Bioszféra
A bodza már fehér induló tányérban, a lila akác és az orgona elvirágzóban. Lehet hogy eszünk májusi jabolai cseresznyét 20.- körül? 
Az utcai labdarózsa, olyan fehér gömböjű már pompázik, holott Június eleji vad virág bokor.
Az utcai labdarózsa, olyan fehér gömböjű már pompázik, holott Június eleji vad virág bokor.
Hogy normális-e vagy sem, azt nem tudom, de itt is full virágban az akác, az orgona pedig már virágzik el.
Kedves Pál!
1; az első pont legalább az osztályt eltalálta... ez is valami
2; a neten nagyot ment ez a kép, miszerint ezek a nyomok egy nyúl utolsó léptei, mielőtt egy sas elvitte a Fény utcai piac vadhús részlegére.
3; aztán aki kicsit elgondolkodott, hogy a nyomok mit mesélnek, az rájöhetett, hogy ez bizony nem így történt. Ez egy nyírfajd téli sétája és felszállása.
4; abban a korban, ahol egy Google nevű cég egy keresőalgoritmussal lesz a világ egyik legnagyobbja, az úriember nem fogadja el a 2-es pont kihívását
—————————————
Ma megérkeztek ide a sárgarigók is
1; az első pont legalább az osztályt eltalálta... ez is valami
2; a neten nagyot ment ez a kép, miszerint ezek a nyomok egy nyúl utolsó léptei, mielőtt egy sas elvitte a Fény utcai piac vadhús részlegére.
3; aztán aki kicsit elgondolkodott, hogy a nyomok mit mesélnek, az rájöhetett, hogy ez bizony nem így történt. Ez egy nyírfajd téli sétája és felszállása.
4; abban a korban, ahol egy Google nevű cég egy keresőalgoritmussal lesz a világ egyik legnagyobbja, az úriember nem fogadja el a 2-es pont kihívását
—————————————
Ma megérkeztek ide a sárgarigók is
Kedves Nanovich!
Mivel úgy látom, mindenki fél megkérdezni, hogy mi ez itt, hagy legyek én az első, aki erre merészel vetemedni! Tippjeim vannak. 1: angyalkázó szélütött sas , aki fel akarja akasztani magát, majd felhagy a kísérletezéssel és hanyatt fexik a hóba. 2: hormonkezelés utáni boreális skorpió lenyomata, aki úgy érzi, tartogat még számára valamit az élet (aki priviben megválaszolja honnan plagizáltam a vastagon szedett cuccot, megkapja a Szovjetunió hőse címet, ééés egy csokit...). 3: mammut nőstény recézett szélű mélyhűtött méhlepény lenyomata, végtelenített köldökzsinórral.
A többi tippem fedje a titok homálya.
Mivel úgy látom, mindenki fél megkérdezni, hogy mi ez itt, hagy legyek én az első, aki erre merészel vetemedni! Tippjeim vannak. 1: angyalkázó szélütött sas , aki fel akarja akasztani magát, majd felhagy a kísérletezéssel és hanyatt fexik a hóba. 2: hormonkezelés utáni boreális skorpió lenyomata, aki úgy érzi, tartogat még számára valamit az élet (aki priviben megválaszolja honnan plagizáltam a vastagon szedett cuccot, megkapja a Szovjetunió hőse címet, ééés egy csokit...). 3: mammut nőstény recézett szélű mélyhűtött méhlepény lenyomata, végtelenített köldökzsinórral.
A többi tippem fedje a titok homálya.
Láttam idei kis rigót. a japán birs és a törpe mandula ezerrel virágzik.
Itt meg megszólalt a fülemüle és virágzik az orgona. Nem hittem volna, hogy megint komoly eséllyel elnyílik május elejére. A japán birs észrevette a hosszú telet, még csak most indul be. Más években ilyenkorra virágzik el.
Kedves Fórumtársak,
Most két munkát szeretnék ajánlani Nektek - még csak előzetesben. Jégképző magokról (IFN, IN) szól mind a kettő - egész másképpen.
A teológusról és a geológusról szokták mondani, hogy mi a különbség közöttük? (Ég és föld) - most ha megnézitek a két munkát, hasonló különbség látható az ökológus és a meteorológus között is...
Hamilton WD (Oxford), Lenton TM (Norwich) (199
Spora and Gaia: How microbes fly with their clouds. Ethol. Ecol. Evolution 10:1-16.
Link
Érdemes megnézni az oxfordi ökológusok irodalomjegyzékét, és a benne található "krio" cikkeket. - és megfigyelni, stílusában is mennyire különböző a biológus felfogása, aki egész lelkével azt kutatja, miért jó az a moszatoknak, hogy ők DMS-t termelnek... és a kiegyensúlyozott, hűvös meteorológus stílusa, aki - magyar nyelven, de még külön érthetően is! - leírja a szupercella lelkivilágát, (
még én is megértettem! Köszönet! 
) szépen, tisztán, közérthetően.
Csirmaz Kálmán: A légköri mikrofizikai parametrizációk hatása a szupercellás
zivatarok numerikus modellezésének eredményére. PTE 2015.
old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio_csirmaz.pdf
Az ökológusok cikkük végén megemlékeznek a múlt század közepén elhunyt kollégájukról, aki az aeroszolban található biológiai minták gyűjtése közben tűnt el repülőgépével a Karib- tengeren, mert egy zivatarcellából szeretett volna mintát gyűjteni...
Most két munkát szeretnék ajánlani Nektek - még csak előzetesben. Jégképző magokról (IFN, IN) szól mind a kettő - egész másképpen.
A teológusról és a geológusról szokták mondani, hogy mi a különbség közöttük? (Ég és föld) - most ha megnézitek a két munkát, hasonló különbség látható az ökológus és a meteorológus között is...
Hamilton WD (Oxford), Lenton TM (Norwich) (199
Spora and Gaia: How microbes fly with their clouds. Ethol. Ecol. Evolution 10:1-16.Link
Érdemes megnézni az oxfordi ökológusok irodalomjegyzékét, és a benne található "krio" cikkeket. - és megfigyelni, stílusában is mennyire különböző a biológus felfogása, aki egész lelkével azt kutatja, miért jó az a moszatoknak, hogy ők DMS-t termelnek... és a kiegyensúlyozott, hűvös meteorológus stílusa, aki - magyar nyelven, de még külön érthetően is! - leírja a szupercella lelkivilágát, (
még én is megértettem! Köszönet! ) szépen, tisztán, közérthetően.Csirmaz Kálmán: A légköri mikrofizikai parametrizációk hatása a szupercellás
zivatarok numerikus modellezésének eredményére. PTE 2015.
old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio_csirmaz.pdf
Az ökológusok cikkük végén megemlékeznek a múlt század közepén elhunyt kollégájukról, aki az aeroszolban található biológiai minták gyűjtése közben tűnt el repülőgépével a Karib- tengeren, mert egy zivatarcellából szeretett volna mintát gyűjteni...
Ajánlott és kiváló szakirodalom: Fekete István: Emberek között...A kert végében emelkedő Mocsár-domb öreg cser hagyásfáin fészkelő szajkók kedvelt "megelőző stratégiája" az ölyv kiőő-kiőő-zés utánzása, de a Falconida család tagjainak kiváló zoom optikáját azért nem lehet átverni, így időnként nagy csihi-puhi zajlik a lombkoronában...
...A kert végében emelkedő Mocsár-domb öreg cser hagyásfáin fészkelő szajkók kedvelt "megelőző stratégiája" az ölyv kiőő-kiőő-zés utánzása, de a Falconida család tagjainak kiváló zoom optikáját azért nem lehet átverni, így időnként nagy csihi-puhi zajlik a lombkoronában...
Solymáron, egy fenyőfából hallottam komplett autószerelő műhelyt... odamentem, öt madár volt! Kettő elrepült, a srófhúzó, a flex, a szusszanás hangjával együtt... a többiek folytatták a karaoke-t. - mondom húgomnak, erre ő: Mit csodálkozol, ott van a műhely két utcával lejjebb!
És a horgászbot végére csíptethető kapásjelző csörgő hangját is. Ha egy 25 m-es nyárfa tetejéről hallom a kapásjelzőt, csak káromkodok egyet. Azt nem tudja utánozni.
Nem tipikus szajkóhang, inkább olyan, mintha csecsemő sírását utánozná, vagy valami macskanyávogást.
Kedves Fórumozók, a köd- és felhőcseppeken végbemenő gazdag kémiai folyamatokról egy szépséges munka:
Schmeller G, Geresdi I. (2016) Numerical simulation of sulfate formation in water drops: results of a box experiment. Időjárás 121(1) : 1-28.
Szépséges történet arról, hogyan működnek a köd és a felhő cseppecskéi - igen hatásos kémiai katalizátorként. A levegőben kén – és nitrogén-vegyületek, ózon, peroxid-gyökök vannak jelen. A felhő-cseppecskék vízfázis határfelületei jó hatásfokkal segítik ezek kémiai reakcióit, semlegessé szelídítik, másodlagos aeroszollá (pl. ammónium-szulfáttá) alakítva őket.
A szerzők történeti áttekintést is adnak a témában elvégzett hazai munkákról; majd doboz-modellben mutatják be a reakciók tulajdonságait, az aeroszol-koncentráció (9 eltérő kémiai összetétel) és a vízcsepp-méret (10μm, 20 μm, 50 c, 70 μm, 100 μm, 500 μm) függvényében. Az abszorpciót és az oxidációs folyamatokat leíró differenciál –egyenletek stabil megoldásához szükséges időlépés a számítógépes programban: 20 μm és kisebb vízcseppek esetén 0,01 s, nagyobb cseppek esetén 0,1 másodperc volt. 50 μm-nél kisebb vízcseppekben a gázok 20 másodperc alatt beoldódnak, míg a nagyobb cseppek sokáig alul-telítettek maradtak.
A modell leírásában érdekes megnézni a 2. ábrát (10.oldal), az ózon és a H2O2 oxidációs koefficiensét mutatja be a pH függvényében. Az ózon koefficiense százezerszer gyorsabb… viszont az alsó légköri aeroszolban csak milliomod rész van jelen a peroxidhoz képest, ezért az oxidációt 10-100x nagyobb részben, a H2O2 végzi. Az ózon olyan gyorsan oldódik, hogy még a legnagyobb cseppekben is másodperceken belül egyensúlyt ér el; miközben villámnál villámgyorsabban oxidál. ( Mint rendszeres UV lámpa-használó, elég megrendüléssel fogadtam ezt az információt… többet nem fogok járó UV mellett dolgozni, de szoláriumba se megyek…)
A 17. oldaltól láthatjátok a különböző gázok történetét leírva, ahogyan a beoldódás – oxidáció – pH alakulása – reagens fogyás – újabb abszorpció folyamatai dolgoznak a rendszerben. Fontos odafigyelni arra, ahogyan az oxidálódó kénvegyületek leviszik a pH-t; ettől gyorsabban oldódik be azammónia, hogy ammónium-szulfátot alkossanak… A csepp elpárolgása után az ammónium-szulfát (másodlagos aeroszol) növeli a kondenzációs mag (CCN) tömegét. A kiinduló gázok fogyását légköri kimosódásnak nevezik.
(Ez is meglepett: sokáig azt gondoltam, hogy az aeroszol csak akkor mosódik ki a légkörből, ha a felhő csapadékot is ad, és a társaság nedves ülepedéssel a földre kerül. Viszont most megtanultam becsülni azokat a helyzeteket is, amikor felhő van, eső nincs: kár, hogy nem ér földet a csapadék, de legalább tisztul addig is a levegő…)
Az óceáni algavirágzások leírásaiban az ammónia viselkedése az itt olvasható történet inverze: a kibocsátott DMS és CO2 miatt ott a víz pH-ja lúgosabbá válik, és az ammónia kibocsátás megélénkül a vízfelületen. Erre remélem, még vissza tudunk majd térni.
Schmeller G, Geresdi I. (2016) Numerical simulation of sulfate formation in water drops: results of a box experiment. Időjárás 121(1) : 1-28.
Szépséges történet arról, hogyan működnek a köd és a felhő cseppecskéi - igen hatásos kémiai katalizátorként. A levegőben kén – és nitrogén-vegyületek, ózon, peroxid-gyökök vannak jelen. A felhő-cseppecskék vízfázis határfelületei jó hatásfokkal segítik ezek kémiai reakcióit, semlegessé szelídítik, másodlagos aeroszollá (pl. ammónium-szulfáttá) alakítva őket.
A szerzők történeti áttekintést is adnak a témában elvégzett hazai munkákról; majd doboz-modellben mutatják be a reakciók tulajdonságait, az aeroszol-koncentráció (9 eltérő kémiai összetétel) és a vízcsepp-méret (10μm, 20 μm, 50 c, 70 μm, 100 μm, 500 μm) függvényében. Az abszorpciót és az oxidációs folyamatokat leíró differenciál –egyenletek stabil megoldásához szükséges időlépés a számítógépes programban: 20 μm és kisebb vízcseppek esetén 0,01 s, nagyobb cseppek esetén 0,1 másodperc volt. 50 μm-nél kisebb vízcseppekben a gázok 20 másodperc alatt beoldódnak, míg a nagyobb cseppek sokáig alul-telítettek maradtak.
A modell leírásában érdekes megnézni a 2. ábrát (10.oldal), az ózon és a H2O2 oxidációs koefficiensét mutatja be a pH függvényében. Az ózon koefficiense százezerszer gyorsabb… viszont az alsó légköri aeroszolban csak milliomod rész van jelen a peroxidhoz képest, ezért az oxidációt 10-100x nagyobb részben, a H2O2 végzi. Az ózon olyan gyorsan oldódik, hogy még a legnagyobb cseppekben is másodperceken belül egyensúlyt ér el; miközben villámnál villámgyorsabban oxidál.
( Mint rendszeres UV lámpa-használó, elég megrendüléssel fogadtam ezt az információt… többet nem fogok járó UV mellett dolgozni, de szoláriumba se megyek…)A 17. oldaltól láthatjátok a különböző gázok történetét leírva, ahogyan a beoldódás – oxidáció – pH alakulása – reagens fogyás – újabb abszorpció folyamatai dolgoznak a rendszerben. Fontos odafigyelni arra, ahogyan az oxidálódó kénvegyületek leviszik a pH-t; ettől gyorsabban oldódik be azammónia, hogy ammónium-szulfátot alkossanak… A csepp elpárolgása után az ammónium-szulfát (másodlagos aeroszol) növeli a kondenzációs mag (CCN) tömegét. A kiinduló gázok fogyását légköri kimosódásnak nevezik.
(Ez is meglepett: sokáig azt gondoltam, hogy az aeroszol csak akkor mosódik ki a légkörből, ha a felhő csapadékot is ad, és a társaság nedves ülepedéssel a földre kerül. Viszont most megtanultam becsülni azokat a helyzeteket is, amikor felhő van, eső nincs: kár, hogy nem ér földet a csapadék, de legalább tisztul addig is a levegő…)Az óceáni algavirágzások leírásaiban az ammónia viselkedése az itt olvasható történet inverze: a kibocsátott DMS és CO2 miatt ott a víz pH-ja lúgosabbá válik, és az ammónia kibocsátás megélénkül a vízfelületen. Erre remélem, még vissza tudunk majd térni.
Magyarországon eddig nem látott madarat, fekete torkú szürkebegyet fotóztak Kisújszálláson: Link
Azok a régi szép idők, amikor meteor-papiros hullott az égből, alkalmanként bőséggel borítva folyóvizeink partjait…
ahogyan Nyitra vármegyéből Dr. Pantocsek József (1896.) előadta, a Pozsonyi Természettudományi Társulatban:
Link
illetve ahogyan Csongrádból Kiss István (1971) tudósít róla, a Szegedi Tanárképző közleményeiben:
A „METEORPAPIROS" ÉS AZ ALATTA KIALAKULÓ CYANOPHYTA-TÖMEGPRODUKCIÓK VIZSGÁLATA A SZEGED-KÖRNYÉKI, A DÉL-ALFÖLDI ÉS A DUNA—TISZAKÖZI SZIKES TAVAKBAN
Link
Vannak szikes tavainkban diatomák (kovamoszatok) is bőséggel, szépséges fotókat és termőhelyi adatokat találhattok Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina tanulmányában:
Link
Érdemes nézegetni, és megjegyezni, hogy alga- tömegprodukciók, magas sótartalom mellett, nem csak az óceánokban vannak!
ahogyan Nyitra vármegyéből Dr. Pantocsek József (1896.) előadta, a Pozsonyi Természettudományi Társulatban:
Link
illetve ahogyan Csongrádból Kiss István (1971) tudósít róla, a Szegedi Tanárképző közleményeiben:
A „METEORPAPIROS" ÉS AZ ALATTA KIALAKULÓ CYANOPHYTA-TÖMEGPRODUKCIÓK VIZSGÁLATA A SZEGED-KÖRNYÉKI, A DÉL-ALFÖLDI ÉS A DUNA—TISZAKÖZI SZIKES TAVAKBAN
Link
Vannak szikes tavainkban diatomák (kovamoszatok) is bőséggel, szépséges fotókat és termőhelyi adatokat találhattok Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina tanulmányában:
Link
Érdemes nézegetni, és megjegyezni, hogy alga- tömegprodukciók, magas sótartalom mellett, nem csak az óceánokban vannak!
Kedves Fórumozók, a korallzátonyok algáiról, halhúsról és DMSP-ről (ami halban fogyasztva nem is finom….)
Herbivory by reef fishes and the production of DMS and acrylic acid. Dacey JWH, et al. (1994) Marine Ecol. Prog. Ser. 112: 67-74.
Link
A tengeri táplálékláncban a DMS az algák által megtermelt DMSP lebomlási terméke. Sok makroalgában és mikroalgában mértek nagy mennyiségű DMSP-t (és ehhez jó a cikk irodalomjegyzéke!), magasabb rendű növényekben csak néhány (Spartia, Wedelia) nemzetség termeli. Az algákban ozmo-protektív feladatot lát el, és a sótartalom függvényében, termelődése változik. A DMSP a sejtek szétesése után szabadul fel, és részben algák enzimjei, részben baktériumok alakítják DMS+akriláttá.
A szerzők a DMSP+DMS, az akrilát, illetve zsírsavak mennyiségét mérték, az algákkal táplálkozó halak bélcsatornájában. A DMSP képes felhalmozódni a halak testében, és magas koncentrációban rossz ízűvé változtatja.
A vörös lazac mája lebontja (transz-metilációval) a DMSP-t, ezért ez a hal sohasem rossz ízű; más fajok felhalmozzák, és pl. az izlandi, labradori vizekben a tonhal, „fekete ribizli” ízű lesz. – a táplálékát jelentő Limacina helicina rákocskák magas DMSP tartalma miatt. A japán lazac (Oncorhynchus keta) is emiatt lesz petróleumszagú, ha konzervet gyártanak belőle. A szerzők extra magas DMSP tartalmat mértek papagájhalak (Sparisoma radians) húsában. Ez a faj a Thalassia alga hatalmas „leveleit” fogyasztja; amelyek önmagukban nem volnának DMSP raktározók, de az idős leveleken a rátelepedett epifita (mikroalga) bevonat komoly DMSP felhalmozódást okoz.
Az ember eléggé kis mennyiségű DMSP ízét már megérzi, az osztrigában épp csak annyi halmozódik fel, ami azt jobb ízűvé teszi; de a halakban a nagyobb mennyiségek már minőségi gondokat okoznak.
Herbivory by reef fishes and the production of DMS and acrylic acid. Dacey JWH, et al. (1994) Marine Ecol. Prog. Ser. 112: 67-74.
Link
A tengeri táplálékláncban a DMS az algák által megtermelt DMSP lebomlási terméke. Sok makroalgában és mikroalgában mértek nagy mennyiségű DMSP-t (és ehhez jó a cikk irodalomjegyzéke!), magasabb rendű növényekben csak néhány (Spartia, Wedelia) nemzetség termeli. Az algákban ozmo-protektív feladatot lát el, és a sótartalom függvényében, termelődése változik. A DMSP a sejtek szétesése után szabadul fel, és részben algák enzimjei, részben baktériumok alakítják DMS+akriláttá.
A szerzők a DMSP+DMS, az akrilát, illetve zsírsavak mennyiségét mérték, az algákkal táplálkozó halak bélcsatornájában. A DMSP képes felhalmozódni a halak testében, és magas koncentrációban rossz ízűvé változtatja.
A vörös lazac mája lebontja (transz-metilációval) a DMSP-t, ezért ez a hal sohasem rossz ízű; más fajok felhalmozzák, és pl. az izlandi, labradori vizekben a tonhal, „fekete ribizli” ízű lesz. – a táplálékát jelentő Limacina helicina rákocskák magas DMSP tartalma miatt. A japán lazac (Oncorhynchus keta) is emiatt lesz petróleumszagú, ha konzervet gyártanak belőle. A szerzők extra magas DMSP tartalmat mértek papagájhalak (Sparisoma radians) húsában. Ez a faj a Thalassia alga hatalmas „leveleit” fogyasztja; amelyek önmagukban nem volnának DMSP raktározók, de az idős leveleken a rátelepedett epifita (mikroalga) bevonat komoly DMSP felhalmozódást okoz.
Az ember eléggé kis mennyiségű DMSP ízét már megérzi, az osztrigában épp csak annyi halmozódik fel, ami azt jobb ízűvé teszi; de a halakban a nagyobb mennyiségek már minőségi gondokat okoznak.
Ajj de jó!! Köszönjük! Basszus az utolsó videón olyan alakja van, mint egy gepárdnak... Mondjuk nyáron nyilván nincs akkora bundája.
A szerves anyag - égetésből származó korom hatásáról az energia-háztartásra, ajánlom az alábbi cikket:
Wilcox EM (2012) Direct and semi-direct radiative forcing of smoke aerosols over clouds. Atmos.Chem. Phys. 12: 139-149.
Link
A szerzők a NASA A-train Satellite adatainak elemzésével, vizsgálták a füstből származó aeroszol hatását a légkör sugárzási mérlegére. Az aeroszol energiát nyel el; ha fényes felhő-háttérrel teszi, akkor az albedót csökkenteni fogja. Ha „odalent” a felhők szétoszlanak, akkor az aeroszol fényszórása az albedót már növelni fogja…
A füstből származó, sötét szén-szemcséket tartalmazó aeroszolok a szubtrópusi vidékek fölött gyakorta megfigyelhetőek a műholdképeken. A szénszemcsék az elnyelt napenergia hatására fölmelegednek, ezért ha a felhőréteggel azonos magasságban helyezkednek el, akkor a keveredés a felhőborítást csökkenti: a relatív páratartalom a fölmelegedett rétegben csökken, a párolgás jut túlsúlyba és a felhők szétoszlanak. Ilyenkor pozitív semidirect forcing hatás jön létre: a felszín albedója csökken, és a beérkező napenergia mennyisége megnő.
Abban az esetben, ha a füst a perzisztens felhőréteg fölött, elkülönülve helyezkedik el, a felhőréteg megerősödik: a jelenség kettéválik. A koromréteg a 700 hPa légrétegben helyezkedik el, itt 1°K melegedést idéz elő. Alatta a felhők fényesebbek lesznek, több vizet tartalmaznak, és a felhők fölső határrétege alacsonyabb, mint a füsttel nem borított felhőké: kb. 250 m szintkülönbség van az aerosol- és a felhőréteg között.
A passzív UV érzékelési tartományban, a pozitív direct radiative forcing értéke 9,2±6,6 W/m2 -jelzi, hogy a fényes felhőréteg fölött, energia - elnyelő koromréteg helyezkedik el.
A negatív, semidirect radiative forcing értéke -5,9 ±3,5 W/m2 ; abból adódik, hogy a koromréteg alatti kifényesedett felhőrétegben 16,3 ± 7,7g/m2 víznek megfelelő (cloud liquid water path) gazdagodás megy végbe. Ez a jelenség a direct forcing értékének >60% -át kompenzálja.
A szerzők részletezik a felhők víztartalmából, napszaki változásokból, erősen/kevésbé felhős területekből eredő változásokat, és az aeroszol alatt elhelyezkedő légréteg hatását a felhőkre.
Az Atlanti-óceán szubtrópusi területein az erdők égetése, regionális területi/szezonális átlagban 1,0 ±0,7 Watt/m2 direct, -0,7 ±0,4W/m2 semidirect forcing hatást hoz létre a déli félteke téli időszakában, eredőjük 0,3 W/m2.
Wilcox EM (2012) Direct and semi-direct radiative forcing of smoke aerosols over clouds. Atmos.Chem. Phys. 12: 139-149.
Link
A szerzők a NASA A-train Satellite adatainak elemzésével, vizsgálták a füstből származó aeroszol hatását a légkör sugárzási mérlegére. Az aeroszol energiát nyel el; ha fényes felhő-háttérrel teszi, akkor az albedót csökkenteni fogja. Ha „odalent” a felhők szétoszlanak, akkor az aeroszol fényszórása az albedót már növelni fogja…
A füstből származó, sötét szén-szemcséket tartalmazó aeroszolok a szubtrópusi vidékek fölött gyakorta megfigyelhetőek a műholdképeken. A szénszemcsék az elnyelt napenergia hatására fölmelegednek, ezért ha a felhőréteggel azonos magasságban helyezkednek el, akkor a keveredés a felhőborítást csökkenti: a relatív páratartalom a fölmelegedett rétegben csökken, a párolgás jut túlsúlyba és a felhők szétoszlanak. Ilyenkor pozitív semidirect forcing hatás jön létre: a felszín albedója csökken, és a beérkező napenergia mennyisége megnő.
Abban az esetben, ha a füst a perzisztens felhőréteg fölött, elkülönülve helyezkedik el, a felhőréteg megerősödik: a jelenség kettéválik. A koromréteg a 700 hPa légrétegben helyezkedik el, itt 1°K melegedést idéz elő. Alatta a felhők fényesebbek lesznek, több vizet tartalmaznak, és a felhők fölső határrétege alacsonyabb, mint a füsttel nem borított felhőké: kb. 250 m szintkülönbség van az aerosol- és a felhőréteg között.
A passzív UV érzékelési tartományban, a pozitív direct radiative forcing értéke 9,2±6,6 W/m2 -jelzi, hogy a fényes felhőréteg fölött, energia - elnyelő koromréteg helyezkedik el.
A negatív, semidirect radiative forcing értéke -5,9 ±3,5 W/m2 ; abból adódik, hogy a koromréteg alatti kifényesedett felhőrétegben 16,3 ± 7,7g/m2 víznek megfelelő (cloud liquid water path) gazdagodás megy végbe. Ez a jelenség a direct forcing értékének >60% -át kompenzálja.
A szerzők részletezik a felhők víztartalmából, napszaki változásokból, erősen/kevésbé felhős területekből eredő változásokat, és az aeroszol alatt elhelyezkedő légréteg hatását a felhőkre.
Az Atlanti-óceán szubtrópusi területein az erdők égetése, regionális területi/szezonális átlagban 1,0 ±0,7 Watt/m2 direct, -0,7 ±0,4W/m2 semidirect forcing hatást hoz létre a déli félteke téli időszakában, eredőjük 0,3 W/m2.
Archer SD. et al (2013) Contrasting responses of DMS and DMSP to ocean acidification in Arctic waters. Biogeosciences 10: 1893-1908.
Hazai vonatkozásai: A P-II. fázis piko-eukariótái az ambiens mezo-kozmoszban igen magas a-klorofill termelést, és magas (6-8 nmol/liter) DMS szinteket produkáltak: ez nekünk, magyaroknak azért érdekes, mert tápanyagban gazdag, szikes tavak idehaza is szép számmal vannak, és télvíz idején gazdag piko-eukarióta flóra népesíti be ezeket! (ld. Somogyi, 2010)
Wantuch tanár úr kérdezte a találkozón, hogy tudja-e javítani a tengerek DMS produkcióját a sarki jég olvadása; hiszen ez szabad vízfelületeket teremt, amelyek értékes DMS termelő algaközösségeknek adhatnak otthont. A biológusok többnyire azt hangsúlyozzák, hogy a legjobb termelő, domináns Emiliana huxleyi kokko-litofora életképessége a pCO2 emelkedésével romlik. Aggodalmak kísérik a vízhőmérséklet emelkedését a (szub) trópusi vizekben a korallokra kifejtett hatás miatt is, sokan erre fogják, hogy a korallok ellenálló képessége a betegségekkel szemben romlik. - … szerintem a szennyvíz-terhelés is komoly kárt okoz bennük.
Hazai vonatkozásai: A P-II. fázis piko-eukariótái az ambiens mezo-kozmoszban igen magas a-klorofill termelést, és magas (6-8 nmol/liter) DMS szinteket produkáltak: ez nekünk, magyaroknak azért érdekes, mert tápanyagban gazdag, szikes tavak idehaza is szép számmal vannak, és télvíz idején gazdag piko-eukarióta flóra népesíti be ezeket! (ld. Somogyi, 2010)
Wantuch tanár úr kérdezte a találkozón, hogy tudja-e javítani a tengerek DMS produkcióját a sarki jég olvadása; hiszen ez szabad vízfelületeket teremt, amelyek értékes DMS termelő algaközösségeknek adhatnak otthont. A biológusok többnyire azt hangsúlyozzák, hogy a legjobb termelő, domináns Emiliana huxleyi kokko-litofora életképessége a pCO2 emelkedésével romlik. Aggodalmak kísérik a vízhőmérséklet emelkedését a (szub) trópusi vizekben a korallokra kifejtett hatás miatt is, sokan erre fogják, hogy a korallok ellenálló képessége a betegségekkel szemben romlik. - … szerintem a szennyvíz-terhelés is komoly kárt okoz bennük.
Kedves Fórumozók, az Északi-sarkkör vizeinek DMS termeléséről, ajánlom az alábbi cikket:
Archer SD. et al (2013) Contrasting responses of DMS and DMSP to ocean acidification in Arctic waters. Biogeosciences 10: 1893-1908.
Link
Link
A sarki jég olvadása szabad vízfelületeket teremt, amelyek értékes DMS termelő algaközösségeknek adhatnak otthont. Mindeközben a tenger CO2 elnyelése, és savasodása a sarkköri vizekben a legkifejezettebb. Ennek hatását vizsgálták a szerzők a fitoplankton DMS termelésére, a Spitzbergák (Kongsfjorden) területén, a tengerbe süllyesztett mezo-kozmoszokban (9 db, 2m átmérőjű, 17 m mély, 50 m3 térfogatú poliuretán tartályban.)
Követték a vízhőmérséklet (0-5 °C), a fotoszintézisre alkalmas besugárzás (PAR 400-750 nm), klorofill-a koncentrációk és DMSP, illetve DMS termelés alakulását az alga-közösségben, és a baktérium-közösség anyagcseréjét a kísérlet 30 napja alatt. A tartályokban a fjord vize volt, amelyet 1,5 m3 szűrt, CO2-dúsított vízzel egészítettek ki a megfigyelés kezdetekor, és tápanyagokkal látták el a 13. napon.
A közepes (750 µatm pCO2) szénsavtartalmú tartályokban a DMSP termelést 30%-kal magasabbnak találták, a DMS koncentrációt viszont 35%-kal kevesebbnek mérték, a jelenkori pCO2 értékekhez viszonyítva.
A kísérlet első produkciós csúcsát (P-I.) a t4-t12. napon a nano-flagellate fitoplankton hozta létre, gyorsan elfogyasztva a tápanyagokat. A tápanyag-kiegészítést követően (P-II.) a t13- t21. napon a piko-eukarióták váltak dominánssá, szép DMS tömegtermelést hoztak létre. Majd amikor ez a közösség összeomlott, a t22-t28. napon (P-III.) kovamoszatok és ostorosok (dinoflagellatae) váltak uralkodóvá.
A P-I. nano-flagellata flóra fajai DMSP termelő képességükben sokfélék lehetnek. A legjobb termelő, és a norvég partokon domináns, Emiliana huxleyi kokko-litofora életképessége a pCO2 emelkedésével romlik.
Érdekes eredményt hozott a P-II. és a P-III. fázis a magas pCO2 tartalmú mezo-kozmoszban: elszaporodott a Heterostigma rotundata dinoflagellata faj, amely 15 pg DMSP/sejt produkciót, 60-80 nmol/liter DMSP koncentrációt, és rendkívüli (8-12 nmol/l) DMS koncentrációt hozott létre a tartályban.
A DMSP tartalom növekedése a CO2 dúsítás hatására, a mezo-kozmoszokban ígéretes jelenség lehet, de az már a jelen lévő algák liáz-aktivitásán, illetve a jelen lévő baktérium-közösségen múlik, hogy DMSO – és CCN – lesz-e belőle, vagy pedig a kén-újrahasznosítás útjára terelődik a dolog…
Archer SD. et al (2013) Contrasting responses of DMS and DMSP to ocean acidification in Arctic waters. Biogeosciences 10: 1893-1908.
Link
Link
A sarki jég olvadása szabad vízfelületeket teremt, amelyek értékes DMS termelő algaközösségeknek adhatnak otthont. Mindeközben a tenger CO2 elnyelése, és savasodása a sarkköri vizekben a legkifejezettebb. Ennek hatását vizsgálták a szerzők a fitoplankton DMS termelésére, a Spitzbergák (Kongsfjorden) területén, a tengerbe süllyesztett mezo-kozmoszokban (9 db, 2m átmérőjű, 17 m mély, 50 m3 térfogatú poliuretán tartályban.)
Követték a vízhőmérséklet (0-5 °C), a fotoszintézisre alkalmas besugárzás (PAR 400-750 nm), klorofill-a koncentrációk és DMSP, illetve DMS termelés alakulását az alga-közösségben, és a baktérium-közösség anyagcseréjét a kísérlet 30 napja alatt. A tartályokban a fjord vize volt, amelyet 1,5 m3 szűrt, CO2-dúsított vízzel egészítettek ki a megfigyelés kezdetekor, és tápanyagokkal látták el a 13. napon.
A közepes (750 µatm pCO2) szénsavtartalmú tartályokban a DMSP termelést 30%-kal magasabbnak találták, a DMS koncentrációt viszont 35%-kal kevesebbnek mérték, a jelenkori pCO2 értékekhez viszonyítva.
A kísérlet első produkciós csúcsát (P-I.) a t4-t12. napon a nano-flagellate fitoplankton hozta létre, gyorsan elfogyasztva a tápanyagokat. A tápanyag-kiegészítést követően (P-II.) a t13- t21. napon a piko-eukarióták váltak dominánssá, szép DMS tömegtermelést hoztak létre. Majd amikor ez a közösség összeomlott, a t22-t28. napon (P-III.) kovamoszatok és ostorosok (dinoflagellatae) váltak uralkodóvá.
A P-I. nano-flagellata flóra fajai DMSP termelő képességükben sokfélék lehetnek. A legjobb termelő, és a norvég partokon domináns, Emiliana huxleyi kokko-litofora életképessége a pCO2 emelkedésével romlik.
Érdekes eredményt hozott a P-II. és a P-III. fázis a magas pCO2 tartalmú mezo-kozmoszban: elszaporodott a Heterostigma rotundata dinoflagellata faj, amely 15 pg DMSP/sejt produkciót, 60-80 nmol/liter DMSP koncentrációt, és rendkívüli (8-12 nmol/l) DMS koncentrációt hozott létre a tartályban.
A DMSP tartalom növekedése a CO2 dúsítás hatására, a mezo-kozmoszokban ígéretes jelenség lehet, de az már a jelen lévő algák liáz-aktivitásán, illetve a jelen lévő baktérium-közösségen múlik, hogy DMSO – és CCN – lesz-e belőle, vagy pedig a kén-újrahasznosítás útjára terelődik a dolog…
Kedves Fórumtársak, egy igen érdekes CCN / klorofill cikk („Öreg Klasszikus a műholdról”)
McCoy DT et al. (2015) Natural aerosols explain seasonal and spatial patterns of Southern Ocean cloud albedo. Sci.Adv. 2015;1;e1500157
Link
Link
A Déli Óceán hatalmas, dinamikus élőhely, egyben a Föld legfelhősebb területe is. Hatalmas természetes laboratórium, ahol az aerosol és a felhők kölcsönhatásai jól vizsgálhatók, távol az ipari szennyezésektől és a szárazföldi hatásoktól. Az aerosol a CCN forrása, így meghatározója a felhőcseppek koncentrációjának (Nd ), és a felhők albedójának. Az utóbbi évtizedek kutatásai kimutatták, hogy a magas klorofill-a tartalmú (algavirágzást mutató) tengeri felületeken kisebb cseppméretű, nagyobb Nd sűrűségű, fényesebb felhők keletkeznek, ez arra utal, hogy a biomasszából származó aerosol magasabb CCN sűrűséggel jár együtt.
A szerzők a Déli Óceán teljes területére kiterjedő modellezést végeztek. A NASA Terra műholdon működő MODIS (Mod. Resolution Imaging Spectroradiometer) adatait használták fel az Nd becslésére, és a klorofill-a szezonális mérési adatait (Sea WiFS Chl-a 2001-2009 között) az aeroszol-termelő biomassza becslésére. Vizsgálták a SeaSalt, szulfát, szerves anyag frakció (OMF), felszíni hőmérséklet, szél hatásait, az AeroCom projekt modelljét fölhasználva. Eredményeik alapján, a természetes (tengeri eredetű primer és szekunder) aeroszolok felelősek a műholdról megfigyelhető, spatio-temporalis (szezonális és területi) Nd változások több, mint feléért. A magas Nd értékek térben egyeznek a klorofill-a magas koncentrációjával. Az Nd változásainak hátterében a Déli Óceánon a 35-45. szélességi körök között a magas szulfát koncentráció áll, a 45-55. szélességi körök között a tengeri szerves összetevők vannak (organic matter in sea spray aerosol). Tasmánia vizein a SeaSalt hatása télen és nyáron mennyiségileg azonos, konstans ; télen az egész CCN termelés 80%-át, nyáron 55%-át jelenti a 35-55. szélességi körök között. A déli félteke nyarán az itt élő algák tevékenysége az Nd sűrűségét megkétszerezi, éves átlagban 60%-kal növeli; éves átlagban 4-6 Watt/m2 RSW értékkel, nyáron 10 Watt/m2 RSW értékkel növeli az albedót, (reflected shortwave radiation), ez olyan nagyságrendű eltérés, mint a direct forcing (aeroszolok közvetlen hatása) az északi hemiszféra erősen szennyezett területei fölött.
McCoy DT et al. (2015) Natural aerosols explain seasonal and spatial patterns of Southern Ocean cloud albedo. Sci.Adv. 2015;1;e1500157
Link
Link
A Déli Óceán hatalmas, dinamikus élőhely, egyben a Föld legfelhősebb területe is. Hatalmas természetes laboratórium, ahol az aerosol és a felhők kölcsönhatásai jól vizsgálhatók, távol az ipari szennyezésektől és a szárazföldi hatásoktól. Az aerosol a CCN forrása, így meghatározója a felhőcseppek koncentrációjának (Nd ), és a felhők albedójának. Az utóbbi évtizedek kutatásai kimutatták, hogy a magas klorofill-a tartalmú (algavirágzást mutató) tengeri felületeken kisebb cseppméretű, nagyobb Nd sűrűségű, fényesebb felhők keletkeznek, ez arra utal, hogy a biomasszából származó aerosol magasabb CCN sűrűséggel jár együtt.
A szerzők a Déli Óceán teljes területére kiterjedő modellezést végeztek. A NASA Terra műholdon működő MODIS (Mod. Resolution Imaging Spectroradiometer) adatait használták fel az Nd becslésére, és a klorofill-a szezonális mérési adatait (Sea WiFS Chl-a 2001-2009 között) az aeroszol-termelő biomassza becslésére. Vizsgálták a SeaSalt, szulfát, szerves anyag frakció (OMF), felszíni hőmérséklet, szél hatásait, az AeroCom projekt modelljét fölhasználva. Eredményeik alapján, a természetes (tengeri eredetű primer és szekunder) aeroszolok felelősek a műholdról megfigyelhető, spatio-temporalis (szezonális és területi) Nd változások több, mint feléért. A magas Nd értékek térben egyeznek a klorofill-a magas koncentrációjával. Az Nd változásainak hátterében a Déli Óceánon a 35-45. szélességi körök között a magas szulfát koncentráció áll, a 45-55. szélességi körök között a tengeri szerves összetevők vannak (organic matter in sea spray aerosol). Tasmánia vizein a SeaSalt hatása télen és nyáron mennyiségileg azonos, konstans ; télen az egész CCN termelés 80%-át, nyáron 55%-át jelenti a 35-55. szélességi körök között. A déli félteke nyarán az itt élő algák tevékenysége az Nd sűrűségét megkétszerezi, éves átlagban 60%-kal növeli; éves átlagban 4-6 Watt/m2 RSW értékkel, nyáron 10 Watt/m2 RSW értékkel növeli az albedót, (reflected shortwave radiation), ez olyan nagyságrendű eltérés, mint a direct forcing (aeroszolok közvetlen hatása) az északi hemiszféra erősen szennyezett területei fölött.
Kedves Fórumozók, a Medárd – mozaik első darabjaként, ajánlom az alábbi cikket: Malmstrom et al. (2005) DMSP assimilation by Synechococcus… Limnol. Oceanogr. 50: 1924-1931.
Link
Most nem termelőkről, hanem fogyasztókról lesz szó… A szerzők 35-S izotóppal jelölt DMSP, metán-tiol és DMS felvételét vizsgálták a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán vízmintáiban. A begyűjtött piko-planktont táplálták a jelzett vegyületekkel, majd mikroszkópos módszerrel vizsgálták a jelölődött mikroorganizmusokat. A DMSP – t a baktériumok DMS formában oldhatóvá tehetik, vagy metán-tiollá alakítják, és a ként saját céljaikra használják fel. A szerzők kimutatták, hogy a fiko-eritrint tartalmazó cianobaktériumok intenzíven felhalmozzák a jelölt ként, ha az DMSP vagy metán-tiol formában van jelen. Nem csak raktározták a DMSP-t, de megemésztették, és a ként a sejtjeikbe beépítették: a napfény felgyorsította az asszimilációt. A DMS-t nem vették föl és nem bontották.
A cianobaktériumok (Synechococcus sp.) fototróf autotróf szervezetek, senki nem gondolná róluk, hogy szerves molekulákkal táplálkoznak. Az amerikai partok mentén a Synechococcus törzsek a baktérium közösség 1-9%-át alkották, de a kén-felvétel 20%-át ők vitték végbe. Azonban nem minden cianobaktérium táplálkozik így, a különböző mintavételi helyeken a csoport 20-60%-a nem emészti meg a DMSP-t, hanem DMS-t termel belőle (fikocianin tartalmú törzsek).
A hazai ciano-baktériumokról és piko-eukarióta algákról, évszakos ritmusukról, gazdag élő közösségeikről ajánlom figyelmetekbe (magyar nyelven, magyar szikes tavak!)
teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/somogyi_b.pdf
Link
Link
Most nem termelőkről, hanem fogyasztókról lesz szó… A szerzők 35-S izotóppal jelölt DMSP, metán-tiol és DMS felvételét vizsgálták a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán vízmintáiban. A begyűjtött piko-planktont táplálták a jelzett vegyületekkel, majd mikroszkópos módszerrel vizsgálták a jelölődött mikroorganizmusokat. A DMSP – t a baktériumok DMS formában oldhatóvá tehetik, vagy metán-tiollá alakítják, és a ként saját céljaikra használják fel. A szerzők kimutatták, hogy a fiko-eritrint tartalmazó cianobaktériumok intenzíven felhalmozzák a jelölt ként, ha az DMSP vagy metán-tiol formában van jelen. Nem csak raktározták a DMSP-t, de megemésztették, és a ként a sejtjeikbe beépítették: a napfény felgyorsította az asszimilációt. A DMS-t nem vették föl és nem bontották.
A cianobaktériumok (Synechococcus sp.) fototróf autotróf szervezetek, senki nem gondolná róluk, hogy szerves molekulákkal táplálkoznak. Az amerikai partok mentén a Synechococcus törzsek a baktérium közösség 1-9%-át alkották, de a kén-felvétel 20%-át ők vitték végbe. Azonban nem minden cianobaktérium táplálkozik így, a különböző mintavételi helyeken a csoport 20-60%-a nem emészti meg a DMSP-t, hanem DMS-t termel belőle (fikocianin tartalmú törzsek).
A hazai ciano-baktériumokról és piko-eukarióta algákról, évszakos ritmusukról, gazdag élő közösségeikről ajánlom figyelmetekbe (magyar nyelven, magyar szikes tavak!)
teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/somogyi_b.pdf
Link
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#1030
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Agrometeorológia (#10307)
- és támadás után itt a védekezés:
Krediet CJ et al. (2013) Members of native coral microbiota inhibit glycosidases and thwart colonization of coral mucus by an opportunistic pathogen. The ISME Journal (2013) 7, 980–990
Link
A kórokozó S. marcescens PDL 100 állandóan, nagy mennyiségben termeli a korall glikoprotein védőburkát bontó enzimeket (galakto-piranozidáz, N-acetil-glukozaminidáz, gluko-piranozidáz) . A szimbionta közösség kb. 8%-a olyan anyagot termel, amely az enzimaktivitást blokkolja, és a korall-polipokon a megbetegítő képességet 1/5-re visszaveti (Exiguobacterium sp). Más fajok (Photobacterium sp.) gátolják a Serratia rajzását. A szimbiontákkal együtt tenyésztve, a burokanyagban a Serratia populációja két nagyságrenddel csökkent.
Más szerzők kimutatták, hogy a szimbionták bakteriocin termeléssel, metabolitjaik útján, illetve a sejt/sejt kommunikáció blokkolásával is képesek védeni gazdájukat a kórokozók inváziója ellen.
Kedves Fórumozók, ismét a korallok szimbiontáiról írok Nektek: ahogyan megvédik az élőhelyüket.
Krediet CJ et al. (2009) Utilization of mucus from the coral Arcopora palmata by the pathogen Serratia marcescens and by environmental and coral commensal bacteria. Appl. Env. Microbiol. (2009) 75, 3851-3858
Link
A szerzők különböző Serratia törzseket vizsgáltak, hogyan képesek megélni a korall védőburkát képező nyálka-rétegben. Ezt a védő réteget a korallpolip sejtjei hozzák létre, polimerizálva azokat a glikoprotein stb. alkotóelemeket, amit a Symbiodinium algák termelnek. A nyálkaburok lesz aztán az algák és a szimbionta baktériumok lakóhelye. A kutatók a begyűjtött nyálkát ultraszűréssel sterilezték, és szimbiontákat, E. coli-t illetve Serratiákat oltottak rá.
Az Arcopora palmata korall védőburkában a korallhoz adaptált kórokozó, a S.marcescens PDL100 törzs nyolcszor nagyobb populációt tudott létrehozni (7x10^8 cfu/ml), mint a szimbionták, vagy az E.coli. A nyálkaburok szabad tápanyagait hasonlóan hasznosítják a baktériumok, de a szimbionták a polimer vázat békén hagyják, míg a Serratiák megemésztik.
Az Arcopora korallok elhalását (white pox) okozó S.marcescens PDL100 törzs Montastraea védőburokra oltva már nem volt ilyen sikeres: csak olyan sűrűségűre (1x10^
tudott nőni, mint a Montastraea szimbiontái. (és itt az Arcopora szimbionták csak 10^6 sűrűségre nőttek.)A korallok védőburka a fajra jellemző, tápanyagai és szignál-molekulái alakítani,diktálni képesek azt, hogy milyen baktériumok települhetnek oda.
A Serratiák és a szimbionták enzimkészletét/aktivitását összehasonlítva kiderült, hogy a növekedés elején a PDL100 törzs a szimbiontákkal megegyező tápanyag-hasznosítást folytatott, aztán áttért a Serratiákra jellemző táplálkozásra. A polimert bontó enzimeket állandóan, nagy mennyiségben termelte.
Kedves Fórumozók, szeretném figyelmetekbe ajánlani a termőföldekről - patakokról, az alábbi anyagokat:
Isbister J. et al. (1999): Ecological Effects of Antibiotics in Runoff from an Eastern Shore Tributary of the Chesapeake Bay.
Link
In: Effects of Confined Animal Feeding Operations (CAFOs) on Hydrologic Resources and the Environment. Fort Collins, Colorado. Link
Water-Quality Data from Ground- andSurface-Water Sites near CAFOs… Virginia, January–February, 2004
Link
1998-ban a Pocomoke folyóba (Isbister 1999) magas Tetracyclin tartalmú trágya mosódott egy zápor után. A baromfitartásból származó trágyát a termőföldeken használták fel. A folyó ökológiai egyensúlya megváltozott.
Toxintermelő mikroorganizmusok szaporodtak el, többek között Pfiesteria piscicida algavirágzás kezdődött. Nagy mértékű halpusztulás következett be, és több, az öbölben sportoló turista is megbetegedett.
A kutatók összehasonlították a Pocomoke River és az ugyancsak a Cheasapeake Bay-be torkolló, Popes Creek iszaplakó mikroorganizmusait, azok fajkészletét és antibiotikum – rezisztenciáját. A két élőhely közötti különbségekre vezették vissza az eseményeket, mivel a Pocomoke River mikrobiotája rezisztens volt több, vizsgált antibiotikumra is, miközben a szomszédos patakban antibiotikum-érzékeny közösségek éltek, egészséges iszaplakó közösséget alkotva. Ekkor mutatták ki először az antimikrobás szermaradékok káros ökológiai hatását. Javasolták, hogy történjenek vizsgálatok a környezetbe kikerülő gyógyszerek és fertőtlenítők sorsának nyomon követésére. Az azóta számos helyen elvégzett vizsgálatok szomorú képet festenek…
Megjegyzés: A korallokat megbetegítő Serratia marcescens PDL100 törzs rezisztens a Tetracyclinre, 10 mg/l mennyiségben. Az itthoni baromfitartásból származó különböző Salmonella törzsek között akadnak olyanok is, amelyek 64-256 mg/l értékre is rezisztensek…
Jön a lehűlés, utolsó T.max: ma 14,2. nálam. Tegnap-és t.előtt röpködtek csapatostul a fenyőrigók a városban. Ma már eltűntek.
Jó pár napja a varjúkat is alig látni.
Jó pár napja a varjúkat is alig látni.
Kedves Fórumozók,
jövő hétre szeretném összeszedni Nektek a DMS termelő algák fajlistáját, különböző cikkekből,
és megmutatni,
hogy a hazai szikes tavakban, és időszakos pocsolyákban is termelődhet ez a fontos aeroszolképző.
Talán akkor többet fog jelenteni latolgatásnál, ha azt mondom: "Jó Medárdot kívánok."
jövő hétre szeretném összeszedni Nektek a DMS termelő algák fajlistáját, különböző cikkekből,
és megmutatni,
hogy a hazai szikes tavakban, és időszakos pocsolyákban is termelődhet ez a fontos aeroszolképző.
Talán akkor többet fog jelenteni latolgatásnál, ha azt mondom: "Jó Medárdot kívánok."
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat