2024. december 02., hétfő

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#34373
Ellenben szűkebb környezetemben arról tudok beszámolni, hogy rengeteg a poloska (mondjuk úgy, hogy nem kedvelem őket...), és szúnyogból is annyi van, mint egész nyáron se. Mondjuk katicákat nem láttam én sem. Biztos a poloskák fölzabálták őket vidám
#34372
Az. Az, hogy szereti a bodzát egy másik dolog. Több mint 25 éve szedem, hallottam már egy-két badarságot ezzel kapcsolatban. Sokan például nem hiszik el, hogy előjön május elején, pedig szedtem már áprilisban is. Amilyen nagy, olyan trükkös.
#34371
Nem hagyott nyugodni a dolog, ezért utánajártam, és egyelőre ezt találtam: Link
"Rimóczi (1987) also did not rule out facultative mycorrhizal relationships in the case of C. gigantea (Batsch: Pers.) Lloyd, but that was purely speculative."
Szóval maradok annál, hogy az óriás pöfi lebontó. kacsint
#34370
Én is éppen a napokban mondtam a feleségemnek, hogy tavaly, meg tavalyelőtt ilyenkor már seprűvel kellett a ház falairől sepregetni a címeres poloskát, meg a harlekineket, most meg egy-két poloska lézeng csak, a pöttyösökből nem is láttam tán még egyet sem. Remélem így is marad....
#34369
Idén még nem láttam egyet sem, de tavaly (meg előtte is) valamikor ilyenkor volt harlekinkatica invázió. Csak nem a januári zimankó vitte el őket?
#34368
Ma reggel 7 felé 4 daru?  madarat láttam repülni nyugat-délnyugat felé ( gemenci ártér?). Érdekes volt a majd méterre előre nyúló nyakuk-fejük, amúgy fehéres tollazatuk volt.
Most még látni fecskéket lavírozni a déli égbolton. Mikor is fognak elköltözni? + 20 fok fölött vagyunk per pill. laza

#34367
Az egy hálás gombafaj. Összetéveszthetetlen, tömeges, és elég jó izű is, főleg fiatalon. Érdekes, hogy ennél a közepes méretűnek leírt gombánál előfordul óriásnövés. Egyszer a csopaki Kopasz-hegyen olyan 20 cm körüli kalapátmérőjű fenyőtinórukat találtam.
#34366
Köszönjük ezt a kitűnő, szakszerű leírást! Érdemben nem tudok semmit hozzátenni ehhez, viszont elmesélem két esetemet a sárga csiperkékkel. Az első a Balatonhoz kötődik. Csopak és Balatonarács (B. Füred) között van a Szt. Péter hegy. A hegygerincen tizenéves koromban gyakran végigmentünk, egyik fő kiránduló útvonalunk volt a vadcsapásra emlékeztető, erősen benőtt ösvény ellenére.
Viszonylag fiatal tölgyes van itt sovány, köves talajon, és -ahogy tölgyerdőhöz illik- dús aljnövényzet. Ezen a területen iszonyú sok csiperke szokott néha lenni. Ezek a gombák magas, karcsú tönkűek, kalapjuk nagy és vékony húsú, oldalról nézve kissé szögletes, harang alakú. Messziről is nagyon feltűnőek, a nagy őzlábhoz hasonlóan. Enyhe sárgulás mindig mutatkozott rajtuk, de jól meg kellett nézni a gombát, hogy az ember megtalálja. Illata elsőre kellemes, ánizsos, ami alatt viszont ott lappangott az említett vegyszerszag. Meg kell mondjam, én mint erdőszéli csiperkét azonosítottam.
Egyszer megsütöttünk olajban néhány kalapot, a vegyszerillat ettől sokkal erősebbé vált. Sajnos, ezzel nem törődve ettem a "csemegéből", jött is utána a kis Vuk. Egyetlen esetem  volt az életben, mikor enyhe gombamérgezést kaptam. Megjegyzem, éppen a melegítés hatására felismerhetőbbé váló rossz szag miatt a mikrózást remek ötletnek tartom.
Máskor, még általános iskolás koromban az egyik győri temetőbe kísértem el a nagymamámat. Ott jó, humuszos talajon egy helyütt annyi gyönyörű, dundi csiperkét találtam, hogy még... Szerencsére akkorra már kiolvastam egy gombászkönyvet, hallottam a sárguló csiperkéről. Na, ezek a gombák úgy sárgultak, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A nagymamám, szegény, csak a kerti csiperkét ismerte, és persze ehetőnek ismerte. Alig tudtam lebeszélni, hogy hazavigye és elkészítse a "jó" gombát...
#34365
Igen, már pénteken is voltak: Link 
#34364
Felénk nyárfa érdestinóru, a szegfűgomba és a tarlóőzláb jött elő. A szegfű mérgező párjával, a mezei tölcsérgombával együtt. Nagyon vigyázzon mindenki a szegfűgomba gyűjtésénél.
#34363
Tegnapelőtt sok fenyőtinórut találtunk.
#34362
Nálunk már van ízletes vargánya is, vasárnap délután szedtem, pedig előttem sokan járták az erdőt. Akadt rókagomba és trombita is.
#34361
Szerkesztési időn túl:

Nem gyakorlom a szakellenőri képesítésemet, egy panel konyhája nem arra való, de ha találkozok valakivel pár szatyor gombával együtt, akiről lerí, hogy szupermarketben szerzett a gombaismerete, "szolgálatba helyezem magam" és több - kevesebb rábeszélés után megvizsgálom a gombákat. Pl. egy Tisza - túra során egy szatyor "csiperkében" egyetlen darab csiperkét sem találtam, de különböző tarló őzláb fajokbólrengeteget, meg néhány őzlábgalócát. A gombapöri csak elkészült.
#34360
Több sárguló faj van, mindegyik büdös, "gyógyszertár" szagú. Hamarabb szoktak megjelenni, mint az ehető csiperkék. Az ENYHÉN mérgező (EGYESEKNÉL gyomor - bélbántalmakat, hányingert, hasmenést okozHATnak) sárguló fajoknak a húsa sárgul, legkifejezettebben a tönk aljánál megvágva. Az elöregedett példányok esetében ez nem feltétlen észlelhető, de minek szed a zember elöregedett gombát, különösen, ha meg sem szagolja? 

Az erdőszéli csiperkének a kalapbőre sárgul, a húsa nem. A lemezei fiatalon szürkések, a sárgulóé rózsaszín. Elöregedve mindkettő lemezei sötétbarnák.  Az erdőszéli illata ánizsos, a sárguló fajoké "gyógyszertár" szagú.

Az egyedüli csiperke, amelynek a húsa is sárgul kissé, de csak a tönk tövén megvágva, foltokban és nem teljes keresztmetszetben, a nagyspórás csiperke.

Egy könnyű teszt annak eldöntésére egy csiperke fiatal példányánál, hogy sárguló, vagy sem, a bimbós gombafej  kalap szélét megdörzsölöd. A sárguló fajoknál  AZONNAL besárgul. Az öregebb példányoknál ez nem feltétlen jelentkezik. Később ez a sárga szín eltűnik, tehát ezeket a gombákat AZONNAL a szedés alatt ki kell dobni. A sárguló fajok általában tömegesen, boszorkány körökben jelennek meg. Ha egy körön néhány példányon látod ezeket a kifejezetten sárgulókra jellemző reakciókat, tovább kell állni, az egész kör egyetlen egyed termése. A sárguló fajokat (sárguló, tintaszagú, karbolszagú, stb.) a szedés helyén kell kidobálni - még a kosárba rakás előtt.
#34359
Azért sárgul az rendesen a tintaszag mellé. Kezdő gombászként szedtem egy nagy kosár csiperkét mire hazaértem besárgult , mind tintaszagú volt. Kinn nem tűnt föl örültem, hogy végre találtam - szedhettem gombát.
Pénteken én szedtem csiperkét + szegfűgombát is. 
#34358
Remek ötlet! Köszi nevet Most úgyis van rengeteg csiperke, kipróbálom a héten (ha tényleg beléjük botlom...)
#34357
A csiperkét főzés előtt érdemes külön egy jól zárható dobozban (!) betenni a mikróba 10-15 másodpercre.
Szépen kiereszti az illatát. (nyitva NE próbáljátok meg, a mikró büdös lesz!)
Utána irány a kert, ott szimatolj bele, mert a szoba is büdös lesz, ha tintaszagú volt a dobozban!
Ha az illata OK, akkor az erdőszéli csoportba tartozott.
Azt mondta Rimóczi Prof. úr, hogy >80 csiperkefaj van kis Hazánkban,  én ezért tartom a mikrót jobb tesztnek, mint a részletes vonatkozó gombaismeretet...
#34356
Amikor egy adag gombás tojásba kerül véletlenül egy darab tintaszagú csiperke... ejj, de bosszantó! vidám
#34355
Köszönöm szépen a listát!  A szilekből megpróbálok lépcsőt készíteni a kertben, és remélem segít a lista meggyőzni Húgomat is, hogy ez lesz a jó hasznosítás.
Most az átázott talaj remélem, tuskózni is enged majd.  Ilyenkor a többi fa gyökeréért aggódom, meg a közeli szép kis magoncokért, hogy szétásom őket.  Próbálom a tuskókat behasítani, hátha akkor beáznak, és begombásodnak egy kicsit. Komposzttal körbe - kupacolni is próbálom: korhadjon már szét... A tuja, cseresznye, kőris, juhar, vadszilva, som, kecskerágó tuskók két év alatt szépen megkorhadnak és kisvártatva el is tűnnek, a  galagonya és  az előző tulaj által   kivágott  tölgy is, tíz év alatt eltűnt. Az akác és a szil egészen reménytelen, ott állnak 12-14 év múltán is a meredek lejtőn, hiába cibálom - ütöm, meg se rezdül. Nyáron hiába próbálkoztam a csontszáraz, kérge-hántott régi tuskókkal, kiásni egyet sem sikerült. A kert végében a nagy kopácsolásom miatt  viszont felkerekedett a vakond, felköltözött a gyepre és betyárul feltúrta... Csak a vakondtúrásokon látszik, hogy dolgozni próbáltam.
#34354
Hát, a platán nálam nem igazán fog előfordulni, tekintve, hogy a fámat telepen szerzem be. Egyszer kerti vágásból származó nyírrel tüzeltem egy darabig. Szépen ég, de a fűtőértéke olyan, mint általában a puhafáké.
Egyébként engem érdekelnek a különleges tűzifa-féleségek, íme néhány:

Link

#34353
Nem gyakori tűzifa, de azért óvakodj a platántól! Tavaly hozzájutott egyik cimborám pár m3-hez (parkolót építettek Kazincbarcelonában, és a kivágott fát megkapták a dolgozók...), és volt alkalmam segíteni neki felaprítani.
Egy méteres átmérőjű tekét kb. 40-50 percig tartott szétszedni. Soha semmilyen fa nem szívatott még annyira meg (még az általad felsoroltak sem), mint ez! Horror, nap végére totál K.O. voltam.
Azóta "Óvakodj a platántól!" a mottóm ilyentájt nevet
#34352
Az akác kugli viszonylag nehezen hasad, "szíjas"  Ami könnyen, szépen hasad, az a bükkfa. A legrosszabb a tökszáraz cser és tölgy, olyanok, mint a kő. A legeslegrosszabb pedig a gyertyán: csavarodott szálszerkezete miatt szárazon szinte hasíthatatlan.
#34351
Még szombaton, kezdtük a kertből kivett, lábon száradt szileket darabolni. A láncfűrész alig vitte el, két élezéssel, csak akkor lett sógor nyugodtabb, mikor egy akác került a lánc alá és szépen vágta. Ugyanez volt a hasogatással is. -  akácra ráütök, háromba esik.  A szilt meg alig vitte a fejsze, féltem hogy a tuskót hamarabb széjjelütöm, mint a felvágni valót...  Ezek U. procera szilek, 0,6 - másfél centis évgyűrű, 2 méteres friss  hajtások, aztán 17-20 évesen elszáradtak... de a fája olyan, mint a vas. Ugyanezen a meredek, agyagos, sovány terepen az akác jó, ha 3-4 mm évgyűrűt tud! - mind a kettő élénken sarjad,  a szilek életrevalósága és a fájuk minősége  mégis csodálatos.  Kár, hogy nem tudnak a mai, vegyszerekkel és aszályokkal terhes világban a szilfák nagyobbra nőni, hogy lehetne ipari fa belőlük...
#34350
Szentmihályi (aka gyűrűs tuskógomba) van dögivel, mint ahogy mezei szegfűgomba is. kacsint
#34349
Ennyi eső után jó lenne egy jó kis melegedés, aztán lehetne végre sok gombát látni, mert mostanában nem nagyon volt hozzá szerencsém.

Egyébként meg igen, mi is anno a Mátra északi oldalán viszonylag száraz időben találtunk jó nagy egészséges óriás pöfetegeket. Az egyik kedvencem rántva.
#34348
Idén megtáltosodtak a pöfetegek, régóta rögeszmém, hogy igazából nem jó nekik a túl sok eső. Már az ajándékozós fázisban járunk.nevet
Link
#34346
Számomra újdonság, hogy a Magas-Tátrában megjelentek a kolduló vagy éppen csellel lopó rókák.
Először odasomfordálnak, bízva, hogy kapnak egy pár jó falatot, viszont egy óvatlan pillanatot kihasználva nem tétováznak azon, hogy akár az egész csomagot felkapják, és elszaladjanak vele.

Itt nagyon felelőtlenek voltunk. Könnyedén fölkaphatta, az övtáskánkat az összes pénzünkkel és iratunkkal, majd szaladhattunk volna utána az erdőbe.

beillesztett kép



Ez már egy másik róka, egy másik helyen. Már messziről kiszúrt minket, hogy megállunk pihenni, és szép lassan közelített minket.

beillesztett kép



Na vajon mi van a csomagban? ( a képen a kislányom)

beillesztett kép



Itt már szalad is a zsákmánnyal, ami szerencsére csak egy üres zacskó, viszont korábban még jó kis zamatos fasírtok voltak benne.

beillesztett kép



Az utóbbi esetet két videón is megörökítettük. Majd talán egyszer felkerül az is a világhálóra.

A képek nagyobb méretben a metnet galériában: Link
#34345
Ha már pók, nekünk vagy jó tíz éve egy ilyen darab volt a kertben. Link Apámék tavasszal eper töveket rendeltek, olaszból vagy spanyolból jött már, nem tudom, mindenesetre nem sokkal később megjelent egy viszonylag nagy (lótetűénél kb. kétszer nagyobb átmérőjű) járat, illetve a bejárata a közepesen kemény, agyagos földön a ganajnál. Nem foglalkoztunk vele, van benne valami, oszt' kész, bár érdekes volt, hogy meredeken, szinte egyenesen lefelé tartott... Nyár vége volt, a tavasz és a nyár is kifejezetten meleg volt.  No hát a tizenegynéhány éves fejem egy idő után nem nyugodott, csináltam némi szappanos vizet, majd jól "kimérgezem" én a bent lakót...! (lótetűre vagy valami ilyesmire számítottam, akkoriban sokat játszadoztam azokkal is) Aztán amikor pár perc múlva ez a dög kezdett el kimászni, egyrészt nagyon megijedtem (csak ne ugorjon az arcomra! - túl sok Alient néztem már akkor is :-))) ), másrészt viszont izgalmas volt, mert nagyon szerettem a pókokat, sokat figyelgettem őket tujában, borostyánban stb. Apámat hívtam, ő fogta be, először élve mutogattuk az utcában (nagy szörnyülködések közepette persze :-) ). Végül apám valahogy kimúlasztotta szerencsétlent, és egy hungarocell lapon gombostűkkel kiprepearálva bevittük az egyik városi gimibe, azóta is ott van és mutogatják a gyerekeknek. :-)))
Ott nézett utána két gyerek (egy potya biosz ötösért) a pontos fajnak, és arra jutottak, hogy valószínűleg az eperrel jött be.
#34344
Nálunk itt Naményban szinte minden évben itt nyomulnak a ház előtt a "gyalog tuján" nevet Pedig az aztán nem vizenyős hely nevet
#34343
Biztosan, De én ritkán leledzek vizenyős réteken. És a kiskertünk sem ilyen.kacsint Viszont a hálója és annak is a központi "megerősített" része valóban igen látványos. 
#34342
Pedig vizenyős réteken (amiből megszámlálhatatlan van a Bodrogközben, ahol felnőttem) egészen gyakori, tán ebből van a legtöbb egy ilyen élőhelyen (pókok közül). Jó nagy, 2 centis dögökké is megnőnek, és elég kellemetlen a csípésük, de legalább remek mintázatú hálót szőnek. kacsint
#34341
Én egy darázspókba ütköztem bele tegnap a kertünkbe. Bár nálunk őshonos faj( utánanéztem), de szerintem életemben először láttam ilyen pókot...
#34340
Nálunk zárva volt ajtó-ablak a nyaralás alatt, egyetlen tippem hogy a garázsajtó alatt préselték be magukat - a garázs belső ajtaja alatt mondjuk biztos izzadtak mire átfértek, de elméletileg nem lehetetlen.
Ha esetleg megvesszük a házat, amúgy is lesz belső ajtócsere, az majd megoldja.
#34339
Összeszedem őket a télikertből, ha érdekel vidám Bár itt eddig csak a kisebb fajokkal találkoztam,pl  szongáriainak  semmi nyoma. Igaz, az asszony már locsolna is körbe benzinnel mindent  laza Amúgy én kifigyeltem, hogy a redőny szerkezetén belül érkeznek a lakásba. Sajnos a fogságot nehezen bírják. A múltkor véletlenül 2 napra egy átlátszó kajásdobozban felejtettem az egyiket és már meg is adta magát. Bár lehet, hogy a nagy meleg végzett vele.


Szerk.: ja, ez Szigethalomra vonatkozik.
#34338
Ehh, már késő. De ha legközelebb találok, "elrakom" neked, csak nem tudom milyen tartós tárolást visel el.
Legalább 8-10 darab volt a házban, dög nagy mindegyik. Feleségem arachnofób, majdnem hazaköltözött a Nyírségbe ez alatt a 2-3 nap alatt nyelvnyujtas
Én puha wc-papírral fogtam össze, hogy ne nyomódjon, de mozogni se tudjon nevet
Anno amikor Pátyon laktam, ott találkoztam egy igazán gigászi példánnyal, annak a teste is bőven 3 centi fölött volt. Ijedtemben úgy arrébb söpörtem kézzel, hogy jó eséllyel bele is pusztult szegény, mert utána nem nagyon mozgott, 
Annak is rendesen súlya volt... puffant amikor arrébb repült.

Ha megint látok, ingyen átadom!
A kert tele van 1-másfél centi átmérőjű lyukakkal, úgyhogy szerintem szép nagy kolónia élhet kint még.

Ja, egyébként kiderült, miért jártak be a házba: felzabálták a bent lakó kaszáspók-kolónia jelentős részét...
#34337
Farkaspókot térítés ellenében átveszek! Hiányoznak a solymári faunából!

-érte is megyek-

megfogás: dobozzal leborítani, alá papírlapot berakni.
#34336
Nem is írtam anno, de mikor 10 nap Horvátország után hazatértünk, a lakás telis-teli volt farkaspókokkal. Fogalmam sincs, hol jöttek be, de miután kidobtam 5 darabot, az utána találtakat a család nyugalma érdekében inkább már a wc-n húztam le. Tudom, tudom... szomoru  de tényleg hatalmasak voltak, némelyik a lábaival együtt simán volt 5 centis. Rendes súlyuk volt ahogy felvettem őket a földről.
Még jó, hogy puha papírral fogtam meg őket, csak utólag tudtam meg, hogy ezek némelyike elég kellemetlent tud csípni ráadásul....
#34335
Kecskerákok a Balatonban: Link
#34334
De ilyen betegség biztos nincs még Magyarországon ugye?! (Reméljük nem is lesz!)
#34333
Takács Lajos kollégánk egy hírlevele;
Link
szomoru
#34332
Nem messze a munkahelyemtől lőttem ezt a fotót: Link
Méh komák beköltöztek a közvill oszlopba, és hűsölnek a délutáni forróságban.
A bekarikázott oszlop a lakhelyük: Link
#34331
Húú de jó cikk!vidámvidám
#34330
Nem is tudtam, hogy van ilyen: Link
Riport a pentezugi (Európa legnagyobb) vadlórezervátumáról.
#34329
Kivirágzott a tigris aloe-m nevet
Idáig nem virágzott, és hiába öntöztem mindig le volt fonnyadva.Átültettem és kiderült, hogy kb 1 millió hangya élt a gyökerei között,  föld már szinte ott alig volt. Az átültetést ezzel hálálta meg nevet

beillesztett kép

#34328

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#9976)
#34327
Érdekes! Link
#34326
Egy  buddhista aspiráns panaszkodott a mesterének, hogy nem tud meditálni, mert zavarja a békák brekegése. Azt válaszolta a mester: "Legjobb meditáló hely, a piac."
#34325
Pár éve a házhoz közel állt egy fa (azóta kivágták); azon meg egy fülemülének egggész éjszaka be nem állt a csőre. ("Hülemüle!" - mondtam.)
Két éve meg egy (vagy több) rozsdafarkú lakott nagyon közel. Na, az tud ám kukorékolni.
#34324
köszinevet nálunk 4 kell a szomszédnál 5, a többiekét meg a lakótelepet majd hétvégén összesítem...

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-12-02 16:28:46

Bakonybél - Pápai utca ( Tszf: 270 m)

2.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.