Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Hali! Nem lehetne átalakítani a fórumot, hogy a legutolsó hozzászólás alapján csoportosítsa idõrendben a témákat? Szerintem sokkal jobb lenne... csõ!
Továbbra is tartom az A-t, de ha az elkövetkezõ 10 napban nem lesz bevezetve akkor úgyis már csak a jövõ télen alkalmazhatjuk.
Azért nálam a hópelyhek alakja is más az A ill. B-nél. Az A változat sokkal élethûbb, ezért A!!!!!!
Nekem az A mégpedig azért mert a B majdnem ugyanaz mint az elõzõ! Kicsit fehérítetek a pelyheken és az A lesz a jó.
Nekem speciel a jelenlegi ikon jobban tetszik a tervezetteknél,de ha választani kell a kettõ közül, akkor a B jelû mellett teszem le a voksom.
Most én kérdezek: Metfickó elkészítette az új idõjárás ikonokat. Lehet szavazni havazás-ikonra. A:B: Nektek melyik tetszik jobban?
A segítségeteket kérem a következõben : azt szeretném megtudni , hogy a levegõ egy köbméterében mínusz 30 °C-on hány gramm vízgõz lehet jelen a telítettség szintjén?Minusz 20°C-on ez az érték : 1,1gr/köbméter de sajnos negatív irányban nem található az általam ellenõrzött szakirodalomban adat erre.Minden képpen csak teljesen pontos adatot szeretnék kapni mivel egy automata meteorológiai program egyik alap adata lenne amibõl számtalan dolog kerülne kiszámításra.Aki segíteni tud - kérem erre a címre küldjön üzenetet : [email protected] Köszönöm-Budai Zsolt
Csernok Gyula (Budapest)- ha szeretnél kapcsolatot teremteni velem kérlek a következõ címre írj: [email protected] Tisztelettel-Budai Zsolt
Kp! Látom átírtad a mail címem, köszi!!Mostmár megtudom nézni a visszaigazolást. Már el is nyomtam Miskolcra az elõrejelzésem, 116 órával elõtte!
KP! Az lehetetelen. 400W/m2 az már komoly luxértéknek felel meg. 303W/m2-nél 40klux-os fény van, s 20klux-tól van beállítva a gyári érték ahonnan napsütést érzékel. De biztos 40W/m2-t akartál írni! De azért kösz! Valakitõl nem tudnád ezt megkérdezni, mert ezek a legújabb mûszerek klux alapján állapítják meg a napsütéses órák számát, s ehhez nekem pontosan kellene a kiinduló érték.
Én csak 400 w/m2-rõl tudok, de azt nem tudom, hogy ez milyen megvilágítottságnak felel meg.
KP! Nem tudod mennyi az az értek, az a luxérték amitõl már napsütést regisztrálunk. A mûszerem beállításához kellene, de sajnos én már nem emlékszem és nem találom sehol. Biztos, hogy 7klux körül van mert most 7.25klux és még süt a Nap!
Belettek igérve az új ikonok és kérdezném mikor láthatom õket?Mivel én már nem voltam ott mikor bemutatták ezeket!Mikor várható A Metnet megújjulása?
Az árvizes elõadással Kocka még adós. Ha elküldi felteszem azt is. A viharkáros anyag hamaroan fent lesz, csak még a fényképeket kell engedélyeztetni
A metnet elõadások közül nem jön be a csapadék és árvíz. Errort jelez, kár, pedig azt szeretném elolvasni mert nagyon érdekelne.
A közeljövõben remélem új ikonokkal bõvül majd a fórum. Fagyos:tudsz valamit errõl mondani?
Mostanában a Budai-hegység körül is gyakran lehetett látni hullám felhõket (legalábbis én annak véltem) a nyugatias áramlásban.
Lenne egy kérdésem KP! Mikor még ide regisztráltam a metnet-be jórégen akkor még más volt az e-mail címem az már meg is szûnt,mert freemail volt. És amikor leadjuk az elõrejelzést a versenybe akkor e-mailban elküldi a rendszer a leadott tippet, de én azt nemtudom megnézni, így ha lehet akkor átkéne rakni a regisztrációs mailcímem a [email protected] -ra, hogy letudjam ellenõrizni, hogy mit is adtam le,mert most is elfelejtettem!. Köszi!
Hm. Ez érdekes. Azt ma láttam, hogy egy kondenzcsík ketté vált, és hullámok keletkezett benne, a tegnapelõtti nagy szélben pedig volt 1-2 felhõfoszlány is, amit láthatóan a szél alakított hullámformájúvá.
Levig- a Mátra térségében télen és az átmeneti évszakokban gyakran jön létre légköri hullámjelenség, erre esély legközelebb éppen holnap 5-én van. Ezért minden ünnepi külsõség nélkül kinevezlek 1. számú hullámmegfigyelõnek- semmi plusz munkával nem jár csak ilyenkor érdemes gyakrabban felnézni az égre és a fotózás is élményszámba mehet...
Elvileg a metnettali után kellett volna, hogy megérkezzenek az ikonok. De azért be lettek mutatva.
Nem mondanám, hogy ezzel a meleggel érkezik a tavasz. A télnek vannak még kisebb utánpótlásai amit már a GFS-is jelez. Ezt megint a növények fogják megszívni, mint már pár éve zsinórban! Február tavasz, Március faggyal és téllel jöhet.
Sziasztok! Lenne egy fontos kérdésem! Szerintetek kb mikor érkezik a meleg?Éljen a tavasz, éljenek a termikek! üdv!
Usrin teljesen igazad van, kár még farkast kiáltani, csak mit hall az ember a médiából, azt, ha valami nem "szenzáció", akkor értéktelen
Bocsánat, nem jött át az adatok "táblázatos" formája... De a sok pozitív érték így is látványos. :-)
Sokszor hallom, olvasom, amit Amigó írt, hogy pár évtizeddel régebben még "igazi" telek voltak - de az adatokat nézve ez nem olyan egyértelmû. Volt egy-két rendkívül hideg tél akkoriban (pl. 1941-42), talán ezek emléke maradt fenn. De voltak ám ilyenek is (havi átlaghõmérsékletek Budapesten):1947-48: dec. +2,6°C jan. +4,2°C feb. +1,1°C 1948-49: dec. -2,5°C jan. +1,8°C feb. +2,7°C 1949-50: dec. +3,5°C jan. -2,2°C feb. -1,8°C 1950-51: dec. +3,7°C jan. +2,8°C feb. +4,1°C 1951-52: dec. +2,2°C jan. +1,2°C feb. +1,5°C 1952-53: dec. +0,8°C jan. +1,3°C feb. +2,4°CJó, utána 1953-54 már valóban hideg tél volt... De ha most jönne egy ilyen sorozat, mint amit felsoroltam (1947-1953), már mindenki beletörõdne abba, hogy megváltozott az éghajlatunk. (Az 50-es évek elején a nyarak is igen melegek voltak.)
Andand645: hát ez egy jó kérdés... Én még nagyapámtól halottam olyan elbeszéléseket, miszerint keményebb teleken szekérrel át lehetett menni a tó jegén egyik partról a másikra. De ez még "akkor" volt (40-50-60-as évek), amikor még decembertõl februárig Tél volt, és nem -11 C volt az abszolút Tmin, mint most... Szóval, én nem indulnék neki a tó közepének, még akkkor sem, ha hosszú ideje kemény fagy lenne (de szép álom...) mert ez itt nem Ladoga-tó, aminek a jegére sínt is lehet fektetni....
Okklúzió:Már megbocsáss, de nekem zavaros ez az elképzelés. Az ózon a napsugárzás HATÁSÁRA keletkezik a sztratoszférában, nemhogy az bontaná el... Habár ha jól értem, Te nem az elektromágneses (UV, fény, IR), hanem a részecskesugárzásra gondolsz, mert ez az, ami a sarkoknál a legerõsebb. De ezek a részecskék nem nagyon jutnak le az ózonrétegig (lásd: az általuk okozott sarki fény is 1000 km körüli magasságokban van), és ha lejutnának, akkor sem vagyok benne biztos, hogy bontanák az ózont (de ezt inkább mondja meg egy szakember).Másrészt: a Föld már évtizedek óta melegszik, közben semmi rendkívüli nem volt a naptevékenységben. A 11 éves napfoltciklus évszázadok óta ugyanúgy mûködik. Most épp maximum van, a minimumokhoz képest (pl. 1995-1997) ez tényleg fokozott aktivitást jelent. De a felmelegedés a naptevékenységi minimumok idején sem áll meg...Az "egyenlítõ-eltolódás" mögött pedig szerintem semmi nincs. Nagyon jól hangzik, így nyáron felkapta a "szaksajtó" (Blikk és társai)... De a napsugárzás (itt már biztos az elektromágneses sugárzást gondolod, hiszen ez melegíti a Földet, és ez az, ami az Egyenlítõt éri leginkább) biztos nem változott úgy, ahogy mondod. Ha a Napon ilyen változás lett volna, ez lenne az évszázad csillagászati szenzációja, annyira ellentmondana minden ismeretünknek. Ám ez a szenzáció valahogy elmaradt...
andand próbáld ki! Holnap kiderül! Ha este beírsz ide akkor be volt fagyva rendesen, ha nem akkor....