Hydroinfo

Vásárosnaménynál jól jön az extrém alacsony vízállás hisz épül az új Tiszai hídunk Figyelemre méltó a záhonyi mérce adatai -300 cm alatt van már !

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#69649 - 2011-10-19 21:57:35)

Link

:-((

Szegednél is nagyon alacsony vízállású a Tisza, Makónál pedig a Maros . Link

22:00 volt,csak nem jól ketyegnek az ellenállások a gépbe,így rossz idõt mutat
Mehetnékem volt megint,este rámjött,mondom asszonynak pattanj kocsiba megyünk valahova,peca nem volt,viszont két hét múlva megyek végre dobálni Remélhetõleg nem szól közbe az idõjárás .

Na azé! Jó! Még így sem láttam az erõmûvet. Mit csináltál te ott hajnal 1-kor?

Nekem mûködik,de a kedvedért még egy kátrány.hu
Link

Jó ez a gelöriszályt. Fõleg mostanában. Kb minden 10. kép elérhetõ. Remélem minél hamarabb a kátrány.hu sorsára fog jutni.

Dobd át gyorsan valami értelmes képes oldalra vagy ide.

Tiszalöki vízlépcsõ,tegnap este készült a kép .
Link

Ááhh, nem kell felhívni! Dehogyis! Minek?!

Ezt egy darabig nem múlja alul semmi: Link Gyalázatos idõk voltak azok.

Egyébként ma voltam lent a Tsizán és a Krasznán horgászni. Élmény volt...

Itt is nagyon alacsony a Szinva. A belvárosban bokáig sem ér. Pedig már öntött ki ebben az évben is!!

Ha nem lesz sürgõs változás akkor Tiszabecs-Tivadar-Vásárosnamény és Záhonyba új LKV-t szállít a Tisza.
szerk: Link

Délután megyek V.naményba,még nem láttam ilyen kis vízállást a Tiszán,hozok pár képet

Huuh, most nézem, hogy elírtam az évet, persze, hogy 2003-ban volt.
Jólírod, hogy általában novemberig csökken, ezért tart térségünkben a hidrológiai év novembertõl-októberig, kb az elsõ félév a felhalmozódásé, a második a fokozatos apadásé.(Így tarthatnak a hidrológusok október 31-én Hidrológus Szilvesztert. Link )

Kösz ! Az utóbbi 10 év minimuma 2003.okt.4-én volt 23 cm-el, de szeptember végén hosszú ideig 24 cm volt. Valójában simán csökkenhet még novemberig is, ha meleg száraz idõ lesz. A 10 éves legmagasabb állás tavaly dec. végén volt 129 cm-el. 2004-ben 51 cm volt a minimum és max. különbsége, de az idén megdõlt e rekord, mert az év eleji 127-rõl 74-re csökkent, ami 53 cm-es különbség.

A mostani vízállás a tél elõtt optimálisnak mondható. Természetesen egy átlagoshoz közeli téli/tavaszi csapadékkal számolva.

Október eleje és közepe volt és 23cm, 2002-ben.
Link
A Balaton un. felülrõl szabályozott tó, ha magas a vízállása tudnak leengedni belõle, az alsó értékre nincs befolyása az embernek.
Ha érdekel a téma, itt elmélyedhetsz benne.
Link

Köszönöm a választ !
Szerinted még (csapadék híján)meddig csökkenhet a vízszint ? Úgy emlékszem szeptemberben volt a valaha mért legkisebb (27 ?) vízállás is. Ha nem lesz esõ, október-novemberben még csökkenhet ? (egyre kisebb lesz a párolgás, zsilip csukva)

A zsilip hónapok óta nincs nyitva, illetve 2 vagy 3 alkalommal a siófoki alsó zsilipig "átmosták" a csatornát, de ez jelentéktelen mennyiség.

Közel 2 hónapja nincs hozzászólás. Nem meglepõ, ez is a szárazság bizonyítéka. Ugyanakkor kezd a balatoni helyzet érdekes lenni. 74 cm a vízállás / az esõzés elõtt talán kevesebb is volt ?/, holott a télen még árvíz volt (vagy fél méter víz elúszott azóta) és gõzerõvel ment a lecsapolás. Vajon most is nyitva a zsilip ? Mennyit kell még csökkenni hogy az elönt a víz sírásból kiszáradunk sírás legyen ?

Érdekes a mai OVSZ árhullám elõrejelzés a kõrösökre: Link A KÖVGIZIG ma reggeli vízállás és vízhozam adataiban nyoma sincs árhullámnak. Az árhullámot a vízgyûjtõn elõre jelzett csapadékmennyiségre alapozza. Akár el is maradhat az árhullám, mint a #3066 hsz-ban említett is.

Link A 2001-es Felsõ-Tiszai árvízrõl megjelent könyv. PDF 56 Mbyte.

A város, fõleg a keletre esõ külterületén, az elmúlt idõszak (1 hét/100mm) csapadékának köszönhetõen, ismét megjelent a belvíz.

A Szinva is kilépett tegnap ismét a medrébõl, a Szinva terasznál délután fél 4 körül.

A tegnapi sziráki felhõszakadás nyomán megáradt a Bér-patak: Link Link Link a holtágba is jutott: Link

Harmadfokúhoz közeli tetõzést várnak a Sajó és a Hernád felsõ szakaszán: Link

Ha két, egy méter körüli vízszintemelkedést (méterekkel az ártér és az I. fokú árvízvédelmi készültség szintje alatt) annak lehet nevezni.

Úgy néz ki, hogy több árhullám fog most jönni a Dunán:
Link

Köcce, vannak még ilyenek, csak idõ & energy kellene a felkutatásukhoz.
2-t nemrégiben felraktam a bioszba, azoknak, akik azt esetleg nem olvasnák:
1. 2010: Link 2011: Link
2. 2010: Link 2011: Link

De jó bifór-after, látványos, grat!

Az ártér Bodrogkeresztúrnál:
2010.12.11.: Link
2011.06.19.: Link

Az Ördög-árkot ismerem, néhányszor végigjártam az utóbbi években. Nem kifejezetten vizes hely, a patak idõszakos (többször száraz a meder, mint ahányszor van víz ott). Valószínûleg magasan van a karsztvíztükör fölött.
A balaton-felvidéki források állapota viszont meglepett. Bár ezek nagyjából állandóak, hosszú száraz idõszakokban mégis el tudnak apadni. A 90-es évtizedben volt néhány év, mikor az összes Balatonfüred környéki völgy forrásai kiszáradtak. Aztán a nedvesebb idõ hatására újra megjelent a víz, és azóta van rendesen.
Fenti tapasztalatból kiindulva kicsit aggódtam miattuk, tekintve az idei év eddigi csapadékhozamát. A tapasztaltak tökéletesen rácáfoltak az aggodalmamra. A források igen bõvízûek, a völgyek tele vannak vízfolyásokkal. Nem úgy néz ki, mintha a következõ hónapokban elapadással kellene számolni. A karszt vízmennyiség ingadozásai úgy látszik, tetemes késéssel követik a csapadék hullámzását.

Az utóbbi évtized nem volt túl száraz, ennek ellenére a bakonyi Ördög-árokban 2 éve nyáron egy csepp víz nem volt és elõzõleg sem volt jellemzõ a szárazabb évtizedekben. Tavaly júniusban a nagy viharok és esõzések bõvizû patakot varázsoltak oda tavacskákkal és vízesésekkel.Mindkettõt dokumentáltam fotókkal. A 2009-ben épített új ördöggáti feljáratot az áradat elmosta 2010-ben és fák tömege dõlt az ösvényekre. Egy hete az önkéntesség hetében a Csesznek és környéke egyesületünk szervezésében ismét járhatóvá tettük és új feljáró (lépcsõ és alpin+sziklamászó feljárat) is készült, mindenkinek ajánlhatom a bejárást (olcsó szállást is tudok adni Cseszneken). Ami a meglepõ, hogy az idei kb.180 mm esõ ellenére még mindig patak csörgedez, igaz, hogy az árok alsó részén aztán eltûnik a kövek közt. Félõ, hogy ha nem lesz júliusban sem igazi esõ és beüt a forróság, akkor ismét száraz árok lesz belõle...

Az elmúlt év rekordcsapadéka alaposan feltöltötte a karsztot. A Balaton-felvidék völgyeiben olyan helyeken is vízfolyásokkal találkozni, ahol azelõtt soha sem voltak.

Nálam a Hellmannal mért éves aktuális összeg, 42,8 mm. Nagy lépés a nem túl nagy csapadékos évnek, de szerintem 550 meglehet.

Nálam a Hellmannal mért éves aktuális összeg 83,1mm, január-április felosztásban: 21,6+10,0+31,5+15,0.
Nálam is száraz a felsõ 10-15cm, alatta még/már nedves, 50cm-tõl teljes telítettségû, a talajvíz azonban már bõven 80cm alá nézett (tavaly áprilisban volt utoljára 80cm alatt, utána...) megváltás: Link

2011 évi csapadék eddig (Gyõrszemere-Nagyszentpál) (Hellmann):
Január: 8,8 mm
Február: 3,3 mm
Március: 29,9 mm
Április tegnapi nappal bezárólag: 13,1 mm
Összesen az idei év eddig: 55,1 mm.
A talaj felsõ 10-15 cm-es része már száraznak mondható. A Talajvíszint 60 cm körül van. 40 cm mélység alatt a talaj még közel 100%-os víztelítettségû (a polidiszperz rendszerben nincsen levegõ, csak szilárd talajrészek és a folyékony víz).

Egy jelenleg jelentõs kormányzati pozicióban levõ úriember, aki mellesleg vízépítõ mérnöki diplomát szerzett valahogy valamikor, jelenleg meglehetõsen hatékonyan lobbizik a "vízügyi lobbi" ellen. Egy általam nagyon tisztelt oktatójával beszélgettem egykor, idézem néhány szavát : "Ha tudtam volna, hogy ennyi baromságot fog a jövõben összehordani, nem hagytam volna, hogy diplomát kapjon...". Amúgy az elõbb említett úriember életben nem dolgozott a szakmájában, sõt Senki Alfonz (c) Rejtõ Jemõ szavait idézve Tuskó Hopkinsról "nem hiszem, hogy valaha is dolgoztott volna". A környezetvédelemben bármiben a "bármibe kerül, de nem" álláspontot képviselte. Ebbõl ezek szerint meg lehet élni, elõre haladi a ranglétrán. Azt, hogy számszerûsítve mekkora kárt okozott életében, csak odafent fogják kiszámolni.
sõt kormányzati pozicióba jutni. Ez ma Magyarország. Bocs modik, politikról, BÁRMILYEN szakmáról ennyit...

Egyre több hasonló "értelmes" intézkedésrõl hallani az élet más területein is. Komolyan kezdem elhinni, ennek az országnak lõttek. Mindez a példátlan belvizek, és a századokat lepipáló árvizek éveiben. A vízügyet egyszerûen felszámolták a KÖTIVIZIG területén.

Taki kérdésére a válasz:
A talaj szintje alá fúrt dolgok megfelelnek ennek, napi rendszerességgel én a vízaknába mérek, ami nagyságrendileg megegyezik a fúrt kútban és egyéb "lyukakban" mért szintekkel, az eltérés 10%-on belül marad.

Sajnos folytatnom kell a vízügy megfelezése szálat. A Körös-vidéki Igazgatóságot (Gyula) meg akarjág szüntetni, feladatait a szegedihez csapni. A porta-telefonközpontot közmunkások kezelik, azok takarítanak, stb. Kiadtak egy általam bõdületes baromságnak tartott utasítást: Olyan módon kell takarékoskodni az energiával, hogy a gépi mûködtetésû zsilipeket, szerelvényeket KÉZZEL KELL ÜZEMELTETNI. A Békésszentandrási duzzasztó esetében a havi áramszámla százegynéhány ezer Ft. Ennek legalább 98 %-a egyetlen dologra megy el, a duzzasztómû biztonsági okok miatti kivilágítására. Ezt feltételezem, hogy a döntést hozó (közgazdász ?) nem igazán érti, de az is lehet, hogy hiányzott a középiskolában néhány fizika óráról. Ha pedig a döntéshozó esetleg mérnöki diplomával rendelkezik, nem tudom, mi módon szerezte meg az érettségi bizonyítványát, oklevelét. Nem kellene igazán csodálkoznom, elõfordult már, hogy hogy diplomával rendelkezõ egyedeket legszívesebben némi tudáspótlásra visszaküldtem volna az egyetemre, fõiskolára megújítani néhány tantárgyból tett vizsgáját, de az is elõfordult, hogy a korrepetálás helyszíne a középiskola, sõt az általános iskola lett volna. Egyes egyedek (bocs Lord Akela, de én csak ilyenkor minõsítenék valakit BIOROBOTnak,) fejében nem ismert, hogy mi a fene is az ok - következemény, kisbb - nagyobb, az optimum fogalmáról nem is beszélve... Csak úgy pattognak a sötét szikrák a fekete lyukakból. Nem tudom, hogy összeomlana-e a világ, ha néha megkérdezne egy döntéshozó egy- két, az érintett témát ismerõ SZAKEMBERT ???

Az árhullámok az érintett folyókon érdemi problémák nélkül levonultak. Egyedüli következmény, hogy a Tisza medre megtelt. Szerencsére jelentõs csapimennyiség nincs a hosszútávúban, a kevés hó olvadása meg nem okotzhat rekordárvizet.

A délután folyamán 347 cm-rel tetõzött az Ipoly városunk alatt, ez 3 cm-rel marad el a II. foktól, de azért így sem kicsi: Link (milyen is a kisvíz, csak szemléltetésképpen: Link [jobboldalon lévõ fa alapján jól látszanak az arányok] ) Még a két nyílás között is bõven szokott hely lenni: Link Összes mai kép: Link

Egy 50 éves reklám : Cipõt a cipõboltból !!!
Link
A Sajó árhullámának nagyságát és lefutását nagyon korrektül elõrejelezték (Lásd : pár nappal korábbi hozzászólásom). Nem tudom, kinek válik hasznára a katasztrófa riogatás a bulvárcikk íróján kívül. Ennél talán csak az a rosszabb, ha kiforgatják, szándékosan félreértelmezik, vagy meghamisítják egy SZAKEMBER szavait. A végeredmény esetleg az lesz, hogy a földi halandó már senkinek sem hisz.

Visszatérve a Hydroinfo témára : Ma délután érkeztem Szarvasra. A tegnapi 16 mm és a mai csapi után ismét folyik a belvíz a telkemen keresztül a holtágba. Ilyen már egy hónapja nem volt. Még kb. 2 hét száraz idõszak kellett volna, hogy a környékbeli földek mûvelhetõ állapotba kerüljenek. Úgy kellett ez az esõ, mint az embernek egy harmadik láb.

Amúgy, tényleg nagy a Sajó. A Metró melletti ártéren már megint kint van, a hídnál is igen széles, Zsolca melett az arnóti körforgó felé pedig az út mellett olyan, mintha ott folyna.

Szoktam nézegetni a boon-t, hogy mi történt a megyében, amugy én is így fel voltam háborodva, reméltem, hogy az írásomban ez burkoltan, de látszik.

Szokásos hatásvadász cikk. A határszélen volt III. fok, Sajószentpéternél II. fok, lentebb még ezt sem érte el. Még olvasol ilyen sz@rokat..?

A legutóbbi mérés 372cm-t mutatott, kb. 380-390cm-en lesz a tetõzés még ma, ez a tavalyi tetõzés alatt kb. 1méterrel lesz.
Így elvileg ez az árvíz nem fenyegeti Zsolcát.

Ismét árvíz fenyegeti Felsõzsolcát. Valaki informálhatna, mert én errõl lemaradtam A cikk címét a boon-ról vettem