Hydroinfo
Sziasztok! Lenne egy kérdésem, ami a belvizekhez kapcsolódik. Mostanában elég nagy területeket fed be belvíz az országban és ezzel kapcsolatban merült fel bennem egy kérdés. Mi okozza a belvizet? Nem szakemberként azt gondolnám, hogy a talaj telítettsége illetve a telített talaj alatti vízzáró réteg magasságának, elhelyezkedésének kombinációja okozza ezt a jelenséget. A talaj telítettségével direktben nem sok mindent lehet tenni egy lefolyástalan területen, de mi van a vízzáró réteggel? És itt jön a konkrét kérdés! Nem lehet ezt a réteget átlyukasztani és ezáltal a felgyülemlett vizet a vízzáró réteg alá vezetni? Pl. mi lenne ha egy mezõgazdasági munkagépet alakítanának át olyan módon, hogy a végére egy hidraulikus mûködésû fémszárat szerelnének amit a belvizes terület adott pontján a talajba szúrnának (akár több helyen is) ezáltal a vízzáró réteget átlyukasztva a vizet elvezetnék az alsóbb talajrétegekbe. Persze a módszer csak akkor mûködne, ha a vízzáró réteg pár méterre lenne a felszíntõl. Persze fogalmam sincs, hogy ez a réteg milyen vastag illetve a réteg alatt milyen típusú talaj van, nyilván ettõl is függene az ötletem sikere. Egyszóval az ötletem teljesen laikusként pattant ki a fejembõl, lehet, hogy alapvetõen marhaság, csak hát furdal a kíváncsiság, hogy kivitelezhetõ-e? Meg hát segíteni szeretnék! Kérlek valamelyikõtöket, aki szakember a témában, az világosítson fel, hogy életképes-e az ötletem! A válaszokat elõre is köszönöm!
Tisza Técsõnél 2,5 métert áradt 24 óra alatt. Most 410 ami szerintem már másodfok körül van és még árad. A Kraszna 590 cm (III.fok 580 cm), a romániai szivattyúzások hatására kismértékû vízszintemelkedés elõfordulhat. Ráadásul most is szakad az esõ a vízgyûjtõn. Jól fog jönni a lehûlés..
Huhhh! Rápillantottam a kárpátaljai 48 órás csapadékadatokra. Durva. 19,2-115,9 milliméterig minden van. Ebbõl látszik, hogy kemény konvektív tömbök voltak arrafelé. Jellemzõen 40-70 mm a lehullott csapadék. Természetesen minden folyó árad.
A megyében (SZSZB) 24000 hektár van belvíz alatt.
A megyében (SZSZB) 24000 hektár van belvíz alatt.
A Tisza,Szegednél árad,lassan eléri a rakpart szintjét ,hétvégén valószínûleg lezárják azt a gépjármû forgalom elõl.
"A Kraszna folyó Domahidánál apad, ma 5:00-kor 510 cm (II.fok 500 cm) a vízállás, Ágerdõmajornál ma 6:00-kor 540 cm (II.fok 550 cm), Kocsordnál 590 cm (III.fok 580 cm) a vízállás, tetõzés közelében a vízszint. A varsolci tározónyitás miatt kisebb vízszintemelkedés várható."
Tehát sunyiban harmad fok felé kúszott a Kraszna. Pedig lesz még csapadék a héten. Igaz, egy része fagyott állapotban.
Tehát sunyiban harmad fok felé kúszott a Kraszna. Pedig lesz még csapadék a héten. Igaz, egy része fagyott állapotban.
Mióta május-júniustól egyszer kétszer elmondtam, a szomszédoknak, hogy kb. mennyi esõ várható - és néha el is találtam - azóta állandóan engem kérdeznek, hogy ki fog-e önteni a Vadász-patak. Barátaim! Én ezzel most mit kezdjek? Mit mondjak az öreg néniknek? "Tessék csak nyugodt lenni, nem lesz semmi baj", vagy "meneküljön, ki merre lát"? Kicsit vicces a helyzet. Illetve: sajnos egyáltalán nem az...
Bár csapadék alig esett péntek óta,de a hegyekben nagyarányú olvadás indul azt hiszem.Ha a belvízhelyzet javul,akkor az árvízhelyzet rosszabbodik...
A városunk környékén ismét óriási belvíz tavak alakultak ki.
2 hete nyoma se volt nekik, a sok csapadék megtette a hatását.
Mondjuk gyakorlatilag a föld szintje alatt volt rögtön a víz.
2 hete nyoma se volt nekik, a sok csapadék megtette a hatását.
Mondjuk gyakorlatilag a föld szintje alatt volt rögtön a víz.
Áll a víz sokfelé Zala megyében a földeken, ha egész télen ez a mediterránciklon õrület fog menni, a búza és a kukorica helyett sokfelé rizst fognak vetni tavasszal.
Vagy még azt sem.
Vagy még azt sem.
Nálunk szerencsére nem ilyen súlyos a helyzet, mint a ti beszámolóitok alapján. A falu szélén az út menti árkot épp a múlt héten szintezték-mélyítették, ez talán segít a víz gyorsabb levonulásában. (egy szeptemberi kép róla: Link ) A zöldségfélék téli tárolására használt szerelõaknában újra megjelent és folyamatosan emelkedik a víz. A kisebbik patak, ahova az árok vezet pedig ismét tele van. A Zagyva is ütemesen árad Hatvannál: Link
Ami kockázat, az maga a Bükk, iszonyatos volt látni, ahogy sok helyen dõlt ma le a víz a hegy elsõ felém magasodó lankájáról, ide, a lefolyástalan katlanba (levizsgázhat a novemberre kiépített, már komolyabb elvezetõ armatúra)...
Nekem a porta hátsó részén, a gyümölcsösben (még az éven így hívják...) a májusi õrületes belvíz levezetõ csatornáit (íme azok egyesített vége májusról: Link ) meghagytuk, most jól jönnek.
Az elsõ részt jórészt feltöltöttem, amit nem sikerült, körbetöltöttem.
így külsõ munkáim alig vannak, csak belsõk lehetnek (kazánház), ha jön még feljebb talajvíz.
Kitartást, reménykedjünk!
Az elsõ részt jórészt feltöltöttem, amit nem sikerült, körbetöltöttem.
így külsõ munkáim alig vannak, csak belsõk lehetnek (kazánház), ha jön még feljebb talajvíz.
Kitartást, reménykedjünk!
Nálunk a talajvíz a talajszinttel egyenlõ, ma egész nap a vizet vezettem ki a portáról, a mai és holnapi száraz nap jól jött. Remélem megússzuk zsákolás nélkül a következõ napokat.
Sajnos újra 30cm-en áll a talajvíz és egyre nagyobb területen jelenik meg a belvíz a faluban...
Az durva.
Hiába,a víz az úr.
Különben is a Balaton egy szabályozott mederben van jelenleg,néhány 100 éve még jóval nagyobb volt. Tudtommal.
Hiába,a víz az úr.
Különben is a Balaton egy szabályozott mederben van jelenleg,néhány 100 éve még jóval nagyobb volt. Tudtommal.
Link
Attól függetlenül,hogy Északias irányítottságú szelek fújnak a napokban. Az a 11 cm emelkedés Siófoknál nem gyenge.
Attól függetlenül,hogy Északias irányítottságú szelek fújnak a napokban. Az a 11 cm emelkedés Siófoknál nem gyenge.
Hála Isten az esetek nagy részében bõven túloz.
Sajnos májusban nem, ám most újra, remélhetõleg osztani lehet legalább kettõvel, a síkon mindenképp.
Sajnos májusban nem, ám most újra, remélhetõleg osztani lehet legalább kettõvel, a síkon mindenképp.
Ehhez van valakinek valami hozzászólása, vagy csak a GFS játéka ez is? Elég "buta" játék, de összeszorul az ember gyomra
Link
Link
Hát ez elképesztõen rendes. Tudtam én, hogy ide regisztrálnom kell. Annyira kedves társaság vagytok, és felhõcske: NAGYON KÖSZÖNÖM! Igaz, már kicsit megkésve küldted, mert azóta lejött az a hétfõi csapi, (ahogy olvastam, a Sajó-Hernád vízgy. kb. olyan 25 mm lett, de ha tévedek, javítsatok ki bátran) hál' Istennek a Vadász-patak nem jött ki, de a nemrég kitakarított, kifertõtlenített pincémben újra 8-10 cm a talajvíz. És most újra nagyon félek (rossz szó: rettegek) a jövõ héttõl, és úgy látszik már így fog telni az életem. Pedig 8 éve mennyire örültem, hogy milyen romantikus dolog, hogy ide költöztem, a csörgedezõ kis patakkal a kertem végében. Azóta rémálommá vált, a pokolba kívánom. :-(
Nagyhirtelen ezt találtam, bár Sajószöged lentebb van a vízgyûjtõnél, azért lehet következtetni, föntebb valószínûleg nagyobb volt a mennyiség:
Link
Link
Bizony, a Sajó és a Bódva a felsõ szakaszon, a tegnap esti tetõzéskor csupán 60-70cm-el maradt csak el az LNV-tõl...
Azért szép lassan sunnyogva, a Sajó ma reggel Sajópüspökinél tetõzött egy harmadfokkal, és Sajószentpéternél meg még ép nem éri el a másodfokot, de emelkedik.
Link
A Bódván és a Tarnán is egy kisebb hullám vonul épen.
Ha a hétvégi (bizonytalan mennyiséget adó) havazás után, a jövõhéten az enyhülés ismét nagy mennyiségû csapadékkal jár, ami egyben olvadást is eredményez majd, akkor újabb nagy vízmenniységet kapna a vízgyûjtõ.
Ebben az esetben megint problémás lehet a környék árvízi védekezés szempontjából.
Ne így legyen.
Link
A Bódván és a Tarnán is egy kisebb hullám vonul épen.
Ha a hétvégi (bizonytalan mennyiséget adó) havazás után, a jövõhéten az enyhülés ismét nagy mennyiségû csapadékkal jár, ami egyben olvadást is eredményez majd, akkor újabb nagy vízmenniységet kapna a vízgyûjtõ.
Ebben az esetben megint problémás lehet a környék árvízi védekezés szempontjából.
Ne így legyen.
Valaki ki tudná nekem keresni vhonnan, hogy 2010. szeptember 26-án (volt nagy esõ) a Sajó-Hernád vízgyûjtõjére mennyi csapadék jött le? Csak hogy legyen mihez viszonyítanom a holnapi cuccra várva. Elõre is kösz.
Látva, hogy a hosszútávú elõrejelzések a következõ fél évre az átlagosnál jóval alacsonyabb csapadék egzisztenciával számolnak, nem értem, miért engedik le a Velencei-tó vízét. Félek tõle, hogy két év múlva meg jön megint a siránkozás, hogy nincs víz. Én végig éltem, amikor a Pátkai-tavat azért kellett teljesen tönkretenni mert volt egy pazarló vízgazdálkodás a Velencei tavon. Jómagam nagyon szerettem Pátkán horgászni (amikor még Fehérváron éltem)ezért követem napi szinten (a kdtvizig.hu-n) folyamatosan a vízállás változásokat. Remélem, hogy hamar felhagynak ezzel a pazarló szokással és a vízszintet nem engedik 5,00m- alá csökkenni a Pátkai-tavon. [esõ]
Nem tudom, én most az általad belinkelt mondatokra írtam azt, amit.
Ugyanarról beszélünk?
Az utolsó bekezdés:
"Alacsonyabb a biztonságosnál
– A korábban elkészült országos vízgazdálkodási szabályzat ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy a déli partot a siófoki vízmérce nulla szintjéhez viszonyítva 160-180 centiméteres magasságra kellene tölteni ahhoz, hogy az biztonságos legyen – mondta Pécseli Péter, balatoni vízügyi vezetõ. – Az egykori Nagyberek területén ez nem történt meg annak idején – mutatott rá Pécseli Péter arra, hogy a parthoz túl közeli építéseken túl ez is a visszatérõ gondok oka."
Az utolsó bekezdés:
"Alacsonyabb a biztonságosnál
– A korábban elkészült országos vízgazdálkodási szabályzat ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy a déli partot a siófoki vízmérce nulla szintjéhez viszonyítva 160-180 centiméteres magasságra kellene tölteni ahhoz, hogy az biztonságos legyen – mondta Pécseli Péter, balatoni vízügyi vezetõ. – Az egykori Nagyberek területén ez nem történt meg annak idején – mutatott rá Pécseli Péter arra, hogy a parthoz túl közeli építéseken túl ez is a visszatérõ gondok oka."
Az, hogy végre a sok évtizedes mellébeszélések után egy szakmai véleményt is lehet olvasni.
- - - - -
Márk, köszönöm!
Az nem reális, ám a túlélés és egy jövõ évi regenerálódó fázis remélhetõ talán.
- - - - -
Márk, köszönöm!
Az nem reális, ám a túlélés és egy jövõ évi regenerálódó fázis remélhetõ talán.
"...hogy immár a sárréti területek számára is világos:....."
No ez itt szerintem nem Sárrét, hanem Sárköz akar lenni.
A tavaszi, nyári belvízhelyzetrõl annyit, hogy az elmúlt 28 évben itt ekkora víz nem volt tapasztalható, pedig azért voltak vizes évek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy igen mély fekvésû, eredetileg Dunai ártéri területrõl van szó és az extrém száraz éveket kivéve mindig van valamennyi belvíz.
No ez itt szerintem nem Sárrét, hanem Sárköz akar lenni.
A tavaszi, nyári belvízhelyzetrõl annyit, hogy az elmúlt 28 évben itt ekkora víz nem volt tapasztalható, pedig azért voltak vizes évek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy igen mély fekvésû, eredetileg Dunai ártéri területrõl van szó és az extrém száraz éveket kivéve mindig van valamennyi belvíz.
Ennek örülök, hogy így javul a helyzet, remélem a gyümölcsös jövõre már ismét ontja majd a finom étkeket magából.
Érintõleges téma:
Az idei év katasztrofális belvízhelyzete lassan-lassan kezd a normális irányba fordulni, messze vagyunk még a megnyugtató helyzettõl, ám már nem közvetlenül veszélyeztetett.
A talajvíz a májusi horror bekövetkezte óta csak rövid idõszakokra süllyedt 35-40cm alá, minden 10-15mm-nél nagyobb hozamot adó csapadékos idõszak után (sajnos mostanáig egymást érték) belvíztenger jött.
Még a hónap elején is ez volt a jellemzõ, ám az óta ütemesen csökken a talajvíz, ma elérte a 60cm-es mélységet, erre nem volt példa tavasz óta.
Amennyiben 60-80cm közötti talajvízzel vészelnénk át a telet, a gyümölcsös megmenthetõ lenne.
Az idei év katasztrofális belvízhelyzete lassan-lassan kezd a normális irányba fordulni, messze vagyunk még a megnyugtató helyzettõl, ám már nem közvetlenül veszélyeztetett.
A talajvíz a májusi horror bekövetkezte óta csak rövid idõszakokra süllyedt 35-40cm alá, minden 10-15mm-nél nagyobb hozamot adó csapadékos idõszak után (sajnos mostanáig egymást érték) belvíztenger jött.
Még a hónap elején is ez volt a jellemzõ, ám az óta ütemesen csökken a talajvíz, ma elérte a 60cm-es mélységet, erre nem volt példa tavasz óta.
Amennyiben 60-80cm közötti talajvízzel vészelnénk át a telet, a gyümölcsös megmenthetõ lenne.
Amit írtok, teljesen világos számomra, ezért is - és keszthelyi fórumtársam elsõ, kicsit dühös írására - kezdtem el a témát feszegetni.
Már elötte is probléma volt.
Jól leírja a História amit lentebb említettél.(2 példányban is megvan itthon )
Jól leírja a História amit lentebb említettél.(2 példányban is megvan itthon )
Pedig már az építés utáni pár éven belül elmosta, megrongálta a pályát a Balaton.
Vízszintet mindenképp ujra kell gondolni.Összes védmû, kikötõ +100-as vízálláshoz lett tervezve, már a 110 is sok neki.
Végre nem csak beszélni kellene a Sió csatorna vízszállítóképességének a növelésérõl hanem tenni is kellene valamit, hogy legalább a zsilip max. vízemésztését tudja elszállítani, fõleg az alsó szakasz a kritikus.
M7 több szempontból is érdekes történet.
Vízszintet mindenképp ujra kell gondolni.Összes védmû, kikötõ +100-as vízálláshoz lett tervezve, már a 110 is sok neki.
Végre nem csak beszélni kellene a Sió csatorna vízszállítóképességének a növelésérõl hanem tenni is kellene valamit, hogy legalább a zsilip max. vízemésztését tudja elszállítani, fõleg az alsó szakasz a kritikus.
M7 több szempontból is érdekes történet.
A vasút terveit egy száraz idõszakban készítette el a helyet nem ismerõ mérnök. Még lett volna lehetõség a következõ magasvíznél felismerve a helyzetet simán odébb rakni a pályát, megépítás elõtt, de nem, ragaszkodtak az eredetihez...
Mi az, hogy probléma???? Emberi érdek. A tó csak azt csinálja, amit az elmúlt évezredekben. Szabályozás nélkül.
Rá kéne már döbbenni, hoyg nem a világ van értünk!!!!!
A Balaton azóta probléma csak, amióta a déli parti vasútra a császár kiadta az engedélyt...
Nem csak 2010 van, hanem van 1510 és 1010 is.
Rá kéne már döbbenni, hoyg nem a világ van értünk!!!!!
A Balaton azóta probléma csak, amióta a déli parti vasútra a császár kiadta az engedélyt...
Nem csak 2010 van, hanem van 1510 és 1010 is.
Legutóbb a hatvanas évek végén történõ pályafelújításkor lett elbaltázva, akkor felmerült, hogy pályavonalat változtatnak.
Ez a vízszint is már komoly gondokat okozhat télen, így szintén alaposan (hazaárulási szinten) elbaltázott M7 nyomvonallal együtt újragondolásokat szülhet.
Apropó, a XX.sz. eleje óta 1947-ben volt legmagasabb a vízszint, 155cm!
Ez a vízszint is már komoly gondokat okozhat télen, így szintén alaposan (hazaárulási szinten) elbaltázott M7 nyomvonallal együtt újragondolásokat szülhet.
Apropó, a XX.sz. eleje óta 1947-ben volt legmagasabb a vízszint, 155cm!