Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Konvektív hûtés alatt pontosan mit kell érteni? Azt, hogy Cb túlnyúló csúcsa gyakorlatilag olyan, mintha lokálisan felnyúlna 20 km-ig a tropopauza - tehát a felszínrõl elinduló levegõ a normál tropopauza-magasságon túl is vígan száraz/nedves adiabatikus folyamattal, és emiatt extrém módon lehûl?
Én meg csak hüledezek a cikkeken, nem semmi a skálán -100°C-nál túlcsorduló hõmérséklet. Azért nem hittem volna, hogy ilyen alacsony értékek elõfordulhatnak, mert a nagy Cb-k belsejében nagyrészt nedves adiabatikus folyamat megy, sok látens hõ felszabadul a kicsapódással... de ezek szerint a magasság hatása ezt übereli.
Én meg csak hüledezek a cikkeken, nem semmi a skálán -100°C-nál túlcsorduló hõmérséklet. Azért nem hittem volna, hogy ilyen alacsony értékek elõfordulhatnak, mert a nagy Cb-k belsejében nagyrészt nedves adiabatikus folyamat megy, sok látens hõ felszabadul a kicsapódással... de ezek szerint a magasság hatása ezt übereli.
Nem NLC volt, csak "sima" Cb. Link
Bár a mezoszférában vannak ilyen hõmérsékletek, azonban a tropopauzánál is elõfordul lokálisan a konvektív hûtés miatt, természetesen nagy konvektív rendszerek felett.
Egy indiai mérés szerint a nyári monszun idején az ITCZ északabbra vándorlásakor a 175-195K-es felhõtetõk dívnak, melyhez 18-21km-es magasság társul.
Bár a mezoszférában vannak ilyen hõmérsékletek, azonban a tropopauzánál is elõfordul lokálisan a konvektív hûtés miatt, természetesen nagy konvektív rendszerek felett.
Egy indiai mérés szerint a nyári monszun idején az ITCZ északabbra vándorlásakor a 175-195K-es felhõtetõk dívnak, melyhez 18-21km-es magasság társul.
Hát az meg mitõl hûlt le ennyire? Ilyen alacsony hõmérsékletet én még csak a mezoszférában mérve láttam, odáig meg csak nem nyúlt fel... Vagy NLC volt?
Amit találtam, hogy a trópusokon elõfordult már 75000 láb magasságú is, ami kb. 22,9 km.
20-25 kilométer között valahol. Találtam már 170 Kelvines (-103°C) felhõtetõ hõmérskletet, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a legmagasabb is az volt. Holnap utánanézek.
Mekkora volt az eddigi legmagasabb zivatar magasság (felhõtetõ) hazánkban, amit a radarmérések óta rögzítettek?
És a világon?
Tudja ezekre valaki a választ?
És a világon?
Tudja ezekre valaki a választ?
Jah... Megyek is beutalóért a szemészetre... Bocs hogy beleböff...
"8 óra elõtt kezdett el dörögni"
Ezért.
Zápor csak zárás után kezdõdött, dörgés ezek alapján 8 után is volt.
Ezért.
Zápor csak zárás után kezdõdött, dörgés ezek alapján 8 után is volt.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#12120 - 2011-06-08 08:41:06)
Igen, de a záport csak mára (már ha nem volt tegnap)
Igen, de a záport csak mára (már ha nem volt tegnap)
Szép napot! Az általad leirt, valamint a Rafy felvételén szereplõ jelenséget azzal magyarázhatjuk, hogy az igen gyorsan magasba törõ, már-már Cumulus mediocris (még nem az!) felhõ aljáról a szél vagy valamilyen lefelé tartó áramlás kitép, pontosabban lefelé csavar egy jókora darabot.
Felhõszakadás: "Olyan csapadéktevékenység, amikor a lehulló csapadék intenzitása folytán legalább 30mm-es csapadékmennyiséget produkál fél óra alatt (30mm/30perc). A 30mm-es kritériumot nem elérõ csapadéktevékenységet "felhõszakadás-szerû intenzitás"-ként jellemezhetjük, amennyiben eléri az 1mm/perc intenzitást. Nem minden felhõszakadás-szerû intenzitás jelent felhõszakadást, de minden felhõszakadásban van felhõszakadás-szerû intenzitás."
Az OMSZ-nak van egy mérõhálózata, ami nagyon kis területét fedi le az országnak. Ebben a mérõhálózatban 11 mm volt a maximum.
Viszont az OMSZ-nak van egy olyan eszköze, ami a radar által mért reflektivitási értékek összegzésével gyakorlatilag csapadéktérképet generál. Én ugyan még nem láttam soha és fogalmam sincs, hogy mûködik, de van ilyen. Tehát annak segítségével az ország bármely tetszõleges pontjára meg lehet adni, hogy ott x idõ alatt kb. mennyi csapadék hullott.
Az OMSZ-nak van egy mérõhálózata, ami nagyon kis területét fedi le az országnak. Ebben a mérõhálózatban 11 mm volt a maximum.
Viszont az OMSZ-nak van egy olyan eszköze, ami a radar által mért reflektivitási értékek összegzésével gyakorlatilag csapadéktérképet generál. Én ugyan még nem láttam soha és fogalmam sincs, hogy mûködik, de van ilyen. Tehát annak segítségével az ország bármely tetszõleges pontjára meg lehet adni, hogy ott x idõ alatt kb. mennyi csapadék hullott.
Volna egy kérdésem, mit értünk felhõszakadásnak, mert az OMSZ napi jelentése 11 mm csapadékot annak említ ?
Pénteken a 7 - 12 órás napsütés mellett fõleg a Dunántúlon és
északkeleten alakult ki több helyen zápor, zivatar, helyenként
felhõszakadás, jégesõ és viharos széllökés kíséretében. A hõmérséklet
csúcsértéke 25 és 32 fok között változott, továbbra is nyugaton
mérték az alacsonyabb értékeket. Éjszaka mindenütt megszûntek a
zivatarok, és hajnalra 13 és 20 fok közé hûlt le a levegõ. A ma
reggelig lehullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 11 mm között
alakult.
Pénteken a 7 - 12 órás napsütés mellett fõleg a Dunántúlon és
északkeleten alakult ki több helyen zápor, zivatar, helyenként
felhõszakadás, jégesõ és viharos széllökés kíséretében. A hõmérséklet
csúcsértéke 25 és 32 fok között változott, továbbra is nyugaton
mérték az alacsonyabb értékeket. Éjszaka mindenütt megszûntek a
zivatarok, és hajnalra 13 és 20 fok közé hûlt le a levegõ. A ma
reggelig lehullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 11 mm között
alakult.
Nekem nincsen sajnos, de egy jól irányzott levél a tanszék felé biztos megnyitja a kapukat.
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy honnan lehet letölteni a Budapest XI. kerületére vonatkozó meteorológiai adatokat (a nap különbözõ szakában mért hõmérséklet, légnyomás, RH adatok) több évre (legalább 10 év) visszamenõleg? Munkahelyi feladathoz kellene.
Azt szeretném megkérdezni, hogy honnan lehet letölteni a Budapest XI. kerületére vonatkozó meteorológiai adatokat (a nap különbözõ szakában mért hõmérséklet, légnyomás, RH adatok) több évre (legalább 10 év) visszamenõleg? Munkahelyi feladathoz kellene.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67065 - 2011-06-02 18:07:04)
Nem, az elég ritka eset. Nyáron az ék-iáramlás rendszerint kontinentális levegõt hoz, mely meleg, nemritkán nagyon meleg -de nem forró! Nyár derekán gyakori az a felállás, amelyet most a modell mutatat, tehát kicsit korán jött. Nagyon jó strandidõt jelent, 22-27, 23-28 fokos maxikkal, délelõtt napos idõvel, délutáni gomolyfelhõ képzõdéssel, szórványos záporokkal-zivatarokkal. A levegõ nem nagyon nedves, ezért az éjszakák kellemesen hûvösek.
Mindez éles ellentétben áll a délies légmozgások szubtrópusi forró levegõjével, melyben a maxik jócskán 30 fok fölé emelkednek, a napsütés gyilkosan perzsel, az UV sugárzás magas, és csapadék egyáltalán nincs.
Az az érzésem, hogy a kérdéses felállással (északeurópai AC, ettõl délre sekély ciklonok Közép-Európában) ezen a nyáron gyakran találkozunk majd. Látszik, hogy az északatlanti alacsony nyomás direkt nem ér el minket, közvetett hatásával kell számolnunk az említett, északi AC "alá szorult" sekély ciklonok formájában.
Nem, az elég ritka eset. Nyáron az ék-iáramlás rendszerint kontinentális levegõt hoz, mely meleg, nemritkán nagyon meleg -de nem forró! Nyár derekán gyakori az a felállás, amelyet most a modell mutatat, tehát kicsit korán jött. Nagyon jó strandidõt jelent, 22-27, 23-28 fokos maxikkal, délelõtt napos idõvel, délutáni gomolyfelhõ képzõdéssel, szórványos záporokkal-zivatarokkal. A levegõ nem nagyon nedves, ezért az éjszakák kellemesen hûvösek.
Mindez éles ellentétben áll a délies légmozgások szubtrópusi forró levegõjével, melyben a maxik jócskán 30 fok fölé emelkednek, a napsütés gyilkosan perzsel, az UV sugárzás magas, és csapadék egyáltalán nincs.
Az az érzésem, hogy a kérdéses felállással (északeurópai AC, ettõl délre sekély ciklonok Közép-Európában) ezen a nyáron gyakran találkozunk majd. Látszik, hogy az északatlanti alacsony nyomás direkt nem ér el minket, közvetett hatásával kell számolnunk az említett, északi AC "alá szorult" sekély ciklonok formájában.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67064 - 2011-06-02 17:23:22)
ÉK felõl nyáron nem forró és száraz levegõ érkezik hazánkba?
ÉK felõl nyáron nem forró és száraz levegõ érkezik hazánkba?
Olyan kérdésem lenne hogy a 700hPa-on lévõ örvényesség miért kiemelten fontos zivatarok kialakulásakor?
Sziasztok,
két kérdésem lenne a középszintû kiszáradásról.
Elsõnek, pontosan mit is jelent?
Valamint, ez hogyan befolyásolja a jégesõk kialakulását?
két kérdésem lenne a középszintû kiszáradásról.
Elsõnek, pontosan mit is jelent?
Valamint, ez hogyan befolyásolja a jégesõk kialakulását?
Csumpa! 2001-2010-es pestlõrinci (tizedre pontos) csapadékadatokat hol találok? Gondolom az ogimeten, de ott nem találom.
Sziasztok!
Európai állomások légnyomás, relatív nedvesség, globálsugárzás napi adatai szabadon hozzáférhetõk-e valamely honlapon?
Megvan-e a régi Metnet linkgyûjtemény?
Elõre is köszönöm az esetleges segítséget!
Európai állomások légnyomás, relatív nedvesség, globálsugárzás napi adatai szabadon hozzáférhetõk-e valamely honlapon?
Megvan-e a régi Metnet linkgyûjtemény?
Elõre is köszönöm az esetleges segítséget!
Szuper, köszönöm szépen! Szóval lehetnek... Én úgy tudtam, hogy olyankor csak kicsi konvektív rendszerek tudnak létrejönni. Szóval még annyit errõl, hogy egy mezoléptékû magasnyomású terület esetén vonalas, azaz VMKR jön létre, nem? De hát tessék kijavítani ha rosszul írtam!
Tudomásom szerint csak Szupercella.hu GFS-en lehet megnézni, meg esetleg Lightingwizardos GFS en.Ezt kell nézni 850 hPa-os ekvipotenciális hõmérséklet, áramvonalak, 500/1000 relatív topográfia. MNSZ nélkül is lehetnek MKR ek, csak gyengébbek.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem hozzátok, hogy honnan lehet felismerni és melyik fajta modellnél egy meleg nedves szállítószalagot? Mert ugyebár abból lehet következtetni esetleges MKR-ek létrejöttéhez, nem?
Elõre is köszönöm!
Az lenne a kérdésem hozzátok, hogy honnan lehet felismerni és melyik fajta modellnél egy meleg nedves szállítószalagot? Mert ugyebár abból lehet következtetni esetleges MKR-ek létrejöttéhez, nem?
Elõre is köszönöm!
Sziasztok! Valaki megtudná nekem mondani, hogy hol tudom megnézni, hogy mennyi volt idén eddig az összes csapadékmennyiség Pécsen? Segítségeteket elõre is köszönöm!
A romániai meteorológiai intézet félóránként frissitett radarjának cime (belinkelni saját weblap hiányában nem tudom): www.meteoromania.ro/index.php?id=179
A horvát animációs radar cimét is igyekszem elõkeresni. Kis türelmet.
Ime: www.dhmz.htnet.hr/vrijeme/aktpod_e.php?id=bradar¶m=stat
A horvát animációs radar cimét is igyekszem elõkeresni. Kis türelmet.
Ime: www.dhmz.htnet.hr/vrijeme/aktpod_e.php?id=bradar¶m=stat