Globális jelenségek

Ne mondja senki, hogy a tűzfészkek nagy része nem gyújtogatás miatt alakul ki, még ha "folyamatos" is a 40 fok. 
(Egy érdekkör, akik csak zűrzavart és pusztítást akarnak...)

Akkor jó lesz, ha belehúztok!

Ez azonban nem változtat a felszabadult CO2 mennyiségén, inkább csak az emberi ostobaságot mutatja, bár Kanada még nem adott hírt, hogy tudomásuk lenne gyújtogatásról.

Nem hinném, hogy az összes gócpont magától alakult ki.

Immár kb. 1000 erdőtűz tombol Kanadában, az eddig a légkörbe jutott CO2 mennyisége megfelel Ausztria 15 éves emissziójának  
Elképesztő. 



Facebookos link, de megér egy olvasmányt. 

Link 

36 nap után megszakadt a sorozat

JRA-55 reanalízis, hasonló az ER5-höz, amit az ECMWF csinál. Link
Nyilván 1958 óta több új megfigyelési módszert asszimilálnak benne, hogy a felszíni állomásoknál mennyire változatlan az adott időszakban, azt nem tudom.

Térképesen így néz ki az első két dekád, 0,76 fokos globális anomáliával:

Az északi mérsékelt öv mellett az Antarktisz körüli térség nagyban felelős az ekkora anomáliáért. Ott nagy a tengeri jég hiányos terület hónapok óta. Viszont pont most fordul át pozitívba az AAO, az AO ottani megfelelője, és jó lehűlés várható ott. Ez azért egy enyhe északi féltekés lehűléssel együtt visszább húzza a globális átlagot is talán kereken 0,7 körülire. Szóval az előző hsz grafikonján a bizonytalansági intervallumnak a hűvösebb végén lehet a hónap.

Bővebb infó van az adatokról, hogy miből számolták? Ugyanazon állomások adatait vették alapul, vagy az újabb és újabb állomások adatai is belekerültek? 

Azta, ez minden tényezőt figyelembe véve is vad.   

Mondjuk épp most született az Eu.-ban egy törvény, ami legalább magát a szándékot kifejezi a helyreállítással kapcsolatban.

"Az EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan"
Link 

Nem az ottanit hoznám le, hanem a lentit vinném fel és hűteném egy hőcserélőn át
Igen, Geostorm, a hétvégén ismételték újra... hát igen
A magaslégköri "porszórással" ha jól tudom hivatalosan is foglalkoznak, de még nem jutottak el arra a pontra, hogy olyan nagy a baj, hogy mindegy, mi lesz később  De szerintem jó ötlet

Nem az a fő gond, hogy odafent "alig van molekula"? Hiába hozod le, vagy viszed fel, itt olyan sok és sűrű a levegő, hogy alig hűtene (a sok-sok egyéb technikai gondon felül). Tippre drasztikus beavatkozással hűtő hatást leginkább jó kis magaslégköri porral lehetne elérni (robbantás, stb.?), csak valahogy ez se hangzik középtávon jó ötletnek.
De amúgy fantasy-scifi vonalon nem rossz ötlet a "földi hűtőborda"  Volt valami film, geovihar vagy mi, ahol műholdakról beszabályozzák a világ időjárását, tök lelkes voltam egy kis meteo-tech-utópia hangulat meg pár szép szupercellás felvétel miatt, de a film csapnivaló lett, már az ötletet sem sikerült rendesen végiggondolni...

Az lehetetlen.  
A lenti Nani ábra is elég beszédes, hogy igazából a most elindult El Ninoval meg fokozódó naptevékenységgel, ha jól tudom utóbbi új, de már erősebb ciklust kezdett sokkalta jobban megfogjuk érezni a klímaváltozás hatásait. Ha La Ninán magánrepcsivel mentek UKba a fejesek összedugni a buksikat mondani valami okosat. Kis emberként ha teheted "ültess fát" opció van.
Akinek pénze és hatalma van annak több lehetősége lenne ezen a szélsőségesebbé váló klímán tompítani. Nahh majd most a teszetoszának lesz meg az elvont (háború, járvány, migráció)  figyelem böjtje. Most lesz az elköv. 10-20évben egy igazi felismerés. A bibi csak az, hogy ha jó szóra nem hallgatunk majd jönn rá a pofon. 

Ez olyan kicsiként megélni mikor kultúrája van a magyarnak nem megállni a Stop táblánál.Avagy jó van az úgy "tájékoztató tábla",nem veszi komolyan. Majd más figyel meg ilyenek. Aztán ha jobbról bekap egy kamiont az arcába mert az a Netflixet nézi vezetés közben, meg telefonál, mert nem Ő hanem a másik figyel, akkor már késő lesz kapkodni. Ezt arra fel mondom ez a fajta egymásra mutogatás is jellemző az emberiségre. 
Majd akad valaki vagy valami (ország) mert ő gazdag vagy tudom is én "oszt megoldja". Ehhez mindannyian kellenénk egységes változásra, de annyi területen kellene már minden IS átírni a klíma tompítására hogy nem bírnánk letolni az emberiségen. Avagy szegény országok ne szapodjanak agyba főbe ha nincs kaja, nem macskák hogy annyi sokból egy kettő csak megéli a felnőtt kort. Vagy ott van az ásványi olaj, gáz, szénre épült jóléti társadalom. És ezt folytathatnám a végtelenségig. 

Persze valahol elkell kezdeni és támogatom a zöld megoldásokat. Geotermikus energia kiaknázását stb, de szerintem ezt mi megállítani már nem tudjuk. Talán 100-200 éves távlatban,viszont ahhoz egy csomó kihívást kellene még a békés egymás mellett élés és járványügyi szempontból túlélni. Túlnépesedést és a monokultúrák (búza, kukorica) sérülékenységéről nem is beszélve. 
Annyit tehetünk hogy tompítsuk a hatásokat ahogy csak tudjuk. Megújuló energiára váltani míg a leendő fúziós energia vagy más nem lesz jobb. Nahh meg alkalmazkodni. 
Az alacsonyabban fekvő városokról már szót se ejtsek, ha elolvad a jég teljesen. Ott meg költözni kellesz nekik, "nincs pardon". 


Nagyon durva egyébként Nani ábrája. Nem tudom mi lesz ennek a böjtje. De durva.1991 től korábbi adat nincs esetleg? Korábbi átlagokra lennék kíváncsi, amit esetleg jégben, kőzetben, tengeri ajzatban ilyen lerakódásokból kikövetkeztettek. Holocén optimum idejéből pölö. Vagy csak arról sejtések? A felé tartunk... 

"Ültess fát"  Ok, csak még nem tudom, hogy a nappaliba, vagy a lépcsőházba ültessem-e
A fásítással nekem csak az a gondom, hogy huszonharminc évbe tellik, mire árnyékadó lombot hoz.
Plusz, én igazából drasztikus T-csökkenést "szeretnék" rövid távon.

Ültess fát! Minnél többet. 
Olvastam, hogy a leégett nodre damból kimentett fát vizsgálták, hogy még is ne valami "kacatot" rakjanak a helyére és azt találták, hogy keményebb az adott fatipus(már arra nem emlékszem pontosan de tán bükk) mint a ma kivágott, felhasznált jelenlegi fák. Keresték a magyarázatot és arra jutottak, hogy a kevesebb Co tartalommal bíró környezetben a fák általánosságban vége keményebbek és lassabban nőnek mint most növő társaik. Ellenben magasabb szén-dioxidos környezetben sokkalta gyorsabban nőnek a fák, viszont a keménységük elmarad a több száz évvel ezelőttitől.  ) 
A metánt nem tudod a föld alá dugni, az megkötődik, ha helyre áll a rend. Előbb vagy útóbb kiforog a légkörből.
A keveset beszélt jelentős üveghatással bíró vízgőzről nem is szólva. Emiatt mondtam a fa ültetést. 
Pedig ezeket a hirtelen leeső csapadékokat meglehet fogni növényzettel. Fákkal. Tavakkal. Idővel. Nem lesz könnyű, de ha szarunk bele tényleg szétcsesszük a bolygót. Optimizálni a klímát,amennyira csak lehetséges. Legalább annyira, hogy megállítani nem is, mert szerintem kizárt, csak mérsékelni tudjuk a ránk váró klíma változást. 

Párologtat, megfogja a talajt, a helyi mikroklíma mérsékli a hőhullámokat, fényvisszaverő képessége is jobb mint a csupasz talajé vagy a "drágaságos" térkőé, a monokultúrás méhlegelő nélküli szabvány fűvel együttvéve. A mezőgazdasági haszonnövények nem képesek annyi megkötni mint a fák, bokrok. Meg ilyen apróságok. És lehet hogy én is hülyeséget beszélek. 
(Biodiverzitás szempontjából a szántóföldek telek határait vad gyümölcsösökkel,bokrokkal raknám tele. Vadnak is jó lesz meg a méheknek is meg az egész helyi ököszisztémának.-bár ez mellékvágányos téma.)

Ott van a terjeszkedő Szahara. Ahol belső részeken pár ezer évvel ezelőtt még vadászó gyűjtögető nomádok szavannás éghajlatú antilopokat meg állatokat rajzolgattak a sziklákra. Valami történt, ami azóta alapból elindult melegedés, de nem vitatom, hogy az ember is tehet róla. Viszont a Szahara keletkezésére kíváncsi lennék. Gondolom a Golf áramlat délebbre volt mint most. 
Felteszem a kérdést:
Ha az Északi Sark jégmentessé válik akkor a Golf elkanyarodik e Európától? Szahara megveti-e lábát Európában? Ibériai félszigeten például? 

Kárpát-medencében ha nem kezdünk el idejében a növénytakaró növelésén és víz megkötésen fáradozni hamar félsivatagi klíma lehet. Talán annyi mázlink lehet más országoktól eltérően, ha ki is esne esetleg a rendszeres nyugati nedvesség transzport, a közeli Földközi - tenger megmentene minket ősszel meg télen. Tehát mediterrán klíma. Ilyen jó féle ciklonocskák meg délnyugatról beszusszanó nedvesség, ami csapdába esik a Kárpátok gyűrűjében. Monszumszerű rendszeresség. Melegebb klíma. Tél nélküli telek, 6 hónapos ősz, 6 hónapos nyár. Ennyi. 

Ebben a mocsok melegben - illetve minden év mocsok hőség időszakában - azon szoktam törpölni, hogy lehetne-e használni a sztratoszféra, vagy akár a világűr hidegét a troposzféra hűtésére. Geostacionárius pályán "lebegő" plattformok (pl. héliummal emelve), melyek egy "hőcserélőn" pumpálnák át a troposzférából felszívott levegőt és azt lehűtve visszavezetnék a légkörbe. Ehhez persze egy hálózat kéne, hogy a felszívás és a leadás ne egy helyen történjen, és persze hogy valamelyest számottevő teljesítménye legyen a rendszernek. Az elv egyszerű, és szerintem műszakilag megvalósítható, csak nagyon-nagyon sokba lenne. De ha így pár fokkal csökkenthető lenne az átlaghőmérséklet, akkor a klímavédelmi intézkedések plusz a hűtés jó irányba fordíthatnák a dolgokat.
Mondtam már, hogy gyűlölöm a hőséget?

Közben már 630 erdőtüzet tartanak nyilván Kanadában, ebből 380 szabadon tombol, a többit nagyjából kézben tartják.
A tüzek miatt nagy mennyiségű koromrészecske kerül a légkörbe, ami a légköri keveredés miatt olyan magasságokba is juthat, ahol kondenzációs magként nagy mennyiségű csapadékot is kiválthat.

És a tegnapi (júli 4-i) nap erre is rávert: 17,18 Cesius-szal

Link
A legmelegebb nap volt a hétfő, mióta mérik.

Szerintem várhatóan lesz valamennyi "hűtő" hatása az északi féltekére, mint ahogy azt feltételezik, hogy a 19-20'-as ausztrál bozóttüzekből felszabaduló füst lehetett egy kiváltó oka  a szokatlanul hosszú La Nina-nak. Az már más kérdés, hogy nettó értelemben ez mire lesz elég, mert eléggé off the charts kezd lenni az egész North Atlantic SST.  Én azt gondolom ez valamelyest talán ellensúlyozza rövid távon a hajók kénmentesítése miatti nagyobb besugárzást.

Mikroléptékben.
Nem.

Ez mennyiben fogja befolyásolni Európa felett a besugárzott napenergiát a közeljövőben, illetve, lesz-e kimutatható hatása világszinten a távolabbi jövőben?

Köszönöm szépen a meggyőző választ.

Neked is igazad van.

Igazad van.

Az ipari forradalom egy gyakorlatilag "érintetlen" légkörbe kezdte el pumpálni az üvegházgázokat (természetesen nagyon leegyszerűsítve), azaz meglehetősen nagy volt még a légkör elnyelő- vagy tűrőképessége. Ráadásul az időszak részben egybeesik az akkori szokatlanul aktív vulkanizmus által (elsősorban, is) kiváltott kis jégkorszakkal, ami szintén elnyelte az ipari forradalom hatásának egy részét. Fontos figyelembe venni az időbeli késleltetést is - pl. a mai globális felmelegedést okozó klímagázokat szüleink, de inkább nagyszüleink pumpálták a légkörbe.

Teljesen egyértelmű a melegedés ténye. Szembeötlő azonban, hogy a pirosas színnel uralt csíkok legfeljebb az elmúlt nagyjából 25 esztendőben érhetőek tetten. Ha viszont az 1950-es évek kezdetével végzett szén-dioxid mérést tekintjük, vajon miért nem már az elmúlt hatvan évben kezdődött a felmelegedés? Egy geológus ismerősöm pedig azt a 'magától értetődő tényt' hangoztatja, miszerint bolygónk atmoszférájának általános melegedéséért az 'ipari forradalom' antropogén eredetű szén-dioxidja a felelős. (Ezzel az ésszerű állítással még vitába sem lehetne szállni - de hiányoznak a piros csíkok.) Orosháza esik hozzánk, Nagyszalontához a legközelebb, ahol valamivel még erősebb is a melegedés mint másutt. A melegedés - okozza bármi is - negyedszázada figyelhető meg. Ennek van valami magyarázata?

Vitatják azt, nem kevesen, errefelé is...

Ja nem, csak kontextusba helyeztem.  A melegedés nyilván vitathatatlan.

Jó, de ilyen alapon kár egyáltalán a klímaváltozásról beszélni, mert valamikor biztosan volt melegebb. 
Vagy félreértettelek

Ma világszerte ezzel képpel (illetve a saját térségre érvényes verzióval) indítja sok média-meteorológus a jelentést: az 1830 óta mért hőmérsékleti adatok sávos diagrammja, ez itt Bécsre. És sajnos egyértelmű...



Ma közzétették a tartományi geológiai hivatal hivatalos adatát, miszerint egymillió köbméternyi kőzet omlott le.
Az új déli hegycsúcs 19 méterrel alacsonyabb a réginél és attól 30 méterre ÉK-re van.

Szóval az utóbbi években főleg az öszi időszakban már érezhetően nagyobb anomáliák voltak az Észak-Atlantin, idénre viszont tényleg elszabadultak a dolgok.

Itt két dolog jöhet szóba, amit az áprilisi hsz-emben írtam, a hosszú La Nina inkább gyengítette a nyugatias áramlásokat, kevesebb párolgással járt, majd ez hirtelen kezdett El Nino fázisba váltani. A másik a hajók üzemanyagának kéntartalom csökkentése 2020-tól. Az utóbbiról nagy vita van egyébként a kutatók közt, hogy valójában mekkora lehet a hatása.

Az elmúlt hetek-hónapok anomáliái pedig még érdekesebbek. Az utóbbi napokban különösen az Afrika-Karib térség közti területen szaladt meg az SST, de Európától nyugatra is. A trópusi térségben történtek a gyengébb passzátszelek számlájára írhatók, ezzel együtt Afrika felől sokkal kevesebb szaharai por fut ki az óceán fölé, pont részben a hurrikánok fejlődésében fontos Main Development Regio-ban.

Ez főleg májustól, de még inkább az utóbbi dekádban volt látványos, csökkentve a visszavert napsugárzás mennyiségét, a szulfátaeroszolok meg a kéncsökkentés miatt eleve kevésbé lehetnek jelen. Ezekről szép bejegyzéseket, elemzéseket lehet olvasni itt-ott.
Saját magam a passzát szelek gyengülésének próbáltam utána nézni, meg a Hunga-Tonga által kilőtt víztartalomnak. A passzátszelek gyengülése lehet El Nino távkapcsolati hatás is részben, de valamikor márciustól lett látványos pl. az MDR térségében, a 10.-20. szélességi fokok közt.
Itt akár az SSW márciusra megjelenő hatását is fel lehet vetni, de ami még látványosabb az az egyenlítői hullámok hatása. Aminek fontos szerepe van az El Nino fejlődésénél is. Márciusban ezen belül a Madden-Julian Oszcillációnak (MJO) volt a nyugati féltekén egy majdnem rekorderős áthaladása. Az dobta meg elsőként az SST anomáliát (fekete kontúrokkal az MJO analízise a kép jobb oldalán, március közepén).

Azóta pedig sorozatosan térnek vissza a nyugatias szélanomáliák, vagyis a gyengébb passzátszelek.

Júniusban eddig szép passzátszél gyengülés volt megfigyelhető, pont ezzel egyött lőttek ki az anomáliák (alsó kép) a szaharai por hiánya mellett, MJO behatásként analizálták ezt is egyébként a fekete kontúr alapján, bár ennek talán nincs most akkora jelentősége.


.

A Hunga-Tonga vize most tavasszal pedig teljesen szétterült az északi félteke felett.

Elképzelhető bizonyos adatok alapján, hogy látszik is a hűtő hatás 20 hPa környékén az északi mérsékelt öv felett, pont ahol a pirossal színezett "vízcsóva" elhelyezkedik. (most már nincs poláris örvény hatás, szóval jobban feltételezhető, hogy a vízjég hatását látjuk.

Zölddel bekarikáztam, hogy ez tényleg rekordközeli alacsony hőmérséketeket jelent. A májusi 30 hPa hőmérsélet havi átlagban is alacsony volt. A következő napokban valóban rekordalacsony lehet. Ezekből feltételezhető egy átlagos melegítő hatás már a mi féltekénken is a felszínen.

Valószínűleg azért lassan elkezd csökkenni az anomália nagysága, de ki tudja, elég furcsa a helyzet. Közben az El Nino szépen fejlődik, közepesen erős esemény minimum várható. Az MJO-hoz is kapcsolódóan most egy ideig megint erősebbek a Csendesen a passzátszelek, épp átmeneti visszaesés van a vízhőmérsékletben a felszínen, de kb. a hónap végétől újra emelkedésre számítanék.

Érdekes egy szituáció, az biztos. Szinoptikus helyzetképek sorozatának, és egyéb kényszerhatásoknak az összjátéka lehet ez. Részben azoké, amiket korábban pedzegettem  Valamelyik este egy hosszabb hsz-t is szentelnék neki.

A helyi becslések egymillióra teszik, geológusok minimum százezerre.
Délután az osztrákoknál még csak a becslés volt online, legalábbis én csak azt láttam.

Amúgy nyilván már mindenki zsebében ott van egy kamera (csudának csudájára a Fluchthorn omlásáról is van videjó  ) de olyan sziklaomlás-videók, amik mostanában a Himalájából jönnek…. Elég alvilágiak  Na ott megmozdul a millió m3 is.

Nyilván ezek nem kapcsolódnak szorosan a fórum tárgyához, csak érdekességként.

Nem mintha a 100 ezer m3 nem lenne, sok, de én eddig csak ezzel az adattal találkoztam. Meg hogy kb 100 méterrel lett így alacsonyabb

Galtür térségében leomlott az Alpok egyik csúcsa, a Fluchthorn. Kb. egymilló köbméter kőzet zúdult a völgybe és terült el egy 2 km hosszúságú területen, a csúcs helyén csupán egy hegyes sziklatöredék árválkodik. Az ok a permafrost-réteg felolvadása.

Ehhez mit szóltok? (Eltűnhet nyaranta a sarki jég 2030-ra.)
Link

Kis szerencsével akár a verifikálók között lehetek, de kíváncsi vagyok, hogy szerintetek van alapja, vagy csak szíennenes f@szság.

NG szemezgetés: Mennyi az annyi?

A bozóttüzek is hozzájárulhattak a hosszú La-Ninához
Link 

Csökken a légszennyezés Kínában
Link 

Pedig a tavaly április is nagyon hasonló volt. Csapadékos és csak 0,7 fokkal melegebb (nálam), mint az idei.

Globális átlaghőmérséklet-ugrás? Úgy hiányzik, mint üveges tótnak a hanyattesés.  Ejjj, pedig piszkosul élvezem ezt a régen látott jellegű áprilist a maga szeszélyével, visszafogott hőmérsékletével. Komolyan, szerintem gyerekkoromban voltak ilyesmi tavaszok zsinórban, mint ez a mostani. Pár napja jutott eszembe, hogy bezzeg most tud átlagos hőmérséklet lenni, nyáron, meg télen aztán megint sorban dőlnek a melegrekordok.