Bioszféra
Kedves Fórumozók,
Most a szárazföldre szeretnélek Benneteket invitálni. Mielőtt a tetraciklinek és a Chesapeake öböl történetét (Isbister 199 elmondanám, kérem szépen, hogy nézzétek meg ezeket a magyar cikkeket. Aszálykárról, belvízről, másképpen...
Link
Link
Link
Link
A talajbaktériumok szerepe a víztároló képesség megőrzésében - kezdünk rájönni - a legfontosabb, mert a humusztermelést ők végzik. Tulajdonképpen a művelési mód is azáltal degradálja, vagy javítja a talajt, ahogyan az élő baktériumközösség életkörülményeit javítja, vagy rontja.
A talaj víztároló kapacitását, morzsás szerkezetét, tápanyag feltáró képességét a mikrobák határozzák meg. A linkekben szereplő baktérium-készítmények részben visszaadják azt a funkciót, amit a természetes talajflóra kiirtásával elvettünk a termőtalajoktól.
Most a szárazföldre szeretnélek Benneteket invitálni. Mielőtt a tetraciklinek és a Chesapeake öböl történetét (Isbister 199 elmondanám, kérem szépen, hogy nézzétek meg ezeket a magyar cikkeket. Aszálykárról, belvízről, másképpen...
Link
Link
Link
Link
A talajbaktériumok szerepe a víztároló képesség megőrzésében - kezdünk rájönni - a legfontosabb, mert a humusztermelést ők végzik. Tulajdonképpen a művelési mód is azáltal degradálja, vagy javítja a talajt, ahogyan az élő baktériumközösség életkörülményeit javítja, vagy rontja.
A talaj víztároló kapacitását, morzsás szerkezetét, tápanyag feltáró képességét a mikrobák határozzák meg. A linkekben szereplő baktérium-készítmények részben visszaadják azt a funkciót, amit a természetes talajflóra kiirtásával elvettünk a termőtalajoktól.
Charlson , Lovelock, Andreae , Warren folytatás:
A szerzők kitérnek a DMS termelő algafajokra is, ezekről is sok ismeret gyűlt össze azóta. Megemlítik a felhők felületein végbemenő átalakulási folyamatokat (ld. Hoffmann 2016).
Kitérnek a CCN sűrűségre, és az aktív CCN méreteire, (remélem, tudok majd sok új, jó cikket hozni a Fórumra, ebben majd segítsetek is).
Tárgyalják a tengeri felhők fény-visszaverő tulajdonságait, (albedo.) Hangsúlyozzák, hogy nem állja meg a helyét Fletcher (1962. Cambridge Univ. Press) széles körben elterjedt nézete, miszerint CCN-ből mindenütt és mindig túlkínálat van; hangsúlyozzák Köhler munkáit . (Róla és az aktív CCN-ről a listán is van, és ígérem lesz még cikk. Kulmala stb. munkái, Öreg Klasszikus egész lavinát indított el. Higroszkóposságra, organikus aeroszolra, erdőfüstre stb. kihegyezve…)
Hangsúlyozzák, hogy a CCN kínálat meghatározó a felhők stabilitása, réteg-vastagsága (cloud thickness) és fényessége szempontjából. RSW, OLR és társai leg-es-legszebb leírása Miskolczi F. (2004) Időjárás, 108 (4):209-251. cikkében van meg. Kell még tanulnom hozzá.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a DMS emisszió függ az algák környezetétől, a víz melegedése és a sótartalom növekedése is, fokozott emisszióhoz vezet. Ezért a DMS emisszió ökoszisztéma szolgáltatás részét alkotja, ahogyan azt az erdők párologtató, mikroklímát szabályozó szerepéről is tudjuk. (ide illeszkednek majd a hipoxiás víztestek összes történetei.)
A szerzők kitérnek a DMS termelő algafajokra is, ezekről is sok ismeret gyűlt össze azóta. Megemlítik a felhők felületein végbemenő átalakulási folyamatokat (ld. Hoffmann 2016).
Kitérnek a CCN sűrűségre, és az aktív CCN méreteire, (remélem, tudok majd sok új, jó cikket hozni a Fórumra, ebben majd segítsetek is).
Tárgyalják a tengeri felhők fény-visszaverő tulajdonságait, (albedo.) Hangsúlyozzák, hogy nem állja meg a helyét Fletcher (1962. Cambridge Univ. Press) széles körben elterjedt nézete, miszerint CCN-ből mindenütt és mindig túlkínálat van; hangsúlyozzák Köhler munkáit . (Róla és az aktív CCN-ről a listán is van, és ígérem lesz még cikk. Kulmala stb. munkái, Öreg Klasszikus egész lavinát indított el. Higroszkóposságra, organikus aeroszolra, erdőfüstre stb. kihegyezve…)
Hangsúlyozzák, hogy a CCN kínálat meghatározó a felhők stabilitása, réteg-vastagsága (cloud thickness) és fényessége szempontjából. RSW, OLR és társai leg-es-legszebb leírása Miskolczi F. (2004) Időjárás, 108 (4):209-251. cikkében van meg. Kell még tanulnom hozzá.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a DMS emisszió függ az algák környezetétől, a víz melegedése és a sótartalom növekedése is, fokozott emisszióhoz vezet. Ezért a DMS emisszió ökoszisztéma szolgáltatás részét alkotja, ahogyan azt az erdők párologtató, mikroklímát szabályozó szerepéről is tudjuk. (ide illeszkednek majd a hipoxiás víztestek összes történetei.)
Hadd jöjjön akkor az Öreg Klasszikus:
Charlson RJ, Lovelock JE, Andreae MO, Warren SG. (1987) Oceanic phytoplankton, atmospheric sulphur, cloud albedo and climate. Nature 326: 655-661
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az aerosol, amely a biogén kéntartalmú gázokból képződik, befolyással lehet a klímára.
1. A fitoplankton, amely az óceánokban mindenütt igen elterjedt, DMS-t termel. Ez a levegőbe jut, ahol szulfát és MSA (metán-szulfonát) aerosollá alakul.
2. Ez a NSS-szulfát (non – sea – salt sulphate) aerosol megtalálható a tengerfelszín egész területe fölött (marine atmospheric boundary layer).
3. Azok az aerosol részecskék, amelyek CCN-ként (Cloud Condensation Nuclei) funkcionálnak, a tenger fölötti atmoszférában, döntő részben – ha nem egészében – azonosak a biogén NSS szulfát aerosol részecskékkel.
A tengerek fölött a biogén kén-emisszió, szinte csak DMS kibocsátásból származik. Szárazföldi körülmények között az emisszió H2S, DMS, metán-tiol, CS2, COS, és egyéb gázokat tartalmaz. A szerzők részletezik a kénvegyületek biológiai háztartásáról, a különböző élőhelyek szerepéről ismert adatokat. Becslésük szerint
a szárazföldek kénvegyület kibocsátása kb. 2 mmol/m2/év,
az óceánoké 3+/- 1,5 mmol / m2 /év,
a tengerpartok mocsarai kb. az összes forgalom 2%-át termelik,
a déli tengereken a teljes kén-forgalom fele biogén, fele vulkáni eredetű. ( A témában azóta közölt cikkek az arányokat tovább finomították.)
Charlson RJ, Lovelock JE, Andreae MO, Warren SG. (1987) Oceanic phytoplankton, atmospheric sulphur, cloud albedo and climate. Nature 326: 655-661
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az aerosol, amely a biogén kéntartalmú gázokból képződik, befolyással lehet a klímára.
1. A fitoplankton, amely az óceánokban mindenütt igen elterjedt, DMS-t termel. Ez a levegőbe jut, ahol szulfát és MSA (metán-szulfonát) aerosollá alakul.
2. Ez a NSS-szulfát (non – sea – salt sulphate) aerosol megtalálható a tengerfelszín egész területe fölött (marine atmospheric boundary layer).
3. Azok az aerosol részecskék, amelyek CCN-ként (Cloud Condensation Nuclei) funkcionálnak, a tenger fölötti atmoszférában, döntő részben – ha nem egészében – azonosak a biogén NSS szulfát aerosol részecskékkel.
A tengerek fölött a biogén kén-emisszió, szinte csak DMS kibocsátásból származik. Szárazföldi körülmények között az emisszió H2S, DMS, metán-tiol, CS2, COS, és egyéb gázokat tartalmaz. A szerzők részletezik a kénvegyületek biológiai háztartásáról, a különböző élőhelyek szerepéről ismert adatokat. Becslésük szerint
a szárazföldek kénvegyület kibocsátása kb. 2 mmol/m2/év,
az óceánoké 3+/- 1,5 mmol / m2 /év,
a tengerpartok mocsarai kb. az összes forgalom 2%-át termelik,
a déli tengereken a teljes kén-forgalom fele biogén, fele vulkáni eredetű. ( A témában azóta közölt cikkek az arányokat tovább finomították.)
Kedves Fórumozók, szeretném figyelmetekbe ajánlani az alábbi cikket:
Frias-Lopez J. et al. (2002) Partitioning of Bacterial Communities between Seawater and Healthy,
Black Band Diseased, and Dead Coral Surfaces. Appl Env microbiol. 68:2214-2228
A szerzők molekuláris mikrobiológiai módszerekkel vizsgálták a baktériumközösség fajgazdagságát, egészséges korallokon, a környező tengervízben, a fekete korall-elhalás sebeiben és a holt korall-vázakon. Nagyon eltérő közösségeket találtak minden ( egymástól csak néhány cm-re lévő ) területen.
A tengervízben a cianobaktériumok ( 30-43 % ) és gamma (6 – 38 % ) - illetve alfa-proteobaktériumok ( Marine Roseobacterium Clade illetve SAR 11 Clade, 6 – 31 % ) voltak a legtömegesebbek (Prochlorococcus, Synechococcus, Roseobacter, Alteromonas).
Az egészséges korallok fajra jellemző, egyedi közösségeket hordoznak. Cianobaktérium alig van jelen, kénbaktériumok ( 16%), alfa – proteobaktériumok (16%) illetve más fajokon gamma –proteobaktériumok élnek .
A haldokló korallokon egyedi közösség szerveződött, hogy felfalják a beteg szöveteket. A Firmicutes, Flavobaktérium, gamma- delta- epszilon proteobaktérium csoportokban a kommunális szennyvíz emberi eredetű fajait, halak kórokozóit találjuk, mint a Clostridium, Arcobacter, Shewanella, Pseudomonas stutzeri , Pleisomonas shigelloides, Vibrio, Desulfovibrio, Desulfocella fajokat. Ezek a baktériumok a kihalt korall-vázakon már nem találhatók meg.
A fehér korall-elhalás (White pox) kórokozójának a szintén szennyvíz eredetű Serratia marcescens baktériumot tartják ( Sutherland 2015, Krediet 2013 ).
A városi szennyvíz, és az általa (meg a beoldott fertőtlenítők, és vegyszermaradékok által, szerintem ) okozott terhelés megváltoztatja a korallok szimbionta baktérium közösségeit, tönkreteszi védekező képességüket, és a korallok elhalásához vezet.
Megjegyzés: Ezek között vannak személyes ismerősök is, mint a Pseudomonas stutzeri és a Serratia marcescens, gyakran találhatók ipari felületeken, fertőtlenítőszer– járta helyeken, de ezt a kettőt és az Enterobacter cloacae-t, kannás fertőtlenítő mosogatóban is megtaláltuk már az évek során …
Frias-Lopez J. et al. (2002) Partitioning of Bacterial Communities between Seawater and Healthy,
Black Band Diseased, and Dead Coral Surfaces. Appl Env microbiol. 68:2214-2228
A szerzők molekuláris mikrobiológiai módszerekkel vizsgálták a baktériumközösség fajgazdagságát, egészséges korallokon, a környező tengervízben, a fekete korall-elhalás sebeiben és a holt korall-vázakon. Nagyon eltérő közösségeket találtak minden ( egymástól csak néhány cm-re lévő ) területen.
A tengervízben a cianobaktériumok ( 30-43 % ) és gamma (6 – 38 % ) - illetve alfa-proteobaktériumok ( Marine Roseobacterium Clade illetve SAR 11 Clade, 6 – 31 % ) voltak a legtömegesebbek (Prochlorococcus, Synechococcus, Roseobacter, Alteromonas).
Az egészséges korallok fajra jellemző, egyedi közösségeket hordoznak. Cianobaktérium alig van jelen, kénbaktériumok ( 16%), alfa – proteobaktériumok (16%) illetve más fajokon gamma –proteobaktériumok élnek .
A haldokló korallokon egyedi közösség szerveződött, hogy felfalják a beteg szöveteket. A Firmicutes, Flavobaktérium, gamma- delta- epszilon proteobaktérium csoportokban a kommunális szennyvíz emberi eredetű fajait, halak kórokozóit találjuk, mint a Clostridium, Arcobacter, Shewanella, Pseudomonas stutzeri , Pleisomonas shigelloides, Vibrio, Desulfovibrio, Desulfocella fajokat. Ezek a baktériumok a kihalt korall-vázakon már nem találhatók meg.
A fehér korall-elhalás (White pox) kórokozójának a szintén szennyvíz eredetű Serratia marcescens baktériumot tartják ( Sutherland 2015, Krediet 2013 ).
A városi szennyvíz, és az általa (meg a beoldott fertőtlenítők, és vegyszermaradékok által, szerintem ) okozott terhelés megváltoztatja a korallok szimbionta baktérium közösségeit, tönkreteszi védekező képességüket, és a korallok elhalásához vezet.
Megjegyzés: Ezek között vannak személyes ismerősök is, mint a Pseudomonas stutzeri és a Serratia marcescens, gyakran találhatók ipari felületeken, fertőtlenítőszer– járta helyeken, de ezt a kettőt és az Enterobacter cloacae-t, kannás fertőtlenítő mosogatóban is megtaláltuk már az évek során …
Kedves Fórumozók, szeretném figyelmetekbe ajánlani az alábbi cikket: Lidbury et al. (2016) A mechanism for bacterial transformation of dimethylsulfide to dimethyl-sulfoxide… Env. Microbiol. 18: 2754–2766.
A szerzők mikrobiológiai és ioncserélő kromatográfiás módszerekkel vizsgálták a trimetil-amin-monooxigenáz (Tmm) enzim működését, tengeri baktériumokban. Az enzim elsődleges szerepe a trimetilamin (TMA)-TMA oxid (TMAO) átalakítás, a TMAO azután teljesen lebomlik a sejtben. Ez az enzim a DMS-t igen gyorsan oxidálja DMSO-vá (dimetil-szulfoxiddá).
DMS jelenlétében a sejt 7x nagyobb mennyiségű enzimfehérjét alkot, de a kész enzim csak TMA, TMAO, vagy dimetil-amin (DMA) jelenlétében képes az aktivitását kifejteni. DMS-DMSO átalakulás után, a DMSO nem bomlik tovább, a sejt fölhalmozza. A flavin-monooxigenáz enzimcsalád, ahová a Tmm is tartozik, igen intenzíven állít elő szuperoxid-gyököket, ha „üresen futnak.” Tehát a DMS bontás szerepe az oxidatív stressz megelőzése. Akkor, ha a TMA készlet ideiglenesen kiürül, a DMS lesz helyette a szubsztrát.
Klimatológiai vonatkozása: Az enzimet futtató baktériumok dominálnak a sekély tengerekben a DMS-termelő algaközösségekben ( Marine Roseobacterium Clade), illetve a nyíltvízi oligotróf közösségekben (SAR 11 Clade). Az algavirágzás végén, a széteső algák DMSP tartalmából igen sok DMS szabadul föl.
Az algák által kibocsátott DMS-t a tengervízben a baktériumok csak 2-7%-ban emésztik meg, nagyobb része DMSO-vá vagy szulfáttá alakulva kijut a légkörbe. Az, hogy hasznosulhat, elsősorban ezeknek a baktériumoknak köszönhető.
A szerzők mikrobiológiai és ioncserélő kromatográfiás módszerekkel vizsgálták a trimetil-amin-monooxigenáz (Tmm) enzim működését, tengeri baktériumokban. Az enzim elsődleges szerepe a trimetilamin (TMA)-TMA oxid (TMAO) átalakítás, a TMAO azután teljesen lebomlik a sejtben. Ez az enzim a DMS-t igen gyorsan oxidálja DMSO-vá (dimetil-szulfoxiddá).
DMS jelenlétében a sejt 7x nagyobb mennyiségű enzimfehérjét alkot, de a kész enzim csak TMA, TMAO, vagy dimetil-amin (DMA) jelenlétében képes az aktivitását kifejteni. DMS-DMSO átalakulás után, a DMSO nem bomlik tovább, a sejt fölhalmozza. A flavin-monooxigenáz enzimcsalád, ahová a Tmm is tartozik, igen intenzíven állít elő szuperoxid-gyököket, ha „üresen futnak.” Tehát a DMS bontás szerepe az oxidatív stressz megelőzése. Akkor, ha a TMA készlet ideiglenesen kiürül, a DMS lesz helyette a szubsztrát.
Klimatológiai vonatkozása: Az enzimet futtató baktériumok dominálnak a sekély tengerekben a DMS-termelő algaközösségekben ( Marine Roseobacterium Clade), illetve a nyíltvízi oligotróf közösségekben (SAR 11 Clade). Az algavirágzás végén, a széteső algák DMSP tartalmából igen sok DMS szabadul föl.
Az algák által kibocsátott DMS-t a tengervízben a baktériumok csak 2-7%-ban emésztik meg, nagyobb része DMSO-vá vagy szulfáttá alakulva kijut a légkörbe. Az, hogy hasznosulhat, elsősorban ezeknek a baktériumoknak köszönhető.
Úgy nézem, hogy a lóhanyga (Camponotus) nemből valaki. Talán Camponotus herculesnus
-na. Nálam meg kidugta a fejét a jácccint, virágzik - bár nem mindenütt, ahol szokott - a hóvirág, meg a májvirág. Semmit sem várok jobban - na jó, pl. az ötödik unokám születését igen - ,mint egy kéthetes februári Szibériát. Az ilyenkor egy az öthöz arányban bejön.
Kedves Fórumozók, ajánlom Nektek a következő cikket: Hoffmann EH. et al. (2016) An advanced modeling study on the impacts and atmospheric implications of multi-phase dimethyl sulfide chemistry. PNAS 113: 11776–11781. A szerzők felülvizsgálták annak modellezését, milyen arányban keletkeznek a dimetil-szulfidból (DMS) a tengervíz felszínén, illetve a légkörben, a felhő-cseppecskék határfelületén a különböző molekulák.
A DMS nagy mennyiségben kerül a légkörbe, biogén úton, az algák és korallok élet-tevékenysége nyomán. (A tengerben élő baktériumok igen aktívan alakítják DMSO-vá, ld. Lidbury 2016) Az 1. ábra a 11778. oldalon, nagyon szépen mutatja a gázfázisban, illetve víztérben lezajló folyamatokat.
A DMS oxidációjában az ózon, OH (felhőkben), és a klorid, illetve BrO (tengervízben) vesz részt. Az oxigén hozzáadás útvonalon dimetil-szulfoxid (DMSO), dimetil-szulfon, metil-szulfinsav,metil-szulfonsav (MSA), végül SO3 keletkezik. A hidrogén-elvonás útvonalon SO2 és metil-tio-formát keletkezik, de ez az útvonal is átvezet az MSA illetve SO3 képződés irányába. A SO2 illetve SO3 a szulfát aeroszolok fontos forrásai, ezek részben hűtik a légkört, részben hozzájárulnak a felhők kondenzációs magjainak (CCN) kialakulásához.
A tenger fölött lévő felhők részben segítik (felület biztosításával) a reakciók lezajlását, részben felveszik és beépítik az egyes molekulákat, azok „süllyesztőjévé” válnak.
A szerzők kiemelik a vizes fázisban végbemenő átalakulások fontosságát, leírják, hogy a létrejövő MSA tekintélyes része nem alakul tovább, nem az újonnan képződő aeroszol részecskék számát gyarapítja, hanem a meglévőkre kondenzálódva, azok növekedését segíti. Ezáltal csökken a kiszámítható hűtő hatás, illetve az MSA gyorsabban kimosódik a légkörből, mintha végigmenne a reakció SO2 illetve SO3 molekulákig.
A metil-tio-formát pedig „zsákutca”: stabil molekula, amely leülepedik és visszasüllyed a tengerbe.
A DMS nagy mennyiségben kerül a légkörbe, biogén úton, az algák és korallok élet-tevékenysége nyomán. (A tengerben élő baktériumok igen aktívan alakítják DMSO-vá, ld. Lidbury 2016) Az 1. ábra a 11778. oldalon, nagyon szépen mutatja a gázfázisban, illetve víztérben lezajló folyamatokat.
A DMS oxidációjában az ózon, OH (felhőkben), és a klorid, illetve BrO (tengervízben) vesz részt. Az oxigén hozzáadás útvonalon dimetil-szulfoxid (DMSO), dimetil-szulfon, metil-szulfinsav,metil-szulfonsav (MSA), végül SO3 keletkezik. A hidrogén-elvonás útvonalon SO2 és metil-tio-formát keletkezik, de ez az útvonal is átvezet az MSA illetve SO3 képződés irányába. A SO2 illetve SO3 a szulfát aeroszolok fontos forrásai, ezek részben hűtik a légkört, részben hozzájárulnak a felhők kondenzációs magjainak (CCN) kialakulásához.
A tenger fölött lévő felhők részben segítik (felület biztosításával) a reakciók lezajlását, részben felveszik és beépítik az egyes molekulákat, azok „süllyesztőjévé” válnak.
A szerzők kiemelik a vizes fázisban végbemenő átalakulások fontosságát, leírják, hogy a létrejövő MSA tekintélyes része nem alakul tovább, nem az újonnan képződő aeroszol részecskék számát gyarapítja, hanem a meglévőkre kondenzálódva, azok növekedését segíti. Ezáltal csökken a kiszámítható hűtő hatás, illetve az MSA gyorsabban kimosódik a légkörből, mintha végigmenne a reakció SO2 illetve SO3 molekulákig.
A metil-tio-formát pedig „zsákutca”: stabil molekula, amely leülepedik és visszasüllyed a tengerbe.
Hopkins 2016, folytatás:
A DMSP (DMS propionát) mind a polipok, mind a Symbiodinium algák testében magas koncentrációban van jelen. Fontos feladata, hogy az oxidatív stressztől,
és a hőmérséklet-növekedés, és éles fény káros hatásaitól védi a sejteket. A Symbiodinium algákban a fotoszintézist végző membránok védelme igen fontos a koralltelep számára. A DMSP a sejtekbe zárt; metabolitja, a DMS igen jól oldódik vízben, illetve a védő nyálkarétegben, és a jelenlévő, ill. vízben élő baktériumok képesek gyorsan DMSO-vá alakítani. A levegőnek kitett korallzátony hirtelen >100x DMS koncentrációnövekedést produkál a környező levegőben, (szél alatt 19 ppb) amely hamar lecseng, és a vízbe merüléskor újabb hirtelen DMS leadás történik. Ez részben a nyálkában felhalmozott DMS kibocsátása a vízbe, nyák-szálacskák formájában; részben újonnan termelt mennyiség.
A kísérletben a gázkibocsátás az Arcopora korallok lombikjában 600 pmol/cm2 ramet, Porites cylindrica korall esetében 31 pmol/cm2 ramet, Seriatopora hystrix esetében 60 pmol/cm2 ramet volt.
Az Arcopora korallzátonyok kitűnő stressz-tűrő képességükkel, az egyenlítői tengerek legértékesebb DMS termelő helyei.
A DMSP (DMS propionát) mind a polipok, mind a Symbiodinium algák testében magas koncentrációban van jelen. Fontos feladata, hogy az oxidatív stressztől,
és a hőmérséklet-növekedés, és éles fény káros hatásaitól védi a sejteket. A Symbiodinium algákban a fotoszintézist végző membránok védelme igen fontos a koralltelep számára. A DMSP a sejtekbe zárt; metabolitja, a DMS igen jól oldódik vízben, illetve a védő nyálkarétegben, és a jelenlévő, ill. vízben élő baktériumok képesek gyorsan DMSO-vá alakítani. A levegőnek kitett korallzátony hirtelen >100x DMS koncentrációnövekedést produkál a környező levegőben, (szél alatt 19 ppb) amely hamar lecseng, és a vízbe merüléskor újabb hirtelen DMS leadás történik. Ez részben a nyálkában felhalmozott DMS kibocsátása a vízbe, nyák-szálacskák formájában; részben újonnan termelt mennyiség.
A kísérletben a gázkibocsátás az Arcopora korallok lombikjában 600 pmol/cm2 ramet, Porites cylindrica korall esetében 31 pmol/cm2 ramet, Seriatopora hystrix esetében 60 pmol/cm2 ramet volt.
Az Arcopora korallzátonyok kitűnő stressz-tűrő képességükkel, az egyenlítői tengerek legértékesebb DMS termelő helyei.
Kedves Fórumozók, szeretném figyelmetekbe ajánlani az alábbi cikket:
Hopkins FE et al. (2016) Air exposure of coral is a significant source of dimethylsulfide (DMS) to the atmosphere. Sci.Rep.6:36031
A korallzátonyokról fontos tudnunk, hogy az árapály hatására igen intenzív DMS termelésre képesek. Amikor a korall apály idején szárazra kerül, hirtelen nagymértékű dimetil-szulfid kibocsátás következik be a levegő felé. A szárazra kerülő polipocskák visszahúzódnak, és a felszínen lévő nyálkában felhalmozódik a DMS. Amikor újból víz borítja el a telepet, újabb nagyarányú DMS leadás+termelés következik be.
A szerzők nagy időfelbontású analitikai mérésekkel követték a folyamatot. Havonta 12 órás aktivitással számolva, 30 nappal elosztva, a folyamatos/átlagos kibocsátást számították ki.
A korallt polipocskák, Symbiodinium algák és baktériumok szövetkezete építi föl. A polipok ezrei szilárd vázat építenek föl, a telep felületét nyálka borítja. A nyálkában élő baktériumok nitrogént kötnek, részt vesznek a kén-anyagcserében, és védik a kórokozóktól a korallt. Ez a közösség a szennyvízre nagyon érzékeny (Lipp 2002), a baktériumközösség károsodása (Frias-Lopez 2002, Krediet 2013, Sutherland 2015) miatt. A fiatal korall-polipok (Vermeij 2009) meg sem tudnak telepedni új élőhelyükön, ha a baktérium-környezet nem megfelelő.
Dimetil-szulfid termelés: Ismert, hogy az algák által termelt biogén DMS a tengerek fölött a felhő-kondenzációs magok (CCN) fontos forrását jelenti. A dimetil-szulfid forrásai (Hopkins2016) elsősorban
az árapálynak kitett korallok, (állandó termelés, átlagosan 3000-11000 µmol/m2/nap),
a hideg és mérsékelt övi tengerparti vizek algaközösségei (szezonális termelés, 30-100 µmol/m2/nap)
és a sarki jég igen magas DMSP (DMS propionát) tartalmú felső rétege (állandó, >100 µmol/m2/nap)
Hopkins FE et al. (2016) Air exposure of coral is a significant source of dimethylsulfide (DMS) to the atmosphere. Sci.Rep.6:36031
A korallzátonyokról fontos tudnunk, hogy az árapály hatására igen intenzív DMS termelésre képesek. Amikor a korall apály idején szárazra kerül, hirtelen nagymértékű dimetil-szulfid kibocsátás következik be a levegő felé. A szárazra kerülő polipocskák visszahúzódnak, és a felszínen lévő nyálkában felhalmozódik a DMS. Amikor újból víz borítja el a telepet, újabb nagyarányú DMS leadás+termelés következik be.
A szerzők nagy időfelbontású analitikai mérésekkel követték a folyamatot. Havonta 12 órás aktivitással számolva, 30 nappal elosztva, a folyamatos/átlagos kibocsátást számították ki.
A korallt polipocskák, Symbiodinium algák és baktériumok szövetkezete építi föl. A polipok ezrei szilárd vázat építenek föl, a telep felületét nyálka borítja. A nyálkában élő baktériumok nitrogént kötnek, részt vesznek a kén-anyagcserében, és védik a kórokozóktól a korallt. Ez a közösség a szennyvízre nagyon érzékeny (Lipp 2002), a baktériumközösség károsodása (Frias-Lopez 2002, Krediet 2013, Sutherland 2015) miatt. A fiatal korall-polipok (Vermeij 2009) meg sem tudnak telepedni új élőhelyükön, ha a baktérium-környezet nem megfelelő.
Dimetil-szulfid termelés: Ismert, hogy az algák által termelt biogén DMS a tengerek fölött a felhő-kondenzációs magok (CCN) fontos forrását jelenti. A dimetil-szulfid forrásai (Hopkins2016) elsősorban
az árapálynak kitett korallok, (állandó termelés, átlagosan 3000-11000 µmol/m2/nap),
a hideg és mérsékelt övi tengerparti vizek algaközösségei (szezonális termelés, 30-100 µmol/m2/nap)
és a sarki jég igen magas DMSP (DMS propionát) tartalmú felső rétege (állandó, >100 µmol/m2/nap)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#375904 - 2018-01-08 19:01:14)
Az orvosmet.-ban mondták, h. a mogyoró szórja a virágporát, és a tiszafa is van, ahol elkezdte. Számítsatok allergiaszezonra, az sajnos nem megalapozatlan túlzás, ellentétben a rügyekről szóló beszéddel.
Többségükben a "kivirágzott" cuccok őszről felejtették itt magukat, a hóvirág pedig nem a minálunk védett G. nivalis, hanem a görög G. elwesii, és az nem követi a mi naptárunkat. - és eleve korábban virágzik a hazainál, más években is. Sajnos az okt.-nov. virágzó mediterrán sárga vetővirág (S. lutea) idén teljesen kifelejtette a szezont: tavaly télen addig díszlett, amíg zörgősre nem fagyott...
Emlékszem, 1995. február 10-17 -én voltam Lyonban, és minden úgy virágzott arrafelé, mint áprilisban nálunk. - és azt mondták, ez náluk így szokás. Kankalinok és sáfrányok tömegével.
Az orvosmet.-ban mondták, h. a mogyoró szórja a virágporát, és a tiszafa is van, ahol elkezdte. Számítsatok allergiaszezonra, az sajnos nem megalapozatlan túlzás, ellentétben a rügyekről szóló beszéddel.
Többségükben a "kivirágzott" cuccok őszről felejtették itt magukat, a hóvirág pedig nem a minálunk védett G. nivalis, hanem a görög G. elwesii, és az nem követi a mi naptárunkat. - és eleve korábban virágzik a hazainál, más években is. Sajnos az okt.-nov. virágzó mediterrán sárga vetővirág (S. lutea) idén teljesen kifelejtette a szezont: tavaly télen addig díszlett, amíg zörgősre nem fagyott...
Emlékszem, 1995. február 10-17 -én voltam Lyonban, és minden úgy virágzott arrafelé, mint áprilisban nálunk. - és azt mondták, ez náluk így szokás. Kankalinok és sáfrányok tömegével.
Hát, akkor jó eséllyel tényleg hibrid volt. A farka öves volt, de nem volt időm megszámolni
Nanónak igaza van, biztosan nem vadmacska volt. Ritka pillanat még az erdőmélyén is összefutni vele, csak ha véletlenül keresztezed az útját és megleped. Egyébként sem kifejezetten nagy testű (házi macskák között vannak kifejezetten erre a tulajdonságra kitenyésztett fajták), kb. egy jó erőben lévő klasszikus házi macska kandúr méret. A tompa végű farkáról és a farok végén egyforma távolságra sorakozó sötét farokgyűrűkről (6 db!) ismered fel. Ha látod, de többségében nem fogod. Bár nem régen egy kollégám méretes magyar vizslája egy vadföldön, nyílt terepen megszorított egy vadmacsit, aki a kilátástalan helyzetben a menekülés helyett simán az élet-halál harc mellett döntött. A tapasztalt vadász vizsla a méretarányok és a fogazat jelentős különbsége ellenére úgy döntött nem feszíti túl az ügyet, mert esetleg elhagyja a fél pofáját, így a vadmacsi némi vicsorgás és hörgés után békében távozott......
Én is olvastam, hogy nem igazán jönnek be lakott területre.
Lehet, hogy veszett....? Tényleg böhöm nagy volt, portörlő farokkal.
A házimacska a negyede volt méretben.
Lehet, hogy veszett....? Tényleg böhöm nagy volt, portörlő farokkal.
A házimacska a negyede volt méretben.
Na kérem, ma reggel újabb vadállattal bővült a helyi repertoár: reggel 7 óra 23 perckor a Hargitai utcában egy vadmacska (!!) szambázott át halál nyugisan előttem keresztben az úton. Néztem, mi ez a nagy dög ilyen vastag bolyhos farokkal, kutya nem lehet, nyestnek nagy... Szépen átért a bal oldalra, és beugrott egy kerítésen. 5-6 méterrel távolabb az út közepén egy fehér-cirmos házimacska a látványától konkrétan sokkot kapott: hajtű formára púpozott háttal lefagyott az út közepén, rá kellett dudálnom, hogy magához térjen és eltakarodjon előlem.
Közben lassan elhaladva a kerítés előtt, a nagy dög meg békésen bámult kifelé a kerítésen: dög nagy busa fej, már majdnem hiúzosan csücskösödő fülekkel....
Nem semmi ez a faluvégi környék, róka, vadmacska, mikor jönnek meg a farkasok?
Közben lassan elhaladva a kerítés előtt, a nagy dög meg békésen bámult kifelé a kerítésen: dög nagy busa fej, már majdnem hiúzosan csücskösödő fülekkel....
Nem semmi ez a faluvégi környék, róka, vadmacska, mikor jönnek meg a farkasok?
Szekszárdi-dombság is tele van velük már néhány éve. Gemenci erdőségről pedig ne is beszéljünk. Rémisztő a sikoltozásuk.
Ha van, akkor esténként az erdő szélén hallatszik a csoportos üvöltésük. Nem lehet összetéveszteni semmivel. Artikulátlan és hátborzongató. Én hetente hallom itt az erdőben.
Sziasztok!
A mai napon az unokatestvérem örömmel újságolta, hogy aranysakált látott Komló mellett az erdőben.
Én nem hiszek neki.
De lehet, hogy mégis igaza van?
Hiszen Komló környéke eléggé erdősült és dombos, az aranysakál pedig a mocsaras, fában viszonylag szegény, sík környéket kedveli.
Ti mit gondoltok?
A mai napon az unokatestvérem örömmel újságolta, hogy aranysakált látott Komló mellett az erdőben.
Én nem hiszek neki.
De lehet, hogy mégis igaza van?
Hiszen Komló környéke eléggé erdősült és dombos, az aranysakál pedig a mocsaras, fában viszonylag szegény, sík környéket kedveli.
Ti mit gondoltok?
Szia.
Sajnos így volt. Akkor én éppen a Kálvária sugárútnál voltam. Még írtam is a fórumban milyen látványosan nyomul be a köd nyugatról. Egyre sötétebb lett, és a darvak valóban nem tudták hogy merre vannak. A kórház környékén még este 9-kor is lehetett őket hallani. A hangjuk nem fentről, hanem lentről jött. Ekkor esett le, hogy a köd miatt nem találják meg a Fehér-tavat. Itt amúgy tényleg hihetetlen látvány a vonulásuk reggel és este.
Sajnos így volt. Akkor én éppen a Kálvária sugárútnál voltam. Még írtam is a fórumban milyen látványosan nyomul be a köd nyugatról. Egyre sötétebb lett, és a darvak valóban nem tudták hogy merre vannak. A kórház környékén még este 9-kor is lehetett őket hallani. A hangjuk nem fentről, hanem lentről jött. Ekkor esett le, hogy a köd miatt nem találják meg a Fehér-tavat. Itt amúgy tényleg hihetetlen látvány a vonulásuk reggel és este.
Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#10190 - 2017-11-15 11:08:26)
Hosszú idő után ezen a héten van először lehetőségem asztali gép elé kerülni ( telefonról nem tudom, hogy kell linkelni ), így fogadjátok szeretettel a szokásos túra helyemen az őszi képeket, amint szép őszi színekbe borult az erdő, és zöldellnek a friss őszi vetések a város szélén a föld területeken. A kutyával minden héten bejárom ezt az oda-vissza kb. 5 km-es utat.
A képek nov. 4-én szombat délután készültek, már óraátállítás után, így sietni kellett, ha nem akartam, hogy ránk sötétedjen :
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Hosszú idő után ezen a héten van először lehetőségem asztali gép elé kerülni ( telefonról nem tudom, hogy kell linkelni ), így fogadjátok szeretettel a szokásos túra helyemen az őszi képeket, amint szép őszi színekbe borult az erdő, és zöldellnek a friss őszi vetések a város szélén a föld területeken. A kutyával minden héten bejárom ezt az oda-vissza kb. 5 km-es utat.
A képek nov. 4-én szombat délután készültek, már óraátállítás után, így sietni kellett, ha nem akartam, hogy ránk sötétedjen :
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Tegnap a komposzt megbontása közben a szokásos cserebogár (rózsabogár) pajorok mellett találtam egy hatalmas pajort: hüvelykujjnyi méretűt (elég lapát nagy kezem van, az ujjaim nem éppen zongora művészekéhez hasonlók). Milyen faj lehet? Ha a rigók még nem ették ki a vödörből, lefényképezem.
Közben ötkilencesig megtaláltam. Tüskés rablópoloska (Nagusta goedelii)
Kössz a tippeket
Kössz a tippeket
szép bronzos vareszokra vigyázott a párduc! A galóca amúgy egy jó vargánya jelző ugy általában. A piruló, a császár , de a gyilkos is. Persze ez az infó inkább az újonnan felfedezni kívánt helyeken adhat fontos támpontot. A császárgalóca, és a bronzos vargánya kifejezetten egy területen található, ilyen vénasszonyok nyara időszakban szinte minden nap kedvem volna keresni őket ha tehetném. A gyilkos galóca sajnos szinte egyáltalán nem válogat , míg az említett fajtársaik a savanyú talajú erdőkben találhatók , addig gyilkos galócát találtam már mezőségi erdőben is , ahol szinte csak avarbontó gombák vannak, de mezőn, ligetes tölgyes közelében is..! Tehát nem válogat az erdőtalajban, ez is fokozza a veszélyességét.
Egyébként sokan keseregnek a császárgalóca (császárgomba) védetté tételén. Én nem élem meg nagy veszteségként, ugyan nem vagyok egy gasztronómiai fenomén, de nekem nyersen salátának tetszett csak igazán, a többi , belőle készült étel nekem nem egy nagy szám. Egyébként a termőhely védelem sokkal többet ér a termőtest védelemnél, felénk itt a Bükkalján nem számít egy ritka gombafajnak. Ha a sok nyomorék akácost kiváltanák végre tölgyesre, amik a többi lelőhelyhez hasonló domboldalakon éktelenkednek, többet érne ezer év termőtest védelemnél.
Egyébként sokan keseregnek a császárgalóca (császárgomba) védetté tételén. Én nem élem meg nagy veszteségként, ugyan nem vagyok egy gasztronómiai fenomén, de nekem nyersen salátának tetszett csak igazán, a többi , belőle készült étel nekem nem egy nagy szám. Egyébként a termőhely védelem sokkal többet ér a termőtest védelemnél, felénk itt a Bükkalján nem számít egy ritka gombafajnak. Ha a sok nyomorék akácost kiváltanák végre tölgyesre, amik a többi lelőhelyhez hasonló domboldalakon éktelenkednek, többet érne ezer év termőtest védelemnél.
Felénk (Karancs-hegy környéke) szeptember legvégén és október legelején volt értékelhető szezon (vargányából). Október elsején ki is használtam a lehetőséget. Ahogy írtad, fenyő és tölgy határán több példány is a kosaramba került. Íme egy kép arról, hogy a galóca (párduc) és az "Igazi" jól megférnek egy helyen. Link
Érdemes akkor extra nyitott szemmel járni a környéket, mert a légyölő galóca közelében előfordulhat ízletes vargánya is! Igen hasonló az előfordulási helyük, úgymond egymás "jelző" gombái. Az ízletes vargánya rafinált, gyakran csak a fenyőtű avart tolja fel egy picit , arról kell észre venni hogy ott van őkelme. Sajnos a Bükkben kevés a savanyú talajú fenyves , bükkös, tudok ugyan néhányat , de igen időigényes a megközelítése. Érdemes még azt is tudni, hogy az ízletes vargánya (ellentétben a legtöbb rokonával) kifejezetten a hűvösebb időben fejleszt termőtestet, tehát a fagyokig lehet rá számítani.
Szörnyű rossz gombász év van térségemben! Májusban volt egy kevés kukacfészek vargánya, majd a nyáron semmi, és most ősszel is elfelejtett előjönni . Októberben a bronzos vargánya , és a császárgalóca inspirál igazán (utóbbi természetesen mint fotózás.), szinte minden évben van hozzájuk szerencsém, az idén rebetli... Van persze kevés potypinka (gyűrűs tuskógomba) , már volt egy hullám fenyőtinóru, és az egyik kedvencem, a lilatönkű pereszke is adott már egy keveset.
Szörnyű rossz gombász év van térségemben! Májusban volt egy kevés kukacfészek vargánya, majd a nyáron semmi, és most ősszel is elfelejtett előjönni . Októberben a bronzos vargánya , és a császárgalóca inspirál igazán (utóbbi természetesen mint fotózás.), szinte minden évben van hozzájuk szerencsém, az idén rebetli... Van persze kevés potypinka (gyűrűs tuskógomba) , már volt egy hullám fenyőtinóru, és az egyik kedvencem, a lilatönkű pereszke is adott már egy keveset.
A szeptemberi esők szerencsére megmentették a gombaszezont, mindenfelé sok most a gomba. A kertemben pl. a kerti csiperke mellett meglepetésemre a lila pereszke is megjelent. A mai napra betervezett bakonyi (Cuha-völgy) kirándulásunkból is végül gombászás lett. Az eredeti tervet megváltoztatva a fenyőfői ősfenyvesben tettünk kb. másfél órás kirándulást. Tapasztalatom szerint mérsékelt mennyiségű őzláb mellett sok a fenyőtinóru. Emellett láttam molyhos tinórukat és szürke tölcsérgombát, piruló galócát is. Meg rengeteg sok kisebb, jelentéktelen gombát, melyeket nem igazán ismerek. Külön érdekességképp elég sok légyölő galócát találtam. Ennek a ritka, hegyvidéki ill. északi gombafajnak a környékemen ez az egyetlen, általam ismert termőhelye. Nem tudtam megállni, hogy egy ilyen szép piros, fehér pöttyös kalapú "mesegombát" szatyorba tegyek (mit szólt volna hozzá a hivatásos gombaszakértő?)
Na, nem megenni -csak gyönyörködni benne.
Na, nem megenni -csak gyönyörködni benne.
Na most lett elég ezekből a büdös, mocskos [és amit még el tudtok képzelni] poloskákból. Mindenhol ott vannak, a szabadban, a lakásban, a ruhák között, a függönyön, mindenhol... ma arra értem be a munkahelyre, hogy az ingemen/ből mászik egy... azt a szagot, amit eresztett, nem kívánom senkinek, még most is hányingerem van.
Lehet, hogy vannak kínos hozzászólásaim, de te nem az enyémet linkelted be...
Az óriáspöfi nitrofil, és a bodza is. A színesfémek jelenlétéről a termőhelyein még régen, az Élet-és-tudományban olvastam, lehet, hogy azóta már nem érvényes...
Most ez az Általatok referált cikk csak az óriáspöfeteg fém-akkumuláló képességéről ír, de ami sok gombára jellemző; és tárgyalják a gyógygomba-tulajdonságait is, amiről másutt már többször olvastam.
Most ez az Általatok referált cikk csak az óriáspöfeteg fém-akkumuláló képességéről ír, de ami sok gombára jellemző; és tárgyalják a gyógygomba-tulajdonságait is, amiről másutt már többször olvastam.
Így ez a hsz-ed elég kínos: Link
Kénytelen leszek kevésbé elhinni, amit írsz.
Kénytelen leszek kevésbé elhinni, amit írsz.
Itt poloskából ipari mennyiség van. Alig lehet szellőztetni szúnyogháló ellenére. Kis túlzással miattuk is lehetne permetezni, mint a szúnyog ellen.