Földtan
Igen, eredetileg is így volt. Hát most tett róla a világ, hogy ne lehessen hosszabbítani.
A legfõbb infóforrásom... Ha én reménytelennek tûnök is, vannak még mások akik olvassák az infóidat. Tudtommal Fukhusimát ebben a hónapban akarták egyébként is bezárni.
Ebben a pillanatban tudatosult, hogy a 2-es az, ahova csak a saját rendszerén keresztül lehet pumpálni, mert nem robbant fel. EZEK SZERINT AZ ÁRAMBEKÖTÉS UTÁN BEINDULT A SAJÁT PUMPÁJA!!!!!
Közben a 6 mellett az 5-re is azt írják, h stabil hidegleállítás itt is. :-)))
Közben a 6 mellett az 5-re is azt írják, h stabil hidegleállítás itt is. :-)))
A 6-s reaktor stabil :-))))
A 2-es reaktor pihimedencéjébe tengervizet pumpálnak
(kyodo)
A 2-es reaktor pihimedencéjébe tengervizet pumpálnak
(kyodo)
Vagy nem olvastad a fórumot. Minden reggel folyamatosan írtam be a híreket Japánból, ezek szerint tök fölöslegesen.
Ráadásnak nem egy esetben akár órákkal megelõzve a hazai sajtót....
Ráadásnak nem egy esetben akár órákkal megelõzve a hazai sajtót....
Fukusima nem fog tovább üzemelni a jelek szerint:Link . A sérült reaktorokból eddig a csernobili katasztrófa tizede sugárzott a szabadba.(Ez számomra rémesen nagy szám.) 88 liter vizet kell fogyasztani egy röntgen sugárdózis mértékû adaghoz.Link Hogy került már az ivóvízbázisba a sugárzás?! Honnan nyeri a térség az ivóvizét? Nem lehet hogy most annyira méregetnek, hogy olyan dolgokra bukkannak, és nyomják hírként amit eddig nem, vagy amire eddig rá se bagóztak?
Babuyan szigetek régió, Philippines (Fülöp-szigetek)
2011. március 20.
vasárnap 09:26:11
6 erõsségû földrengés
mélység: 36.6 km
2011. március 20.
vasárnap 09:26:11
6 erõsségû földrengés
mélység: 36.6 km
Kilenc nappal a Japánt sújtó földrengés és szökõár után több mint 20 ezerre emelkedett a halottak és az eltûntek száma.
A japán rendõrség vasárnap közzétett legfrissebb veszteségmérlege szerint legkevesebb 8133-an haltak meg a katasztrófában, és a hivatalosan eltûntként számon tartott személyek száma 12 272. A március 11-i elemi csapás ezzel a legnagyobb szerencsétlenségnek számít Japán második világháború utáni történelmében.
Arra számítanak, hogy a halottak és eltûntek száma tovább növekszik. A Kyodo japán hírügynökség vasárnap idézett egy helyi rendõrfõnököt Mijagi prefektúrából, aki szerint csak ebben az egy közigazgatási egységben 15 ezren veszítették életüket. A legsúlyosabban érintett területek közé tartozik Minamiszanriku, ahol a cunami óta 9500 lakos nem adott semmiféle életjelet.
Japán 47 prefektúrája közül összesen tizenkettõt érintett közvetlenül a katasztrófa – jelentette vasárnap az Aszahi Simbun címû japán lap ideiglenes veszteségmérlegében. A legtöbb halálos áldozat Mijagi prefektúrában volt, ezt követik Ivate és Fukusima prefektúrák. Különbözõ adatok szerint 360-400 ezerre tehetõ azok száma, akik szükségszállásokon húzták meg magukat.
(MTI)
A japán rendõrség vasárnap közzétett legfrissebb veszteségmérlege szerint legkevesebb 8133-an haltak meg a katasztrófában, és a hivatalosan eltûntként számon tartott személyek száma 12 272. A március 11-i elemi csapás ezzel a legnagyobb szerencsétlenségnek számít Japán második világháború utáni történelmében.
Arra számítanak, hogy a halottak és eltûntek száma tovább növekszik. A Kyodo japán hírügynökség vasárnap idézett egy helyi rendõrfõnököt Mijagi prefektúrából, aki szerint csak ebben az egy közigazgatási egységben 15 ezren veszítették életüket. A legsúlyosabban érintett területek közé tartozik Minamiszanriku, ahol a cunami óta 9500 lakos nem adott semmiféle életjelet.
Japán 47 prefektúrája közül összesen tizenkettõt érintett közvetlenül a katasztrófa – jelentette vasárnap az Aszahi Simbun címû japán lap ideiglenes veszteségmérlegében. A legtöbb halálos áldozat Mijagi prefektúrában volt, ezt követik Ivate és Fukusima prefektúrák. Különbözõ adatok szerint 360-400 ezerre tehetõ azok száma, akik szükségszállásokon húzták meg magukat.
(MTI)
Joghurton éltek az elmúlt, közel 9 napban, a néni a nagymamája a srácnak. :-)
A linkelt cikket nem olvastam el (nem esik abba a kategórába az oldal, amire akár egy percet is pazarolnék az életembõl), de a felvetéseidre reagálnék.
- A szumátrai rengés azért arra pusztított, amerre, mert a földrajzi elhelyezkedése okán arrafelé TUDOTT menni a hullám.
- Nem hiszem, hogy bárkit is meglepett volna a szakemberek közül a rengés
- Az, hogy n évvel egy elõzõ nagy rengés után valahol totál máshol is kipattan egy nagy rengés, semmi de semmi csodálkozni valót nem von maga után. Az, hogy statisztikailag hogyan várható egy nagy rengés, az egy dolog, ennek a gyakorlattal, valósággal kevés közös pontja van. Statisztika:
magnitúdó rengés db/ év
---------- -----------
8.5 - 8.9 0.3
8.0 - 8.4 1.1
7.5 - 7.9 3.1
7.0 - 7.4 15
6.5 - 6.9 56
6.0 - 6.4 210
- A sekély fészek pusztán attól függ, hogy a lemezszegélytõl milyen távolságban pattan ki a rengés (minél messzebb vagyunk, annál mélyebb az alábukás irányában haladva)
Ez így néz ki Chilében: Link a rengés hipocentrumok szabályosan kirajzolják az alábukó lemezszegélyt.
- Biztos vagyok benne, hogy a japánoknál tökéletesen szervezett a cunamiriadó és az ekkor követendõ lépések sora, biztos, hogy nem veszik félvállról a dolgot.
- a kisebb rengések is okozhatnak akkora cunamit, ami miatt emberek halhatnak meg, lásd az Oregon partját elért ár, ami nem volt nagyobb egy átlag hullámnál, mégis elvitt egy eszement embert, aki kiállt fotózni... Egy fél méteres tszf szigeten a fél méteres hullámocska pont mindent elvisz.
- A szumátrai rengés azért arra pusztított, amerre, mert a földrajzi elhelyezkedése okán arrafelé TUDOTT menni a hullám.
- Nem hiszem, hogy bárkit is meglepett volna a szakemberek közül a rengés
- Az, hogy n évvel egy elõzõ nagy rengés után valahol totál máshol is kipattan egy nagy rengés, semmi de semmi csodálkozni valót nem von maga után. Az, hogy statisztikailag hogyan várható egy nagy rengés, az egy dolog, ennek a gyakorlattal, valósággal kevés közös pontja van. Statisztika:
magnitúdó rengés db/ év
---------- -----------
8.5 - 8.9 0.3
8.0 - 8.4 1.1
7.5 - 7.9 3.1
7.0 - 7.4 15
6.5 - 6.9 56
6.0 - 6.4 210
- A sekély fészek pusztán attól függ, hogy a lemezszegélytõl milyen távolságban pattan ki a rengés (minél messzebb vagyunk, annál mélyebb az alábukás irányában haladva)
Ez így néz ki Chilében: Link a rengés hipocentrumok szabályosan kirajzolják az alábukó lemezszegélyt.
- Biztos vagyok benne, hogy a japánoknál tökéletesen szervezett a cunamiriadó és az ekkor követendõ lépések sora, biztos, hogy nem veszik félvállról a dolgot.
- a kisebb rengések is okozhatnak akkora cunamit, ami miatt emberek halhatnak meg, lásd az Oregon partját elért ár, ami nem volt nagyobb egy átlag hullámnál, mégis elvitt egy eszement embert, aki kiállt fotózni... Egy fél méteres tszf szigeten a fél méteres hullámocska pont mindent elvisz.
Ishinomaki-ban egy 80 éves asszonyt és egy 16 éves fiút hoztak ki ma élve a romok alól, de jó Vannak még csodák (Kyodo)
Errõl nincs hír, elvileg holnapra készülnek el a berendezések ellenõrzésével. Ne feledd, hogy ott azért világítanak az egerek a spájzban.
Nem értettem az okát, hogy a szumátrai rengés majd cunami mért pusztított Indiában,Afrikában is, most viszont semmi komoly nem történt Japánon túl. A cikk magyarázata hihetõnek tûnik: a hullám annál erõsebb, minél vastagabb víztömeg alatt pattant ki a rengés.Ha a szumátrai mondjuk 3,4 km vizet lengetett meg, ez meg 1 km-est, akkor érthetõ, hogy többszörös távolságban is pusztított. Ehhez jön a parti vizek sekély vagy mélyebb mivolta. Ott tehát kisebb a cunami (vulkáni szigetívek), ahol nincs sekély part menti talapzat.
Más dolgok viszont sántítanak szerintem a cikkben: mi az, hogy a tudósokat meg a japánokat meglepte, hogy ekkora rengés történhetett, ezt korábban kizárták állítólag. Egyáltalán nem értem, hogy a Pacifikum állandóan rengõ szegélyén bárhol is valaki biztosra mehet, hogy nem lehet 9 körüli rengés. Ugyanakkor kicsit meglep, hogy alig 6 év múlva ismét 9-es sekélyfészkû rengés és szupercunami lépett fel a bolygón. Mint laikus úgy gondoltam, hogy ilyesmi akár évtizedekig nem fog ismétlõdni. Sajnos lehet,hogy az állítólag ilyesmire leginkább felkészült japánok is így gondolkodtak ? Ahelyett, hogy a veszélyzónákban az elmúlt 6 évben tettek volna valamit a tragédia ismétlõdése ellen, alighanem mindenki hátradõlt, hogy egy darabig úgysem lesz ilyesmi,amúgy is vannak méteres parti falaink. Ugyanakkor ellent mond ennek az, hogy évente több cunamiriadót adtak ki a hírek szerint 6-7-es erõsségû rengések alkalmával világszerte.Mivel komoly cunami a több tucat riadó után sem volt, talán devalválódott az egész. Bár õszintén fogalmam sincs (elnézést,ha a hozzászólások ezrei közt már kitértetek erre is), hogy a gyakorlatban mit jelent a cunamiriadó (én szirénákra számítanék, melyek az alvó embert is kiugrasztják az ágyból és olyan magaslati helyekre tódulást várnék, ami minimum 20 m-rel a tenger szintjénél magasabban van) Sajnos ha percek alatt megérkezik a cunami (itt úgy olvasom negyed óra sem kellett), akkor sok esély nincs a menekülésre.Ha valaki(dugó nélkül) autóval vág neki,akkor sincs esélye, hisz 100 km/h-ra saccolom a cunami sebességét a szárazföldön a felvételek alapján.Valójában erõs,betonalapú toronyépületek (esetleg ha vannak magaslatok is megfelelnek)kellenének kb. minden 1 km-es körzetben,melynek magassága legalább 25 m és ki kéne a lakosságnak jelölni azokat a határokat, ahonnan az emberek a megadott helyre kell hogy meneküljenek.
Máig sem értem, hogy a jóval 8 alatti rengések esetén, melyek 100-szorta kisebb energiájúak a 9 körülieknél, miért adogatják ki a cunamiriadókat...?
Más dolgok viszont sántítanak szerintem a cikkben: mi az, hogy a tudósokat meg a japánokat meglepte, hogy ekkora rengés történhetett, ezt korábban kizárták állítólag. Egyáltalán nem értem, hogy a Pacifikum állandóan rengõ szegélyén bárhol is valaki biztosra mehet, hogy nem lehet 9 körüli rengés. Ugyanakkor kicsit meglep, hogy alig 6 év múlva ismét 9-es sekélyfészkû rengés és szupercunami lépett fel a bolygón. Mint laikus úgy gondoltam, hogy ilyesmi akár évtizedekig nem fog ismétlõdni. Sajnos lehet,hogy az állítólag ilyesmire leginkább felkészült japánok is így gondolkodtak ? Ahelyett, hogy a veszélyzónákban az elmúlt 6 évben tettek volna valamit a tragédia ismétlõdése ellen, alighanem mindenki hátradõlt, hogy egy darabig úgysem lesz ilyesmi,amúgy is vannak méteres parti falaink. Ugyanakkor ellent mond ennek az, hogy évente több cunamiriadót adtak ki a hírek szerint 6-7-es erõsségû rengések alkalmával világszerte.Mivel komoly cunami a több tucat riadó után sem volt, talán devalválódott az egész. Bár õszintén fogalmam sincs (elnézést,ha a hozzászólások ezrei közt már kitértetek erre is), hogy a gyakorlatban mit jelent a cunamiriadó (én szirénákra számítanék, melyek az alvó embert is kiugrasztják az ágyból és olyan magaslati helyekre tódulást várnék, ami minimum 20 m-rel a tenger szintjénél magasabban van) Sajnos ha percek alatt megérkezik a cunami (itt úgy olvasom negyed óra sem kellett), akkor sok esély nincs a menekülésre.Ha valaki(dugó nélkül) autóval vág neki,akkor sincs esélye, hisz 100 km/h-ra saccolom a cunami sebességét a szárazföldön a felvételek alapján.Valójában erõs,betonalapú toronyépületek (esetleg ha vannak magaslatok is megfelelnek)kellenének kb. minden 1 km-es körzetben,melynek magassága legalább 25 m és ki kéne a lakosságnak jelölni azokat a határokat, ahonnan az emberek a megadott helyre kell hogy meneküljenek.
Máig sem értem, hogy a jóval 8 alatti rengések esetén, melyek 100-szorta kisebb energiájúak a 9 körülieknél, miért adogatják ki a cunamiriadókat...?
Ez nagyon jó hír!!!, de a fõ kérdés, hogy mûködik valami? Elindult a hûtés? Vagy errõl még nincs hír?
Azért 56 - ban ki volt téve az utcára egy doboz amibe az elesettek családjának gyûjtöttek, aligha lopott abból ki valaki egy forintot is. Valóban felütötte a fejét az árvizeknél is egy - egy fosztogatás, de kevés eset. Bármi megtörténhet ott, ahol hiszterizálni lehet embereket azzal,hogy valami 20 %-al olcsóbb, és képesek egymást taposni, összeverekedni a tülekedésben. Talán túl jó úton haladunk a globális uniformizálás terén.
Egy hajszállal ugyan késõbb, mint szerették volna, de 1-2 r. áramellátása visszakötve. :-)))
Edano szerint soha többet nem fogják ezt az erõmûvet újraindítani. Kan min.eln. viszont ellátogat az erõmûbe.
Edano szerint soha többet nem fogják ezt az erõmûvet újraindítani. Kan min.eln. viszont ellátogat az erõmûbe.
Ez olyan, mintha dorombolna... KÖszi szépen a linket, érdekes dolog!!!
***
Egyetlen dolog van, amirõl nem hallottunk Japánból, s valószínû nem is fogunk: fosztogatások. Pedig minden bizonnyal vannak ott is bûnözõk, de talán emberibb felfogásúak, mint pl. a mieink, akik nem röstellnek egy katasztrófa után se a nyomorultaknak még nagyobb nyomort okozni...
***
Egyetlen dolog van, amirõl nem hallottunk Japánból, s valószínû nem is fogunk: fosztogatások. Pedig minden bizonnyal vannak ott is bûnözõk, de talán emberibb felfogásúak, mint pl. a mieink, akik nem röstellnek egy katasztrófa után se a nyomorultaknak még nagyobb nyomort okozni...
Jó reggelt kivánok!
Ez még nem volt (talán).
Egy kis érdekesség.
Rögzítették a földrengés -hangját-
Link
Ez még nem volt (talán).
Egy kis érdekesség.
Rögzítették a földrengés -hangját-
Link
A 3-as r-ból ismét ki kell engedni a gõzt, mert növkszik a nyomás, fel kell függeszteni a locsolás (gondolom, míg nyomást csökkentenek), közben dolgoznak az árambekötésen is. (Daily Yomiuri)
Megy egy TEPCO sajtótáj, de csak a japán NHK adja, twitteres, igen ritkás fordítás alapján van infóm. Inkább a technikai részleteket mondták el, de adataik nem voltak, kivéve a már ismert csökkent sugárzási értékeket. Az 1-2 r-hoz holnapra kötik be a villanyt, ma délutánra remélhetõleg végeznek a vezetékek ellenõrzésével, a 3-4-hez holnaputánra kötik be. Nem tudják, hány fok van az épületeken belül. Az irányítóterem egyelõre akksikról üzemel, az adatokat is csak akksikkal tudják begyûjteni. Egyelõre vizsgálják, h a 2-es berendezései (hûtés, gondolom) egyáltalán mûködõképes-e.
7 munkás kapott eddig 100mSv-nél nagyobb dózist
Részletezték, hogy az 5-6 miként kerül vissza az áramellátásba (ez még ma meglesz)
Semmi konkrét kérdésre nem válaszoltak, semmi számadatot nem adtak meg. Remélem, lesz rendes írott cikk is errõl a tájékoztatóról.
Kyodo cikke a 4-es r. locsolásáról Link
7 munkás kapott eddig 100mSv-nél nagyobb dózist
Részletezték, hogy az 5-6 miként kerül vissza az áramellátásba (ez még ma meglesz)
Semmi konkrét kérdésre nem válaszoltak, semmi számadatot nem adtak meg. Remélem, lesz rendes írott cikk is errõl a tájékoztatóról.
Kyodo cikke a 4-es r. locsolásáról Link
ma reggel magyar idõ szeritn 2:30-kor megvolt a 600. utórengés, ezennel 5,5 (USGS szerint, japánok 5,7-nek mérték) magnitúdóval, kb 100 km-re délre az erõmûtõl (mielõtt valaki megkérdezné) Itt látható, hogy hol milyen erõsségûnek lehetett érezni Link
az 5-6 reaktorok pihimedencéjében már csak 40°C a T (szombat este 11-kor JST szerinti idõben 67 volt még a 6-os!)
A 3-as r. pihimedencéjét tegnap több, mint 2000 t vízzel locsolták, a medence 1400 tonnás kapacitású
ma a 4-est locsolták JST szerint 9:47-ig (azaz pár perce álltak le)
A 3-as r. pihimedencéjét tegnap több, mint 2000 t vízzel locsolták, a medence 1400 tonnás kapacitású
ma a 4-est locsolták JST szerint 9:47-ig (azaz pár perce álltak le)
Ez szép, de az a nagy gond, hogy most a Japánoknál van óriási probléma, akik a földrengés veszélyes építkezések mesterei.Mit bírnának az európai atomerõmûvek?! Mennyi olyan atomerõmû van ami komoly kockázati tényezõ különbözõ okok miatt? Amirõl nem beszélnek, pedig igen komoly kockázati tényezõ: Adott egy építmény ami lehet tervezési, kivitelezési, vagy konstrukciós hibákkal terhelt is! Tehát papíron minden szép, és persze csak akkor derülne ki a baj, ha már tragédia van! Ha nem láttam volna annyi trógerságot nem írnám most ezt, a valóság néha nem egészen egyezik a tervezéssel, és a kivitelezéssel! Számtalan egyéb gond is lehet, a földrengés csak az egyik. Abban egyetértek , hogy ez jó kis lecke, és (remélem) tanulsága is lesz. De addig itt csücsülünk a már megépített idõzített bombákon (tisztelet a túlsúlyban lévõ kivételeknek), és ha baj van utólag nagyon okosak leszünk, elvégre alapvetõ emberi tulajdonság ez.(Gyarlóság?) Túl lehet élni katasztrófákat , ha szerencsés valaki, fel lehet építeni a romok helyén újat, de hogy élhetetlen régiók, sokgenerációs sugárdegenerációk , ezerévekig szennyezett talaj, víz élõvilág legyen, tehát élhetetlen élõhelyek az valahogy nagyon nem fér bele mg a képzeletbe sem, nem hogy a valóságba! Remélem nem személyeskedésnek vetted irományomat, nem annak szántam, ráadásul magam is tudom, hogy az atomot nem tudnánk csak nagyon keserves áron nélkülözni, és még úgy sem máról holnapra.
Nem tudom volt e már de itt egy kis érdekesség:
2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerõmû hatos reaktorát, mert radioaktív gõz szivárgott belõle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerõmûnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.
2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerõmû hatos reaktorát, mert radioaktív gõz szivárgott belõle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerõmûnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.
Friss és jó hírek:
Graham Andrews, a NAÜ igazgatósági tagja szombat este a NAÜ székhelyén, a bécsi ENSZ-központban tartott sajtóértekezletén mondta el, hogy a szervezet értesülései szerint a japán erõmûben folyamatban van az áramellátás helyreállítása már részleges eredményekkel, de nem tudni, hogy hány vízszivattyú mûködõképes. A felhevült reaktorok hûtését minõsítette a legfontosabbnak, és ezzel összefüggésben a NAÜ nevében üdvözölte, hogy e célból helikoptereket és a tûzoltóság különleges jármûveit is bevetették már.
A szakértõ úgy fogalmazott, hogy péntek óta alig változott - mindenesetre nem romlott - a helyzet az 1-4 sorszámú atomerõmûvi blokkoknál, az 5-ös és a 6-os számú blokkokban azonban a hõmérséklet az utóbbi napokban 4 fok Celsiussal lett magasabb. Kifejtette, hogy a napi átlagos 1-1,5 fokos hõmérsékletemelkedés még nem drámai, azonban a helyzetet "enyhén nyugtalanítónak" nevezte. Hozzáfûzte azonban, hogy mindkét erõmûvi blokkban messze a forrpont alatt van a hõmérséklet.
Tájékoztatást adott arról, a mûholdfelvételek azt bizonyítják, hogy az 5-ös és a 6-os blokkokban nincsenek kívülrõl látható nagyobb károk. A 2-es blokkból többé már nem száll fel füst, amit Andrews jó jelnek nevezett. A NAÜ szakértõi hangsúlyozták, hogy a fukusimai nem hasonlítható a csernobili katasztrófához. Felhívták a figyelmet arra, hogy most nincs szó nagyarányú radioaktív szennyezõanyag kiszabadulásáról és Föld körüli terjedésérõl. Azonban még túl korai lenne lefújni a riadót, mert mindig történhet valami elõreláthatatlan - figyelmeztettek a szakértõk.
Gerhard Proehl, a sugárterhelési adatokkal foglalkozó szakértõ arról számolt be, hogy helyi idõ szerint szombat délelõtt Tokióban több mérõhely adatai szerint a maximális terhelés óránként 0,13 millisievert volt. A fõvárostól 110 kilométerre található Kamikocsiban 0,18, a Tokiótól 170 kilométerre fekvõ Nasukogenben pedig 2,9 volt ez az érték.
Graham Andrews kijelentette, hogy ezek az értékek jelentõsen alatta maradnak az egészségre veszélyt jelentõ határértéknek. Hozzáfûzte azonban, hogy még túl korai lenne, hogy az adatokból végleges következtetéseket vonjanak le.
Visszafogott véleményt fogalmazott meg a bécsi repülõtéren Amano Jukija, a NAÜ fõigazgatója. A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint a Japánból visszatérõ fõigazgató hangsúlyozta: úgy gondolja, még nincs itt az ideje, hogy ki lehetne mondani, jó vagy éppen rossz irányban alakulnak-e a dolgok a fukusimai atomerõmûben. Reményét fejezte ki, hogy a japán fél hamarosan helyreállítja a biztonságot és a stabilitást. Emlékeztetett arra, japán tárgyalópartnereit felkérte arra, hogy gyakrabban tájékoztassák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget a helyzet alakulásáról, és javítsák a reaktorok állapotáról szóló információk minõségét. Elmondta, hogy erre ígéretet is kapott. Bejelentette, hogy a NAÜ szakértõi csoportja a helyszínen nyújt segítséget a japán hatóságoknak a sugárszint megfigyeléséhez.
Forrás: hvg.hu
Elnézést a hosszért!
Graham Andrews, a NAÜ igazgatósági tagja szombat este a NAÜ székhelyén, a bécsi ENSZ-központban tartott sajtóértekezletén mondta el, hogy a szervezet értesülései szerint a japán erõmûben folyamatban van az áramellátás helyreállítása már részleges eredményekkel, de nem tudni, hogy hány vízszivattyú mûködõképes. A felhevült reaktorok hûtését minõsítette a legfontosabbnak, és ezzel összefüggésben a NAÜ nevében üdvözölte, hogy e célból helikoptereket és a tûzoltóság különleges jármûveit is bevetették már.
A szakértõ úgy fogalmazott, hogy péntek óta alig változott - mindenesetre nem romlott - a helyzet az 1-4 sorszámú atomerõmûvi blokkoknál, az 5-ös és a 6-os számú blokkokban azonban a hõmérséklet az utóbbi napokban 4 fok Celsiussal lett magasabb. Kifejtette, hogy a napi átlagos 1-1,5 fokos hõmérsékletemelkedés még nem drámai, azonban a helyzetet "enyhén nyugtalanítónak" nevezte. Hozzáfûzte azonban, hogy mindkét erõmûvi blokkban messze a forrpont alatt van a hõmérséklet.
Tájékoztatást adott arról, a mûholdfelvételek azt bizonyítják, hogy az 5-ös és a 6-os blokkokban nincsenek kívülrõl látható nagyobb károk. A 2-es blokkból többé már nem száll fel füst, amit Andrews jó jelnek nevezett. A NAÜ szakértõi hangsúlyozták, hogy a fukusimai nem hasonlítható a csernobili katasztrófához. Felhívták a figyelmet arra, hogy most nincs szó nagyarányú radioaktív szennyezõanyag kiszabadulásáról és Föld körüli terjedésérõl. Azonban még túl korai lenne lefújni a riadót, mert mindig történhet valami elõreláthatatlan - figyelmeztettek a szakértõk.
Gerhard Proehl, a sugárterhelési adatokkal foglalkozó szakértõ arról számolt be, hogy helyi idõ szerint szombat délelõtt Tokióban több mérõhely adatai szerint a maximális terhelés óránként 0,13 millisievert volt. A fõvárostól 110 kilométerre található Kamikocsiban 0,18, a Tokiótól 170 kilométerre fekvõ Nasukogenben pedig 2,9 volt ez az érték.
Graham Andrews kijelentette, hogy ezek az értékek jelentõsen alatta maradnak az egészségre veszélyt jelentõ határértéknek. Hozzáfûzte azonban, hogy még túl korai lenne, hogy az adatokból végleges következtetéseket vonjanak le.
Visszafogott véleményt fogalmazott meg a bécsi repülõtéren Amano Jukija, a NAÜ fõigazgatója. A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint a Japánból visszatérõ fõigazgató hangsúlyozta: úgy gondolja, még nincs itt az ideje, hogy ki lehetne mondani, jó vagy éppen rossz irányban alakulnak-e a dolgok a fukusimai atomerõmûben. Reményét fejezte ki, hogy a japán fél hamarosan helyreállítja a biztonságot és a stabilitást. Emlékeztetett arra, japán tárgyalópartnereit felkérte arra, hogy gyakrabban tájékoztassák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget a helyzet alakulásáról, és javítsák a reaktorok állapotáról szóló információk minõségét. Elmondta, hogy erre ígéretet is kapott. Bejelentette, hogy a NAÜ szakértõi csoportja a helyszínen nyújt segítséget a japán hatóságoknak a sugárszint megfigyeléséhez.
Forrás: hvg.hu
Elnézést a hosszért!
Link
(Lehet volt már posztolva) Egy autóban mûködõ minikamera rögzítette menet közben, ahogy lecsap a cunami. Még szivárvány is látszik a felvételen, bár ez esetben ez teljesen mellékes
(Lehet volt már posztolva) Egy autóban mûködõ minikamera rögzítette menet közben, ahogy lecsap a cunami. Még szivárvány is látszik a felvételen, bár ez esetben ez teljesen mellékes
Én az atomerõmûben dolgozom Pakson és az utóbbi években számos biztonságnövelõ intézkedést hajtottak végre és jelenleg is folyamatban van több. A japóknál pedig az volt a legnagyobb baj, hogy a dízeleket elmosta a cunami. Azért lássuk be a Dunán nem sûrûn van cunami. Egy ilyen baleset pedig elõsegíti, hogy a jövõben még biztonságosabb erõmûveket építsenek.
Azért a Japán-tenger se egy tökéletes hely, elég, ha délebbrõl jön cunami....
No de Japánban más az építési szabvány, kicsikét erõsebb rengésre tervezték a városokat.
Egyébként Budapest nem fekszik a legjobb helyen ilyen szempontból, egy rakás kisebb törésvonal van alatta, fõleg Buda déli felénél és kissé még délebbre (itt volt ugye a dunaharaszti rengés). Itt igazából simán kipattanhat akár 6-os közeli rengés is.
Egyébként Budapest nem fekszik a legjobb helyen ilyen szempontból, egy rakás kisebb törésvonal van alatta, fõleg Buda déli felénél és kissé még délebbre (itt volt ugye a dunaharaszti rengés). Itt igazából simán kipattanhat akár 6-os közeli rengés is.
Talán az idõjárás változását jelzi a min.eln. hivatal hivatalos közleménye, ami a Tohoku Link és Kanto Link területein élõknek szól területére, radioaktív esõre vonatkozóan.
Elõfordulhat, h az esõ kis mennyiségû radioaktivitást tartalmazhat, de ez nem jelent eü kockázatot akkor sem, ha valaki megázik. Esõben csak akkor menjen ki valaki a szabadba, ha szükséghelyzet van. Ha a bõre vagy a ruhája megázik, azt folyó vízben alaposan le kell mosni.
Sajnos már megjelentek a japán rengés segélyezõit utánzó phishing oldalak is a neten, így minden adakozni vágyót arra kérnek, hogy legyenek óvatosak s csak a jól ismert és azonosítható szervezetek internetes oldalain adakozzanak!
Elõfordulhat, h az esõ kis mennyiségû radioaktivitást tartalmazhat, de ez nem jelent eü kockázatot akkor sem, ha valaki megázik. Esõben csak akkor menjen ki valaki a szabadba, ha szükséghelyzet van. Ha a bõre vagy a ruhája megázik, azt folyó vízben alaposan le kell mosni.
Sajnos már megjelentek a japán rengés segélyezõit utánzó phishing oldalak is a neten, így minden adakozni vágyót arra kérnek, hogy legyenek óvatosak s csak a jól ismert és azonosítható szervezetek internetes oldalain adakozzanak!
Valóban,igazad van,tényleg látszódik valamiféle gyengülés.Ezt a táblázatot az Oroszlányi földrengésnél néztem meg utóljára.De azért nem semmi,hogy szinte mindennapra becsúszik egy 6-os rengés.Egy ilyen erõsségü földmozgás Bp 20-30%-át lakhatatlanná tenné.
Ha a keleti part mentén levõ atomerõmûve(ke)t a szigetország nyugati partvidékére telepitik? Ott is van erõmû.) Nagyobb biztonságban lenne/lennének a rengések és szökõárakkal szemben. Diákkori ismerõsünk sajnos a katasztrófák sújtotta zónában, az Ibaraki-kormányzóságban lakik.
Sajnos az elmúlt egy hét során se vált elõrejelezhetõvé a földrengés :-((
Tudom, ha valaki nem követte napi szinten ezt a fórumot az elmúlt héten, akkor nem tudja, mi volt már és mi nem. A lényeg két mondatban. Chris Rowan geológus, földregésszakértõ (vagy hogyan mondjam) véleménye szerint talán a 7,1-es, ami még aznap volt, talán az volt a statisztikák szerint bekövetkezõ nagy utórengés. Szintén a statisztikák szerint a nagy utórengés 1-3 nappal a fõ rengés után esik meg, ettõl lehetnek eltérések, természetesen; a nagy utórengés magnitúdója átlag 1,2-del alacsonyabb a fõ rengésénél. Az új zélandi tavalyi rengésnek az idén februári gyakorlatilag nem utórengése volt, hanem a tavalyi által triggerelt rengés, egy oldalsó törésvonalon, ami elmozdult a tavalyi esetében, s így halmozott fel feszültséget. Ilyesmire természetesen Japánban is lehetne számítani. Ha az utórengések elhelyezkedését figyeljük (valamikor volt egy interaktív utórengés térkép is itt), látni, hogy kisebb csoportokban jöttek, s egy-egy csoport a törésvonal két vége körül helyezkedett el, mintegy kiegyensúlyozgatva a feszülstéset. Olyasmit képzelj, mint a mérleghinta, amin lehet kicsiket emelgetni, de lehet hirtelen zökkenteni is.
Tudom, ha valaki nem követte napi szinten ezt a fórumot az elmúlt héten, akkor nem tudja, mi volt már és mi nem. A lényeg két mondatban. Chris Rowan geológus, földregésszakértõ (vagy hogyan mondjam) véleménye szerint talán a 7,1-es, ami még aznap volt, talán az volt a statisztikák szerint bekövetkezõ nagy utórengés. Szintén a statisztikák szerint a nagy utórengés 1-3 nappal a fõ rengés után esik meg, ettõl lehetnek eltérések, természetesen; a nagy utórengés magnitúdója átlag 1,2-del alacsonyabb a fõ rengésénél. Az új zélandi tavalyi rengésnek az idén februári gyakorlatilag nem utórengése volt, hanem a tavalyi által triggerelt rengés, egy oldalsó törésvonalon, ami elmozdult a tavalyi esetében, s így halmozott fel feszültséget. Ilyesmire természetesen Japánban is lehetne számítani. Ha az utórengések elhelyezkedését figyeljük (valamikor volt egy interaktív utórengés térkép is itt), látni, hogy kisebb csoportokban jöttek, s egy-egy csoport a törésvonal két vége körül helyezkedett el, mintegy kiegyensúlyozgatva a feszülstéset. Olyasmit képzelj, mint a mérleghinta, amin lehet kicsiket emelgetni, de lehet hirtelen zökkenteni is.
Tehát ha gyengül, akkor nem lesz még 1 nagyobb rengés amire lehetett számítani?
Határérték feletti a radioaktív jód a fukushimai ivóvízben (Kyodo)
A VOA tudósítója megjegyezte, hogy egy héten át ezzel mosott fogat.
A VOA tudósítója megjegyezte, hogy egy héten át ezzel mosott fogat.
Gyengülnek és gyérülnek
Remgéslista, csak azokat nézd, aminél Honshu szerepel (ezek cska az 5-nél erõsebbek):
Link
Ez meg pár napja készült ábra a tendenciáról, korábban már mutattam:
Remgéslista, csak azokat nézd, aminél Honshu szerepel (ezek cska az 5-nél erõsebbek):
Link
Ez meg pár napja készült ábra a tendenciáról, korábban már mutattam:
A tektonikus rengések nincsenek kapcsolatban a vulkánkitörésekkel, nem lehet a tektonikus mozgások energiáit kitörésként levezetni. Ha lehetne, akkor egy ekkora rengés kapcsán olyan mértékû vulkánkitörésnek kéne bekövetkeznie, ami sokkal rosszabb volna magánál a rengésnél is.
A Fuji nem mutatja jelét kitörésnek, bár utoljára 1708-ban tört ki.
A Fuji nem mutatja jelét kitörésnek, bár utoljára 1708-ban tört ki.
Hat erõmûvi munkás 100MILLI Sv-nét nagyobb sugárzást kapott be, de eddig nem mutatják jelét semmilyen tünetnek. Link
Nekem is kétségeim vannak, az utórengések is erõsek. Valahol ennek ki kell szinte ömleine, egy tüzhányó képében.Talán azután lenyugszik a földkéreg Japán alatt.
( Mi lehet a Fudzsijama körül, a nagy szent hegy kürtõjében? )
( Mi lehet a Fudzsijama körül, a nagy szent hegy kürtõjében? )