Globális jelenségek
Mi az az elszabadult klímaváltozás,milyen hatásai vannak?Nem értem miért kérdezed. Hát arról beszél Dr.Ferencz Orsolya a videóban igencsak logikusan: Ki billen a Föld a hőmérsékleti egyensúlyi állapotból,tovább melegszik teljesen szélsőségessé válik a klíma,ahonnan nem mostanában lesz visszaút.Erdők pusztulása,sivatagok terjedése az egyenlítő felé,tömeges népvándorlások É felé, az élővilág,bioszféra tovább károsodik,vagy a kipusztulás is fenyegetheti. Igaz arról már nem beszél,hogy pontosan hogyan lehetne védekezni ellene,illetve annyit mond,hogy bolygó mérnöki beavatkozások kellenek országok összefogásával a hatásainak tompítására,mert megállítani már nem nagyon lehet. Én nem vagyok éghajlatkutató,sem meteorológus,de tudjuk,hogy a CO2 üvegházhatást okoz,és az ipari forradalom óta folyamatosan egyre többet ereget az emberiség a légkörbe belőle sajnos. De hogy ne legyen ilyen egyoldalú a dolog,Miskolczi Ferenc légkörfizikus viszont például nem talált összefüggést a szén-dioxid és a globális felmelegedés között.
"Tudományos főmunkatárs". Nincs publikáció, hivatkozások, csak némi bulvár. Valaki mondá neki: "mennyémálocsogjegykicsitneittroncsadazájert!"
Én csak dr Ferencz Orsolyát találtam, a helyes névre keresve viszont semmi érdemit.
Mi az az elszabadult klímaváltozás? Milyen hatásai vannak? Mit lehet ellene tenni és hogyan?
Link Nem szoktam Echo tv-t nézni,véletlen találtam ezt a neten. Amiket itt Dr Ferenczi Orsolya űrkutató mond az éghajlatváltozásról,arra nagyon érdemes odafigyelni.Sajnos igen-igen vészjósló a közeljövő.Gyors és radikális beavatkozások kellenek már az elszabadult klímaváltozás hatásai ellen!
Biztos, hogy nem fogja lerombolni. Ahogy írod is, az USA mindenféle papír aláírása nélkül is nagyon komoly környezetvédelmi szereplő, nem meglepő, hiszen ott áll rendelkezésre a legmagasabb szintű technológia ebben a szektorban is.
Véleményem szerint ez a Trump-féle história csak egy szimbolikus lépés, ne gondolja azt senki, hogy az USA-t korlátok közé lehet szorítani. Szerintem ez semmi másról nem szól, és lényegében semmit nem fog befolyásolni.
Külön vicces, hogy az oroszok, akik köztudottan jóval kevesebbet tesznek a környezetvédelem területén, most persze melldöngetve kiálltak az egyezmény mellett, ill. inkább az USA ellen.
Szóval ez sokkal inkább, vagy 100 %-ban politikai agresszió, erőfitogtatás, mintsem egy hatalmas visszalépés a környezetvédelem terén.
Véleményem szerint ez a Trump-féle história csak egy szimbolikus lépés, ne gondolja azt senki, hogy az USA-t korlátok közé lehet szorítani. Szerintem ez semmi másról nem szól, és lényegében semmit nem fog befolyásolni.
Külön vicces, hogy az oroszok, akik köztudottan jóval kevesebbet tesznek a környezetvédelem területén, most persze melldöngetve kiálltak az egyezmény mellett, ill. inkább az USA ellen.
Szóval ez sokkal inkább, vagy 100 %-ban politikai agresszió, erőfitogtatás, mintsem egy hatalmas visszalépés a környezetvédelem terén.
"az USA csak a világ egyik vezető hatalma gazdaságilag"
Meg a világ vezető nagyhatalma a -nevezzük így- környezetvédelmi iparág területén is. Trump ezzel a lépésével lerombolná az ország legjobban fejlődő iparágát?
Meg a világ vezető nagyhatalma a -nevezzük így- környezetvédelmi iparág területén is. Trump ezzel a lépésével lerombolná az ország legjobban fejlődő iparágát?
Nem persze, nem fontos az USA csak a világ egyik vezető hatalma gazdaságilag, kibocsájtás terén is. 
Arrólnem beszélve, hogy Kína valószínűleg nem fogja felvenni a kesztyűt és hagyja, hogy az USA termelésben elmenjen melletük.
Arrólnem beszélve, hogy Kína valószínűleg nem fogja felvenni a kesztyűt és hagyja, hogy az USA termelésben elmenjen melletük. 
Egyetértek: gondolkodásmódunkon, életmódunkon, fogyasztási szokásainkon változtatni kellene. Ez az egész nyugati civilizációra vonatkozik, ránk is, akik bár "csökkentett üzemmódban", de kétségtelenül annak részei vagyunk.
Nehéz ügy lesz, kérdés, megvan-e hozzá a kellő intellektuális, emócionális "muníció".
Én csak annyit mondhatok: 57 éves létemre még jól emlékszem, hogy éltünk mi, és főleg hogy éltek szüleink, nagyszüleink a múltban. Sokkal-sokkal szerényebb, takarékosabb, mindent javító-újrafelhasználó világ volt itt még a 60-as, 70-es években is. És úgy is lehetett élni!
A materializmussal, mellyel abszolúte nem értek egyet, nincs mit csinálni. Ez a világszemlélet, legalábbis annak vulgáris formája mára egyeduralkodóvá lett. Tulajdonképp nagyon sok esetben még a magukat valamilyen formában hívőknek, vallásosaknak tartó emberek is materialista módon gondolkodnak. A régi isten(ek) halott(ak) A történelmi egyházak szellemi hatóereje minimálisra csökkent a (poszt)modern médiával szemben.
A kozmopolitizmus korunk természetes tendenciája. A mai közlekedési és távközlési lehetőségek mellett, az internet korában a nemzeteknek, melyeket végeredményben az izoláltság szült, nagyjából befellegzett. A nacionalizmus ma retrográd, ostoba dolog.
Természetesen ennek van egy elfogadhatóbb, rokonszenvesebb válfaja, a kulturális nacionalizmus. Jelenleg még nincs "világország", és mindenki a saját nemzetében ápolja nyelvét, irodalmát, és részben történelmét. Nincs ezzel semmi probléma.
A sovinizmus, más népek "élből" való lenézése azonban a történelem szemétdombjára való, és remélhetőleg oda is kerül!
A fogyasztási őrület (hedonimus?) elmebaj. Hosszú távon ez az őrület senkinek sem fog hasznára válni, bután és fölöslegesen feléli a föld erőforrásait. Ha az emberiség (normálisan) élni akar, ezzel szakítani kell előbb vagy utóbb - de inkább előbb.
Ja, még annyit: attól, hogy Trump kilépett a klímaegyezményből, még nem dől össze a világ. Ugyanilyen fontos pl. Kína, Oroszország, Európa viselkedése ezen a téren.
Nehéz ügy lesz, kérdés, megvan-e hozzá a kellő intellektuális, emócionális "muníció".
Én csak annyit mondhatok: 57 éves létemre még jól emlékszem, hogy éltünk mi, és főleg hogy éltek szüleink, nagyszüleink a múltban. Sokkal-sokkal szerényebb, takarékosabb, mindent javító-újrafelhasználó világ volt itt még a 60-as, 70-es években is. És úgy is lehetett élni!
A materializmussal, mellyel abszolúte nem értek egyet, nincs mit csinálni. Ez a világszemlélet, legalábbis annak vulgáris formája mára egyeduralkodóvá lett. Tulajdonképp nagyon sok esetben még a magukat valamilyen formában hívőknek, vallásosaknak tartó emberek is materialista módon gondolkodnak. A régi isten(ek) halott(ak) A történelmi egyházak szellemi hatóereje minimálisra csökkent a (poszt)modern médiával szemben.
A kozmopolitizmus korunk természetes tendenciája. A mai közlekedési és távközlési lehetőségek mellett, az internet korában a nemzeteknek, melyeket végeredményben az izoláltság szült, nagyjából befellegzett. A nacionalizmus ma retrográd, ostoba dolog.
Természetesen ennek van egy elfogadhatóbb, rokonszenvesebb válfaja, a kulturális nacionalizmus. Jelenleg még nincs "világország", és mindenki a saját nemzetében ápolja nyelvét, irodalmát, és részben történelmét. Nincs ezzel semmi probléma.
A sovinizmus, más népek "élből" való lenézése azonban a történelem szemétdombjára való, és remélhetőleg oda is kerül!
A fogyasztási őrület (hedonimus?) elmebaj. Hosszú távon ez az őrület senkinek sem fog hasznára válni, bután és fölöslegesen feléli a föld erőforrásait. Ha az emberiség (normálisan) élni akar, ezzel szakítani kell előbb vagy utóbb - de inkább előbb.
Ja, még annyit: attól, hogy Trump kilépett a klímaegyezményből, még nem dől össze a világ. Ugyanilyen fontos pl. Kína, Oroszország, Európa viselkedése ezen a téren.
Ezen én is elgondolkodtam, először arra gondoltam, hogy Kínával áll kapcsolatban, mert a kínai ipar elég nagy szennyező, de az egyezményt Kína is aláírta.
Aztán lehet, hogy csak így akar előnyt szerezni a többi - önmagát korlátozó állam előtt.
Vagy csak szimplán ostoba és nem fogja fel, hogy mit csinál.
Vagy a nálunk is jellemző hedonizmus (Lázári: "akinek nincs semmije, az annyit is ér" felfogás, neki legyen most jó, a jövő le van szarva.
Esetleg a saját politikai vonalát akarja ezzel a különutassággal erősíteni. (Bár gazdaságilag neki ez egy öntökönszúrás, mert a nagyobb informatikai cégek kihátrálnak mögüle)
Aztán lehet, hogy csak így akar előnyt szerezni a többi - önmagát korlátozó állam előtt.
Vagy csak szimplán ostoba és nem fogja fel, hogy mit csinál.
Vagy a nálunk is jellemző hedonizmus (Lázári: "akinek nincs semmije, az annyit is ér" felfogás, neki legyen most jó, a jövő le van szarva.
Esetleg a saját politikai vonalát akarja ezzel a különutassággal erősíteni. (Bár gazdaságilag neki ez egy öntökönszúrás, mert a nagyobb informatikai cégek kihátrálnak mögüle)
Ezt egyesek úgy hívják individualista társadalom: csak az a normális, aki sokat termel és fogyaszt (ha termelünk akkor azt el kell fogyasztani valakinek). Aki szerény vagy nem (öregek,betegek) termel, az abnormális, felesleges, lúzer, nevetség tárgya. Az értékrend nem isten,haza,család hanem materializmus, kozmopolitizmus, egyéni hedonizmus (fogyasztói társadalom zabálógépe). Az egész éghajlati lobbi bár szép dolgokat állít (környezetszennyezés fékezése) , de a lényegen, az új világképen (csak a mának,sikernek,pénznek élj és fogyassz) nem fog változtatni.
Amúgy egy ötlet, ha a kormányok valóban a környezetvédelmet, és nem a multikat akarják támogatni:
Megfelelő szabályozással ki kell kényszeríteni, hogy olcsón, egyszerűen javítható termékek kerüljenek a piacra. Külön büntetni lehetne, aki csak cserével tudja orvosolni a legapróbb hibákat, vagy pl. ha egy autóban, egy tönkremenő 10 forintos alkatrész helyett egy azt tartalmazó 50000 forintos alkatrész cseréjére kötelezik a használót. Ezzel, az újjáéledő szervíziparral a helyi munkaerőt is támogatnák ott, ahol épp a szolgáltató ipar eltűnésével vagy a nagyüzemi mezőgazdaság terjedésével a munkalehetőség igen szerény.
Régebben minden faluban volt kovács, cipész, szabó, később háztartási gép szerelő, autó szerelő, stb... Na ezzel tehetnénk a légszennyezés csökkentése érdekében. Nem pedig ha tömegével Kínából utaztatjuk az újabb és újabb cuccokat.
Kicsit érthetetlen, mert valóban hatalmas üzlet az Éghajlatváltozás.
Manapság nagyrészt azzal pörgetik az ipart, hogy cseréljünk le mindent magunk körül, mert a régi az már környezetszennyező. Az akár évtizedekig gond nélkül üzemelő dolgokat, a két éves elavulás után javíthatatlanul tönkremenő, de "Környezetbarát" termékekre. És ehhez sokszor még kényszerítő törvényeket is alkotnak.
Mégis, hogy akarja így Trump az USÁt naggyá (még nagyobbá) tenni?
Manapság nagyrészt azzal pörgetik az ipart, hogy cseréljünk le mindent magunk körül, mert a régi az már környezetszennyező. Az akár évtizedekig gond nélkül üzemelő dolgokat, a két éves elavulás után javíthatatlanul tönkremenő, de "Környezetbarát" termékekre. És ehhez sokszor még kényszerítő törvényeket is alkotnak.
Mégis, hogy akarja így Trump az USÁt naggyá (még nagyobbá) tenni?
Az amerikai lobbi, meg a háttér hatalmak, meg kitaláció a felmelegedés, csak egy gazdasági biznisz az USA részéről. Nincs is mögötte semmi. Nos, most akkor mi a helyzet?
Trump nem hisz az éghajlatváltozásban Link
Mondjuk néznének egy nagyot, ha 5-10 év múlva hűvösebb időszak jönne.
Vernék a mellüket, hogy a károsanyag kibocsátás csökkentésével megállitották a melegedést!
Mondjuk néznének egy nagyot, ha 5-10 év múlva hűvösebb időszak jönne.
Vernék a mellüket, hogy a károsanyag kibocsátás csökkentésével megállitották a melegedést!
Olybá tûnik mintha az északi sarki jég elért volna a végleges kiterjedését. Április elejéig kéne vastagodnia mielõtt olvadásnak indul.
Most durván 2 millió km2 hiányzik az átlagos értékhez képest. Jó ideje meg sem közelítette még az éves szórás szélét se, azt hiszem ilyen kevés jég mellett nagyon érdekes nyár elé nézünk.
Most durván 2 millió km2 hiányzik az átlagos értékhez képest. Jó ideje meg sem közelítette még az éves szórás szélét se, azt hiszem ilyen kevés jég mellett nagyon érdekes nyár elé nézünk.
Még egyvalamit hozzáfûznék.
A növények által megkötött CO2-t az állatok (beleértve az egyéb mikroorganizmusokat is) nem elég, hogy vissza juttatják a légkörbe, hanem egy részüket (a tudtommal sokkal károsabb) metán gáz CH4 alakjában.
Általában kerülöm a "szerintem", "talán" és hasonló kifejezéseket, mert az már jelzi, hogy magam sem vagyok biztos a mondandómban. Így a következõket ennek figyelembevételével kell olvasni:
Szerintem a légköri CO2-t elsõsorban az ottani vízpermet köti meg, ami savas esõként lehull a földre vagy valamilyen vízfelszínre. A kérdés az, hogy ezután mi történik vele.
Azonnal felszabadul belõle a CO2 ami újra a levegõbe jut, vagy esetleg reakcióba lépve más anyagokkal raktározódnak el a szén atomok, feltehetõen nagyrészt karbonátok formájában.
Ha van valaki hozzáértõbb a témában, szívesen várom a véleményét. De a nem hozzáértõkét is!
A növények által megkötött CO2-t az állatok (beleértve az egyéb mikroorganizmusokat is) nem elég, hogy vissza juttatják a légkörbe, hanem egy részüket (a tudtommal sokkal károsabb) metán gáz CH4 alakjában.
Általában kerülöm a "szerintem", "talán" és hasonló kifejezéseket, mert az már jelzi, hogy magam sem vagyok biztos a mondandómban. Így a következõket ennek figyelembevételével kell olvasni:
Szerintem a légköri CO2-t elsõsorban az ottani vízpermet köti meg, ami savas esõként lehull a földre vagy valamilyen vízfelszínre. A kérdés az, hogy ezután mi történik vele.
Azonnal felszabadul belõle a CO2 ami újra a levegõbe jut, vagy esetleg reakcióba lépve más anyagokkal raktározódnak el a szén atomok, feltehetõen nagyrészt karbonátok formájában.
Ha van valaki hozzáértõbb a témában, szívesen várom a véleményét. De a nem hozzáértõkét is!
Szerintem rengeteg C van a növényzetben lekötve, de minden szerves anyag tartalmaz, sõt a tõzeg,lignit,szén,kõolaj és földgáz is az élõ szervezetek pusztulása ellenére megtartotta és magába zárta a múltban elpusztultak szenének egy részét. Az emberiség a gyertyát a két végén égeti szó szerint. Az évmilliók alatt megkötött szenet CO2-vé alakítja és irtja a növény és állatvilágot ( illetve megeteti ill. megeszi), hogy ezáltal azok egyre kevesebb CO2-t kössenek le szervezetükbe. Hazánk nagy része még pár ezer éve erdõborította volt, most talán 20 % ? Micsoda CO2 felszabadulás önmagában, ha a természetes növénytakaró fele eltüntetésre került 2000 év alatt (sacc). Fél tüdejét elvesztette a Föld...
Ennél rombolóbb hatásúnak látom a csupasszá vált (sivatagok, füves puszták és az év vagy felében szinte növénymentes szánóföldek, emberi vívmányok - aszfalt,beton,mûkõ, salak,kavicsos felszínek,épületek-) hatalmas területek hõháztartásának felborítását. A bokor, fa mentes felforrósodó felszíneken óriási a hõingás, nyáron forróság tombol a csapadék meg könnyen elpárolog vagy elfolyik. Ha csökken a CO2 a légkörben, ez akkor is itt marad, ha nem állunk neki sürgõsen az erdõsítésnek erdõirtás helyett. Persze hiába lesz nálunk 1%-al több erdõ, ha Brazíliában, Kínában, Indiában, USÁ-ban,Oroszországban vagy Afrikában 10 %-al csökken. Globálisan mi egy porszem vagyunk (bár tudom, hogy nagyot akarunk, legyen az aréna vagy mondás). Bár úgy gondolom, hogy jelentõs a vidékem erdõsülése. 80-100 évvel ezelõtti cseszneki fotókat nézegetve azt láttam, hogy akkoriban sokkal csupaszabb volt a felszín. A szorgos kezek megmûveltek minden talpalatnyi helyet. Ma a szorgalmas gépek a meredekebb lejtõket nem mûvelik meg és a fele szántó már csak füves-bokros legelõ, rét vagy fiatalos erdõ,liget. Ha a cseszneki Várhegyet megnézzük még a háborúk idején is alig volt bokor rajta, ma meg sûrû erdõ borítja. Csak a függõleges sziklafalakon nem nõnek fák. Egyes hegyi váraink nem is látszanak ki az erdõ magas fái közül, pedig valaha mind csupasz volt, hisz nem a fák lombjait szerették látni a várbeliek, hanem a közeledõ ellenséget.
Ennél rombolóbb hatásúnak látom a csupasszá vált (sivatagok, füves puszták és az év vagy felében szinte növénymentes szánóföldek, emberi vívmányok - aszfalt,beton,mûkõ, salak,kavicsos felszínek,épületek-) hatalmas területek hõháztartásának felborítását. A bokor, fa mentes felforrósodó felszíneken óriási a hõingás, nyáron forróság tombol a csapadék meg könnyen elpárolog vagy elfolyik. Ha csökken a CO2 a légkörben, ez akkor is itt marad, ha nem állunk neki sürgõsen az erdõsítésnek erdõirtás helyett. Persze hiába lesz nálunk 1%-al több erdõ, ha Brazíliában, Kínában, Indiában, USÁ-ban,Oroszországban vagy Afrikában 10 %-al csökken. Globálisan mi egy porszem vagyunk (bár tudom, hogy nagyot akarunk, legyen az aréna vagy mondás). Bár úgy gondolom, hogy jelentõs a vidékem erdõsülése. 80-100 évvel ezelõtti cseszneki fotókat nézegetve azt láttam, hogy akkoriban sokkal csupaszabb volt a felszín. A szorgos kezek megmûveltek minden talpalatnyi helyet. Ma a szorgalmas gépek a meredekebb lejtõket nem mûvelik meg és a fele szántó már csak füves-bokros legelõ, rét vagy fiatalos erdõ,liget. Ha a cseszneki Várhegyet megnézzük még a háborúk idején is alig volt bokor rajta, ma meg sûrû erdõ borítja. Csak a függõleges sziklafalakon nem nõnek fák. Egyes hegyi váraink nem is látszanak ki az erdõ magas fái közül, pedig valaha mind csupasz volt, hisz nem a fák lombjait szerették látni a várbeliek, hanem a közeledõ ellenséget.
A fa nem él örökké, a holt szerves anyag trópusi körülmények között gyorsan lebomlik. Kialakul az egyensúlyi állapot: annyi C épül be, amennyi lebomlik. Pl. ezért is baromság a föld tüdejének nevezni a trópusi esõerdõket.
A mérsékelt övi erdõknél gyakorlatilag ugyanez a helyzet.
Tényleges C felhalmozódás van pl. a tõzeglápokban, csak egy "kicsit" lassan. Tajga és tundra övezet.
A mérsékelt övi erdõknél gyakorlatilag ugyanez a helyzet.
Tényleges C felhalmozódás van pl. a tõzeglápokban, csak egy "kicsit" lassan. Tajga és tundra övezet.
"...valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene." - a fa az nem szervesanyag?
sziasztok!
ajánlanék nektek egy jó doku sorozatot.
"pusztuló jelen vészes jövõ" a címe.
Érdemes végignézni, bár nem éppen hangulatjavító sorozat!
Ha megnéznénk az erdõk hány %-a tûnt el az utóbbi években(évtizedekben) akkor talán nem is lenne meglepõ miért is emelkedik a légkör CO2 tartalmi ilyen drasztikus soha nem látott ütemben. (persze egyéb dolgok is emelik..)
De elég ha csak a környékemen lévõ Vértes vagy Gerecse hogységbe túrázni menni, lassan ott tartunk, hogy nincsenek idõs erdõk (80-100 év)
Nagypapám favágó volt a 80-es években, megnéztük vele most hogy ahol õk termeltek mi a helyzet, gyakorlatilag 20 cm körüli átmérõjû fák vannak lassan 30-40 év alatt.
Ha statisztikát nézünk, akkor azt látni, hogy az erdõvel borított területek aránya növekszik kishazánkban. Ám arról, hogy ezek életkora mennyi, nem tesz említést a tanulmány.
De elmondhatjuk, hogy a Tatabányai távfûtés ""biomasszával"" üzemel.
Szerencsére a bokodi erõmûvet bezárták, már csak gázos fûtõmû üzemel.
Utóbbinál volt szerencsém látni, a "hulladék" fákat amivel fûtõttek....hát sok magyar család örült volna neki ha ilyen rönköket kaptak volna
Arról ne is beszéljünk, hogy vizes fával üzemeltek.....
Örülök, hogy lassan vége a télnek, pár hónap és a fûtési szezonnak is, mert gyakorlatilag egész nap nem lehet ablakot nyitni, mert valaki mindig "füstöl", az utcán estéként sétálni meg kb rosszabb mint a pesti smogban....
Mindenki a vizes fával meg azzal amit talál tüzel, szörnyû
ajánlanék nektek egy jó doku sorozatot.
"pusztuló jelen vészes jövõ" a címe.
Érdemes végignézni, bár nem éppen hangulatjavító sorozat!
Ha megnéznénk az erdõk hány %-a tûnt el az utóbbi években(évtizedekben) akkor talán nem is lenne meglepõ miért is emelkedik a légkör CO2 tartalmi ilyen drasztikus soha nem látott ütemben. (persze egyéb dolgok is emelik..)
De elég ha csak a környékemen lévõ Vértes vagy Gerecse hogységbe túrázni menni, lassan ott tartunk, hogy nincsenek idõs erdõk (80-100 év)
Nagypapám favágó volt a 80-es években, megnéztük vele most hogy ahol õk termeltek mi a helyzet, gyakorlatilag 20 cm körüli átmérõjû fák vannak lassan 30-40 év alatt.
Ha statisztikát nézünk, akkor azt látni, hogy az erdõvel borított területek aránya növekszik kishazánkban. Ám arról, hogy ezek életkora mennyi, nem tesz említést a tanulmány.
De elmondhatjuk, hogy a Tatabányai távfûtés ""biomasszával"" üzemel.
Szerencsére a bokodi erõmûvet bezárták, már csak gázos fûtõmû üzemel.
Utóbbinál volt szerencsém látni, a "hulladék" fákat amivel fûtõttek....hát sok magyar család örült volna neki ha ilyen rönköket kaptak volna
Arról ne is beszéljünk, hogy vizes fával üzemeltek.....
Örülök, hogy lassan vége a télnek, pár hónap és a fûtési szezonnak is, mert gyakorlatilag egész nap nem lehet ablakot nyitni, mert valaki mindig "füstöl", az utcán estéként sétálni meg kb rosszabb mint a pesti smogban....
Mindenki a vizes fával meg azzal amit talál tüzel, szörnyû
Akkor fölvetnék egy másik nagyon unortodox álláspontot.
Mégpedig, hogy a trópusi esõerdõk szerepe igen túlértékelt a légkör széndioxid tartalmának megkötésében.
Ha igaz lenne, hogy annyi CO2-t megkötnének, akkor annak valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene. Márpedig közismert, hogy az esõerdõk talaja szervesanyagban igen szegény. Gyakorlatilag amennyi CO2-t az ottani növényzet megköt, azt a helyi élõ rendszer többi tagja vissza is juttatja a légkörbe.
Egy mérsékeltövi lombhullató erdõ CO2 megkötõ szerepe sokkal jelentõsebb. De talán még egy tundrai növényzetnek is. A nyílt vizek mélyén szintén több szerves anyag halmozódhat fel.
Mégpedig, hogy a trópusi esõerdõk szerepe igen túlértékelt a légkör széndioxid tartalmának megkötésében.
Ha igaz lenne, hogy annyi CO2-t megkötnének, akkor annak valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene. Márpedig közismert, hogy az esõerdõk talaja szervesanyagban igen szegény. Gyakorlatilag amennyi CO2-t az ottani növényzet megköt, azt a helyi élõ rendszer többi tagja vissza is juttatja a légkörbe.
Egy mérsékeltövi lombhullató erdõ CO2 megkötõ szerepe sokkal jelentõsebb. De talán még egy tundrai növényzetnek is. A nyílt vizek mélyén szintén több szerves anyag halmozódhat fel.
Lehet, nem volt épp a legmegfelelõbb, a vulkánokkal példálózni, de attól még az leírt gondolataimat tartom.
Te Póni, ugye tisztában vagy vele, hogy a vulkánkitöréseknél nem a CO2 a mérvadó (rövid távon) a klímára nézve, hanem a sztratoszférába jutó SO2 + hamu kombó?! Mert szerintem nem. Teljesen más mechanizmus, teljesen más kiürülési idõ, teljesen más (üvegház)hatás. Körtét az almával.
Itt egy teljesebb összeállítás az utóbbi 5000 év legpusztítóbb vulkánkitöréseirõl. Megemlítve benne az okozott éghajlati hatásokat. Link
Természetesen a Föld elég gyorsan kiheverte mindegyiket.
Természetesen a Föld elég gyorsan kiheverte mindegyiket.
Csak örülni lehet annak, ha az ember érdemben nem tud beleavatkozni a klímaváltozási folyamatokba.
A Föld adottságai miatt mindig meg lesz egy egyensúly. A változás soha nem lineáris, hanem kisebb-nagyobb kilengések jellemzik.
Ismeri mindenki az inga mûködését. Ha épp a csúcson lendítünk rajta, azzal segítjük a túlzott válaszreakciót (kisebb jégkorszak).
Az éghajlat változásának elemzésekor a légkör vizsgálata szó szerint a felszín kapargatása.
Vannak elégséges adataink az óceánok mélyének változásairól? A sarkokon történõ jelenségek okán ott számottevõ lehûlés is beindulhatott, ami egyszer a felszínre is hatással lehet.
Kicsit hasonló a helyzet, mintha valaki egy házban nyáron feljebb veszi a klímát, mi meg a külsõ egység elõtt állva, érezve a melegebb levegõt, arra a következtetésre jutnánk, hogy bent a házban melegebb van.
Még egy kis emlékeztetõ:
"1883. augusztus 27-én robbant fel az indonéz szigetvilágban található Krakatau vulkán, mely kitörésével az emberiség történetének egyik legszörnyûbb természeti katasztrófáját idézte elõ.
...Az utolsó robbanás, mely becslések szerint 5 köbkilométernyi vulkáni törmeléket és hamut juttatott a légkörbe,...
...A tûzhányó kitörése hosszú távú következményekkel is járt a bolygóra nézve: a légkörbe kerülõ por és hamu fátylat képezett a magasabb rétegekben, aminek eredményeként a Földön mért átlaghõmérséklet 1 °C-kal csökkent, és éveken át különleges optikai jelenségeket figyelhettek meg a világ számos részén...
Öt év alatt a Föld légköre kiheverte a Krakatau robbanása által okozott szennyezõdést..."
Forrás: Link
Remélem, senki nem vonja le ebbõl azt a következtetés, hogy én a légkör szennyezése mellett vagyok! De sajnos manapság, a közhangulatnak köszönhetõen, képesek az emberek nagyon egyszerûen, "fekete-fehéren" gondolkodni. Mintha nem lenne többféle szürke, a színekrõl nem is beszélve. Ez más témára is igaz.
A Föld adottságai miatt mindig meg lesz egy egyensúly. A változás soha nem lineáris, hanem kisebb-nagyobb kilengések jellemzik.
Ismeri mindenki az inga mûködését. Ha épp a csúcson lendítünk rajta, azzal segítjük a túlzott válaszreakciót (kisebb jégkorszak).
Az éghajlat változásának elemzésekor a légkör vizsgálata szó szerint a felszín kapargatása.
Vannak elégséges adataink az óceánok mélyének változásairól? A sarkokon történõ jelenségek okán ott számottevõ lehûlés is beindulhatott, ami egyszer a felszínre is hatással lehet.
Kicsit hasonló a helyzet, mintha valaki egy házban nyáron feljebb veszi a klímát, mi meg a külsõ egység elõtt állva, érezve a melegebb levegõt, arra a következtetésre jutnánk, hogy bent a házban melegebb van.
Még egy kis emlékeztetõ:
"1883. augusztus 27-én robbant fel az indonéz szigetvilágban található Krakatau vulkán, mely kitörésével az emberiség történetének egyik legszörnyûbb természeti katasztrófáját idézte elõ.
...Az utolsó robbanás, mely becslések szerint 5 köbkilométernyi vulkáni törmeléket és hamut juttatott a légkörbe,...
...A tûzhányó kitörése hosszú távú következményekkel is járt a bolygóra nézve: a légkörbe kerülõ por és hamu fátylat képezett a magasabb rétegekben, aminek eredményeként a Földön mért átlaghõmérséklet 1 °C-kal csökkent, és éveken át különleges optikai jelenségeket figyelhettek meg a világ számos részén...
Öt év alatt a Föld légköre kiheverte a Krakatau robbanása által okozott szennyezõdést..."
Forrás: Link
Remélem, senki nem vonja le ebbõl azt a következtetés, hogy én a légkör szennyezése mellett vagyok! De sajnos manapság, a közhangulatnak köszönhetõen, képesek az emberek nagyon egyszerûen, "fekete-fehéren" gondolkodni. Mintha nem lenne többféle szürke, a színekrõl nem is beszélve. Ez más témára is igaz.
Ebben az évtizedben 3 lett átlag alatti tél.
A 2010/2011-is 8 tizeddel.
Szerintem õk csak szárazon, gépiesen dolgozzák fel az adatokat.
A 2010/2011-is 8 tizeddel.
Szerintem õk csak szárazon, gépiesen dolgozzák fel az adatokat.
Érdekes, hogy a tervezett anomáliadiagram nem számolt erre az évtizedre átlag alatti telet, pedig a 6-ból eddig kettõ hidegebb lett. Az sem világos, hogy milyen állomások adatait veszik alapul, beleszámítják-e a beépített környezetû, hõszennyezésnek kitett városi mikroklímaállomások adatait is az elemzésekbe ?
"Lehetetlen a hidegbetörések miatt,a hidegpárna miatt." Teljesen egyetértek ezzel,meg az írásod többi részével is Floo.
Link Az OMSZ-es írás a lineáris felmelegedésrõl egyáltalán nem hihetõ. Miskoczi Ferenc klímaelmélete viszont inkább az.
Én sem hiszek benne, szerintem felelõtlenség 50 évre elõre jelezni!
Az elõzõ 10 év melegedési megtorpanását az óceánok hõ elnyelésével magyarázták!
Ebben sem hiszek!
Az elõzõ 10 év melegedési megtorpanását az óceánok hõ elnyelésével magyarázták!
Ebben sem hiszek!
Az omsz-os télelemzõ cikkhez kapcsolódva egy kis télelemzés:
Az adatok innen vannak Link
2001/2002 +0,36
2002/2003 -2,4
2003/2004 +0,16
2004/2005 -0,46
2005/2006 -0,8
2006/2007 +3,8
2007/2008 +1,3
2008/2009 +0,5
2009/2010 -0,1
2010/2011 -0,8
Ennek a globális felmelegedés óta tartó idõszakban eltelt 10 télnek az átlagtól való eltérése 0,15 fok.
Egy 2009-es elemzésem nagyjából ugyanezt támasztja alá Link
2011/2012 -0,2
2012/2013 +0,4
2013/2014 +2,46
2014/2015 +2,1
2015/2016 +2,4
2016/2017 -2?
Ezekkel a telekkel együtt +0,42 fok az átlagtól való eltérés.
Ha kivesszük a sorból a 2013/2014, 2014/2015 és a 2015/2016-os rendkívül enyhe telet, és helyettesítjük õket egy átlagos téllel, akkor az elmúlt 16 tél átlagtól való eltérése 1 tized körül lenne.
Ami gyakorlatilag változatlanságot jelent, vagyis nem szignifikáns.
Ha az 1970-2010 vagy az 1960-1990 közti 30 évet veszik átlagul, akkor kijelenthetõ, hogy az elmúlt 40-50 évben a telek átlaga alig változott.
Persze nem lehet kivenni 3 telet és helyettesíteni átlagossal, hisz ennyi erõvel kivehetnénk ezt a hidegebb telet is, csak arra jó ez a játék a számokkal, hogy mennyire megtévesztõ lehet azt az utolsó 3 enyhe telet alapul venni, vagy azt gondolni hogy ezentúl minden tél olyan lesz.
Nem, biztos hogy nem.
Sõt!
Mint ahogy az idei tél is mutatja.
Ebben az omszos cikkben mindent össze-vissza hablatyolnak, hogy nem zárhatóak ki ilyen hidegek mint most, lehet minden, de a melegedés visszafordíthatatlan és a század végére 4,7 fokkal is emelkedhet a téli átlag.
Azaz olyan teleink lesznek, mint Bolognában.
Lehetetlen, a hiegbetörések miatt, a hidegpárna miatt.
"Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthetõ hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy részén szinte már megszûnnek."
Az ország nagy részén?
Az meg hogyan, északnyugaton +3 fokkal melegebb lesz, keleten meg -6 fokkal hidegebb?
Meg egyáltalán hogyan szûnhetnének meg?
Na innen szedik az emberek a sok maflaságot.
Az adatok innen vannak Link
2001/2002 +0,36
2002/2003 -2,4
2003/2004 +0,16
2004/2005 -0,46
2005/2006 -0,8
2006/2007 +3,8
2007/2008 +1,3
2008/2009 +0,5
2009/2010 -0,1
2010/2011 -0,8
Ennek a globális felmelegedés óta tartó idõszakban eltelt 10 télnek az átlagtól való eltérése 0,15 fok.
Egy 2009-es elemzésem nagyjából ugyanezt támasztja alá Link
2011/2012 -0,2
2012/2013 +0,4
2013/2014 +2,46
2014/2015 +2,1
2015/2016 +2,4
2016/2017 -2?
Ezekkel a telekkel együtt +0,42 fok az átlagtól való eltérés.
Ha kivesszük a sorból a 2013/2014, 2014/2015 és a 2015/2016-os rendkívül enyhe telet, és helyettesítjük õket egy átlagos téllel, akkor az elmúlt 16 tél átlagtól való eltérése 1 tized körül lenne.
Ami gyakorlatilag változatlanságot jelent, vagyis nem szignifikáns.
Ha az 1970-2010 vagy az 1960-1990 közti 30 évet veszik átlagul, akkor kijelenthetõ, hogy az elmúlt 40-50 évben a telek átlaga alig változott.
Persze nem lehet kivenni 3 telet és helyettesíteni átlagossal, hisz ennyi erõvel kivehetnénk ezt a hidegebb telet is, csak arra jó ez a játék a számokkal, hogy mennyire megtévesztõ lehet azt az utolsó 3 enyhe telet alapul venni, vagy azt gondolni hogy ezentúl minden tél olyan lesz.
Nem, biztos hogy nem.
Sõt!
Mint ahogy az idei tél is mutatja.
Ebben az omszos cikkben mindent össze-vissza hablatyolnak, hogy nem zárhatóak ki ilyen hidegek mint most, lehet minden, de a melegedés visszafordíthatatlan és a század végére 4,7 fokkal is emelkedhet a téli átlag.
Azaz olyan teleink lesznek, mint Bolognában.
Lehetetlen, a hiegbetörések miatt, a hidegpárna miatt.
"Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthetõ hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy részén szinte már megszûnnek."
Az ország nagy részén?
Az meg hogyan, északnyugaton +3 fokkal melegebb lesz, keleten meg -6 fokkal hidegebb?
Meg egyáltalán hogyan szûnhetnének meg?
Na innen szedik az emberek a sok maflaságot.
"Az utóbbi idõszakban a legmarkánsabb melegedés az ország keleti, északkeleti területein tapasztalható, ahol szûkebb régiókban a 2,4 fokot is meghaladja a növekedés "
Vajon miért?
Vajon miért?
Északon az átlaghoz képest 1.5 millió km2 jég hiányzik és ez már nem nagyon fog változni. Rekord kevés jéggel nézünk a tavaszi melegedés elé.
Talán már valóban melege van Földünknek, és levette a sapkáját, hogy hûtse magát.
Télen nem fog napszúrást kapni.
Télen nem fog napszúrást kapni.
A Norvégia fölötti november óta fennálló 15-20 fokos anomália most 30 fokosra növekedett, a jég meg épphogy nem váltott csökkenésbe.
"Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon"
Ez hosszú évek óta téma és láthatóan erõsödik a folyamat. Nem tudom elképzelni, hogy ne lenne hatással az évszakokra valamilyen módon az átlaghoz képest a deficit jelenleg is.
Ez hosszú évek óta téma és láthatóan erõsödik a folyamat. Nem tudom elképzelni, hogy ne lenne hatással az évszakokra valamilyen módon az átlaghoz képest a deficit jelenleg is.
"a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár"
Miért? Ilyenrõl nem hallottam. Télen az AC és a hidegleszakadások miatt inkább hidegebb anomáliát jósolnék, és tudjuk, hogy mióta nem volt olyan... Nekem a szõlõk és a Balaton hõmérséklete nem igazán mérvadó.
Szélsõségeket minden évre találni, még a Kárpát-medencébõl is, nem kell elmászni az olaszokig. Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon. Engem arról se gyõzött meg senki, hogy régen minden unalmasan szép kiegyenlített volt, most meg minden szélsõségbõl szélsõségbe csapkod. A csapadék terén sincs ilyen összefüggés, azt ellenedben VáraljaMet kiválóan bebizonyította.
Miért? Ilyenrõl nem hallottam. Télen az AC és a hidegleszakadások miatt inkább hidegebb anomáliát jósolnék, és tudjuk, hogy mióta nem volt olyan... Nekem a szõlõk és a Balaton hõmérséklete nem igazán mérvadó.
Szélsõségeket minden évre találni, még a Kárpát-medencébõl is, nem kell elmászni az olaszokig. Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon. Engem arról se gyõzött meg senki, hogy régen minden unalmasan szép kiegyenlített volt, most meg minden szélsõségbõl szélsõségbe csapkod. A csapadék terén sincs ilyen összefüggés, azt ellenedben VáraljaMet kiválóan bebizonyította.
Úgy van ahogy mondod!
A tartós nyugati áramlás nem engedi leszakadni a hideget, ami csak gyûlik északon.
Aztán ha közben mégis lesz 1-1 olyan makrohelyzet, amikor kihagy a tartós nyugati áramlás, az évek óta gyûlõ hideg szakad le, tehát sokkal durvább hideg tud lejönni.
A probléma ott van az egész melegedési, globális felmelegedési dologgal, hogy nem az 1960-1990 közti zonális idõszak folytatódott egy melegebb tartományban, hanem a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár.
Még akkor is, ha a csrönyeföldi Bussay László borászt (szegény meghalt azóta) gyakran kérdeztem arról, hogyan áll a szõlõ.
Mindig azt mondta, hogy 3 hétre elõreszalad a fejlõdésben, aztán 2 hetet visszaesik, 2 hetet elõre, 3-at vissza.
Múlt nyáron egyik barátom kétszer ment le a Balatonra stradolni, mindkétszer belefagyott a vízbe olyan hideg volt.
Én meg szeptember közepén 24 fokos vízben strandoltam.
2014-ben 1901 óta a legmelegebb évet mérték, közben meg nem vagy alig érett meg a szõlõ, rendkívül rossz évjárat lett.
Szóval ez a típusú meridionális klíma ennyivel magasabb átlagon zalik ezek szerint, viszont én 1-1,5 fokos átlagemelkedésnél sokkal nagyobb jelentõségûnek tartom azt a tényt, hogy az 1920-1950 közti szélsõséges idõszakhoz hasonlót élünk meg.
2010 környékén két egymást követõ rekordhideg tél volt Angliában, az elmúlt 3 tél alkalmával olyan helyeken esett nagy hó Szicíliában, ahol elõtte 100 év alatt 1-2 alkalommal, Spanyolországban valamikor 2011-ben fagyott ki egy csomó narancs és citrus ültetvény,
2010-ben írtam:
"Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.
2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor."
Azóta 2012-ben is -20 alatt volt.
Kaposváron 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén is volt -22,-24 fokos minimum.
Közben meg 2 fokkal melegebb az elmúlt 5 év telének átlaga.
2010 csapadék maximum rekord, 2011 csapadék minimum rekord.
2011 és 2012 Nagykanzsán 1901 óta a két legszárazabb év.
2012 országos napfényrekord.
2013-ban április elejéig tartott a tél.
2014-ben az olasz turizmus katasztrofális évet zárt a folyamatos rosszidõ miatt.
Stb, stb.
Nálunk a Kárpát-medencében ezek az események jobban befolyásolják az életet, mint hogy 10,4 fokos, vagy 11,6 fokos az átlag.
A tartós nyugati áramlás nem engedi leszakadni a hideget, ami csak gyûlik északon.
Aztán ha közben mégis lesz 1-1 olyan makrohelyzet, amikor kihagy a tartós nyugati áramlás, az évek óta gyûlõ hideg szakad le, tehát sokkal durvább hideg tud lejönni.
A probléma ott van az egész melegedési, globális felmelegedési dologgal, hogy nem az 1960-1990 közti zonális idõszak folytatódott egy melegebb tartományban, hanem a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár.
Még akkor is, ha a csrönyeföldi Bussay László borászt (szegény meghalt azóta) gyakran kérdeztem arról, hogyan áll a szõlõ.
Mindig azt mondta, hogy 3 hétre elõreszalad a fejlõdésben, aztán 2 hetet visszaesik, 2 hetet elõre, 3-at vissza.
Múlt nyáron egyik barátom kétszer ment le a Balatonra stradolni, mindkétszer belefagyott a vízbe olyan hideg volt.
Én meg szeptember közepén 24 fokos vízben strandoltam.
2014-ben 1901 óta a legmelegebb évet mérték, közben meg nem vagy alig érett meg a szõlõ, rendkívül rossz évjárat lett.
Szóval ez a típusú meridionális klíma ennyivel magasabb átlagon zalik ezek szerint, viszont én 1-1,5 fokos átlagemelkedésnél sokkal nagyobb jelentõségûnek tartom azt a tényt, hogy az 1920-1950 közti szélsõséges idõszakhoz hasonlót élünk meg.
2010 környékén két egymást követõ rekordhideg tél volt Angliában, az elmúlt 3 tél alkalmával olyan helyeken esett nagy hó Szicíliában, ahol elõtte 100 év alatt 1-2 alkalommal, Spanyolországban valamikor 2011-ben fagyott ki egy csomó narancs és citrus ültetvény,
2010-ben írtam:
"Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.
2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor."
Azóta 2012-ben is -20 alatt volt.
Kaposváron 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén is volt -22,-24 fokos minimum.
Közben meg 2 fokkal melegebb az elmúlt 5 év telének átlaga.
2010 csapadék maximum rekord, 2011 csapadék minimum rekord.
2011 és 2012 Nagykanzsán 1901 óta a két legszárazabb év.
2012 országos napfényrekord.
2013-ban április elejéig tartott a tél.
2014-ben az olasz turizmus katasztrofális évet zárt a folyamatos rosszidõ miatt.
Stb, stb.
Nálunk a Kárpát-medencében ezek az események jobban befolyásolják az életet, mint hogy 10,4 fokos, vagy 11,6 fokos az átlag.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat