Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276576 - 2015-05-26 15:44:0

"az áramlási muszterek gyakorisága (legalábbis a nyári félév tekintetében) valóban megváltozott az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ kb. 20 évhez képest" - Ilyenrõl szó se volt, és nem is errõl szólt az eszmecsere. Ezzel egyet is értek, a mostani idõszak kezdetének pedig 1992-t tekintem.
"A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így? Ha már itt tartunk, és a szélsõséges csapadékviszonyok következményei a meridionális jelleg túltengésének, akkor azt mivel magyarázod, hogy az 1970-es években több volt a szélsõséges csapadékú hónap?

Ami a szorulás-hasmenés vitát illeti, megírtam gondolataimat a visszatekintõbe: Link

Sokszor úgy érzem, hogy neked az ókorba kellett volna születni. Ott kiültél volna egy pohár borral az olajfák alá és lehetett korlátlanul mindenféle bizonyítás nélkül elmélkedni, filozofálni a világ dolgairól.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276559 - 2015-05-26 13:08:05)

Bevallom, az elején tényleg nem értettem. Most már világos. Viszont úgy látom, hogy ez a hosszadalmas vita nagyon félresiklott. Amit Floo a "szorulásról és hasmenésrõl" szokott hangoztatni, az nagyon frappáns ugyan, de talán nem a legszerencsésebb módja az éghajlatingadozás demonstrálásának. Az aszályos és az árvizes idõszakok gyakori váltakozása a múltban is egyik fõ jellemzõje volt éghajlatunknak.
De Floo-nak mégis igaza van. Annyiban legalábbis, hogy az áramlási muszterek gyakorisága (legalábbis a nyári félév tekintetében) valóban megváltozott az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ kb. 20 évhez képest. Határozottan gyakoribbá váltak az alig áthelyezõdõ, vagy stagnáló légköri képzõdmények, csigalassúsággal haladó, vagy veszteglõ frontok. Ennek közvetlen okát az alacsony nyomású teknõk dél felé való túlnyúlásában, a jet nagymértékû meanderezésében, azaz a meridionális jelleg elõretörésében látom ( és látja Floo is. Persze kérdés marad, mi volt elõbb: a tyúk vagy a tojás?)
Hogy a Közép-Európában beragadó, és ott özönvizet okozó ciklonok valóban gyakoribbá váltak az elmúlt néhány évtizedben, azt jól mutatják a többször jelentkezõ, minden rekordot megdöntõ dunai zöldárak.
A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei. Ezen tehát nem érdemes sokat rugózni, körmönfont statisztikai elemzéseket végezni. Inkább közvetlenül kellene rátekinteni a dologra, átnyálazni a múltbeli szinoptikai térképeket. Tudom, ez igen nagy munka, hiszen több ezer térképrõl van szó. És a meridionális és zonális, meg a sok átmeneti kép értékelése sok szubjektivitást hordoz, az eredmény pedig csak üggyel-bajjal számszerûsíthetõ. Mégis, véleményem szerint valahol itt kéne kapirgálni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276547 - 2015-05-26 09:57:42)

Kár, hogy elsikkadt Váralja szélsõségmentesítõ grafikonja felett a vita, pont egy igen méretes félreértés közepén, pedig igen szemléletes a dolog. Floo és Thermo többszöri magyarázat ellenére nem érti az idõintervallumot, és ezért rossz következtetéseket von le...
"4 db 24 honapos idoszak osszesen nem volt 2011 ota." írja Floo, de az idõszakok nem úgy épülnek fel ezen a grafikonon, hogy 2011.01-2012.12; 2013.01-2014.12 HANEM:
2011.01-2012.12; 2011.02-2013.01; 2011.03-2013.02; 2011.04-2013.03 stb.... így érthetõbb?? Máris összejön nem 4 hanem sokszornégy 24 hónapos idõszak.
(bocs hogy elõhoztam megint, érdemes lenne ezen polemizálni, de amíg ez sem megy át nem érdemes... )

A Kelet-Mecsek csapadékviszonyai az 1901-2013-as idõszakban: Link www.varaljamet.eoldal.hu/file/58/szakdolgozat_szentes_oliver.pdf

Ez a szakdolgozatom, bárki, akit érdekel a téma nyugodtan megtekintheti.

"Top scientists start to examine fiddled global warming figures"

Link

Az Isten se tudja már, mi az igazság...

Én is észrevettem a tartósan magasnyomású, hosszasan nyugodt, hidegpárnás téli idõszakok hiányát.
De itt még csak néhány szezonról beszélhetünk, hiszen pl. legutóbb 2011 novembere(!) tipikusan ilyen idõt hozott. Szóval, ebbõl messzemenõ következtetést levonni nem szabad.
Én inkább arra tippelnék, hogy az egyébként nagyon gyakori huzamos hidegpárnás idõszakok a következõ telek valamelyikén majd csõstül kerülnek ismét elõ.

Így van, a nyarak középhõmérséklete ugrott meg látványosan az anticiklonos helyzetek miatt, eközben a téli idõszak középhõmérséklete alig emelkedett.
Visszakeresném ahol kiszámoltam, de nincs rá idõm.
Nagyon rossz hogy nem lehet név szerint rákeresni a hozzászólásokra
Viszont érdekes, hogy a téli anticiklonos helyzetek megszûntek, amik hidegpárnával, két-három hetes folyamatos faggyal jártak és jól levitték az átlagot.
Sajna most nincs idõm tovább fejtegetni.

Észak-Amerikában mindig nagy szerepet játszottak a meridionális légmozgások. Földrajztudományi közhely, hogy ezen kontinens keleti és nyugati partvidékének észak-dél irányú hegyláncai, ezek között a sík középsõ sáv nagy teret nyújt egyrészt a sarki, másrészt a szubtrópusi légtömegek expanziójának.
Amellett a grönlandi örökös "jégszekrény" biztosítja azoknak a hidegtömegeknek a létrejöttét, felhalmozódását, melyek Kanada és az USA rendszeres téli hideghullámait okozzák.
Ugyan nem minden szezonban olyan drasztikusak a blizzardok, mint az elmúlt és fõleg az elõtte való télen, de emlékeim szerint a 70-es, 80-as években sem volt ritka Észak-Amerikában a szélsõséges fagyhullám.
Európa geográfiai helyzete a fentinek éppen ellenkezõje, nem csoda hát, hogy az öreg kontinensen egyáltalán nem minden télen alakul ki számottevõ hideghullám. Más kérdés, hogy kontinensünk keleti felét némileg kárpótolja a szibériai téli hideg AC közelsége, hatása.
Elõzõ hozzászólásomhoz annyit még hozzáfûzök, hogy a 70-es évek nyarainak gyakori félblocking felállásainál Nyugat, Délnyugat-Európában anticiklon helyezkedett el, melynek keleti peremén hûvös óceáni légtömegek áramlottak ény-ról térségünkbe. Ennek az anticiklonnak az Ibériai-félsziget a centrális területébe, részben már a hátoldalába esett. Spanyolország déli, valamint belsõ területein nem volt ritka a 35-40 fokos maximum, míg nálunk nemegyszer 25 fok alatti, esetleg csak 20 fok körüli nappali hõmérsékleteket mértek.
A mostanában igen gyakori "szupernyáron" a teknõ hátoldali Spanyolországban van 25 fok körüli, mérsékelt felmelegedés, míg a teknõ elõoldali, észak-afrikai forró légtömegekkel elárasztott Közép-Európában röpködnek a 35-40 fokok. Azt hiszem, ez pontosan mutatja a meridionális túlsúlyú, hõhullámos nyár lényegét.

Valószínû, hogy a meridionális jellegõ áramlás felerõsíti a kontinensek övezetességre gyakorolt torzító hatását is. Ennek ekletáns példája az amerikára krónikusan rászakadó hideg.

Bizony könnyen lehet, hogy az egyik "nagy kutya" csakugyan itt van elásva. (Ezzel azonban egy percig se tagadom, hogy az üvegház-gázok, elsõsorban a széndioxid, mennyiségének növekedése hatással lehet a légkör viselkedésére. Csak nem olyan szimpla, "faékes" módon, ahogy azt képzelni szokás)
Szóval, szerintem ott van az eb elhantolva, hogy az átlaghõmérséklet emelkedésében a legnagyobb szerepet nálunk a nyári hõségidõszakok gyakoriságának, tartósságának, erejének a feltûnõ növekedése okozza. Igaz, volt az elmúlt 10 évben néhány kirívóan enyhe tél, de több, átlagoshoz közeli, vagy annál kissé hidegebb tél is akadt a közelmúltban. Viszont -példának okáért- hûvös júliusra nemigen emlékszem ezen idõ alatt, sõt, június-augusztusra se nagyon. Olyannyira feltûnõek ezek a vad nyári hõhullámok, hogy a magam számára elneveztem az ilyen forró heteket "szupernyárnak, ötödik évszaknak"
Ezek közvetlen oka pedig bizonyosan nem a globális felmelegedés, hanem éppen a meridionálisabbra változott makrocirkuláció. Ugyanis a zonálisabb idõszakban (70-es évek) a kisebb meridionális hajlamnak köszönhetõen a jet nem meanderezett annyira mélyre, így kisebb amplitúdójú teknõk képzõdtek, melyek éppen ezért gyorsan áthelyezõdtek nyugatról keletre. Néhány napos elõoldali szituáció után az esetek döntõ többségében hátoldalra kerültünk, és félblocking-szerû áramlási képek biztosították a hûvös óceáni légtömegek gyakori betörését a kontinens középsõ részére.
Mit láttunk ezzel szemben az elmúlt években? A tõlünk nyugatra képzõdõ teknõk mértéktelenül megnyúltak dél felé, áthelyezõdésük pedig szinte megszûnt. A hûvös légtömegek az atlanti partok mentén dél felé tartottak, míg hozzánk a teknõ elõoldalán forró, száraz észak-afrikai légtömegek érkeztek, méghozzá tartósan.
Kérdésként felmerülhet, vajon a nagyobb meridionális hajlam miért nem jár a telek érezhetõ hidegebbé válásával. Erre talán azt lehet válaszolni, hogy a meridionális légkörzéstípus nem jelent automatikusan hideget térségünkben a téli hónapokban. Nagyon gyakori ilyenkor, hogy a mélyre nyúló teknõ az Atlanti-óceán felett jön létre, míg Kelet-Európában magasnyomású gerinc helyezkedik el.
Ilyen felállásban tartósan, ismétlõdõen igen enyhe légtömegeket kaphatunk délnyugatról, ahogy azt a 2013/14-es, és részben a 2014/15-ös tél mutatja.

A klíma modellek, kutatás soha nem fejlõdnének, ha nem fektetnének bele munkát, anyagiakat. Nem ezzel van a probléma ! Abban látom az óriási gondot, hogy ezeket a kutatási eredményeket már "globálisan" benyalják, iparágak épülnek rá. Egy szakember nyilvánvalóan tisztában van e prognózisok buktatóival, de mégsem halljuk , sõt egyáltalán nem halljuk azt hogy ezeket a prognózisokat erõs fenntartással kell kezelni. Itt kezd bûzleni a dolog!! Mert mit is adnak közre? Egy elégtelen adatokból számolt prognózist. Vicc. Nem a munka, mert itt tart a tudomány, hanem az a vicc ahogy beszipkázza a sok korlátolt. Egy az egybe, ahogy kilökik, a média még hozzá hiszterizálja a magáét , és kész a középkori életérzés, a megfoghatatlan rettenet. Mert boszorkányok pedig vannak ugye ?....
Kb. annyira érdemes komolyan venni a "2050 - ben 4 fokkal melegebb lesz a földi átlaghõmérséklet " , mint ha valaki gazdasági, vagy pénzügyi elõrejelzéssel akarna traktálni bennünket, - szvsz.

A hõmérséklet ahogy Joe is írta, érdekes ebbõl a szempontból.
Ugyanis a légkörnek nyilván van egy hõpotenciálja, ami nem biztos hogy 1900-2000 közötti idõszakban volt a legmagasabb szinten, hanem olyan idõjárás típusos sorozatai voltak, ami nem hozta ki a legmelegebbet.
Meg a mostani sem biztos hogy a legmelegebb, de olyan idõjárási alaphelyzetek vannak 20 éve, amik magasabb átlaghõmérsékletet eredményeznek.
Nyilvánvaló, ezt tudtuk, hogy a zonális idõszak átlaghõmérsékletileg nem a legmelegebb, lehet hogy elõtte meg a kettõ keveréke volt, most meg a zonális ellentéte, szinte teljesen meridionális.
Ezek szerint a meridionális idõszak ennyivel magasabb átlaghõmérsékletet eredményez mindenféle emberi behatás nélkül.
Mert ha az 1960-1990 közti hidegebb idõszak sem az ember hatása (amikor már érzékelhetõ volt azért a légszennyezettség, legalábbis gondolom jobban mint 1916-ban, mégsem emelekdett, hanem csökkent a középhõmérséklet), így a mostani melegedésben sem feltétlen játszik szerepet a légszennyezettség vagy bármi külsõ hatás.
Ilyenkor lenne érdemes utánanézni, hogy azokban a zonális években, amikor magasabb átlaghõmérsékletû év volt, akkor jellemzõen a zonális jelleg maradt-e meg csak magasabb hõmérsékleten zajlott-e, vagy akkor epizõdjelleggel meridionális év volt-e!?
Már persze ha az idõjárás követi a naptárt, mert lehet márciustól októberig meridionális volt, a többi maradék hónap meg zonális, aztán kijött átlagosra a hónap, vagy épp az év fele ilyen volt a másik fele meg másmilyen.
Mert ha csak a drasztikusan meridionális jellegnek köszönhetjük a középhõmérséklet emelkedését, akkor a klímakutatók a szén-dioxidos meg mindenféle emberhatásos elméleteikkel elmehetnek oda ahova valók.
Ugyanis pont most néztem meg, mivel 1992 környékén váltott a zonálisabb idõszak meridionálisba, megnéztem onnan kezdõdik-e a drasztikusan melegebb évnek sorozata.
És bizony onnan!
A nagykanizsai állomás ugyanazon a helyen van már 35 éve, megnéztem 1992 elõtti 10 év átlagát az 1992 utáni 10 évhez képest.
Több mint 6 tized a különbség az 1992 utáni 10 év javára.
Persze ez tutiempo-s adatsor, nem megbízható meg blablabla, de az omsz 100 éves adatsora is 1992 környékén kezd emelkedni.
Úgyhogy lehet itt egy marhanagy kutya van elásva....nem is olyan mélyen!

"Egyrészt a megnövekedett felszín miatti erõsebb kisugárzással."
Természetesen nem a felszín növekedik, hanem annak hõmérséklete.

Bocsánat, a lónak négy lába van, mégis megveri a szódás
Link

Az elsõ linked nem mûködik! A Vosztoki grafikon érdekes. Ezek nem a teljes Milankovics-ciklusok?

Az oxigénizotópos hõmérséklet meghatározást bár egyöntetûen elfogadott módszer, én úgy tudom, hogy azzal az elõfeltevéssel mûködik csak, miszerint a sarkvidékek légköri cirkulációja jelentõsen nem tért el a maitól. Tartok tõle, hogy ez az elõfeltevés nem feltétlenül teljesül. Tehát fenntartásokkal kell kezelni az O 18-as alapú grafikonokat is.

Hogy mi lesz? Ezt nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, hogy van e egyáltalán kritikus pont.
A melegedéssel egyidõben pl. felerõsödnek a hûtõ folyamatok is. Nõ a Föld teljes energiavesztesége. Egyrészt a megnövekedett felszín miatti erõsebb kisugárzással.(A kisugárzás mennyisége a hõmérséklet változás negyedik(!) hatványával arányos) Másrészt a megnövekedett párolgással. Tudom, hogy így nõ a felhõképzõdés által leadott hõ is, viszont az össz. energia mérleg mindenképp negatív lesz.
Ha már párolgás. A párolgás hõ az olvadáshõnek is sokszorosa. A levegõ fajhõjének több. mint 2000×-ese. Ami annyit jelent, hogy kb. 4,5mm víz elpárolgása a teljes felette lévõ levegõoszlop 1°C-os hõmérséklet-változásával egyenértékû. Ebbõl is látható, hogy csak a légkör nedvesség háztartásának minimális változásával is micsoda hõmérséklet változás idézhetõ elõ.

És akkor felvethetjük, hogy ismerjük e a Föld által termelt geotermikus energia kibocsájtást. Szinte semmit nem tudunk az óceánok fenekén zajló folyamatokról. A kéreg alatti folyamatokról nem is beszélve. A sûrû közeg miatt ezek esetleg csak lassan és késleltetve fejtik ki hatásukat a légkörre. Lehet, már ott rejtõzik a tenger fenekén a jövõ, csak épp nem tudunk róla.

Hitetlenségem miatt utána számoltam, de az érték nagyságrendileg helyes
A klímában szerintem a víz/jég folyamat által oda-vissza pufferelt folyamat jelentõs, de van egy még jelentõsebb: Az átlag vízborítottság, ami a teljes bolygóra számolva 2600 m körüli. Tömege kb. 260-szorosa a légkör tömegének, fajhõje kb. négyszerese, ami összességében kb. 1000-szeres hõtároló - akár pufferelõ - kapacitást jelent bármiféle idõben korlátos anomáliával szemben.

Mániákusan õrzöm évek óta a következõ linkeket, A Metnet-rõl :

Az elmúlt 5 millió év:
Link

Részletesebben az elmúlt 420 ezer év:
Link

Kérdések:
- Mi okozta a kb. 3,5 millió éve kezdõdött változást az éghajlat stabilitásában?
Tipp: Geológiai, lemeztektonikai, hegységkiemelkedési okok miatt változtak meg az óceáni áramlatok, a légkörzés, irány, hõtranszport? A korábbi, 2 °C-t meg nem haladó ciklikus klímaváltozások, amit esetleg rá lehet fogni Földünk pályájának, tengelyirányának ciklikus változásának hatására az utóbbi 3,5 millió évben folyamatosan növekedve elérték a 9-10-12 °C-ot, miközben az átlag is szemre 4-5 °C-kal csökkent, meglehetõsen lineárisnak tekinthetõen.

- Mi okozza a glaciálisok végén a hirtelen, drasztikus felmelegedéseket? Mi ellensúlyozza, mi szünteti meg a néhány tíz-száz év alatt a lehûlést generáló hatást? Ez a hatás miért volt gyenge, vagy inaktív a glaciális nagy részében? 4 - 5 millió évvel ezelõtt miért védte meg a Földet az eljegesedésektõl?

Nehezen tudnám elképzelni, hogy Napunk mûködése az utóbbi 3,5 millió évben vált volna annyira ciklikussá, hogy Földünkön ekkora hatást váltana ki.

A mindenféle jégbe fagyott globális hõmérséklet - CO2 koncentráció együttfutásról, amit többen beszerkesztettek hozzászólásaikba a kapcsolatot igazolandó, CO2 felmelegedést generáló hatásáról, emlékeim forrása valószínûleg ismét a Metnet: A CO2 szint változása néhány évtizedes késéssel követi, nem pedig megelõzi a globális hõmérséklet változását. Ennek egy jó magyarázata lehet, hogy a felszíni hõmérséklet globális hõmérséklet emelkedését követi az óceánok felmelegedése, ami, ha eléri a felszínhez legközelebbi metánhidrát üledéket, ami csak nagyon alacsony hõmérsékleten stabil, felszabadul a metán, ami a légkörbe kerülve kémiai-biokémiai reakciók során CO2-vé alakul. A CO2 nem egy billenõ kapcsoló: ha az lenne, mint ahogy a média sulykolja, a korábbi felmelegedési ciklusok során érdekes dolgokat produkált volna. Pártízezer évente kihalt volna a Földön az élõvilág.

Szerintem klímakutatással - elõrejelzéssel az elõbbiekben feltett kérdések megválaszolása után szabadna csak foglalkozni. Ezek megválaszolása nélkül a klíma elõrejelzés csak megélhetési kutatók biznisze, akik azt számolnak ki, amit a megrendelõ igényel.

Szerk: Bármelyik oldalon.

Fizika törvényei szerint, a melegedés döntõ részét elnyelik az óceánok. Egyelõre. Ezzel együtt, szignifikáns a melegedés a légkörben is, már most is, mi lesz ha a vizek elérnek egy kritikus pontra...

Én mindig is furcsállom, mikor a felmelegedés kapcsán csak a légkör kutatásával foglalkoznak.
Szerintem mindannyian ismerjük a fizikából a fajhõ fogalmát. És arról is fogalmunk lehet, hogy maga a légkör mennyire elhanyagolható tényezõ a földön a hõtárolás szempontjából.
Hasonlóképpen tisztában lehetünk az olvadáshõ fogalmával is, és ezzel együtt azzal, hogy a várható jégmennyiség elvolvadása mekkora hõelvonással járhat a föld felszínén. Gyors számításom szerint, amennyiben az olvadás az összes hõt a levegõbõl vonná el, 5cm tengerszint növekedéssel járó olvadás globálisan a levegõ 1 °C-os csökkenésével járna.

Mielõtt tovább mélyednétek az okok boncolgatásába az elhantolt eb helyének tekintetében: Viharkém linkjét
Link
alaposabban megnézve úgy látszik, hogy az anomália legnagyobb része az Ohotszki és a Bering tengeren jelentkezik. Az Atlanti régió jégborítás-anomáliája szerintem bõven belefér a szokásos ingadozásba.

Fogalmam sincs hol van már régen, legalább 4-5 éve olvastam, de ha nagyon sok idõm lesz megpróbálom elõkeresni valahonnan.

Ennek megvan még a linkje? Kíváncsi lennék a cikkre

Orosz tudósok úgy nagy vonalakban ugyanezt várták több éve egy tanulmányban.

Szerintük 2050 körül egy kis jégkorszak kezdõdik, mely akár néhány évtizedig ( kb. 30-40 év ) is eltarthat.

Egyébként szerintem döntõ jelentõsége van az óceánok SST-inek a különbözõ térségekben. Az egyik legerõsebb légkörre ható kényszer az óceánoké, azok felszíni hõmérsékleteié. Érdekes, hogy ezt a területet nemigen kutatják. Vagy nagyon is...

A gondolatmenet helytálló. Ettõl függetlenül, vagy ahogy tetszik, ezzel párhuzamosan a sarki hidegbázis mennyisége is csökkenhet és szerintem csökken is. Empirikusan megerõsítésre került az a feltevés is, hogy a sarkvidék felmelegedésével maga a hõkontraszt is csökken a poláris és a mérsékelt öv között. Kérdés, hogy az egyre jobban elmosódó hõkontraszt milyen anomáliák felé tolják az éghajlatot. Szerintem lesz egy pont, ahol a rendszer keményen "visszarúg" majd. Azaz lesz egy markánsan negatív visszacsatolás.

A kutya biztosan valahol itt van elásva ezekben a gondolatmenetekben!
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.

És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.

Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.

Volt már kisebb kiterjedésû jég az írott történelem óta, vigasztaljuk magunkat ezzel, no meg azzal, hogy semmit nem bizonyít pár évtized rekord döntése , ez simán lehet egy klíma szakasz, aminek nem sok köze van a nagy egész változóhoz.

Valószínûleg a mûholdas mérések kezdete óta a legalacsonyabb téli maximumot hozza idén az északi-sarki jég. Link

Trento; a linkelt oldalad mellett találtam az aktuális (tegnap) oklahomai tornádókról több bejátszást. A 3D.-s animációk nagyon jók.
Link

Már megint?? Egyszer már mondták h mégse biztos teljesen csak 50 % körül.

A mérések kezdete óta a Földön a 2014-2015-ös tél volt a legmelegebb - áll a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) közleményében.

Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta


Link

De aki abban nõ fel, azoknak az az etalon

De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"

Én erre meg azt szoktam írni, hogy ez volt túlsúlyban az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtized elõtt is. Az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtizedet kéne végre elfelejteni, mert az lóg ki a sorból, de nagyon.

Met. társalgóba írtam, ide is beteszem.

Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.

Link Lebukott egy "klímaszkeptikus". Úgy tûnik, ott se csak hõsök harcolnak a pénzelt elnyomó (IPCC) áltudósokkal, hanem a kép igencsak árnyalt.

Az elõzõ téma szintén ...

Link

Are underwater volcanoes causing global warming? Oceanic eruptions may have a greater effect on climate than first thought.

Link

Attól nagy sületlenség ez a cikk, hogy észak Európa éghajlata gyökeresen átalakulna, több fokot csökkenne, a téli eljegesedés határa drasztikusan délnyugatra tolódna. Ez alapvetõen megváltoztatná a légköri jellemzõket Európában, így nálunk is. Nem tûnik soknak az az 1 fok körüli hõmérséklet csökkenés, de éppenséggel a kisjégkorszak idején sem volt sokkal alacsonyabb. Volt itt a fórumon értekezés a jégkorszakok idején jellemzõ légköri folyamatokról, jellemzõkrõl, hát finoman szólva eltért a maitól. Nem lehet egyetérteni azzal a kitétellel, hogy "nem érintene minket annyira".

Ha leállna a Golf Európában amolyan mini jégkorszak lenne. Minket elvileg nem érinteni annyira. hirtelen ezt találtam.
Link

A durva az hogy az utóbbi hosszú évek évtizedek során a jóval hidegebb telek száma gyakorlatilag nullával egyenlõ, míg a jóval melegebbeké megsokszorozódott, amellett hogy vannak átlagos telek.

Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?

A 2014. évrõl: Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#259746)

Ezen 15-ben szerepelnek 19.századi meleg évek lehet tudni, hogy azokban az években milyen volt tél ill. hóborítottság? Gondolom sarki jég kiterjedésérõl nincsenek információk...

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23963)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23962)

Frissítettem Budapest (1780-2014) homogenizált éghajlati adatsorát: Link
A homogén adatsorban is 2014 lett a legmelegebb év, 12,23 fokkal. 0,16 fokkal elõzi meg az eddigi rekorder 2007-es és 0,18 fokkal az 1834-es évet.
Emellett a 916 mm-es éves csapadékösszegével 1841 óta a legcsapadékosabb év is a 2014-es esztendõ.
A különbözõ adatsorokban a legmelegebb 15 év: Link
(h1980: 1980-ig homogén adatsor)

Biztos van valami reanal, de a mérési pontok kevesebb száma maitt annak pontossága azért nagyságrendekkel rosszabb, mint földfelszíni méréseké.

Sõt!
A mediterrán gyümölcsök, füge, kivi, káki (datolyaszilva), stb, stb, terjedését a globális felmelegedéssel magyarázzák illetve hozzák összefüggésbe.
Persze tévesen!
Ráadásul a szakemberek úgy gondolják, hogy dél felõl érkezik a melegedés, tehát a déli országrész a legelõnyösebb ebbõl a szempontból.
Ez is téves!
Ugyanis a 2014-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, közben 2014 januárjában Sellyén -17 fok volt, tehát elfagytak a fügék.
Majd december 31-én reggel -19 fok volt, akkor is elfagytak a fügék.
Sõt, a baranyai és tolnai völgyekben -20,-23 fokok voltak.
Ezért nincs köze a globális felmelegedésnek oly módon semmi köze ezekhez a dolgokhoz, mint ahogy írni szoktam, "...az évszázad legmelegebb évében is elég egyetlen, hótakarós derült éjszaka, amikor -20 fok lesz, és a fagyérzékenyebb növények fagykárt szenvednek...".
Ez most betûre pontosan így történt.

És ez mellett a szõlõ nem érett meg az idén, illetve ahol meg is érett, rendkívül gyenge cukorfokkal szüretelték.
A mérések kezdete óta legmelegebb évben!!!
Ez a szélsõségesség!