Meteorológiai társalgó

Közel 20mm csapadék zúdult le kora hajnaltól késő délelőttig. Gyönyörű csípős őszi este van, száll a füst a kéményekből, egy órája még rózsaszín és rézvörös felhőrongyok viharzottak délkelet felé az égen. Bőgnek a szarvasok, lassan melegszik a kályha. A kölkek majd reggel odabújnak hozzá, ott reggeliznek, mert a konyhában még nem gyújtottam be. Majd október derekán.
Kell ennél több?

Ez a mese habbal kategória, gondolok itt a 348 órára.  A többi megállapítás, megfigyelés ez megint szubjektív dolog, én is több mint 30 éve követem nyomon az időjárási eseményeket és visszaemlékezés gyanánt szerencsére a memóriám nem nagy cserben még, vannak feljegyzett adataim, eseményeim, így meg is osztok dolgokat a "történelemből néha".  Az igaz, hogy előfordult már hűvös ősz és keményebb tél kombó, de annyi ellenpélda van, mikor meleg, átlagon felüli volt egyik-másik őszi hónap, és kemény telünk lett. Tudományosan nem lehet alátámasztani a szubjektív tapasztalatokat kellően, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Én nagyon ebbe nem mentem bele, de amit írtál októberi alapozást, ha nem is tartjuk hülyeségnek persze, de nagyon-nagyon relatív dologról van itt szó, és bőven elég novemberben alapozni a télre, októberben meg még a hónak nincs keresnivalója annak ellenére, hogy sokan örülnénk már neki nyilván, jómagam is várom, de könyörgöm, ne októberben. Előbb legyen ősz, történjék meg az elmúlás ideje szépen csendben, de fagyoskodni lesz elég idő márciusig, vagy netán áprilisig.

Nem: ez nem tudományos fórum, ez alapvető tévedés. Ez egy nyílt internetes fórum, az időjárást szerető, az iránt érdeklődő laikusok számára.
És ez még akkor is így van, ha a fórumokat látogató gyerekek túlnyomó többsége az átlagembernél összehasonlíthatatlanul többet konyít a meteorológiához. Tudományos fórum akkor volna, ha pl. az ELTE-n belül  működne meteorológia szakos hallgatók számára. Akkor számon kérhető lenne a precíz, felsőfokú tárgyi tudás. Így nem.

A tudomány még ma is gyermekcipőben jár a hosszútávú met-i prognózisokat illetően...úgyhogy igenis fontos és jelentős dolog, hogy a tapasztalatokat, népi megfigyeléseket, évtizedek  megélt élményeit kivetítsük itt a fórumon!

Talán most? 

Link

Illetve egy klasszikus Genovai is megjelenik  348h !  körül, ami bizony az első havasesős -havas ?élményeket is meghozhatná az ország nyugati felébe... 
Egyébként az októberi alapozás nem hülyeség...Akkor már érdemes odafigyelni Ék-Eu-ra, hogy a hideg légtömegek-kezdődő hófelszínek mekkora területen tudják megvetni a lábukat. A jelenleg kinéző ,hosszútávon "mutogatott" makroképek (Brit megújuló Ac, kerülő ciklonok Ék-eu felé) jó jelnek számítanak!

Na, gyorsan végigfutottam a GFS-t, engem is érdekelt a "mindmeghalunk"
Félblokk és blokk között ingadozó tipikus ény-i irányítás látszik ebben a futásban, semmi nagyon különös. Illetve, a nyugati AC északkeleti peremén legörgő ciklonok sora azért meglepett.

Akkor nálam a hiba. Telefonról nem tudom feltölteni a képet, később megpróbálom. 

Az én szintén szerény véleményem szerint statisztikákból nem lehet sikeresen előrejelezni. Soha nem felejtem el, valamikor a '70-es évek első felében történt, hogy egy meteorológus(!) nyilatkozott úgy, hogy a tél valószínűleg hidegebb lesz az átlagosnál, MERT a tavaszi, nyári és őszi hónapok olyan mértékű pozitív anomáliát hoztak össze, hogy ha a téli hónapok is enyhébbek, vagy akár csak átlagosak lennének, az évi közép minden eddigi rekordot megdöntene. Ez pedig nem hihető.
Azt hiszem, iskolapéldája ez a statisztikából kiinduló, elvileg is téves prognózisnak (nem is jött be)
A sokéves átlagban a szélsőségek kiegyenlítik egymást, az értelemszerűen nem tud számolni a "megbolondult", beteges időszakokkal.
Épp az ilyen időszakokra jellemző, hogy bennük a valószínűtlen válik valószínűvé, a statisztikailag valószínű pedig valószerűtlenné. Ilyenkor totál csődöt mondanak a statisztikai okoskodások.

Ezt hogy érted? Semmi durvát nem látok rajta.

Ja, és megérkezett végre az általam várt hűvös időszak! Nem tudok betelni vele. Persze az emberek többsége alig hiszi el, és irtózik tőle, meg nagykabátban van. Vicces. 

A legfrissebb GFS szerint mindmeghalunk, de durván  
(De utána legalább esni fog.)

Szerény véleményem szerint a statisztika arra jó,hogy azt lássuk mi volt ,nem pedig ,hogy mi lesz. Persze egyszer eljuthat a tudomány oda ,hogy ez is menni fog. Az is lehet ,hogy már eljutott csak én nem informálódtam kellőképp. 

"Amellett hogy ez konzekvens statisztikák megállapításához rövid időszak, még figyelmen kívül hagytuk azt is, hogy igen komoly változás állt be az éghajlatban, amelyről pro és kontra érvek mellett zajlanak viták, ha csak a kiváltó okokat nézzük. Akkor mihez is viszonyítasz? A régebbi, enyhébb és dinamikusabb légkörzéshez, vagy a mostani statikusabb és melegebbhez( medencék viszonylatában)?"

Ha ez igy van, akkor hogy lehet ertelmes osszehasonlitast csinalni? Az elmult mondjuk 200 evhez nem hasonlithato, mert az utolso mondjuk 30 evben tul sokat valtozott az eghajlat. Az is igaz, hogy 30-45 ev adathalmaza valoszinuleg keves barmi hosszutavu kovetkeztetes levonasara.
Igy akkor - szerintem - megis huzni kell egy hatart valahogy, mert a tul hosszu idoszak mar elfedne az utolso 30 ev komoly valtozasait, a tul rovid meg a statisztika szemszogebol nezve alkalmatlan sok mindenre. 
Valahogy megis kellene talalni egy kozeputat, hogy ezeket a megfigyeleseket ellenorizni lehessen, vagy akar lehessen probalni valahogy korrelaciot talalni az elmult 10 ev viszonylag gyakoribb marciusi nagy hoesesei es a nem tudom mi kozott, amibol ezek mondjuk 0.7 korrelacioval elorejelezhetoek lennenek. Itt ugye meg elesebb a kerdes, hogy mifele statisztikat lehet epiteni valamire, ami eleve csak 10-15 eve letezik. 

Long story short: nem biztos hogy 30, 27, 42, stb. ev adataira alapitva nem lehet statisztikat, korrelaciot vizsgalni, hiszen annyira valtozik a klima, hogy a hosszabb idoszak nagyobb esellyel adna hibas eredmenyt. (tisztan matematikai szempontbol 30 ev mar egy 30ad foku fuggveny illeszteset is jelentheti, ami mar igen pontos extrapolacionak szamitana a 31. evre, ha jol tudom)

"E két dolog miatt érezheted úgy, hogy időnként többet van analizálva, amit leírsz, de tedd fel a kérdést, rosszindulatból teszik-e a többiek,
vagy az oldal nívója érdekében."

Hát ez jó kérdés. Az első lehetőségre inkább semmit se mondok. A második olvastán... mondjam azt, a szám egyik sarka kicsit fölfelé görbült?
Inkább azt mondom, van itt 2 kolléga (nyilvánosan senkit nem szeretnék pellengérre állítani, privátban neveket is mondok), illetve az egyik csak volt, hosszabb ideje inaktív. Ezek az enyéimnél sokkal merészebb, sokszor zavaros szinoptikai elméletekkel álltak/állnak elő. Ők mégsem lettek "téma"
Egyébként én vagyok a HÜJE, hogy amit a fejemben forgatok, publikussá is teszem. De  vagyok olyan naiv, hogy azt higgyem, az ilyesmi érdekel valakiket  -legalább egy szűk kört. De úgy látszik, ezzel mindig csak bajt szerzek magamnak, holott szerény véleményem szerint badarságokat nem hangoztatok.
A hideg iránti olthatatlan szenvedélyem? Ez igaz. Viszont van itt egypár ember, akik ugyanilyen olthatatlan szenvedélyt éreznek a meleg iránt, és ennek hangot is adnak. Az enyémnél rendszerint kevésbé elméleti hangot. Ezekkel a kollégákkal se szokott baj lenni.
Talán a stílus irritál egyeseket, nem tudom.

U.i:: éghajlatváltozás. Ebben van igazság. Úgy érzékelem, a klímában kis korszakok, néhány évre, 1-2 évtizedre terjedő érák vannak (hogy ez összefüggésbe hozható-e a széndioxid kibocsájtás okozta valamekkora általános melegedéssel, szintén kérdés. Az a szabályszerűség (nek tűnő dolog), ami igaz volt az egyik korszakban, hamis lehet a másikban. Zivipötty fejtegetett a minap valami ilyesmit, nagyon egyetértek vele.

Csengerit én hoztam fel, de nem összehasonlítási alapnak szántam, utólag sajnálom is. Annak szántam, hogy látszódjon: tudományos álcával is lehet orbitális baromságokat összehordani, le lehet ülni egy számítógép elé és megnyitni néhány modellmegjelenítő programot, előszedni pár bazi nagy térképet és telerajzolni kriksz-krakszokkal, ettől azonban a tudományos álca mögött továbbra is egy nagy üres blődség és hazudozás áll.
Ahogyan a tudományosságot sem használhatjuk álcának, Thermometer esetében a tapasztalatokat sem használhatjuk minden elméletet "egy kicsit" megmagyarázó tudásforrásként, hisz megfigyeléseink nem pontosak, idővel torzulnak. Ezért aztán szuper összefüggések létrehozására a meteorológia terén (főleg makroszinoptikai téren) eléggé alkalmatlanok, inkább csak ötletforrásnak jók, és egy kutakodás kiindulópontjának. Nem baj, ha a kutakodás nem történik meg!!! Csak itt a fórumon ezek megosztása könnyen járhat azzal, hogy az elmélet kreálóját kérkedéssel fogadják, kritikákat kap. Vagy a visszakozást lehet választani, vagy amit én javaslok: felvenni a kesztyűt, utánajárni, alapot keresni, vitatkozni, kutakodni, számolni. Aztán lehet kiderül valami más, sokkal izgalmasabb összefüggés, még ha az eredeti ötlet végül akár hülyeségnek is bizonyulna.

Csak a szlovák radar miatt kérdezném ,valaki tudja hol lapul a megújult oldalukon?  Ko...nyeg- ről van szó.

Szerintem két dolog elegyéből fakadóan vagy te meg nem értett töprengő.
A 45 évet állítod be be olyan intervallumként, ami alkalmas lenne következtetések levonására. Amellett hogy ez konzekvens statisztikák megállapításához rövid időszak, még figyelmen kívül hagytuk azt is, hogy igen komoly változás állt be az éghajlatban, amelyről pro és kontra érvek mellett zajlanak viták, ha csak a kiváltó okokat nézzük. Akkor mihez is viszonyítasz? A régebbi, enyhébb és dinamikusabb légkörzéshez, vagy a mostani statikusabb és melegebbhez( medencék viszonylatában)?

A másik meg a hidegebb időjáráshoz fűződő olthatatlan szenvedélyed, ami időnként felülírja a józan gondolkodást és akár 1-2% esélyekbe kapaszkodva öntöd megállapításokba a vágyaidat. 

E két dolog miatt érezheted úgy, hogy időnként többet van analizálva, amit leírsz, de tedd fel a kérdést, rosszindulatból teszik-e a többiek, vagy az oldal nívója érdekében.

És ha már felmerült Csengeri neve,- sajnos egyre többször és nem értem miért - vajon lehet viszonyítási alap, hogy valaki tömény valótlanságokat írogat és mi hozzá képest csak kevésbé, mert azért csak akad 1-2 futás, ami igazolhatja a várakozásaimat, vagy ott van a 45 év tapasztalatom, hogy mi is várható ilyen, vagy olyan eséllyel ezt követően.

A gond még ekkor sem a szenvedélyeddel, elhivatottságoddal van, hanem, hogy ki mit lát bele és bizony Csengerit is lájkolják páran.......

Na, ez higgadt, világos beszéd. Értékelem, sőt lájkolom is.

Mi van azokkal az évekkel, ahol van “visszaköszönés” de nem volt előtte markáns fagyos epizód? Vagy volt ez utóbbi, de nem volt az előbbi. Milyen korreláció van az elmúlt 45 évben ezekre vonatkozóan? Mellébeszéd nélkül.

Mod.

Nem, nem, nem. Az AO-ra nyáron (a nyári félévben) a hurrikánok, trópusi viharok, depressziók, extratropical-ok olyan nagy hatással vannak, hogy a meteorológia október végéig nem használja, mert a kilengései miatt használhatatlan. Minél nagyobb a kilengés amplitúdója, az annál kevésbé vezethető vissza a természetes termodinamikai kiegyenlítődésre, mert a befolyásoló tényezők akár nagyságrendekkel erősebbek. Ezt utoljára szeptember 11-én írta le neked egy meteorológus. 

18 db hozzászólás az elmúlt 1 napban. 
Thermo : mi ez az ámokfutás!? Ill. a tartalom!? Én csak nézek.

Jobban szerettem a kicsivel régebbi Thermot. 
Mostanság minden mozzanatból kreálsz valamit. 
Az bánt, hogy továbbra is a Győr környéki megfigyeléseidet vetíted ki országos, ill. Európa léptékűvé. 
Tudod, hogy ennek nincs értelme továbbra sem. 

Nagyon komoly viharos széllel jött meg a következő zápor(hózápor). A front nem produkált ekkora szelet mint ez most.

Duna-delta. Micsoda bolond hóviharok tudnak lenni arrafelé!

A Csengeri, az teljesen más tészta. Ha valaki egy hónapra előre ad napra lebontott előrejelzést, az igazi tudománytalan, becsapás, és amatőr oldalon sincs helye. Megjegyzem, az Időkép épp ezt csinálja....
Egyébként megfontolom, amit leírtál. De be kell látnod, hogy ez is csak éppen olyan teoretizálás, mint az enyém a hidegmagokkal és a nyugati drift-tel. A magam részéről nem fogok senkit sem kárhoztatni itt azért, mert leírja az esetleg nem (teljesen) szakszerű elképzeléseit. Egészen addig nem, míg nem kiáltja ki azokat megfellebbezhetetlen igazságnak, és amatőr létére nem állítja, hogy ő jobban tudja a szakembereknél.
Az tény, hogy a szakfórumokban azért sokkal jobban meg kell/kéne rostálni, mit írunk be. A Met. Társalgó kicsit lötyögés, a szakfórum komolyabb.
Bár én ott is láttam már több mint vitatható, sőt mélyen a tudományos szint alatti dolgokat. És ott maradhattak...

Így van, a Fekete-tenger partvidéke simán hasonló.

en a Fekete vagy a Kaszpi tenger fele nezelodnek, hatha ...  ha az meg Europanak szamit - arrafele azert szoktak telen hidegek lenni, nyaron meg melegek. Esetleg Riga es kornyeke, bar arrafele a meleg eleg relativ

Elsőre a görög csücsök jutott eszembe, de ha megnézed ezt a térképet, az alapján is lehetne erre következtetni talán. De alapból én is azt mondom, hogy Európában nincs olyan tengerparti rész, ahova úgy rá tudna borulni a hideg északról, mint New Yorkra.

Viharos szél tombol, nem ritka a 60-70 km/h lökés továbbra sem. Nem gondoltam volna, hogy délután még ilyen szeles idő lesz, hiszen ekkora már várható volt a szél mérséklődése, de nem hogy mérséklődne, még mindig gyakoriak a viharos lökések. Szanaszét hordta a szemetet, letört ágakkal is találkoztam. Végül ez a bolond szél még sem maradt el, noha nem 100 km/h közeli erővel tombol, de bőven elég ez a 60-70 km/h, hogy elviselhetetlen legyen.

Nem egészen így volt. Ezt a helyzetet ék-i hidegadvekció előzte meg a magasban is:

Link

Hogy utána sokáig képtelen volt dinamikusabb melegáramlás jönni, az is jelent ám valamit! Hiszen téli hideghullámaink többsége is hasonló: először egy aránylag rövid időtartamú erős lehűlés a magasban is, aztán inverzió, hideget konzerváló AC.
De nem kell velem vitázni, hiszen én is azt mondom, lehet erősen szubjektív, sőt téves is, amit írok. De társalgás keretében ezek szerintem megemlíthetők.
Amellett én a megfigyeléseimet minden esetben megpróbálom megmagyarázni. Viszont tény, hogy nem vagyok tanult meteorológus.
Ha valaki nem tart igényt az időjárási emlékeimre, abból fakadó véleményeimre, ne olvassa. A Metnet bizonyára gazdagodni fog, ha ezeket megtartom magamnak...

Kizárt. New York januári középhőmérséklete 0.3 °C. Ez talán hazánk legenyhébb részeinek átlagja. Nem tudom pontosan. Görögország tengerparti vidékén kizárt. Olaszország tengerparti részén sem tudok ilyen januári értékről. Milánóban is ennél enyhébb a január, 2.5 °C.

Azt is meg kell értened, hogy a látszat-szabályszerűségek nem igazak, szakmai szemmel hülyeségek, és így a MetNet-en sincs helyük. Épp ezért kérdőjelezi meg valaki másvalaki elméletét, nem azért, mert nem bírja nem elolvasni.
Ez is lehet, hogy nem az, ezért érdemes az ilyen ötletek alapján kutakodni valamerre. Lehet vannak telek, amikor sok télies epizód van Európa középső részén és vannak telek, amikor nagyon kevés, viszont ilyenkor is jellemzően csak olyan 1-2 hónapos időre tud beállni a nem téli idő (ezért nagy az esélye hogy két tél-támadással azért kimegy a tél). Emiatt úgy tűnhet, mintha annak nagyobb lenne a valószínűsége, hogy lesz két próbálkozás, mint hogy felemás lesz a tél, és az is lehet, hogy ez így igaz. De ezeknek a kérdéseknek a boncolgatását és megválaszolását nem lehet átugrani, megúszni.

Különben hol lesz a határ, ami még amatőr és nem tudományos és szakmai vagy megfér vagy nem? Esetleg Csengeri beférne ide? Dehogy.

Az elméletek viszont jó táptalaj összefüggések megtalálására, de tovább kell menni, keresni kell. Nekem is nagy elméletem volt a Balaton-effektus, 13 évesen, azaz hogy minden vihar megdöglik a Balaton felett, pláne Tihanyban, amiről kiderült, hogy van szakmai alapja (hűvös felszín kisebb hőfeláramlás, kevesebb nyári zápor zivatar), de nem alkalmazható mindig (frontnál, éjjel pl.). Ne állj le egy lépés után!

Várakozásommal ellentétesen, semmi különös nem történt felénk, szerencsére.
A Wgmax. 44.4 kph lett mindössze, ez is 12:37-kor jött össze.
De esett 9.3 mm csapadék, ami jó.

Valóban, szép hf mögötti sorozat-konvekció indult. Ha másfél-két hónappal később lennénk, most hópelyhek táncolnának a levegőben.
Az imént 11 fokra zuhant a T, szép!

Ezzel egyutt azert egy korrelaciot a nov es marciusi kh/csapadek/stb kozott lehet erdemes lenne megnezni, marmint atlagtol valo elteres tekinteteben.  Egyszer osszeirom, kiderul hogy 0.2 vagy 0.50001  
vagy a novemberi havazas es a marciusi havazasok kozott, hogy teliesebb legyen, stb stb. 

Ja hogy téli epizódnak tekinted azt, hogy hidegpárna van felettünk? Ami igazából egy nagy meleg anticiklon? De hát az nem téli... (Vagyis makrocirkulációs szempontból az alsó 600 méter mit sem számít).
45 év személyes tapasztalat nagyon sok és nagy érték, de 45 adat statisztikai szemmel semmi. Korrelációt ráhúzni szinte teljesen lehetetlen, pláne adatmágiával, a háttér és ok-okozat felvázolása nélkül. De megpróbálhatjuk azt is, csak akkor kellenek Télember kérdéseire a válaszok, hogy jól definiálhassuk az alapgondolatokat, és ugyanarról beszéljünk, ne másról (ez a célja a definícióknak, hogy ugyanarról tudjunk beszélni, nem pedig száraz rizsa és szőrszálhasogatás).
Szerény véleményem szerint az nem igaz és nem is létező jelenség, hogy "ha volt egy hideg a tél elején, lesz még egy majd a tél második felében".

Neked, mint tanult, tudós valakinek (szakembernek) nem kell hangoztatni, hogy a légkör működésében csak valószínűségek vannak, minden szabály alól van egy rakat kivétel. Az én megfigyeléseim is lehet, limitált érvényességű, sőt esetleg csak látszat szabályszerűségek. Azt sem tagadom, rossz megfigyelések is lehetnek köztük. Nem kötelező velem egyetérteni. Ha alapból tévesnek, értéktelennek tartod a megnyilvánulásaimat, ne olvasd el őket. Oszt' csókulom!
Ugyanezt javaslom Télembernek is.

Van Európában olyan hely, aminek olyasmi a klímája, mint New Yorké? Tehát annak ellenére, hogy tengerparton van, tud lenni nagyon meleg és nagyon hideg is, nagy havakkal. Esetleg Görögország Ék-i csücske?

Dörög. Gyönyörű volt ahogy besütött alá a nap, csináltam pár telós képet de sokat nem érnek sajna. Szerintem kerül kelet felé szokás szerint. 

Mi van azokkal az évekkel, ahol van “visszaköszönés” de nem volt előtte markáns fagyos epizód? Vagy volt ez utóbbi, de nem volt az előbbi. Milyen korreláció van az elmúlt 45 évben ezekre vonatkozóan?

Mod.

Akkor igen, de novemberben eleinte rendkívül csapadékos és szeles idő volt. 2004. november 19-én viharciklon által történt a Magas-Tátrában minden idők legnagyobb pusztító szélvihara, az orkán teljesen letarolta az erdőt. Különösen emlékezetes maradt az a november emiatt a tragédiai miatt is.

December első 3 hetében magas nyomású, fagyos, ködpárnás idő volt. A napfordulókor jött a nagy, tartós enyhülés, először ónos esővel, majd Szilveszter táján már üvöltő, enyhe atlanti szelekkel.

Neee, Rudi! Az egyetlen maritim hidegbetörési epizód volt, a mediciklon fázisig el se jutott. Pár nap volt csupán, pontosabban 3 napon belül visszafordult félblokkba.  Nem ilyenre gondoltam.
Közben itt szélrohamokkal nagyon szép "téli" zápor jött, a hőmérséklet 12 fokra esett.

Jól hangzik, és biztos van benne igazság is. De a dolog nem ennyire egyszerű. Jön a tél, de hiába van még hátra  belőle  2-2 és fél hónap, egyetlen igazi fagyos időszakot sem hoz. Hányszor láttunk már ilyet!
Én arról beszéltem, azt próbáltam kifejezni, ha a tél első felében volt már egy kifejezetten fagyos időszak, akkor a legtöbbször a második felében is kapunk ilyet. Még akkor is, ha az első fagyhullámot kifejezetten enyhe idők követik jó darabig. Ha a tél első felében csak tökölések vannak, akkor is lehet persze a második "félidőben" zimankó, de sokkal-sokkal kevésbé valószínűen. Ez az én sokéves megfigyelésem. Természetesen nem muszáj elfogadni.

2006-2007? Extrém novemberi hidegbetörés, hegyekben 10-20 cm hó, síkvidéken megmaradó hó. A tél többi részét még felidéznem is fáj...

Őszintén megmondom, én meg ezt az állítást nem nagyon értem. Illetve érteni vélem, és azt is, hogy valószínűleg elbeszélünk egymás mellett.
Azért gondolom, hogy valamennyire működhet az AO nyáron is, mert az alapmechanizmus, a hőkülönbség periodikus összegyűlése és kiegyenlítődése, és ennek makrocirkulációs megnyilvánulása, azaz a zonális és meridionális képek szintén periodikus váltakozása addig, míg van összegyűlő hődifferencia, működőképes kell legyen. Ez a légkörnek annyira alapvető fizikája, hogy sohasem "aludhat"  -szerintem.
Igaz, nyáron a hőkülönbség minimális, és lassan gyűlik össze, így a meridionalitásba fordulás ritkábban, szabálytalanabbul következik be, ill. a megfelelő makroképek sem olyan kifejezettek, mint a téli félévben. Azonkívül a polárfront is északabbra húzódik, a teknők emiatt sem nyúlnak olyan mélyre. Mindebből következik, hogy az AO index nyáron közel sem olyan erős indikátora a légkör alaphajlamának, mint télen. De hogy a fent írt működésből semmi se látsszon meg rajta, azt teljes tisztelettel, de képtelen vagyok elhinni.
A több hónapos görbék megfigyelésem szerint szinte mindig mutatnak periodicitást. Az aktuális görbéről pedig érdekes módon szinte ordít ez:

Link

2 kép ma délelőttről:
Link
Link

Kérdés 1.: Mit jelent számokkal, időtartammal definiálva a "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód"?
Kérdés 2.: Mekkora "az igen nagy valószínűség"?
Kérdés 3.: Ez az elképzelt "valóság" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?
Kérdés 4.: Ha nem volt ominózus "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód", akkor fagyos idő nélkül ment ki a tél?
Kérdés 5.: A "megismétlődés, visszaköszönés" milyen hőmérsékletet, milyen időhosszat jelent?
Kérdés 6.: A "megismétlődés, visszaköszönés" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?


Hirtelen ennyi.