Csillagászat és űrkutatás
Ez tényleg érdekes, de Salgótarján melyik földrészen van, mert nálam 17.27-kor még tök világos van. Az Antares kb. éjfél után 20 perccel kel, és mire valójában látható az majdnem 1 óra, hajnal 5 után belevész a világosságba.
Stellariumban néztem az Antares-t és mellette egy csíkot vettem észre, azt hittem képhiba, de nem. 
Milyen furcsa ez az egy volnalba rendezõdött csillagsor! Link
Milyen furcsa ez az egy volnalba rendezõdött csillagsor! Link 
Szép képek -a nyári égbolt jellegzetes csillagképét, a skorpiót mindenkinek ajánlom figyelmébe: nemsokára már az éjszaka elsõ felében is látható lesz. (Kár, hogy kunkori "farka" csak Dél-Európából figyelhetõ meg) Maga az Antares különleges csemege, az égbolt egyik leglátványosabb csillaga. Nemcsak feltûnõ vöröses színe, de állandó hunyorgása-pislogása miatt is egyedülálló.
Mai együttállás megfigyelése. Macsekot nem érdekelte, inkább alvóhelyet keresett a vállamon. 
Egy kép: Link
Egy kép: Link 
Na, ma (illetve akkor még tegnap volt) láttam egy nagyon szép tûzgömböt. Nagyon örültem neki, és nagyon szép zöldes színe volt. Max. 1 másodpercig láttam, lehet, hogy több volt pár másodperccel, de a végét láttam, mert épp a kulccsal babráltam. De nagyon jó élmény volt.
Nagyon örültem neki, és nagyon szép zöldes színe volt. Max. 1 másodpercig láttam, lehet, hogy több volt pár másodperccel, de a végét láttam, mert épp a kulccsal babráltam. De nagyon jó élmény volt.
Ugyan, nincs semmi baj, fátylat rá! Sajnos magyarázatot nem tudok adni, hogy miért mindkettõnknek ez a 2 csillagkép tetszik, de nagyon örülök, hogy megosztottad velem / Velünk.
Nanovich, nekem nagyon bejött a Kísértet-ködrõl mutatott képed, annyira, hogy lementettem. A Stellariumhoz pedig lenne egy kérdésem (úgy általánosságban mindenkitõl), mégpedig nem tudtok valamit egy bizonyos "Naprendszerbeli megfigyelõrõl"? Mert a Stellarium mutatja, de az interneten nem találtam semmit.
Brenya - szerintem Noli videóját minimum Oscarra kéne jelölni. Tényleg nagyon szép! És milyen muris, ahogy ott ténykedik a háttérben és tesz-vesz.
Sajnos magyarázatot nem tudok adni, hogy miért mindkettõnknek ez a 2 csillagkép tetszik, de nagyon örülök, hogy megosztottad velem / Velünk. Nanovich, nekem nagyon bejött a Kísértet-ködrõl mutatott képed, annyira, hogy lementettem.
A Stellariumhoz pedig lenne egy kérdésem (úgy általánosságban mindenkitõl), mégpedig nem tudtok valamit egy bizonyos "Naprendszerbeli megfigyelõrõl"? Mert a Stellarium mutatja, de az interneten nem találtam semmit. Brenya - szerintem Noli videóját minimum Oscarra kéne jelölni.
Tényleg nagyon szép! És milyen muris, ahogy ott ténykedik a háttérben és tesz-vesz.
Nem bírom ki, hogy ne tegyem közzé Noli videóját - remélem nem haragszik meg érte - de annyira csodálatos, ahogy a szürkületben elõbújik a Vénusz, Jupiter aztán az a rengeteg csillag. Díjnyertes film lehetne valahol! Link
Bocs, hogy belekotyogog...és nem is a témához, hanem a Stellariumhoz...nyílván az adatok tekintetében nem tekinthetõ etalonnak. És akkor egy kérdésem lenne, melyik hitelesebb?
Szaturnusz fényesség
Stellarium 0.95 mag
Heavens-above 0.7 mag
Link
Calsky 0.4 mag mindhárom márc.17-re
Link
Mcse 0.3 mag havi összesítõ, nyílván " Brightness" legfényesebb érték.
Link
Én a Calsky-ra tippelek.
Szaturnusz fényesség
Stellarium 0.95 mag
Heavens-above 0.7 mag
Link
Calsky 0.4 mag mindhárom márc.17-re
Link
Mcse 0.3 mag havi összesítõ, nyílván " Brightness" legfényesebb érték.
Link
Én a Calsky-ra tippelek.
Jó képek.
Úgy látom, hogy a Stellarium még a régi Hipparcos ( Link ) adatokkal dolgozik, mert azóta már voltak korrekciók e téren ( akit bõvebben érdekel: Link ). Így bár a Cih (gamma Cas) jelenleg elfogadott távolsága, az 5,94 ezred ívmásodperces parllaxisból következõen ~550 fényévre módosult, ennek ellenére még mindig egy nagy dög. Majd' 20-szoros naptömegû B0 emissziós színképtípusú, forró,fényescsillag. Olyannyira, hogy ha a Sirius helyére tennénk, akkor -6,5 magnisnak látszana. És hogy mi ennek a következménye? Hát a szépséges környezete. Gerjeszt mindent pár fényéven belül.
nagyban Link
Az IC63 pedig nem más, mint a Kísértet-köd.
nagyban Link
Úgy látom, hogy a Stellarium még a régi Hipparcos ( Link ) adatokkal dolgozik, mert azóta már voltak korrekciók e téren ( akit bõvebben érdekel: Link ). Így bár a Cih (gamma Cas) jelenleg elfogadott távolsága, az 5,94 ezred ívmásodperces parllaxisból következõen ~550 fényévre módosult, ennek ellenére még mindig egy nagy dög. Majd' 20-szoros naptömegû B0 emissziós színképtípusú, forró,fényescsillag. Olyannyira, hogy ha a Sirius helyére tennénk, akkor -6,5 magnisnak látszana. És hogy mi ennek a következménye? Hát a szépséges környezete. Gerjeszt mindent pár fényéven belül.
nagyban Link
Az IC63 pedig nem más, mint a Kísértet-köd.
nagyban Link
Elnézést kérek tájékozatlanságomért, el kellett volna olvasnom a korábbi bejegyzéseket.
Van egy jó hirem (és egyúttal hangot adok csodálkozásomnak): a lánytestvéremnek épp az Orion és a Cassiopeia csillagképek a legkedvesebb konstellációi. (Miként lehetséges ez) Jó éjszakát és kellemes pihenést kivánok!
Van egy jó hirem (és egyúttal hangot adok csodálkozásomnak): a lánytestvéremnek épp az Orion és a Cassiopeia csillagképek a legkedvesebb konstellációi. (Miként lehetséges ez) Jó éjszakát és kellemes pihenést kivánok!
Köszönöm szépen, nagyon aranyos vagy, de ezeket már mind elég rég óta tudom. De tényleg aranyos volt tõled, hogy meg akartad magyarázni, köszönöm. Viszont én fényképezni akarom õket(illetve már csak a Cassiopeia-t) és nem az a gond, hogy nem ismerem õket, hanem az, hogy a gépem nem valami nagyon nagy csúcsmasina, ezért elég nehéz a dolgom. De önmagához képest már nagyon ügyes, hogy az Oriont lekapta.
De tényleg aranyos volt tõled, hogy meg akartad magyarázni, köszönöm. Viszont én fényképezni akarom õket(illetve már csak a Cassiopeia-t) és nem az a gond, hogy nem ismerem õket, hanem az, hogy a gépem nem valami nagyon nagy csúcsmasina, ezért elég nehéz a dolgom. De önmagához képest már nagyon ügyes, hogy az Oriont lekapta. 
Nagyon szép estét kivánok mindenkinek! Csõrike, a Cassiopeia (királyné, Cepheus felesége) mostanában - legalább is ebben az órában - északnyugati irányban van, dupla vé (W) alakja 90 fokkal jobbra van dõlve. Tehát öt fényes csillag alkotja a csillagképet.
Az Orion ember alakot formáz: az övét három csillag alkotja nagyjából egy vonalban, az Alnitak, az Alnilam és a Mintaka. Szép és sikeres csillagnézést kivánok.
Attila
Csõrike, a Cassiopeia (királyné, Cepheus felesége) mostanában - legalább is ebben az órában - északnyugati irányban van, dupla vé (W) alakja 90 fokkal jobbra van dõlve. Tehát öt fényes csillag alkotja a csillagképet.Az Orion ember alakot formáz: az övét három csillag alkotja nagyjából egy vonalban, az Alnitak, az Alnilam és a Mintaka. Szép és sikeres csillagnézést kivánok.
Attila
Persze, nem is azért mondtam, hogy direkt az én postomra reagáljatok, csak így furcsa volt, hogy hirtelen mindenki eltûnt. Hát megpróbálom akkor a nagymacskát is, de az Orion és a Cassiopeia azért van kiemelve, mint "célpont", mert õk a kedvenceim.
Hát megpróbálom akkor a nagymacskát is, de az Orion és a Cassiopeia azért van kiemelve, mint "célpont", mert õk a kedvenceim.
Ok akkor láttam. Szép lett az is.
Március 25-27 között is szép alkonyati együttállások lesznek. A Vénusz, Jupiter ugyan távolodnak egymástól, de betársul a "buliba" a Hold, és a Fiastyúk is. Itt tudtok napra bontva nézelõdni, melyik nap mi várható: Link
Március 25-27 között is szép alkonyati együttállások lesznek. A Vénusz, Jupiter ugyan távolodnak egymástól, de betársul a "buliba" a Hold, és a Fiastyúk is. Itt tudtok napra bontva nézelõdni, melyik nap mi várható: Link
Én azért nem szóltam hozzá a beírásodhoz, mert egy pár napig csak telefonnal tudtam netezni, ráadásul a beillesztett kép nem látszott - nem tudtam melyik a kiemelt képed, gondoltam a tollpihésre is - de már gép elõtt ülök, és akkor már csak a Cassiopeia van hátra? Az Oroszlán megvan a Marssal? Csak azért mert nem minden évben van itt a Mars. (Itt van persze, csak néha a Nap mellett, amikor nem látszik, vagy nagyon halványan beleveszik az átlagos csillagok fényébe.)
Köszönöm szépen. A beillesztett kép bent van az albumban, amúgy sima jobb klikk - oldal megnyitása új lapon és feldobja. De mondom, ott van a többi közt, csak ki szerettem volna emelni. Arra vagyok a legbüszkébb, életemben elõször sikerült lefényképeznem az Oriont, amit nagyon szerettem volna. Most már csak a Cassiopeia van hátra.
Nekem is nagyon tetszik ez a templomos képed, nagyon szép lett!
Örülök, hogy végre visszatértetek, már 2 napja a fórumot kukkolom, hátha valaki ír egy szót / hoz egy képet vagy akármi.
A beillesztett kép bent van az albumban, amúgy sima jobb klikk - oldal megnyitása új lapon és feldobja. De mondom, ott van a többi közt, csak ki szerettem volna emelni. Arra vagyok a legbüszkébb, életemben elõször sikerült lefényképeznem az Oriont, amit nagyon szerettem volna. Most már csak a Cassiopeia van hátra. Nekem is nagyon tetszik ez a templomos képed, nagyon szép lett!
Örülök, hogy végre visszatértetek, már 2 napja a fórumot kukkolom, hátha valaki ír egy szót / hoz egy képet vagy akármi.
Köszi. Már épp összecsomagoltam a cuccot, aztán visszanéztem még egyszer és megállapítottam. "Hmm nem is rossz kompozíció" gondoltam és ismét kipakoltam, így született ez a kép.
Vixa: Gratulálok! Mázlista fogás.
Vixa: Gratulálok! Mázlista fogás.
Nagyon tetszik. Nem a Vénusz-Jupiter, mert azt még százan lefotózzák. Hanem a kép összességében. A kopasz fák, templomtorony, a színek...Szépen megkomponált kép, órákig el tudnám nézni...el is mentettem magamnak.
Szép szemléletes képek. A beillesztett képet nem látom 
Egy képet én is hoztam máról. Ünnepi Vénusz, Jupiter együttállás: Link
A beillesztett képet nem látom Egy képet én is hoztam máról. Ünnepi Vénusz, Jupiter együttállás: Link
Ez nem az együttállás, de én erre vagyok a leges-leges-legbüszkébb:
Ez a kép és az együttállásos képek pedig itt: Link
Ez a kép és az együttállásos képek pedig itt: Link
Ha fotózni akarsz, akkor az equatoriális mechanika kell neked, mint amit az imént linkeltél. Dobsonnal sem lehetetlen fotózni csak kellemetlen.
Ám a dolog sokkal összetettebb, mint elsõre gondolnánk. Azt hiszem Akela is említette a légköri turbulenciából adódó problémákat. Mivel nyitott és nagy átmérõjû távcsõrõl van szó, így ez fokozottabban jelentkezik, mint egy kisebb távcsõnél (én ezért nem is vettem pl. 30 cm-es távcsövet, mert kis hazánkban évente 1-2 alkalommal tudnám kihasználni). A másik a hûlés. Mivel nagy légtömeg van a tubusban, így annak idõ kell míg lehûl és hadra fogható lesz a mûszer, nem is beszélve a tükör üveganyagáról (2-3 órát jelent).
A harmadik: mivel elég fényerõs mûszerrõl van szó, így fotózásnál erõsen jelentkezik az ún. kómahiba. Ezt egy kis kütyüvel (kómakorrektor) lehet korrigálni, illetve vizuálisan nem nagyon zavaró.
Visszatérve a mechanika részre: a képen látható mechanika egy alap mechanika. Azt fotózás elõtt pontosan a sarkcsillagra kell állítani és csak úgy követi helyesen a csillagok elmozdulását. Ahhoz, hogy "magától" rá is álljon, ahhoz GOTO mechanika kell.
Látom ezt a 250/1200-es tubus alá kezdésnek EQ5 mechanikát javasolnak, de ez véleményem szerint (pontosabban tuti) nem lesz elég, fõleg fotózáshoz nem.
Szóval a fenti sorokkal nem eltántorítani akarlak, hiszen egy ekkora távcsõ felejthetetlen látványt tud nyújtani az égi objektumokról, de számolni kell a plusz eszközökkel, költségekkel.
Ám a dolog sokkal összetettebb, mint elsõre gondolnánk. Azt hiszem Akela is említette a légköri turbulenciából adódó problémákat. Mivel nyitott és nagy átmérõjû távcsõrõl van szó, így ez fokozottabban jelentkezik, mint egy kisebb távcsõnél (én ezért nem is vettem pl. 30 cm-es távcsövet, mert kis hazánkban évente 1-2 alkalommal tudnám kihasználni). A másik a hûlés. Mivel nagy légtömeg van a tubusban, így annak idõ kell míg lehûl és hadra fogható lesz a mûszer, nem is beszélve a tükör üveganyagáról (2-3 órát jelent).
A harmadik: mivel elég fényerõs mûszerrõl van szó, így fotózásnál erõsen jelentkezik az ún. kómahiba. Ezt egy kis kütyüvel (kómakorrektor) lehet korrigálni, illetve vizuálisan nem nagyon zavaró.
Visszatérve a mechanika részre: a képen látható mechanika egy alap mechanika. Azt fotózás elõtt pontosan a sarkcsillagra kell állítani és csak úgy követi helyesen a csillagok elmozdulását. Ahhoz, hogy "magától" rá is álljon, ahhoz GOTO mechanika kell.
Látom ezt a 250/1200-es tubus alá kezdésnek EQ5 mechanikát javasolnak, de ez véleményem szerint (pontosabban tuti) nem lesz elég, fõleg fotózáshoz nem.
Szóval a fenti sorokkal nem eltántorítani akarlak, hiszen egy ekkora távcsõ felejthetetlen látványt tud nyújtani az égi objektumokról, de számolni kell a plusz eszközökkel, költségekkel.
Köszön szépen a segítséget! Legalább 5 éve tervezem ,hogy vásárolok 1 csill. távcsövet, ezért nem szeretnék nagy hülyeséget csinálni. Elolvastam mindent a távcsövek típusaival (refraktor, reflektor, katadioptrikus)illetve mechanikájukkal kapcsolatban és úgy vettem észre ,hogy mindegyiknek vannak elõnyei és hátrányai. Igen! mindenképpen szeretnék késõbb 1 megfelelõ CCD kamerát venni rá hogy fotózgathassak(a mostani f.gépem alkalmatlan lenne a feladatra). Viszont olvastam ,hogy a dobsonok erre nem a legalkalmasabbak.Valójában Józsán élek ,így reményeim szerint kisebb a légszennyezettség, a zavaró tényezõk ,mint a belvárosban. Van 1 teraszunk a 2.emeleten ahol az égbolt egy része tisztán látszik.(nem takarja ki semmi) illetve nem messze tõlünk van egy domb ,ahol szerintem remekül lehetne pásztázni az éjszakai eget. Ami számomra fontos lenne: Bolygók, Hold,( minél részletesebben) csillagködök (ha lehetséges) ,esetleg galaxisok ,illetve azok spirál karjai. Végülis minden ami az univerzumban "úszkál" és távcsõvel megfigyelhetõ. Úgy vagyok vele ,hogy ha egyszer veszek ,akkor legyen minõségi és ne kelljen rövid idõn belül cserélni( ahogy írtad pl. fotózás miatt). Az utóbbit figyelembe véve erre esett a választás: 250/1200 SkyWatcher Newton F/4,7-es fényer.Link Fentrõl a 15. De nem tudom ,hogy ehhez a modellhez, jár e olyan készülék, amely mechanikusan rá áll az általam kikeresett objektumra. Tehát mint pl. a dobsonoknál az intelliscope.
Köszönöm, most már viszonylag megvagyok, habár még van hova fejlõdnöm. Ennek ellenére igencsak örülnék, ha ez a sok gomoly elmászna innen már legalább estéig, szeretném a két kis drágát lekapni, ha már erre gyúrok egy ideje. De még nagyon sokan vannak. 
De még nagyon sokan vannak. 
Afterlife több mint ötven éve, kilenc éves korom óta matõrcsillagászkodom, kicsit belekotyogok
A távcsõvásárlásra szánt öszeg már "megfelelõ" komolyabb mûszer vásárlásához DE a "költséghatékonyság" miatt a legjelentõsebb szempont környezeted, mely meghatározza lakóhelyed egének "átlászóságát" az objektumok megfigyelhetõségét. Így mikroklímája, a felhõmentes éjszakák száma, az égbolt átlátszósága, kevés és távoli fényszennyezés. Igen fontos hogy városi, sûrûn beépült környezet fény- és aeroszol szennyezettségben avagy város peremén esetleg szabadabb, tisztább levegõjû és sötétebb egû sík területen észlelsz. Városi környezetbe nem érdemes komoly (90 mm lencsés ill. 115 mm tükrös optikájúnál nagyobb) mûszert venni mert ritka kivételtõl eltekintve csak a Holdat és néhány nagyobb bolygót tudsz vele érdemlegesen megfigyelni de "mély-egezni" (pld. halvány Messier objektumok) nehezen tudsz az örökös por és fényszennyezettség miatt. Ha város peremén, sötétebb ég alatt próbálkozol már használhatsz nagyobb átmérõjû mûszert de ott is javarészt csak magas szögekben vagy zenit környékén lesz látványos, alacsonyabb horizontközeli szögekben nem, mivel ha nincsenek is látáskorlátozó objektumok, de a város "porkupolája" igen messze terjed (repülõrõl nagy magasságból megfigyelhetõ hogy minden nagyobb városra kiterjedt por- és füst "kupola" borul ami rontja a légköri átlátszóságot és zavaróan szórja az éjszakai fényeket). Úgy látom, Debrecenben élsz, gondolom ott sem rózsás a helyzet a fényszennyezés, por-és füst tekintetében. "Síkságon" élõknek sem érdemes "nagyágyút" venni mert hazánk átlagos adottságaihoz bõven elég 250-300 mm-es átmérõjû optika. Aki 100 m-nél magasabb helyen és sûrûn lakott településtõl messzebb él (nomeg pénze is van rá) megpróbálhatja 40~50 cm tükrösig, ami amatõr pénztárcájának még "elmegy" de ekkor már sokat számít a "megtérülés" ami elsõsorban a derült, megfigyelésre alkalmas jó átlátszóságú éjszakák függvénye. Összefoglalva - településen élõ amatõrnek elég 100-200 mm-es átmérõjû és inkább hosszú fókusztávolságú tükrös mûszer fõleg fényes objektumok megfigyelésére. Szabadabb, "sötét-eges" helyen használható pénztárca szerint nagyobb mûszer is rövidebb fókusszal és nagyobb fénygyûjtõ felülettel de a fotózásban itt is bezavarhat a környezõ települések fényszennyezése. "Nézelõdésre" valóban elég egy nagyobb fényerõs Dobson, de fotózásra (mert ha nem száll el lelkesedésed, idõvel meg fogod próbálni ez bizonyos) inkább 90-150 mm közötti lencsés távcövet vennék óramûvel. De bármit is veszel 250-400 mm átmérõnél nagyobbat hazánkban nem érdemes venni mert nem tudod kihasználni. A bemutatott mûszerek szépek/jók/fényerõsek, sok kellemes percet eltölthet velük az ember de csak "nézegetésre" alkalmasak. Nem ismerem anyagi lehetõségeid és észlelésed tervezett helyszínét, de ha sötétebb egû helyen laksz inkább ajánlanám választott boltod kínálatából a SkyWatcher 150/1200 refraktort EQ-5 óramûves állvánnyal ami "csak" 31 eFt-al van "odébb" a rászánt keretösszegtõl. A fényerõs Dobson "csak" nézelõdésre jó, óramûvel felszerelni költséges és bonyolult. Van 1:6 fényerejû 200 mm-es tükrös Dobsonom is "nézelõdésre", tényleg megkapóan sok csillag látható különösen nagylátószögû okulárral az ember szinte beleszédül, ám nagyobb nagyításoknál egy idõután már idegesítõ "taszigálni" a kütyüt pld. a Lyra gyûrûsköd megfigyelésénél, de Hold és bolygók esetében is. Elsõrendû szempont a pénztárcád, de át kell gondolnod megfigyelõhelyed alkalmasságát ÉS idõvel fényképezni is akarsz majd, az pedig óramû nélkül nem megy. Fényerõs és nagy fénygyûjtõ felületû optikával még a légköri párán szóródó holdfény is zavarni fog a "mély-egezésben", amit tovább ront a fény- és porszennyezés. Gondold át, ha tetszik, "tervezd meg" hol mikor és mire szeretnéd használni mûszered és nem mellesleg a "kitelepülés" körülményeit/lehetõségeit is vedd figyelembe (városban lapos háztetõn pld. mert udvarból nézelõdni drágább eszközzel "pénzkidobás"). Sokat számít a horizontközeli objektumok megfigyelésénél a távoli terep növényzete (vagy beépítettsége) is, ahogy pld. nálam a távoli terepen faágak közé "fészkelt" a Jupiter és Merkur:
A Jupiter lenyugvása:
Tehát gondold át helyi adottságaid és azt hogy mire akarod használni. Az pedig szinte bizonyos hogy "evés közben jön meg az étvágy" idõvel nagyobb, szebb részletesebb képeket szeretnél látni majd fotón rögzíteni. Ezt át kell gondolni mert nem csekély pénzt szánsz hobbidra melyrõl idõvel komoly amatõr tevékenységre fogsz átállni. Egy dologra készülj fel: átlagos amatõr igényekre készült mûszerrel nem fogod vizuálisan azt látni amit komoly obszervatóriumokban vagy azok fényképein láthatsz. Ez nem kiábrándítás akar lenni, hanem inkább józan átgondolásra int. A csillagos ég érdekességeinek megtekintésére bemutatott mûszereid jók, bármelyiket megveheted szerintem, de gondolj a jövõre is hogy mennyire leszel képes továbbfejlesztésükre (Hold-bolygó-napfoltok esetleg galaktikus ködök, kisbolygók, üstökösök fotózása). Ha viszont elszáll a lelkesedésed, a drága pénzen megvett mûszer csak porosodni fog amig alkalmanként nagyobb baráti kör összeverõdik egy kis "csillagnézegetésre" amihez elsõsorban sötét fényszennyezésmentes tiszta légkör és horizontig sík terep ajánlatos. A bemutatott mûszerek szépek, kiválóak de kérdés hogy fogod tudni kihasználni. "Kezdésnek" 90-100 mm-es optikájú óramûves lencsés távcsövet választanék, árban is olcsóbb valamivel. A Dobson típus általában csak "nézegetésre" jó bár utólag módosítható óramûvesre is de kissé bonyolult. Városba pedig bõven elég a 100-150 mm-es tükrös Dobson is mert a halványabb objektumok fényét elnyomja a városi fényszennyezés. Városban Hold és bolygófotózásra egy óramûves és kisebb átmérõjû inkább F10~12 fényerejû elegendõ már. Ez persze csak magánvélemény, Te döntesz
Bárhogy döntesz, üdvözöllek a mûszeres amatõrcsillagászok táborában
A távcsõvásárlásra szánt öszeg már "megfelelõ" komolyabb mûszer vásárlásához DE a "költséghatékonyság" miatt a legjelentõsebb szempont környezeted, mely meghatározza lakóhelyed egének "átlászóságát" az objektumok megfigyelhetõségét. Így mikroklímája, a felhõmentes éjszakák száma, az égbolt átlátszósága, kevés és távoli fényszennyezés. Igen fontos hogy városi, sûrûn beépült környezet fény- és aeroszol szennyezettségben avagy város peremén esetleg szabadabb, tisztább levegõjû és sötétebb egû sík területen észlelsz. Városi környezetbe nem érdemes komoly (90 mm lencsés ill. 115 mm tükrös optikájúnál nagyobb) mûszert venni mert ritka kivételtõl eltekintve csak a Holdat és néhány nagyobb bolygót tudsz vele érdemlegesen megfigyelni de "mély-egezni" (pld. halvány Messier objektumok) nehezen tudsz az örökös por és fényszennyezettség miatt. Ha város peremén, sötétebb ég alatt próbálkozol már használhatsz nagyobb átmérõjû mûszert de ott is javarészt csak magas szögekben vagy zenit környékén lesz látványos, alacsonyabb horizontközeli szögekben nem, mivel ha nincsenek is látáskorlátozó objektumok, de a város "porkupolája" igen messze terjed (repülõrõl nagy magasságból megfigyelhetõ hogy minden nagyobb városra kiterjedt por- és füst "kupola" borul ami rontja a légköri átlátszóságot és zavaróan szórja az éjszakai fényeket). Úgy látom, Debrecenben élsz, gondolom ott sem rózsás a helyzet a fényszennyezés, por-és füst tekintetében. "Síkságon" élõknek sem érdemes "nagyágyút" venni mert hazánk átlagos adottságaihoz bõven elég 250-300 mm-es átmérõjû optika. Aki 100 m-nél magasabb helyen és sûrûn lakott településtõl messzebb él (nomeg pénze is van rá) megpróbálhatja 40~50 cm tükrösig, ami amatõr pénztárcájának még "elmegy" de ekkor már sokat számít a "megtérülés" ami elsõsorban a derült, megfigyelésre alkalmas jó átlátszóságú éjszakák függvénye. Összefoglalva - településen élõ amatõrnek elég 100-200 mm-es átmérõjû és inkább hosszú fókusztávolságú tükrös mûszer fõleg fényes objektumok megfigyelésére. Szabadabb, "sötét-eges" helyen használható pénztárca szerint nagyobb mûszer is rövidebb fókusszal és nagyobb fénygyûjtõ felülettel de a fotózásban itt is bezavarhat a környezõ települések fényszennyezése. "Nézelõdésre" valóban elég egy nagyobb fényerõs Dobson, de fotózásra (mert ha nem száll el lelkesedésed, idõvel meg fogod próbálni ez bizonyos) inkább 90-150 mm közötti lencsés távcövet vennék óramûvel. De bármit is veszel 250-400 mm átmérõnél nagyobbat hazánkban nem érdemes venni mert nem tudod kihasználni. A bemutatott mûszerek szépek/jók/fényerõsek, sok kellemes percet eltölthet velük az ember de csak "nézegetésre" alkalmasak. Nem ismerem anyagi lehetõségeid és észlelésed tervezett helyszínét, de ha sötétebb egû helyen laksz inkább ajánlanám választott boltod kínálatából a SkyWatcher 150/1200 refraktort EQ-5 óramûves állvánnyal ami "csak" 31 eFt-al van "odébb" a rászánt keretösszegtõl. A fényerõs Dobson "csak" nézelõdésre jó, óramûvel felszerelni költséges és bonyolult. Van 1:6 fényerejû 200 mm-es tükrös Dobsonom is "nézelõdésre", tényleg megkapóan sok csillag látható különösen nagylátószögû okulárral az ember szinte beleszédül, ám nagyobb nagyításoknál egy idõután már idegesítõ "taszigálni" a kütyüt pld. a Lyra gyûrûsköd megfigyelésénél, de Hold és bolygók esetében is. Elsõrendû szempont a pénztárcád, de át kell gondolnod megfigyelõhelyed alkalmasságát ÉS idõvel fényképezni is akarsz majd, az pedig óramû nélkül nem megy. Fényerõs és nagy fénygyûjtõ felületû optikával még a légköri párán szóródó holdfény is zavarni fog a "mély-egezésben", amit tovább ront a fény- és porszennyezés. Gondold át, ha tetszik, "tervezd meg" hol mikor és mire szeretnéd használni mûszered és nem mellesleg a "kitelepülés" körülményeit/lehetõségeit is vedd figyelembe (városban lapos háztetõn pld. mert udvarból nézelõdni drágább eszközzel "pénzkidobás"). Sokat számít a horizontközeli objektumok megfigyelésénél a távoli terep növényzete (vagy beépítettsége) is, ahogy pld. nálam a távoli terepen faágak közé "fészkelt" a Jupiter és Merkur:
A Jupiter lenyugvása:
Tehát gondold át helyi adottságaid és azt hogy mire akarod használni. Az pedig szinte bizonyos hogy "evés közben jön meg az étvágy" idõvel nagyobb, szebb részletesebb képeket szeretnél látni majd fotón rögzíteni. Ezt át kell gondolni mert nem csekély pénzt szánsz hobbidra melyrõl idõvel komoly amatõr tevékenységre fogsz átállni. Egy dologra készülj fel: átlagos amatõr igényekre készült mûszerrel nem fogod vizuálisan azt látni amit komoly obszervatóriumokban vagy azok fényképein láthatsz. Ez nem kiábrándítás akar lenni, hanem inkább józan átgondolásra int. A csillagos ég érdekességeinek megtekintésére bemutatott mûszereid jók, bármelyiket megveheted szerintem, de gondolj a jövõre is hogy mennyire leszel képes továbbfejlesztésükre (Hold-bolygó-napfoltok esetleg galaktikus ködök, kisbolygók, üstökösök fotózása). Ha viszont elszáll a lelkesedésed, a drága pénzen megvett mûszer csak porosodni fog amig alkalmanként nagyobb baráti kör összeverõdik egy kis "csillagnézegetésre" amihez elsõsorban sötét fényszennyezésmentes tiszta légkör és horizontig sík terep ajánlatos. A bemutatott mûszerek szépek, kiválóak de kérdés hogy fogod tudni kihasználni. "Kezdésnek" 90-100 mm-es optikájú óramûves lencsés távcsövet választanék, árban is olcsóbb valamivel. A Dobson típus általában csak "nézegetésre" jó bár utólag módosítható óramûvesre is de kissé bonyolult. Városba pedig bõven elég a 100-150 mm-es tükrös Dobson is mert a halványabb objektumok fényét elnyomja a városi fényszennyezés. Városban Hold és bolygófotózásra egy óramûves és kisebb átmérõjû inkább F10~12 fényerejû elegendõ már. Ez persze csak magánvélemény, Te döntesz
Bárhogy döntesz, üdvözöllek a mûszeres amatõrcsillagászok táborában
Atix "szabadszemes" napfoltok is léteznek Ha visszakeresel a NOAA archivumában ellenõrizheted itt (IS) Link
A bal felsõ sarokban a "Date-search" szöveg melletti naptár-ikon segít a dátum szerinti keresésben
Ui: Csõrike "menj és javulj meg"
azaz mielõbbi gyors gyógyulást kívánok
Ha visszakeresel a NOAA archivumában ellenõrizheted itt (IS) Link A bal felsõ sarokban a "Date-search" szöveg melletti naptár-ikon segít a dátum szerinti keresésben
Ui: Csõrike "menj és javulj meg"
azaz mielõbbi gyors gyógyulást kívánok
Hát elõbb gyógyuljak még egy kicsit holnapig... Aztán ne legyen túl hideg se... Ezen felül meg igazad is van: legyen ég is. 
Asszem csak ennyi lenne, de egy tál müzli még belefér.
Asszem csak ennyi lenne, de egy tál müzli még belefér.
Ja...anyáméknál is minden ablakon szúnyogháló van...erre nem is gondoltam, mert én csak kilépek az erkélyre. Csak legyen ég!
Áhh, a mieink sajnos pont úgy nyílnak, hogy nem tudom kitartani rajtuk a gépet, már amelyiken nincs szúnyogháló... A nappaliban van egy nagy üvegajtó, de nem tudom kinyitni, mert van mellette egy ágy meg az mellett egy kanapé, így eltolni is esélytelen... De remélem majd 3 sállal, 4 pulcsiban 2 kesztyûvel és 2 nadrágban kimehetek 2-3 percre fotózni.
Sziasztok! A Csillagászai távcsövekhez értõk segítségét szeretném kérni. Elhatároztam, hogy a közeljövõben vásárolok egyet(3hónap kb). A következõ oldalon nézegettem, ahol 2távcsõ között vacilálok: Link illetve Link Szerintetek melyiket érdemes? Vagy hogyha egyik sem, akkor melyik lenne a megfelelõ? 200ezer ft a max amit rá szánok.
Az ablakot ki is lehet nyitni. (általában) Itt rengeteg felhõ van, de azért vannak köztük lyukak szerencsére. Ahogy megboldogult apám mondaná - olyan 5 centire van a két bolygó egymástól.
Szerencsére arrafelé van ablak, de nem akarom ablakon át fotózni õket. Köszönöm szépen. Remélem holnaputánra már jobban leszek!
Nehogy úgy járj mint Rudolfking, hogy akkor veszed észre, "arra felé nincs ablak". Gyógyulj meg Csõrike! Más: Ezt már egyszer betettem, de most megpróbálom jobban felhívni rá a figyelmet. Jankovics Marcell a mûsorában beszél arról, hogy a tavaszpont a precesszió hatására nagyon lassan végigvándorol az ekliptikán. Kb. 2160 év alatt halad át egy állatövi csillagképen, 26000 év alatt a 360 fokon. Ezzel kapcsolatban mítoszokat mesél, hogy az egyiptomiak korában az Orion csillagkép az égi egyenlítõ alatt volt, vagyis az alvilágban, az errõl szóló mítosz, hogy Ozirisz (akit az Orionnal azonosítottak) az alvilág ura volt. A görögök idejében már kilátszik a feje az alvilág tengerébõl Hérosznak (akit Orionnal azonosítottak), így tudta fejbelõni Artemisz. Vagyis ekkor már az egyenlítõ felett volt Orion feje. A Kereszténység Szent Kristófot gondolja az Orion csillagképnek, ekkor már az égi egyenlítõ a derekán halad át. Ezt meg is tudtam nézni a Stellariummal, de amit késõbb mesél valamit, hogy „Orion a vállán viszi a Napot” ez már nem igazolódott. Érdemes megnézni a mûsort. Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Téli időszámítás - Október 27-én óraátállítás
MetNet | 2024-10-25 20:24
Szabályzat