Csillagászat és űrkutatás
Link
Barna törpe, vagy a saját naprendszerébõl "kirúgott" bolygó? Ahogy a francia szakit idézik, ezzel a nemrég talált objektummal vizsgálhatóak az extraszoláris bolygók az anyacsillag befolyásoló hatásai nélkül (szentjánosbogár vs. buszlámpa
). Vajon megváltoztatja-e ez a felfedezett képzõdmény a bolygó- és csillagképzõdésrõl jelenleg vallott nézetet?
Barna törpe, vagy a saját naprendszerébõl "kirúgott" bolygó? Ahogy a francia szakit idézik, ezzel a nemrég talált objektummal vizsgálhatóak az extraszoláris bolygók az anyacsillag befolyásoló hatásai nélkül (szentjánosbogár vs. buszlámpa
). Vajon megváltoztatja-e ez a felfedezett képzõdmény a bolygó- és csillagképzõdésrõl jelenleg vallott nézetet? 
Én az Orbitron Számítógépes alkalmazást, a Stelláriumot, a Calsky calendarium oldalt használom, azon minden rajta van.
Még nem láttam, hogy valaki linkelte volna. A mûholdrajongók ezt szokták bújni: Link
Ma este a déli égbolt tetejétõl egészen a nyugati égbolt aljáig ívelt egy pulzáló, csíkhúzó hullócsillagot láttam.
Az elõbb nyílegyenes északon pedig zöldes színû, talán mintha az útja végén darabokra szétziláló (?), egyenesen pottyanó valamit láttam.
Gyorsan kinyitottam az ablakot, hangja nem volt, tehát nem hinném, hogy tüzijáték lett volna. Arrafele csak egy utca van, de elég közel, az meg láthatóan máshol volt... Fönt, nagyon...
Az elõbb nyílegyenes északon pedig zöldes színû, talán mintha az útja végén darabokra szétziláló (?), egyenesen pottyanó valamit láttam.
Gyorsan kinyitottam az ablakot, hangja nem volt, tehát nem hinném, hogy tüzijáték lett volna. Arrafele csak egy utca van, de elég közel, az meg láthatóan máshol volt... Fönt, nagyon...
Az orionidák meteorraj egyik tagja lehetett. Éjfél körül volt a maximum. 
Már másodszorra volt egy hatalmas villanás az égen, felhõ nincs, vakuhoz meg iszonyat erõs volt. Mi lehet?
Köszönöm Brenya és Astroman
Jaja az új fejlesztést én is észrevettem. Sajna ez mit sem segít a felhõk elûzésének érdekében. Szerencsére van még két "ablak" ahol az ISS pont felettem húz el, így közel lesz - azaz terjedelme van és nem pontszerûen látszik.
Jaja az új fejlesztést én is észrevettem. Sajna ez mit sem segít a felhõk elûzésének érdekében. Szerencsére van még két "ablak" ahol az ISS pont felettem húz el, így közel lesz - azaz terjedelme van és nem pontszerûen látszik.
Mit tudtok a holnap esedékes Drakonidákról? Egy tanulmányban azt olvastam, hogy idén gyakorlatilag elmarad (0,2-es ZHR-t jeleztek elõre).
Itt a tanulmány: Link
Itt a tanulmány: Link
Köszi!
Nemtudom, hogy honnét szedtem ezt a Rigelt. De tényleg Regulus az a Vénusz mellett.
Nemtudom, hogy honnét szedtem ezt a Rigelt. De tényleg Regulus az a Vénusz mellett.
(Talán itt van jó helyen)
Folyami konglomerátumból álló Delta-lebenyt találtak a Marson: Link
Folyami konglomerátumból álló Delta-lebenyt találtak a Marson: Link
Kb. 343 °-tól 115 °-ig világos a horizont 3-4 ° magasságig világos kékes, bordós, barnás színekben. A Nap helyzete +28 °, -44 ° 1 óra 55-kor. Még nem indokolt a világosodás. A jelenséget pár éve is észleltem, de akkor nyáron.
Igen, én is láttam. (9.14-kor voltak legközelebb egymáshoz.) De gyönyörû volt minden irányban az égbolt.
Kinéztem hajnalban fél hatkor. Két dolgon csodálkoztam:
Jé, csillagos az ég!
Jé, holdja van a Vénusznak! (a Regulus)
Jé, csillagos az ég!
Jé, holdja van a Vénusznak! (a Regulus)
Aztamindenit, ha kicsit elõbb jön esetleg csak 2-3 héttel, akkor beszarunk a látványtól!
Hát akkor így már nem is érdekel! 
No de tényleg, kellene hozzá pont akkor egy napfogyatkozás, amikor a csúcson lesz fényességileg
No de tényleg, kellene hozzá pont akkor egy napfogyatkozás, amikor a csúcson lesz fényességileg
Igen, könnyen lehet. Ez a rendkívüli napközelség okán elképzelhetõ: mivel a Nap mellett igencsak felgyorsul mozgása a gravitációs "lendítõhatás" (Kepler-II) miatt, s ilyen fényességet csak a Nap közvetlen közelében ér el, majd gyorsan távolodni (és halványulni) kezd.
"Ám mivel az égen csak 1 fokos szögtávolságra lesz a Naptól (azaz gyakorlatilag a Nap mellett lesz), éppen ekkor nem lehet majd megfigyelni az éjszakai égbolton. A nagy fényesség miatt viszont a nappali égbolton is láthatjuk - mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa az [origo]-nak.
A legnagyobb napközelség elõtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedõ (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).
A legszebb látványt azonban remélhetõleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merõlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd."
Tehát amikor a legfényesebb lesz, akkor a Holdéhoz hasonló -11 magnitúdójú lesz, majd két-három nap múlva már csak -1-2 magnitúdójúvá csökken a fényessége?
A legnagyobb napközelség elõtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedõ (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).
A legszebb látványt azonban remélhetõleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merõlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd."
Tehát amikor a legfényesebb lesz, akkor a Holdéhoz hasonló -11 magnitúdójú lesz, majd két-három nap múlva már csak -1-2 magnitúdójúvá csökken a fényessége?
Azt is hozzá kell azért tenni, hogy ekkor közvetlenül a Nap mellett lesz. Megfelelõ technikával simán látható lesz a nappali égen is, illetve perihéliuma után mind este, mind hajnalban látható lesz a csóvája.
De elõtte Panstarrs is igen szép lesz.
De elõtte Panstarrs is igen szép lesz.
No igen, azt is utáltam, hogy lemaradtam az 1833-as meteorviharról 50-100 ezer körüli ZHR igencsak durva volt. Nem hiába születtek ilyen képek (ez a legismertebb) Link
50-100 ezer körüli ZHR igencsak durva volt. Nem hiába születtek ilyen képek (ez a legismertebb) Link
Nem olyan rég jelent meg a WGN, the J. of the IMO folyóiratban a Drakonidákról egy rövid tanulmány: Link . Eszerint idén csak 0,2-es ZHR lenne. Ez létezik? Úgy értem, ennél az intenzitásnál a "háttérszórás" is talán nagyobb. Persze gondolom attól még felismerhetõ az az egy-egy drakonida minden 5. órában.
Ami kimondottan érdekel, az a 2098-as 10-20ezer nagyon fényes meteor per óra. Volt már, aki élt 109 évet, én is annyi lennék, ha megélném .
Ami kimondottan érdekel, az a 2098-as 10-20ezer nagyon fényes meteor per óra. Volt már, aki élt 109 évet, én is annyi lennék, ha megélném
. 
Azért az a -11 magnitudó...
Bakker, közel 10.000-szer fényesebb, mint a Hale-Bopp??? Nem fogunk tudni tõle aludni!
Bakker, közel 10.000-szer fényesebb, mint a Hale-Bopp??? Nem fogunk tudni tõle aludni!
Jobban megnéztem közben én is: ha jól sejtem, a nagytengely hibáját pont az okozza, hogy az excentricitás hibatartományának majdnem pont a közepén van az 1. A többi elem viszont viszonylag pontosnak tekinthetõ, tehát magában a pályában talán már nem lesz olyan nagy változás. (Igazából a fõ kérdés számomra az, hogy valóban hiperbolikus-e, de ha nem is az, akkor is annyira hosszú periódusú, hogy a következõ esetleges visszatéréséig bármi megtörténhet vele.) Ugyanakkor azt megtippelni sem tudnám, hogy a most lehetséges pályaelem-módosulások a majdani láthatóságában mekkora változásokat okoznak.
Egyébként az összfényessége már most 6mg alatt van, ha jól értelmezem a táblázatot.
Közben pedig kikerült a vödör címlapjára is: Link
Egyébként az összfényessége már most 6mg alatt van, ha jól értelmezem a táblázatot.
Közben pedig kikerült a vödör címlapjára is: Link
Persze, a pontosabb adatokhoz még kell pár mérés, de egyelõre nem rossz!
Már abban is nagy szerencsénk van, hogy észak felõl jön.
Már abban is nagy szerencsénk van, hogy észak felõl jön.
Azt írják, hogy hiperbolikus pályán mozog, holott a mérések alapján az excentricitása hibahatáron belül 1 (e-1=2,18*10^-13 +- 1,0808*10^-5) . Emiatt persze nagytengelyének hibája is 2,84*10^+18(!). Egyszóval, még meg kell várni egy pár mérési eredményt, hogy tudjuk, merre fog pontosan elmenni .
Éppen karácsony végén lesz a Földhöz legközelebb, ekkor a Sarkcsillaghoz viszonylag közeli helyen fog tartózkodni a jelenlegi számítások szerint.
Link
. Emiatt persze nagytengelyének hibája is 2,84*10^+18(!). Egyszóval, még meg kell várni egy pár mérési eredményt, hogy tudjuk, merre fog pontosan elmenni .Éppen karácsony végén lesz a Földhöz legközelebb, ekkor a Sarkcsillaghoz viszonylag közeli helyen fog tartózkodni a jelenlegi számítások szerint.
Link
Igen, róla is tudok, de az még tényleg messze van (mind térben, mind idõben )
Napsúroló lesz, így hasonló látványban lehet részünk, mint a McNaught-nál (brutál csóva) csak itt még fényesebb lesz a mag (talán szabadszemes is lesz nappali égen).
Szer.: Anyám. Most nézem, hogy a fényességét perihéliumra -11 magni környékére várják. Jesszus.
)Napsúroló lesz, így hasonló látványban lehet részünk, mint a McNaught-nál (brutál csóva) csak itt még fényesebb lesz a mag (talán szabadszemes is lesz nappali égen).
Szer.: Anyám. Most nézem, hogy a fényességét perihéliumra -11 magni környékére várják. Jesszus.
Mindig is utáltam, hogy lemaradtam az Ikeya-Seki-rõl, de most lehet majd pótolni (persze várjunk még vele)
Na és a tegnap felfedezett C/2012 S1 (ISON)? Ha bejön, akkor brutális lesz! Bár az még több, mint egy év.
Jövõ tavasszal eljátszogatunk a fényképezõgéppel, a teleobjektívvel, a távcsõvel és a motoros ekvatorális mechanikával.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Téli időszámítás - Október 27-én óraátállítás
MetNet | 2024-10-25 20:24
Szabályzat