Földtan
Szívesen, azt hiszem, mindenki számára érthetõbbé teszi a rengések sorozatát.
Kyodo hírek:
Az atomcsendegyezményt felügyelõ ENSZ intézet mérõmûszerei Izlandon detektálták a fukushimai erõmû kibocsátotta radioaktív részecskéket, irgalmatlan kis mennyiségben. Link Valószínû, hogy napokon belül a kontinensre is eljut a szennyezés nyoma.
Közben a spenót és a tej után a brokkoli és mángold is radioaktív a fukushimai körzetben. A tokiói zöldség nagybani piacon az eladók nyakán maradt a levélzöldségek jó része, mivel az emberek nem vesznek ilyesmit
A TEPCO a tengervíz erõmû közeli régiójának radioaktivitása kapcsán jelezte, hogy nem veszélyes az emberi egészségre, ám a határértéket jócskán meghaladja. Egyelõre nem tudni, hogy a halakra milyen hatással lesz (de ne feledjük, volt már a japánoknál halas mérgezés, igaz, nem radioaktív, "csak" higany: Link ), de mivel a halak akkumulálják a márgezõ anyagokat (is), így valószínûleg megváltozik kissé majd a japánok hozzáállása a hazai halak fogyasztásához...
Az erõmûtõl 330 méterre délre a tengerbõl vett minta kapcsán derült ki a víz szennyezettsége, amirõl tegnap írtam, a 126X érték. Másnapra ezen a ponton már csak 28X értéket mértek, ami arra utal, hogy felhígult a szennyezés és távolabbra is eljuthatott így. További mintavételezést végeznek távolabb is majd, 30 kmre az erõmûtõl, egymástól 10km-re lévõ pontokon, ennek az eredménye csütörtökre várható.
Az atomcsendegyezményt felügyelõ ENSZ intézet mérõmûszerei Izlandon detektálták a fukushimai erõmû kibocsátotta radioaktív részecskéket, irgalmatlan kis mennyiségben. Link Valószínû, hogy napokon belül a kontinensre is eljut a szennyezés nyoma.
Közben a spenót és a tej után a brokkoli és mángold is radioaktív a fukushimai körzetben. A tokiói zöldség nagybani piacon az eladók nyakán maradt a levélzöldségek jó része, mivel az emberek nem vesznek ilyesmit
A TEPCO a tengervíz erõmû közeli régiójának radioaktivitása kapcsán jelezte, hogy nem veszélyes az emberi egészségre, ám a határértéket jócskán meghaladja. Egyelõre nem tudni, hogy a halakra milyen hatással lesz (de ne feledjük, volt már a japánoknál halas mérgezés, igaz, nem radioaktív, "csak" higany: Link ), de mivel a halak akkumulálják a márgezõ anyagokat (is), így valószínûleg megváltozik kissé majd a japánok hozzáállása a hazai halak fogyasztásához...
Az erõmûtõl 330 méterre délre a tengerbõl vett minta kapcsán derült ki a víz szennyezettsége, amirõl tegnap írtam, a 126X érték. Másnapra ezen a ponton már csak 28X értéket mértek, ami arra utal, hogy felhígult a szennyezés és távolabbra is eljuthatott így. További mintavételezést végeznek távolabb is majd, 30 kmre az erõmûtõl, egymástól 10km-re lévõ pontokon, ennek az eredménye csütörtökre várható.
Az a legjobb benne, hogy az ember látja, hogy csoportokban pattannak ki a rengések, s szinte lüktetése van az egész sorozatnak. Érdemes lenne valami õrült zenésznek ezt hangokkal megjeleníteni, úgy is nagyon érzékletes lenne. (végül is zenész se kell hozzá, csak valami szgépes zeneszerkesztõ, amiben az egyes rengéseket külön hangoknak lehet megfeleltetni)
Az animált rengéstérkép is friss: Link
Javaslom bekapcsolni a kép jobb felsõ részén a "Sticky dots"-ot, ezzel a rengések helyén ott is marad egy kis pötty a térképen. A színek a fészekmélységet jelölik. AZ alatta lévõ lenyitható kis izével meg be lehet állítani a megjelenítendõ minimum erõsséget. A lejátszást a lista feletti kis nyilacskás gombokkal lehet gyorsítani-lassítani. A listán valamely elemre állva a kurzorral megmutatja az adott rengést a méret megjelenítésével együtt.
Palui, szívesen, ám ha tudom, hogy elfáraszt, rövidebbre fogom. Én nem merültem ki az írásától. :-))))
Javaslom bekapcsolni a kép jobb felsõ részén a "Sticky dots"-ot, ezzel a rengések helyén ott is marad egy kis pötty a térképen. A színek a fészekmélységet jelölik. AZ alatta lévõ lenyitható kis izével meg be lehet állítani a megjelenítendõ minimum erõsséget. A lejátszást a lista feletti kis nyilacskás gombokkal lehet gyorsítani-lassítani. A listán valamely elemre állva a kurzorral megmutatja az adott rengést a méret megjelenítésével együtt.
Palui, szívesen, ám ha tudom, hogy elfáraszt, rövidebbre fogom. Én nem merültem ki az írásától. :-))))
Utórengések éveken át vannak, még a berhidainak is volt közel 15 év után is utórengése. Egy ilyen nagy rengésnél sincs másképp. Azt is tudjuk, hogy a japán régió a világ egyik legföldrengásgazdagabb területe. Utórengésnek sztem azokat lehet venni, amik ugyanazon a törésvonalrendszeren pattannak ki, eddig a látottak 95%-a ilyen volt, a többi sima mezei rengés, ami a nagy nélkül is kipattant volna.
Azt, hogy mi szokványos, nehéz megmondani alig 200 év földrengés-méréssel a hátunk mögött. Míg a nagy rengések nyomait könnyen lehet követni a sziklák, talaj, stb. rétegeiben, annak nem sok nyoma marad, hogy egy x ezer éve volt nagy rengést hogyan követtek az utórengések, leginkább azért, mert nagyobb idõtávlatból a hatásokat nem lehet elkülöníteni. Arról ne is beszéljünk, hogy sosem ugyanaz a helyzet még egy adott helyen sem, hisz folyamatosan mozog a kéreg, lehetnek benne olyan különbségek, amik meghatározzák, hogy az adott kéregdarab alábukásakor mennyire csúszik vagy mennyire zökken-törik. A Szent András törésvonalnál végeztek olyan mélységi vizsgálatokat, amikkel a mélyben lévõ kõzetek víztartalmát figyelték a rengések összefüggéseiben. A víz még igen csekély mennyiségben is síkosítóként hat, de az, hogy egy adott kõzetréteg mennyi vizet tartalmaz, a keletkezési körülményeitõl függ nagyrészt. Persze egy óceáni lemeznél tök más a helyzet, csak a különbözõ befolyásoló tényezõkbõl akartam egy példát hozni.
Természetesen azt se lehet tudni, hogy a mai felszaporodott rengésszám minek köszönhetõ, biztos vagyok benne viszont, hogy rengeteg tanulmány születik majd errõl a rengésrõl az elkövetkezõ években s biztos, hogy iszonyú sokat tanulhatunk belõle!
Itt van egy állati jó modell a rengésekre: Link Tégla, smirgli, rugó + húzóerõ. A mozgást mérik és látható a tégla elmozdulásainak szeizmogramja, piszok látványos és egyszerû modell!
Azt, hogy mi szokványos, nehéz megmondani alig 200 év földrengés-méréssel a hátunk mögött. Míg a nagy rengések nyomait könnyen lehet követni a sziklák, talaj, stb. rétegeiben, annak nem sok nyoma marad, hogy egy x ezer éve volt nagy rengést hogyan követtek az utórengések, leginkább azért, mert nagyobb idõtávlatból a hatásokat nem lehet elkülöníteni. Arról ne is beszéljünk, hogy sosem ugyanaz a helyzet még egy adott helyen sem, hisz folyamatosan mozog a kéreg, lehetnek benne olyan különbségek, amik meghatározzák, hogy az adott kéregdarab alábukásakor mennyire csúszik vagy mennyire zökken-törik. A Szent András törésvonalnál végeztek olyan mélységi vizsgálatokat, amikkel a mélyben lévõ kõzetek víztartalmát figyelték a rengések összefüggéseiben. A víz még igen csekély mennyiségben is síkosítóként hat, de az, hogy egy adott kõzetréteg mennyi vizet tartalmaz, a keletkezési körülményeitõl függ nagyrészt. Persze egy óceáni lemeznél tök más a helyzet, csak a különbözõ befolyásoló tényezõkbõl akartam egy példát hozni.
Természetesen azt se lehet tudni, hogy a mai felszaporodott rengésszám minek köszönhetõ, biztos vagyok benne viszont, hogy rengeteg tanulmány születik majd errõl a rengésrõl az elkövetkezõ években s biztos, hogy iszonyú sokat tanulhatunk belõle!
Itt van egy állati jó modell a rengésekre: Link Tégla, smirgli, rugó + húzóerõ. A mozgást mérik és látható a tégla elmozdulásainak szeizmogramja, piszok látványos és egyszerû modell!
Ide is beírom hátha itt tud valaki ötletet adni.
Kedves Metnetesek! Segítséget kérek tõletek..
Unokahúgom most írja a szakdogáját és ezekben a témákban keres segít,könyveket vagy egyéb bármit: szennyezett talaj tisztítási módszerei (in situ, ex situ), és lehet fitoremediációs eljárás is.
Ha valaki tud segítséget adni ebben a témában nagyon hálás lennék, végigtelefonálta a pesti könyvtárakat de ott sem tudtak neki segíteni.
Kedves Metnetesek! Segítséget kérek tõletek..
Unokahúgom most írja a szakdogáját és ezekben a témákban keres segít,könyveket vagy egyéb bármit: szennyezett talaj tisztítási módszerei (in situ, ex situ), és lehet fitoremediációs eljárás is.
Ha valaki tud segítséget adni ebben a témában nagyon hálás lennék, végigtelefonálta a pesti könyvtárakat de ott sem tudtak neki segíteni.
Ezek a betonos mixer-kocsik valamit azért jelentenek.
Sajnos az én tudásom kevés ehhez, de lehetséges a szarkofág készítésének kezdete?
3035 hsz másolva URL:
Sajnos az én tudásom kevés ehhez, de lehetséges a szarkofág készítésének kezdete?
3035 hsz másolva URL:
Azt lehet tudni, hogy az utórengések (ha egyáltalán ezek még annak nevezhetõek) miért ennyire szétszórva, Japán partjai mellett mindenfelé pattannak ki? Gondolom nem szokványos, hogy ilyen mennyiségben legyenek jelen, egy nagy rengés után.
Csak remélni tudom, hogy ez a mai nap, nem egy nagy rengés elõrengései.
Ha hülyeséget kérdezek, vagy írok, szóljatok.
Csak remélni tudom, hogy ez a mai nap, nem egy nagy rengés elõrengései.
Ha hülyeséget kérdezek, vagy írok, szóljatok.
Valóban érdekes, hogy a tegnapi csendesedés után ma mennyire erõre kaptak a rengések.
Tegnap csak 7 db 5-ösnél erõsebb volt, két napja nem volt 6-os felett, ma pedig (eddig)
5.4 2011/03/22 16:05:50 35.748 141.624 30.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 15:49:29 39.240 142.344 33.2 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.8 2011/03/22 15:03:44 35.794 141.581 1.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 13:50:51 35.817 141.617 10.7 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.2 2011/03/22 12:56:27 37.050 143.992 35.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 12:04:08 36.256 141.408 33.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.6 2011/03/22 12:01:21 36.947 143.203 1.0 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.5 2011/03/22 11:21:39 39.789 143.139 24.8 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 10:19:01 40.344 142.531 20.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 09:44:30 39.863 143.436 15.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.4 2011/03/22 09:19:06 37.334 141.861 27.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 07:18:48 37.249 143.956 26.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 06:28:32 36.703 142.389 40.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 05:59:35 35.678 141.684 20.6 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 03:38:35 35.228 141.053 11.4 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 01:13:48 36.085 141.837 35.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
Tegnap csak 7 db 5-ösnél erõsebb volt, két napja nem volt 6-os felett, ma pedig (eddig)
5.4 2011/03/22 16:05:50 35.748 141.624 30.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 15:49:29 39.240 142.344 33.2 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.8 2011/03/22 15:03:44 35.794 141.581 1.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 13:50:51 35.817 141.617 10.7 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.2 2011/03/22 12:56:27 37.050 143.992 35.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.4 2011/03/22 12:04:08 36.256 141.408 33.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.6 2011/03/22 12:01:21 36.947 143.203 1.0 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.5 2011/03/22 11:21:39 39.789 143.139 24.8 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 10:19:01 40.344 142.531 20.5 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 09:44:30 39.863 143.436 15.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.4 2011/03/22 09:19:06 37.334 141.861 27.0 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
**6.6 2011/03/22 07:18:48 37.249 143.956 26.5 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.0 2011/03/22 06:28:32 36.703 142.389 40.7 OFF THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 05:59:35 35.678 141.684 20.6 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.9 2011/03/22 03:38:35 35.228 141.053 11.4 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
5.1 2011/03/22 01:13:48 36.085 141.837 35.9 NEAR THE EAST COAST OF HONSHU, JAPAN
Igen: 5.8 és 5.9 sajnos
Nagyon remélem, hogy sikerrel járnak a helyreállítással!
Nagyon remélem, hogy sikerrel járnak a helyreállítással!
Amikor már mindenki a csendesedésre számít, akkor jön egy ilyen rengésgazdag nap...
A 6,4-es epicentruma ráadásul csak 73km-re volt az erõmûtõl Keletre. Ezt nagyon megérezték ott is.
Egyébként a 6 felettiek óta újra volt két "majdnem" hatos...
A 6,4-es epicentruma ráadásul csak 73km-re volt az erõmûtõl Keletre. Ezt nagyon megérezték ott is.
Egyébként a 6 felettiek óta újra volt két "majdnem" hatos...
Az elmúlt 24 órában sajnos három, 6-os erõsség feletti rengés is volt a Japán térségben.
(6.6 - 08:18:47 h; 6.4- 10:19:05 h; 6.6- 10:44:29 h)
(6.6 - 08:18:47 h; 6.4- 10:19:05 h; 6.6- 10:44:29 h)
De igen, észrevettem a rekultivált területeket és nem nagyon tetszettek, de hát ízlések és pofonok. Ezzel azonban teljesen egyetértek: "A lényeges azonban az, hogy az ott élõk mit gondolnak errõl".
Az általad látott külfejtési front egy pillanatkép. Ez a fejtési front elhalad, a helye vissza lesz temetve, rendezve. Valóban nem szerencsés egy településtõl kõhajításnyira elhaladni e tevékenységgel, nemigen örül egyik fél sem ennek. Minden bizonnyal fel sem tûnt hogy nagy területek rekultiváltak, valamikor ezeken a helyeken folyt a lignitkitermelés, ma rendezett területek, nagyrészt erdõk borítják, helyenként újra mezõgazdasági termõterületté vált. Nem szeretem a telepített , monokultúrás erdõket, de jártam már néhányban. Egy ilyen rekultivációs erdõben rendesen felkiáltottam amikor egy - egy területen erdei fenyõt, vagy tölgyet láttam, alatta (õsz volt) sötét érdestinóru, világító tölcsérgomba, és más jellemzõ növények... Bányatavakat is rejtenek ezek az erdõk... Feltûnõen sok a vadnyúl , és a róka. Ez érthetõ, kedvezõ tagoltságú területek vannak az üregkészítéshez, a fiatalabb rekultivációk még nem is tömörödtek rendesen. Ha belegondolok ezeken a részeken ha nincs bányászat , most ringó búzamezõk , szõlõk, stb uralkodnak, talán az én bugrisságom hogy van ezekbõl éppen elég, az hogy ezek helyén most erdõs terület van számomra nem rontotta a környék arculatát. Számomra! A lényeges azonban az, hogy az ott élõk mit gondolnak errõl! Munkahelyeket teremt, iparûzési adót fizet, sok anyagi , egyéb egyéb juttatás kerül e településekhez, de ismétlem ebben nem vagyok kompetens, a helyiek értékelése a mérvadó. Biztosan van akinek csak a porterhelés jut.
.................
Legyen béke már!
Legyen vége már!
Link
.................
Legyen béke már!
Legyen vége már!
Link
Döbbenetesen közeli kép, lehet elemezni... Kinagyítva nagyon is sérült reaktortérbõl kiáramló tûz füstjére utal...
Ez most már tényleg nagyon érdekes. Soha nem hagyja már abba? Ennyi ideig pattog, ennyiszer, ilyen erõsségekkel, "összevissza" az eredeti epicentrumhoz képest. Jó lenne látni vmilyen grafikont az utórengések (már, ha mindegyik az) lefutásáról, idõ/erõsség függvényében. A magam szerény részérõl nem emlékszem ilyenre, persze ettõl még lehet, hogy máskor is volt már. Kész apokalipszis
Újabb, 5,7-es erõsségû földrengés rázta meg a japán Honsú sziget északkeleti partvidékét, többet között a fukusimai atomerõmû környékét is.
Amikor a villanyszerelést mesélték, mondták, hogy nem tudni, hogy a tûz esetleg rövidzárlat miatti-e, vizsgálják, ez volt tegnap. Azóta nem hallottam róla, de céges gépen nem is tudok hallani, itthon meg nem volt idõm rá, mert nem sokat voltam itthon....
Köszönöm, sejtettem, hogy idõjárási oka van a növekedésnek. Csak annyi idõm már nincs, hogy azt is ellenõrizzem, adott helyen épp esik-e, fúj-e. :-)
A mentés dolog miatt ne dolgozz többet, így, hogy tudom, már nem aggódom. Nyilvánvaló, hogy akkor kell csinálni, amikor viszonylag kevés olyan õrült bioritmusvesztett van a neten, mint én. :-)
A mentés dolog miatt ne dolgozz többet, így, hogy tudom, már nem aggódom. Nyilvánvaló, hogy akkor kell csinálni, amikor viszonylag kevés olyan õrült bioritmusvesztett van a neten, mint én. :-)
Ez már szerintem a keleties szélnek és az esõnek köszönhetõ. Ma estig még marad az esõ, és a keleties komponensû szél, nagyjából éjféltõl jön a változás. Ekkor megjön a hideg levegõ, északira fordul a szél, az esõ havazásba vált a tengerparton is.
Éjjel 2:10-2:15 környékén adatbázis-mentés van a szerveren, azért lassul be. Valamikor meg kell csinálni. (De talán még optimalizálhatok rajta egy keveset, hogy ennyire se legyen zavaró)
Éjjel 2:10-2:15 környékén adatbázis-mentés van a szerveren, azért lassul be. Valamikor meg kell csinálni. (De talán még optimalizálhatok rajta egy keveset, hogy ennyire se legyen zavaró)
A füstölgõ 3-as blokk: Link
A képet elnézve a 2-es és 4-es blokkból is száll fel némi füst.Hmm.....
A képet elnézve a 2-es és 4-es blokkból is száll fel némi füst.Hmm.....
Ellenben a több km2-es külszíni fejtések látványánál kevés fertelmesebb dolgot láttam életemben...megnéztem Guglin, megfelelõ idõjárási körülmények között még 1800 km magasból is látszana a detki bánya (ott van nem messze Gyöngyös, alapterületre kb. akkora mint a bánya). Azt meg végképp nem értem, hogy lehet pár száz méterrel lakott területek mellé építeni egy ekkora böszmeséget. Egy jobb focista simán bele tudná rúgni a bányagödörbe a labdát a helyi játéktérrõl. Az biztos, hogy arrafelé gyakran kell port törölni a lakásban...
A fekete füsttel kapcsolatban: A kialakult tûz, illetve az energia ellátás "helyreállítása" gyanúsan közel van egymáshoz idõben. Jó eséllyel valamiféle zárlat alakulhatott ki, és az erõátviteli és mûszer kábelek szigetelése gyulladhatott be. (Más anyagot nem nagyon tudok elképzelni.) (Amúgy ha ez igaz, akkor nem nagyon lesz áramellátás a 3.-asban. )
A fehér "füst" az iparban jellemzõen gõz... (Bármit is mond a "média"..)
A fehér "füst" az iparban jellemzõen gõz... (Bármit is mond a "média"..)
Tobb ezer tonna belocsolt viz utan, meg mindig langra tud kapni a tormelek?
Kyodo:
a 2-es fehér füstje gõz, a 3-as fekete füstje meg az épületben égõ törmelékek
(a tûzoltóvezetõ mpndta)
a 2-es fehér füstje gõz, a 3-as fekete füstje meg az épületben égõ törmelékek
(a tûzoltóvezetõ mpndta)
Na már van adat is az ijesztõ 1600X-hoz:
Data collected by an IAEA team show that radiation levels of 161 microsievert per hour have been detected in the town of Namie, Fukushima Prefecture, the officials said.
Data collected by an IAEA team show that radiation levels of 161 microsievert per hour have been detected in the town of Namie, Fukushima Prefecture, the officials said.
Tegnap éjjel is meg most is rohadt soká küldte el a hozzászólást, s külön megnyitva maga az oldal se jött be, már kezdett megállni a szívem...
Folytatják az áramellátós munkákat az 1-2-3-4 r.
Folytatják az áramellátós munkákat az 1-2-3-4 r.
Ébrednek a japánok. Link
A tegnap gözölgõ s füstölgõ reaktorok most is ezt teszik, amíg nem jönnek rá az okra vagy nem szüntetik meg, addig se nem locsolnak, se nem áramoznak tovább. De az 1-es r. már bekötve az áramba. (Kyodo)
20 km-re az erõmûtõl az IAEA szerint a sugárzás 1600X-osa a normálisnak (kyodo)
A tegnap gözölgõ s füstölgõ reaktorok most is ezt teszik, amíg nem jönnek rá az okra vagy nem szüntetik meg, addig se nem locsolnak, se nem áramoznak tovább. De az 1-es r. már bekötve az áramba. (Kyodo)
20 km-re az erõmûtõl az IAEA szerint a sugárzás 1600X-osa a normálisnak (kyodo)
Módosítanék : Nincs elõírt határérték feletti radioaktivitása. Ha egyszer külföldre beengedik....
Olvasnék borsodi vizsgálatokról is, lehet hogy helyenként világítanak az egerek a spájzban. Borsodban sajnos nagy divat volt kohósalakot használni építkezéseknél, ezek nehézfémtartalma, és esetleges sugárzása érdekes lehet. A kohósalakból salakbetont készítettek (pl.) ez a sóderbetonhoz képest könnyû, és megfelelõ szilárdságú. Továbbá izgalmas lehet az egyéb építõipari felhasználása ezen veszélyes hulladékoknak. Ismerek házaspárt akik mindketten rákosok, illetve sajnos már csak egyikük él. A házukban beépítésre kerültek hasonló anyagok, de pontosan nem tudom mik. Életvitelük csöppet sem volt kirívó. Persze lehet az egész véletlen is.
.......
A hazai széntüzelésû erõmûvek zömében már bezártak, hamarosan az utolsó elõtti Link is erre a sorsa jut. Vértesnek a kegyelemdöfést egy Kapolyi nevezetû lárva adta meg....
Él és virul, illetve utolsóként fog majd bezárni a mátrai erõmû ZRT. Alapvetõ különbség a többihez képest, hogy a fõ fûtõanyaga a hazánkban nagy mennyiségben gazdaságosan kitermelhetõ lignit, ezek már nem mélymûveléssel, hanem külfejtéses bányászattal vannak kitermelve. A lignit jóval fiatalabb a barna, és fekete kõszénnél. A paksi atomenergia után a második legolcsóbb, és 2. alaperõmû szolgáltató (Paks 40%~, Mátra 15 %~) A gazdaságosan kitermelhetõ lignit mennyisége meghaladja az emberi léptéket, 100 év körüli a jelenlegi (900 megawatt ) felhasználás mellett. Töredékét használjuk , mint a Németek, Csehek , Lengyelek..stb., ezen országok a lignitvagyon 20 - 50°%, míg Magyarország alig 10 % használja fel, pedig a kitermelés, felhasználás gazdaságossága kifejezetten jó. Visszatérve a témához a lignit elégetésekor keletkezõ pernyének (ami zagytárazókba kerül)nincs radioaktív tartalma, termékminõsítést nyert, külföldre is szállítható. A 20. oldalon található egy táblázat: veszélyes anyag kibocsátás: radioaktív
sugárzás aktivitás
koncentráció index (I) 1 alatt
Bocs, csak így tudom belinkelni: www.mert.hu/download/363/MERT_full%20indd_2.pdf
.......
A hazai széntüzelésû erõmûvek zömében már bezártak, hamarosan az utolsó elõtti Link is erre a sorsa jut. Vértesnek a kegyelemdöfést egy Kapolyi nevezetû lárva adta meg....
Él és virul, illetve utolsóként fog majd bezárni a mátrai erõmû ZRT. Alapvetõ különbség a többihez képest, hogy a fõ fûtõanyaga a hazánkban nagy mennyiségben gazdaságosan kitermelhetõ lignit, ezek már nem mélymûveléssel, hanem külfejtéses bányászattal vannak kitermelve. A lignit jóval fiatalabb a barna, és fekete kõszénnél. A paksi atomenergia után a második legolcsóbb, és 2. alaperõmû szolgáltató (Paks 40%~, Mátra 15 %~) A gazdaságosan kitermelhetõ lignit mennyisége meghaladja az emberi léptéket, 100 év körüli a jelenlegi (900 megawatt ) felhasználás mellett. Töredékét használjuk , mint a Németek, Csehek , Lengyelek..stb., ezen országok a lignitvagyon 20 - 50°%, míg Magyarország alig 10 % használja fel, pedig a kitermelés, felhasználás gazdaságossága kifejezetten jó. Visszatérve a témához a lignit elégetésekor keletkezõ pernyének (ami zagytárazókba kerül)nincs radioaktív tartalma, termékminõsítést nyert, külföldre is szállítható. A 20. oldalon található egy táblázat: veszélyes anyag kibocsátás: radioaktív
sugárzás aktivitás
koncentráció index (I) 1 alatt
Bocs, csak így tudom belinkelni: www.mert.hu/download/363/MERT_full%20indd_2.pdf
Megtalálták annak a 24 éves amerikai lánynak a holttestét is, akit a rengés óta minden lehetõséget megragadva próbáltak keresni a szülei. A lány Japánban, Ishinomaki városában tanított angolt. A lány a rengéskor a tanítványaival volt, akiket hamar elvittek a szüleik, majd amikor már nem volt benn egy gyerek sem, biciklin indult a lakásához, út közben érte a cunamiriadó szirénáinak hangja, majd maga a cunami is...
A lány 3 éve élt és tanított Japánban, a nagykövetség ma reggel értesítette a családot, hogy sajnos csak a holttestét sikerült megtalálni.
Ne feledjük, hogy még mindig 12000 eltûnt embert keresnek, valószínûleg nagy részüket sosem fogják megtalálni. :-(((
A lány 3 éve élt és tanított Japánban, a nagykövetség ma reggel értesítette a családot, hogy sajnos csak a holttestét sikerült megtalálni.
Ne feledjük, hogy még mindig 12000 eltûnt embert keresnek, valószínûleg nagy részüket sosem fogják megtalálni. :-(((
Na ez igaz, meg azért élõben a hajón átélni...hááát tele lett volna a fehérnemûm az biztos!
Azért durva ez így is, vedd hozzá, hogy a hajót meg is emeli a hullám, így inkább csak a lefelé menõ oldalon látni, mekkora volt (és ez nyílt vízen volt, nem a partnál). Aztán utána meg jönnek a következõk.
A hajóról nézve nem is tûnt óriásinak, mégis a szárazföldön mekkora pusztítást végzett..
Kyodo:
Az erõmû közelében a tengervíz 126,7X magasabb radioaktív jódot tartalmaz (a normál értéknél), a cézium mennyisége 24,8X. Arról korai lenne beszélni a TEPCO szerit, hogy ez miként befolyásolja a halászatot....
Este 7 órás (JST) sugármérési eredmények: Link
Az erõmû közelében a tengervíz 126,7X magasabb radioaktív jódot tartalmaz (a normál értéknél), a cézium mennyisége 24,8X. Arról korai lenne beszélni a TEPCO szerit, hogy ez miként befolyásolja a halászatot....
Este 7 órás (JST) sugármérési eredmények: Link
JST szerint este 9-ig 8805 halottról és 12654 eltûntrõl tudnak, mintegy 320000 menekült él alkalmi szállásokon. Miyagiban mostantól a megmenekült emberek ellátását helyezik elõtérbe, eddig a romok közti kutatás volt az elsõdleges. Sok helyen még mindig nincs tiszta ruhanemû, áram. Egyik menekültszálláson hiába kaptak megfelelõ mennyiségû mirelit készételt adományként, nem tudták megenni, mivel nem volt hogy megmelegíteni. Sajnos ez teljesen mindennapos dolog. Ezeken a területeken is igen sok az idõs, beteg ember, akik ápolásra, orvosi ellátásra, gyógyszerekre szorulnak, a legkeményebben õket érinti a katasztrófa.
Nekem úgyszint "belement" valami a szemembe a videónézés közben..
Az ember szíve szakad meg ezen állatok túlélésért folytatott küzdelme és élni akarása láttán.
Õk igazi harcosok!
Az ember szíve szakad meg ezen állatok túlélésért folytatott küzdelme és élni akarása láttán.
Õk igazi harcosok!