Bioszféra

A Mecsekben tömegesen kijött a vargánya.
Ma három óra alatt 9 kilót szedtem, de csak a legkeményebbeket szedtem le, minden mást hagytam ott. Kb. 30-40 kg vargányát láttam egy rövid, néhány km-es szakaszon.

Az "aznap" az esetek x százalékában valóban akár(!) kicsit sok idõ is lehet(!), de Janisch is leírta valahol (Börzsönyi kullancsfauna vizsglatok..?...),hogy a szöveti nyirokfolyadékból is szívesen elcsemegéznek jó néhány órát, mielõtt pl. kapillárist "fúrnának".

Vatter:Te a talajt, én a lombkoronát...lényeg,hogy a kettõnk nyakszögállás átlaga ki adja a középértéket

Láttam a "csokrot" futás közben a Tolmács-hegyi rakodó felé haladva, a vízelvezetõ árok és az áteresz mellett. Akkor Te voltál..
..a Nagy-Homlokot teljes ködben is érdemes "megtámadni", majd ereszkedni a túloldalon és a Koppány-nyereg elõtt be jobbra az északi oldali közelítõ útra, és vissza az öreg kocsányos tölgyig (Méhes(Mézes)-fa)...Különösen évszakváltó idõszakokban nagy élmény az északi-déli oldal különbsége.

Tardona környékén már van vargánya rengetegen voltak szedni.Én is szedtem bõven az utóbbi két napban.

A szaprofita gombákból van bõven, pl. piruló õzláb, nagy õzláb, cafrangos galóca, mezei szegfûgomba, valószínû óriás pöffeteg is elõfordul már, de még nem néztem meg a helyeimet, csiperkére is akadtam néhol... az étkezési szempontból kevésbé értékesek (értéktelenek) közül a porhanyósgombákból volt rengeteg, azt tényleg szinte kaszálni lehetett.
De egyébként csalódás volt a vasárnapi etap, végül nem szedtem semmit, inkább békén hagytam azt az egy szem vajtinórut... Most szabadságon vagyok másfél hétig, bejárom keresztbe-kasul a Bükköt, egy idõ után úgyis elõbújnak majd Ma kb. 4-5 órán át esett az esõ fenn, nem hiszem, hogy ne lenne hatása.

Áthelyezve innen: Társalgó (#48300 - 2016-07-27 17:18:13)

GOMBÁT az erdõben, látott már valaki? ... olyan szép esõkrõl hallok, és én bizony se Solymáron, se Cserhátszentivánon, se Nagyirtás - pusztán nem láttam... Pesthidegkút - Vöröskõvár tetején volt öt szem pöfeteg.

Egy jó húsos falat. Követ szürcsölõ legyecském.
Link

Hát igen, végül is véres hús. Akarom mondani véres kitin, vagy mi.

Aha. Rémlett, hogy volt róla szó, de lusta voltam rákeresni
Legdurvább kullancsokat a révleányvári tsz. Soma nevû kutyájában láttam, némelyik ~2 cm-esre volt már duzzadva. Amit tudtam kiszedtem belõle, erre nem megette az egyiket?!

Link

Úgy fest, nem kellenek napok a kullancs által hordozott betegségek átviteléhez: Link

"The conception that the tick has to be attached for 48 hours to inject the bacteria is completely outdated," she said. "There are studies that show that an attachment of 15 minutes can give you anaplasmosis,10 minutes for the Powassan virus, and for the different strains of Borrelia burgdorferi, we have no idea."

Szóval minél elõbb meg kell találni a kis mocskokat...

Meg kéne már nézni, de mindig csak a gombák... Ez egy átok, hogy az erdõben csak leszegett fejjel tudok járni.

Köszi, tisztában vagyok vele...
Csak épp, mint említettem, nálunk szinte csak(legalább is én így tapasztalom) a Tiszához kötik a kérészeket. Jogosan teszem hozzá, hisz Magyarországon szinte csak a Tiszában és pár mellékfolyójában élnek. Szóval olyat még nem hallottam és nem tapasztaltam hogy Sajóvirágzás. Pedig a jelek szerint ilyen is van.

Ez meg a Tisza wisconsini szakaszán: Link

Mivel a "kérészek" az állatok egy rendjét jelöli, ezért az általad elmondottak egyenértéküek a következõvel: a ragadozók zsákmányejtését Magyaroszágon általában a macskámhoz kötik, ezzel szemben tegnap az Állatkertben

A kérészek rövidke élete Magyarországon a Tiszához kapcsolódik általában. Ehhez képest tegnap este Miskolcon:
Link

Nagyirtás vá. kigyomlálva.

Szépséges volt a Juhász-rét a sûrû ködben... illetve, fölértem a felhõbe, Koppány támadás elmaradt. [esõ]

Ha valaki Nagyirtáson jár, a kerékpáros tábla (sárga) alól tépjétek már ki azt a 8 tõ embernyi parlagfüvet!
Múlt héten hazajövet elfelejtettem, és én nagyon allergiás vagyok, odafelé nem tudtam gyomlálni. Ha hétvégén feljutok megoldom... A vasútnál mindenki azt mondta, hogy az a Parkerdõé és gondolom félnek túllépni a hatáskörüket...

Még ez a rész eddig mentes volt, és nagy csalódás lenne, ha a kutyák/terepjárók/bringások széjjelhordanák (úgy tapasztaltam más védett területeken, az õ ösvényeik mellett terjed, talán mert "minibogáncs" magja van...) amerre látom, én tépni szoktam.

Rémes emlék, amikor a Nyugati kaldera-perem -túránk, 200 méter hosszan, embermagas parlagfûvel kezdõdött Nagybörzsöny határában, asztmásan kellett végig mennem! - azon a gyönyörû gerincen! - segítsetek!

De szépen megcsinálták a Nagyírtáspusztai állomást is. Köszi a képeket.

Képekben a megnyitó ünnepség
Link

De jó, végre! Valami hírt hallottam, hogy be fog indulni, de akkor megtörtént. Emlékszem, még a turistatérképeken is rajtahagyták a valóban jó kanyargós útvonalát, de sínek már a 90-es évek végén sem voltak meg ezen a szakaszon, csak a töltés-rézsü formáció látszódott.

Régen, amikor rendszeresen jártuk a Börzsönyt, sokszor nem az erdei utakon mentünk, hanem a síneken (akkor nem is közlekedett még Nagybörzsöny-Kistírtás-Nagyírtás között sem a kisvasút.

Jó szívvel ajánlom mindenkinek az új kisvasutat (Márianosztra-Nagyirtás) a Börzsönyben. A Szob-M. szakasz is klassz, a vasutasok gondossága és a Mária-kút vize is emlékezetes. Igazi retro nyitott kocsik, kéznyújtásra a fák, és a fönti új szakasz vonalvezetése csodás. Sok masszív patak-áteresszel, bár, majd egy SC után megnézném õket... Még a rézsûk kopárak, de a mély völgyek és a fiatalos erdõk szépek. Szombaton fönt a meleget sem lehetett érezni, bezzeg este itthon Pesten... az erdõn látszik a szárazság, a forrásokban sok a víz, a rétek szépségesek, a szél a gerincrõl majdnem elvitt.

Sirályok strandolnak: Link

Bele botlottam egy felvigyázó Hannibál árarcos szitakötõbe. Zsebbõl azonnali fotó.
Link

Szélbeporzás, de szeretik a méhek is a szõlõvirágot. illatozik ilyenkor a határ.

Jó, köszi. Csak ha már rajta matat, gondoltam arra is.

Ez inkább egy zengõlégy, a szõlõ meg úgy tudom szélbeporzású.

Szép napot, nyarat mindenkinek!
Volna pár fotóm, amit régen is szerettem volna elkapni.
A fürkész darázsról, aki igen fürge, és vetekszik a kolibrik szárnycsapásaival.
Különben hasznos rovar, eszi a levéltetveket, stb. és még beporzó is a virágoknál,épp a szõlõnél.
Link
Link
Még röptében, hátranyújtott lábakkal;
Link
És egy nyugodt elkapott jelenet;
Link

Otthon is beindult a gombaszezon, hétvégén arra jártam, nyomtam is egy kisebb "vadászatot". Elég sikeresnek bizonyult, lett vagy 3 kiló vargánya, meg még fél-1 kiló róka.

Már évek óta nem gombásztam vargányára, nagyon jól esett!

Régen nyaranta kiváló zsebpénz-kiegészítést jelentett. A rekordom 30 kiló vargánya/nap, az kemény volt fizikailag is.

Az volt, én csak fenyõgombának nevezem, ahogy több más fenyõhöz köthetõ tinorút is.

Délután még szedtem 1 db vargányát és egy halom rókagombát.
A mai mennyiség 0,61 kg vargánya, 0,75 kg rókagomba és 0,23 kg egyéb.

Esetleg szemcsésnyelû is lehet, avagy büdös galambgomba, kifejezetten ínyenceknek.

Sárga gyûrûs fenyõtinórunak nézem.

Jó termés!
A galócák közt a galambgomba fölött az a sárga milyen gomba?

Látom a kelgyók nem tétlenkedtek

Kezd beindulni a szezon: Link

Jó meleg volt tegnap, ma kissé visszafogott.Réteges felhõzet, 28 fok / 48% Rh. A rigók mondják még, de ha szárazul a légkör, elvonulnak hûvösre. A fuvolázó rigók szeretik a párás levegõt, gondolom 50% felett, hogy a gegájuk ki ne száradjon.

Ejnye...

Mai gombaszedés eredménye: Link
Szombaton szüleim 1,4 kg szegfûgombát szedtek.

Köszi az infót ( Floo nevében is )! Találtam már a képeken láthatóhoz hasonló gombát, de csak sebtiben néztem meg; most már oda fogok figyelni rá

Az lesz. Eléggé sokféle kalapszíne lehet a világos okkertõl az egészen sötét vörösesbarnáig. Nem tudom, a linkelt oldal honnan vette, hogy itthon nincs, mert semmi forrásmegjelölés nincs hozzá. Nálunk is termesztgették korábban, kivadult, illetve lassú terjedésben van a XX. század közepe óta Európában, bár tényleg ritka Magyarországon.

Ha lenne rá idõm egész szép szegfûgomba mennyiséget lehetne szedni a portámtól kõhajításnyira.... Szakítok azért egy fõzetre valóra idõt, amíg el nem szárad, vagy férgesedik.

Szarvas, Kákafoki holtág, hétfõ: Horgásztunk a stégen, egy vadkacsa pár vezette a pelyhes fiókáit. Nem félnek az embertõl, nemigen riogatja senki õket. Beúsztak a stég alá. Egy nagy loccsanás, panaszos hápogás, kimenekülnek. A négy fiókából csak három maradt. Csukaveszélyes helyre vezették a kicsiket a szülõk.

Kirepültek a rozsdafarkú fiókák. Véletlenül nyitva hagytam a kocsi ablakát, egy valahogy berepült, de kijönni már nem tudott. Kiszabadítottam, de már késõn: Telesz...ta a kocsit szélvédõ alatt. Hogyan fért ennyi egy ilyen kis madárba, nem tudom.

Érdekes... kalapszín más, mint az óriás harmatgombánál, spóraszíne viszont eléggé hasonlít, szóval elképzelhetõ, hogy valamelyik rokon faj... Nem tudom. Hátha jár erre egy nálam tapasztaltabb gombász

Találtam egy szántóföldön ilyen gombát Link Link
Óriás harmatgombának tûnik.
Ezt írják róla a neten Link
Most akkor?

Én egy ilyet néztem ki magamnak az erkélyajtóra. (Most is van, de már vagy 8 éves, nagyon csúnya szegény.)
Link

Végre süt a nap! Nyírom a füvet az udvarban, meg a közter. kocsibejárón. Két nappal elõtti lenyírás nõtt vagy 1 centit.
Közben szellõztetek, terasz ajtó nyitva, és sok nagytestû légy tódul befelé, (8 mm.+szárnyhosszal 1,2 cm.) pedig nincs semmi mosatlan edény, hulla a nagyszobában...

Tegnap a TV hírt adott arról, hogy toxikus algavirágzás fenyegeti Chile partjait.

A 90-es évek közepén történt ilyen toxikus algavirágzás a Chesapeake Bay-ben. Akkor bebizonyosodott, hogy a Pfiesteria piscicida alga elszaporodását a Potomac folyó vizében az a nagy mennyiségû tetracyclin szermaradék okozta, amely a termõföldekre kihordott baromfi trágyából mosódott be a folyóba. A folyó élõvilágának diverzitása ugrásszerûen megváltozott, és a toxin felszaporodása emberi megbetegedéseket is okozott.
Akkoriban még az USA és az EU is szabadon használta az antibiotikumokat az állattartásban. Az EU 2000-ben (a kibõvítése elõtt, csak a nyugati blokk), 22 ezer tonna antibiotikumot használt csak az állattartásban évente, plusz kb. ugyanennyit az orvoslásban. Ma már igyekeznek visszafogni a felhasználást, de pl. Ázsiában a szabályozás az európainál jóval lazább, és a hal- és kagylófarmokon is nagy mennyiségeket adagolnak
Link
a tengervízbe. A farmok terjedésével rohamosan csökken a mangrove erdõk területe, és a visszatelepítésük sem sikeres a megváltozott biodiverzitás miatt.
Ezer tonna antibiotikum egy köbkilométer (1 km3) tengervíz teljes baktériumflórájának a megsemmisítésére alkalmas. (Az emberi kórokozók között már 64-128 mg/l szerre rezisztensek is vannak, mialatt a környezeti mikroorganizmusok, fajtól/szertõl függõen 1,0 -0,03 mg/l adagra érzékenyek.) A regeneráció lassú, 6 évnél tovább is tarthat. A tengeri plankton és a talaj-rhizoszféra baktériumai ráadásul közösségeket alkotnak, amelyek 10-100 mikrobafajból – egymástól függõ, egymást tápláló fajokból – állnak. Ha a legérzékenyebb eltûnik, sérül a helyi tápláléklánc, pl. a talaj termõereje is károsodik.

A sor végén a korallok kifehéredése, a talaj elsivatagosodása áll: CO2 raktárak szûnnek meg, és károsodik a felhõk albedóját növelõ, tengerekbõl a ként a légkörbe juttató, dimetil-szulfid ciklus.

Igenis tehetünk a földi élet megóvásáért, ha kevesebb antibiotikumos cukorkát, és fertõtlenítõ szappant vásárolunk. (Tudjátok, a baktériumok 99,9%-át leöli, vagyis ha tápanyagtól nem mentes a felület, 120-240 perc múlva ugyanannyi lesz rajta, csak rezisztensbõl. Ha meg mentes a felület, jó eséllyel nem is volt rajta. A mûtõasztal legyen steril, de otthon a fürdõkád?)
és ne mondjuk, hogy az én hozzájárulásom kevés, inkább a szomszédokat is gyõzzük meg.

Mert a mikroorganizmusok tartják életben, és teszik lakhatóvá, a Földet.

Igen, úgy hívják azt az "utat" tényleg. De szép az a juhar is, milyen dús, egészségesnek tûnik.
Annyi érdekes és elhagyatott rész van a Börzsönyben (persze a Zemplénben is, csak azt kevésbé ismerem), pedig milyen pici "vulkán maradvány", bár állítólag 1500 méter körüli vulkán lehetett..
Szóval annyi érdekes (számomra ez azt jelenti, hogy egyedi, az átlagos erdõképtõl - ha úgy tetszik - elütõ, emlékezetes, jó hangulatú, vagy akár kicsit félelmetes (inkább izgalmas)) területek vannak a Börzsönyben.
Ha nem haragszol, leírnék pár ilyen helyet, (mert szerintem Te ismered annyira a Börzsönyt, hogy tudjad melyik területek ezek) amik bennem ezeket az érzéseket keltették:

- Tehát a Kámor keleti lába;
- A Kámor északi lejtõje és a Csánki-kert és Faragott-kúti kaszáló környéke (ezt most a térképrõl nézem, mert a névre nem emlékeztem, de nagyon bennem maradt az, hogy hol is van a térképen);
- Málna-bérc, Kis-Mána (innen van az avatarom), ott van egy kis tisztás is;
- Csehvár
- A Verebes kaszálótól dél fele megy egy földút végig a keleti gerincen (hát ez az egyik kedvencem);
- Fagyosasszony-Zálogbérc (Húúú);
- Igazából a Nagyírtás és a Pogányok közti rész úgy ahogy van egy kincs;
- Drinó patak völgye;
- A Kék háromszög jelzés a Kis-Hideg hegytõl a Pintér bércig;
- A Bányapusztai kis házikó padjánál elkölteni az elemózsiát;
- A Rakodótól nem a gerincen, hanem a Csóványos Dny-i, Ny-i oldalán végigmenni az úton;
- Három hársi "kitaposott magas füves" út;
- Várbükk (itt kértem meg a feleségem kezét);
- Salgóvár;
- A Hegyes hegy (ahol van egy átjátszó antenna? is Nagybörzsönytõl északra) nyugati, iszonyatosan dzsumbujos lejtõje (valószínûleg itt szõlõ lehetett és elvadult, akácossal, stb.), na ez kicsit félelmetes rész;
- Mána-bérc, Pogányvár;
- Drégelyvár;
- Honti-szakadék és környéke;
Ennyi jutott most eszembe..

Szia Bubu.
Az írisz görögül szivárványt jelent, ezért nevezte el így õket Linné. Szinte minden színben fellelhetõk. Nálam hozzávetõlegesen 25 különbözõ magas szakállas nõszirom szokott virítani. Napokon belül itt is indul a móka. A nemesítõk nem tudnak leállni. A mai napig folyamatosan jönnek az újabb fajták, röhejes fantázinevekkel.

A Sági út,Törökasszony útja elég hosszan kanyarog a Pénzásási-nyeregeig és biztos akad jó néhány jellegfa, hagyásfa az út mentén, így ez látatlanban elég nehéz találós kérdés . Inkább kocsányos tölgynek, vagy öreg csernek gondolnám, régi legelõ erdõk hírmondóiként.
Vagy egy-egy barkóca berkenye, mert az is akad arrafelé.
A molyhos tölgy alapvetõen a virágos kõrissel alkot társulást, fõleg a Dél-Börzsönyben, de ott alacsony növésû, kis termetû fák.
Szerintem minden szabad állásban növõ, nagy termetû idõs, koros fa gyönyörû!
Egyik kedves juhar a Zemplénbõl.
Link
Szerencsére a magyar erdõk, minden tudatos félretájékoztatás ellenére, nem szegények ezekben a régi erdõket idézõ, tiszteletet érdemlõ öreg fákban.

Kék (kerti) nõszirom: Link