Hydroinfo

Most nézem, hogy 1921 õsze inkább hûvös volt (az év átlagos), de 1921-22 tele kemény: nov. 1,9, dec.-1,1, jan.-1,8, febr. -1,7 fok átlag Keszthelyen. Lehet, hogy dec. elején befagyott a tó és ez vezetett fals mérésekhez...?

Nekem sajnos gyanús adat a -39 cm 1921 decemberébõl. Természetes folyamat (szárazság, hõség) akkor nem indokolt ilyet , hacsak nem egy régi vízmércével mérték, melynek más volt a kezdõ pontja. Ugyanis az az év, bár száraz volt, de nem annyira, hogy ezt okozná. Az OMSZ hivatalos adatai(Égh.atlasz adattár 1901-50) szerint Szombathelyen és Budapesten 1921 száraz volt (448 és 478 mm), de a korábbi évek közel átlagos csapadékot hoztak(Pl.1919:589 ill.662 mm,1920: 492 ill. 648 mm).
Keszthelyen 1919: 642mm, 1920:628 mm, 1921: : 525 mm. A három hely 1921 õszi csapadéka: 72, 109 ill.123 mm. 1921.dec. pedig: 9, 32 ill. Keszthelyen 20 mm. Persze lehet, hogyha most nem zárják le a Sió zsilipet, akkor a mostani két száraz év után már a fele vízfelület eltûnt volna...Érthetetlen, hogy decemberben akkor mitõl lett -39 cm? Talán lecsapolták a Sió csatornán keresztül, hogy hajózni tudjanak ?

A Balcsi engem is izgat (annak ellenére, hogy se telkem se vitorlásom nincs a tónál). Bocs a linkért, de van kettõ idevalóm, az egyik, ahol a tóról diskurálunk: Link
A másik pedig egy megszállott felsõörsi (ha jól tudom) amatõr lapja, akinél nagyon jó adatokat találni, így LKV és LNM adatokat, s pl. meglepõ módon az LKV -39 cm 1921.12.14, míg a legnagyobb 195 cm 1879.06.04.
Link
Részletes adatok is a linken: Link
A mai átlag 39 cm.

Bó egy hónap eltelt, hogy a Balaton vízszintjének csökkenésérõl írtam. Akkor 49 cm volt, tegnap 40, vagyis az eddigi 6 cm/hó átlagos apadás nagyon felgyorsult, annak ellenére, hogy a szeptember mintha esõsebb lett volna a nyári hónapoknál. A LKV 20 cm.
Furcsa a tó reagálása a csapadékra, van amikor esik, mégis csökken, máskor meg esõ nélkül is emelkedik. Ez utóbbira talán a fenéken lévõ források hozama lehet a magyarázat, elõbbire meg tán az, hogy a csapadékot felissza a kiszáradt talaj, növények és a levegõ, alig jut a patakokba.

Közben rájöttem (elolvastam a leírást :-))) ), nem is szükséges archív adat (beadandó), így nem is aktuális a kérdés. Azért kösz! (Meg nem is sürgõs, novemberre kell...)

Írtam a FETIKÖVIZIG-nek. Eddig mindig készségesek voltak. Reméljük fény derül a titokra.

Ervin: mennyire legyen archív? Mert az OVISZ-on van 3 hétre visszamenõleg minden mércéé- A Hydroinfón pár mérce adata sok évtizedre.

Bocs, hogy megszakítom a témát, de volna egy kérdésem: a vizadat.hu-n kívül (amely jelenleg karbantartás miatt nem használható) elérhetõk neten a hazai vízmércék archív vízállás-adatsorai?

Esetleg vízi daruk ha dolgoznak akkor befolyásolhatják a mércét?

Nem tudom, de korábban volt már róla szó, olvass vissza.

Hogyan kavar be?? tudtommal a pillérek rég készek és csak víz felett megy a munka!?!

Szerintem sehogy.

Hogyan kavar be?

A híd építése kavar be, hiszen ott van a mérce mellett. Lesz viszont rendes árhullám is még hamarosan Link Link

Közben napok elõre haladtával, túl vagyunk egy kisebb árhullámon lassan stabilizálódik a Tisza víz szintje ismét, valamivel magasabban mint az LKV! Vásárosnaménynál továbbra is lassú áradás van csak az a kérdés mibõl ?!:--) Kraszna-Szamos víz szintje nem kiugró egy nap sem.

Egy laza 3 méteres árhullám várható Tiszabecstõl Dombrádig Link végre

Persze, ezt is belekalkuláltam, ahogy lejjebb írtam is: "ez a növekedés nagyjából 2-4 köbmétert jelent másodpercenként ennél a medertteltségnél"

Azt is kalkuláld be, hogy a mostani minimális vízszint mellett a kisebb
Tisza felület miatt ugyanakkora többlet vízmennyiség nagyobb szintemelkedést jelent, mint pl. közép vízszint esetén. Gáttól gátig szintnél pedig lehet, hogy észrevehetetlen lenne a vízszint emelkedése.

Most már szinte biztos, hogy a Krasznán kersztül a Lápi-fõcsatorna a felelõs a naményi emelkedésért. A csatorna szintje jelentõsen csökkent, miközben a Kraszna árad. Ezek szerint ez a leeresztés valamelyik határon kívüli tározóból képes ennyi hatást gyakorolni a Tisza Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszára.

Nem hiszem, hogy ilyen mûtárgyat rak(hat)nának oda. Bár nem vagyok szakember, de szerintem kizárható. Mivel kifogytam az ötletekbõl, ezért elfogadom
Volt egy gyors csökkenés-növekedés pár (a Lápi-fõcsatornából eresztettek le vizet a Krasznába), de az meg még le sem jutott oda, ráadásul a Kraszna néhányszáz méterrel a naményi vízmérce alatt torkollik a Tiszába.
Azóta egyébként ismét áradt egy centit. Egy szakember ha erre tévedne, igazán hálás lennék magyarázatáért.

Közben a Tisza Szolnoknál már csupán 1 cm-re van a LKV beállításától.Link Vajon lesz új rekord?

Lehet, hogy hülyeséget írok... de nem lehet, hogy a hídépítésnél nem a szondát zavarták, hanem valamilyen akadályt helyeztek el a mederben, ami visszaduzzasztott pár centit? (Így a fokozatosság is rendben lenne, hiszen ez nem egyik pillanatról a másikra dobja meg a vízszintet.)

Mai vízállás jelentés:
"A Tisza Vásárosnamény és Dombrád között árad, máshol apad."

Egy tényleges mini árhullám. Becsen az elõzõ napi szinthez képest 8-án volt 16 cm-es, Tivadarnál 10-én volt 1 cm-es szintnövekedés. Ebbõl az irányból nem jöhetett 6 cm szintemelkedést okozó többlet víz. A záhonyi vízállás idõsort nézve kizárt, hogy a naményi szint emelkedése egy lejjebb becsatlakozó folyó árhullámának visszaduzzasztó hatása lenne. Marad a Szamos, de annak vízgyûjtõjén két hete nem volt lefolyást generáló csapadék. Marad a tározott víz eleresztése. Hol???

Azt nem értem, hogy honnan került most víz a Tiszába a naményi szakaszon. A tegnap reggeli vízálláshoz képest 6 centit emelkedett folyamtosan, miközben 20 km-rel feljebb ugyanennyit apadt és lentebb is apadás/stagnálás van. A vízmérce feletti mellékfolyókon sem volt emelkedés. Egyetlen víztározó van a mérce felett és talán a legutolsó mért pont alatt (sajnos a pontos helyét nem lehet megmondani térképrõl); a Holt-Szamos Víztározó. De ennek vízszint-csökkenése sem akkora, hogy az indokolná az emelkedést, meg nem hinném, hogy most eresztenének le a vizébõl. A tiszabecsi vízhozamokból analógiát keresve, ez a növekedés nagyjából 2-4 köbmétert jelent másodpercenként ennél a medertteltségnél, ami szintén kizár(hatja) a tározó leeresztésének elméletét.
Másik lehetõség, hogy a hídépítésnél (ami itt nyomon követhetõ, legalábbis képekben: Link ) valamilyen formában zavarják a szondát, akkor viszont az egyenletességet nem értem.
Valakinek tipp?

Nem volt jobb ötletem, ide tettem Link (Egyébként jó lenne egy történelem fórum is...)

"Idén ezért egyszer még biztosan visszatérnek a helyszínre"

Ezt úgy nyilatkozták, mintha valahova a Csendes-óceánra kellene visszatérni, nem csak Budapestrõl kikocsikázni egy óra alatt.
Úgy írnak róla, mintha valami marha nehéz lenne a Duna fenekén kutatni, azért egy óceánban többszáz, többezer méter mélyen kicsit nehezebb.
Persze itt van a folyónak sodrása, de azért mégis könnyebb, nem?

"A Duna fõsodrában, valahol a Duna-kanyarban süllyedt el Mária királyné kincse 1526-ban"
Hm-hm, ha a Tisza záhonyi szakaszán süllyedt volna el, akkor szárazra került volna

Úgy hívják,hogy :-duzzasztó
-vízlépcsõ
-vízerõmû


Hetek óta zárva vannak a kapuk,sõt,a turbinákon is csak minimális vizet engednek át,ha jól tudom így is csak 1 generátor mûködik,a többi felújítás alatt van.

Jaaa, világos, tényleg!

Azt akartad kérdezni, hogy a "többi miért magas?" Egy olyan kis esésû folyón, mint a Tisza, a duzzasztás a vízlépcsõ fölött egészen hosszú, akár 100 km-es szakasz vízszintjét beállítja. Ha megnézed, a szegedi vízállás is messze van a rekordtól, ez a Szerbiában lévõ törökbecsei duzzasztó hatása.

A tározók nem "lopják" a vizet. A párolgást és a vízkivételt leszámítva a befolyó víz kifolyik belõlük, sõt: Kisköre alatt a vízszint a tározott víz felhasználása nélkül (vízszint csökkentés a tározóban) már az eddigi a minimum alá csökkent volna.

Akkor a többiért magas?

Tiszalök, Kisköre....

Elképesztõ!
Az miért van, hogy a Tisza Szolnoknál alig 4 centire van a valaha mért lekvisebb vízállástól, felfelé haladva viszont nagyon messze vannak a rekordtól, majd záhonynál megint alig 10 centi a különbség.

A Mura vízgyûjtõjén az elkövetkezõ két napban 40-60 mm csapadék várható, a nyári árvíz után most megint nagyon alacsony a vízállás, de megint lehet egy villámárvíz....az aszály közepette!

Link

Nézd csak meg 01:04-nél milyen magas volt a Tisza Aztán 02:15-tõl a gátszakadás Link

Látva a jelenlegi állapotokat,szinte elképzelhetetlen,hogy mennyi csapadék esett és hó olvadt el 2001-be a nagy árvíz idején.
10-14 méterrel magasabb vízszint úgy,hogy közbe több 10000 hektár területet öntött el...
Link
Link

"A tarpai gátszakadások következtében a Beregi síkság magyarországi területein 26.000 hektárt öntött el az ár, de átfolyt Ukrajnába is, ahol 6.000 hektár került víz alá.

A beregi gátszakadásokon kifolyt 140 millió m3 víz ez kb. fele a Fertõ tó teljes vízmennyiségének.

2001. március 1-én semmilyen jel nem mutatott arra, hogy 5 napon belül akkora árvíz alakul ki a térségben, amely meghaladja az árvízvédelmi rendszer védképességét.

A kevés csapadék, valamint a sokévesnél magasabb középhõmérséklet miatt a Kárpátokban kevés hó halmozódott fel 2001 márciusára (a sokéves közepes érték alig 50%-a), a folyók vízállása pedig az ilyenkor megszokott szint alatt volt 1,5-2,0 méterrel. A március 3-án kezdõdõ ciklontevékenység hatására azonban olyan jelentõs mennyiségû csapadék hullott, felmelegedéssel együtt, hogy ez Magyarországon és Ukrajnában árvízi katasztrófát okozott.

Március 3-a és 5-e között, három nap alatt 2-3 havi csapadék esett a Felsõ-Tisza vízgyûjtõjén (területi átlagban 132 mm)
Ez idõ alatt a Kárpátokban helyenként 300 mm csapadékot is mértek. Mivel az esõ felmelegedéssel járt együtt a hegyekben felhalmozódott hó 1000 m fölött az átlagos hóvízegyenérték 70 mm volt hírtelen elolvadt és tovább növelte a még fagyott talajon lefolyásnak indult víztömeget."

Hihetetlen...Link

Meteo!
Nekem is jobban bejött a Tivadari "plázs" mint Ugornya

Dzsó!
Nekem is ez volt a gondolatom.
Én láttam anno a Tiszát 2001-be Naménynál,és most ahogy megpillantottam a hídról, egybõl az akkori állapotok ugrottak be,ha nem lát az ember ilyet akkor el se bírja képzelni,hogy mire nem képes a természet.

Szép beszámoló!

Én is megnéztem itthon valamelyik nap a Tarnát, hát az sem gyenge. Alapból kicsi, de most a meder aljának is csak a felén folydogál, kb. méteres szélességben és 10-20 cm mélységgel, ahol néztem. Nehezen hinném el, ha nem a saját szememmel láttam volna 99'-ben, hogy ki tud jönni a majdnem 100 méterre lévõ házig...

Bizony jó kis homokpartok vannak, nagyon szép ez a Beregi Plázs is. Jó kép. Link Kisgyerekeinkkel voltunk lent néhány napot nyáron. Homokvárépítés, standröplabda, kergetni a kishalakat a vízben és gyönyörködni a tájban. Sikerült megcsodálni és levideózni a Tiszavirágzást is. Ráadásul nincs tömeg sem amit a legjobban utálok máshol.

No,akkor pár képe a Felsõ-Tiszáról
Vásárosnamény-Gergelyugornya :Link
Tisza-Szamos összefolyás közepén "elakadtak a srácok" Link Szembõl folyik a Szamos,kicsit áradó volt épp,amit a hordalékos vízen lehetett észre venni.
Jánd:Link
Jándi kõrugany,elõbukkant a víz alatti köves része is,igaz a képen sajnos nem látszik,egy ágas-bogas fatörzs van ráakadva. Link
Tivadar :Link

Nos,ahhoz képest,hogy mennyire sipákoltak a híradások kiszáradt Tiszáról,azért nem olyan vészes egyenlõre.
Tény,hogy nem mindennapi.
Ami még érdekes volt számomra,hogy a felsõ részen mennyire homokos-lapályos partok vannak a kanyarok belsõ részein,ilyennel nem találkozni a Záhony alatti részeken.

Ez egyik kedvenc helyem. Fürdés és horgászat szempontból is Fürdés szempontjából a legjobb az a rész, ahol a kép készült, azaz egész fent a föveny elején. Kisvíznél - ilyenkor fõleg - majdnem el lehet gyalogolni a Jándi-szigetig. Horgászat szempontjából viszont pont a másik vége a jó. A kanyar elõtt balra van egy sarkantyú; na közvetlen azután olyan balinokat lehet fogni, hogy sokan csudájára járnának. ("Szerencsére" nehezen megközelíthetõ, így csak az igazi, büdös orvhalászok élvezik a gyümölcsét) A kanyar jobb oldalán, ahol a sodorvonal már kijön, szép süllõket rejteget, de ha épp süllõk nincsenek, akkor a harcsa sem ritka azon a szakaszon. Ha nem ragadozókra vágyunk, akkor a paduc/karika/márna biztos lelõhelye. A sekély, jeges víz fedte föveny pedig a téli hónapokban a kutyahalak kedvelt étkezõasztala. Imádom a a Felsõ-Tiszát

Egyébként a kép készítésekor is meg volt a 35-40 köméter mésodpercenként, szóval nem úgy kell ám nézni a Tiszát, mint egy zsenge patakot

A Balaton is gyalázatosan néz ki Lellénél....

Helyes válasz! Link

Kicsi a kép, de Jándnak tûnik

Link Na hol van ez?

Kegyetlen. Másfél napot bírt még ki az LKV-k képzeletbeli dobogójának második fokán álló vízszint, amit 1923 szeptember 25-én mértek (-224 cm). Délután 4-kor -225 cm volt a vízállás Vásárosnaménynál. Már csak 10cm az LKV-ig...

Nem semmi adatok...

Nálunk Gyarmaton az Ipoly is elért egy "szép" kerek számot, éppen -100 cm-en áll jelenleg. Igaz, az LKV még 26 centire van, viszont már jelenleg is csak 0.6-0.7 m3 a hozam. Az a -126 kb. totális kiszáradás lehet, el sem tudom képzelni... Brutális...

Vasárnap ha minden jól megy lesz egy Vásárosnamény-Jánd-Gulács-Kisar-Nagyar-Szatmárcseke és érkezés a Túr és Tisza összefolyáshoz utunk a barátnõmmel,hozok majd képeket a Tisza "jelenlegi állapotáról"

szerk: jut eszembe!

Valamiféle halászati-horgászati korlátozás érvénybe van"lépett" vagy nincs is ilyen törvény?

Elképzelni se bírom,hogy micsoda pusztítást végezhetnek a halászok-orvhalászok.
Gyakorlatilag a Tisza halállománya a medren belül is egy 10-20 méteres savra korlátozódott,nem lehet nehéz zsákszámra lopni éjjelente a halat.

Két lehetõség lehet:-remélhetõleg feljebb vándoroltak a halak,ahol van bõven víz
-vagy maradtak a halak a mederbe,akkor viszont....... [esõ]

Tájékozató a Tisza-tó üzemrendjérõl, áug. 27, 28, szept. 4.
Link

Az aug. 28-i tájékoztató szerint "A Körös -völgybe történõ vízátadadást 5 m3/s-mal csökkentettük".
Szept.4: "a Körös-völgybe történõ vízleadást második ütemben 3 m3/s-mal csökkentettük"

A kõrösökön két hét múlva minden vízminõségi probléma megoldódik: nem lesz víz.

Hiába a hegyvidégi tározók hozamkiegyenlítõ - csúcstompító hatása, az öntözés miatt óriási a vízkivétel a folyókból.

Azt, hogy "víznagyhatalom" vagyunk, csak politikus mondhatta.

Vasárnap a 41-es fõúton utaztam, melyet több helyen is keresztez a Lónyai-fõcsatorna egy-egy fõfolyása. A Vajai- és Kállai-fõfolyás teljesen száraz. A Leveleki-fõfolyásban csordogál valami. Níregyháza beleterületén lévõ Érpetaki-fõfolyásban (nyíregyi nevén Gangesz) is poshad még egy kis víz.

A ma reggeli Vásárosnaménynál észlelt -219 cm a valaha mért 3. legkisebb vízszint. Az 1925 január 25-én mért -218 centimétert sikerült most alulmúlni. Már csak 16 centiméter van hátra az LKV-ig. A lónyai vízmérce ma reggel már 22 centiméterrel volt a legkisebb vízszint alatt. Félelmetes

A Szamoson tegnap ismét új minimumok születtek
Csenger: -132 cm (régi -122, múlt heti -126)
Tunyogmatolcs: -83cm (-72/-79)

Már csak 8 cm-re van a Tisza Szolnoknál a negatív rekordtól (-279 cm, most -271 cm). Pár kilométerre innen meg (a vezsenyi kanyarnál) állítólag tankokat láttak a vízbõl kilógni, de a szervek nem találtak semmit sem.

Köszi a kielégítõ választ!
Akkor elõször is megnézetem a szivattyút ,elvégre csak 10-en éves már.