Globális jelenségek
Szerintem nemcsak ez a kérdés. Hanem az is (sõt, talán elsõsorban az) hogy milyen fájdalmas lesz az alkalmazkodás, micsoda krízissel járhat. A drasztikusabb klíma-forgatókönyvekbe jobb bele se gondolni. Az emberiség nem kis hányada olyan területeken él, ahol már most probléma az élelem és vízszerzés. Ráadásul ez a szegény, un. harmadik világ területe. Mi lesz, ha ott teljesen ellehetetlenül az élet, és a gazdag észak megkapja a klímamenekülteket is?
De itt, Európában se lenne sokkal jobb a helyzet. A mezõgazdaság profilját át kellene alakítani úgy, hogy közben biztosított legyen a termelés. Lehetséges ez?
És még számtalan más, nehéz kérdés aggasztja a gondolkodó embert.
Nem lenne mégis egyszerûbb komolyan gondolkodni egy technológiai paradigma- váltáson, kiiktatni a fránya fosszilis tüzelõanyagokat, pl. az atomenergia+alter energia együttesével pótolva azokat? A fölös széndioxid-mennyiséget pedig erdõtelepítéssel, esetleg vegyipari módszerekkel kivonni a légkörbõl. Szerintem a globálisan és következetesen alkalmazott intézkedések ha nem is hamarosan, de segítenének. Sajnos, nem igazán látszik szándék a hatékony védekezés megkezdésére. Én jobb indulatú vagyok a politikusokkal, mint a kollégák többsége. Azt hiszem, a baj nem olyan nagy, mint ahogy a felturbózott média nekünk beállítja. De ettõl függetlenül üdvös lenne, ha a döntéshozók végre effektív lépéseket tennének klímaügyben.
De itt, Európában se lenne sokkal jobb a helyzet. A mezõgazdaság profilját át kellene alakítani úgy, hogy közben biztosított legyen a termelés. Lehetséges ez?
És még számtalan más, nehéz kérdés aggasztja a gondolkodó embert.
Nem lenne mégis egyszerûbb komolyan gondolkodni egy technológiai paradigma- váltáson, kiiktatni a fránya fosszilis tüzelõanyagokat, pl. az atomenergia+alter energia együttesével pótolva azokat? A fölös széndioxid-mennyiséget pedig erdõtelepítéssel, esetleg vegyipari módszerekkel kivonni a légkörbõl. Szerintem a globálisan és következetesen alkalmazott intézkedések ha nem is hamarosan, de segítenének. Sajnos, nem igazán látszik szándék a hatékony védekezés megkezdésére. Én jobb indulatú vagyok a politikusokkal, mint a kollégák többsége. Azt hiszem, a baj nem olyan nagy, mint ahogy a felturbózott média nekünk beállítja. De ettõl függetlenül üdvös lenne, ha a döntéshozók végre effektív lépéseket tennének klímaügyben.
A világ gazdaságát mozgató nagy hatalmaknak a gazdaságának nagy részét ki kéne iktatni, vagy jóval drágábban mûködtetni. Kína,India,Brazília veül semmit nem lehet tenni (próbálna valaki valamit a kínaiknak megszabni), Amerika nem akar lemaradni, ezért a bájolgás mögött, õ is ugyanazt teszi, így körbeértünk. A politikusokat a profit, a gazdaság érdekli nagyon jó esetben 5-10 évre elõre, semmi más.
Ha egy tekegolyó elkezd lefele gurulni a lejtõn, akkor azt egy-két bolha nem fogja tudni megállítani (pedig most azok próbálkoznak a különbözõ konferenciákon).
Ki tegyen gyakorlati intézkedéseket?
Hosszútávú problémáról van szó. A politikusok ekkora idõtávban nem gondolkodnak, fõleg, ha a napi túlélésükért küzdenek.
Jó esetben majd a kármentésre lesznek intézkedések, ennél többet várni naivitás.
Félni nem kell, az emberiség, ha nagy áldozatok árán is, de túléli és megoldja majd ezt a problémát is, mert rendkívüli módon tudunk alkalmazkodni. A kérdés csak az, hogy utána milyen lesz a világ?
Ki tegyen gyakorlati intézkedéseket?
Hosszútávú problémáról van szó. A politikusok ekkora idõtávban nem gondolkodnak, fõleg, ha a napi túlélésükért küzdenek.
Jó esetben majd a kármentésre lesznek intézkedések, ennél többet várni naivitás.
Félni nem kell, az emberiség, ha nagy áldozatok árán is, de túléli és megoldja majd ezt a problémát is, mert rendkívüli módon tudunk alkalmazkodni. A kérdés csak az, hogy utána milyen lesz a világ?
Továbbra is ott a kérdés: ha valóban ilyen óriási veszélynek lesz kitéve az emberiség, mégpedig nem is nagyon sokára, akkor MIÉRT NEM TÖRTÉNNEK GYAKORLATI INTÉZKEDÉSEK ennek kivédésére??
A GWP érték nem klíma modell. Azt relatív egzakt meg lehet mondani, hogy egy gáznak mekkora a fûtõ értéke az összefüggések alapján.
100 évre elõre meg, jó hogy nem tizedes pontossággal mondják meg a folytatást, amikor ez 3 napra sem megy, de a körülmények alapján egész jó becslést lehet tenni. Egyébként, ha a legenyhébb-kisebb változás realizálódik, az is gyökeres változást hozhat.
100 évre elõre meg, jó hogy nem tizedes pontossággal mondják meg a folytatást, amikor ez 3 napra sem megy, de a körülmények alapján egész jó becslést lehet tenni. Egyébként, ha a legenyhébb-kisebb változás realizálódik, az is gyökeres változást hozhat.
Értem.
Viszont az OMSz általam is linkelt dokumentumában azt írják, hogy az Észak-Dunántúlon és Közép-Magyarországon növekedett leginkább az átlagos napi csapadékintenzitás: Link
Különösen DNy-on és kisebb mértékben ÉK-en viszont csökkent - ezt állítják. Ezzel nincs is bajom, csak én pont nem ezt tapasztaltam 11 éves megfigyelési idõszakom alatt. Idén külön megnézem, hogy hány helyzetbõl kap "nagyot" az Észak-Dunántúl.
Te hogyan írnád le a mostani stíluskorszakot, mit figyeltél meg?
Viszont az OMSz általam is linkelt dokumentumában azt írják, hogy az Észak-Dunántúlon és Közép-Magyarországon növekedett leginkább az átlagos napi csapadékintenzitás: Link
Különösen DNy-on és kisebb mértékben ÉK-en viszont csökkent - ezt állítják. Ezzel nincs is bajom, csak én pont nem ezt tapasztaltam 11 éves megfigyelési idõszakom alatt. Idén külön megnézem, hogy hány helyzetbõl kap "nagyot" az Észak-Dunántúl.
Te hogyan írnád le a mostani stíluskorszakot, mit figyeltél meg?
Ezek az idõjárás "stíluskorszakainak" tárgykörébe esnek. Ezeknek a pár évig, esetleg évtizedig terjedõ változásoknak az összefüggése a globális felmelegedéssel szerintem igencsak kétséges.
Persze, vannak modell-számítások, tiszta sor. De a modellek eredményei attól függenek, milyen tényezõket vesz figyelembe az illetõ modell. Az ilyen klímamodellek esetében jóval bonyolultabb a helyzet, mint az idõjárási modelleknél. Sokat elmond, hogy a század végéig -ha jól tudom- 1 foktól 4-5 fokig prognosztizálják a globális átlaghõmérséklet-emelkedést a klímamodellek -azaz, a melegedés tényén kívül semmi kézzelfoghatót sem adnak.
Köszönöm a választ!
És Te mit figyeltél meg? Mi lett pl. az ilyen típusú frontokkal: (A legrosszabkor jött, amikor a kutya sem kérte volna, viszont szinte azóta sem láttam hasonlót.)
Mitõl ez a sok átfújó talajfront?
De azt tényleg érdekelne, hogy Te magad mit figyeltél meg az Észak-Dunántúlon csapadék és szélviszonyok tekintetében?
És Te mit figyeltél meg? Mi lett pl. az ilyen típusú frontokkal: (A legrosszabkor jött, amikor a kutya sem kérte volna, viszont szinte azóta sem láttam hasonlót.)
Mitõl ez a sok átfújó talajfront?
De azt tényleg érdekelne, hogy Te magad mit figyeltél meg az Észak-Dunántúlon csapadék és szélviszonyok tekintetében?
Olyan rettenetes szellemi és kommunikációs zûrzavar uralkodik ezen a téren, hogy nehéz biztosat mondani errõl. Az egészen biztos, hogy a szén-dioxid, mint üvegház-gáz csapdába ejti a hõt, ezért légköri mennyiségének növekedése -ha minden más tényezõtõl eltekintünk- valóban felmelegedést okoz. Azonban már itt jelentkezik két probléma: egyrészt a "minden más tényezõ" Ezek nem kapcsolhatók ki, és valószínûleg igen számosak, egy részük nem is ismert.
Másrészt, a fentiekkel összefüggésben, nem igazán tudjuk, hogy egy bizonyos széndioxid-koncentráció növekedés a légkörben mekkora átlaghõmérséklet-emelkedést okoz globálisan.
További probléma a természetes éghajlatingadozások ténye. Nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem állapítható meg, hogy pl. a jelenleg tapasztalható tendenciák milyen mértékben írhatók ezeknek, illetve a környezetszennyezésnek a számlájára.
Amit én tudok/olvastam, az az, hogy a múlt század közepéig emelkedett az északi hemiszféra hõmérséklete, majd a 70-es évek végéig csökkent. Azóta újra emelkedik, bár a legutóbbi információ az, hogy kb. húsz éve nagyjából stagnál a globális átlaghõmérséklet.
Sajnos, a média teljesen szétordibálta már a témát, az utca emberének a feje is tele van ezzel, természetesen az említett, óvatosságra intõ tények nélkül.
Számomra különösen visszatetszõ, hogy az embereket a globális felmelegedés következményeivel ijesztgetik állandóan, miközben a döntési helyzetben levõ kevesek szinte semmit se tesznek a probléma megoldása érdekében.
Másrészt, a fentiekkel összefüggésben, nem igazán tudjuk, hogy egy bizonyos széndioxid-koncentráció növekedés a légkörben mekkora átlaghõmérséklet-emelkedést okoz globálisan.
További probléma a természetes éghajlatingadozások ténye. Nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem állapítható meg, hogy pl. a jelenleg tapasztalható tendenciák milyen mértékben írhatók ezeknek, illetve a környezetszennyezésnek a számlájára.
Amit én tudok/olvastam, az az, hogy a múlt század közepéig emelkedett az északi hemiszféra hõmérséklete, majd a 70-es évek végéig csökkent. Azóta újra emelkedik, bár a legutóbbi információ az, hogy kb. húsz éve nagyjából stagnál a globális átlaghõmérséklet.
Sajnos, a média teljesen szétordibálta már a témát, az utca emberének a feje is tele van ezzel, természetesen az említett, óvatosságra intõ tények nélkül.
Számomra különösen visszatetszõ, hogy az embereket a globális felmelegedés következményeivel ijesztgetik állandóan, miközben a döntési helyzetben levõ kevesek szinte semmit se tesznek a probléma megoldása érdekében.
Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#18559 - 2016-03-07 18:23:57)
Tudnátok linkelni dokumentumokat a globális felmelegedés lehetséges magyarországi hatásairól (angol, német is lehet)? Ilyenek, hogy csapadék- vagy szélviszonyok, tendenciák. Szerintetek létezik egyáltalán globális felmelegedés?
Tudnátok linkelni dokumentumokat a globális felmelegedés lehetséges magyarországi hatásairól (angol, német is lehet)? Ilyenek, hogy csapadék- vagy szélviszonyok, tendenciák. Szerintetek létezik egyáltalán globális felmelegedés?
Mûholdas mérés alapján február rekordot hozott a globális T pozitív anomáliáját illetõen: Link
Ez egy sokkal jobb térkép, reanalízisbõl készül felszíni, radioszondás és mûholdas megfigyelések kombinálásával. 1979 óta érhetõ el elvileg.
Január átlagos hõmérsékletû volt felettünk, tõlünk északra, a skandináv és balti vidékeken pedig igen zord: Link
Február +4 fok körüli országos anomáliát mutat: Link Komolyabb kiterjedésû negatív anomália februárban egyedül Kelet-Ázsiában lépett fel.
Mindkét hónap jóval melegebb a szokásosnál az El Nino miatt, ami a NOAA szerint késõ tavasszal véget ér és nyár végére La Nina-ba fordulhat át: Link
Január átlagos hõmérsékletû volt felettünk, tõlünk északra, a skandináv és balti vidékeken pedig igen zord: Link
Február +4 fok körüli országos anomáliát mutat: Link Komolyabb kiterjedésû negatív anomália februárban egyedül Kelet-Ázsiában lépett fel.
Mindkét hónap jóval melegebb a szokásosnál az El Nino miatt, ami a NOAA szerint késõ tavasszal véget ér és nyár végére La Nina-ba fordulhat át: Link
Valamikor már elõkerült egy-két hete ez a januári térkép a met.társalgóban.
Megint leírom, hogy ez egy nagyon csalóka térkép a maga 1200 km-es simításával. Jobb felbontású, de még mindig durva (250 km-es simítású) térképen már látszanak azok a területek, ahonnan nincsenek adatok. És bizony a Föld közel negyedérõl!!! nincsenek adatok a NASA GISS adatbázisban, ami megegyezik a GHCN adatbázissal.
A NASA GISS a legjobb globális lefedettséget az 1951-1980-as idõszakban tudja elérni, abból az idõszakból átlagosan ~5200 állomás adata áll rendelkezésre nekik a bolygóról, jelenleg ez a szám 2100, a fele se!! A globális lefedettség a NASA GISS-nél az 1951-1980-as idõszakhoz képest több mint 5%-kal, az északi féltekén kb. 10%-kal csökkent. Különösen nagy lett a "lyuk" Észak-Kanadában és Afrikában.
Pár térkép:
1951. január: Link
1966. január: Link
1980. január: Link
2016. január: Link
Megint leírom, hogy ez egy nagyon csalóka térkép a maga 1200 km-es simításával. Jobb felbontású, de még mindig durva (250 km-es simítású) térképen már látszanak azok a területek, ahonnan nincsenek adatok. És bizony a Föld közel negyedérõl!!! nincsenek adatok a NASA GISS adatbázisban, ami megegyezik a GHCN adatbázissal.
A NASA GISS a legjobb globális lefedettséget az 1951-1980-as idõszakban tudja elérni, abból az idõszakból átlagosan ~5200 állomás adata áll rendelkezésre nekik a bolygóról, jelenleg ez a szám 2100, a fele se!! A globális lefedettség a NASA GISS-nél az 1951-1980-as idõszakhoz képest több mint 5%-kal, az északi féltekén kb. 10%-kal csökkent. Különösen nagy lett a "lyuk" Észak-Kanadában és Afrikában.
Pár térkép:
1951. január: Link
1966. január: Link
1980. január: Link
2016. január: Link
Nem tévedtem: Link
Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.
Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.
Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.
Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.
A tartózkodási idõknél szerintem kevered az anyagokat. A metán pl. a CO2-hoz képest rohadtul stabil. A freonok tartózkodási ideje a leghosszabb.
Azt én sem tudom (meg egzakt módon talán senki sem), hogy most 1,2 vagy 3,3 fokos a pozitív anomália, de az biztos, hogy a (továbbra is robbanásszerûen) emelkedõ üvegházhatású gázok (erõsen) melegítik a klímát(szerencsére egyelõre ennek tompított hatását érzékeljük). Vajon meddig? Ha most azonnal leállna az összes ipari telep, akkor is egy évszázadra lenne szükség, hogy megálljon a folyamat. CO2 légköri tartózkodási ideje 50-200 év(!), a metáné is 12 év.
Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.
Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.
#9067 állítása??? Mi köze a koromnak a freonokhoz? A "sûrûn lakott" - inkább ipari - területen a koromnak, pornak, füstnek hõmérséklet növelõ hatását ismerem.
Mint már említettem én szkeptikus vagyok a régi adatok hitelességében, így a belõlük számolt világméretû anomáliában is.
Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.
Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.
Amit mondasz, az érvényesül a sarkkörök közelében(hó-jég fehér színe-korom mint aeroszol.) A sûrûn lakott, ipari telepek környezetében negatív a hatás a T-re. Összességében mutattak ki egy gyenge negatív hatást a klímára.
A freonok üvegház hatása emlékeim szerint lényegesen magasabb a CO2-nál és az O3-nál, ez ellentmond az állításodnak.
Szépen végig követhetõ az elmúlt bõ száz évben az üvegházhatású gázok koncentrációjának (robbanásszerû) emelkedése. Ez ha 1:1-ben hatással lenne ránk, tényleg rendkívüli lenne a helyzet. Az a szerencse, hogy egyelõre az óceánok ennek egy (jó) részét elnyelik, de így is látható a folyamatos-nagy kiterjedésû pozitív anomália.
A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.
A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.
A jég, fõleg a szárazföldi jég az elsõdleges energia puffer. Iszonyú energia nyelõdik el/szabadul fel az olvadás/fagyás során, míg a globál felszíni /légköri hõmérséklet alig változik.
Csak utána jön az óceánok vize, nem tudom, a teljes vertikum hány %-a nem 4 °C-os?
A nem-négy-fokos óceáni vízréteg vastagságának változása szerintem az elõbbinél jelentõsebben befolyásolja a légkör hõmérsékletét.
Csak utána jön az óceánok vize, nem tudom, a teljes vertikum hány %-a nem 4 °C-os?
A nem-négy-fokos óceáni vízréteg vastagságának változása szerintem az elõbbinél jelentõsebben befolyásolja a légkör hõmérsékletét.
Jobban árnyalja a képet, hogy mennyi horribilis energiát nyelnek el az óceánok(egyelõre?). A felszín közelében mérve a T-t ebbõl nem sokat ad vissza.
Nem tudom, mióta mérnek mûholdról (ir) felszíni hõmérsékletet? Azóta a tenger vízfelszín, jégfelszín, vagy földfelszín hõmérséklete mérhetõ. A víz, vagy a felszín hõmérséklete meg nem azonos a 2m szint léghõmérsékletével, úgy hogy itt - ott az almát a körtével átlagolnak és számolnak belõle anomáliát.
Az is nagy kérdés, hogy hogy számolnak világátlagot, mert az ötvenes években nem hiszem ,hogy az Antarktiszon vagy Afrikában számottevõ idõjárási megfigyelõállomás volt.
Az a 12,9 °C egyetlen pont értéke lehet olyan helyen, ahol az idei jégborítás hiánya miatt nem a jégfelszín, hanem a vízhõmérséklet értéke szerepel. Ha jelentõsebb (egyáltalán ábrázolható nagyságú) lenne a +5 °C-nál nagyobb anomáliájú terület nagysága, nyilván ábrázolták volna. Csínján kell bánni az anomália térképekkel.
Link
1950-1981-es átlaghoz viszonyítva világszerte 1.13°C-al volt melegebb a januári átlag hõmérséklet, de az északi sarkon 12.9°C-al!
1950-1981-es átlaghoz viszonyítva világszerte 1.13°C-al volt melegebb a januári átlag hõmérséklet, de az északi sarkon 12.9°C-al!
Van a Tagliamento nevû folyó Észak-Olaszországban, Udine mellett.
Az idei õszön-télen hónapok teltek el úgy, hogy egy csepp víz sem volt benne.
December Link Link
Január Link Link
Ez egy idõszakos vízfolyás, nyáron elõfordul hogy alig van benne víz vagy ki is szárad, de ugyanez õsszel, télen rendkívül ritka.
Az hogy 2-3 hónapig ne legyen benne víz ebben az õszi-téli idõszakban, nagyon jól szemlélteti ennek az idõszaknak a rendkívül száraz voltát.
Az idei õszön-télen hónapok teltek el úgy, hogy egy csepp víz sem volt benne.
December Link Link
Január Link Link
Ez egy idõszakos vízfolyás, nyáron elõfordul hogy alig van benne víz vagy ki is szárad, de ugyanez õsszel, télen rendkívül ritka.
Az hogy 2-3 hónapig ne legyen benne víz ebben az õszi-téli idõszakban, nagyon jól szemlélteti ennek az idõszaknak a rendkívül száraz voltát.
Nem tudom ki mit gondol, de én személy szerint nagyon érzékeny vagyok minden olyan próbálkozásra, amely a gyerekeinkben próbál a jövõvel kapcsolatosan rémületet kelteni. Sajnos ez a legutóbbi OMSZ kezdeményezés kiváló példa erre: Link
"Forróbban, szárazabban, csapadékosabban: nézz szembe a jövõvel!"
Kedvencem a forróság szó. Most már nem is csupán egyre melegebbnek, hanem egyre forróbbnak néz ki a jövõ (mindez persze annak ellenére, hogy 1997 óta, azaz 19 éve a valóban globális lefedettségû, mûholdas adatok szerint a felszínközeli légkör átlaghõmérséklete nem emelkedett egy tizedfokkal sem. Tudtommal nem ezt jósolták az ezredforduló környékén. Egyedül a felszíni megfigyelések mutatnak kismértékû melegedést az elmúlt 20 évben, de ezek nem fedik le a földfelszín egészét és nem klimatikus hatásokkal, például városi hõszigethatással terheltek).
Magyarország éghajlata 10-11 fokos, meleg években 12 fokos évi középhõmérsékletével eleve messze van a forró kategóriától. Hogyan lehet forróság, mint melléknév fokozott változatát közvetíteni a gyerekeink felé, ha a klímánk fényévekre van attól, hogy maga az alapfokú melléknév (forró) alkalmazható legyen rá? Igazán meleg, nappalonként tartósan 35 fok feletti hõmérsékleteket hozó idõjárás csak a nyár második felében szokványos nálunk.
A csapadékmennyiségekkel kapcsolatos várakozásokról már inkább nem is nyilatkoznék. Most akkor szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az idõjárás a következõ évtizedekben? Ezekkel a kijelentésekkel, én mint a jövõbeli kihívásokra felkészülni kívánó állampolgár nem vagyok elõrébb. Kétpúpú tevék, vagy éppen felfújható kínai gumicsónakok beszerzésén gondolkodjak? Lassan ideje lenne eldönteni
Örök emlék, mikor 2003-ban a Balaton vízszintjének süllyedésekor sokan a tó kiszáradásával és hazánk visszafordíthatatlan elsivatagosodásáról beszéltek. Az idõjárás akkor hamar megcáfolta az elmúlt évtized bölcs klímajósait. Az 1850-es, 60-as évek katasztrofális aszályáról (Fertõ-tó, Velencei-tó teljes (!) kiszáradása) tudnak a jelenlegi szakmai körökben egyáltalán?
"Forróbban, szárazabban, csapadékosabban: nézz szembe a jövõvel!"
Kedvencem a forróság szó. Most már nem is csupán egyre melegebbnek, hanem egyre forróbbnak néz ki a jövõ (mindez persze annak ellenére, hogy 1997 óta, azaz 19 éve a valóban globális lefedettségû, mûholdas adatok szerint a felszínközeli légkör átlaghõmérséklete nem emelkedett egy tizedfokkal sem. Tudtommal nem ezt jósolták az ezredforduló környékén. Egyedül a felszíni megfigyelések mutatnak kismértékû melegedést az elmúlt 20 évben, de ezek nem fedik le a földfelszín egészét és nem klimatikus hatásokkal, például városi hõszigethatással terheltek).
Magyarország éghajlata 10-11 fokos, meleg években 12 fokos évi középhõmérsékletével eleve messze van a forró kategóriától. Hogyan lehet forróság, mint melléknév fokozott változatát közvetíteni a gyerekeink felé, ha a klímánk fényévekre van attól, hogy maga az alapfokú melléknév (forró) alkalmazható legyen rá? Igazán meleg, nappalonként tartósan 35 fok feletti hõmérsékleteket hozó idõjárás csak a nyár második felében szokványos nálunk.
A csapadékmennyiségekkel kapcsolatos várakozásokról már inkább nem is nyilatkoznék. Most akkor szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az idõjárás a következõ évtizedekben? Ezekkel a kijelentésekkel, én mint a jövõbeli kihívásokra felkészülni kívánó állampolgár nem vagyok elõrébb. Kétpúpú tevék, vagy éppen felfújható kínai gumicsónakok beszerzésén gondolkodjak? Lassan ideje lenne eldönteni
Örök emlék, mikor 2003-ban a Balaton vízszintjének süllyedésekor sokan a tó kiszáradásával és hazánk visszafordíthatatlan elsivatagosodásáról beszéltek. Az idõjárás akkor hamar megcáfolta az elmúlt évtized bölcs klímajósait. Az 1850-es, 60-as évek katasztrofális aszályáról (Fertõ-tó, Velencei-tó teljes (!) kiszáradása) tudnak a jelenlegi szakmai körökben egyáltalán? 
Ilyen beírásoknak semmi értelme nincs, mert a számok sem támasztják alá. Ha az 1970 és 2000 közötti 30 éves idõszakot összehasonlítjuk az 1985-2015-ös idõszakkal, akkor akár lehûlésrõl is beszélhetnénk, hiszen az utóbbi 30 év teleinek átlaghõmérséklete hidegebb volt, mint az 1970-2000 közötti idõszaké.
Ha évtizedeket nézünk, akkor a múltszázad 60-as évei után a 2000 és 2010 közötti idõszak telei voltak a leghidegebbek. A számok egyáltalán nem támasztják alá a közhelyes megállapításaidat.
Ha évtizedeket nézünk, akkor a múltszázad 60-as évei után a 2000 és 2010 közötti idõszak telei voltak a leghidegebbek. A számok egyáltalán nem támasztják alá a közhelyes megállapításaidat.
Ez alátámasztja a korabeli mûszeres megfigyeléseket. Az 1850-es, 60-as évtized szárazsága valóban példátlan volt, a 60-as évtizedre például a Fertõ-tó medre teljesen kiszáradt !
Nemsokára mindenki olvashatja 1849-tõl napjainkig eredetiben az összes 1-2-3 rendû állomáson végzett hõmérséklet, csapadék, napfénytartam, hótakaró és más éghajlati elemekre vonatkozó megfigyeléseket. Ugyanis több ezer oldalt sikerült digitalizálni
Nemsokára mindenki olvashatja 1849-tõl napjainkig eredetiben az összes 1-2-3 rendû állomáson végzett hõmérséklet, csapadék, napfénytartam, hótakaró és más éghajlati elemekre vonatkozó megfigyeléseket. Ugyanis több ezer oldalt sikerült digitalizálni
Az 1850-60-as évek nagy szárazsága Váralján: Link
Egy 1840-es években kikelt és 2012-ben elpusztult váraljai szelídgesztenyén végeztem évgyûrû-vizsgálatot a tuskóról 2012.07.29-én készült képeim alapján. Az évgyûrûk az 1854 elõtti kb. 5-8 évbõl hiányoznak, 1853 töredékesen megvan, de nem teljes. 1854, 1856, 1857 és 1863 is valószínûleg szárazabb volt bármely 1870 utáni évnél (pl. 1921, 1971, 2011).
Egy 1840-es években kikelt és 2012-ben elpusztult váraljai szelídgesztenyén végeztem évgyûrû-vizsgálatot a tuskóról 2012.07.29-én készült képeim alapján. Az évgyûrûk az 1854 elõtti kb. 5-8 évbõl hiányoznak, 1853 töredékesen megvan, de nem teljes. 1854, 1856, 1857 és 1863 is valószínûleg szárazabb volt bármely 1870 utáni évnél (pl. 1921, 1971, 2011).
"Most ezek a felvonuló jellegû, nyugatról érkezõ sima esõfrontok szinte nincsenek.
A csapadék szinte 95 %-a kovenktív."
Ezzel teljes mértékbe egyet értek veled és nem csak a nyári, hanem a téli nyugati frontok is elmaradtak. Pedig ide északra azok hozták az igazi nagy havazásokat (a medibõl itt várhatjuk ítéletnapig is). Franciaországban még esõ volt, Németben már ónos, itt meg már hó.
Biztosan megváltozott fölöttünk a légkörzés. Azon lehet vitatkozni, hogy a melegedés miatt vagy egyébként is bekövetkezett volna. (Úgysem derül ki soha...)
A csapadék szinte 95 %-a kovenktív."
Ezzel teljes mértékbe egyet értek veled és nem csak a nyári, hanem a téli nyugati frontok is elmaradtak. Pedig ide északra azok hozták az igazi nagy havazásokat (a medibõl itt várhatjuk ítéletnapig is). Franciaországban még esõ volt, Németben már ónos, itt meg már hó.
Biztosan megváltozott fölöttünk a légkörzés. Azon lehet vitatkozni, hogy a melegedés miatt vagy egyébként is bekövetkezett volna. (Úgysem derül ki soha...)
És? Azért mert télen van 1 hét ami átlagnál hidegebb, az még nem váltja ki a 10-11 db enyhe hetet.
Csak 2010-tõl kezdve nézd meg, hogy hány hónap lett az átlagnál legalább 3 fokkal melegebb és hány hidegebb.
Persze lehet jönni azzal, hogy 1960-90 közötti idõszak volt a század leghidegebb 30 éve, meg hogy a meridionális idõszak uralkodott elõtte 30 évvel és akkor is voltak szélsõségek. DE.
Itt már évek óta szinte csak a melegebb tartomány felé van szélsõség minden évszakban.
Lehetséges hogy a '40-es években is volt kiugró enyhe tél, de azt kompenzálta egy hûvösebb tavasz vagy õsz. De most?
Csak 2010-tõl kezdve nézd meg, hogy hány hónap lett az átlagnál legalább 3 fokkal melegebb és hány hidegebb.
Persze lehet jönni azzal, hogy 1960-90 közötti idõszak volt a század leghidegebb 30 éve, meg hogy a meridionális idõszak uralkodott elõtte 30 évvel és akkor is voltak szélsõségek. DE.
Itt már évek óta szinte csak a melegebb tartomány felé van szélsõség minden évszakban.
Lehetséges hogy a '40-es években is volt kiugró enyhe tél, de azt kompenzálta egy hûvösebb tavasz vagy õsz. De most?
Közben 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is elõfordult síkvidéken -20 fok alatti hõmérséklet az országban.
Ebbõl a 4-bõl 3-szor -21,-26 fokok is voltak.
Ebbõl a 4-bõl 3-szor -21,-26 fokok is voltak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#296252 - 2015-12-18 16:00:32)
Az elmúlt évek, egy évtized hírei rendre szóltak rekord meleg nyarakról, elrendelt riasztások számáról, hõhullámok gyakoriságáról, a sarki jégsapka méretének rekord méretû csökkenésérõl, az idõjárással összefüggésben biodiverzitás csökkenésérõl, pollenszezon hosszabbodásáról, a szárazföld és óceánok hõmérsékletének évtizedes léptékû összehasonlításában meglévõ emelkedésérõl, az Északi sarkkör 100 év alatti akár 10 fokos emelkedésérõl, az üvegházhatású gázok minden korábbinál magasabb szintjérõl, az átlag alatti hõmérsékletû hónapok elenyészõ számáról, a havas napok számának csökkenésérõl.
Ezek alapján talán nem is meglepõ annyira az egymás utáni enyhe telek elõfordulásának gyakorisága, a téli jelleg talán csak mint intermezzo fog megjelenni ahogyan haladunk elõre az idõben.
Link
Az elmúlt évek, egy évtized hírei rendre szóltak rekord meleg nyarakról, elrendelt riasztások számáról, hõhullámok gyakoriságáról, a sarki jégsapka méretének rekord méretû csökkenésérõl, az idõjárással összefüggésben biodiverzitás csökkenésérõl, pollenszezon hosszabbodásáról, a szárazföld és óceánok hõmérsékletének évtizedes léptékû összehasonlításában meglévõ emelkedésérõl, az Északi sarkkör 100 év alatti akár 10 fokos emelkedésérõl, az üvegházhatású gázok minden korábbinál magasabb szintjérõl, az átlag alatti hõmérsékletû hónapok elenyészõ számáról, a havas napok számának csökkenésérõl.
Ezek alapján talán nem is meglepõ annyira az egymás utáni enyhe telek elõfordulásának gyakorisága, a téli jelleg talán csak mint intermezzo fog megjelenni ahogyan haladunk elõre az idõben.
Link
Igen, érdekes dolgok ezek!
Találtam még régebben egy videót is a témáról, neten bárki megnézheti, szintén tanulságos!
Egy neves Fõiskolai tanárommal is beszélgettünk errõl a témáról, Õ sem hisz benne, sõt mutatott egy érdekes összefüggést, amirõl elõtte még nem is olvastam.....a földön kivágott erdõk mennyisége a 60-as évektõl kezdve, és a CO2 kapcsolata
Döbbenetes méretû erdõ tûnt el, és fõként az esõerdõk....
Találtam még régebben egy videót is a témáról, neten bárki megnézheti, szintén tanulságos!
Egy neves Fõiskolai tanárommal is beszélgettünk errõl a témáról, Õ sem hisz benne, sõt mutatott egy érdekes összefüggést, amirõl elõtte még nem is olvastam.....a földön kivágott erdõk mennyisége a 60-as évektõl kezdve, és a CO2 kapcsolata
Döbbenetes méretû erdõ tûnt el, és fõként az esõerdõk....
A jelenlegi mainstream politika egyszerûen értelmezhetetlen ha az általuk trónra emelt, és a valós problémákat helyezzük mérlegre. A komoly problémahalmazból kiemeltek egy olyan problémát (?), ami gyakorlatilag a mai napig nem bizonyított: a CO2 szint növekedés miatti melegedés. Tehát kiemeltek egy vélt, vagy valós problémát a komplex halmazból, és azt az emberekre mindig is oly jellemzõ módon misztifikálják, démonizálják. Tipikus recept ez a "képességeinket meghaladó" problémához közelítésre. A komplex halmazban olyan valós , kézzelfogható problémák maradtak, mint a környezetpusztítás, az óceánok , szárazföldek szennyezése, vagy mint a négyzetes harmadik világbeli népességrobbanás, utóbbi önmagában egy idõzített bomba, hiszen az élettér erre nem biztosított, már most tisztán látszik az élelmiszer, ivóvízhiány, a migrációs problémák, a háborúk, a borzalmak. [politikai szál törölve! kérlek inkább szakmai aspektusból próbáld kommentálni a témát, cikket. mod. gakervin93]Átlagos, természetes éghajlatingadozások is milliók halálát okozhatják. Nem véleményezném a cikket, nem tudom mennyire valós a CO2 miatti melegedés, ha van ilyen egyáltalán. Arra kívántam felhívni a figyelmet mekkora terelés, szemfényvesztés is megy napjainkban. Elnézést ha politikai tartalma is van véleményemnek, de a kérdés SAJNOS nem vonatkoztatható el ettõl.
Kb. annyi itt a vélemény errõl a cikkrõl, mint ami 3 nap alatt válasz született kérdésedre. Egyébként pár hónapja volt téma ez a cikk,(meg évek alatt sokszor)visszakeresheted, ha sok az idõd. Egyébként úgy látom, hogy ez kezd tabutéma lenni, mert a klíma a politikusok vadászterülete, itt meg tilos politizálni /Többször kerültem tiltásra , mert politizálok, pedig soha nem voltam politikai szervezõdés tagja és egynek sem vagyok híve. Persze véleményem nekem is van, de nem a politikusokéval egyezõ/.
Sziasztok!
Új vagyok én is itt a fórumon, régóta követem az oldalt, szeretnék megosztani veletek egy érdekes írást a "globális felmelegedésrõl" .
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, mit gondoltok róla?
Link
Új vagyok én is itt a fórumon, régóta követem az oldalt, szeretnék megosztani veletek egy érdekes írást a "globális felmelegedésrõl" .
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, mit gondoltok róla?
Link
Cikk a trópusi vidékeken termesztett gyümölcsökkel kapcsolatos klímaváltozási dolgokról Link
Hulla vagyok nincs erõm fogalmazni.
Hulla vagyok nincs erõm fogalmazni.
Mivel nem arról van szó, hogy hogy maradnak el a frontok és hogy sem, így igen, terelés.
Azt nem is vitattam, hogy mibõl esik. Egyszerûen nem errõl volt szó. A csapadékösszegeket vizsgáltuk. Nézd meg az összegeket és intenzitásokat (május végi írásomban az SDII indexek).
Egyébként most hogy kapaszkodsz abba a siófoki adatsorba. Az meg se fordult a fejedben, hogy az könnyen elõfordulhat, hogy pl. egy évben van egy 5 mm alatti hónap egy másikban egyse, de az elsõnél csak az az egy szárazabb hónap volt, mig a másiknál volt 2-3 hónap is 15 mm alatt? Egy 5 mm-es február amúgy se olyan, mint egy 5 mm-es június. Lehet az átlag százalékában nézni az értékeket, az máris jobb lesz.
Váralján a legtöbb száraz hónap (csapadékösszeg az átlag 25%-át sem éri el) az 1961-1970 és 1971-1980-as idõszakokban volt. A legtöbb csapadékos hónap (csapadékösszeg az átlag 200%-át is meghaladja) az 1911-1920, az 1951-1960 és az 1991-2000-es években fordult elõ. A 2011-2020-as években valószínûleg kicsit több lesz a száraz hónap, mint 1961-1970-nél, csapadékos pedig kb. annyi lehet majd, mint 1991-2000-nél.
A legtöbb száraz és csapadékos hónap az 1961-1970-as és 2001-2010-es években voltak, 19-19. 2011-2015-ig 15 ilyen hónap volt, de ahhoz, hogy a 2016-2020-as idõszak is hasonló legyen, kellene 3 év ami vagy nagyon csapadékos vagy nagyon száraz. A 2011-2015-öshöz hasonló volt az 1952-1956-os és az 1969-1973-as évek.
Azt nem is vitattam, hogy mibõl esik. Egyszerûen nem errõl volt szó. A csapadékösszegeket vizsgáltuk. Nézd meg az összegeket és intenzitásokat (május végi írásomban az SDII indexek).
Egyébként most hogy kapaszkodsz abba a siófoki adatsorba. Az meg se fordult a fejedben, hogy az könnyen elõfordulhat, hogy pl. egy évben van egy 5 mm alatti hónap egy másikban egyse, de az elsõnél csak az az egy szárazabb hónap volt, mig a másiknál volt 2-3 hónap is 15 mm alatt? Egy 5 mm-es február amúgy se olyan, mint egy 5 mm-es június. Lehet az átlag százalékában nézni az értékeket, az máris jobb lesz.
Váralján a legtöbb száraz hónap (csapadékösszeg az átlag 25%-át sem éri el) az 1961-1970 és 1971-1980-as idõszakokban volt. A legtöbb csapadékos hónap (csapadékösszeg az átlag 200%-át is meghaladja) az 1911-1920, az 1951-1960 és az 1991-2000-es években fordult elõ. A 2011-2020-as években valószínûleg kicsit több lesz a száraz hónap, mint 1961-1970-nél, csapadékos pedig kb. annyi lehet majd, mint 1991-2000-nél.
A legtöbb száraz és csapadékos hónap az 1961-1970-as és 2001-2010-es években voltak, 19-19. 2011-2015-ig 15 ilyen hónap volt, de ahhoz, hogy a 2016-2020-as idõszak is hasonló legyen, kellene 3 év ami vagy nagyon csapadékos vagy nagyon száraz. A 2011-2015-öshöz hasonló volt az 1952-1956-os és az 1969-1973-as évek.
Télember adatsorában kimutatható volt a kilengések nagyságának növekedése, a 200 mm feletti hónapokat és az 5 mm alatti hónapokat nézve.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat