2024. november 28., csütörtök

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#17037
Nekem a szívem csücske,mert a miénk. vidám Meleg-hegy 352 m!
Link
#17036
A Heves-Borsodi-dombság (541 m), az Upponyi-hegység (454 m) és a Villányi-hegység (442 m) pedig szóhoz sem jut a döbbenettõl. A Velencei-hegységrõl és a Gellért-hegyrõl nem is beszélve.
laza
#17035
A mostani csapadékból Szolnok környéke mennyi havat kaphat?
#17034
Erre a Nyírség buckái sértõdötten hümmögnek a pleisztocén homok alatt hideg
#17033
Köszi szépen a kiegészítést, nagyjából emlékeztem erre, de így tiszta:-)
#17032
Plusz kritérium a maximum 6%-os lejtés nevet Azaz 100 m-en belül 6 m lehet a szintkülönbség. Így meg belefér vidám
#17031
A 30 m-nél nagyobb szintkülönbség mekkora területre vonatkozik? Mert ha csak ennyi a kritérium, akkor az Alföld (a magyar) nem síkság. nevet Csak a pontosság kedvéért kérdezem. hideg
#17030
Ez így nem stimmel nevet

síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség
ezen belül:
- mélyföld: síkság a tengerszint alatt
- alföld: síkság 0-200 m-en
- fennsík: síkság 200 m felett
halom: 0 - kisebb mint 30 m
domb: 30 m - kisebb mint 200 m
hegy: 200 m felett
középhegység: 500 m - 1500 m
magashegység: 1500 m felett

Csak a pontosság kedvéért nevet
#17027
Igen, pontosan ezért van. Szívesen!
#17026
Köszi a választ! Akkor ezek szerint ezért nem jelenik meg a csapadéktérképen az adat?
#17025
Szia!
A kérdésedre íme a válasz:
Link
#17024
Köszi JoeJack! Így már értem is! Csak még azt szeretném kérdezni, hogy miért van kétszer Bucsa az éghajlati naplóban? vidám kacsint
#17023
17-i csapadék: 17-e reggel 7 óra és 18-a reggel 7 óra között lehullott mennyiség. (Tehát jó, hogy a 9 mm-t tegnapra írtad be.)

17-i hóvastagság: 17-e reggel 7 órakor mért hóvastagság. (A naplóba csak naponta egyszer kell beírni a hóvastagságot, az elõzõ mondatnak megfelelõen.)

Az észlelési naplóban minden észlelésnél megadhatsz aktuális hóvastagságot a prof. felületen (már amennyiben van jogod használni).
#17022
Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni a klímaadat feltöltésével kapcsolatban. Ugye most December 18.-a van. Ma reggel 07 óráig 9mm csapadék esett. Én azt még 17.-ére írtam az úgy jó? A hóvastagságnál meg ahogy gyarapodik a hóréteg annyiszor be lehet küldeni? Miért kétszer van Bucsa az éghajlati naplóban? Mindenkinek köszönöm a segítségét. szomoru
#17021
laza laza
#17020
Mélyföld: tengerszint alatt
Síkság: 0-200 méter
Dombság: 200-500 méter
Középhegység: 500-1500 méter
Magashegység: 1500 méter felett:-)
#17019
"A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is"

Szerintem az 500-as hegy, az nem domb. hideg hideg hideg
#17018
Ugyan, semmi személyeskedés nincs, van némi ferde tükör, de én az elõzõ írásommal befejezettnek tekintem a témát!
#17017
A személyeskedést legyetek szívesek befejezni, és/vagy privát csatornán folytatni! Köszönöm.
#17016
Azt, hogy a szolgálatot alázod, ez is egy szakmai tudatlanság. Nincs ezzel sem gond, de így nem tudom, hogy valaki elismer-é vagy sem. Hisz szerintem ott talán tanultabb emberek dolgoznak mind a kettõknél.
Az viszont, hogy Te folyamatosan ferdítesz az számomra eddig és ezután sem volt kérdés. Így a véleményed és gondolatod sem nagyon foglalkoztat, hisz ezek szerint a sok éves múlt amit az idõjárással töltöttél, nem volt elég, és igazából egy nagy adag kamuhalamazon kívül nem igazán ragadt rád más.
Az, hogy ilyen módon támadtál két hozzászólás miatt az megint azt támasztja alá, hogy amiben élsz az nem más mint önámítás, ne aggódj ezt már akkor tudtam rólad mikor beszéltünk személyesen vagy telefonon, így új nincs a nap alatt.
A másik az, hogy én nem úgy mûködök, hogy fotózok valamit és még csak véletlenül sem lehet meglátni a háttért a képen. Ilyen volt Iklódbördõce amíg ki nem derült, hogy az bizony fent van egy dombon egy bizonyos térszínen, mivel váltig állítottad, hogy a legdurvább fagyzug, pedig nem az ez tény többen láttuk voltunk fent a kert végében, igen szép a kilátás onnan:-)
A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is:-) Ja igen a 412 méteres térszín körül olyanok vannak, gyakran sokkal vastagabb hóval mint lent, és sokkal tovább is marad meg, így éves átlagban várhatóan még alacsonyabb lenne az értéke. Így ez megint bukó kissé:-) Nem gond tudok amit tudok, és ez a lényeg, azt, hogy mit állítasz az számomra mellékes, és nem foglalkozom vele, de véleményem szerint a nagyérdemû tisztelt olvasó tudja mirõl beszélünk, és el tudja dönteni, a szakmai megalapozottságot.
#17015
Az, hogy ki mióta és mit méreget, semmit nem jelent a fejlõdés szempontjából, ezt az omsz bizonyítja legjobban, hiszen már több, mint egy évszázada (amikor Te még meg sem születtél) méregetett, mégsem tart sehol a mai napig.
Ezt a témaindító hozzászólásokban foglalt tartalom fényesen bizonyítja, amitõl aztán szépen sikerült eltérni a szubjektivizmus irányába, köszönhetõen Neked.

"Én mérek a Bakonyban 412 méteren is és az ország egyik leghidegebb átlaga érkezik onnan, szóval, az már DOMBI KLÍMA és mégis hûvösebb mint Szeged, de lehet, hogy tévedek:-)"

"Tulajdonos: Lász Koordináták: Lat: 47.2600 , Lon: 18.1000 Észak-Bakony Tési-fennsík közelében az erdõ mélyén egy kis vadásztelepülésen, VÖLGYI FEKVÉSÛ 412 méter magasan."

Valóban tévedsz, bár a szándékos tévedést másképpen nevezik...
A többit hadd ne részletezzem...
#17014
Én is remélem, és rájönnek, hogy vagy képes ferdíteni a dolgokat, amit én nem szeretek.

Egyébként Neked, semmi közöd nincs a zalai mérésékhez, nem Te miattad és nem Te általad jót létre, hanem azért mert nagyon sok idõt töltöttem el azon a vidéken. Mikor kb a csapakódos lepkét toldat magad elõtt akkor én már méregettem ott kis túlzással:-)
Viszont ha nem fér bele a gondolatodba az igazság akkor nagyon sajnálom, nem tehetek róla, hogy saját magadat vezeted félre, viszont a mérések magukért beszélnek mindenki láthatja és azt is, hogy ki vezet félre kit és kinek van igaza!
#17013
Remélem ennek a két hozzászólásodnak a valóságtartalmát a fórum olvasói pontról-pontra ellenõrzik...
Te is nagyon jól tudod, hogy nincs igazad.
Ha olvastad a Toldi átköltött változatát, abból megtudhatod, hogy a nádorispán zavara leplezése érdekében mit volt képes elkövetni.
Ezt a jellemrajzot magadról viszont megspórolhattad volna.
#17012
Még valami, ráadásul Diósd ahol élek, hiába full fennsík, dombi klíma, mégis jóval hidegebb mint Szeged, pedig a Te megfogalmazásod szerint ez lehetetlen:-)
Igen szeles, hideg télen zord fagyos helyen lakom, pedig milyen durva domboldal:-)
Kertünkben már jó pár barackfa halt meg a jó dombi klíma miatt mert pl 1985-ben vagy a 1987-ben nem igazán csípték a -25 fokos hideget:-)) Nem kevés szõlõ és egyéb finomság nem kedvelte pl a 2002-03-as vagy a 2009-10-es telet sem:-)
Nem szabad egy oldalról vizsgálni a dolgokat csak ferdít és nem ad reális képet sem.
#17011
Nem igazán kívánok tovább foglalkozni a témával, mert folyamatosan pörögsz rajta és tuti, hogy fogalmad sincs az egészrõl!
Akkor miért nem költözik fel az emberiség a Csomolungmára tömegesen, vagy a Csokmára? Ja mert nincs hely?:-)

Azért ez nem így van, ráadásul itt nem csak a hõmérséklet a lényeg hanem a többi paraméter is.
Máskülönben Te mindössze a belsõ göcseji térszín 2-3%-ról beszélsz annak is mindössze az 0,5-1 %-os térszíni hõmérsékletérõl! Ez nem igazán szignifikáns ugye?
Van mérés 183- és 265 méter közötti szinten, ott felétek. Páka és fent a dombi részen mindössze 1 fok az eltérés, most úgyhogy egyik májustól, a másik áprilistól van mérve. Így a téli idõszak nincs benne ami várhatóan ezt tovább fogja csökkenteni. De ezt ha fent mérek 317 méteren akkor várhatóan ez már alacsonyabb hõmérséklet fog eredményezni éves átlagban mint lent Pákán!
Tehát 265 méteren mérve van ekkor eltérés egy 200 méteres térszinthez képest, ha lejjebb viszem kb 20 métert és feljebb 40 métert máris más a leányzó fekvése.
Itt direkt nem térek ki Szentpéterföldére mert az extra klíma ez tény, de mint a dombi rész az sem szignifikáns, viszont közelebb áll a valósághoz, ahhoz ahol emberek élnek.
Én mérek a Bakonyban 412 méteren is és az ország egyik leghidegebb átlaga érkezik onnan, szóval, az már dombi klíma és mégis hûvösebb mint Szeged, de lehet, hogy tévedek:-)
Mondom, amirõl Te beszélsz és évek óta ezzel vagy elfoglalva az a terület kb 30 méteres vertikális tartománya, és éves szinten ez is kiegyenlített, nem beszélve arról, hogy lejjebb és feljebb már hûvösebb ennél. Ezt azért tudom mert 317 méteres csúcson még volt zúzmara a fák alatt, 265 méteren már nem tapasztaltunk ilyet, így feljebb az idõszak is jóval hûvösebb volt és lent pl Szentpéterföldén a minimumok tekintetében is.
Az is tény, hogy ez a gerinc nagyon jó fagylefolyású terület, de az emberek nem gyagyák azért van fent mûvelés, viszont mint írtam ez nagyon kis hányada a belsõ göcseji résznek így kijelenteni, amit Te elõszeretettel írsz, hogy ez a klíma Zalának ezt nem lehet és természetesen nincs így!
Tulajdonképpen tök feleslegesen koptatom a billentyût úgysem érted meg azt amit meg kell!
Viszont ha egy ilyen jön akkor tök mindegy, minden rommá fog fagyni, akár fent, akár lent, szerencsére ez ritka, de bekövetkezhet bármikor!
Link
#17010
Még nem.
De jobb is volt addig, amíg nem olvastam.
Hihetetlen!
#17009
Ezt is olvastad? Link [esõ]
#17008
(Mivel a met. társalgóban nagyon gyorsan elsüllyedne, ezért ide írom ezt a hozzászólást.)

Találtam egy írást a neten az éghajlati térképek szerkesztésének módszereirõl Link
Különösen a(z) "Interpolációs módszerek a meteorológiában" és a "Magyarország hõmérsékleti térképe" címû részleteket ajánlom azok számára, akik annak idején sokat veszekedtek velem, amiért (szerintük jogtalanul) bíráltam az omsz és úgy egyáltalán a meteorológia klímatérképeit és a begyûjtött adatok feldolgozási módszereit, illetve azoknak, akik olvasták a tanulmányomat (Mivel régebben önreklámozás vádjával illettek, most nem linkelem be a tanulmányomat, aki nem olvasta és most kíváncsivá lett, az privát üzenetben elkérheti a linket.), és ismerik az általam felsorolt érveket, ellenérveket.
Kivételezetten azok figyelmébe ajánlom, akik azóta megismerkedtek a Páka-Csokmahegy dombjára kihelyezett állomás hõmérsékleti adataival is.
Egy mondat a belinkelt irományból: "Mivel a levegõ hõmérséklete elsõsorban az Egyenlítõtõl és az óceánoktól mért távolságtól, valamint a tengerszint feletti magasságtól függ, hazánk legmelegebb területei az Alföld déli részei, míg a leghûvösebbek az Északi-hegyvidék legmagasabb hegyei. Éves átlagban minden kimagasló terület hûvösebb a környezeténél, így a Dunántúl hegyei és dombságai is. E jellemzõk ismeretében tekintsük át a különbözõ módszerekkel készült térképeket!"

Ez után a megállapítás után már tényleg csak tekintgetni lehet.
#17007
Sziasztok! szeretném megkérdezni, hogy többször és milyen esetekben megbízható a GFS elõrejelzési térkép és az ECMWF modell? szegyenlos
#17006
Igen, ez részben magyarázná a dolgot, de nyáron is elõfordul hasonló szituáció, persze magasabb hõmérsékleti értékekkel.Meg úgy alapjába véve az egész ország területén alig van eltérés 850 és 2m között, legalábbis GFS alapján.
Gondolom valami fõn-szerû ténykedés lehet.
#17005
A nagy kiterjedésû hófelszín, vertikálisan is kiterjedt nagy mennyiségû hideg levegõ. Erre csak felsiklani tud a meleg léghullám, persze ha van komolyabb átkeverés is a hófelszín+ meglévõ hideg levegõ egyszerûen felfalja azt. Hasonló jelenséget láthatunk a kelet európai síkságon, fõleg a tél második felében. Ezért lehet nagyon megtévesztõ a "micsoda enyhülés Moszkvában" címû történet: 0 fok közeli a T850, T 2 méteren meg ordas hideg az idõ.
#17004
Nagyon durva hely ez az Amerika. Link
Egészen északon megjelenik a 10+ 850-es izoterma, néhány napja meg a -20 nyalogatta õket.
De hogy lehet ezeken a területeken 10°C-os 850 és élénk délnyugati szél mellett fagypont alatti maximum?
#17003
Köszi a választ. Igen tudtam, hogy kézzel van mikrocsapadék mérés.
#17002
Az OMSZ mérõhálózatában a nem hulló (mikro-) csapadékokból származó mennyiséget nem vesszük hozzá a hagyományos értelemben vett napi, ill. havi csapadékösszegekhez, mivel az teljesen más jellegû dolog (tulajdonképpen nem is biztos, hogy a teljes mennyisége eljut a talajra, mert ha mondjuk sokáig van fagypont alatti T, akkor a zúzmara egy része elszublimálhat, a lassú olvadásnál pedig elpárolog egy része), és csak az észlelõs állomások tudják mérni.
Látom itt a Metnet adatbázisában összeadjátok a makro-, és mikrocsapadékokat, de tulajdonképpen ez is ugyanúgy jó, ha egységesen mindenki így tesz, csak megállapodás kérdése.
#17001
Köszönöm szépen! Bár én is egy hasonlót szerettem volna belinkelni, csak rossz linket adtam.. szegyenlos Azt meg tudod mondani, hogy mikor volt felénk utoljára ilyen Voejkov tengely? Talán 2003, esetleg 2005-2006 telén?
#17000
Igen, de ott írja a kifejezhetõ többi adatot is.
Elég a hõmérsékletet, a légnyomást és a páratartalmat beírni. De a páratartalmat láthatod úgy, hogy pl. 67% akkor osztod 100-al és azt írod be: 0.67 nevet
#16999
Hihividám Nem én voltam? hideg
Ugyan ezt kérdeztem mint Fetcroll de nem válaszolt senki. De már tudom.
#16998
Már mint ahogy nézem csak a harmatpontot kell kiszámolnom? szegyenlos
#16997
Parancsolj: Link
Jelenleg alulról a harmadik.
#16996
Szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet azt a hõmérsékletértéket kiszámítani, hogy gomolyfelhõ képzõdjön?
#16995
Nem, ez a wetterzentrale gfs-fõoldala. nevet

A Voejkov-tengely: Link

Egy fórumtársunk néhány hete mentette le ezt az egyébként épp holnapra szóló, nov.24-i GFS ûrtávlati modellkimenetet: Link
Most is kacérkodik hasonlóval a Gfs (nem véletlenül): Link
Gondolom erre gondoltál.
Igen, hasonló, ám annak fellépte hetekre szól.
#16994
Ezt nevezik Voejkov tengelynek? Link
#16993
Elmagyarázná valaki az AO indexen mi mit jelent, gondolok elsõsorban itt a négyféle szin jelentésére. Elõre is kösz. vidám
#16992
Link
A kérdésem: mi okozza a mért (fekete vonal) és az elõrejelzett (piros vonalak) értékek közötti igen jelentõs eltérést?
#16991
Köszi nevet
#16990
Itt más településeket is megtalálsz ezeken kívül: Link
Budapest, Debrecen itt: Link
Pécs itt: Link
vagy ECA&D: Link
#16989
1942. év tavaszának adataira lenne szükségem Tmin/max+csapi nevet Pécs, Bp., Debrecen
#16988
Köszönöm az önzetlen segítségedet! vidám kacsint

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-28 01:29:58

Dorog - (137m tszf)

5.1 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.