Kérdések és válaszok

Szia!

"A páratartalom a levegõben található vízgõz mennyiségét jelenti.
A levegõnek hõmérséklete jelöli ki a maximálisan befogadható vízgõzmennyiséget, hõmérsékletének növekedésével nõ ez a mennyiség.
Az abszolút páratartalom megadja azt a páramennyiséget (g/m3-ben), amennyit a levegõ az adott hõmérsékleten tárolni tud.
Az adott hõmérséklethez tartozó maximális nedvességtartalom kijelöli a telítési állapotot.
A meteorológiában használt relatív páratartalom százalékban ehhez a telítési állapothoz viszonyít, azaz megmutatja, hogy a telítettséghez képest az adott hõmérsékleten mennyi nedvesség van a levegõben."

Ábra: Link

Ábra jól mutatja, hogy minél melegebb a levegõ, annál több nedvességet tud "magában tartani". Majd egyszer telítetté válik. Amikor pedig ez történik megindul a csapadék. Persze ennek itt megint több tényezõje van, hiszen felhajtó erõ is szerepet játszik, tehát a felhajtó erõnek is le kell csökkenni ahhoz, hogy csapadék hullás kezdõdjön. Vagyis inkább a felhajtó erõ ne bírja el a csapadék súlyát, így meginduljon a hullás. De egyik fõ indok, hogy csapadék legyen, a légkör telítetté váljon.
Itt az elsõ ábrán látható
Link

Neked fõként az elsõ rész a fontos!

Lásd MetNet kislexikon
Link

Szép napot!

Sziasztok!
Valaki megtudná nekem fogalmazni a páratartalom és a hõmérséklet közötti összefüggést?
Bevallom, Meteo II. tárgyam beadandójához kellene, és nem teljesen tiszta ez a kérdés

Köszi mindenkinek!

12,3 . Szavamon foghadsz ha nem ,de tutti a tipp!
A kérdés is költõi. " Bárcsak a posta lenne olyan pontos mint az idõjárás."

Link

Sziasztok! szeretném megkérdezni, hogy a holnapi naptól hány milliméter csapadékot várhatok itt fent a Kékestetõn? Köszi a választ!

Szerintem amiatt is, hogy a kelõ nap sugarai által közölt hõtõl elsõ körben fokozott párolgás történik, ami pedig hõt von el a légkörtõl.
Így napkelte után még egy nagyot zuttyan lefele, idõnként idõegység alatt többet is, mint mondjuk napfelkelte elõtt.
Ez a fokozott párolgás és hõelvonás addig tart, amíg a melegítés felé nem billen a mérleg nyelve.
Nem tudom, helyes-e az elmélet, csak egy ötlet!
Volt már errõl szó a fórumokon évekkel ezelõtt, akkor is felvetettem, de hogy mi lett a véleménye a többieknek, arra már nem emlékszem!

Hozzáteszem, ez csak derült reggeleken van. Ha esetleg 3-5 okta felhõzet van "fent" de a kelõ nap alá-világít, máris +1+3 fokkal melegebben indul a reggel.

Az általad leírt helyzetekben jellemzõen napfelkelte után kb. 30 perccel mérik a minimum hõmérsékleteket. A horizonton éppen csak felkelõ napkorong még alig tudja éreztetni hatását, ekkor még a kisugárzás az erõsebb. Amikor a nap eléri a 2-3 fokos magasságot, akkor már ellensúlyozni tudja a kisugárzást, a hõmérséklet csökkenése megáll (beáll a minimum), majd eleinte lassú, késõbb gyors melegedés kezdõdik.
A Campbell-Stokes rendszerû (üveggömbös) napfénytartam mérõn is érezhetõ az, hogy napkelte és napnyugta környékén a horizont körül látható vörös napkorong nem tud nyomot hagyni (megpörkölni, kiégetni, mint a nagyító) a napszalagon. Ezek az idõszakok tehát "kimaradnak" a papírról. Mondjuk a kora reggeli idõszakban gyakran a harmat és a dér is gyengíti a gömb fókuszáló képességét.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet találkozók (#2292

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet találkozók (#22927)

Szia!
Tudsz privát üzenetet küldeni. Jobb oldalt klikk a borítékra.
Myloh:

Miben segíthetünk?

Hali, Kérhetnék egy emailt fõadminisztrátorét lehetõleg, köszönöm!

Hõtehetetlenség.

Miért van az,hogy napkelte után nemsokkal van általában a leghidegebb? Persze sok verzió lehetséges,most egy nyugodt AC-os idõszakra gondolok.

Véletlen van valakinek ECMWF fáklyája Március végérõl?

Mennyi a szobai páratartalom, rh? min:50% kell lenni. Porszívózás alergiás porok ellen, és párásítás.

Köszönöm Laci, ez lett volna a következõ tippem.

3cm az alsó határ,akkor már kell..

Valaki meg tudna erõsíteni abban, hogy hósûrûséget csak 2 cm feletti hóvastagság esetén mérnek-e?
Nincs nálam az észlelõi könyvem és nem vagyok benne biztos.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68162 - 2012-04-08 15:44:35)

Konvektív Ünnepi Napok.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68161 - 2012-04-08 15:29:40)

Mi az a KÜN?? Le vagyok maradva.

Igen.

Szép estét mindenkinek! Szeretném megkérdezni, hogy ha leereszkedett a Stratus felhõzet és a látótávolság kb: 35m akkor ködöt kell észlelni? Fórumhelyszín: Kékestetõ

Nem tudom.Én is gondoltam rá,de nem hiszem.Na de mióta a mûkönnyet használom már jobb.

Nem lehet, hogy allergia? Bár attól inkább pont folyni szokott az ember könnye.

Ez nem idõjárásos téma lesz.
Nem ülök sokat a gép elõtt,de kb 3 hete szárad a szeme.Nagyon kellemetlen,anyukám vett nekem mûkönnyet,el fogunk menni a szemészetre,de nem tudna valaki valami megoldást mondani,hogy ne kellessen menni?
Elõre is köszi.

Szia!

Ahogy látom avatar feltöltési jogod van, valószínûleg képfeltöltési jogot is megadták neked.
- Jobb oldalon felül a Média-ra kattintasz. Link
- Majd kiválasztod a mappát, ahova szeretnél képet feltölteni.
- Következõnek pedig az almappát választod ki.

- Bal oldalon felül "kép feltöltés-re" kattintasz.
- Kiválasztod a feltöltés idõpontját, beírod a várost, az irány merre fotóztad illetve egy rövid ismertetõt is írhatsz.

De elõtte itt a linken alul kérjük elõször olvasd el a képfeltöltési szabályzatot:
Link

Jó töltögetést kívánok!

Hogy tudok képet feltölteni ide!

Köszönöm a választ!

Ha határozott áramlás útját hegység állja, akkor kénytelen a levegö a szél felöli oldalon felmelkedni, és az igy mozgásba jött levegö valószinüleg nem fékezödik le azonnal, amint eléri a hegység tetejét, hanem tovább emelkedik (ezt valószínüleg a határozott áramlás is támogatja), miközben már áramlás irányú mozgást is végez. A kettö eredöjeként kerül aztán a szélárnyékos oldalra, amire már elérheti a telítettséget => felhöképzödés

Aztán persze valamikor süllyednie is kellene, de látszik is, hogy csak egy meghatározott szakaszig tart a hegység által kiváltott cirrus, aztán hirtelen "abbamarad", ott már nem emelkedik tovább a levegö...

Miért képzõdnek magasszintû felhõk a Tátrák szélárnyékos oldalán? Hogyan lehet hatással a 2-2,5 km magas hegység a légkör jóval magasabb rétegeire? Az rendben van, hogy a gomolyképzõdést segíti a szél felõli oldalon vertikális pályára állított levegõ, de a cirrusok és társaik sokkal magasabban képzõdnek, mint a gomolyfelhõk alapja.

Jó reggelt, ez a WRF nem frissül? Link
Még mindig a 03,21 hajnali futásának végkimeneteleit látom...
Köszönöm!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a jégesõs szupercelláknál miért ilyen türkiz kék Link ( vagy pl 2009.06.16-ikai dny-i sc ) szinte mindig a felhõzet?

Snowhunter, Nanovich*, legyen nagyon szép napotok!

Link

Véget érõben van: Link

Szép napot kivánok! Lehet tudni, hogy a La Nina-jelenség tart-e még, erõsödött-e vagy gyengült? A választ elõre nagyon megköszönöm.

Ohh nagyon szépen köszönöm

Már egy jó ideje keresgélem, de hogy nem találtam meg?!

Köszönöm még egyszer.

Ehun: Link

Sziasztok!

Érdeklõdnék, hogy valakinek esetleg meg van-e, vagy hol találhatom meg a napi minimum illetve maximum rekordokat az országról?

Köszönöm!

Értem. Kösz szépen. Ez helikalitásal is összefüggésbe van? Tehát ahol nagy az örvényesség advekció ott nagyobb helikalitás van?

"Az lenne a kérdésem h mi a különbség a rel vorticity adv 300 hpa és abs vorticity adv 500 hpa között? És mire használható?"

Vorticity: örvényesség, meteorológiában a szélmezõ rotációjának a vertikális komponense ("vertikális tengely körüli örvénylés mértéke")

Definíció szerint az északi féltekén a ciklonális irányú örvényesség pozitív, az anticiklonális irányú negatív.

Rel: relatív, azaz a Földhöz képesti örvényesség (koord. rendszer a Földhöz van rögzítve)
Abs: abszolút, azaz a teljes örvényesség, amiben a Föld forgása miatti örvényesség is benne van (koor. rendszer egy Földön kívüli ponthoz van rögzítve)

adv: advekció, az örvényesség "átvitele" egyik helyrõl a másikra egy adott szinten
Pozitív örvényességi advekció van adott helyen, ha oda magasabb értékû örvényesség érkezik, azaz egyre ciklonálisabb örvényesség (vagy egyre kevésbé anticiklonális örvényesség)

300, 500 hPa: a szint, amin ezt az advekciót tekintjük. Általában magasabb szinteken szokás nézni, 500 hPa-on vagy felette (400, 300, 200...)

Na és hogy mire jó mindez?
Pozitiv vorticity advection (PVA) az adott szint alatt (pl. 500 hPa alatt) feláramlást okoz, ami elõsegíti a felhõ- és csapadékképzõdést, labilis levegõ esetén hozzájárul a konvekcióhoz, zivatarképzõdéshez, nagyobb skálán pedig frontális hullám létrejöttét ill. a ciklonképzõdést is elõsegíti.

Hogy melyik célra érdemesebb relatív és melyik célra abszolút örvényességet használni, és mikor melyik szintet érdemesebb nézni, az még kérdéses.

A légnyomás süllyed Kékestetõn lásd: Link

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy itt a Kékestetõn miért nem kezd el süllyedni a légnyomás? Köszönöm a segítséget!

Senki??

Értem!
Kérdezném még, hogy hivatalos állomásokon milyen barométert használnak, mivel az aneroid barométerek alapvetõen tendenciák leolvasására használhatóak, nem pontos érték megállapítására.
Használnak még higanyos barométert, vagy higany helyett más "környezetbarátabb" folyadékkal töltött mûszert?
Illetve digitális légnyomásmérõt? Ezek mennyire pontosak, milyen elven mûködnek?
Köszönöm!

Tudtommal ezek nem érhetõk el nyilvánosan, mert eleve csak következõ hónap elején érkeznek be az OMSZ-ba a társadalmi észlelõk havi csapadéklapjai, és 10-e körül kerülnek be az adatbázisba, ekkor pedig már csak éghajlati szempontból van jelentõségük.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#12462)