Csillagászat és űrkutatás
Noli!
Olyan hír terjeng a sajtóban,hogy hazánkra is "hullhatnak" a mûhold darabjai.
Van benne igazság vagy csak megint rémhír és bulvár agymenés az egész?
Olyan hír terjeng a sajtóban,hogy hazánkra is "hullhatnak" a mûhold darabjai.
Van benne igazság vagy csak megint rémhír és bulvár agymenés az egész?
A kvantumvilágban sok ilyen "termésszetfeletti" dolog van. Sõt, errõl szól 
Ott van az ismert kísérletek közül például a késleltetett választásos kísérlet Link és annak Feynman-féle értelmezése, mely egyébként a standard modellel összhangban van. Na, az sincs azért nagy barátságban a mindennapi tapasztalásokkal 
Ott van az ismert kísérletek közül például a késleltetett választásos kísérlet Link és annak Feynman-féle értelmezése, mely egyébként a standard modellel összhangban van. Na, az sincs azért nagy barátságban a mindennapi tapasztalásokkal 
Salo, Nano, köszi, hogy beleugrottatok a témába!
Az egészben számomra az a hátborzongató, hogy sok "természetfeletti" jelenségre lazán magyarázatot adhat.
Az egészben számomra az a hátborzongató, hogy sok "természetfeletti" jelenségre lazán magyarázatot adhat.
""A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek." Tudtommal a relativisztikus térelmélet ma már 11 tér és 1 idõ dimenziót feltételez, sok kvantummechanikai effektust csak így tudtak leírni."
Sõt, a Planck-idõ körül 12 (tér)dimenzió volt, majd errõl "vált le" az idõ. Legalábbis így stimmelnek a dolgok...
Meg aztán a 8 "felcsavarodott" térdimenzió tovább rétegzi a belsõ terek kusza világát
Sõt, a Planck-idõ körül 12 (tér)dimenzió volt, majd errõl "vált le" az idõ. Legalábbis így stimmelnek a dolgok...
Meg aztán a 8 "felcsavarodott" térdimenzió tovább rétegzi a belsõ terek kusza világát
A témában a részecskefizikusok jártasak, néhányan nekem is tanítottak valamit belõle. Az ELTE-s oktatók közül talán Dávid Gyula cikkei között érdemes keresgélni, de az Atomfizikai Tanszék professzorai valamennyire mindannyian foglalkoztak talán a témával.
Megpróbálom a tanulmányaim alapján kommentálni a cikket.
"A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól." Itt valószínûleg a kvantummechanikai állapotok ún. összefonódásáról lesz szó, melyet a kvantumradír-effektussal lehet kimérni: Link
A relativitáselméletnek ez abban az esetben nem mond ellent, ha a részecskék hullámfüggvénye olyan, hogy a végtelenben cseng le nullára. Ekkor ugyanis a megtalálási valószínûség mindenhol egy nullánál nagyobb (bár igen kicsi) érték. Az összefonódás során, ha egy rendszerben ortogonális állapotok szuperpozíciója jelenik meg, melyeket egy (szintén ortogonális sajátfüggvény-rendszerû) jelölõvel megjelölsz, az állapotok szuperpozíciója a megjelölt egy-állapotba ugrik, ha nem jelölöm meg, akkor viszont a részecskék megkülönböztethetetlenné válnak. (Ez a Heisenberg-féle határozatlanság egy furcsa megnyilvánulása.)
"A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építõkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet." Vagyis fraktálszerkezetet mutat az ily módon készült fénykép (?).
"…szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelõt becsapó illúzió." erre az elõbb is utaltam. Két Gauss-görbe mindig átfed, még ha a púpok messze is vannak egymástól.
"A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek." Tudtommal a relativisztikus térelmélet ma már 11 tér és 1 idõ dimenziót feltételez, sok kvantummechanikai effektust csak így tudtak leírni.
(
"Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggõ hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra."
Azért ez így túlzás, bár nem biztos, hogy hazugság .
)
"…az agy holografikus elvet használ a fogadott frekvenciák matematikai átalakítására." Ha jól sejtem, "spektrális térben dolgozik", tehát a frekvenciát értelmezi (mintegy Fourier-transzformálja a bejövõ jeleket, legalábbis az optikai interferenciakép a réseknek, mint térbeli 0;1-értékû ún. áteresztési függvénynek a Fourier-transzformáltja).
"ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sõt általa a parapszichológiai jelenségek a természet részévé válhatnak." Önmagában ez a modell nem elég, kell, hogy legyen fizikai magyarázata, hogy miért lehet képes megoldani ezeket a rejtélyeket. Errõl késõbb.
(
"A régi írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a kozmikus egység érzésérõl számoltak be." Lehet, csak akkor még nem tudományos alapon tették .
)
Az elemi részecskék a hatféle kvark, mindnek van háromféle színe, valamint van hat lepton (elektron, müon, tau-lepton és a hozzájuk tartozó neutrínók). Mindnek van anti- párja, és ezek kétféle helicitással rendelkezhetnek. Ezen kívül van négy közvetítõ részecske, melyek a négy alapvetõ kölcsönhatást "csinálják", a foton az elektromágneses kh-t, a gloun az erõs kh-t, a Z0-bozon a gyengét, és a Higgs-bozon adja a tömeget (és a tömegek között van a gravitáció). Õk százan a fenti szimmetriákkal csoportot alkotnak.
Máig oda jutottak, hogy a Higgs-bozon az egyetlen, amit még nem találtak meg. A relativitáselmélet (már a specrel is!) a mezõelmélettel kiegészítve a következõt mondja: bizonyos részecskék jelenléte egy-egy skalárpontenciál valamilyen hullámegyenletet kielégítõ kis rezgései. Ennek térbeli kiterjedése alapján csoportosíthatók a részecskék, pl. a foton az, amelyik mindenhol rezeg, nincs töltése, tömege, a spinje 1, stb. Ily módon a Higgs-bozont is leírja az elmélet, és az áltrellel együtt ez magyarázza a gravitációt. A kérdés, mekkora energiával lehet kelteni a Higgs-bozont? Ma úgy tudjuk, akármekkorával lehet, csak akkor kicsi lesz a tömeg. A Higgs-bozon ugyanis egy konstans skalárpotenciál rezgése. Ha pl. a fejemre teszek egy kanalat, és jól koncentrálok, akkor elképzelhetõ, hogy az idegpályámban úgy rezeg az elektron, hogy az valahogy Higgs-bozont kelt, ami a kanálban picit megváltoztatja az elektron tömegét, és emiatt a kanál elhajlik. Ehhez hasonló gondolatok ezrével merültek föl, ahogy a fenti cikkben is láthattunk erre példát.
Valami ilyesmi módon folytatódott a történet tehát.
Ja, és ehhez folytak kísérletek az LHC-ban, amikor felfedeztek c-nél gyorsabban menõ neutrínókat. Egyelõre három elmélet született erre. Elsõ gondolat az volt, hogy rossz az áltrel (nem valószínû). Aztán jött egy olyan magyarázat, aminek a részleteit sajnos nem tudom, de a hozzá tartozó számítás hibás volt (bár maga az elmélet elfogadható is lehet). Ezt Dávid Gyula pontosította (még nem láttam cikket tõle, csak mondta órán), és nem jött ki. A harmadik az volt, hogy a görbült térben történõ egyenes vonalú egyenletes mozgás helyett egyszerûen "kiegyenesítették a teret", átmentek, mint a nyíl (ez tûnik jó megoldásnak). Ez állítólag nem mond ellent a térelméletnek. Szóval az eddigi elméletek valószínûleg nem borulnak fel az új felfedezéstõl.
(Ez a mai fizika egyik legfontosabb kutatási területe egyébként, ezt jelzi a hsz. hossza is , bocs érte.)
Megpróbálom a tanulmányaim alapján kommentálni a cikket.
"A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól." Itt valószínûleg a kvantummechanikai állapotok ún. összefonódásáról lesz szó, melyet a kvantumradír-effektussal lehet kimérni: Link
A relativitáselméletnek ez abban az esetben nem mond ellent, ha a részecskék hullámfüggvénye olyan, hogy a végtelenben cseng le nullára. Ekkor ugyanis a megtalálási valószínûség mindenhol egy nullánál nagyobb (bár igen kicsi) érték. Az összefonódás során, ha egy rendszerben ortogonális állapotok szuperpozíciója jelenik meg, melyeket egy (szintén ortogonális sajátfüggvény-rendszerû) jelölõvel megjelölsz, az állapotok szuperpozíciója a megjelölt egy-állapotba ugrik, ha nem jelölöm meg, akkor viszont a részecskék megkülönböztethetetlenné válnak. (Ez a Heisenberg-féle határozatlanság egy furcsa megnyilvánulása.)
"A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építõkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet." Vagyis fraktálszerkezetet mutat az ily módon készült fénykép (?).
"…szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelõt becsapó illúzió." erre az elõbb is utaltam. Két Gauss-görbe mindig átfed, még ha a púpok messze is vannak egymástól.
"A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek." Tudtommal a relativisztikus térelmélet ma már 11 tér és 1 idõ dimenziót feltételez, sok kvantummechanikai effektust csak így tudtak leírni.
(
"Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggõ hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra."
Azért ez így túlzás, bár nem biztos, hogy hazugság
.)
"…az agy holografikus elvet használ a fogadott frekvenciák matematikai átalakítására." Ha jól sejtem, "spektrális térben dolgozik", tehát a frekvenciát értelmezi (mintegy Fourier-transzformálja a bejövõ jeleket, legalábbis az optikai interferenciakép a réseknek, mint térbeli 0;1-értékû ún. áteresztési függvénynek a Fourier-transzformáltja).
"ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sõt általa a parapszichológiai jelenségek a természet részévé válhatnak." Önmagában ez a modell nem elég, kell, hogy legyen fizikai magyarázata, hogy miért lehet képes megoldani ezeket a rejtélyeket. Errõl késõbb.
(
"A régi írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a kozmikus egység érzésérõl számoltak be." Lehet, csak akkor még nem tudományos alapon tették
.)
Az elemi részecskék a hatféle kvark, mindnek van háromféle színe, valamint van hat lepton (elektron, müon, tau-lepton és a hozzájuk tartozó neutrínók). Mindnek van anti- párja, és ezek kétféle helicitással rendelkezhetnek. Ezen kívül van négy közvetítõ részecske, melyek a négy alapvetõ kölcsönhatást "csinálják", a foton az elektromágneses kh-t, a gloun az erõs kh-t, a Z0-bozon a gyengét, és a Higgs-bozon adja a tömeget (és a tömegek között van a gravitáció). Õk százan a fenti szimmetriákkal csoportot alkotnak.
Máig oda jutottak, hogy a Higgs-bozon az egyetlen, amit még nem találtak meg. A relativitáselmélet (már a specrel is!) a mezõelmélettel kiegészítve a következõt mondja: bizonyos részecskék jelenléte egy-egy skalárpontenciál valamilyen hullámegyenletet kielégítõ kis rezgései. Ennek térbeli kiterjedése alapján csoportosíthatók a részecskék, pl. a foton az, amelyik mindenhol rezeg, nincs töltése, tömege, a spinje 1, stb. Ily módon a Higgs-bozont is leírja az elmélet, és az áltrellel együtt ez magyarázza a gravitációt. A kérdés, mekkora energiával lehet kelteni a Higgs-bozont? Ma úgy tudjuk, akármekkorával lehet, csak akkor kicsi lesz a tömeg. A Higgs-bozon ugyanis egy konstans skalárpotenciál rezgése. Ha pl. a fejemre teszek egy kanalat, és jól koncentrálok, akkor elképzelhetõ, hogy az idegpályámban úgy rezeg az elektron, hogy az valahogy Higgs-bozont kelt, ami a kanálban picit megváltoztatja az elektron tömegét, és emiatt a kanál elhajlik. Ehhez hasonló gondolatok ezrével merültek föl, ahogy a fenti cikkben is láthattunk erre példát.
Valami ilyesmi módon folytatódott a történet tehát.
Ja, és ehhez folytak kísérletek az LHC-ban, amikor felfedeztek c-nél gyorsabban menõ neutrínókat. Egyelõre három elmélet született erre. Elsõ gondolat az volt, hogy rossz az áltrel (nem valószínû). Aztán jött egy olyan magyarázat, aminek a részleteit sajnos nem tudom, de a hozzá tartozó számítás hibás volt (bár maga az elmélet elfogadható is lehet). Ezt Dávid Gyula pontosította (még nem láttam cikket tõle, csak mondta órán), és nem jött ki. A harmadik az volt, hogy a görbült térben történõ egyenes vonalú egyenletes mozgás helyett egyszerûen "kiegyenesítették a teret", átmentek, mint a nyíl (ez tûnik jó megoldásnak). Ez állítólag nem mond ellent a térelméletnek. Szóval az eddigi elméletek valószínûleg nem borulnak fel az új felfedezéstõl.
(Ez a mai fizika egyik legfontosabb kutatási területe egyébként, ezt jelzi a hsz. hossza is
, bocs érte.)
Reggel épp bandukoltam a munkahelyre, és egy nagyon szép, fényes meteort láttam dny-i irányban.Kb. 55-60 fok magasan lehetett, olyan 1-1.5 mp-ig látszott, és eltûnése elõtt mintha több darabra esett volna szét (mint egy felrobbanó tûzijáték, persze a kisebb fajtából).
Szép látvány volt.
Szép látvány volt.
Phobos-Grunt visszatérés a friss számítások szerint 15-én 14:36 +/- 72 óra. Ha pont a jelzett idõben pottynna, akkor Indiai-óceán lenne.
Ja, hát a jó idõ abszolút nem volt meg, de majd talán legközelebb több szerencsém lesz. De mostanában meg van veszve a Holdunk, úgy világít, mint a huzat. Most az oké, hogy épp növekszik, de annyira azért nem szokott a negyed Hold világítani, mint ahogy én láttam. Nagyon érdekes.
sziasztok! Nemrég a Hold körül lehetett látni egy szabályos kör alakot. Úgy nézett ki, mint egy felhõ, ami "távolról" körbeveszi a Holdat. Valaki meg tudja mondani mi ez? Milyen jelenség?
köszi
köszi
Az a baj ezzel a rajjal, hogy elég rövid lefutású a maximuma, pár óra és huss, ha meg az nem jó idõben van, akkor nem igazán látványos semmi... Holdtalan éjjel közepi max, az rendben van.
Jajj, semmi baj, nem bántottál meg!!
Noli, mondjuk azért gondolom nem is ilyen Perseida méretû... De hát nem baj, majd akkor legközelebb csak összejön.
Noli, mondjuk azért gondolom nem is ilyen Perseida méretû... De hát nem baj, majd akkor legközelebb csak összejön.
Sziasztok! Alábbi linken olvashattok a Quadrantida maximum hajnali észlelésérõl.. : )
Link
..remélem jövõre országos szinten szerencsésebbek leszünk az idõjárással!!!
Link
..remélem jövõre országos szinten szerencsésebbek leszünk az idõjárással!!!
Majd legközelebb! Nekem eddig sose volt szerencsém ezzel a rajjal, ha volt is ég, csak pár halványka vacak hullott, amiért nem érdemes kinn állni metszõ szélben és sok mínuszban órákon át (ez nem most, hanem tavaly, tavalyelõtt volt így).
Igen-igen. Hallottam arról a rajról, de nem tudtam megnézni õket, mert be volt borulva, pedig pont úgy mentem suliba.
Brenya, már 8 éves korom óta érdekel a csillagászat és minden ilyen nemû tudást szívok magamba, mint a fekete lyuk.
Hallottam arról a rajról, de nem tudtam megnézni õket, mert be volt borulva, pedig pont úgy mentem suliba.Brenya, már 8 éves korom óta érdekel a csillagászat és minden ilyen nemû tudást szívok magamba, mint a fekete lyuk.
Én is örülök, hogy ez számodra szép élmény, és rájöttél, hogy az esti égbolt nem csak sok világító pont. Én egy ideje (április) azt a valóságos és Stellarium képet memorizálom, hogy minden hónap 15-én 21 órakor melyik csillagkép, vagy épp egy csillag van délen. Ez alapján könnyû kiszámolni , hogy bármely hónap elején, közepén, bármelyik órában mit láthatunk a déli égbolton, mi van kelõben, nyugvóban. Az a legegyszerübb megoldás, hogy egy hónap elmúltával egy csillagjegyet vált csak késõbb jutott eszembe, de ez elég elnagyolt, és a rögzített kép nélkül nem sokat ér.
Valahogy az ünnepek alatt ezt kihagytam. Most néztem meg, nagy élmény volt.
Veszprémben már kb éjfél óta magasköd van. A várt felhõzet még a nyugati határon, de ez a szutyok itt...
Errõl sehol nem volt szó egy elõrében sem, se itt, se máshol.
Errõl sehol nem volt szó egy elõrében sem, se itt, se máshol.
Csak jelzem, jó asztrofotós idõ van kevéske felhõvel a DDNy-i horizonton. Jó lenne ha így is maradna hajnalig.
Nagyon örülök, hogy kijutottál és elõreléptél az égi dolgokkal!
Holnapra virradó hajnalban van a Quadrantida meteorraj maximuma, ha van idõd és eged, érdemes lesz kinézni! Kelet felé van a radiáns, onnan indulnak ki a meteorok. Ha kis szerencsénk lesz, sok szépet láthatunk!
Link
Holnapra virradó hajnalban van a Quadrantida meteorraj maximuma, ha van idõd és eged, érdemes lesz kinézni! Kelet felé van a radiáns, onnan indulnak ki a meteorok. Ha kis szerencsénk lesz, sok szépet láthatunk!
Link
Noli, a Holdas, Jupis meteoros képed nagyon tetszik!
Tegnap végre kijutottam csillagbúvárkodásra, habár elég nagy volt a fényszennyezés. Sikerült telefonnal lefényképeznem nekem is a Jupit és a Holdat, a Hold annyira világított, mint ha teli lett volna!
De legalább megtanultam felrajzolni magamnak az égre az Oriont, a Nagy Göncöl csillagjainak a nevét is megtanultam, meg hogy milyen az Oroszlán csillagkép a valóságban...
Tegnap végre kijutottam csillagbúvárkodásra, habár elég nagy volt a fényszennyezés. Sikerült telefonnal lefényképeznem nekem is a Jupit és a Holdat, a Hold annyira világított, mint ha teli lett volna!
De legalább megtanultam felrajzolni magamnak az égre az Oriont, a Nagy Göncöl csillagjainak a nevét is megtanultam, meg hogy milyen az Oroszlán csillagkép a valóságban...
Rafikám, mondtam, hogy én nem értek a videós trükközéshez, és azt is mondtam, hogy elhiszem Neked, ha te értesz hozzá.
A régi avatarod sokkal jobb volt...
A régi avatarod sokkal jobb volt...
Adobe After Effects pennerrene 16 órával ezelõtt
Ez lett volna a második tippem, de valaki már megelõzött. Szintúgy meg lehet vele csinálni, de a Particle Illusion is tudja ugyanezt.
THAT.... IS SO FAKE johnperignon2 18 órával ezelõtt
Amúgy nézzétek ezt a videót: Link EZ VALÓDI! Találjatok hasonlóságot a kettõ között.
Várom a válaszokat!
Csak hogy ne hülyeségeket beszéljek: Itt van egy PROFI particle illusion videó: Link
Ez lett volna a második tippem, de valaki már megelõzött. Szintúgy meg lehet vele csinálni, de a Particle Illusion is tudja ugyanezt.
THAT.... IS SO FAKE johnperignon2 18 órával ezelõtt
Amúgy nézzétek ezt a videót: Link EZ VALÓDI! Találjatok hasonlóságot a kettõ között.
Várom a válaszokat!
Csak hogy ne hülyeségeket beszéljek: Itt van egy PROFI particle illusion videó: Link
Milyen típusú mobillal csinálta? Melyikben van ilyen jó videostabilizátor, és ilyen zajszûrõ? 
Amúgy láttam mit veszel!
Én is gondolkodok rajta, de elõbb talán a nagylátószögût kellene beszereznem!
Amúgy láttam mit veszel!
Én is gondolkodok rajta, de elõbb talán a nagylátószögût kellene beszereznem!
Ez a válasza: Hi,
I used my Handy-Cam to recorde this cool reentry from the Soyuz Capsule. I walked with my dog around my home and saw this with my girlfriend. :-)
See you and nice greetings from Germany!!
Vagyis a mobiljával vette fel.
I used my Handy-Cam to recorde this cool reentry from the Soyuz Capsule. I walked with my dog around my home and saw this with my girlfriend. :-)
See you and nice greetings from Germany!!
Vagyis a mobiljával vette fel.
OK. Legyen igazad, ha annyira biztos vagy benne. Mindenesetre írtam a csókának, hátha válaszol.
Öreganyám csinál egy ilyet! 
Mindegyik valós felvétel ugye más szögbõl készült. De egyet sem látok amelynek ilyen hosszú és egyenletes csóvája lenne függetlenül attól, hogy hogyan érkezik.
De itt van egy hasonló videó: Link - Élethû (lenne, csak New York még mindig megvan)
Rengeteget dolgoztam particle illusionnal, csak azért merem állítani, hogy az fake. Valaki hírnevet akar!
Mindegyik valós felvétel ugye más szögbõl készült. De egyet sem látok amelynek ilyen hosszú és egyenletes csóvája lenne függetlenül attól, hogy hogyan érkezik.
De itt van egy hasonló videó: Link - Élethû (lenne, csak New York még mindig megvan)
Rengeteget dolgoztam particle illusionnal, csak azért merem állítani, hogy az fake. Valaki hírnevet akar!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat