Kérdések és válaszok

glider! Igazad van, aki egyszer megégett, az nagyon fél a tûztõl... ha ekkora károm lenne valaminek a hibája miatt, amiben megbíztam, valószínûleg hiába érvelne mellette bárki utána Nem is téged akarlak meggyõzni, csak szembeszálltam azzal a gondolattal, hogy a túlfeszvédõ semmit sem ér villám ellen. Nem állítom, hogy 100,0000 százalékos védelmet tud, de az általa nyújtot védelmet 4, 5, vagy 6 "kilences"re szokták értékelni, ezek a kilencesek pedig a 99% után álló tizedestörteket jelentik: 4 kilences biztonság tehát: 99,9999%.... hat évvel ezelõtt szerintem más elvû túlfeszvédõk voltak egyébként. De elfogadom a véleményed, de állapodjunk meg abban, hogy objektív igazság itt sincs, ahogy 2 egyforma villámcsapás sem Az elsõ hangnemért mégegyszer elnézésed kérem, nem olvastam át kétszer elküldés elõtt, pedig kellett volna

Hello!Mi lehet az oka, hogy minden topicba tudok írni, de az észlelési naplóba nem?

Donnie!A jelenlegi túlfeszfédõm a kezem, amivel kihúzom az elosztót a hosszabítóból, és a modem kábelét az ADSL-szûrõbõl. Ennyi. Ami viszont nem védte meg a gépem anno, az egy olcsóbb APC-s elosztó volt, de 6 éve vettem, a tipusára nem emlékszem már. De nem is érdekes, mert az eset után szétszedtem, és utána a kukában landolt. Az mindenesetre tanulságos volt számomra, hogy varisztorok és szupresszordiódák ide vagy oda, mindez nem volt elegendõ védelem. Lehet, hogy a mostani eszközök jók, de nekem sokba került megtapasztalni az ellenkezõjét, és arra pedig végképp nincs pénzem, hogy egy méregdrága cuccal kísértsem a természetet, és hogy esetlegesen még egyszer össze kelljen szednem egy új gépet, és az összes fájlt, ami anno rajta volt. Amit a megközelítési távolságról írtál, az tényleg a váltakozó áramra érvényes, azzal a példával inkább csak a levegõ szigetelési tulajdonságát szemléltettem volna (persze az az érték is csak száraz idõben igaz).

BéBé, amit belinkeltél, az a cikk nagyon jó, de ha megnézed, 1993-as és 1996-os könyvek alapján készült. Etzõl függetlenül persze a rendszert tökéletesen írja le, de nem részletezi - nem részletezHETI a harmadik lépcsõt, amirõl én beszéltem eddig.

Egyébként pedig se a tankönyvekben, se pl. az egyetemeken (hazánkban) nem ismerik a ma piacon lévõ túlfeszültségvédõket, ezért is hangzik el még ma is olyan ott, hogy a "villámok ellen nem lehet védekezni". Igazából a "szakértõk" nem mélyednek bele annyira ezekbe a dolgokba, hogy igazán naprakészek legyenek a védelmi megoldásokról. A mai túlfeszültségvédõk többszörösen biztonságosabbak, mint akár a 2-3 évvel ezelõtti modellek.

Még valami feltûnt..."És csak mellesleg említem meg, hogy egy 25000 voltos vezeték megközelítési távolsága 2 méter, ezen belül könnyen áthúz az áram. Egy villámban azért több, mint 25kV van, vagy rosszul tudom?!"Nem akarok hülyeséget mondani, de... a villám ugyebár nem váltoáram... A megközelítési távolság tudtommal (remélem nem mondok hülyeséget, ha igen javaítsatok ki!) csak AC esetén érdekes, az elektromágneses térben való távolságok okozta töltéskülönbség miatt - ezért nem szabad nagyot lépni magasfeszültség alatt ) Ilyenkor a két lábad között alakulhat ki akkora töltéskülönbség, hogy azok között lesz kisülés. NEM a vezetékbõl csak ki rád a szikra ...

Na akkor tisztáznék pár dolgot Elõször, ha valaki megsértõdött, akkor elnézést, nem ez volt a cél. A pánikkeltés ténye egyes mûsorokban/cikkekben ettõl még tény.Másik tény: a legjobb minõségû túlfeszvédõk 30-50 EZER Joule energiát képesek elnyelni, ami a 230-as hálózatról, vagy telefonvonalon (egyes túlfeszvédõkön ilyen is van!) érkezik. Ez kb. annak felel meg, amikor az utcádban becsap a villám valahol az elektromos vagy telefonhálózatba. Ha ennél nagyobb tüske jön, akkor elképzelhetõ, hogy a túlfesz elosztó elfüstöl, de a kimenete ekkor is leválaszt. TERMÉSZETESEN ha pl. a modemen/TV kábelen nincs ilyen védelem, akkor a túlfeszvédõ sem ér semmit.Glider, komolyan kérdeztem a túlfeszvédõd típusát, mert szerintem egy akár 100m-re becsapódó villámtól simán meg kell védenie... nálam megvédte a gépet egyszer, miközben az egyik villanykörte felrobbant Nyilvánvalóan léteznek extrém esetek, de ahogy Bébé is leírta, a túlfeszvédõ csak a harmadik vonal, és 100%-os védelmet azért nem tud nyújtani, mert egy szélsõséges esetben tényleg elõfordulhat, hogy "közvetlenül" a lakásunk táphálózatába csap be a villám.De hidd el, bizonyos túlfeszültséggyártói nem túloznak a megadott értékekkel - ezek bevizsgált adatok. A szézezer eurós garancia pl. elég nagy ostobaság lenne, ha az ÚGY lenne igaz, ahogy leírtad - mert van benne igazság, de általánosítani itt SEM érdemes, esetleg jobban utánanézni a másik oldalon is - én ugyanis ezeket az adatokat NEM prospektusból néztem

Egyet kell, hogy értsek gliderrel! Ezek olyan hatalmas feszültségek, hogy nincs olyan eszköz ami kivédje. A telefonvezetékekrõl meg annyit, hogy a legtöbb ember villámlástól úgy hal meg, hogy telefonál.

Sajnos a legnagyobb porhintést a gyártók teszik azzal, amiket a termékeirõl állítanak...

Két bekezdés, melyeket a neten találtam:"Nyilván sokaknak eszébe jut, hogy mi van akkor, ha a villám közel a hálózati vezetékbe csap. Nos ez akkora túlfeszültséget hoz létre a hálózaton, hogy talán még a legprofibb eszközök sem élnék túl, de a távoli, vagy nem közvetlen villámcsapás ellen hatékony védelmet nyújthat, bár azt feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a legtöbb eszköz ilyen esetben nem javítható károkat szenved. A kereskedelemben beszerezhetõ túlfeszültségvédõ berendezések adatlapjaiban fel kell tüntetni azt az energiát, melyet a berendezés képes elnyelni, továbbá azt az idõtartamot, amely ideig a berendezés a feltüntetett energia elnyelésére képes. Az átlagos energia 80-200 Joule, egy villámlás energiája ezen érték többszöröse.""Minden villamos mûködésû készülék és berendezés vagy elektronikus rendszer a környezetével állandó elektromágneses kölcsönhatásban van. Egyrészt a saját környezetükre elektromágneses hatást fejtenek ki (így esetenként megengedhetetlenül nagy elektromágneses zavarok forrásai is lehetnek), vagy fordítva, a környezetükben fellépõ elektromágneses hatások az érzékeny berendezések mûködésében különbözõ zavarokat, hibás mûködést is elõidézhetnek, vagy esetenként a berendezés meghibásodását vagy teljes tönkremenetelét is okozhatják."És ajánlom még a szakkönyveket is... Jó pap holtig tanul!

Reakciómat lásd a Naplóban, mert ott olvastam elõször...

Szerintem nem is túlfeszvédõrõl beszél, egy normális ilyen elosztó bõven nem fér el egy tenyérben, általában nagyobbak, mint egy levesestányér, vagy egy 5-ös soros elosztó.

Természetesen nem szikraközös túlfeszültségvédõt kell venni, hanem olyat, ami tényleg meg is véd. Szívesen segítek bárkinek, aki ilyet keres

Bocs, ide akartamglider! Elég nagy porhintés, amit leírtál - nyilván sokan szeretnek okosakat mondani ebben a témában, ez alól a Discovery és egyéb csatornák se igazak. Egész egyszerûen hülyeség. Ha igaz lenne, nem gyártanának túlfeszvédõket... ha igazán meg akarod ismerni, hogy mûködnek ezek - már nem a gagyi tajvaniakra gondolok, amiket én magam se használnék - akkor szívesen hozok neked róluk technikai leírást. Gondolod, hogy pl. az APC bevállalná-e a 100,000 (százezer) EURÓs garanciát minden, általa gyártott túlfeszültségvédõre kötött elektromos eszközre, ha nem így lenne?Az idõ sajnos most elég uncsi itt, ezért nem is tudok róla mit írni

Mennyit ér egy PC-s túlfeszültségvédõ? Mi tegyünk a PC-vel zivatar idején?Tegnapi kérdések voltak az Észlelési Naplóban. A saját tapasztalatom, hogy a legbiztosabb megoldás, ha zivatarkor a PC-t leválasztom a 230V-os hálózatról, és a kábelmodem csatlakozóját is kihúzom. Sajnos, az elõzõ PC-m azért ment az örök "byte-mezõkre", mert egy közeli (és mégcsak nem is közvetlen) villámcsapás okozta túlfeszültség a tápegységet tönkre tette, ami viszont az összes egyéb, általa megtáplált dolgot tette így tönkre. És volt túlfeszvédõs konnektorom! Hogy miért? Gondolkozzunk el rajta, hogy mekkora potenciálkülönbség okozza a villámot! Mekkora feszültség és áramerõsség jön létre egy-egy kisülés során? Itt most az a lényeg, hogy a villám kiindulási és "célpontja" között mekkora a távolság! Akár több kilométer! Egy túlfeszültségvédõben - ha az szikraközös - az a pár mm, amely a szikraközt képviseli, ugyan elkezdi levezetni a túlfeszültséget, de ekkora áramerõsséggel és feszültséggel képtelenség megbírkóznia bármiféle tenyérben elférõ szerkezetnek! Ha nem szikraközös, hanem esetleg félvezetõs, akkor sem okoz gondot a villámlás okozta feszültségtüskének átkûzdenie magát bármiféle elektronikus alkatrészen, mégpedig az elõbb leírtak miatt. Ezek a túlfeszültség védõk arra jók, hogy a kis energiájú, és a villáménál jóval kisebb intenzitású feszültségcsúcsoktól megóvják a PC-t. És még egy dolog, a villamos távhatás. Hivatalosan így szól a definíció: "Az a villamos jelenség, melynek folytán a feszültség alatt álló berendezések környezetében levõ villamos vezetõ anyagból készült tárgyak feszültsége környezetükhöz képest megemelkedik, mely veszélyes mértékû is lehet". De ilyet nemcsak berendezés, hanem a villámlás is okoz. Magyarul az utcában végigfutó hálózati, vagy telefonkábelek is (még a föld alatt vezetett kábelek is!!!) ugyanígy viselkednek, akár beléjük, akár a közelükben csap le a villám. És gondolkodás nélkül eljuttatják a túlfeszültséget minden berendezésbe, ami kapcsolatban áll a külvilággal! Ugyanez érvényes a TV-antennára is. Ez fizika, amely nincs tekintettel a túlfeszvédõgyártók szlogenjeire, vevõcsalogató jelmondataira. Ez van.Nagyon jó filmek mentek errõl egy idõben (talán 4-5 évvel ezelõtt) a National Geography Channel-en és a Discovery-n.

én egy alumíniumedényben mértem eddig a csapadékot, de semmi különös eltérés nem tapasztaltam a hivatalos állomás méréseitõl (azon a bizonytalanságon kívül, amit a zivataros idõszakok hordoznak magukban)

Yuki - neked is köszönöm a segítséget : van is egy ilyen csapadékmérõm ( zöld szinû / fehér beosztással 35mm - ig van skálázva )használatban is van bár a téli használatával tökéletesen egyetértek veled ! Végülis számtalan lehetõség adódik " házi barkácsolásra " is de azért mégiscsak egy szabványos mérõedény az ideális szerintem! Köszi - Üdv.Budai

Szia Budai!Gazdaboltban, kertészeti boltban lehet kapni kis mûanyag csapadékmérõt kb. 1000 Ft-ért. Nekem volt már többször is, és mértem vele a Hellmann félével párhuzamosan. Többnyire mm pontossággal ugyanazt mutatta. Pedig nem néztem ki belõle. Hátránya, hogy télen korlátozott a használata (havat rosszul mér, szétfagy), és csak 40-50 mm-nyi csap. fér bele egyszerre. Feltétlenül megéri venni egyet-kettõt. A falu másik végén Pista(?) bácsi is tud vele mérni, ha elhelyezed az udvarában

OK - Snowhunter - köszi !

Bár lehet, hogy fals információim voltak 2-3 éve.

Fura Meteorman, én még 2 éve 20ezer forintról tudtam, igaz azóta eltelt egy kis idõ.Budai: Ugyan nekem is az van, de elõtte mással mértem, és az is tökéletesen megteszi, egy a fontos, legyen 1 méteren a legalább 200cm2 befogadó felületû bármi, és egszerû 1m2-re vonakoztatni, és akkor tizedest is mérhetsz vele, egyetlen feltétel, a a párolgási veszteség miatti gyors lemérés.

Meteorman - köszönöm az ötletet jelenleg is hasonló módon mérem a csapadékot!Elképzelni nem mertem volna ,hogy ilyen drága a Hellmann-féle mérõ - ezekután nem csodálkozom,hogy a legtöbbünknek nincs ilyen !Mégegyszer köszi !!!

Hello Budai!Van egy kft. amely fogalmaz ilyeneket, de minden muszer nagyon draga. Egy Helman fele csapi mero 50E ft volt tavaly. Jobban jarsz,ha kiteszel egy kocsogot. Meroedenynek meg fogsz egy edenyt, vagy egy 3dl-es soros poharat, es elmesz egy met allomasra es bejelolgeted rajta a fokokat a szabvanyos meroedeny alapjan. Ezzel a csapimerovel ugyanolyan jol tudsz majd merni. Egyeduli gond a parolgassal lesz. A csapadekhullas utan minel hamarabb meg kell merned mennyi esett.

Köszi a segítséget Snowhunter !

Szia Budai !Sajnálom, hogy senki nem reagálta le kérésedet, én sem tudok konkrét segítséget ajánlani, az enyémnek is a www.debrecen.com/taneszkoz-hoz van "köze", de nekem nem jön be az oldal, próbáld meg, lehet, neked igen, a T.szám:52/412-705, bár lehet, hogy már ez sem él, de hátha.A másik tipp a bp.-i Lombik kft, ennek címét, és egyéb dolgait, ennek a fórumnak az archívumában megtalálod(600-as link).Remélem tudtam segíteni.

Helo ! Nem tudná megmondani valaki , hogy Hellmann-féle csapadékmérõt hol lehet venni / esetleg rendelni ? Köszi !

Már tudok mindent! Elolvastam az írást ott alul.

Hogyan lehet képeket betenni a Képlinkek és egyebek címû fórumba? A beillesztést nem fogadja el.Vagy engedéjt kell kérni?????

Sziasztok! Kérdés egy kompetens személyhez: Miért nem tudok új regsztrációt csinálni? Hiába teszem meg soha nem fogadhja el a belépésnél.Kohez fordulhatok?

Bali nem vágom ezt a programot, nem vesz semmit, mert nem is lehet állítani a portot, ha meg kikapcsolom a without interfacet, akkor engedi a com1-et, de azon se vesz semmit, valoszinu én vagyok a béna...

Cau, ne csodálkozz, nincs olyan messze a TV torony... van "térerõ".

azért néha még beugrik az a 11.1 km/h NNW es hiba, dde szerintem az valami zavar itt nálam, mert az ben aházban nem jelent meg, még gondolokodom rajta mi lehet, de max egyszer kétszer van naponta, áhh énis teljesen kivoltam, mire rájöttem hogy a vasoszlop a hibás

ok Bali: megnézem, majd este leszedem, most meg dolgozom

Ok, akkor rájöttél a hibára, örülök neki, mert engem is idegesített. Te is töltsd le a pc-wetterstation.de oldalról a wswin32 programot, erre a WS 2305 adatait is fel lehet tölteni.

Ws2305 rõl lenne szó

Bali: megy a szélmérõ, kiderült mi volt a baj: vasoszlopra tettem (6m-es), ami ugy látszik antennaként mûködve jol bezavart neki, most már csak egy jó proggit kéne találnom, amivel fel lehet tenni az adatokat.. esetleg tud valaki ilyet? Megköszönném

köszi

LeviG! Csodálod, hogy ilyeneket ír róla? Csúnya dolgokat csinált már õ!

Horrorbaby: azt hiszem csak ideiglenesen lett törölve a meteorológus fórum, pontosan az általad említett "renitens egyén" miatt...

Természetesen az elõbb Cu-okról volt szó, más felhõknél annyira nem extrém az a 3900 m-es felhõalap, de asszem nappali igen magas alapú gomolyokra gondoltál

Cave: extrém száraz, de labilis levegõben alakulhatnak ki a napközbeni erõs besugárzás hatására extrém magas felhõalapok. Nedves levegõnek alig kell emelkednie a felszíntõl, hogy telítõdjön (és már kész is a felhõalap), míg a száraznak ez hosszabb idejébe telik, így magasabban képzõdik felhõ. A 3900 méteres felhõalap az már tényleg nagyon extrém, ehhez olyan száraz levegõ kell, amelyben legtöbbször nem is képzõdik felhõ, mert nincsenek meg a feltételek, hogy ilyen nagy magasságba emeljék...

Hali! A minap arról beszélgettünk a siklóernyõs barátaimmal, hogy valamikor tavaly a Mátránál 3900m es felhõalap volt (fel is termikeltek odáig!). A vitorlázórepülõsök azt mondták, hogy 15 éve nem volt ilyen...Hogyan és mikor alakulhat ki itthon ilyen szokatlanul magas felhõalap?elõre is köszi! üdv!

Hová tûntek a "meteorológusok...", ha az építõ jellegû/elõre mutató kritikát sem bírják "húzzák le a redõnyt" és ne szerepeljenek a médiákban... Én továbbiakban is mindem szinten/fórumon felhívom a felhasználói oldal figyelmét a "szakmai sötétségekre". Zeus-nak nincs helye a Metnet-en, a Bõcsi minden mutációját törölni kéne....

Zeus, ki fizet neked azért hogy teleírd a fórumot alaptalan dolgokkal, ízléstelenségekkel, azért hogy lejárass valakit?? Egyértelmûen ez a célod már egy ideje...

Zeus: Lassan az ízléstelenség határát súrolod !Az odáig rendben van, hogy nem kedveled Szilárdot, de lépten-nyomon feleseleges hangoztatnod, ez paranoiára vall, de az utóbbi beírás bizony már sértõ volt !Ez nem kekeckedés, csak ténymegállapítás, ha belegázoltam a lelkivilágodba, akkor bocsi, de gondolkozz, hogy neki hogy eshetne pl. a mai beírásod !

Zeus: bántott téged az Aigner Szilárd hogy ennyire a bögyödben van??

Mem ilik ide