Kérdések és válaszok

Erre gondoltál? Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#33314)

Azt szeretném kérdezni, hogy a meteociel.fr weboldalon hol lehet megnézni a frissülõ fáklyát?
Ha egy linket be tudna valaki rakni, azt megköszönném.

Értem, Köszi a választ.
Mondjuk ez, nem teljesen itt a város központban volt, hanem a városka határában. De akkor most már tudom mi lehetett az oka.
Köszi még egyszer.

Az a 3-4°C különbség a T és a harmatpont között nem is olyan sok, nyugodtan lehet ennyivel hûvösebb a ködfoltok helyén (pl. a tegnap esti szeles idõben mellett a szélvédett helyeken), mint a mérõhelyeden. Emellett igaz, hogy a 60-70%-os páratartalom még kevés a ködhöz, de a 100%-ot nem kell elérni, mert a levegõben mindig meglévõ kondenzációs magok (apró részecskék) felszínén már egy kicsit elõbb elkezd kicsapódni a vízpára. (És ebbõl lesznek a köd cseppecskéi.)

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy köd mikor is alakulhat ki? (A jól ismert ködkialakulást ismerem.)
Hisz, ma jöttem haza és az útközben ködfoltok voltak, és nem tudom õket mire vélni.
12°C felett van a T. jóval és a páratartalom is 60-70% között van.
Vagy akkor köd még is csak alakulhat ki ekkor is?
Mivel a harmatponttól is elég távol van a hõmérséklet. Harmatpont 8.5°C körül.
Vagy azon a részen ennyit csökkent hirtelen a hõmérséklet, vagy valami más a kiváltó oka?

Köszi a választ!

Köszönöm szépen!

Megnézel egy modellt és látni fogod h várható e felhõképzödés Link

Köszönöm a válaszodat! Milyen adatokból lehet megtudni, hogy mikor várható felhõképzõdés?

Úgy van. Ha az adott felhõ alapja legfeljebb 2-3 kilométer magasságban helyezkedik el, alacsony szintû felhõrõl beszélhetünk. A jelzett magasság alatt általában a szelid/lapos gomolyfelhõ (Cumulus humilis), a Stratus, a Stratocumulus és a Nimbostratus felhõket tekinthetjük. A hasonló értékû alappal rendelkezõ Cumulus congestus (tornyos gomolyfelhõ) vagy a Cumulonimbus magas, illetve igen magas függõleges helyzete miatt nem esik az alacsony szintû felhõk kategóriájába.
Szép észleléseket és jó éjszakát kivánok!

Köszönöm a válaszodat. Akkor ez azt jelenti, hogy már 816m akkor ez már alacsony szintû felhõzet fog képzõdni elõbb utóbb?

Egy gomoly felhõ függõleges kiterjedése általában (nem mindig) nagyobb, mint a vízszintes. Ha 816 méteren van a gomolyfelhõ(k) alapja, az szó szerint azt jelenti, hogy a felhõ(k) alja 816 méteren van. Egy fátyolfelhõ több kilométeres magasságban is lehet, egy sztrátusz, vagy zivatarfelhõ alapja pedig akár párszor 10 vagy 100 méteren is elõfordulhat.

Szép napot! Lenne egy kérdésem. Hogy gomolyfelhõk alapja méterben ez mit jelent? Feltételezzük, hogy nálam 816m van. Az mit takar? Elõre is köszönöm a válaszokat.

Köszönöm. Legyen szép napod!

Valahol van olyan funkció, hogy összes kijelölése. Vagy a fájl menüben, vagy a szerkesztésben, vagy jobb egér gombbal. Most nem tudom, mert telefonnal vagyok. Aztán másolás, szintén jobb egér vagy Ctr+C. Aztán belépsz a fórumba és beillesztés Ctr+V.

Miként lehet egy doc. irást a gépembõl a megfelelõ fórumba linkelni (behelyezni)? A választ és a segitséget elõre megköszönöm.

Velem el lehet hitetni bármit! JoeJack, Floo, Usrin, kempeter köszi a választ és a kiegészítést!

Beszéljenek a tények: Link (Zabar 230 m, saját mérõhelyem 290 m, hegy 520 m.)

Köszönöm a helyesbítéseket, valószínûleg igazatok van!

Floo-nak még annyit azért hozzáteszek, hogy igen, éjszakára mérséklõdnek vízszintesen a hõmérséklet-különbségek. A völgyben végig hideg van, a dombtetõn meg végig meleg. És mivel én úgy gondoltam, hogy a vízszintes irányú elmozdulást (szelet) a vízszintesen kialakuló nyomáskülönbség generálja, ezért írtam amit. Utóbbit viszont megcáfoltátok, így már tárgytalan a dolog.

Rónaitól elnézést kérek a félretájékoztatásért!

Õõõõ...izééé....háááát...

"Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek , azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél."

Ha nappal a felszín eltérõ felmelegedése számít, akkor éjjel az inverzió miatti hõmérséklet-különbség nem?

Szerintem a magyarázat inkább a következõ: reggel elkezd sütni a nap, a talaj és a levegõ elkezd melegedni, majd feláramlani. A magasban ugye majdnem mindig fúj valamilyen irányú szél, és a felmelegedett levegõ felfelé áramlás közben beleütközik, belekapcsolódik a magasban fújó szélbe, ami magával kezdi vonszolni az alsó légrétegeket. Ezáltal az alsó légréteg is elkezd mozogni.
Amikor lemegy a nap, a besugárzás és folyamatos levegõ-felemelkedés megszûnik, a légkör alsó rétege elkezd hûlni, ezáltal nehezebb lesz, és egyszer csak a magasban fújó szél már nem bírja cipelni magával, ezért leszakad róla, mozgása megszûnik, és utána külön életet fog élni.
Nem tudom így van-e valójában, ez csak az én elméletem.

Szerintem még azt is hozzá lehet tenni, hogy napközben a felszín felmelegedése miatti feláramlások (+ a hozzájuk kapcsolódó leáramlások) kapcsolatot teremtenek a magasabb és a felszíni légrétegek között, éjszaka viszont ezek nélkül külön életet él a két szint. (A magasban, pl. 850 hPa-os szintben már nem igazán gyengül le éjszakára a szél, hiszen az áramlást "hajtó" ciklonok és anticiklonok éjjel is ugyanolyan erõsek.)

Akkor mondhatni ez is helyzetfüggõ, egy bizonyos helyzetben jól müködik a másikban rosszul.

Köszi a választ!

Hát önmagában ez sem ér sokat, akárcsak a többi hasonló társa. Az összes konvektív paramétert együtt érdemes nézni, ezért is olyan nehéz a zivatarok elõrejelzése.

Ez az index mennyire jól használható?

Köszönöm szépen, ezen egy hétig még elnyammogok!

Nappal a felszín eltérõ felmelegedésébõl adódóan hõmérséklet-különbség alakul ki az egyes légtömegek között. A különbözõ hõmérsékletû légtömegeknek eltérõ a nyomása, ennek kiegyenlítésére törekszik a légkör a széllel (a levegõ az alacsonyabb nyomás irányába áramlik).

Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek, azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél.

Általánosságban kb. ennyi, szerintem.

Persze a valóságba bekever a domborzat, a vízfelületek és még ki tudja mi minden.

Otthon a fagyzugban az alapfelállás:

- nappal mérsékelt DNy-i szél;
- éjjel eleinte gyenge É-i szél (észak felõl lejt a völgy, onnan "folyik le" a hideg).

SWEAT = Severe Weather Threat Index. A heves zivatarok és tornádók valószínûségét adja meg.

SWEAT= 12(850Td) + 20(TT - 49) + 2(V850) + (V500) + 125(sin(dd500 - dd850) + 0.2)

850Td: 850 hPa-s harmatpont
TT: Total Totals index, ami***
V850: 850 hPa-s szélsebesség
V500: 500 hPa-s szélsebesség
dd500 - dd850: a szélirány-vektor változása a 2 magassági szint között (ezt lehet, hogy rosszul értelmeztem)

150-300: csekély valószínûség heves zivatarra;
300-400: nagy valószínûség heves zivatarra;
400+: tornádó kialakulása is benne van a pakliban.

***"A légkör labilitásának mérésére szolgáló paraméter. Az index a következõ képlettel áll elõ:
TT = (T850 - T500) + (Td850 - T500)

T850: a 850 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
T500: az 500 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
Td850: a 850 hPa harmatpontja.

A TT megállapított küszöbértékei a következõk:
- 44 alatt konvekció nem valószínû;
- 44-50 között zivatar valószínû, (nem heves);
- 51-52 között izoláltan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 53-56 között szórványosan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 56 felett heves zivatarok többfelé elõfordulhatnak.

Ebben az indexben tehát benne van a kb. 1500 (850 hPa) és kb. 5500 (500 hPa) méter
közötti hõmérséklet-különbség, ami a légkör labilitását hivatott visszaadni, ill. a 850 hPaos harmatpont, amely már az alsó szintek nedvességér l is visz be információt a formulába."

Mit jelent a SWEAT-index, és hogyan kell értelmezni?

Sziasztok!

A holnapra szóló idõjárás elõrejelzésben olvasható: "Éjszakára mérséklõdik a légmozgás, majd holnap fõként északkeleten erõsödik meg a nyugati szél." (OMSZ) Mi az oka azoknak az idõjárási jelenségnek, melyben elõfordul az éjszakára mérséklõdõ, nappal megélénkülõ-erõsödõ szél? (Fõként délnyugati szél esetében, és fõleg enyhébb/melegebb napokon "szokott" ez elõfordulni.)

Már van címe, és már frissítve is van. A meteorológiai társalgóban olvashatod a kisebb csúszás okát.

Szép délutánt! Nem akarok okoskodni, de miért nincsen címe az elõrejelzésnek és mikor lesz frissítve?

Nagyobb mennyiségben - ahogyan azt Kornél is emlitette - Cirrus-nak számit. Szélsõséges esetben az égbolt hat- vagy hétnyolcadát is takarhatja, ezesetben célszerû Cirrostratus-ként jelölnünk.

Köszönöm a válaszokat!

Anno 20 éve nekem azt mondták,hogy amikor húzza és egyértelmû,hogy gép okozta akkor nem,de ha 1 óra elteltével is megvan akkor megadható

Úgy tudom, ha eléri, vagy meghaladja az 1 oktányi mennyiséget, akkor már jelezni kell, tehát tulajdonképpen igen.

A kondenzcsík felhõnek számít?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Mi automatások is egészkor olvassuk (akarom mondani nulláztatjuk) az adatokat, a WD-ben nem lehet beállítani köztes idõpontokat, csak egész órákat.

Hivatalos megfigyelések szerint óra 40 perckor kell kezdeni a megfigyelést és a leolvasást és óra 53 percre be kell fejezni, majd elküldeni. (Ha az idõpontra pontosan nem emlékszem akkor egy megfigyelõ biztsoan javít):-) Az azért van, hogy egészre a friss értékek mindenhonnan a világból beérjenek. Ebbõl indulnak ki a térképek, elõrejelzések, modellek stb, persze másokból is de a megfigyeléseknek így kell szabályszerûen mûködni. Ha mi magunknak egészkor olvassuk le vagy elõtte 10 perccel az nem jelent gondot, hisz a térképeink késõbb frissülnek. Én is egészkor szoktam nullázni, leolvasni, de ha épp nem tudom pontban akkor pl 10 perccel elõtte bõven jó.

Mivel én csapadékadatokat szolgáltatok, továbbá klímaivet vezetek, ezért 6:45-kor illetve 18:45-kor is leolvasom a csapimennyiséget. Este ebben az idõpontban helyezem ki a Radminmérõt és reggel ekkor olvasom le. A fõterminusokban rögzítem a mért adataimat stb, ezért én ehhez a gyakorlathoz igazodom. A 18:40-kor(HLT) észlelt adatok a 19 (HLT) órás adatok, ez a van az elõrejelzési versenynél is.... és mivel, erre az oldalunkon nincsen külön kitétel ezt a szabályt alkalmazom. Remélem nem követek el ezzel fõben járó bûnt?!

Én személy szerint pontban 18 UTC-kor olvasom le az adatokat.
Én is azt gondolom, hogy egyébként ha valaki 5-10 perccel elõbb/késõbb olvassa le (rögzíti) az adatait, az nagyon nagyot azért nem hibázik. Extrém szituációktól eltekintve néhány tized fokot jelenthet ez a dolog, mely hosszútávon vezetve az adatokat nem jelent szignifikáns eltérést.

Mivel ezeket az adatokat az éghajlat leírására gyûjtjük, annak a 15-20 percnek hosszútávon semmi jelentõsége nincs, szerintem.

Milyen idõintervallumban rögzítitek a mért értékeket?
Most arra gondolok, hogy én a hõmérsékleti szélsõértékeket UTC 18 órakor olvasom le és nem UTC 17:45-kor az OMSZ gyakorlatához igazodva. (gondolom õk azért csinálják úgy, hogy egészre UTC 18 órára össze tudják gyûjteni az adatokat és elkészíthessék a térképeket, táblázatokat stb.)
Ti ezt hogyan csináljátok a gyakorlatban?
Ez a kérdés most azért merült fel bennem, mert ma (is) azt tapasztaltam, hogy kertész kolléga (Gyõrszemere) már UTC 17:45-kor "nullázza" a hõmérõjét.

Ki csinálja jól, mert itt a metneten erre nincs írásos szabály?
Vagyis igazából van, mert UTC 18:00-órától másnap UTC 18 óra közötti értéket kell rögzíteni...Én ezt úgy értelmezem, hogy itt nálunk a metneten UTC 18:00-kor kell végezni, ugyanis mi nem az OMSZ vagyunk.
???

Értem, köszi a választ!

"Repülõs" válasszal nem szolgálhatok (nem tudom, milyen légáramlatokat tud kihasználni a siklóernyõs). Az viszont bizonyos, hogy termikek ilyenkor is kialakulnak - különösen a tegnapi-tegnapelõttihez hasonló helyzetben (hidegfront után), amikor igen hideg légtömeg van felettünk (1500 m táján már -10°C alatt). Ehhez képest a Nap igencsak felmelegítette a felszínt, és megindulhattak a feláramlások. Ebbõl a szempontból nem maga a hõmérséklet, hanem a napsütötte felszín fölötti levegõ és a magasabb rétegek közötti hõmérséklet-különbség az érdekes. Nem véletlen, hogy az elõzõ napokban jócskán voltak gomolyfelhõk az égen. Sõt, az ország más részein, ahol a körülmények még jobban kedveztek a konvekciónak, és több volt a nedvesség a levegõben, hózáporok is kialakultak.

Sziasztok!

Lehet, hogy inkább a sportrepülés fórumban van a kérdés helye.

Ma késõ délutántól - egészen este 6 óráig - láttam siklóernyõsöket Budapesten a Hármashatár-hegy környékén.
Azt észrevettem, hogy arról a felszálló helyrõl az északkeleti - keleti szél a legkedvezõbb, azt viszont nem is gondoltam volna, hogy ilyen "hidegben" is lehet ezt a sportot ûzni.
Kérdés: Ha nem a termikek, akkor milyen légáramlatok segítették õket a levegõben tartani? Vagy másképp: A siklóernyõzés - meteorológiai szempontból - nem a talaj nappali felmelegedéséhez köthetõ?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30381 - 2011-03-04 16:01:12)

Szerintem a Metnet-képtár szabályzata alapján ez a fotó nem igazán való egyik mappába sem... Ha azért szeretnéd megmutatni, hogy kérdezz róla, hasonló esetben inkább válaszd valamelyik ingyenes képfeltöltõ honlapot.

"A feltöltött képeknek mindenképpen teljesíteniük kell bizonyos alapvetõ minõségi követelményeket. Ne kerüljenek feltöltésre rossz minõségben készített mobiltelefonos vagy bemozdult, életlen, kivehetetlen képek, illetve "semmitmondó" jelenidõ-képek. Ilyen jelenidõ-képeket csak akkor fogadunk el, ha az valamilyen jelentõs eseményrõl készült, és nincs róla másik, jobb minõségben készült kép."

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30379 - 2011-03-04 15:45:13)

Ide talán elfér:
Link