gyorsasággal, rövid nekifutás után függõlegesen felfelé? no meg a kockázat mindig fennáll, ahogy az egyik kisgép a másikra "rászállt"a minap Én is tudok több példát sólymok alkalmazásáról, de úgy tudom, vannak helyek ahol elektroakusztikai riasztást alkalmaznak, mivel nem elsõsorban az emberélet , hanem tetszik-nem tetszik, a sokmilliárdos technikák állandó készenlétû védelme a cél. A sólyomnak nem adhatsz felszállási parancsot, ha megfogta a napi betevõt, nemigen törõdik a reptér védelmével. A "védelem" nyilván függ a reptér forgalmától és tipusától, milyen és mennyi gépet fogad, indít. Egy füves, kisgépes reptérre sólyom se kelll Amugy nem kell tömeg, egy árva madár is károsítja a a milliméterre kiegyensúkyozott turbinalapátokat... még a torlóhajtómûves gépet is jó eséllyel szétverheti, bár az csak kb. 400 km/ó táján esedékes.
Megint szedtem két pöfeteget, az egyik szépen megnõtt, tavaly nem volt egy sem ebben az idõszakban. És hogy miért is érdekes ez? Nézzük a csapadékadatokat! 2007 április: 2 mm, május (18-ig): 65,5 mm. Ezzel szemben 2008 április: 19 mm, május (szintén 18-ig): 30 mm. Jóval gyatrább az idei és mégis ez a jobb.
A lehetséges okok: az idei év igencsak nedves márciusa, aztán a tavaszi idõszak kitolódása, azaz nem tört ránk túl korán a 30 fok közeli Tmax-os idõszak. A tavasz folyamán végig volt elég nedvesség a talajban, ez egyfajta öngerjesztõ hatással bírt. Gondolok itt arra, hogy hamar megindultak és nagyra nõttek a füvek, melyek közt a pöfetegek tanyáznak, és így még jobban tudták tartani a talajban a vízet. Ezért az idén nem volt szükség olyan nagy hozamokra, hogy elõbújjanak tavaszi kedvenceim. Tavaly ellenben szárazabb koratavaszunk volt, hiába esett május elején két nap alatt 55 mm, a fû sem nõtt meg a pöfeteges helyen rendesen a korábban elmaradt csapadék miatt, így nem bírtak elõbújni. Hozzáteszem ez az 55 mm nem egy felhõszakadásból jött össze (ez magyarázhatná a termés elmaradását), hanem viszonylag hosszan tartó esõzésekbõl. No ezt az egészet csak azért írtam le, hogy bemutassam nincs igazi recept a gombák elõbújására, illetve hogy nüansznyi dolgokon múlhat az egész.
A lehetséges okok: az idei év igencsak nedves márciusa, aztán a tavaszi idõszak kitolódása, azaz nem tört ránk túl korán a 30 fok közeli Tmax-os idõszak. A tavasz folyamán végig volt elég nedvesség a talajban, ez egyfajta öngerjesztõ hatással bírt. Gondolok itt arra, hogy hamar megindultak és nagyra nõttek a füvek, melyek közt a pöfetegek tanyáznak, és így még jobban tudták tartani a talajban a vízet. Ezért az idén nem volt szükség olyan nagy hozamokra, hogy elõbújjanak tavaszi kedvenceim. Tavaly ellenben szárazabb koratavaszunk volt, hiába esett május elején két nap alatt 55 mm, a fû sem nõtt meg a pöfeteges helyen rendesen a korábban elmaradt csapadék miatt, így nem bírtak elõbújni. Hozzáteszem ez az 55 mm nem egy felhõszakadásból jött össze (ez magyarázhatná a termés elmaradását), hanem viszonylag hosszan tartó esõzésekbõl. No ezt az egészet csak azért írtam le, hogy bemutassam nincs igazi recept a gombák elõbújására, illetve hogy nüansznyi dolgokon múlhat az egész.
Bocs hogy ellenkezem, de úgy tudom sikertelenül. A ragadozómadár is madár õt is beszippantja a hajtómû, mint a vadludat vagy a galambot. Ezért tértek át az ultrahangos riasztásra. Próbálkoztak ragadozómadár hangját sugárzó hangszórókkal is, de azt egy idõ után "kiröhögték" az egyéb madarak Persze a repülést is meg lehetne szüntetni. Próbálkoztak elektromágneses hullám kisugárzásával is, hogy megzavarják a térérzékelést, de minden madár meghülyült tõle, többnyire céltalanul ide oda vagy körbe röpködtek a torony körül. Maradt az ultrahangos megoldás. Én megpróbálnám.
Más reptereken meg pont ragadozókat használnak a balesetvédelem e módjára...
A pitypang magját falatozgatják, ugyanis a tengelic magevõ. Carduelis a latin neve, ami a bogáncsra (Carduus) utal, mivel nagyon nagyon szeretik a bogáncs magját. Na olyan képet volna jó csinálni, amin a bogáncson vagy mácsonyán egyensúlyozgat a tengelic... ( Link )
B.hópihe, juteszembe, létezik a nagyobb reptereken valami madárriasztó (ultrahangos) szerkezet, mert sok baleset történt, amikor a sugárhajtómû beszippantotta a madarakat. Vélhetõen minden madarat elriaszt a hangja, de a galambjaid nem szoknák meg? Nem tudom, de úgy gondolom, okosak, hamar rájönnek hogy a hang õket védi és elég lenne csak a röptetõ-edzés idejére bekapcsolni ha már nem röpülnek világgá tõle.
Úgy vélem postagalambozol b.hópihe, tehát ismerheted a szövetséget is. Hogy a fenébe nem reagált senki, amikor a lentebb emlitett szép postagalamb azonosító számát a honlapon olvasott kérésük szerint elküldtem nekik? Ahogy láttam többnyire megköszönik az adatküldõnek. Nem vártam köszönetet, de szerettem volna tudni mi lett a galamb sorsa miután evett-ivott elrepült. Szép volt és okos a nézése Tán jobb lett volna ha kitekerem a nyakát és megeszem vagy a kutyának adom? Bocs mindenkinek jó reggelt
Köszönöm az ötleteket, a hálóval kizárnák minden madarat a portáról és gondolom megfizethetetlen számomra meg hát kalitkában élnénk és persze a galamb sem tudna szabadon mozogni. Ez van, azért köszi.
Jó ötlet a selejt kiengedése elõbb, csak hát még azt is tartani és lehet, hogy el sem tudná kapni, maradna az értékesebb neki, ez egy végtelennek tûnõ harc.
Igen meglepõ is hogy gondolnak erre, bár nyilván nem a benzinkútépitõk, hanem a madarászok!
Én nem tõbõl, maradjon még egy kis csonk, úgy sokkal rosszabb!
Én nem tõbõl, maradjon még egy kis csonk, úgy sokkal rosszabb!
Ha benzinkút lesz, azzal könnyû elbánni, csak jó helyre kell dobni a gyufát, aztán kis idõ múlva visszaköltözhetnek a madarak...
Mondjuk még kíméletesebb, ha nem hagyják eleve beköltözni õket, mintha már költés közben állnának neki dózerolni a fészkekkel teli partot. De tõbõl tépném ki a karját annak, aki ilyet engedélyez...
Mondjuk még kíméletesebb, ha nem hagyják eleve beköltözni õket, mintha már költés közben állnának neki dózerolni a fészkekkel teli partot. De tõbõl tépném ki a karját annak, aki ilyet engedélyez...
Persze-persze, én sem ugy gondoltam, nekem pl. semmi bajom gyurgyalagokkal, az hogy megeszik a méheket, az most azért fog probléma lenni mert fogynak a méhek is!
Pl. van az M7-es mellett egy partoldal, ahova most akarnak épiteni egy benzinkutat, és a tavasz kezdete óta le van takarva hálóval a sok lyuk a part oldalában, nehogy befészkeljenek oda az idén a madarak!
Naná, hogy nem tudták máshova tenni azt a rohadék benzinkutat, ki kell nyírni egy gyurgyalagkolóniát, bár lehet partifecskék laknak ott!
Jó, ha látsz ott a könyéken más fügefákat is akkor azokat is fotózzad le
Pl. van az M7-es mellett egy partoldal, ahova most akarnak épiteni egy benzinkutat, és a tavasz kezdete óta le van takarva hálóval a sok lyuk a part oldalában, nehogy befészkeljenek oda az idén a madarak!
Naná, hogy nem tudták máshova tenni azt a rohadék benzinkutat, ki kell nyírni egy gyurgyalagkolóniát, bár lehet partifecskék laknak ott!
Jó, ha látsz ott a könyéken más fügefákat is akkor azokat is fotózzad le
Hát biza nem kicsik, 10 évnél is idõsebbek már, már türelmetlenül várom hogy beérjen, de még egy hónap kb.!
Nem ásít, csak éhes
Mé nem dobtál neki egy szöcskét
Vagy egy szem cseresznyét
Mé nem dobtál neki egy szöcskét
Vagy egy szem cseresznyét
Noli Az sárga a csõrében a nyelve? Bocs hogy hozzápiszkáltam
" alt="beillesztett kép" style="max-width: 100%" border="0" />
" alt="beillesztett kép" style="max-width: 100%" border="0" />
Itt sok gyurgyóka van, reggelente itt szállnak felettünk csapatokban a házak felett, hallani a ricsajukat. Ha kimegyünk a telkünkre, napközben sokat látni, hallani a környéken belõlük. Sok errefele a homokbánya, fõleg az elhagyott.
Hihi, szalakóta... Múltkor mindenféle nõzési szándékból belemerültem a madárkák világába, nekem is õ az egyik kedvencem
Érdekes hogy gyurgyalagot nem láttam még, pedig errefelé állítólag van a Fundoklián.
Érdekes hogy gyurgyalagot nem láttam még, pedig errefelé állítólag van a Fundoklián.
Az általunk károsnak tartott élõlények szolgálnak táplálékul az általunk hasznosnak tartottaknak Így nézve rögvest hasznossá válnak....
Hétfõn lemegyünk faterék telkére, majd jól lefényképezem a mi fügénket :-) Meg remélem, némi sárgarigót is.
Szalakótát gyerekkorom óta nem láttam...
Szalakótát gyerekkorom óta nem láttam...
Semmi nem ártalmas, ami a Természet része. Egyszerûen mi vagyunk rossz helyen sokszor...
Ártalmas, de szerintem is a legszebb madarak egyike, a másik kedvencem a szalakóta!
Egy másik "ártalmas ragadozó", a gyurgyalag, sokféle módon ártunk nekik, többek közt a fészeklyukaik betömésével, berobbantásával. Varázslatos állatok. Tessék megnézni ifj.Vasuta Gábor fotóit róluk:
Link
Ezek a madarak csak a méheket eszik meg. A méhészek szerint õk is Public Enemy Nr. 1 szerepben élnek...
AZtán tessék elolvasni a statisztikákat, hogy hány százalékuk pusztult ki az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenység okán...
Link
Ezek a madarak csak a méheket eszik meg. A méhészek szerint õk is Public Enemy Nr. 1 szerepben élnek...
AZtán tessék elolvasni a statisztikákat, hogy hány százalékuk pusztult ki az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenység okán...
Riasztás, hááát...
A helyzet az, hogy õk a tápláléklánc csúcsragadozói, ergo nekik nincsen természetes ellenségük itt, a Kárpát-medencében és akármilyen hülyén hangzik, õk ezzel tisztában is vannak.
Talán az ún. Laser - hálót tudom ajánlani, ám ennek meglehetõsen húzós az ára, továbbá a galambjaid mozgásterét jelentõsen lekorlátozod, viszont ez tuti védelmet nyújt.
Emlõsök (vaddisznó, szarvas) ellen tudok riasztószert (hirtelen nem jut eszembe a neve, de irgalmatlan büdös), de szerintem ez a ragadozómadarak ellen nem jó.
A helyzet az, hogy õk a tápláléklánc csúcsragadozói, ergo nekik nincsen természetes ellenségük itt, a Kárpát-medencében és akármilyen hülyén hangzik, õk ezzel tisztában is vannak.
Talán az ún. Laser - hálót tudom ajánlani, ám ennek meglehetõsen húzós az ára, továbbá a galambjaid mozgásterét jelentõsen lekorlátozod, viszont ez tuti védelmet nyújt.
Emlõsök (vaddisznó, szarvas) ellen tudok riasztószert (hirtelen nem jut eszembe a neve, de irgalmatlan büdös), de szerintem ez a ragadozómadarak ellen nem jó.
Hát, annak ellenére, hogy érthetõek s önös érdekedbõl jogosak is a szempontjaid, sosem fogom megérteni õket.
A szirti galamb talán ha 3-4000 éve háziállat, s mint ilyen, igen sokáig húsállat volt, s valamelyik indiai maharadzsa jött rá, hogy lehet õket színes-szagos állattá nemesíteni. Postagalamb párszáz éve van, s igazán "iparszerûen" csak a 19. sz. végétõl postagalambásznak (a Reuters eredetileg postagalambokkal vitt tõzsdei híreket...)
Persze, hogy oda fognak szokni a ragadozók, ahol terített asztal van... Ez a világ rendje!
A probléma az, hogy ezt a meccset már sok "csúnya gonosz ragadozó" ellen eljátszottuk... Sokuk kihalt, sokuk a szélén áll. Õk a bioszféránk legsérülékenyebb tagjai.
A zsákmányállatot tenyésztõknek meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy állataik akkor is a Természet részei, ha x ezer ftba kerültek. Akkor is táplálékot jelentenek a héja számára, ha gyûrû van a lábukon... Ahogy a gyerekedet nem engednéd ki egy csapat éhes pitbull közé, úgy az is a Te felelõsséged, hogy a galambjaidat olyan helyen tartsd, ahol nem éri õket baj.
Lehet, hogy érdemes lenne pár értéktelen (selejtes) galambot tartanod direkt eledelül, s azokat kiereszteni elsõnek, amire csaphatna a ragadozó, majd ha a sasok jól laktak, mehet a versenymadár. Nem jó ötlet? Kecske is jól lakik, káposzta is megmarad.
Ja, és még annyi: mégis csak beavatkozunk a Természetbe azzal, ha félnomád állapotban tartunk állatokat.
A szirti galamb talán ha 3-4000 éve háziállat, s mint ilyen, igen sokáig húsállat volt, s valamelyik indiai maharadzsa jött rá, hogy lehet õket színes-szagos állattá nemesíteni. Postagalamb párszáz éve van, s igazán "iparszerûen" csak a 19. sz. végétõl postagalambásznak (a Reuters eredetileg postagalambokkal vitt tõzsdei híreket...)
Persze, hogy oda fognak szokni a ragadozók, ahol terített asztal van... Ez a világ rendje!
A probléma az, hogy ezt a meccset már sok "csúnya gonosz ragadozó" ellen eljátszottuk... Sokuk kihalt, sokuk a szélén áll. Õk a bioszféránk legsérülékenyebb tagjai.
A zsákmányállatot tenyésztõknek meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy állataik akkor is a Természet részei, ha x ezer ftba kerültek. Akkor is táplálékot jelentenek a héja számára, ha gyûrû van a lábukon... Ahogy a gyerekedet nem engednéd ki egy csapat éhes pitbull közé, úgy az is a Te felelõsséged, hogy a galambjaidat olyan helyen tartsd, ahol nem éri õket baj.
Lehet, hogy érdemes lenne pár értéktelen (selejtes) galambot tartanod direkt eledelül, s azokat kiereszteni elsõnek, amire csaphatna a ragadozó, majd ha a sasok jól laktak, mehet a versenymadár. Nem jó ötlet? Kecske is jól lakik, káposzta is megmarad.
Ja, és még annyi: mégis csak beavatkozunk a Természetbe azzal, ha félnomád állapotban tartunk állatokat.
Az elõbb a szibériai husky kutyánk fogott egy vakondot a kertben. A vakond meghalt.....
Ezeknek a madaraknak itt van a fészkelési helyük a közelben, gondolod ha elvinném akár 100 km-rel arrébb akkor nem jönne vissza, nem hagyná ott a kicsinyeit, biztosan visszatérne. Olyan módszerrõl nem tudsz amivel távol lehetne tartani õket a lakott területtõl, valami riasztásra gondolok.
A galambokat nem esszük meg, pedig nagyon egészséges, fõleg a levese, szívbetegeknek tanácsolják a fogyasztását is. Én sajnálom levágni õket, amikor selejtezek, akkor valaki mindig megkapja ajándékba, pont az elõbb vittem 13-at két helyre, a sorsukra nem akarok kiváncsi lenni. A galamb az ugye szálló madár pont a versenyeket ha nézzük, tehát zárva nem tartható, edzeni kell nekik, amúgy van zárt helyem mégis kiengedem õket.
Elfogadom, hogy a galamb a ragadozó madarak leendõ vacsorája, gondolok ekkor a vadgalambra és nem a több 10ezer foritos vagy akár 100ezer forintos galambokra, aminek a darabonkénti eszmeiértéke sokszor bizony ennyi.
Szeretem a ragadozó madarakat, de csak addig, amíg az embernek nem tesz kárt, gondolok ilyenkor sok galambásztársamra. Belegondoltál arra, hogy a póstagalambot ha megfogja a héja, akkor nem ér el hozzád a levél! Mint mondjuk régen volt, mert ugye gyors küldemény esetén akár most is bevethetõek. Csak hát száz db-ból mondjuk a fele ér célba, mert hát igencsak elszaporodtak ezek a védett madarak, egyre nagyobb a probléma lassan ott tartunk, hogy azért tartjuk galambjainkat, hogy ezek a szép ragadózók életben maradjanak. Mi lenne akkor, ha az összes galambász társamal együtt nem engednénk ki galambjainkat
mondjuk egy hónapig, akkor éhenpusztulnának eme ragadozó madarak, mert hogy ide vannak szokva és párszáz méterrõl azt várják, hogy mikor engedem ki õket és már csap is közéjük. Valahogy egy kicsit igazságtalannak érzem, nem kapok én senkitõl támogatást, hogy táplálom a vadmadarakat. Igazából ezt te nem fogod megérteni, hiába írok akármit is, ezt csak az tudja, aki benne van. Példának számodra nem tudok mit kitalálni, de ha a cicusod kimenne , amit gondolom szeretsz, elkapná egy szép madár , elvinné megenni, mert hát neki tartod, ez volna a természetes, vagy maradjon a négy fal között és úgy élje le életét, amit állatkínzásnak tartok. Amúgy nem bántani akarom ezeket a ragadozókat, csak menjenek el a portámról jó messzire, mert nem férnek össze a háziállatokkal, vadásszon az erdõben vadmadarakra ami rendjén is lenne.
Elfogadom, hogy a galamb a ragadozó madarak leendõ vacsorája, gondolok ekkor a vadgalambra és nem a több 10ezer foritos vagy akár 100ezer forintos galambokra, aminek a darabonkénti eszmeiértéke sokszor bizony ennyi.
Szeretem a ragadozó madarakat, de csak addig, amíg az embernek nem tesz kárt, gondolok ilyenkor sok galambásztársamra. Belegondoltál arra, hogy a póstagalambot ha megfogja a héja, akkor nem ér el hozzád a levél! Mint mondjuk régen volt, mert ugye gyors küldemény esetén akár most is bevethetõek. Csak hát száz db-ból mondjuk a fele ér célba, mert hát igencsak elszaporodtak ezek a védett madarak, egyre nagyobb a probléma lassan ott tartunk, hogy azért tartjuk galambjainkat, hogy ezek a szép ragadózók életben maradjanak. Mi lenne akkor, ha az összes galambász társamal együtt nem engednénk ki galambjainkat
mondjuk egy hónapig, akkor éhenpusztulnának eme ragadozó madarak, mert hogy ide vannak szokva és párszáz méterrõl azt várják, hogy mikor engedem ki õket és már csap is közéjük. Valahogy egy kicsit igazságtalannak érzem, nem kapok én senkitõl támogatást, hogy táplálom a vadmadarakat. Igazából ezt te nem fogod megérteni, hiába írok akármit is, ezt csak az tudja, aki benne van. Példának számodra nem tudok mit kitalálni, de ha a cicusod kimenne , amit gondolom szeretsz, elkapná egy szép madár , elvinné megenni, mert hát neki tartod, ez volna a természetes, vagy maradjon a négy fal között és úgy élje le életét, amit állatkínzásnak tartok. Amúgy nem bántani akarom ezeket a ragadozókat, csak menjenek el a portámról jó messzire, mert nem férnek össze a háziállatokkal, vadásszon az erdõben vadmadarakra ami rendjén is lenne.
Persze, de ilyenkor májusban az éjszakai a jellemzõ rá. Az én felvételem hajnalban készült, már világos volt.