Globális jelenségek
Mivel nincs rendezvények, események rovat, ezért ide (is) berakom:
"Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében"
projekt bemutató nap (A projektben résztvevõ városok: Krakkó, Pozsony, Brno és Szeged)
Idõpont: 2015. 09.09.
13.00-14.30 óra
Helyszín: SZTE Éghajlatti és Tájföldrajzi Tanszék
Szeged, Egyetem u. 2. III. emelet
Marczell György-terem
"Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében"
projekt bemutató nap (A projektben résztvevõ városok: Krakkó, Pozsony, Brno és Szeged)
Idõpont: 2015. 09.09.
13.00-14.30 óra
Helyszín: SZTE Éghajlatti és Tájföldrajzi Tanszék
Szeged, Egyetem u. 2. III. emelet
Marczell György-terem
Már 1-2 éve dolgozom egy munkán, amibõl egyszer lehet, hogy könyv is lesz és amikor az elkészül, az már tartalmazni fogja 1608-at is.
Azért nem tartalmazza, mert Magyarországra feljegyzés csak az az egy van a Réthly könyvben, amit megírtam korábban, hogy nagyon hideg tél volt.
Mondok mást, nem ez az egyetlen, amit nem tartalmaz a könyv, az 1540-es forró nyarat is kihagyja, az évet pedig az átlagosnál csak kissé melegebbnek tünteni fel, holott az elmúlt 500 év messze legmelegebb éve volt az. Vagy ott van a következõ a 269. oldalon: "Az évszázad leghidegebb éve 1816 volt." Ez megint csak nem igaz. Azért, mert egy munka egyébként valóban jó, azért még tartalmazhat hiányosságokat és hibákat.
Mondok mást, nem ez az egyetlen, amit nem tartalmaz a könyv, az 1540-es forró nyarat is kihagyja, az évet pedig az átlagosnál csak kissé melegebbnek tünteni fel, holott az elmúlt 500 év messze legmelegebb éve volt az. Vagy ott van a következõ a 269. oldalon: "Az évszázad leghidegebb éve 1816 volt." Ez megint csak nem igaz. Azért, mert egy munka egyébként valóban jó, azért még tartalmazhat hiányosságokat és hibákat.
Nyugi, nem kell ordibálni.
De akkor kérdezek valamit, ha már ennyire leragadtál 1608-nál: A könyv A telek hõmérsékleti anomáliái és középtávú trendjei fejeze sem tartalmazza 1608-at. Vajon miért? Az is véletlen?
De ha elolvastad volna az elõzõ hozzászólásomat, akkor rájöttél volna, hogy elfogadom azt, hogy voltak nagy ugrások bizonyos idõszakokban az egymást követõ telek középhõmérsékleteiben.
De akkor kérdezek valamit, ha már ennyire leragadtál 1608-nál: A könyv A telek hõmérsékleti anomáliái és középtávú trendjei fejeze sem tartalmazza 1608-at. Vajon miért? Az is véletlen?
De ha elolvastad volna az elõzõ hozzászólásomat, akkor rájöttél volna, hogy elfogadom azt, hogy voltak nagy ugrások bizonyos idõszakokban az egymást követõ telek középhõmérsékleteiben.
Itáliai feljegyzések is vannak az extrém hidegrõl, az nem Nyugat-Európa, közép-európai rekonstrukciók, amik a német-cseh-magyar-osztár-svájci terültre vonatkoznak is extrém télre vonatkozó indexeket mutatnak.
A hidegre a mai lengyel, akkor még németlakta területrõl is van feljegyzés a tartós nagy hidegre.
"A rendkívül szigorú Nyugat-Európai historikus telek valószínûleg ilyen fordított zonalitásos helyzetben alakultak ki." A fenét. Az említett 1709-es is olyan volt, hogy a kontinentális Európán végigfolyt a hideg levegõ, a Kárpát-medencén kersztül is. Az, amit írtál elõfordul, hogy amiatt északnyugat Európában nagyon hideg idõjárás alakul ki, van rá közeli példa is (2010. december), de 1608-ban extrém hideg volt ITÁLIÁban is, és oda garantáltan nem úgy érkezett meg a nagyon fagyos levegõ, hogy körbejárta a kontinenst és nyugat felõl, hanem a Kárpát-medencén és az Alpokon át, észak és északkelet felõl.
MIÉRT OLYAN NEHÉZ FELFOGNI AZT, HOGY AZ EMLÍTETT MÛ AZÉRT NEM ÍR SEMMIT SE AZ 1608-AS TÉLRÕL, MERT AZ NEM VOLT HIDEG, HANEM AZÉRT NEM, MERT EGÉSZ EGYSZERÛEN NEM TARTLAMAZ SEMMIT SE RÓLA!!! Se meleget, se átlagost, se hideget!
A hidegre a mai lengyel, akkor még németlakta területrõl is van feljegyzés a tartós nagy hidegre.
"A rendkívül szigorú Nyugat-Európai historikus telek valószínûleg ilyen fordított zonalitásos helyzetben alakultak ki." A fenét. Az említett 1709-es is olyan volt, hogy a kontinentális Európán végigfolyt a hideg levegõ, a Kárpát-medencén kersztül is. Az, amit írtál elõfordul, hogy amiatt északnyugat Európában nagyon hideg idõjárás alakul ki, van rá közeli példa is (2010. december), de 1608-ban extrém hideg volt ITÁLIÁban is, és oda garantáltan nem úgy érkezett meg a nagyon fagyos levegõ, hogy körbejárta a kontinenst és nyugat felõl, hanem a Kárpát-medencén és az Alpokon át, észak és északkelet felõl.
MIÉRT OLYAN NEHÉZ FELFOGNI AZT, HOGY AZ EMLÍTETT MÛ AZÉRT NEM ÍR SEMMIT SE AZ 1608-AS TÉLRÕL, MERT AZ NEM VOLT HIDEG, HANEM AZÉRT NEM, MERT EGÉSZ EGYSZERÛEN NEM TARTLAMAZ SEMMIT SE RÓLA!!! Se meleget, se átlagost, se hideget!
Nem feltétlen. Nagyon ritkán, de kialakul a fordított zonalitás, ami egy óriási Észak-Atlanti blokkoló AC-bõl és egy Azori depresszióból áll. Egy ilyen muszter egész egyszerûen rászívja Nyugat-Európára a hideget kelet felõl. Viszont egy ilyen felálláskor Magyarországra valószínûleg nem a leghidegebb légtömegek érkeznek, hanem annál enyhébb levegõ. A rendkívül szigorú Nyugat-Európai historikus telek valószínûleg ilyen fordított zonalitásos helyzetben alakultak ki.
A Temze amikor tartósan befagyott, akkor egész Európában tartós extrém hideg uralkodott kivétel nélkül. Ezek a telek közé tartozik az 1608-as, az 1684-es vagy az 1709-es is többek közt.
Ismerem Rácz Lajos ezen mûvét és nagyra tartom, sokszor átolvastam már. A végén van egy "Adattár" táblázat, abból kiderül, hogy az 1609-es télre a mû nem tartalmaz információt. A Magyarország éghajlattörténete az újkor idején munka a Réthly könyveket dolgozta fel, ami 1700-ig mintegy 400 oldalnyi feljegyzést tartalmaz. Én a Réthly könyvön felül rendelkezem még + kb. 500 oldalnyi feljegyzéssel csak 1700-ig.
A mostani néhány évtizedes téli átlag azért magasabb, mert hiányzik néhány nagyon hideg tél, ami lejjebb vinné az átlagot. Az enyhe telek továbbra is jellemzõen 0 és +2 fok között maradnak.
Ismerem Rácz Lajos ezen mûvét és nagyra tartom, sokszor átolvastam már. A végén van egy "Adattár" táblázat, abból kiderül, hogy az 1609-es télre a mû nem tartalmaz információt. A Magyarország éghajlattörténete az újkor idején munka a Réthly könyveket dolgozta fel, ami 1700-ig mintegy 400 oldalnyi feljegyzést tartalmaz. Én a Réthly könyvön felül rendelkezem még + kb. 500 oldalnyi feljegyzéssel csak 1700-ig.
A mostani néhány évtizedes téli átlag azért magasabb, mert hiányzik néhány nagyon hideg tél, ami lejjebb vinné az átlagot. Az enyhe telek továbbra is jellemzõen 0 és +2 fok között maradnak.
Én Magyarországról beszéltem és beszélek. Magyarországon az 1608-as tél átlagosnál hidegebb volt, de nem volt szokatlanul vagy rendkívül hideg. Mondom ezt A Magyarország éghajlattörténete az újkor idején címû munka hõmérsékleti indexei alapján.
De visszatérve a lényeghez: A jelenlegi éghajlati rezsim nem teszi lehetõvé az ilyen bõdületes kilengéseket két egymást követõ tél középhõmérséklete közt. Egy magasabb hõmérsékleti nívóhoz úgy tûnik stabilabb középhõmérsékleti eloszlás tartozik.
De visszatérve a lényeghez: A jelenlegi éghajlati rezsim nem teszi lehetõvé az ilyen bõdületes kilengéseket két egymást követõ tél középhõmérséklete közt. Egy magasabb hõmérsékleti nívóhoz úgy tûnik stabilabb középhõmérsékleti eloszlás tartozik.
Tévedésben leledzel! Az 1608-as tél az utóbbi 500 év egyik leghidegebb tele volt. A Réthly-könyv csak egy bejegyzést tartalmaz: "Nagyon hideg tél (1607/08.)...amelyet "A nagy tél"-nek neveztek Európa-szerte és Észak-Amerikában is. Ez így nem sokmindenrõl árulkodik, de szerencsére van egy pár európai feljegyzésem, amikbõl körvonalazódik, milyen is lehetett az a tél.
A tél leghidegebb idõszaka dec.20-tól febr.2-ig tartott, de utána is maradt a hideg Európa-szerte március közepéig. Ezalatt (február közepéig) be volt fagyva sok európai folyó, északon az összes, de még a délebbiek is jegesedtek. 1608. január 10-15-ig vásár volt a Temze befagyott jegén. Ez az elsõ ismert (dokumentált) londoni jeges vásár. Link 1608. január 10-én Párizsban a Saint-André-de-Arcs templom pincéjében megfagyott a bor. Antwerpennél a Schelde folyó 1563 óta nem volt annyire befagyva, mint 1608-ban. Padovában rengeteg hó esett ezen a télen. A fiatalabb fák közül sok elfagyott, jelentõs fagykárok keletkeztek a szõlõknél és a diófáknál, délen a ciprusokban (citrom, narancs) is.
Hasonlóan rendkívül hideg télrõl árulkodnak a feljegyzések, olasz, francia, brit, belga, holland, német területekrõl egyaránt.
Az 1708-09-es teleket is mondhattam volna példának, az 1709-es valószínûleg kissé hidegebb volt még az 1608-asnál is, az 1607-es tél pedig kissé enyhébb mint az 1708-as, mindkettõnél rendkívül enyhe volt fõleg a január. Egyébként az 1608-as hideg telet ismét egy rendkívül enyhe követett, az elõtte levõ 1607-es nyár pedig száraz és forró volt.
A tél leghidegebb idõszaka dec.20-tól febr.2-ig tartott, de utána is maradt a hideg Európa-szerte március közepéig. Ezalatt (február közepéig) be volt fagyva sok európai folyó, északon az összes, de még a délebbiek is jegesedtek. 1608. január 10-15-ig vásár volt a Temze befagyott jegén. Ez az elsõ ismert (dokumentált) londoni jeges vásár. Link 1608. január 10-én Párizsban a Saint-André-de-Arcs templom pincéjében megfagyott a bor. Antwerpennél a Schelde folyó 1563 óta nem volt annyire befagyva, mint 1608-ban. Padovában rengeteg hó esett ezen a télen. A fiatalabb fák közül sok elfagyott, jelentõs fagykárok keletkeztek a szõlõknél és a diófáknál, délen a ciprusokban (citrom, narancs) is.
Hasonlóan rendkívül hideg télrõl árulkodnak a feljegyzések, olasz, francia, brit, belga, holland, német területekrõl egyaránt.
Az 1708-09-es teleket is mondhattam volna példának, az 1709-es valószínûleg kissé hidegebb volt még az 1608-asnál is, az 1607-es tél pedig kissé enyhébb mint az 1708-as, mindkettõnél rendkívül enyhe volt fõleg a január. Egyébként az 1608-as hideg telet ismét egy rendkívül enyhe követett, az elõtte levõ 1607-es nyár pedig száraz és forró volt.
A 36 órás elõrejelzéseket sem arra az eshetõségre készítik el, ha kitör egy 8-cas erõsségû vulkán és beál az atomtél. Ettõl ez még persze bekövetkezhet, de egy olyan helyzetben valószínûleg értelme sem lenne 36 órás elõrejelzést készíteni. Maradjunk tehát annál, hogy feltételezzük a peremfeltételek viszonylagos változatlanságát, stabilitását.
Az viszont egy nagyon-nagyon jó kérdés részedrõl, hogy utalt-e valami a mostani melegedõ középhõmérsékleti trendre, mielõtt elkezdõdött. Valószínûleg igen, mert az éghajlatot meghatározó kényszerek, tényezõk meglehetõs belsõ tehetetlenséggel rendelkeznek. Az összes napfolt nem egyik napról a másikra tûnik el a nap felszínérõl, az óceánok áramlatai sem tapsra változnak meg. A globális léptékû változások fokozatosan zajlanak le. Egy rettentõ nagy de egyben rettenetesen izgalmas feladat ezek feltérképezése.
Szerintem nem beszéltünk el egymás mellett, hanem te is kifejtetted a véleményed és én is. A konstruktív vita érvek ütköztetésébõl áll. Nincs ezzel semmi gond se. Jó kérdéseket raktál föl.
Az viszont egy nagyon-nagyon jó kérdés részedrõl, hogy utalt-e valami a mostani melegedõ középhõmérsékleti trendre, mielõtt elkezdõdött. Valószínûleg igen, mert az éghajlatot meghatározó kényszerek, tényezõk meglehetõs belsõ tehetetlenséggel rendelkeznek. Az összes napfolt nem egyik napról a másikra tûnik el a nap felszínérõl, az óceánok áramlatai sem tapsra változnak meg. A globális léptékû változások fokozatosan zajlanak le. Egy rettentõ nagy de egyben rettenetesen izgalmas feladat ezek feltérképezése.
Szerintem nem beszéltünk el egymás mellett, hanem te is kifejtetted a véleményed és én is. A konstruktív vita érvek ütköztetésébõl áll. Nincs ezzel semmi gond se. Jó kérdéseket raktál föl.
1607 tele valóban szokatlanul meleg volt, de 1608 tele sem szokatlanul hideg nem volt, sem rendkívül hideg. Te valószínûleg az 1708 és 1709-es telekre gondolsz, mert az 1708-as szokatlanul meleg télre jött valóban 1709-ben egy szokatlanul hideg tél. A két tél között viszont valóban meglehetõsen nagy ugrás van lefelé. De egyrészt az ilyen nagy középhõmérsékletbeli ugrások igencsak ritkák, máshogy fogalmazva kicsi a valószínûségük, másrészt jól megfigyelhetõ az utóbbi 100 év teleinek középhõmérsékleti grafikonján is, hogy a 4 vagy ennél is több fokos leugrásokat 1925 és 1965 közti 40 évben tudott produkálni hazánk éghajlata, azóta elvétve. Érdekes trend tehát, hogy a telek középhõmérsékleteinek növekedésével a variábilitás csökkent. Tehát némelyest szûkebb határok közt váltakoznak a telek középhõmérsékletei, mint 1925 és 1965 között.
És pontosan ez a 40 éves idõszak az, ami megérdemel egy kis külön figyelmet. Hiszen az, hogy 4 olyan tél is volt ebben a periódusban, amikor a tél középhõmérséklete -5 fok közelébe, vagy az alá süllyedt, ráadásul kvázi-periodikus módon, arra enged következtetni, hogy 1925 és 1965 között a légkört egy a maitól gyökeresen eltérõ egyensúlyi állapot jellemezte. Abban az egyensúlyi állapotban ezek a telek cirka 10 évente elõfordultak. Utoljára hasonlóra a 80-as években volt példa, de a 80-as évek leghidegebb télének középhõmérséklete is kevéssel ment -4 fok alá.
És pontosan ez a 40 éves idõszak az, ami megérdemel egy kis külön figyelmet. Hiszen az, hogy 4 olyan tél is volt ebben a periódusban, amikor a tél középhõmérséklete -5 fok közelébe, vagy az alá süllyedt, ráadásul kvázi-periodikus módon, arra enged következtetni, hogy 1925 és 1965 között a légkört egy a maitól gyökeresen eltérõ egyensúlyi állapot jellemezte. Abban az egyensúlyi állapotban ezek a telek cirka 10 évente elõfordultak. Utoljára hasonlóra a 80-as években volt példa, de a 80-as évek leghidegebb télének középhõmérséklete is kevéssel ment -4 fok alá.
Az 1607-es tél könnyen lehet, hogy még a 2007-esnél is enyhébb volt, amit egy olyan 1608-as követett, ami minden bizonnyal hidegebb volt az 1942-esnél.
Az elmúlt 500 év alapján jelen éghajlatunkon az éves középhõmérsékletnek alsó határa 7, felsõ határa 13 fok lehet. Ezen belül egy-két évtizedes idõszakokban valamelyikhez közelebbi hõmérsékletek a gyakoribbak, pl. mostanában 11-12 fokból van több, így jelenleg elég kicsi az esélye akárcsak egy 8-9 fokos évnek, de pl. az 1690-es években a 8-9 fokos évek dominálhattak, így akkor egy 11-12 fokos év is szinte esélytelennek számíthatott. Az 1690-es évek maga volt a csoda, hideg-száraz évek sorozata volt, rendkívül hideg telekkel és többször a nyarak is nagyon hûvösek voltak, a januári középhõmérséklet átlaga ebben az évtizedben -5 fok körüli lehetett, a Fertõ-tó 1695-re a kiszáradás közelébe került.
Ahogy írtad is, 75 éve (1940-ben) volt utoljára 8 fok alatti év, azelõtti utolsó viszont 200 évvel korábban, az 1740-es év volt. Az nem kifejezés, hogy a 11-12 fok feletti évek sokszorta gyakoribbak, mint egy 8 fok alatti hõmérsékletû év, hiába van az általam felvetett elméleti határtól mindkettõ azonos távolságra, ennek pedig pár fõ oka:
1.: Meleg évhez nem szükséges, hogy a teljes nyár rendkívül forró legyen, sõt még csak forró hónap se feltétel, mert egy melegebb akármelyik másik évszak kompenzálhatja azt.
2. Hideg évhez szükséges, hogy a téli félévbõl legalább 2, de inkább 3 hónap középhõmérséklete jóval elmaradjon az átlagtól, mivel nagy éves negatív anomália kialakulásához elsõdlegesen a téli félév hidege tud hozzájárulni, mert a téli hónapok hõingása sokkal nagyobb, mint a nyáriaké.
3. Ezen felül a 8 fok alatti éves középhõmérséklet kialakulásához még egy nagyon hideg tél sem elegendõ, kell hozzá egy kifejezetten hûvös nyár is és ennek a kettõnek a rendkívül ritka együttállása okozza, hogy ennyire ritkán fordul elõ nálunk 8 fok alatti középhõmérsékletû év.
Az elmúlt 500 év alapján jelen éghajlatunkon az éves középhõmérsékletnek alsó határa 7, felsõ határa 13 fok lehet. Ezen belül egy-két évtizedes idõszakokban valamelyikhez közelebbi hõmérsékletek a gyakoribbak, pl. mostanában 11-12 fokból van több, így jelenleg elég kicsi az esélye akárcsak egy 8-9 fokos évnek, de pl. az 1690-es években a 8-9 fokos évek dominálhattak, így akkor egy 11-12 fokos év is szinte esélytelennek számíthatott. Az 1690-es évek maga volt a csoda, hideg-száraz évek sorozata volt, rendkívül hideg telekkel és többször a nyarak is nagyon hûvösek voltak, a januári középhõmérséklet átlaga ebben az évtizedben -5 fok körüli lehetett, a Fertõ-tó 1695-re a kiszáradás közelébe került.
Ahogy írtad is, 75 éve (1940-ben) volt utoljára 8 fok alatti év, azelõtti utolsó viszont 200 évvel korábban, az 1740-es év volt. Az nem kifejezés, hogy a 11-12 fok feletti évek sokszorta gyakoribbak, mint egy 8 fok alatti hõmérsékletû év, hiába van az általam felvetett elméleti határtól mindkettõ azonos távolságra, ennek pedig pár fõ oka:
1.: Meleg évhez nem szükséges, hogy a teljes nyár rendkívül forró legyen, sõt még csak forró hónap se feltétel, mert egy melegebb akármelyik másik évszak kompenzálhatja azt.
2. Hideg évhez szükséges, hogy a téli félévbõl legalább 2, de inkább 3 hónap középhõmérséklete jóval elmaradjon az átlagtól, mivel nagy éves negatív anomália kialakulásához elsõdlegesen a téli félév hidege tud hozzájárulni, mert a téli hónapok hõingása sokkal nagyobb, mint a nyáriaké.
3. Ezen felül a 8 fok alatti éves középhõmérséklet kialakulásához még egy nagyon hideg tél sem elegendõ, kell hozzá egy kifejezetten hûvös nyár is és ennek a kettõnek a rendkívül ritka együttállása okozza, hogy ennyire ritkán fordul elõ nálunk 8 fok alatti középhõmérsékletû év.
Csak azt nem tudjuk marad e minden a régi kerékvágásban. Én meg kezdhettem volna úgy ,ha NEM marad minden a régi kerékvágásban.... A mostani melegedõ átlagra utalt valami mielõtt elkezdõdött???Akkor az azelõttinek volt nagyobb esélye mégis melegedni kezdtünk.A grafikon meg nem éves lebontású ahol látszódna az éves átlagok közötti különbség.Olyanod nincs?Privátba jöhet. Kicsit tényleg elbeszéltünk egymás mellett ahogy Zivipötty írta,részemrõl befejezve.A válasz .kb. jó Rudolfking hozzászólására is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285024 - 2015-08-10 22:10:4
Szeke azt mondja, hogy aligha fordulhat elõ az évi átlaghõmérséklet jelentõs (pl. 4 fokos) zuhanása egyik évrõl a másikra.
Ezt éppen az általa linkelt középhõmérséklet-grafikon cáfolja: ha jól látom, 1939 10,3 fokos volt, 1940 pedig 7,5 fokos. Ha nem is 4 fok, de csaknem 3!
(Megjegyzés: a 8924. válasz erre a hozzászólásra, így helyileg az elé tartozik, csak késõn lett áthelyezve. - Zivipötty)
Szeke azt mondja, hogy aligha fordulhat elõ az évi átlaghõmérséklet jelentõs (pl. 4 fokos) zuhanása egyik évrõl a másikra.
Ezt éppen az általa linkelt középhõmérséklet-grafikon cáfolja: ha jól látom, 1939 10,3 fokos volt, 1940 pedig 7,5 fokos. Ha nem is 4 fok, de csaknem 3!
(Megjegyzés: a 8924. válasz erre a hozzászólásra, így helyileg az elé tartozik, csak késõn lett áthelyezve. - Zivipötty)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285009 - 2015-08-10 20:50:59)
Rögtön cáfolható az állításod. Az országos évi és téli középhõmérsékletekre is igaz, hogy bizonyos határon belül marad a variábilitás. Az országos évi középhõmérséklet elvétve nõ/csökken 1.5 fokkal nagyobb mértékben az elõzõ évihez képest. És ezt nyilván nem az elõzõ év "csinálja", hanem az éghajlatunkat vezérlõ cirkulációs tényezõk, kényszerek eredõje. Aligha lehet 2016-ban 8 fok az országos évi középhõmérséklet egy cirka 12 fokos 2015-öt követõen. Aligha fog egy 1942-es típusú tél berontani egy 2014-15-ös telet követõen.
Rögtön cáfolható az állításod. Az országos évi és téli középhõmérsékletekre is igaz, hogy bizonyos határon belül marad a variábilitás. Az országos évi középhõmérséklet elvétve nõ/csökken 1.5 fokkal nagyobb mértékben az elõzõ évihez képest. És ezt nyilván nem az elõzõ év "csinálja", hanem az éghajlatunkat vezérlõ cirkulációs tényezõk, kényszerek eredõje. Aligha lehet 2016-ban 8 fok az országos évi középhõmérséklet egy cirka 12 fokos 2015-öt követõen. Aligha fog egy 1942-es típusú tél berontani egy 2014-15-ös telet követõen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285027 - 2015-08-10 22:17:32)
1. Aligha = valószínûleg nem. Tehát nem zártam ki, de nem valószínû. Minthogy ekkora ugrás nemigen jellemzõ a grafikonra.
2. A grafikonon sajnos nincsenek éveket jelölõ pöttyök, azaz vannak olyan részei a grafikonnak, ahol nagyobb ugrást sejtet két egymást követõ év országos téli középhõmérséklete, mint ami valójában volt.
1. Aligha = valószínûleg nem. Tehát nem zártam ki, de nem valószínû. Minthogy ekkora ugrás nemigen jellemzõ a grafikonra.
2. A grafikonon sajnos nincsenek éveket jelölõ pöttyök, azaz vannak olyan részei a grafikonnak, ahol nagyobb ugrást sejtet két egymást követõ év országos téli középhõmérséklete, mint ami valójában volt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285026 - 2015-08-10 22:16:35)
Alapvetõen én vagyok az egyik legnagyobb "a régmúltból nem lehet elõrejelezni" hívõ, azonban most nem tudok teljesen egyetérteni a Te gondolataiddal. Hiszen ha van egy folyamatosan melegedõ tendencia, az azt is jelenti, hogy az elmúlt 10 év átlaghõmérséklete 8 fok volt, a 11-20 évvel ezelõtti meg 7, 21-30 éve meg 6 fok volt, akkor hiába 7 fok az utolsó 30 év átlaga (8-7-6), most az átlag sokkal inkább 8 fok felé húz, mint 7 vagy 6.
Azt sem lehet persze egyszerûen feltételezni, hogy ez a melegedõ tendencia szigorúan monoton folytatódni fog még évtizedekig vagy évszázadokig, hiszen akkor globális felmelegedésrõl beszélnénk, ami Szekétõl azért meglepne
Alapvetõen én vagyok az egyik legnagyobb "a régmúltból nem lehet elõrejelezni" hívõ, azonban most nem tudok teljesen egyetérteni a Te gondolataiddal. Hiszen ha van egy folyamatosan melegedõ tendencia, az azt is jelenti, hogy az elmúlt 10 év átlaghõmérséklete 8 fok volt, a 11-20 évvel ezelõtti meg 7, 21-30 éve meg 6 fok volt, akkor hiába 7 fok az utolsó 30 év átlaga (8-7-6), most az átlag sokkal inkább 8 fok felé húz, mint 7 vagy 6.
Azt sem lehet persze egyszerûen feltételezni, hogy ez a melegedõ tendencia szigorúan monoton folytatódni fog még évtizedekig vagy évszázadokig, hiszen akkor globális felmelegedésrõl beszélnénk, ami Szekétõl azért meglepne
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285025 - 2015-08-10 22:11:54)
Bizonyára észrevetted, hogy mindig odaírom, hogy impakt változást leszámítva. Az impakt változás az, ha például beáll a jégkorszak. Vagy kitör egy 7-es/8-as erõsségû vulkán. Vagy eltûnik az összes napfolt. Ezek a tipusú változások azok, amelyek teljesen felülírnak mindenféle trendet, tendenciát és amelyek valóban bármit okozhatnak. De én arról beszélek, hogy ha marad minden a régi kerékvágásban, akkor mi valószínû.
Bizonyára észrevetted, hogy mindig odaírom, hogy impakt változást leszámítva. Az impakt változás az, ha például beáll a jégkorszak. Vagy kitör egy 7-es/8-as erõsségû vulkán. Vagy eltûnik az összes napfolt. Ezek a tipusú változások azok, amelyek teljesen felülírnak mindenféle trendet, tendenciát és amelyek valóban bármit okozhatnak. De én arról beszélek, hogy ha marad minden a régi kerékvágásban, akkor mi valószínû.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285022 - 2015-08-10 21:57:35)
Két kiegészítéssel:
1. A csapadékösszegek variábilitása sokkal nagyobb, mint az országos téli középhõmérsékleteké. (éves átlagokat tekintve) Ezért nem lehet a kettõt összehasonlítani.
2. Igen, akármilyen tél lehet, de nem ugyanakkora a valószínûsége egy 0 fokos országos téli középhõmérsékletnek, mint egy -2 fokosnak.
Két kiegészítéssel:
1. A csapadékösszegek variábilitása sokkal nagyobb, mint az országos téli középhõmérsékleteké. (éves átlagokat tekintve) Ezért nem lehet a kettõt összehasonlítani.
2. Igen, akármilyen tél lehet, de nem ugyanakkora a valószínûsége egy 0 fokos országos téli középhõmérsékletnek, mint egy -2 fokosnak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285020 - 2015-08-10 21:50:10)
Na jó belemegyek az okfejtésedbe,bár mondom,hogy a múltból (statisztika) nem következik a jövõ.Ez nálam alapvetõen hibás elmélet!!!!!
1910-25 között elég sok 1,5-2 fok körüli átlagú tél volt.Ha akkor éltél volna mit mondtál volna ,milyen telek lesznek?
Erre jött az ezt követõ idõszak mondjuk 62-ig.6 db -4 alatti átlagú téllel.Várható volt???
S érdekelne még,hogy 17.században,vagy a 13.-ban ,hogy követték egymást a telek átlagai? Vagy ez a 100 év a szentírás,a szent grál amibõl jövendölni lehet csak?Ha éveket tévednék bocs,nincs pontos skálázás.Szóval engem ezzel nem tudsz egyelõre meggyõzni ,de fogékony vagyok mindenre.Mára ennyi,lehet leuntattuk a publikumot.
Na jó belemegyek az okfejtésedbe,bár mondom,hogy a múltból (statisztika) nem következik a jövõ.Ez nálam alapvetõen hibás elmélet!!!!!
1910-25 között elég sok 1,5-2 fok körüli átlagú tél volt.Ha akkor éltél volna mit mondtál volna ,milyen telek lesznek?
Erre jött az ezt követõ idõszak mondjuk 62-ig.6 db -4 alatti átlagú téllel.Várható volt???
S érdekelne még,hogy 17.században,vagy a 13.-ban ,hogy követték egymást a telek átlagai? Vagy ez a 100 év a szentírás,a szent grál amibõl jövendölni lehet csak?Ha éveket tévednék bocs,nincs pontos skálázás.Szóval engem ezzel nem tudsz egyelõre meggyõzni ,de fogékony vagyok mindenre.Mára ennyi,lehet leuntattuk a publikumot.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285019 - 2015-08-10 21:48:45)
Errõl kb. az jut eszembe, hogy a 2011-es, 2012-es és a 2013-as meleg és aszályos nyarak után mennyi esélye volt egy olyanra mint a múltévi, amikor is a július és az augusztus 200 mm-es hónapok voltak.
Majd az idei nyár megint ugyanolyan, mint az elõtte lévõ 3.
Közben az elõtte lévõ 3 elõtti évben 2010-ben meg csapadékrekord maximum dõlt meg.
Szóval akármilyen nyár vagy akármilyen tél lehet!
Meg annak az ellenkezõje is.
Köszi Szeke!
Errõl kb. az jut eszembe, hogy a 2011-es, 2012-es és a 2013-as meleg és aszályos nyarak után mennyi esélye volt egy olyanra mint a múltévi, amikor is a július és az augusztus 200 mm-es hónapok voltak.
Majd az idei nyár megint ugyanolyan, mint az elõtte lévõ 3.
Közben az elõtte lévõ 3 elõtti évben 2010-ben meg csapadékrekord maximum dõlt meg.
Szóval akármilyen nyár vagy akármilyen tél lehet!
Meg annak az ellenkezõje is.
Köszi Szeke!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285016 - 2015-08-10 21:31:42)
Megvan:
Ebbõl a grafikonból kitûnik, hogy a 80-as évek közepe óta a leghidegebb telek átlaghõmérséklete is elvétve ment -2 fok alá (2001). Míg 1985 elõtt és fõleg 1965 elõtt cirka 10 évente befittyent egy -4 fok alatti középhõmérsékletû tél is. Az elmúlt másfél évtized teleirõl elmondható, hogy 0 fok körül volt az átlaghõmérsékletük, közte extrém meleg telekkel mint pl a 2006-7-es, amikor is a tél átlaghõmérséklete majdnem elérte a +4 fokot, amire a mérések kezdete óta sem volt példa.
Ezekbõl az következik - impakt változást leszámítva - hogy a soron következõ tél középhõmérséklete a legnagyobb valószínûség szerint -1 és +1 fok között várható. Egy -1 és -2.5 fok közötti átlaghõmérséklet esélye sem zárható ki, de sokkal kisebb. Hassonló esély van egy +1 foknál magasabb átlaghõmérsékletû télre. Egy -2.5 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû tél esélye pedig a 0-hoz közelít.
Megvan:
Ebbõl a grafikonból kitûnik, hogy a 80-as évek közepe óta a leghidegebb telek átlaghõmérséklete is elvétve ment -2 fok alá (2001). Míg 1985 elõtt és fõleg 1965 elõtt cirka 10 évente befittyent egy -4 fok alatti középhõmérsékletû tél is. Az elmúlt másfél évtized teleirõl elmondható, hogy 0 fok körül volt az átlaghõmérsékletük, közte extrém meleg telekkel mint pl a 2006-7-es, amikor is a tél átlaghõmérséklete majdnem elérte a +4 fokot, amire a mérések kezdete óta sem volt példa.
Ezekbõl az következik - impakt változást leszámítva - hogy a soron következõ tél középhõmérséklete a legnagyobb valószínûség szerint -1 és +1 fok között várható. Egy -1 és -2.5 fok közötti átlaghõmérséklet esélye sem zárható ki, de sokkal kisebb. Hassonló esély van egy +1 foknál magasabb átlaghõmérsékletû télre. Egy -2.5 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû tél esélye pedig a 0-hoz közelít.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285010 - 2015-08-10 21:01:27)
Így egyértelmûen téves állítás az, hogy a "múltból nem következik semmi", mert elég sok minden következik belõle. Nem áll rendelkezésemre olyan grafikon, amelyen láthatóak lennének az elmúlt 100 év országos téli középhõmérsékletei. Valaki?
Így egyértelmûen téves állítás az, hogy a "múltból nem következik semmi", mert elég sok minden következik belõle. Nem áll rendelkezésemre olyan grafikon, amelyen láthatóak lennének az elmúlt 100 év országos téli középhõmérsékletei. Valaki?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285005 - 2015-08-10 20:30:00)
Még egyszer!Szerintem alapvetõen nem vagyunk egy hullámhosszon.A múltból (statisztika) nem következik semmi!Mielõtt elindult felfelé a grafikon volt valami jele anno??Max.ha így folytatódik a trend akkor 10-20 év múlva jöhetsz azzal ,hogy ugye megmondtad.De gondolom van képzelõerõd: mi van ,ha ránézünk 10-20 év múlva a grafikonra és már lefelé kezd szórni?Tudhatod??
Még egyszer!Szerintem alapvetõen nem vagyunk egy hullámhosszon.A múltból (statisztika) nem következik semmi!Mielõtt elindult felfelé a grafikon volt valami jele anno??Max.ha így folytatódik a trend akkor 10-20 év múlva jöhetsz azzal ,hogy ugye megmondtad.De gondolom van képzelõerõd: mi van ,ha ránézünk 10-20 év múlva a grafikonra és már lefelé kezd szórni?Tudhatod??
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285004 - 2015-08-10 20:22:5
Értem. Van egy variábilitás, ez látszik az éghajlati grafikonokon is. Ez egy cirka két fokos amplitúdójú ingadozás a nagyjából 9 és 11 fok közt, már ami az országos évi középhõmérsékletet illeti.
De ha megnézed ezt a grafikont, akkor néhány dolog kijelenthetõ:
1950 és 1990 között minden évben 11 fok alatt zárt az országos évi középhõmérséklet. A 90-es évektõl egy határozott melegedés kezdõdött, 1990 óta 9 olyan év volt, amelyben az országos évi középhõmérséklet meghaladta a 11 fokot. Ez egyértelmû melegedés. Hozzátehetjük, hogy 10 éve nem volt 10 fok alatt az országos évi középhõmérséklet, 30 éve nem volt 9 fok alatt és több mint 75 éve nem volt 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet. A melegedés trendje sem stabil, az évek közt jelentõs eltérés van, de a trend is egyértelmû.
A telekre hasonló dolgokat mondhatunk. Vannak hidegebb telek pl. 2002-2003, de ezek egyre ritkábbak illetve a leghidegebb teleink is jóval enyhébbek mint az 1960-as években, nem is beszélve az 1940-es évekrõl vagy a 19. századról. Így nagyjából belõhetõ a soron következõ tél - ilyen értelemben.
Értem. Van egy variábilitás, ez látszik az éghajlati grafikonokon is. Ez egy cirka két fokos amplitúdójú ingadozás a nagyjából 9 és 11 fok közt, már ami az országos évi középhõmérsékletet illeti.
De ha megnézed ezt a grafikont, akkor néhány dolog kijelenthetõ:
1950 és 1990 között minden évben 11 fok alatt zárt az országos évi középhõmérséklet. A 90-es évektõl egy határozott melegedés kezdõdött, 1990 óta 9 olyan év volt, amelyben az országos évi középhõmérséklet meghaladta a 11 fokot. Ez egyértelmû melegedés. Hozzátehetjük, hogy 10 éve nem volt 10 fok alatt az országos évi középhõmérséklet, 30 éve nem volt 9 fok alatt és több mint 75 éve nem volt 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet. A melegedés trendje sem stabil, az évek közt jelentõs eltérés van, de a trend is egyértelmû.
A telekre hasonló dolgokat mondhatunk. Vannak hidegebb telek pl. 2002-2003, de ezek egyre ritkábbak illetve a leghidegebb teleink is jóval enyhébbek mint az 1960-as években, nem is beszélve az 1940-es évekrõl vagy a 19. századról. Így nagyjából belõhetõ a soron következõ tél - ilyen értelemben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285002 - 2015-08-10 19:43:09)
Egy kérdés:lehet e szerinted negatív anomália nálunk,ha körülöttünk pozitív anomália van?
Egy kérdés:lehet e szerinted negatív anomália nálunk,ha körülöttünk pozitív anomália van?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285001 - 2015-08-10 19:38:49)
Nem állítom (ahhoz nincs elég tudásom),csak úgy gondolom ,hogy nem tudni hol és mikor változik és ezért nem lehet egy télkimenetet ez alapján vázolni.Lehet valahol egy adott évben hidegebb anomáliát okoz ,amitõl meleget várnánk.S az ellenkezõje is igaz,amikor hidegebbet várnánk beüt egy melegebb évszak.
Nem állítom (ahhoz nincs elég tudásom),csak úgy gondolom ,hogy nem tudni hol és mikor változik és ezért nem lehet egy télkimenetet ez alapján vázolni.Lehet valahol egy adott évben hidegebb anomáliát okoz ,amitõl meleget várnánk.S az ellenkezõje is igaz,amikor hidegebbet várnánk beüt egy melegebb évszak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285000 - 2015-08-10 19:22:43)
Szerinted tényleg nem változik semmi attól, hogy melegebb a tenger és szárazföld? Ezzel kb. azt állítod, hogy a légkör hõmérsékletére nincs hatással a világtenger hõmérséklete. Ami abszurd. Lehetetlenség.
Szerinted tényleg nem változik semmi attól, hogy melegebb a tenger és szárazföld? Ezzel kb. azt állítod, hogy a légkör hõmérsékletére nincs hatással a világtenger hõmérséklete. Ami abszurd. Lehetetlenség.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284985 - 2015-08-10 16:34:05)
Tipszmixûni hülyeség e? Nem tom.Ismerek olyat aki már hallott olyanról aki látott olyat,hogy valaki ebbõl él.Én még nem találkoztam ilyennel,illetve aki ezt mondta sokszor kéreget kajára. OFF
A gondom az ezzel az egésszel,hogy attól ,mert melegebb a tenger és a szárazföld abból nem következik semmi.Ha az idõjárás ilyen kiszámítható lenne akkor nem sülnének fel sokan a több hetes,hónapos elõréjükkel.Statisztika nem való elõrejelzésre,mert az jövõ és nem tudhatod -ahogy írod is-,hogy mikor jön egy új tendencia.S az meddig tart ,ill. a régi meddig tart.
Persze a dobókockás logika (azonos esély mindenre) nem minden téren igaz az idõjárásra.Rövidtávon már van olyan tudásunk,hogy nagyobb esélyt adjunk bizonyos történésnek egy bizonyos térségben.De te meg pont ezt vontad kétségbe amikor múltkor majrénak vettél piros figyelmeztetést.Szóval pont ellentétesen mûködünk ebben a történetben.Ami persze nem baj.
Tipszmixûni hülyeség e? Nem tom.Ismerek olyat aki már hallott olyanról aki látott olyat,hogy valaki ebbõl él.Én még nem találkoztam ilyennel,illetve aki ezt mondta sokszor kéreget kajára. OFF
A gondom az ezzel az egésszel,hogy attól ,mert melegebb a tenger és a szárazföld abból nem következik semmi.Ha az idõjárás ilyen kiszámítható lenne akkor nem sülnének fel sokan a több hetes,hónapos elõréjükkel.Statisztika nem való elõrejelzésre,mert az jövõ és nem tudhatod -ahogy írod is-,hogy mikor jön egy új tendencia.S az meddig tart ,ill. a régi meddig tart.
Persze a dobókockás logika (azonos esély mindenre) nem minden téren igaz az idõjárásra.Rövidtávon már van olyan tudásunk,hogy nagyobb esélyt adjunk bizonyos történésnek egy bizonyos térségben.De te meg pont ezt vontad kétségbe amikor múltkor majrénak vettél piros figyelmeztetést.Szóval pont ellentétesen mûködünk ebben a történetben.Ami persze nem baj.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284973 - 2015-08-10 14:14:12)
Tippmixelni hülyeség? Nem biztos. Elõrejelzési versenyen résztvenni hülyeség? Az se biztos. A tél konkrét, pontos kimenetélére természetesen lehetetlen következtetni. De nem is volt célom ez. A peremfeltételek elég jól determinálják a várható tél kimenetét bizonyos határok közé. Mondok egy példát:
Például zárhat-e 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet 2016-ban? Elméletileg igen, de mivel a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a XX. század elsõ felében volt, nem valószínû. Így az is kijelenthetõ, hogy annak az esélyei, hogy Magyarországon ismét 8 fok alatt zárjon az országos évi középhõmérséklet, a 0-hoz közelít. Annak ellenére, hogy volt már ilyen a XX. században.
Attól, hogy bizonyos módszerek nem használhatók üveggömbként, még nem jelenti azt, hogy nincsenek tendenciák. Attól, hogy a különbözõ atmoszférikus kényszerek teljes mértékben nem ismertek még, vannak tendenciák. Az, hogy a különbözõ trendek hogyan rakódnak egymásra, vagy éppen interferálnak, vagy éppen oltják ki egymást, na ez az igazán érdekfeszítõ kérdés! Én izgatottan állok elébe egy beszélgetésnek ebben az irányban! Remélem vannak még rajtam kívül is ilyenek.
Tippmixelni hülyeség? Nem biztos. Elõrejelzési versenyen résztvenni hülyeség? Az se biztos. A tél konkrét, pontos kimenetélére természetesen lehetetlen következtetni. De nem is volt célom ez. A peremfeltételek elég jól determinálják a várható tél kimenetét bizonyos határok közé. Mondok egy példát:
Például zárhat-e 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet 2016-ban? Elméletileg igen, de mivel a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a XX. század elsõ felében volt, nem valószínû. Így az is kijelenthetõ, hogy annak az esélyei, hogy Magyarországon ismét 8 fok alatt zárjon az országos évi középhõmérséklet, a 0-hoz közelít. Annak ellenére, hogy volt már ilyen a XX. században.
Attól, hogy bizonyos módszerek nem használhatók üveggömbként, még nem jelenti azt, hogy nincsenek tendenciák. Attól, hogy a különbözõ atmoszférikus kényszerek teljes mértékben nem ismertek még, vannak tendenciák. Az, hogy a különbözõ trendek hogyan rakódnak egymásra, vagy éppen interferálnak, vagy éppen oltják ki egymást, na ez az igazán érdekfeszítõ kérdés! Én izgatottan állok elébe egy beszélgetésnek ebben az irányban! Remélem vannak még rajtam kívül is ilyenek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284936 - 2015-08-10 08:13:43)
Inkább úgy fogalmaznék akkor ,hogy nagy a "valószínûsége" ,hogy hülyeség augusztusban télkimenetet tippelni.S nekem is meg kell említenem a dobókockás hasonlatot ,itt ugyanis helytálló,szerintem.Abból nem lehet következtetni egy télre,hogy most hol, mi milyen meleg,ugyanúgy kifuthat egy hideg,mint egy meleg tél.Még a DAI is megbukott múltkorokban.A 12 -es februárból mit láttak a hosszútávú modellek 8-10 nappal elõtte?Úgy emlékszem semmit!S sorolhatnám az állatok viselkedését,a szibériai hótakarót,a jégkiterjedést ,mind bukott már.A hideg telek között,miért volt feltûnõen enyhe is?Volt benne logika?Vajon az elõzõ télen gondolták volna?
De meggyõzhetsz:a feltûnõen meleg avagy hideg telekre utalt valami több hónappal kezdetük elõtt?Valami ,ami legalább olyannyira mûködik ,mint a DAI.
Inkább úgy fogalmaznék akkor ,hogy nagy a "valószínûsége" ,hogy hülyeség augusztusban télkimenetet tippelni.S nekem is meg kell említenem a dobókockás hasonlatot ,itt ugyanis helytálló,szerintem.Abból nem lehet következtetni egy télre,hogy most hol, mi milyen meleg,ugyanúgy kifuthat egy hideg,mint egy meleg tél.Még a DAI is megbukott múltkorokban.A 12 -es februárból mit láttak a hosszútávú modellek 8-10 nappal elõtte?Úgy emlékszem semmit!S sorolhatnám az állatok viselkedését,a szibériai hótakarót,a jégkiterjedést ,mind bukott már.A hideg telek között,miért volt feltûnõen enyhe is?Volt benne logika?Vajon az elõzõ télen gondolták volna?
De meggyõzhetsz:a feltûnõen meleg avagy hideg telekre utalt valami több hónappal kezdetük elõtt?Valami ,ami legalább olyannyira mûködik ,mint a DAI.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284897 - 2015-08-09 18:23:42)
"Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán."
Ebben a kijelentésben sok a tévedés:
2002/03 tele az elmúlt 120 év 8. leghidegebb tele volt, sok-sok hóval, med. ciklonokkal (gondolkodás nélkül elfogadnám azt a telet bármikor).
Ezen belül 2003 februárja a 4. leghidegebb volt -5,5 °C-kal.
Nem mellékesen 2001 decembere az 5. leghidegebb lett. (-3,8 °C).
(Az adatok siófokiak és az elmúlt 120 évet reprezentálják.)
"Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán."
Ebben a kijelentésben sok a tévedés:
2002/03 tele az elmúlt 120 év 8. leghidegebb tele volt, sok-sok hóval, med. ciklonokkal (gondolkodás nélkül elfogadnám azt a telet bármikor).
Ezen belül 2003 februárja a 4. leghidegebb volt -5,5 °C-kal.
Nem mellékesen 2001 decembere az 5. leghidegebb lett. (-3,8 °C).
(Az adatok siófokiak és az elmúlt 120 évet reprezentálják.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284887 - 2015-08-09 16:41:14)
Ettõl függetlenül volt már ilyen.
Ettõl függetlenül volt már ilyen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284881 - 2015-08-09 16:00:57)
Majdnem 0 vagy 0. [...]
A dobókockás rész már provokációra alkalmas volt, ezért töröltem. - Zivipötty
Majdnem 0 vagy 0. [...]
A dobókockás rész már provokációra alkalmas volt, ezért töröltem. - Zivipötty
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284880 - 2015-08-09 15:16:43)
És annak mi az esélye szerinted, hogy egy 1942-es, egy 2007-es és egy 1942-es tél így kövesse egymást három egymást követõ télen?
És annak mi az esélye szerinted, hogy egy 1942-es, egy 2007-es és egy 1942-es tél így kövesse egymást három egymást követõ télen?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284879 - 2015-08-09 15:04:42)
Én valószínûségekrõl beszéltem.
A tippmixen ha valakinek 1.85-ös szorzója van a gyõzelemre, az még nem jelenti, hogy gyõzni fog, néha sõt még az 1.01-es szorzó sem jelent biztos gyõzelmet. De ettõl még nem lesz ugyanakkora esélye a gyõzelemre, mint az ellenfélnek.
Tehát kétségtelenül bármi lehet, de az esélyek nem ugyanakkorák. Kifuthat itt egy 42-es tél is, mert ki nem zárható. De a Tippmixen nagyjából 20-szoros lenne a szorzója egy ilyen "kimenetelnek". Tehát kb 1 a 20-hoz, hogy olyan telünk lesz, mint a 42-es. De egy tavalyihoz hasonló tél esélye már sokkal nagyobb ennél. Vagy mint egy 62-63-as.
Valószínûségekrõl beszélek, nem arról, milyen LESZ a telünk. Mert fogalmam sincs.
Én valószínûségekrõl beszéltem.
A tippmixen ha valakinek 1.85-ös szorzója van a gyõzelemre, az még nem jelenti, hogy gyõzni fog, néha sõt még az 1.01-es szorzó sem jelent biztos gyõzelmet. De ettõl még nem lesz ugyanakkora esélye a gyõzelemre, mint az ellenfélnek.
Tehát kétségtelenül bármi lehet, de az esélyek nem ugyanakkorák. Kifuthat itt egy 42-es tél is, mert ki nem zárható. De a Tippmixen nagyjából 20-szoros lenne a szorzója egy ilyen "kimenetelnek". Tehát kb 1 a 20-hoz, hogy olyan telünk lesz, mint a 42-es. De egy tavalyihoz hasonló tél esélye már sokkal nagyobb ennél. Vagy mint egy 62-63-as.
Valószínûségekrõl beszélek, nem arról, milyen LESZ a telünk. Mert fogalmam sincs.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284878 - 2015-08-09 14:31:5
Azért az gondolhattad, hogy az átlagos telet én sem úgy értettem, hogy 0,0 fok lesz az anomália. Én a -0,5 és 0,5 fok közötti anomáliára gondoltam (a térképeken is általában ez a tartomány szokott fehér, vagyis átlagos lenni).
Azért az gondolhattad, hogy az átlagos telet én sem úgy értettem, hogy 0,0 fok lesz az anomália. Én a -0,5 és 0,5 fok közötti anomáliára gondoltam (a térképeken is általában ez a tartomány szokott fehér, vagyis átlagos lenni).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284877 - 2015-08-09 14:31:19)
Viszont ott volt az 1997/98-as rekordenyhe tél. Egyébként enyhe tél a 60-as évek legvégén is elõfordult, nem is beszélve a hetvenesekrõl. A mostani meleg korszak pedig kitermelte a Legalábbis Északnyugat-Európában kivételesen kemény 2009/10-es telet.
Szóval, ezek a dolgok nem olyan szimplák, mint amilyennek beállítod õket.
Viszont ott volt az 1997/98-as rekordenyhe tél. Egyébként enyhe tél a 60-as évek legvégén is elõfordult, nem is beszélve a hetvenesekrõl. A mostani meleg korszak pedig kitermelte a Legalábbis Északnyugat-Európában kivételesen kemény 2009/10-es telet.
Szóval, ezek a dolgok nem olyan szimplák, mint amilyennek beállítod õket.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284874 - 2015-08-09 14:14:09)
Az átlagos télnek a legkisebb a valószínûsége, mert arra a legkisebb az esély, hogy a tél átlaghõmérséklete pont eltalálja az átlagot.
Viccet félretéve, ha a trendeket nézzük és ha figyelembe vesszük, hogy azokban az akciócentrumokban, ahol számunkra kulcsfontosságú hidegpool lehet, mindenhol melegedés és légnyomáscsökkenés van és volt, akkor nagyon nem lõhetünk mellé, ha azt mondjuk, hogy valószínûleg ismét egy az átlagnál melegebb tél következik. De legalábbis az elõjelek inkább mutatnak errefelé, sem mint egy zord tél felé.
A télelõk az 1870-es évtizedben voltak igen acélosak. A legutolsó acélos december 2001-ben volt, de az sem a semmibõl került elõ, hanem bevezette azért egy 1996-tal kezdõdõ egyértelmû trend. Kompletten acélos tél pedig a 2002-3-as volt. Legalábbis nálam.
Az átlagos télnek a legkisebb a valószínûsége, mert arra a legkisebb az esély, hogy a tél átlaghõmérséklete pont eltalálja az átlagot.
Viccet félretéve, ha a trendeket nézzük és ha figyelembe vesszük, hogy azokban az akciócentrumokban, ahol számunkra kulcsfontosságú hidegpool lehet, mindenhol melegedés és légnyomáscsökkenés van és volt, akkor nagyon nem lõhetünk mellé, ha azt mondjuk, hogy valószínûleg ismét egy az átlagnál melegebb tél következik. De legalábbis az elõjelek inkább mutatnak errefelé, sem mint egy zord tél felé.
A télelõk az 1870-es évtizedben voltak igen acélosak. A legutolsó acélos december 2001-ben volt, de az sem a semmibõl került elõ, hanem bevezette azért egy 1996-tal kezdõdõ egyértelmû trend. Kompletten acélos tél pedig a 2002-3-as volt. Legalábbis nálam.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284872 - 2015-08-09 14:05:5
Ez mind igaz, de ez még nem magyarázat arra, hogy szerinted miért nem legalább egy átlagos télnek van a legnagyobb esélye, hanem egy átlagnál sokkal melegebbnek. Fõleg úgy, hogy a közelmúltban is voltak átlag alatti hõmérsékletû telek.
Ez mind igaz, de ez még nem magyarázat arra, hogy szerinted miért nem legalább egy átlagos télnek van a legnagyobb esélye, hanem egy átlagnál sokkal melegebbnek. Fõleg úgy, hogy a közelmúltban is voltak átlag alatti hõmérsékletû telek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284871 - 2015-08-09 13:59:20)
Mondjuk azért, mert a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a 60-as években volt. És mert Izlandnál depresszió szokott lenni általában.
De nem akarom magam ismételni, ezért idéznék inkább a Magyarország éghajlattörténete az újkor idején c. könyvbõl:
Az 1950-es és az 1960-as évek viszonylag hûvösebb éghajlati rendszerét a szakirodalom a "a 20. századi lehûlésnek nevezi". Különösen erõteljes volt a lehûlés az Arktikus tenger övezetében, ahol például a Ferenc József földön e két évtized középhõmérsékletei 3-4 fokkal is elmaradtak a korábbi évtizedek hõmérsékleti átlagaitól. Érzékenyen érintette a lehûlés Izlandot, ahol 1968-ban és 1969-ben még áprilisban és májusban is tengeri jég vette körül a sziget partvidékének több mint felét. Az éghajlatromlás sújtotta a nyarakat is, az 1950-es években a nyarak átlaghõmérséklete 7,7 fok volt, ez az 1960-as évekre 6,8 fokra csökkent. A vegetációs idõszak hõmérséklete veszélyesen közel volt ahhoz, hogy egyáltalán ne nõjön fû a szigeten, mindamellett az 1960-as években felhagytak a gabonatermeléssel Izlandon. Az éghajlati változások következtében megváltozott a halrajok tartózkodási helye az Észak-Atlantikumban, ami a korabeli sajtó által "tõkehal háború"-nak nevezett nemzetközi jogi konfliktushoz vezetett. A 20. század közepi lehûlést az 1970-es évek közepén váltotta fel a felmelegedés újabb hulláma, amely napjainkban is folytatódik.
Szóval emiatt valószínûleg nem hülyeség, amit Endrõdi megállapított...
Mondjuk azért, mert a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a 60-as években volt. És mert Izlandnál depresszió szokott lenni általában.
De nem akarom magam ismételni, ezért idéznék inkább a Magyarország éghajlattörténete az újkor idején c. könyvbõl:
Az 1950-es és az 1960-as évek viszonylag hûvösebb éghajlati rendszerét a szakirodalom a "a 20. századi lehûlésnek nevezi". Különösen erõteljes volt a lehûlés az Arktikus tenger övezetében, ahol például a Ferenc József földön e két évtized középhõmérsékletei 3-4 fokkal is elmaradtak a korábbi évtizedek hõmérsékleti átlagaitól. Érzékenyen érintette a lehûlés Izlandot, ahol 1968-ban és 1969-ben még áprilisban és májusban is tengeri jég vette körül a sziget partvidékének több mint felét. Az éghajlatromlás sújtotta a nyarakat is, az 1950-es években a nyarak átlaghõmérséklete 7,7 fok volt, ez az 1960-as évekre 6,8 fokra csökkent. A vegetációs idõszak hõmérséklete veszélyesen közel volt ahhoz, hogy egyáltalán ne nõjön fû a szigeten, mindamellett az 1960-as években felhagytak a gabonatermeléssel Izlandon. Az éghajlati változások következtében megváltozott a halrajok tartózkodási helye az Észak-Atlantikumban, ami a korabeli sajtó által "tõkehal háború"-nak nevezett nemzetközi jogi konfliktushoz vezetett. A 20. század közepi lehûlést az 1970-es évek közepén váltotta fel a felmelegedés újabb hulláma, amely napjainkban is folytatódik.
Szóval emiatt valószínûleg nem hülyeség, amit Endrõdi megállapított...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284869 - 2015-08-09 13:48:09)
És még mielõtt jönne a szokásos "kevés a jég" válasz, egy ellenpélda:
Közismert, hogy 2012 õszén volt a legkevesebb jég a 2000-es években az északi részeken (aki nem hiszi, itt megnézheti: Link ). Mégis képe volt már októberben egy ilyen hidegmag létrejönni: Link A még meleg óceán felõl(!) elárasztani Európa északi részét: Link És havazást okozni nálunk is: Link
Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán.
2000-ben december 20-a után kaptuk az elsõ komolyabb hidegöblítést: Link Karácsonyra viszont már ott figyelt a 2009-es zivataros ünneprõl jól ismert szinoptikai helyzet: Link Január elsõ dekádja megintcsak ment a levesbe, az elsõ érdemi lehûlés a hónap közepén jött: Link Hogy a hónap végén utat engedjen a most is gyakori cimboránknak, a brit ciklonnak: Link Eljött a február, amikor majdnem: Link De mégsem: Link Aztán a hónap végén megint majdnem: Link De ekkor sem: Link
2001-ben már novemberben voltak löttyenések: Link De az elsõ komolyabb helyzetre, egy északkelet felõl lecsordogáló hidegcseppre december közepéig várni kellett: Link Ebben az idõszakban azért volt néhány komolyabb hideglötty is: Link De a nagyja megint csak északon maradt: Link Január is északnyugati áramlással indult, egy-egy komolyabb, de csak pár napos lehûléssel: Link Hogy aztán a hónap közepére megérkezzen kedvencünk, a hidegpárna, de csak mérsékelt fagyokkal: Link A hónap végére megjött az én kedvencem is, a fõn: Link A február egyetlen, komolyabbnak nevezhetõ télies mozzanata ez volt: Link
2002-ben november elején volt egy kis fagyocska, itt-ott látványhóval: Link Majd decemberben kaptunk egy kis lábas hideget: Link De a nagy ziccerek kimaradtak: Link Január viszont szépen nyitott: Link És tartósabbnak is bizonyult a hideg idõ: Link Ezzel viszont el is lõtte a puskaporát a tél erre a hónapra, jött a zonalitás: Link Februárban azért visszaköszönt a tél: Link A hónap közepén még egy kis lábas hideg is jött: Link Link A hónap végére viszont beköszöntött az enyhe idõ.
Szóval látszik, hogy a kevés jeges idõszakban is képes volt hideg jönni (az óceán felõl is, már akár õsszel), és az is látszik, hogy az átlagosan jeges években sem volt mindegyik tél extrabrutál, nagyjából olyanok voltak, mint amik átlagosan most is jellemzõek. (Az elmúlt két tél az átlaghoz képest kirívó volt.) És a térképeket végignézve látszik, hogy hiába volt sok jég, hiába voltak nagy hidegmagok Oroszországban, azok sem feltétlenül jutottak el hozzánk.
És még mielõtt jönne a szokásos "kevés a jég" válasz, egy ellenpélda:
Közismert, hogy 2012 õszén volt a legkevesebb jég a 2000-es években az északi részeken (aki nem hiszi, itt megnézheti: Link ). Mégis képe volt már októberben egy ilyen hidegmag létrejönni: Link A még meleg óceán felõl(!) elárasztani Európa északi részét: Link És havazást okozni nálunk is: Link
Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán.
2000-ben december 20-a után kaptuk az elsõ komolyabb hidegöblítést: Link Karácsonyra viszont már ott figyelt a 2009-es zivataros ünneprõl jól ismert szinoptikai helyzet: Link Január elsõ dekádja megintcsak ment a levesbe, az elsõ érdemi lehûlés a hónap közepén jött: Link Hogy a hónap végén utat engedjen a most is gyakori cimboránknak, a brit ciklonnak: Link Eljött a február, amikor majdnem: Link De mégsem: Link Aztán a hónap végén megint majdnem: Link De ekkor sem: Link
2001-ben már novemberben voltak löttyenések: Link De az elsõ komolyabb helyzetre, egy északkelet felõl lecsordogáló hidegcseppre december közepéig várni kellett: Link Ebben az idõszakban azért volt néhány komolyabb hideglötty is: Link De a nagyja megint csak északon maradt: Link Január is északnyugati áramlással indult, egy-egy komolyabb, de csak pár napos lehûléssel: Link Hogy aztán a hónap közepére megérkezzen kedvencünk, a hidegpárna, de csak mérsékelt fagyokkal: Link A hónap végére megjött az én kedvencem is, a fõn: Link A február egyetlen, komolyabbnak nevezhetõ télies mozzanata ez volt: Link
2002-ben november elején volt egy kis fagyocska, itt-ott látványhóval: Link Majd decemberben kaptunk egy kis lábas hideget: Link De a nagy ziccerek kimaradtak: Link Január viszont szépen nyitott: Link És tartósabbnak is bizonyult a hideg idõ: Link Ezzel viszont el is lõtte a puskaporát a tél erre a hónapra, jött a zonalitás: Link Februárban azért visszaköszönt a tél: Link A hónap közepén még egy kis lábas hideg is jött: Link Link A hónap végére viszont beköszöntött az enyhe idõ.
Szóval látszik, hogy a kevés jeges idõszakban is képes volt hideg jönni (az óceán felõl is, már akár õsszel), és az is látszik, hogy az átlagosan jeges években sem volt mindegyik tél extrabrutál, nagyjából olyanok voltak, mint amik átlagosan most is jellemzõek. (Az elmúlt két tél az átlaghoz képest kirívó volt.) És a térképeket végignézve látszik, hogy hiába volt sok jég, hiába voltak nagy hidegmagok Oroszországban, azok sem feltétlenül jutottak el hozzánk.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284865 - 2015-08-09 13:08:45)
Laci, a kutyafáját!
Ne áztasd el magad, barátom! Te is tudod, hogy ilyen idõtávban határozott kijelentéseket nem tehetünk a soron következõ télrõl. Ezt leghamarabb majd szeptember végén, októberben tehetjük meg (DAI!)
Lehet, hogy rövid lesz az õsz, és már november télies idõjárást hoz, mint pl. a fagyos-hidegpárnás 2011-es esetben (vagy kissé régebbrõl 1983-ban vagy 1993-ban)
De persze lehet "végtelenített" késõõsz is, egyelõre nem tudhatjuk. A nagyon zimankós télnek természetesen kicsi a valószínûsége (mindig kicsi), de a 2013/14 szabású förmedvénynek szintén az.
Hogy Észak-Amerika keleti fele óriási telet kap, míg nálunk, sõt egész Európában tartós enyheség uralkodik, az egy gyakori, mondhatni tipikus eset. Az utóbbi 4 évtizedben évtizedenként több ilyen tél(i idõszak) elõfordult, ebbõl maradandó klímaváltozásra egyáltalán nem következtethetünk.
A kirívóan enyhe teleket szinte minden esetben elég gyorsan követték átlagos hõmérsékletûek, sõt néhány kifejezetten zimankós is.
Laci, a kutyafáját!
Ne áztasd el magad, barátom! Te is tudod, hogy ilyen idõtávban határozott kijelentéseket nem tehetünk a soron következõ télrõl. Ezt leghamarabb majd szeptember végén, októberben tehetjük meg (DAI!)
Lehet, hogy rövid lesz az õsz, és már november télies idõjárást hoz, mint pl. a fagyos-hidegpárnás 2011-es esetben (vagy kissé régebbrõl 1983-ban vagy 1993-ban)
De persze lehet "végtelenített" késõõsz is, egyelõre nem tudhatjuk. A nagyon zimankós télnek természetesen kicsi a valószínûsége (mindig kicsi), de a 2013/14 szabású förmedvénynek szintén az.
Hogy Észak-Amerika keleti fele óriási telet kap, míg nálunk, sõt egész Európában tartós enyheség uralkodik, az egy gyakori, mondhatni tipikus eset. Az utóbbi 4 évtizedben évtizedenként több ilyen tél(i idõszak) elõfordult, ebbõl maradandó klímaváltozásra egyáltalán nem következtethetünk.
A kirívóan enyhe teleket szinte minden esetben elég gyorsan követték átlagos hõmérsékletûek, sõt néhány kifejezetten zimankós is.
Nézd, a Japán atomkatasztrófa óta nincs mirõl beszélni, ha ott megtörténhetett, akkor speciel nekem semmiféle illúzióm nincs. Ha van humán eredetû dolog, ami tartósan , beláthatatlan ideig élhetetlenné tehet hatalmas területeket az az atom. Csernobillal is, bármilyen furcsán hangzik, óriási szerencsénk volt, olvasd el, vagy nézd meg az ide vonatkozó irodalmat, mi is történhetett volna a rosszabbik esetekben. Nem túlzás az atomsivatag vízió Európa tekintetében! Sajnos a világon számos veszélyes atomerõmû üzemel még, a németek leszerelték, a franciák nem fogják, mert ott az adja az energia zömét.
Kínával kapcsolatban jól elámítottak. Rengeteg elavult szenes erõmû van ott, de nagyon pozitív dolog hogy ott is foglalkoznak a CO2 leválasztós erõmûvekkel, és a CO2 tárolással. Nem tudom kik kezdték, de a németek már jó két évtizede foglalkoznak ezzel, a technológia meg is van, de nagyon drága egyelõre. Magyarországon sok ilyen tárolási potenciál van elvileg, gondolj a jó gáztárolási lehetõségekre (gáztározók) , hasonló a CO2 tárolása is. Magyarország egyetlen komoly energia bázisa a lignit, és csúcstartók vagyunk Európában a szén "kihasználatlanságában". Nálunk 10 % körüli a fajlagos kihasználás, ez a cseheknél, lengyeleknél , de a németeknél is eléri 20 - 50 %-ot. A hazai energia stratégia az atom - megújuló - szén hármas pillérre épít hosszú távon. A németek meg tudták tenni, hogy leszerelik az atomot, maradt a szén (illetve a tisztaszén technológiai irány) , illetve felfejlesztették a megújulót. Véletlenül se hasonlítgassuk magunkat hozzájuk, akkora beruházási költsége van a megújulónak (fõleg szél, nap) , hogy ezt nagy léptékben magyarország nem tudja megtenni, meglépni. Baj van a megújulóval a németeknél is, az elektromos áram "tárolása" nem egyszerû dolog még napjainkban sem, a megújuló nagy ciklikusságokat tud produkálni. A szén irányában világszerte megfigyelhetõ a "visszatérés" . Nem nehéz belátni, a fosszilis energiáról világunk nem tud belátható idõn belül komolyabb mértékben lemondani. Ha pedig "robban" a most még fejletlenebb világ is a technikai , gazdasági fejlõdés útján, akkor abba már rossz bele gondolni is....
Kínával kapcsolatban jól elámítottak. Rengeteg elavult szenes erõmû van ott, de nagyon pozitív dolog hogy ott is foglalkoznak a CO2 leválasztós erõmûvekkel, és a CO2 tárolással. Nem tudom kik kezdték, de a németek már jó két évtizede foglalkoznak ezzel, a technológia meg is van, de nagyon drága egyelõre. Magyarországon sok ilyen tárolási potenciál van elvileg, gondolj a jó gáztárolási lehetõségekre (gáztározók) , hasonló a CO2 tárolása is. Magyarország egyetlen komoly energia bázisa a lignit, és csúcstartók vagyunk Európában a szén "kihasználatlanságában". Nálunk 10 % körüli a fajlagos kihasználás, ez a cseheknél, lengyeleknél , de a németeknél is eléri 20 - 50 %-ot. A hazai energia stratégia az atom - megújuló - szén hármas pillérre épít hosszú távon. A németek meg tudták tenni, hogy leszerelik az atomot, maradt a szén (illetve a tisztaszén technológiai irány) , illetve felfejlesztették a megújulót. Véletlenül se hasonlítgassuk magunkat hozzájuk, akkora beruházási költsége van a megújulónak (fõleg szél, nap) , hogy ezt nagy léptékben magyarország nem tudja megtenni, meglépni. Baj van a megújulóval a németeknél is, az elektromos áram "tárolása" nem egyszerû dolog még napjainkban sem, a megújuló nagy ciklikusságokat tud produkálni. A szén irányában világszerte megfigyelhetõ a "visszatérés" . Nem nehéz belátni, a fosszilis energiáról világunk nem tud belátható idõn belül komolyabb mértékben lemondani. Ha pedig "robban" a most még fejletlenebb világ is a technikai , gazdasági fejlõdés útján, akkor abba már rossz bele gondolni is....
Sokszor elámulok rajta, hogy a köz, de még a tudósok jó része is, milyen könnyedén dobálózik az "éghajlatváltozás" szóval. A klíma folytonos változásban van, abban ingadozások, "kis korszakok" vannak, azonban az éghajlatváltozás nagy szó. Természetesen lehet definiciókkal bajlódni, ti. hogy mekkora és milyen hosszan fennálló középhõmérsékletbeli és/vagy csapadékmennyiség-változás szükséges ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni: megváltozott az éghajlat, és, mondjuk, mérsékeltövi helyett szubtrópusi (vagy szubarktikus) lett a klímánk.
Az új klímához természetesen új ökoszisztéma is tartozik, az adott hely növény és állatvilágának ki kell cserélõdnie. Fentiek értelmében valódi klímaváltozás volt pl. a legutóbbi glaciálist követõ felmelegedés. A Kárpát-medence kezdetben tundra volt, majd jött a mogyoró, késõbb a nyír-erdeifenyõ korszak. Csak ezután alakult ki a lomberdõ, ill. az erdõs sztyepp arculat, ami végeredményben máig jellemzõ.
Ilyen, valódi éghajlatváltozásról egyelõre távolról sem beszélhetünk, és az elmúlt néhány ezer évben sem volt még hasonló sem. Sem a középkori klímaoptimum, sem a kis jégkorszak nem változtatta meg alapvetõen Magyarország éghajlati öveken belül elfoglalt helyzetét. Pár évszázadra visszamenve meglepõ idõjárási szélszõségeket találunk a krónikákban, mégis mindvégig mérsékeltövi volt hazánk éghajlata, az most is, és nem vállalunk nagy kockázatot annak feltételezésével, hogy az is marad a következõ 1-2 száz évben. Szóval, ami eltolódás a klímánkban most tapasztalható, az szerény véleményem szerint bõven a szokványos éghajlatingadozások határán belül van.
Elcsépelt, de meg nem kerülhetõ kérdés továbbá, hogy a mostani éghajlatingadozás mennyiben antropogén, és mennyiben természetes tényezõk következménye. Az elmúlt év(tíz)ezredek mindenesetre azt mutatják, hogy a klíma minden emberi beavatkozás nélkül is állandó változásban van. Ezekre a természetes ingadozásokra "ül rá" a feltételezett antropogén változás. A klímakérdésben sok a bizonytalanság, ez utóbbit viszont tényként lehet elfogadni. Jó példa rá a múlt század negyvenes éveitõl a hetvenesek végéig tartott mérsékelt lehûlési folyamat, mely növekvõ légköri széndioxid-koncentráció mellett ment végbe.
A kérdés azért nagy jelentõségû, mert a "hokiütõ" arra alapul, hogy az üvegház-gáz tartalom növekedése monoton és visszafordíthatatlan (hiszen az ipar, a közlekedés bõvülése is az)
Ellenben ha a globális hõmérséklet-változás antropogén és természetes úton létrejött eltolódás eredõje, úgy a "hokiütõ" már csak igen-igen kétes feltételezés.
Számomra a legenyhébb kifejezéssel élve is különös, hogy míg a kutatók "hokiütõket" mutogatnak, semmiféle effektív intézkedés nem történik az antropogénnek feltételezett folyamat megállítására, visszafordítására. Az atomerõmûveket, melyek a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alterntíváját jelentik egyelõre, egyre inkább kiutáljuk. Az autók milliói vígan pöfögik bele a légkörbe a széndioxidot az óceán mindkét oldalán. Az éghajlatváltozás története vagy csakugyan nem igaz, vagy ha igaz, úgy a legnagyobb fokban perverz. A nyugati ember, úgy látszik, nem tudja vagy nem akarja megfelelõen kezelni a problémát.
A napokban láttam egy érdekes kisfilmet a tv-ben Kína iparosodásáról. Ettõl az országtól sokan félnek, mert nyugatosodása, iparosítása óriási plusz terhelést jelent a globális környezetre nézve.
Kiderült a filmbõl, hogy a kínai ipar elsõsorban az ország kimeríthetetlen szénkészleteire támaszkodik kõolaj, földgáz helyett. De ott már azt is kitalálták, hogyan lehet eleve megkötni az erõmûvek termelte széndioxidot. Magasnyomású tartályokban tárolják, majd a föld mély rétegeibe préselik be a gázt, ahonnan az nem tud kiszabadulni a légkörbe.
A biológiai ártalmatlanításra is folynak ígéretes kísérletek. "Széndioxid-faló" algafajt találtak a kutatók, melyek révén a légkör fölös széndioxid-tartalma is nagyrészt kivonható lenne (persze kérdés, hogy mit tesznek majd az iszonyú algatömeggel)
Szóval, a Távol-keleten úgy látszik, komolyan gondolkodnak a probléma megoldásán, és talán tesznek is érte rövidesen.
Az új klímához természetesen új ökoszisztéma is tartozik, az adott hely növény és állatvilágának ki kell cserélõdnie. Fentiek értelmében valódi klímaváltozás volt pl. a legutóbbi glaciálist követõ felmelegedés. A Kárpát-medence kezdetben tundra volt, majd jött a mogyoró, késõbb a nyír-erdeifenyõ korszak. Csak ezután alakult ki a lomberdõ, ill. az erdõs sztyepp arculat, ami végeredményben máig jellemzõ.
Ilyen, valódi éghajlatváltozásról egyelõre távolról sem beszélhetünk, és az elmúlt néhány ezer évben sem volt még hasonló sem. Sem a középkori klímaoptimum, sem a kis jégkorszak nem változtatta meg alapvetõen Magyarország éghajlati öveken belül elfoglalt helyzetét. Pár évszázadra visszamenve meglepõ idõjárási szélszõségeket találunk a krónikákban, mégis mindvégig mérsékeltövi volt hazánk éghajlata, az most is, és nem vállalunk nagy kockázatot annak feltételezésével, hogy az is marad a következõ 1-2 száz évben. Szóval, ami eltolódás a klímánkban most tapasztalható, az szerény véleményem szerint bõven a szokványos éghajlatingadozások határán belül van.
Elcsépelt, de meg nem kerülhetõ kérdés továbbá, hogy a mostani éghajlatingadozás mennyiben antropogén, és mennyiben természetes tényezõk következménye. Az elmúlt év(tíz)ezredek mindenesetre azt mutatják, hogy a klíma minden emberi beavatkozás nélkül is állandó változásban van. Ezekre a természetes ingadozásokra "ül rá" a feltételezett antropogén változás. A klímakérdésben sok a bizonytalanság, ez utóbbit viszont tényként lehet elfogadni. Jó példa rá a múlt század negyvenes éveitõl a hetvenesek végéig tartott mérsékelt lehûlési folyamat, mely növekvõ légköri széndioxid-koncentráció mellett ment végbe.
A kérdés azért nagy jelentõségû, mert a "hokiütõ" arra alapul, hogy az üvegház-gáz tartalom növekedése monoton és visszafordíthatatlan (hiszen az ipar, a közlekedés bõvülése is az)
Ellenben ha a globális hõmérséklet-változás antropogén és természetes úton létrejött eltolódás eredõje, úgy a "hokiütõ" már csak igen-igen kétes feltételezés.
Számomra a legenyhébb kifejezéssel élve is különös, hogy míg a kutatók "hokiütõket" mutogatnak, semmiféle effektív intézkedés nem történik az antropogénnek feltételezett folyamat megállítására, visszafordítására. Az atomerõmûveket, melyek a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alterntíváját jelentik egyelõre, egyre inkább kiutáljuk. Az autók milliói vígan pöfögik bele a légkörbe a széndioxidot az óceán mindkét oldalán. Az éghajlatváltozás története vagy csakugyan nem igaz, vagy ha igaz, úgy a legnagyobb fokban perverz. A nyugati ember, úgy látszik, nem tudja vagy nem akarja megfelelõen kezelni a problémát.
A napokban láttam egy érdekes kisfilmet a tv-ben Kína iparosodásáról. Ettõl az országtól sokan félnek, mert nyugatosodása, iparosítása óriási plusz terhelést jelent a globális környezetre nézve.
Kiderült a filmbõl, hogy a kínai ipar elsõsorban az ország kimeríthetetlen szénkészleteire támaszkodik kõolaj, földgáz helyett. De ott már azt is kitalálták, hogyan lehet eleve megkötni az erõmûvek termelte széndioxidot. Magasnyomású tartályokban tárolják, majd a föld mély rétegeibe préselik be a gázt, ahonnan az nem tud kiszabadulni a légkörbe.
A biológiai ártalmatlanításra is folynak ígéretes kísérletek. "Széndioxid-faló" algafajt találtak a kutatók, melyek révén a légkör fölös széndioxid-tartalma is nagyrészt kivonható lenne (persze kérdés, hogy mit tesznek majd az iszonyú algatömeggel)
Szóval, a Távol-keleten úgy látszik, komolyan gondolkodnak a probléma megoldásán, és talán tesznek is érte rövidesen.
Érdekes , milyen "kutya " év volt. A 2002 /2003 - as tél felénk hideg, és havas volt, többszöri hófúvások, kiadós havazások. Aztán jött a forró , aszályos nyár. Nagyon odarántott a vadállománynak. A mély havas , és a rendkívüli aszályos szitu. Talán újra sorakozik már hasonló, mert a vadgazdálkodók nagyon fullon vannak, önként nem hajlandók különösebb állomány csökkentésre. A természet majd elintézi. Reméljük nem húzzák a globális szemfényvesztés (felmelengetés) számlájára ()... [politikai vonatkozású rész a békesség érdekében törölve. mod: 21es]