Globális jelenségek
Kicsit megkésett már a válaszom.
Évekkel ezelõtt én is voltam ott. Nekem az a véleményem alakult ki, hogy az már (a "zombizivatar" kifejezés mintájára) csak egy zombigleccser. Szinte az összes õt tápláló élõ jégfolyammal megszûnt a kapcsolata. Gyakorlatilag nincs ahonnan kapná az utánpótlást.
Amúgy is a legtöbb gleccser az Alpokban amolyan jégkorszaki maradványnak tekinthetõ. Akárcsak a Grönlandi jégtakaró. Ezeket összefüggésbe hozni a "globális felmelegedéssel", enyhén kérdéses.
Ami az Alpokat illeti sokkal beszédesebbek a valóban élõ gleccserek változásai, mint pl. a Mont Blanc meredek esésû gleccserei esetében. Sajnos úgy tûnnek átlagban ezek is rövidülnek, viszont még mindig a fenyveseket ostromolják.
Évekkel ezelõtt én is voltam ott. Nekem az a véleményem alakult ki, hogy az már (a "zombizivatar" kifejezés mintájára) csak egy zombigleccser. Szinte az összes õt tápláló élõ jégfolyammal megszûnt a kapcsolata. Gyakorlatilag nincs ahonnan kapná az utánpótlást.
Amúgy is a legtöbb gleccser az Alpokban amolyan jégkorszaki maradványnak tekinthetõ. Akárcsak a Grönlandi jégtakaró. Ezeket összefüggésbe hozni a "globális felmelegedéssel", enyhén kérdéses.
Ami az Alpokat illeti sokkal beszédesebbek a valóban élõ gleccserek változásai, mint pl. a Mont Blanc meredek esésû gleccserei esetében. Sajnos úgy tûnnek átlagban ezek is rövidülnek, viszont még mindig a fenyveseket ostromolják.
Nektek nem furcsák ezek a globális felmelegedéssel kapcsolatos általános megfogalmazások?
Soha nem közölnek adatokat, adatsorokat. 1-2 ezrelékes esetleg százados melegedésekbõl 2-3 fokos melegedésekre következtetnek néhány évtizeden belül
Én még nem láttam olyan adatsort, amely a felmelegedés gyorsuló ütemét igazolná, csupán olyant, amelyik beillik az elmúlt 150 éves idõszakba, amikor átlagosan 25 évig emelkedett mintegy 0,25 századdal a globális hõmérséklet, majd kb. 25 évig lényegében stagnált. Mivel a 90-es évek vége óta stagnálás volt, elképzelhetõ, hogy a melegedõ periódusba kerültünk. Viszont olyan tanulmánnyal még nem találkoztam, amely ezeknek a periódusoknak az okaival foglalkozna.
Azt hiszem, az a legnagyobb baj, hogy éppen a valós okokkal nem foglalkozik a tudomány, és inkább teóriákat állítanak fel, mert az könnyebb, mint választ adni a valódi okokra.
Soha nem közölnek adatokat, adatsorokat. 1-2 ezrelékes esetleg százados melegedésekbõl 2-3 fokos melegedésekre következtetnek néhány évtizeden belül
Én még nem láttam olyan adatsort, amely a felmelegedés gyorsuló ütemét igazolná, csupán olyant, amelyik beillik az elmúlt 150 éves idõszakba, amikor átlagosan 25 évig emelkedett mintegy 0,25 századdal a globális hõmérséklet, majd kb. 25 évig lényegében stagnált. Mivel a 90-es évek vége óta stagnálás volt, elképzelhetõ, hogy a melegedõ periódusba kerültünk. Viszont olyan tanulmánnyal még nem találkoztam, amely ezeknek a periódusoknak az okaival foglalkozna.
Azt hiszem, az a legnagyobb baj, hogy éppen a valós okokkal nem foglalkozik a tudomány, és inkább teóriákat állítanak fel, mert az könnyebb, mint választ adni a valódi okokra.
"A másik oldalon azonban az a kérdés is felvetõdik, hogy a felmelegedés vajon nem sokkal drámaibb-e a véltnél, ha nemcsak a sokéves átlagot lépi át, hanem még egy lappangó lehûlést is kompenzál. "
A lappangó lehûlés úgy tûnik, ténydolog:
Link
A lappangó lehûlés úgy tûnik, ténydolog:
Link
"Természetesen vannak új dolgok is, például csapadékbombáról korábban nem nagyon tudtunk, és most már ilyen is van." Érdekes, errõl én már 12 évesen tudtam... (oké, az csak 14 éve volt, de könyvben olvastam...)
Sziasztok. Épp Ausztriában nyaralunk. Ma voltunk Magas-Tauern Nemzeti Park Centrumban Mittersill-ben. Nagy élmény, itt érhetõ el a honlapja. Link
De, amiért írok. Az egyik "produkció" egy idõkerék, ami bemutatja a kutatások alapján a Pasterze gleccser több ezer éves történetét.A gleccserrõl annyit, hogy a Keleti-Alpok leghosszabb gleccser (9 km). A felvétel olyan-amilyen, a lényeg asszem látszik. Link
De, amiért írok. Az egyik "produkció" egy idõkerék, ami bemutatja a kutatások alapján a Pasterze gleccser több ezer éves történetét.A gleccserrõl annyit, hogy a Keleti-Alpok leghosszabb gleccser (9 km). A felvétel olyan-amilyen, a lényeg asszem látszik. Link
Azt a helytelen politikai következtetést már régen levonták ebbõl és a hasonló hipotézisekbõl, hogy "az antropogén felmelegedés áldás" - ahogyan erre Behringer is figyelmeztet könyvében (277. o.). Sõt, továbbmegy: " A másik oldalon azonban az a kérdés is felvetõdik, hogy a felmelegedés vajon nem sokkal drámaibb-e a véltnél, ha nemcsak a sokéves átlagot lépi át, hanem még egy lappangó lehûlést is kompenzál. "
Akkor milyen jó, hogy írtjuk az erdõket, mert különben nagyon lehûlt volna a bolygó.
Átfogó cikk tavalyról, szintén Ruddiman hipotézisérõl, melynek sarkalatos pontjai egy 7000 évvel ezelõtti trendforduló a légköri széndioxid-szint csökkenésében, illetve szintén egy trendforduló a légköri metán-szint csökkenésében 5000 éve: Link
Kérdés, hogy 5 illetve 7 ezer évvel ezelõtt lehetett-e bármilyen természetes kényszer, ami a két üvegházgáz csökkenõ trendjét megfordíthatta és az azóta tapasztalható emelkedését kiválthatta.
Kérdés, hogy 5 illetve 7 ezer évvel ezelõtt lehetett-e bármilyen természetes kényszer, ami a két üvegházgáz csökkenõ trendjét megfordíthatta és az azóta tapasztalható emelkedését kiválthatta.
Wolfgang Behringer könyvében [[i]A klíma kultúrtörténete, 273. o.[i]] hivatkozik Ruddiman-ra, aki szerint a fejlett középkorig már 2 fok többletet okozott az antropogén hatás a klímára. Ezt azonban szerinte álcázta egy globális lehûlési trend. Ami bizonyos, hogy az európai erdõk nagy része irtás és földmûvelés következtében már a bronzkorban eltûnt, hasonlóan a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, a Távol-Keleten és Észak-Amerika bizonyos részein is.
Ha végiggondoljuk, micsoda bõdületes beavatkozás történt a bronzkor óta a szénciklusba és a vízkörforgásba, akkor ezt valóban csak úgy élhettük túl, ha közben valóban zajlott és zajlik egy rejtett globális lehûlési trend, ahogyan azt Ruddiman is feltételezi. Ellenkezõ esetben szerintem már régen elszabadultak volna a légköri pozitív visszacsatolási körök.
Fogas kérdés azonban, hogy a következõ 1000 évben vajon a zajló globális lehûlési trend felemészti-e az antropogén beavatkozás okozta felmelegedést, vagy pont fordítva?
Ha végiggondoljuk, micsoda bõdületes beavatkozás történt a bronzkor óta a szénciklusba és a vízkörforgásba, akkor ezt valóban csak úgy élhettük túl, ha közben valóban zajlott és zajlik egy rejtett globális lehûlési trend, ahogyan azt Ruddiman is feltételezi. Ellenkezõ esetben szerintem már régen elszabadultak volna a légköri pozitív visszacsatolási körök.
Fogas kérdés azonban, hogy a következõ 1000 évben vajon a zajló globális lehûlési trend felemészti-e az antropogén beavatkozás okozta felmelegedést, vagy pont fordítva?
Igen: az erdõ hatalom, kis túlzással az 'ötödik elem' A végeláthatatlan, hatalmas területre kiterjedõ erdõségek kétségtelenül klímamódosító, klímaszabályozó szerepet töltenek be. És, sajnos, ilyen hatású az ember nyakló nélküli erdõirtása is. Mi bolondok, két végérõl égetjük a gyertyát: egyrészt felszabadítjuk az õsidõkben a növények testébe, majd a geológiai rétegek közé "bebörtönzött" szén-dioxidot, másrészt pedig az erdõterület csökkentésével megakadályozzuk, hogy azt a recens növényzet újból "csapdába ejtse"
Pedig biztos vagyok benne, hogy a "világméretû" erdõség elég hamar képes lenne kivonni a légkörbõl a fölös szén-dioxidot.
Az erdõsítés azonban felveti a mezõgazdasági területek csökkenésének, ezen keresztül az élelmezésnek a problémáját. Bárhogy is fáj, erre a magam részérõl csak egy orvosságot látok: az emberiségnek meg kell fékeznie szaporodási hajlandóságát. A Föld nemcsak szennyezõdik, de túl is népesedik, és ez utóbbiról keveset beszélünk. Pedig a környezetszennyezésnek is ez a legfontosabb együtthatója. Inkább legyen kisebb létszámú az emberiség, melynek jó élet és tiszta környezet jut osztályrészül, mint a nyomorgó milliárdok egy koszos, alig élhetõ világban.
Olyan Földet képzelek, ahol aránylag nem sok ember él, de sok-sok erdõ van, amit az emberiség óv és becsül. Minimalizált fosszilisenergia-felhasználást. A lehetõségek határain belül stabil, nem túl meleg klímát, tetemes sarki jégsapkákkal.
Pedig biztos vagyok benne, hogy a "világméretû" erdõség elég hamar képes lenne kivonni a légkörbõl a fölös szén-dioxidot.
Az erdõsítés azonban felveti a mezõgazdasági területek csökkenésének, ezen keresztül az élelmezésnek a problémáját. Bárhogy is fáj, erre a magam részérõl csak egy orvosságot látok: az emberiségnek meg kell fékeznie szaporodási hajlandóságát. A Föld nemcsak szennyezõdik, de túl is népesedik, és ez utóbbiról keveset beszélünk. Pedig a környezetszennyezésnek is ez a legfontosabb együtthatója. Inkább legyen kisebb létszámú az emberiség, melynek jó élet és tiszta környezet jut osztályrészül, mint a nyomorgó milliárdok egy koszos, alig élhetõ világban.
Olyan Földet képzelek, ahol aránylag nem sok ember él, de sok-sok erdõ van, amit az emberiség óv és becsül. Minimalizált fosszilisenergia-felhasználást. A lehetõségek határain belül stabil, nem túl meleg klímát, tetemes sarki jégsapkákkal.
A kisvízkörre kifejtett hatást (tehát hogy hazánkban az erdõ milyen hatalmas mennyiséget tart vissza a csapadékvízbõl, és párologtat el) Szodfridt István professzor úr kutatta részletesen, sok szép cikke van a weben is. Szlovák szerzõk, egy díjnyertes monográfiát jelentettek meg a kisvízkörökrõl (Nova vodna paradigma)angolul is letölthetõ: KRAVCÍK, M. és mtsai. (2007): Water for the Recovery of the Climate - A New Water Paradigm.
Krupa Print, Zilina
Az Amazonas-medencérõl azt hallottam, hogy 98%-ban zárt regionális vízkör, tehát saját magát tartja fenn a hatalmas esõerdõ.
A mezõgazdaságban 50%-ra becsülik, a mezõgazdálkodás közvetlen hatását a CO2 kibocsátásra, az iparral megegyezõ mértékben. (Szabó I.M.: az általános talajtan...Mundus, 2008.)
Történeti kutatásokat sajnos, nem ismerek.
Krupa Print, Zilina
Az Amazonas-medencérõl azt hallottam, hogy 98%-ban zárt regionális vízkör, tehát saját magát tartja fenn a hatalmas esõerdõ.
A mezõgazdaságban 50%-ra becsülik, a mezõgazdálkodás közvetlen hatását a CO2 kibocsátásra, az iparral megegyezõ mértékben. (Szabó I.M.: az általános talajtan...Mundus, 2008.)
Történeti kutatásokat sajnos, nem ismerek.
Az erdõsítés kapcsán jutott eszembe: régóta töröm a fejem azon, hogy a holocén masszív erdõirtásai vajon mekkora és milyen változásokat idéztek elõ a hidroszférában? (a triviális mikroklíma változáson túl természetesen) Kutatják ezt egyáltalán valahol valakik? Már csak azért is jogos a kérdés, mert a globális felmelegedés kérdéskörét is döntõen befolyásolja. Ha valaki tud errõl valamit, az ne tartsa magában!
Párat láttam már, még ha annyit nem is mint te. De az ország összes állomásának teljes idõsorának éves, napi bontású csapadékadatsorát azért szerintem te sem nyálaztad még végig, nemde bár? 
Talán nem okoz problémát, ha ide írom a meginterjúvolt szakértõ teljes nevét: Ürge-Vorsatz Diana.
Ami az arktiszi jégpáncél elolvadását illeti, az nyilvánvaló hazugság:
Link
A fölös szén-dioxidot elsõsorban a növényzet kötheti meg, ennek érdekében nagyszabású, szisztematikus erdõsítést kellene folytatni. Vannak ipari eljárások is a széndioxid megkötésére (nem bontására, hiszen ahhoz elvben éppen akkora energia befektetése szükséges, mint amennyi a fosszilis tüzelõanyag elégetésekor felszabadult) Nemrég láttam a tévében, hogy van egy bizonyos kõzetféleség (ha jól emlékszem, nagy mennyiségben fordul elõ a Közel-keleten), mely hevesen megköti a szén-dioxidot. Ez is egy módozat a csökkentésre, ami a gyakorlatban akár be is válhat.
A tengerszint emelkedése a megfigyelések kezdete óta legjobb tudomásom szerint 20 cm-en belül maradt. Összehasonlításképpen: a jégkorszaki jégtakarók elolvadásával több, mint 100 m-t emelkedett a tengerszint.
Ami az arktiszi jégpáncél elolvadását illeti, az nyilvánvaló hazugság:
Link
A fölös szén-dioxidot elsõsorban a növényzet kötheti meg, ennek érdekében nagyszabású, szisztematikus erdõsítést kellene folytatni. Vannak ipari eljárások is a széndioxid megkötésére (nem bontására, hiszen ahhoz elvben éppen akkora energia befektetése szükséges, mint amennyi a fosszilis tüzelõanyag elégetésekor felszabadult) Nemrég láttam a tévében, hogy van egy bizonyos kõzetféleség (ha jól emlékszem, nagy mennyiségben fordul elõ a Közel-keleten), mely hevesen megköti a szén-dioxidot. Ez is egy módozat a csökkentésre, ami a gyakorlatban akár be is válhat.
A tengerszint emelkedése a megfigyelések kezdete óta legjobb tudomásom szerint 20 cm-en belül maradt. Összehasonlításképpen: a jégkorszaki jégtakarók elolvadásával több, mint 100 m-t emelkedett a tengerszint.
Ha egy adott évben az "a" típusú csapadékos idõszakok a meghatározóak, akkor joggal mondhatja az egyszerû megfigyelõ, hogy ha "esik, akkor nagyon esik". Míg egy másik évben, amikor a "b" tipusú csapadékos idõszakok a dominánsak, akkor nincs ilyen benyomása. Mindezt úgy, hogy a csapadékos (és száraz) idõszakok éves száma számszakilag akár pontosan ugyanannyi is lehet. Sõt mindez évek sorozatára is igaz lehet és mindjárt elérkeztünk a lényeghez, ti. a zonális kontra meridionális irányítású cirkulációs korszakokhoz. Mégegyszer hangsúlyozom: úgy, hogy ez statisztikailag mindeközben nem mutatható ki...
Erre mondtam tavaly, hogy elbeszéltek egymás mellett, mert a két álláspont nem zárja ki egymást, ahogyan azt fent bemutattam.
Erre mondtam tavaly, hogy elbeszéltek egymás mellett, mert a két álláspont nem zárja ki egymást, ahogyan azt fent bemutattam.
Nyomatékosan megkérek minden hozzászólót, hogy nyomdafestéket eltûrõ gondolatokat tegyen közzé, ha lehet, személyeskedés nélkül!
Különösen érvényes ez a korábban már moderált/szankcionált kedves fórumozókra.
Különösen érvényes ez a korábban már moderált/szankcionált kedves fórumozókra.
Lényegtelen, hogy melyik sémát nézzük a hasmenés-szorulásnál, mert a lényeg az "a" típusnál is az, hogy napokon keresztül van csapadék, míg elõtte vagy utána hetekig semmi. Azért csináltam több mint fél millió intervallumra számításokat egy napos lépésközzel, hogy biztos mindegyik beazonosításra kerüljön, mert Floo semmi egyebet nem mondott az ókori filozofáláson túl (pedig nem konkrét számokat vártam), hogy mit ért a szorulás-hasmenés alatt, pedig sokszor kérdeztem már én is, más is tõle.
Az én olvasatomban az "a," tipusú idõszakok is "hasmenés" benyomást kelthet egy egyszerû megfigyelõben, miközben a statisztikában ugyanolyan, mint a "b" tipusú csapadékos idõszak - ha a csapadékos idõszakok éves számát vizsgáljuk.
De Floo majd kifejti, hogy egészen pontosan õ hogyan gondolta/gondolja.
De Floo majd kifejti, hogy egészen pontosan õ hogyan gondolta/gondolja.
A vita a szorulásos-hasmenéses hirtelen váltások gyakoribbá válásáról szólt, nem pedig a hasmenésen belüli eloszlásról (mert amit most írtál az arra vonatkozik). Keversz mindent mindennel!!!
Ugyanakkor ez is valaminek az eloszlásának a változására irányult, csak épp nem arra, amit most te írtál.
Abból a hsz-ból a lényeg ez volt:
"mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének"
Ugyanakkor ez is valaminek az eloszlásának a változására irányult, csak épp nem arra, amit most te írtál.
Abból a hsz-ból a lényeg ez volt:
"mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének"
akkor így:
a, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 64 mm
b, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm
Az, hogy konkrétan ilyen nem fordul elõ, természetesen irreleváns. A példával azt szemléltetem, hogy ha van két gyökeresen eltérõ 7 napos csapadékos idõszak - és valószínûleg gyökeresen eltérõ makroszinoptikai muszterrel -, akkor az egy statisztikában amely ezen idõszakok éves számát összesíti, tökéletesen eltûnik. Te ilyet szintén bemutattál itt, a második grafikonban: Link
Összcsapadék szempontjából természetesen a dolog irreleváns. De a polémia szempontjából már annál fontosabb, hiszen a vitánk éppen a csapadék ELOSZLÁSÁRÓL szólt/szól elsõsorban és nem az éves csapadék mennyiségének változásáról.
a, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 64 mm
b, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm
Az, hogy konkrétan ilyen nem fordul elõ, természetesen irreleváns. A példával azt szemléltetem, hogy ha van két gyökeresen eltérõ 7 napos csapadékos idõszak - és valószínûleg gyökeresen eltérõ makroszinoptikai muszterrel -, akkor az egy statisztikában amely ezen idõszakok éves számát összesíti, tökéletesen eltûnik. Te ilyet szintén bemutattál itt, a második grafikonban: Link
Összcsapadék szempontjából természetesen a dolog irreleváns. De a polémia szempontjából már annál fontosabb, hiszen a vitánk éppen a csapadék ELOSZLÁSÁRÓL szólt/szól elsõsorban és nem az éves csapadék mennyiségének változásáról.
Nem tudom ki ez a szakértõ, meg annak sem a nevét, aki a tv-ben két hete beszélt hasonló dolgokról és azt mondta teljes határozottsággal és szemrebbenés nélkül, hogy az idén nyáron az arktiszi jég elolvad, de hozzátette, hogy nem teljesen, de csak jégmaragványok fognak úszkálni, összefüggõ tengeri jég már nem lesz. Vajon hogyan áll a tengeri jég így nyár derekán ? Tényleg szétesõben van ?
Továbbra sem értem (a múltkor senki nem reagált rá), hogy a rendkívül magasnak kimutatott és folyamatosan növekvõ CO2 koncentrációt ha meg is állítják a növekedésben ( mivel leállunk a szén és kõolaj és fa égetéssel), de hogyan fog csökkenni, mi fogja megkötni, ha tovább csökkentjük a vegetációt erdõirtással és városok és utak építésével a füvek lelegeltetésével stb. ? Vagy tán a CO2 elillan a világûrbe ? Vagy a fortyogó tengerben elnyelõdik ? Másik kedvencem, hogy állandóan azzal vannak elfoglalva, hogy ilyen meg olyan sziget meg atollakók, akiknek a városa 1 m magasan van a tengerszint felett kénytelenek elhagyni a szigetüket. Érdekes módon említést tettek a tengerhullámok által maródó partokról. Vagyis nem a tengervíz emelkedett 30 év alatt 1 m-t, hanem a hullámzás,viharok pusztítják az atollokat. Szerintem ez igaz és nem csoda, hogy elmennek, mert ez sokkal aggasztóbb, mint az évente 1 cm-es tengervízszint emelkedés...
Továbbra sem értem (a múltkor senki nem reagált rá), hogy a rendkívül magasnak kimutatott és folyamatosan növekvõ CO2 koncentrációt ha meg is állítják a növekedésben ( mivel leállunk a szén és kõolaj és fa égetéssel), de hogyan fog csökkenni, mi fogja megkötni, ha tovább csökkentjük a vegetációt erdõirtással és városok és utak építésével a füvek lelegeltetésével stb. ? Vagy tán a CO2 elillan a világûrbe ? Vagy a fortyogó tengerben elnyelõdik ? Másik kedvencem, hogy állandóan azzal vannak elfoglalva, hogy ilyen meg olyan sziget meg atollakók, akiknek a városa 1 m magasan van a tengerszint felett kénytelenek elhagyni a szigetüket. Érdekes módon említést tettek a tengerhullámok által maródó partokról. Vagyis nem a tengervíz emelkedett 30 év alatt 1 m-t, hanem a hullámzás,viharok pusztítják az atollokat. Szerintem ez igaz és nem csoda, hogy elmennek, mert ez sokkal aggasztóbb, mint az évente 1 cm-es tengervízszint emelkedés...
1. Az 1,0 mm alatti csapadékösszegek nincsenek figyelembe véve, mert az 1-2 tizedes nyomnyi szöszmötölések csak zavaróak. Link
2. Komolyan gondolod, hogy ilyen létezik (a és b)?
3. Mi az, hogy eltûnik az adatbázisban?
4. Ha darabszámot nézünk akkor lényegtelen a mennyi esett az egyes napokon, ha pedig összeget nézünk küszöbnapokat nézünk, esetleg az azokon hullott csapadék mennyiségét, akkor pedig lényegtelen, hogy hány napon volt egymás után csapadékhullás.
2. Komolyan gondolod, hogy ilyen létezik (a és b)?
3. Mi az, hogy eltûnik az adatbázisban?
4. Ha darabszámot nézünk akkor lényegtelen a mennyi esett az egyes napokon, ha pedig összeget nézünk küszöbnapokat nézünk, esetleg az azokon hullott csapadék mennyiségét, akkor pedig lényegtelen, hogy hány napon volt egymás után csapadékhullás.
És két ilyen csapadékos idõszak közti markáns különbség hogy tûnik el az adatbázisban?
a, 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 69,4 mm
b, 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm
a, 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 69,4 mm
b, 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm
Az SDII valóban az.
A csapadékos idõszak viszont egymást követõ csapadékos napok sorozata, ahogy a száraz idõszak egymást követõ csapadékmentes napok sorozata.
A csapadékos idõszak viszont egymást követõ csapadékos napok sorozata, ahogy a száraz idõszak egymást követõ csapadékmentes napok sorozata.
A "klímaváltozás" kezelésének komolyságára éles fényt vetett az a hír, amit röviddel ezelõtt a Kossuth rádióban hallottam.
Ez úgy hangzott, hogy a párizsi klímacsúcson az ÖSSZES résztvevõ ország aláírta, hogy 2100-ig(!) 2 fok alatt tartják a globális hõnövekedést. Hát, ezt a vállalást én is gondolkodás nélkül aláírtam volna, nem állt volna meg a papír fölött a kezem.
Elõször is, a 2 fok elég bõven van megszabva. Utódaink jól is néznének ki, ha ezt meghaladná a melegedés! Másrészt addig jó sok víz lefolyik a Dunán/Szajnán. Már csak a természetes folyamatok miatt is, nincs az az ember, aki tudná, hogy bõ 80 év múlva milyen lesz a Föld átlaghõmérséklete. Harmadsorban ha mégsem lehet tartani az elõirányzott hõmérséklet-változást, ezért ugyan ki kit von majd felelõsségre? Az emberélet sajnálatos végessége folytán a mostani aláírók közül 2100-ban már senki sem lesz életben.
De aztán az is elhangzott a rádiómûsorban, hogy a feltételezettnél nagyobb a baj, a 2 fokos melegedést már 2030-ra elérhetjük. Ezzel kapcsolatban szakértõt is megkérdeztek -na, lehet találgatni, kit?
Megmondom: Ü-V D-t!
Ez úgy hangzott, hogy a párizsi klímacsúcson az ÖSSZES résztvevõ ország aláírta, hogy 2100-ig(!) 2 fok alatt tartják a globális hõnövekedést. Hát, ezt a vállalást én is gondolkodás nélkül aláírtam volna, nem állt volna meg a papír fölött a kezem.
Elõször is, a 2 fok elég bõven van megszabva. Utódaink jól is néznének ki, ha ezt meghaladná a melegedés! Másrészt addig jó sok víz lefolyik a Dunán/Szajnán. Már csak a természetes folyamatok miatt is, nincs az az ember, aki tudná, hogy bõ 80 év múlva milyen lesz a Föld átlaghõmérséklete. Harmadsorban ha mégsem lehet tartani az elõirányzott hõmérséklet-változást, ezért ugyan ki kit von majd felelõsségre? Az emberélet sajnálatos végessége folytán a mostani aláírók közül 2100-ban már senki sem lesz életben.
De aztán az is elhangzott a rádiómûsorban, hogy a feltételezettnél nagyobb a baj, a 2 fokos melegedést már 2030-ra elérhetjük. Ezzel kapcsolatban szakértõt is megkérdeztek -na, lehet találgatni, kit?
Megmondom: Ü-V D-t!
Eddig úgy tudtam, hogy az SDII = mm / csapadékos nap
Ennek a hányadosnak a nevezõjében csapadékos napok vannak. A csapadékos napok mik, ha nem csapadékos idõszakok?
A lényeg a következõ: A csapadék eloszlásának megállapításához az SDII még a a csapadékos/száraz idõszakok számával együtt sem elégséges a mennyiségi eloszlás hiányában.
Ennek a hányadosnak a nevezõjében csapadékos napok vannak. A csapadékos napok mik, ha nem csapadékos idõszakok?
A lényeg a következõ: A csapadék eloszlásának megállapításához az SDII még a a csapadékos/száraz idõszakok számával együtt sem elégséges a mennyiségi eloszlás hiányában.
Szóval, az tévedésnek számít, ha valaki nem ír minden mondatra 3 mondatos jelmagyarázatot/értelmezést? Gratulálok ehhez a hozzáálláshoz! De tudod mit, beleírtam abba a hozzászólásba ezt, ami szerintem magától értetõdõ volt.
"Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére"
Ez konkrétan szövegértési hibád, ugyanis ezt írtam: "Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni"
Vagyis: alkalmazható csak kell mellé más is. Tavaly is volt mellette más is ráadásul csak kiegészítés volt annak a hozzászólásnak a végén, nem erre húztam rá az érvelésemet tavaly se, ahogy most se azt tenném.
"Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?"
A csapadékos/száraz idõszakoknak semmi köze az SDII indexhez. A csapadékösszegek jelölik ki a határokat. De egyáltalán, hogy is merült fel benned ez a párhuzam? Mindenféle érv nélkül le[hülyézel] dolgokat, mi ez, ha nem kötekedés, kérdem én?
Ókori görög filozofáláson túl te sem vagy képes többre, fölösleges is ilyen dolgokról vitáznom itt. Lesz.rozás zsigeri szinten az bezzeg megy.
"Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére"
Ez konkrétan szövegértési hibád, ugyanis ezt írtam: "Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni"
Vagyis: alkalmazható csak kell mellé más is. Tavaly is volt mellette más is ráadásul csak kiegészítés volt annak a hozzászólásnak a végén, nem erre húztam rá az érvelésemet tavaly se, ahogy most se azt tenném.
"Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?"
A csapadékos/száraz idõszakoknak semmi köze az SDII indexhez. A csapadékösszegek jelölik ki a határokat. De egyáltalán, hogy is merült fel benned ez a párhuzam? Mindenféle érv nélkül le[hülyézel] dolgokat, mi ez, ha nem kötekedés, kérdem én?
Ókori görög filozofáláson túl te sem vagy képes többre, fölösleges is ilyen dolgokról vitáznom itt. Lesz.rozás zsigeri szinten az bezzeg megy.
Sõt! De attól hogy csak benyögjük, még nem nyer bizonyítást. Szóval rajta. Ha a megfigyeléseid alapján van egy gyanúd, akkor tessék mellétenni a számokat, a módszert, lássuk mi is, hogy úgy van-e
Szerintem a teoretikus [hülyeségek] mellett el kell hogy férjenek az empirikus [hülyeségek] is. Mindenki benyelte az SDII teoretikus [hülyeséget], senkinek sem jutott eszébe, hogy ez [hülyeség]. Pedig több mint egy éve itt áll feketén fehéren...
[mod.]
[mod.]
Akkr neki lehet kezdeni. Nem csak benyögni az "empirikus" [hülyeségeket], más meg dolgozzon a cáfolatán/bizonyításán órákat.
[mod.]
[mod.]
Szerintem kár provokálni... Szigorúan a mondandódra reagáltam, az abban rejlõ logikai hibára, mindennemû személyeskedést mellõzve. A TÉMÁT, a vitát folytattam. Elhiszem, ha nem tetszik, hogy te is tévedhetsz néha, de erre szerintem a támadás nem a legelegánsabb válasz. Tõled fõleg nem erre számítanék.
Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére. Mindössze azt tettem szóvá, hogy az ominózus hozzászólásban te részben pont ezzel az SDII-vel próbáltad meg cáfolni Floo felvetését és az én felvetésemet. Nem mással, hanem az SDII grafikonjaiddal. Ami csak azért kellemetlen, mert Floo tulajdonképpen teljesen le lett hülyézve a feltételezése miatt, sõt bohócot csinált belõle a tisztelt publikum. De ha az SDII nem alkalmas a hipotézis cáfolatára, akkor talán Floo sem hülye és talán az a feltévese sem hamis, hogy igenis szélsõségesebb lett a csapadék eloszlása.
Ne keverd össze a vitát a kötekedéssel. Vagy ha éppen nincs igazad, akkor egyszerûen kötekedésnek titulálod az érdemi vitát? Ez is egy vitastílus...
És akkor a vita érdemi részére kitérve:
Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?
Objektív következtetéseket véleményem szerint csak a súlyozott elemzés adhat, amit te is írtál az imént: " az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl. "
Konkrét állomásokra elvégezve egy ilyen vizsgálatból már valóban eldönthetõ a csapadék eloszlásának szélsõségességérõl szóló vita. De csak egy ilyen módszertanú vizsgálatból. És nem olyanokból, amit tavaly leírtál.
Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére. Mindössze azt tettem szóvá, hogy az ominózus hozzászólásban te részben pont ezzel az SDII-vel próbáltad meg cáfolni Floo felvetését és az én felvetésemet. Nem mással, hanem az SDII grafikonjaiddal. Ami csak azért kellemetlen, mert Floo tulajdonképpen teljesen le lett hülyézve a feltételezése miatt, sõt bohócot csinált belõle a tisztelt publikum. De ha az SDII nem alkalmas a hipotézis cáfolatára, akkor talán Floo sem hülye és talán az a feltévese sem hamis, hogy igenis szélsõségesebb lett a csapadék eloszlása.
Ne keverd össze a vitát a kötekedéssel. Vagy ha éppen nincs igazad, akkor egyszerûen kötekedésnek titulálod az érdemi vitát? Ez is egy vitastílus...
És akkor a vita érdemi részére kitérve:
Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?
Objektív következtetéseket véleményem szerint csak a súlyozott elemzés adhat, amit te is írtál az imént: " az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl. "
Konkrét állomásokra elvégezve egy ilyen vizsgálatból már valóban eldönthetõ a csapadék eloszlásának szélsõségességérõl szóló vita. De csak egy ilyen módszertanú vizsgálatból. És nem olyanokból, amit tavaly leírtál.
Most ott folytatod, ahol tavaly abbahagytad?
Akkor is az SDII mellett volt más is, sõt az a más (száraz/csapadékos intervallumok vizsgálata) tette ki az elemzésem több mint 3/4-ét.
A száraz/csapadékos idõszakokból se lett érdemben több, emelett a csapadékintenzitás se változott, ergó összességében nem beszélhetünk jelentõs változásról biztos nem, ha egyáltalán változásról is tudunk-e, mert az is véleményes.
Minden hozzászólásodban a kötekedés érzõdik.
Akkor is az SDII mellett volt más is, sõt az a más (száraz/csapadékos intervallumok vizsgálata) tette ki az elemzésem több mint 3/4-ét.
A száraz/csapadékos idõszakokból se lett érdemben több, emelett a csapadékintenzitás se változott, ergó összességében nem beszélhetünk jelentõs változásról biztos nem, ha egyáltalán változásról is tudunk-e, mert az is véleményes.
Minden hozzászólásodban a kötekedés érzõdik.
Aha. Csak tavaly, ebben a hozzászólásodban Link errõl egy szó sem esett. Sõt, a szájunkat kellett volna tátani az SDII indexek alapján felrajzolt grafikonok miatt, amelyek alapján kategorikusan kijelentetted, hogy idézem: "Nem növekedett a csapadékintenzitás". Ezzel igyekezted cáfolni Floo empirikus következtetéseit, illetve az én megállapításomat.
A csapadéknyom 0,0 mm, nem szerepel az SDII számításában, csak a mérhetõ mennyiségû csapadékok, de ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik a 10 nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Én amit szeretek kiszámítani, ha az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Én amit szeretek kiszámítani, ha az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl.
A kérdésem, illetve a gyanúm arra irányult, hogy az SDII index (mm/csapadékos nap) akár lehet ugyanakkora is egy szélsõséges csapadékeloszlású és egy egyenletes csapadékeloszlású hónap között. Horribile dictu nemhogy nem alkalmas a hulló csapadék intenzitásának jellemzésére, hanem még egyenesen el is fedheti azt a példámban szemléltetett és hasonló esetekben.
A csapadék eloszlásának jellemzésére, illetve a csapadékeloszlás egyenletességének, vagy szélsõségességének jellemzésére egy olyan index lehetne alkalmas, amely különbséget tesz a csapadéknyom miatt csapadékos napok, vagy a jelentéktelen csapadékú napok és a jelentõs csapadékú napok közt, azaz azokat súlyozva veszi számításba.
A csapadék eloszlásának jellemzésére, illetve a csapadékeloszlás egyenletességének, vagy szélsõségességének jellemzésére egy olyan index lehetne alkalmas, amely különbséget tesz a csapadéknyom miatt csapadékos napok, vagy a jelentéktelen csapadékú napok és a jelentõs csapadékú napok közt, azaz azokat súlyozva veszi számításba.
A polárfrontnak némi elmozdulása a pólus felé kielégítõen megmagyarázza ezt a megfigyelést.
Az júliusi csapadéknaplót vizsgálva szöget ütött a fejembe a következõ kérdés:
Van-e különbség két olyan hónap SDII indexe közt amelyben
a, 10 csapadékos nap van és mind a 10 napon 10 mm csapadék esik és egy olyan hónap közt,
b, amelyben szintén 10 csapadékos nap van, de a 10-bõl 9 napon mindössze csapadéknyom van és 1 napon zúdul le 100 mm csapadék ?
Van-e különbség két olyan hónap SDII indexe közt amelyben
a, 10 csapadékos nap van és mind a 10 napon 10 mm csapadék esik és egy olyan hónap közt,
b, amelyben szintén 10 csapadékos nap van, de a 10-bõl 9 napon mindössze csapadéknyom van és 1 napon zúdul le 100 mm csapadék ?
Egy õstörténeti témájú könyvet olvasok éppen (Josef Kleibl: Ádám nyomában) Itt találtam egy térképet, mely a legutóbbi eljegesedés Európáját ábrázolja. Sajnos, megmutatni nem tudom a képet, ezért röviden leírom, mit láthatunk rajta.
A Skandináv-félszigetet és környékét a mai Grönlandéhoz hasonló jégpajzs fedi. Ugyancsak jégpajzs fedi a Brit-szigetek északi felét, pontosabban, a Brit-félszigetét, ugyanis a lesüllyedt tengerszint miatt a késõbbi sziget akkoriban Európa északnyugati félszigetévé vált.
Nagy jégtakaró fedi a teljes Alpokat, és egy-egy kisebb a Pireneusokat és az Északi-Kárpátokat. A növényzeti övek különösen érdekesen alakulnak: Oroszország északi fele és Közép-Európa északi része tundra, és ugyancsak tundra Nyugat és Délnyugat-Európa zöme, egészen a Pireneusi és az Appenini-félsziget, valamint a Balkán félsziget jelentékeny területéig. A mai Dél-Oroszország, valamint a Kárpát-medence sztyepp, azaz füves síkság.
Az elsõ feltûnõ dolog a jégpajzsok elhelyezkedése. Vajon miért nem az Északi-Ural vidékén alakultak ezek ki, és miért a klimatikusan manapság enyhébb atlanti partvidéken? A látszólagos ellentmondás világosan mutatja annak a megállapításnak az igazát, hogy az eljegesedéshez nem rendkívül kemény telek, hanem hûvös nyarak, és nagy mennyiségû hócsapadék szükséges (hogy a hótakaró ne tudjon nyáron maradéktalanul elolvadni, és megindulhasson a felhalmozódás)
Feltûnõ a délnyugat aránytalanul hideg volta a mai állapotokhoz képest. A féltekei nyugati áramlások nyilván akkoriban is megvoltak, mégsem tudtak ezek számottevõ enyhe, nedves légtömegeket sodorni az Atlanti-óceánról a mai Dél-Franciaország, Észak-Spanyolország területére, ahol olyan éghajlat uralkodott, mint manapság a Lappföldön.
Ennek oka nyilván az, hogy az Észak-Európai jégpajzs fölött általában óriási hideg AC helyezkedett el (hasonlóan a mai grönlandi légnyomási maximumhoz), és az sikerrel blokkolta az óceáni enyhébb légáramlatokat. Az atlanti nyugaton is keleti, északkeleti hideg áramlások uralkodhattak abban az idõben.
A Skandináv-félszigetet és környékét a mai Grönlandéhoz hasonló jégpajzs fedi. Ugyancsak jégpajzs fedi a Brit-szigetek északi felét, pontosabban, a Brit-félszigetét, ugyanis a lesüllyedt tengerszint miatt a késõbbi sziget akkoriban Európa északnyugati félszigetévé vált.
Nagy jégtakaró fedi a teljes Alpokat, és egy-egy kisebb a Pireneusokat és az Északi-Kárpátokat. A növényzeti övek különösen érdekesen alakulnak: Oroszország északi fele és Közép-Európa északi része tundra, és ugyancsak tundra Nyugat és Délnyugat-Európa zöme, egészen a Pireneusi és az Appenini-félsziget, valamint a Balkán félsziget jelentékeny területéig. A mai Dél-Oroszország, valamint a Kárpát-medence sztyepp, azaz füves síkság.
Az elsõ feltûnõ dolog a jégpajzsok elhelyezkedése. Vajon miért nem az Északi-Ural vidékén alakultak ezek ki, és miért a klimatikusan manapság enyhébb atlanti partvidéken? A látszólagos ellentmondás világosan mutatja annak a megállapításnak az igazát, hogy az eljegesedéshez nem rendkívül kemény telek, hanem hûvös nyarak, és nagy mennyiségû hócsapadék szükséges (hogy a hótakaró ne tudjon nyáron maradéktalanul elolvadni, és megindulhasson a felhalmozódás)
Feltûnõ a délnyugat aránytalanul hideg volta a mai állapotokhoz képest. A féltekei nyugati áramlások nyilván akkoriban is megvoltak, mégsem tudtak ezek számottevõ enyhe, nedves légtömegeket sodorni az Atlanti-óceánról a mai Dél-Franciaország, Észak-Spanyolország területére, ahol olyan éghajlat uralkodott, mint manapság a Lappföldön.
Ennek oka nyilván az, hogy az Észak-Európai jégpajzs fölött általában óriási hideg AC helyezkedett el (hasonlóan a mai grönlandi légnyomási maximumhoz), és az sikerrel blokkolta az óceáni enyhébb légáramlatokat. Az atlanti nyugaton is keleti, északkeleti hideg áramlások uralkodhattak abban az idõben.
Propagandát és demagógiát a valóságnak nagyjából megfelelõ tényanyaggal is lehet ám csinálni! A tények csoportosítása, súlyozása, kapcsolataik kidomborítása vagy éppen elhallgatása nagyon alkalmas az összkép meghamisítására. A magam részérõl szinte biztos vagyok abban, hogy a "klímaváltozás" címszó alatt bõven találunk svindliket. 
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat