Globális jelenségek
Ja, és az is pont felettem haladt át. 
Beszarás!
Bia - Torbágy, és Vác is nagyjából hasonló távolságra van tőlem.
Előbbi területen 375 km/h-s széllökéseket becsültek, míg Vácnál feloszlása előtt 180 km/h-s széllökéseket.
Egy kb. középértéket meghuzva akkor Vörösváron 275-280 km/h-s szél lehetett.
Ráadásul a város, akkor még falu nagyját megkímélte, csupán a város ény -i szegletét érintette, pont ahol lakom. De nagy lett volna ezt átélni.
Beszarás!Bia - Torbágy, és Vác is nagyjából hasonló távolságra van tőlem.
Előbbi területen 375 km/h-s széllökéseket becsültek, míg Vácnál feloszlása előtt 180 km/h-s széllökéseket.
Egy kb. középértéket meghuzva akkor Vörösváron 275-280 km/h-s szél lehetett.
Ráadásul a város, akkor még falu nagyját megkímélte, csupán a város ény -i szegletét érintette, pont ahol lakom. De nagy lett volna ezt átélni.
Köszönöm. De ez engem nem győz meg arról hogy nem rekord gyorsasággal melegszünk. 2017 május közepe óta csak napokra tudunk átlag alá kerülni hogy a legfrissebbnél maradjunk.
Sokkal több az átlag feletti hónap, mint az átlag alatti.
Nyarak meg 2005 óta mindig átlag feletti hőmérsékletet hoztak összességében. Tehát ez már a 13. nyár lesz sorozatban! Még a 2010, 2014, 2016 is melegebb volt...
Átmeneti évszakokban is az átlagnál melegebb időszakok dominálnak az utóbbi években.
Nincs igazán miről beszélni, melegedünk, az 1970-es évekhez képest biztos, hogy mikor fog lassulni, esetleg megállni azt senki sem tudja...
Nyarak meg 2005 óta mindig átlag feletti hőmérsékletet hoztak összességében. Tehát ez már a 13. nyár lesz sorozatban! Még a 2010, 2014, 2016 is melegebb volt...
Átmeneti évszakokban is az átlagnál melegebb időszakok dominálnak az utóbbi években.
Nincs igazán miről beszélni, melegedünk, az 1970-es évekhez képest biztos, hogy mikor fog lassulni, esetleg megállni azt senki sem tudja...
Persze! Többet is : 2010, 2007-2001-ig mind a 7 év.
Remélem ennyi elég is így.
Ha gondolod, az OMSZ éves VISSZATEKINTÉS-ben attanulmanyozhatod ezen éveket, mikor néhány hónapon át átlag alatti vagy átlag körüli időjárás uralkodott.
Remélem ennyi elég is így.
Ha gondolod, az OMSZ éves VISSZATEKINTÉS-ben attanulmanyozhatod ezen éveket, mikor néhány hónapon át átlag alatti vagy átlag körüli időjárás uralkodott.
"Tavaly október 2-től - idén február 20-ig meg szinte folyton a sokéves átlag alatt volt a hőmérséklet. Na most akkor mi van! ?"
Tudsz még egy ilyen hosszú periódust mondani mondjuk az elmúlt 20 évből?
Tudsz még egy ilyen hosszú periódust mondani mondjuk az elmúlt 20 évből?
"nem is vita kérdés" [hogy] "Egyre több és erősebb hőhullám van,egyre pusztítóbb szupercellák,zivatarok vannak"
Ezt annyiszor hallom, de erre esetleg van valami adat? Hogy nem csak azért van több és erősebb vihar, mert mindenki kezében egy okostelefon van és ötször annyian lakunk az országban? Gondolom ha ennyire tény, akkor van róla valami statisztika, vagy kimutatás. A következőek lennének ideálisan az üres puffogtatások helyett:
* rekorddöntések gyakorisága néhány állomáson pár tíz évre visszamenőleg
* ugyanígy a következő paraméterek: zivataros napok száma, zord, forró napok száma, kiugró csapadékmennyiségek éves száma, száraz hónapok (adott mm alatti) éves számának alakulása
A globális átlaghőmérséklet az egyetlen, amire én ismerek bizonyítékokat, hogy valóban emelkedik, de a többire nem nagyon láttam még kimutatást. Vagyis csapadékeloszlásokra VáraljaMet jóvoltából igen, és ott megfigyelhető némi zonális és meridionális hajlamra jellemző viselkedés, de hogy ez a múlt felől a napjaink felé haladva egyre szélsőségesebb lenne, arra nem szolgált bizonyítékot.
Ezeket a kérdéseket mind-mind tisztázni kell, mielőtt valami "nem is vita kérdés" lesz. Objektíven, számokkal. Különben hogy szűrjük ki az emberi szubjektivitást, józan paraszti ésszel? Nehéz lenne
Ezt annyiszor hallom, de erre esetleg van valami adat? Hogy nem csak azért van több és erősebb vihar, mert mindenki kezében egy okostelefon van és ötször annyian lakunk az országban? Gondolom ha ennyire tény, akkor van róla valami statisztika, vagy kimutatás. A következőek lennének ideálisan az üres puffogtatások helyett:
* rekorddöntések gyakorisága néhány állomáson pár tíz évre visszamenőleg
* ugyanígy a következő paraméterek: zivataros napok száma, zord, forró napok száma, kiugró csapadékmennyiségek éves száma, száraz hónapok (adott mm alatti) éves számának alakulása
A globális átlaghőmérséklet az egyetlen, amire én ismerek bizonyítékokat, hogy valóban emelkedik, de a többire nem nagyon láttam még kimutatást. Vagyis csapadékeloszlásokra VáraljaMet jóvoltából igen, és ott megfigyelhető némi zonális és meridionális hajlamra jellemző viselkedés, de hogy ez a múlt felől a napjaink felé haladva egyre szélsőségesebb lenne, arra nem szolgált bizonyítékot.
Ezeket a kérdéseket mind-mind tisztázni kell, mielőtt valami "nem is vita kérdés" lesz. Objektíven, számokkal. Különben hogy szűrjük ki az emberi szubjektivitást, józan paraszti ésszel? Nehéz lenne
Melegebbek a nyarak a sokéves átlagnál,csak van időnként kevésbé meleg pl. 2010.,2014.,2016. A zivatarok pedig egyre erősebbek. Íme egy példa 2010-ből június 18-án egy rekord erejű,súlyos katasztrófát okozó jégesős-szélviharos szupercella Mezőhegyes és környékéről: Link
Tavaly október 2-től - idén február 20-ig meg szinte folyton a sokéves átlag alatt volt a hőmérséklet. Na most akkor mi van! ?
Idén április, és májusban meg átlag körüli volt a 2 hónap középhőmérséklete országos átlagban. Szóval ez nem olyan rossz.
Az a gond, hogy nem telt még el annyi idő, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni a jelen eseményekből.
Én elég régóta megfigyelek már, 2003. óta, és én azt tapasztalom, hogy nem lett hazánkban több és erősebb zivatar sem az elmúlt pár évben, mint az azt megelőző 5-10 évben.
Idén április, és májusban meg átlag körüli volt a 2 hónap középhőmérséklete országos átlagban. Szóval ez nem olyan rossz.
Az a gond, hogy nem telt még el annyi idő, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni a jelen eseményekből.
Én elég régóta megfigyelek már, 2003. óta, és én azt tapasztalom, hogy nem lett hazánkban több és erősebb zivatar sem az elmúlt pár évben, mint az azt megelőző 5-10 évben.
Én csak annyit állítok,hogy van klímaváltozás rossz irányba. Ezt mindenki tapasztalhatja Magyarországon nyaranta is,nem is vita kérdés. Egyre több és erősebb hőhullám van,egyre pusztítóbb szupercellák,zivatarok vannak,szélsőséges a csapadékeloszlás,a hőmérséklet szinte folyton a sokéves átlag fölött van.
Ezt még most fejezzétek be mindketten (illetve mindnyájan), mielőtt elkezditek!
Floo! Ha valamit állítasz, támaszd alá, vagy ha csak felvetéseid vannak, akkor azt annak megfelelően tálald, ne mint tényeket. A feltételezésekről is csak akkor lehet érdemi eszmecserét folytatni, ha a feltételezésnek van alapja. A megérzés nem tekinthető alapnak. Vagy fektess bele annyi melót, hogy ezekről érdemes legyen vitatkozni, vagy amíg csak hipotetikus elméleteid vannak, azokat ne tedd közzé. Ebből csak fröcsögés van, és nem csak az a hibás, aki megkérdőjelez téged.
Cauchy! Azzal sem vagyunk előrébb, ha minden mondatát újra leírod megmutatva, hogy mi nincs bizonyítva.
Vagy lesznek alátámasztott konkrétumok, és arról kezdtek el érdemben vitázni, vagy mind a feltételezés, mind a reflektálások törölve lesznek. Aztán meg szankcionálva. Marha unalmassá vált már ez az évek múlása során. És nem megsértődni kell, hanem időt/energiát rászánni a felvetések igazolására.
Floo! Ha valamit állítasz, támaszd alá, vagy ha csak felvetéseid vannak, akkor azt annak megfelelően tálald, ne mint tényeket. A feltételezésekről is csak akkor lehet érdemi eszmecserét folytatni, ha a feltételezésnek van alapja. A megérzés nem tekinthető alapnak. Vagy fektess bele annyi melót, hogy ezekről érdemes legyen vitatkozni, vagy amíg csak hipotetikus elméleteid vannak, azokat ne tedd közzé. Ebből csak fröcsögés van, és nem csak az a hibás, aki megkérdőjelez téged.
Cauchy! Azzal sem vagyunk előrébb, ha minden mondatát újra leírod megmutatva, hogy mi nincs bizonyítva.
Vagy lesznek alátámasztott konkrétumok, és arról kezdtek el érdemben vitázni, vagy mind a feltételezés, mind a reflektálások törölve lesznek. Aztán meg szankcionálva. Marha unalmassá vált már ez az évek múlása során. És nem megsértődni kell, hanem időt/energiát rászánni a felvetések igazolására.
Ez a beírásod 99%-ban egy nagy blabla, se alátámasztva nincs, se nem tartalmaz semmilyen konkrétumot. A nagyközönségnek szánt hatásvadász anekdotikus üres fecsegés. A legszomorúbb, hogy még veszed a bátorságot és te támadsz, ez sajnos az a szint, amit naponta megtapasztalhatunk a laposföldhívők, kemtrélesek, bolygóállás-időjáráselőrejelzők csoportjaiban.
Lássuk hát, mekkora igazságokat is tartalmaz a beírásod:
Rögtön az elején egy szép önfelmentés:
"Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!"
Így van, mi meg azt mondjuk, hogy nincs igazad. De a te toleranciád addig tart, amíg valaki csont nélkül elhiszi az alátámasztás nélküli feltételezéseidet. Ha valaki bizonyítékot követel, akkor megsértődsz és kijelented, hogy nincs rá időd.
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 1:
"Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!"
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 2:
"Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek."
Bizonyítatlan állítás no 1:
"mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, "
Bizonyítatlan állítás no 2:
"mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs"
Bizonyítatlan állítás no 3:
"A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események."
Bizonyítatlan állítás no 4:
"De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más"
Bizonyítatlan állítás no 5:
"Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt."
Bizonyítatlan állítás no 6:
"A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot."
Bizonyítatlan állítás no 7:
"Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!"
Bizonyítatlan állítás no 8:
"Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos."
Galaktikus méretű blabla no 1:
"Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések."
(ha nem válik be, akkor honnan van a megfigyelés? , ha beválik, miért nem hozol példát?)
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 3:
"Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, "
Bizonyítatlan állítás no 9:
"mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak."
És a végén egy jól elhelyezett igazság, hogy az azt megelőző humbug is igazságnak tűnjön:
"A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez."
Azt gondolom, itt a fórumon már akkor pezsgőt bontanánk, ha a 9-ből csak egyetlen állításodra hoznál - vagy legalább megpróbálnál - igazolást hozni.
Lássuk hát, mekkora igazságokat is tartalmaz a beírásod:
Rögtön az elején egy szép önfelmentés:
"Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!"
Így van, mi meg azt mondjuk, hogy nincs igazad. De a te toleranciád addig tart, amíg valaki csont nélkül elhiszi az alátámasztás nélküli feltételezéseidet. Ha valaki bizonyítékot követel, akkor megsértődsz és kijelented, hogy nincs rá időd.Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 1:
"Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!"
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 2:
"Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek."
Bizonyítatlan állítás no 1:
"mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, "
Bizonyítatlan állítás no 2:
"mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs"
Bizonyítatlan állítás no 3:
"A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események."
Bizonyítatlan állítás no 4:
"De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más"
Bizonyítatlan állítás no 5:
"Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt."
Bizonyítatlan állítás no 6:
"A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot."
Bizonyítatlan állítás no 7:
"Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!"
Bizonyítatlan állítás no 8:
"Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos."
Galaktikus méretű blabla no 1:
"Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések."
(ha nem válik be, akkor honnan van a megfigyelés? , ha beválik, miért nem hozol példát?)
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 3:
"Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, "
Bizonyítatlan állítás no 9:
"mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak."
És a végén egy jól elhelyezett igazság, hogy az azt megelőző humbug is igazságnak tűnjön:
"A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez."
Azt gondolom, itt a fórumon már akkor pezsgőt bontanánk, ha a 9-ből csak egyetlen állításodra hoznál - vagy legalább megpróbálnál - igazolást hozni.
"Népi megfigyelések nem lennének egyáltalán, mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, hogy senkinek eszzébe nem jutna a Medárd (mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs), meg egyik népi megfigyelésnek megfelelő időjárási helyzet, esemény sem. "
Hibás a gondolatmeneted!
Te a Medárdot azzal kapcsolod össze, hogy a június csapadékos, legalábbis a fentiek alapján ezt látom.
A Medárd azt jelenti szerintem, hogy június 8-a Medárd napja, az az a június 8-a környéki 40 napban jellemzőbb a csapadékos idő.
Ez pedig az elmúlt években rendre így volt, semmiféle medárdi esőzések nem maradtak el.
Attól, hogy a júniusok valóban eléggé szárazak lettek mostanság, a májusok stabilan hozzák minden évben a csapadékosságot, lásd OMSZ éghajlati visszatekintő. Tanulmányozd át.
Hibás a gondolatmeneted!
Te a Medárdot azzal kapcsolod össze, hogy a június csapadékos, legalábbis a fentiek alapján ezt látom.
A Medárd azt jelenti szerintem, hogy június 8-a Medárd napja, az az a június 8-a környéki 40 napban jellemzőbb a csapadékos idő.
Ez pedig az elmúlt években rendre így volt, semmiféle medárdi esőzések nem maradtak el.
Attól, hogy a júniusok valóban eléggé szárazak lettek mostanság, a májusok stabilan hozzák minden évben a csapadékosságot, lásd OMSZ éghajlati visszatekintő. Tanulmányozd át.
Én úgy gondolom, a népi megfigyelések akkor is születnének, ha az időjárás bizonyítottan totálisan random, egymástól teljesen független események sorozata lenne. Az ember erőltetetten, kétségbeesetten keresi a mintát, a visszatérő elemeket mindenben, legyen az időjárás, lottószámok, vagy ilyen nagy szavak, hogy "élet" és "sors". Néha pedig bizonyítottan nincs is minta és szabályszerűség, de az embernek egyszerűen szüksége van rá. Ez szüli szerintem a népi jóslásokat / megfigyeléseket is.
Emiatt úgy gondolom, a zonális és meridionális időjárás dominanciájának semmi köze nincs a népi megfigyelések létrejöttéhez avasgy nem létrejöttéhez. Attól nem zárkózok el, hogy más és más megfigyelés jött volna létre, ha az egyik vagy a másik fajta áramlás az uralkodó, de így is úgy is lennének, kb. azonos mennyiségben.
Nem hiszem, hogy túl nagy kihívás lenne az adatok ismeretében a "népi megfigyelések beválását" visszanézni teszem azt 130 évre visszamenőleg.
Azzal pedig nehezen tudok egyetérteni, hogy a népi megfigyelések zonálisabb képet rajzolnak fel: mi van a fagyosszentekkel, a március közepi hirtelen tavasszal, a "szeszélyes áprilissal", stb.? Inkább véletlen és babona szülte dolgoknak gondolom ezeknek a 95%-át. Medárd esete gondolom az egyébként csapadékosabb májushoz valóban köthető, de mi van akkor a "májusi eső aranyat ér" mondással? Vagy ez a kettő kompatibilis és 40 napig esik az arany?
Emiatt úgy gondolom, a zonális és meridionális időjárás dominanciájának semmi köze nincs a népi megfigyelések létrejöttéhez avasgy nem létrejöttéhez. Attól nem zárkózok el, hogy más és más megfigyelés jött volna létre, ha az egyik vagy a másik fajta áramlás az uralkodó, de így is úgy is lennének, kb. azonos mennyiségben.
Nem hiszem, hogy túl nagy kihívás lenne az adatok ismeretében a "népi megfigyelések beválását" visszanézni teszem azt 130 évre visszamenőleg.
Azzal pedig nehezen tudok egyetérteni, hogy a népi megfigyelések zonálisabb képet rajzolnak fel: mi van a fagyosszentekkel, a március közepi hirtelen tavasszal, a "szeszélyes áprilissal", stb.? Inkább véletlen és babona szülte dolgoknak gondolom ezeknek a 95%-át. Medárd esete gondolom az egyébként csapadékosabb májushoz valóban köthető, de mi van akkor a "májusi eső aranyat ér" mondással? Vagy ez a kettő kompatibilis és 40 napig esik az arany?
Nem akarok senkivel vitatkozni, ha valaki is nekem esik szokásos gúnyolódó stílusban, kérem a Moderátorokat, szedjék ki a hozzászólásokat!
Ha nem tudtok kúltúrált normális módon kommunikálni, akkor inkább sehogy ne tegyétek!
Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!
Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!
Persze, lehet hümmögni, hogy azok baromságok, részben igazak csak, nem lehet rájuk alapozni semmilyen elméletet.
De!
Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek.
Népi megfigyelések nem lennének egyáltalán, mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, hogy senkinek eszzébe nem jutna a Medárd (mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs), meg egyik népi megfigyelésnek megfelelő időjárási helyzet, esemény sem.
A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események.
Ez még akkor is igy van, ha mondjuk adott évben egy júniusi csapadéktöbblet jelentkezik a mostani klíma mellett is.
De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más.
Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt.
Ha például a különböző eredetű csapadék színe más és más lenne, akkor ez teljesen nyilvánvalóvá válna azzal, hogy hiába mutat a csapadémérő hasonló értéket, az eső színe mondjuk lila helyett zöld lenne.
A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot.
Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!
Erre senkinek eszébe nem jutna megfigyeléseket alapozni.
Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos.
Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések.
Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak.
A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez.
Ha nem tudtok kúltúrált normális módon kommunikálni, akkor inkább sehogy ne tegyétek!
Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!
Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!
Persze, lehet hümmögni, hogy azok baromságok, részben igazak csak, nem lehet rájuk alapozni semmilyen elméletet.
De!
Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek.
Népi megfigyelések nem lennének egyáltalán, mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, hogy senkinek eszzébe nem jutna a Medárd (mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs), meg egyik népi megfigyelésnek megfelelő időjárási helyzet, esemény sem.
A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események.
Ez még akkor is igy van, ha mondjuk adott évben egy júniusi csapadéktöbblet jelentkezik a mostani klíma mellett is.
De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más.
Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt.
Ha például a különböző eredetű csapadék színe más és más lenne, akkor ez teljesen nyilvánvalóvá válna azzal, hogy hiába mutat a csapadémérő hasonló értéket, az eső színe mondjuk lila helyett zöld lenne.
A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot.
Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!
Erre senkinek eszébe nem jutna megfigyeléseket alapozni.
Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos.
Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések.
Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak.
A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez.
A szeszélyes csapadék eloszlás a konvektív gócok sajátossága. Valahol több valahol kevesebb vagy semmi se. Ebből nem vonható le tanulság. A hőhullám hőhullám hátán esetleg igen. Kérdés hogy Ac hátán érkezik vagy egy tartós Brit.szk.i teknő előoldalán zuttyan be a meleg.
Noha az se túl szokványos, hogy az eddigi makroszinoptikus helyzetek a nyár alatt, még ha csendben is de ennyire Délnyugat - Európára tolták a 20-25 meg lassan 30 fokos 850hPalos szaharai légtömegeket. Az oké, hogy arra "természetes". - lévén közelség, meg mediterrán klíma miatt. De nem ekkora intenzításban és ennyire pl. franciákhoz is benyúlva.
Mi elött valaki "lehurrogna": Én itt a közelmúltban nem foglalkoztam a nagy térségű áramlásokkal. Milyen az Atlanti - óceán ha nyár van, meg ilyenek. Kicsibe frontok-konvektív események nyarát élem. - szóval csak egyéni meglátás,de a eddigi átélt áramlási viszonyok csak közelebb és közelebb hozták a szaharai bűvös 20 fokos meleget, ami szinte "érett rá" hogy Közép - Európa felé indulhasson.
lÉs hogy a forumtopik témájánál maradjak, s ne OFF legyen a vége, szerintem mint minden áramlás fő mozgató rúgója a Nap. Ennek mértékéről és hatásáról lehetne vitatkozni,de a térítői magasnyomás -szokásostól - északabbra vagy délebbre való kiterjedéséből is gyökeresen más őszök esetleg akár telek születnek. Nem hiába az oly forró augusztusok amit hosszú de csendes ősz követett. De vannak ellen példák mikor korán beköszönt a hüvös idő. Tudom. Ezt hideg avagy meleg párti oldalról lehetne vitatkozni. Én szigorúan a téritő öv magasnyomásnak kiterjedésébe kapaszkodnék bele és az alatt található nagy mennyiségű melegbe, ami az Atalanti - óceánon északabbi pályára kerülve táptalaj esetleg a keleti part felől betévedő gyengülő hurrikánoknak, vagy az ősz derekán az északon hűlő hidegbázis és ennek kölcsönhatása révén kiéleződő hőkontrasztnak, ami inkább a legnagyobb ellentétet keresve csigagyárként dübörög az óceánon, míg ránk délnyugat felől a szeles, napos általában száraz, meleg őszt hozza meg.
Ez az egyik.
Másik az északi oldalon megjelenő - szintén nem tudjuk kikerülni - a Nap beesési szögének változása a pozitív - negatív energia mérleg felborulása, ami szintén hosszat lehetne vitatkozni még is mennyi az annyi. Meg mikortól bír jelentős hatással. Decembertől vagy hamarább.
Harmad részről ami talán fontosabb is és komolyabb érvekkel alátámasztott lehetséges hidegbázis korai megléte. Mi maradt "tavalyii szezonból".
Ebből a három összetevőből "gazdálkodik" a következő őszi-téli szezon, s az állandókat leszámítva marad az előző fél év "öröksége" meleg avagy hidegbázisok+ ráfejel a Napból érkező hőmennyiség és az annak hatására kialakult ciklusok. Nem beszélve a tengeráramlatokról, ami meg a légtömegek által fütött vagy hütött jégmennyiség fogyása vagy gyarapodása is befolyásol. Igy a szállítószalag pontosabb(mélytengeri szondák,áramlás mérők, ha vannak ilyenek - nem tudom - ) mérései hijján vajmi kevés adat amiből gazdálkodni tudunk.
Egy telet nem tudunk előre megjósolni jól. Max hozzávetőlegesen vagy bejönn vagy nem alapon.
Amit meg jégmintákból meg közetek közül vizsgálunk csomó más akár néhány évig vagy évtizedig tartó pl. vulkán kitörés miatti hűlés is ""beszennyez"" igy azt vizsgálni csak nagy fentartással lehet. Évszázados skálán nyílván jobban tetten érhető egy kis jégkorszak de évtizedekre vagy akár hangyányi évekre pontva rengeteg pontatlanság, hiba csúszhat a dologba. Nem beszélve olyan üledék rétegről is ami esetleg nem a légkörből rakodik rá, vagy marad a Co szint buborékként zárványba, hanem épp akkor a szomszédban füstölt egy vulkán és az hagyta a jégbe a nyomát.
Nem tudom én ilyen témába laikusnak számítok.
A szezonális előrejelzések "színpadát" csak alúlról kapargatom. -de ez nem ez a hely.
Nekem az éghajlatváltozás és az hogy melegszik a klíma,de ennek folytán pl. nő a párabefogadó képessége viszont annyi port meg kormot lökünk a légkörbe hogy bőven van mire kikondenzálódni a vízcseppnek. Nekem ez okoz fejtörést. - mert óceán felett nem igen vagy rövid ideig de száraz föld felett jobban megmarad már csak földrajzi elhelyezkedése folytán a meleg. Legyen ez Szahara,Arab tábla vagy kicsit túlnyúlva India fele. Ha nő a párbefogadó képesség kevesebb (a Földön) a csapadék? Ez növeli e a melegebb légtömegek kiterjedését. pl. a 25-30 fokos 850-ét? Ha növeli milyen lehetséges következményei lehetnek, ha a nyarak mérséklet szélességeken is téritői öviek lesznek miközben őszre az északon beköszönő fél éves éjszaka hatásra igy is ugy is megjelenő sarki légtömegekkel csap majd ez össze? : D El lehetne itt menni még a fantasy világba is...szabadon.
Itt most leállok. : ) - vannak nekem is kérdéseim ( lehet idióták ebbe a témába - vagy más topikba ilyenek ) csak nem merem feltenni.
Noha az se túl szokványos, hogy az eddigi makroszinoptikus helyzetek a nyár alatt, még ha csendben is de ennyire Délnyugat - Európára tolták a 20-25 meg lassan 30 fokos 850hPalos szaharai légtömegeket. Az oké, hogy arra "természetes". - lévén közelség, meg mediterrán klíma miatt. De nem ekkora intenzításban és ennyire pl. franciákhoz is benyúlva.
Mi elött valaki "lehurrogna": Én itt a közelmúltban nem foglalkoztam a nagy térségű áramlásokkal. Milyen az Atlanti - óceán ha nyár van, meg ilyenek. Kicsibe frontok-konvektív események nyarát élem. - szóval csak egyéni meglátás,de a eddigi átélt áramlási viszonyok csak közelebb és közelebb hozták a szaharai bűvös 20 fokos meleget, ami szinte "érett rá" hogy Közép - Európa felé indulhasson.
lÉs hogy a forumtopik témájánál maradjak, s ne OFF legyen a vége, szerintem mint minden áramlás fő mozgató rúgója a Nap. Ennek mértékéről és hatásáról lehetne vitatkozni,de a térítői magasnyomás -szokásostól - északabbra vagy délebbre való kiterjedéséből is gyökeresen más őszök esetleg akár telek születnek. Nem hiába az oly forró augusztusok amit hosszú de csendes ősz követett. De vannak ellen példák mikor korán beköszönt a hüvös idő. Tudom. Ezt hideg avagy meleg párti oldalról lehetne vitatkozni. Én szigorúan a téritő öv magasnyomásnak kiterjedésébe kapaszkodnék bele és az alatt található nagy mennyiségű melegbe, ami az Atalanti - óceánon északabbi pályára kerülve táptalaj esetleg a keleti part felől betévedő gyengülő hurrikánoknak, vagy az ősz derekán az északon hűlő hidegbázis és ennek kölcsönhatása révén kiéleződő hőkontrasztnak, ami inkább a legnagyobb ellentétet keresve csigagyárként dübörög az óceánon, míg ránk délnyugat felől a szeles, napos általában száraz, meleg őszt hozza meg.
Ez az egyik.
Másik az északi oldalon megjelenő - szintén nem tudjuk kikerülni - a Nap beesési szögének változása a pozitív - negatív energia mérleg felborulása, ami szintén hosszat lehetne vitatkozni még is mennyi az annyi. Meg mikortól bír jelentős hatással. Decembertől vagy hamarább.
Harmad részről ami talán fontosabb is és komolyabb érvekkel alátámasztott lehetséges hidegbázis korai megléte. Mi maradt "tavalyii szezonból".
Ebből a három összetevőből "gazdálkodik" a következő őszi-téli szezon, s az állandókat leszámítva marad az előző fél év "öröksége" meleg avagy hidegbázisok+ ráfejel a Napból érkező hőmennyiség és az annak hatására kialakult ciklusok. Nem beszélve a tengeráramlatokról, ami meg a légtömegek által fütött vagy hütött jégmennyiség fogyása vagy gyarapodása is befolyásol. Igy a szállítószalag pontosabb(mélytengeri szondák,áramlás mérők, ha vannak ilyenek - nem tudom - ) mérései hijján vajmi kevés adat amiből gazdálkodni tudunk.
Egy telet nem tudunk előre megjósolni jól. Max hozzávetőlegesen vagy bejönn vagy nem alapon.
Amit meg jégmintákból meg közetek közül vizsgálunk csomó más akár néhány évig vagy évtizedig tartó pl. vulkán kitörés miatti hűlés is ""beszennyez"" igy azt vizsgálni csak nagy fentartással lehet. Évszázados skálán nyílván jobban tetten érhető egy kis jégkorszak de évtizedekre vagy akár hangyányi évekre pontva rengeteg pontatlanság, hiba csúszhat a dologba. Nem beszélve olyan üledék rétegről is ami esetleg nem a légkörből rakodik rá, vagy marad a Co szint buborékként zárványba, hanem épp akkor a szomszédban füstölt egy vulkán és az hagyta a jégbe a nyomát.
Nem tudom én ilyen témába laikusnak számítok.
A szezonális előrejelzések "színpadát" csak alúlról kapargatom. -de ez nem ez a hely.
Nekem az éghajlatváltozás és az hogy melegszik a klíma,de ennek folytán pl. nő a párabefogadó képessége viszont annyi port meg kormot lökünk a légkörbe hogy bőven van mire kikondenzálódni a vízcseppnek. Nekem ez okoz fejtörést. - mert óceán felett nem igen vagy rövid ideig de száraz föld felett jobban megmarad már csak földrajzi elhelyezkedése folytán a meleg. Legyen ez Szahara,Arab tábla vagy kicsit túlnyúlva India fele. Ha nő a párbefogadó képesség kevesebb (a Földön) a csapadék? Ez növeli e a melegebb légtömegek kiterjedését. pl. a 25-30 fokos 850-ét? Ha növeli milyen lehetséges következményei lehetnek, ha a nyarak mérséklet szélességeken is téritői öviek lesznek miközben őszre az északon beköszönő fél éves éjszaka hatásra igy is ugy is megjelenő sarki légtömegekkel csap majd ez össze? : D El lehetne itt menni még a fantasy világba is...szabadon.
Itt most leállok. : ) - vannak nekem is kérdéseim ( lehet idióták ebbe a témába - vagy más topikba ilyenek ) csak nem merem feltenni.
Persze, soha semmi nem "teljesen".
Az idei év sem teljesen száraz, vannak kimondottan csapadékos országrészek.
Az idei év sem teljesen száraz, vannak kimondottan csapadékos országrészek.
Azért itt a Viharsarokban még 2014-ben is képes volt az augusztus jóval szárazabb,melegebb lenni,mint az ország többi része (különösen a Dunántúlhoz képest).
Azért nem teljesen.
2010-ben a márciust kivéve valóban szinte az egész év csapadékosan, erősen csapadékosan telt.
2014-ben az év első fele viszonylag száraz volt, átlag közeli csapadék hullott, alulról közelítve. Az év második fele volt erősen csapadékos : 2014. jan. : Link febr. : Link márc. : Link ápr. : Link máj. : Link jún. : Link
2010-ben a márciust kivéve valóban szinte az egész év csapadékosan, erősen csapadékosan telt.
2014-ben az év első fele viszonylag száraz volt, átlag közeli csapadék hullott, alulról közelítve. Az év második fele volt erősen csapadékos : 2014. jan. : Link febr. : Link márc. : Link ápr. : Link máj. : Link jún. : Link
Ez,ami itt megy a Kárpát-medencében,különösen az Alföldön a nyarak többségében,az nem normális időjárás,nem a mi éghajlatunk sajátossága.(Kevés és szélsőséges csapadékeloszlás hőhullám-hőhullám hátán 5-10 fokkal melegebb T max.-okkal,trópusi meleg éjszakákkal). Ráadásul mostanában bármelyik hónapban előfordulhat aszály.Ha ez lenne a normális, megszokott,akkor kb. a félsivatagi zónába tartoznánk.
Erről már volt itt szó, ha jól emlékszem Váraljamet csinált egy részletes elemzést, amely szerint pont az az állandó zonális dömping volt a szélsőséges és ez a áramlási kép a normális, ami most van.
Csak ugye a felnőtt lakosság jelentős része pont abban az időben szocializálódott, és nekik az az etalon.
Csak ugye a felnőtt lakosság jelentős része pont abban az időben szocializálódott, és nekik az az etalon.
És ez a legnagyobb változás az időjárásban.
De rohadtul érdekelne, azon túl hogy maga a tény is elég durva, hogy egy zonalitás el tud tűnni évekre, évtizedekre, szóval érdekelne, hogy hogy tud ennyire szélsőségesen eltűnni a zonalitás.
Mi miatt tűnt, bocsánat, ne írjuk azt hogy tűnt, inkább csökkent le drasztikusan a zonalitás?
Mi tudja ezt előidézni?
És mitől fog majd egyszer visszajönni?
De rohadtul érdekelne, azon túl hogy maga a tény is elég durva, hogy egy zonalitás el tud tűnni évekre, évtizedekre, szóval érdekelne, hogy hogy tud ennyire szélsőségesen eltűnni a zonalitás.
Mi miatt tűnt, bocsánat, ne írjuk azt hogy tűnt, inkább csökkent le drasztikusan a zonalitás?
Mi tudja ezt előidézni?
És mitől fog majd egyszer visszajönni?
Ez egész évre igaz. Telente is szinte folyamatosa blocking van. Ha melegebb időszak van azt is gyakorta előoldalnak köszönhetjük, nem a zónázásnak.
Én a hisztériát nem értem. Bár azzal egyetértek, hogy a környezetszennyezés mérséklése nagyon fontos, meggyőződésem, hogy a klímaváltozás körüli hisztéria csak üzleti fogás.
Mihez viszonyítunk? A középkori klímaoptimumhoz? Akkor 0,5-1 fokkal még melegebb is volt a Föld klímája.
Mi viszont az 1850-es évekhez viszonyítunk, amikor a kisjégkorszakból, majd az 1700-as évekbeli Maunder-minimumból alig jött ki a klíma.
Nehéz meghatározni, hogy mi az optimális klíma a bolygón. Elképzelhető, hogy amit az ember annak gondol, az a Föld története során csupán rövid és átmeneti időszak volt, és éppen az a természetes, ha még a jelenleginél is melegebb van. A melegedés mértéke pedig jelenleg nem tűnik gyorsabbnak, mint amilyen az i.sz. 800 után bekövetkezett melegedésé volt.
Mihez viszonyítunk? A középkori klímaoptimumhoz? Akkor 0,5-1 fokkal még melegebb is volt a Föld klímája.
Mi viszont az 1850-es évekhez viszonyítunk, amikor a kisjégkorszakból, majd az 1700-as évekbeli Maunder-minimumból alig jött ki a klíma.
Nehéz meghatározni, hogy mi az optimális klíma a bolygón. Elképzelhető, hogy amit az ember annak gondol, az a Föld története során csupán rövid és átmeneti időszak volt, és éppen az a természetes, ha még a jelenleginél is melegebb van. A melegedés mértéke pedig jelenleg nem tűnik gyorsabbnak, mint amilyen az i.sz. 800 után bekövetkezett melegedésé volt.
A klímaváltozás (nevezzük így) egyik legjobban észrevehető változása Európában az, hogy teljesen eltűntek a zonális, zonálisabb, nyugati frontosabb nyarak.
Persze Európán belül is biztosan vannak területek, ahol ez a változás jobban és kevésbé észrevehető, felénk drasztikus.
Ez vezet oda, hogy átlagnál melegebb nyarak vannak.
Azzal együtt is, hogy a 2014-es év rekordmeleg volt, csak épp nem érett be a szőlő!!
Ehhez millió másik gondolat tartozik, most ennyit volt időm hozzászólni.
Persze Európán belül is biztosan vannak területek, ahol ez a változás jobban és kevésbé észrevehető, felénk drasztikus.
Ez vezet oda, hogy átlagnál melegebb nyarak vannak.
Azzal együtt is, hogy a 2014-es év rekordmeleg volt, csak épp nem érett be a szőlő!!
Ehhez millió másik gondolat tartozik, most ennyit volt időm hozzászólni.
Az megvan, hogy az adott átlaghoz képest 2005 (!) óta nem volt az átlagosnál hűvösebb nyár Magyarországon?
Úgy látszik a 2017 sem fogja megtörni a mintát.
Eléggé kemény. Persze tagadhatjuk...
Úgy látszik a 2017 sem fogja megtörni a mintát.
Eléggé kemény. Persze tagadhatjuk...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#357541 - 2017-07-11 10:22:35)
Ezt érdemes elolvasni, érdekes cikk, és valóban egyre több az enyhébb tél: Link
Ezt érdemes elolvasni, érdekes cikk, és valóban egyre több az enyhébb tél: Link
Pedig elvileg pont a Föld elsivárosodásának megfékezésére vetnék be a bolygó-mérnöki beavatkozásokat. Hogy ne váljon a Föld Mad Max film szerűvé.
Nagyon jó kis sci-fi-t lehetne írni a bolygó méretű "mérnöki" beavatkozásról (mint amikor a Tiszai ciánszennyezésnél vas-szulfátot akartak beletolni).
Kezdetnek csak a sivár föld lenne meg a szokványos kvantumszámítógép vezérelt öntudatra ébredt kiborgok vs. emberek stb. Aztán szép lassan kiderülne, hogy a mérnökök próbálták megoldani a klímaváltozást, de ilyen-olyan aprócska visszacsatolgatásokkal nem számoltak és elcseszték....
Kezdetnek csak a sivár föld lenne meg a szokványos kvantumszámítógép vezérelt öntudatra ébredt kiborgok vs. emberek stb. Aztán szép lassan kiderülne, hogy a mérnökök próbálták megoldani a klímaváltozást, de ilyen-olyan aprócska visszacsatolgatásokkal nem számoltak és elcseszték....
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat