Fotóiskola

Ezek kérem csodás képek! Kedvenceim a sirályosak. ;-)
Ervin - Szerintem próbálkozz sûrített levegõvel, vagy óvatosan papir zsepire fújt clean-el. Én legalábbis a telómat és a miniatür obiját ezzel a módszerrel szoktam pucoválni. :-)

Hú,szépek!
Én is lõttem ma párat:
egy tengelic:Link
és egy csendélet:Link

Van egy kis porszem a gépem objektívében, mely igencsak elszúrja a képeket... Link (jobb felül) Link (bal felül) (f/5,6, 1/2000s mindkettõ) Valahogyan ki lehet szedni? Még akkor "megérteném" ha cserélhetõ-obis lenne a gép és rákerül valami a CCD-re, de hogy egy ilyen kis kompakt is be tud koszolódni...? Hol mehetett egyáltalán be? Nem a legjobb minõségû a kép, de látszik rajta a kis... Link Állandóan mozog. Hol jobb oldalt, hol lent van... Valahogyan ki lehet onnan takarítani? :-@

Üdv!

Ma voltam horgászni, aminek az eredménye néhány kép lett, hal híján!
Link
Link
Link
Link

Amikor mentem, kora reggel a hegy lábát alacsony köd borította, mely aztán hamar feloszlott:

Link
Link
Link

Ja,jól néz ki.A nyomdafesték mindent elbír
Óvatosan kell azért ezekkel.Pár hónappal ezelõtt a tatabányai (asszem) MM-ban a Sony A200-as volt így meghirdetve szórólapon valami 65K-ért.Srác felhívta õket,mondták igaz,de csak egy db. van,azis a kiállított darab....

Jah, azt nem is figyeltem. Én kérek elnézést. Hát ez így tényleg elég fukar lett, aki korrekt felszerelést akar olcsón, az már induljon is a boltba!!!

+ a markolat, ami 25.000 Ft: Link

Tényleg jól néz ki

Na neee, hát ez rettenetesen olcsó!

Jah, nem is annyira: az ED-ben is csak 135 ezer, azt hittem drágább.

Pentax K200D dupla kitben, markolattal jóárasítva: Link

Gép + markolat + 18-55 + 50-200 = 125 eFt.

Egy kép:Link csak azok a fránya kábelek...

Köszönöm! Van egy olyan érzésem, hogy fognak még így képeim születni
Igazából a sötét háttér, az valójábam nem is volt sötét... Jelen esetben a teljes konyhánk látható lett volna, minden csak a megvilágítás módján (oldalról, közelrõl egy halogén, minden más egyéb fényt lekapcsolni, és a tárgy mögött min 2m-es ûr...), és a fénymérés módján (szpot fénymérés a virág legfényesebb részére) múlt. Így a háttér kevés fénye már nem elég ahhoz, hogy látható maradjon. Tulajdonképpen így a háttér jelentõsen alulexponált, vagyis fekete lett.

Ez a sötét hátteres ábrázolás, igen bejövõs nálam!
Gratula!

Néhány kép mezei virágokról, fekete (és nem fekete) háttérrel: Link
Most elõször próbáltam ki ezt a fajta ábrázolást...

Köcce!

A barackvirágos képed eszméletlenül gyönyörû!!!Graulálok!

Jó kis városnézõ túra! ;-)

Jó barangolást Link

Persze,nem is mondtam én,hogy tré,csak hát a tények,ugye..A Canonnal csak az a bajom,hogy tudtommal nem csinál A bajonettes csöveket... De mindegy is,mert biztos méreg drága lenne.

Nagyon szép képeket lõdöztél vele! Gratula!

Áki, azért a Tamron is jó; persze nem hasonlítgassuk a Canonhoz, mert egyértelmû, hogy melyik jön ki jól!
De alapnak tökéletesen megfelel!

Igen,de azon a képen ügyködtem azért...Meghát kivágat.Drukkolok,hogy sikerüljön a vásár!

Nem rossz cucc ez

Köszi hogy szóltál! JPGben fotóztam - teljes automatában (kivéve fókusz)

Utólag elfelejtettem odaírni hogy a repülõs képet módosítottam: az a 3880-as képbõl lett kiszedve 1024 pixelesbe. Azonkívül a többi mind nyers - úgyértem lekicsinyített és keretes!


Pedig az a Tamron is jó - elég volt megnézni a Dubais Repülõdet!

Könyen elõfordulhat hogy megveszem a sráctól - remélem sikerül mert ha igen, akkor egy kicsit kiszélesedik a "látásom"!

Jó képek,köszönjük a bemutatót.
A képek olyanok,ahogy kijöttek a gépbõl,vagy kicsit dolgoztad?
Raw-ban,vagy jpg-ben lõttél?
Ha ezek jpg-ben lettek készítve és nem csináltál velük semmit,akkor nagyon jó kis csõ ez.Az én Tamronom nem csinál ilyen jókat.Eléggé nagy a kromatikus aberráció.Pl. az éles árny-fény határon kékes csík a fehérben.Meg lágyabb,mosottabbat készít.

Üdv!

Próbálgattam Misi barátom objektívjét: Canon 75-300mm-es objektív motoros hagyományos autofókusszal.
Makro táv: 1.5m f5.6

Összehasonlítgattam az alapobjektívvel!

Így néz ki: Link Link
Keszthelyi kórház 300mm-en: Link (18mm-en: Link balodalt a sarokban! )
Nyárfák: 300mm-en: Link , 75mm-en: Link , 18mm-en: Link

Nagyon szép közelképeket lehet csinálni: Link Link Link Link Link A háttér homályos, szépen kiemeli az elõtte lévõ "alanyt"

D épület teteje 75mm-el: Link , 300mm-el: Link
Madárka távolról: Link (kb 15 méterre volt tõlem)
Jegenyefenyõ: Link

Repülõ: Link - Délkelet fele ment olyan 30°magasan volt. (szóval már kicsit távol)

Lányok: Link - kb 20 méterre voltak tõlem. Ezzel az ágyúval már észrevétlen lehet az ember a természetben, környezetben egyaránt. Kivétel ha rá figyelnek. Az objektívvel a gép majdnem 40 cm hosszú!

Az állványon ingadozik egy kicsit. Távkioldóval, vagy idõzítve viszont meg lehet barátkozni vele.

Remélem hasznos kis kísérlet és teszt volt ez.

Akidobos vigyázz mert vadnyulat fogsz Nyuli jó is a vadnyúl csak ne harapjon sörétre az ember

***!!???ßß---;;----*/*/*&**r$§r"}9>uuu]]]9 !

neem,csak visszavontam a beírást,mert figyelmetlen voltam.
Amúgy erõs késztetéstemet tartottam ma vissza,azügyben,hogy lefotózzam és elküldjem Neked mélben az ebédet Nyúlhúsleves.De inkább nem ízléstelenkedtem.Bár fincsi volt

Szószátyárkodsz?

Hát némileg elbeszélünk egymás mellett, némileg ugyanazt mondjuk de másként Eleve a emberi látástartomány felé terelgetés egyben torzítás is. Emellett az optika üveganyagában fellépnek veszteségek, elnyelések, akkor pedig információ is elvész, ezzel a képi info is torzul A blende csökkentése miatti sötétedés természetesen nem érinti a szineket, de látás szempontjából igen. Az elõbb erre is szándékoztam kitérni, de akkor még hosszabb lett volna Ezért hajtogattam korábban is folyton hogy egy sötét alapképen is a rendszeren átjutó minden info ott van és utómunkával felerõsíthetõ De most a hangsúly a BEJÖVÕ információn van, ami elkerülhetetlenül veszteséggel jön át az optikán, ily módon torzul is. Az üveg anyagán egyes frekvenciák elnyelõdnek, egyesek megváltoznak, hiányos és torz lesz a képi információ. Jó optikánál kevésbé torzul, a rossz az rossz

Sziasztok!

Szép estét kívánok mindenkinek!

Üdv: Ágnes!

Félreértettél!
Én nem azt írtam, hogy a többi hullámhosszt levágja az objektív (azt a feladatot pl. az IR, csillagászatnál /is/ pl. a H-alpha, OIII szûrõk végzik), hanem színkorrigáltságban az emberi szem érzékenységét próbálják megközelíteni, egyre jobb hatásfokkal! És ez nem módosítás, hanem a jó felé való "terelgetés"! Épp ezért választottam le a fénytörésbõl adódó színi hibát, ami merõben más téma!
Újra azt kell mondanom, hogy nincs igazad a fényerõ-szín kapcsolatban!
Az, hogy én szûkítem a blendét (amit pl. az ISO növelésével egyensúlyozok), annak semmi köze a színekhez, hiszen az nem ugyanaz, ha a bejövõ fény mennyiségét leveszem és a kép besötétül (alulexponált lesz)! Szinte ugyanez játszódik le nap, mint nap: ahogy napnyugta után egyre sötétebb lesz, úgy fakulnak ki a színek, ugyanis az emberi szem kevés fénynél nem képes megkülönböztetni a színeket! Pl. sötétben nem mondod meg egy autóról, hogy az piros vagy sötétkék-e! Ez pontosan ugyanaz, más szemszögbõl!

"Rossz képekbõl átlagolással sem lehet jó képeket készíteni" - erre van az a mondás, hogy szarból nem lehet várból építeni!

D5000 Link Élõkép, videó, kihajtható LCD, stb... Nem rossz! Furcsa az "5000", "Nikonék" inkább a két-három számjegyet "használják" (sorsolják? :-) ).

Hm Érvelésedbõl úgy néz ki az optika mégis befolyásolja a fényt, hiszen a lencsék üveganyagát úgy válogatják össze és csiszolják hogy az ÁTLAGOS emberi szem látástartományát felölelõ érzékenységéhez "passzoljon", a többit levágja Ez máris az elsõ optikai módosítás, a képre nem a teljes spektrum kerül. Én errõl beszéltem, nem az anyagfénytörésen (lencsék) alapuló optikai eszköznél fellépõ aberrációkról (a legfontosabb alapszinek nem egy pontban egyesülnek). Az pedig gyakorlatban jól látható hogy mennyire befolyásoló tényezõ az optika és az adott gép szoftvere, némelyik kép szines és fátylas, némelyik fakó de pengeéles, a felhasznált obit szinte puszta leképezése alapján fel lehet ismerni (szélsõséges példa a mobilkép).
A fényerõ nagyon is befolyásolhatja a színeket kép sötétedésével. Telézéssel (lényegében fókusznyújtás) csökken a fényerõ, csökkenõ fényerõvel halványulnak a színek. Alkonyatkor mégoly színes téma is sötétedni kezd a gépben is, persze ISO emeléssel "visszaerõsíthetõ" de az már beavatkozás, mely módosíthatja a képet, pld. megjelenhetnek a szines-vöröses zajpöttyök) Mint amatõrcsillagász tudhatod, kis fényerejû hosszú fókuszú távcsõvel nappal is sötét háttérrel lehet bolygókat fotózni, míg nagy fényerõvel, rövid fókusszal kékes égháttér zavarhat éjjel is pld. üstökös-keresésben, különösen ha fent van a Hold. Még F2-s fényerõ mellett is sötétnek hat egy rövid expo-s kép a csillagos égrõl, míg 30 sec-nél kékesen kivilágosodik (holdfényben pedig majdnem nappali kékre, toltam fel fotót errõl). A távcsöves fotó szinezõdése, kis fényerõvel (hosszú fókusszal) eltûnik, legalábbis minimumra csökken.
Fenntartom, mind az optika mind a fényerõ sztem jelentõsen közrejátszik, az optika is elnyeli a fény egy részét (1 m átmérõnél megálltak a lencsés távcsöveknél emiatt), módosít a vizuális kép összességén, majd a képalkotás során még ezután ront vagy javít az érzékelõlapka és a gép feldolgozó szoftvere. Nem véletlen van olcsó és drága optika. Amelyik fénytörésre, színkorrekcióra legjobban összeállított anyagában, gondosan csiszolt, legkevésbé "hamisít", az méregdrága, de még az sem mindig tökéletes. Tökéletes lencsés optika nem létezik, csak kompromisszumokkal az emberi látást legjobban megközelítõ.
A profi fotós arra törekszik természetesen hogy azt adja vissza amit lát (vagy amilyen érzést keltett benne), a téma körvonalait mindenki felismerheti, de nem biztos hogy színekben mindenki ugyanazt látja. Az a jó fotós akinek látása legjobban megközelíti a nagy átlagot és a nagy átlag által jól érzékelhetõ élményt adja vissza - de ott is közbeszól az eszközfüggõ megjelenítés és az egyénenként eltérõ érzékelés. Az megint más, hogyan "ragadja meg" a témát mûvészfotóként hangulatot ébresztve.
A szórt fény átlagolás nélkül is gyönyörûen eltüntethetõ egyszerû kontrasztozással, gammázással (néhány kollega képérõl még felhõket is "tüntettem el" így) a kép alapvetõ torzulása nélkül, de az már nem a valódi látvány, csak "így nézhet ki" jellege van. Rossz képekbõl átlagolással sem lehet jó képeket készíteni. Tágabb analógiával rezgéseknél maradva, van jó mikrofon és rossz mikrofon, de mindkettõ hatással van a felvett hangra, elnyelnek belõle ezt azt és a szórt hangokat, echokat is felveszik. A lejátszó berendezések tovább módosíthatják a hangzásélményt. Ugyanez érvényes az optikákra illetve a képrögzítõ, megjelenítõ berendezésekre is, nem mellesleg fontos tényezõ az emberi érzékelés, melynek egyaránt korlátai vannak úgy vizuálisan mint akusztikusan. De a problémasorozat az optikánál kezdõdik, akár a mikrofonnál, nem tudják tökéletesen utánozni az emberi szemet és látásérzékelést, ahogy a fület és hallást sem.

Ezzel sajnos nem értek egyet!

Az, hogy egy tárgyra a környezetérõl visszavert fényt kapja vagy a tárgyról a környezetre és onnan visszavert fényt kap az természetes, hiszen mind ezek adják a kép lényegét, a kép mondanivalóját és az nem vagy csak részben igaz, hogy egy képen soha nem azt látjuk viszont, amit szabad szemmel a fotós látott. Egy fotós mindig arra törekszik, hogy pontosan vissza tudja adni; és itt kezdõdik a profizmus, ha vissza tudja adni. Persze nem kell feltétlenül hinnünk neki, hiszen nem vagyunk ott a kép készítésénél, de ez igen szubjektív dolog!
A másik a színek: a színeket minden befolyásolja, de szinte a legkevésbé az optika, a fényerõnek meg a legkisebb köze sincs hozzá! A színeket leginkább a képérzékelõ (legyen az CCD vagy CMOS) és az az elõtt levõ IR szûrõ befolyásolja. Az objektív maga csak az üveganyagából eredõen "torzíthatja" el a színeket, de manapság nagyon jó optikákat csinálnak, amiket a fény 540-550 nm-es hullámhossztartományára érzékenyítik (ezen a hullámhosszon a legérzékenyebb a szem)! Az optika másik torzító hatása lehet a színi hiba, ún. kromatikus aberráció, de ez már megint más és erre majd késõbb kitérhetünk!
Akármilyen gépet használhatunk, akár több milliósat is, sajnos a szórt fények azokat sem kímélik. Ezek egy szoftveres folyamat során eltüntethetõ, amitõl még megmarad a kép természetessége! Lásd a csillagászati képeket: a távcsõ rengeteg szórt fényt összeszed, amitõl a kép közepe, széle (attól függ, honnan jön a több fény) bevörösödik! Ez több kép + sötétkép átlagolásával gyönyörûen eltüntethetõ!
Ez az én véleményem!

Nekem is F828-asom van. 2 evvel ezelott vettem hozza egy extremeIII-as memoriakartyat, de a mentesi sebesseg RAW formatumban alig valtozott. Igy aztan tovabbra is fokent a JPG formatumot hasznalom. Azthiszem a korlat ez esetben a gepen belul keresendo.
bocsanat az ekezetek hianyaert

Astroman hát ezért vagyon az "opacity-transparency" skála, hogy csökkentse a "túlcsordulást" Így "szemre is belõhetõ" nagyon jól a közelítõen eredeti vizuális látvány ha jó a vizuális memóriád Azután sötét témára téve a transzparensbe tett kifehérített hátterû képet, nemigen lép fel túlcsordulás, lényegében mintha sötét üres részt töltenél ki. A transzparens fehér háttéren "átvilágít" az eredeti háttér, a sötét elõtér nemigen tartalmaz túlcsordulást gerjesztõ pixelt. Nomeg ahány monitor annyiféle beállítás, ahány ember annyiféle szem, annyiféle színérzékelés. Az igazi képet mindenki csak "az agyában sejti" milyen is lehetett. Nagyon el kell rontani egy képet hogy "kívülálló" felismerje a hibát Digitális képekkel szinte bármit megtehetsz csak jó vizuális memória és színlátás kell hozzá hogy Te magad észrevedd és eltüntesd a hibákat. Nem utolsó sorban a gép soha nem azt rögzíti amit Te látsz, optikára jellemzõen szerint van amiben többet, van amiben kevesebbet. Néhány kép után a fórumon is felismerhetõ ki milyen géppel fotózott. Az én "öregem" például vagy "szétrobbantja" a képet "standard" szineivel Tarnish-colorral kell "helyreszinezni", vagy aranysárga-barnás lesz "real" szinekben, különösen makrót vakuzva, ebbe nagyon sokszor a környezet szórt szines fényei is közrejátszanak. Egy tárgyon a környezõ aljnövényzet zöld visszfényei is ott vannak, de az aljnövényzet is kap fényt ha a tárgy világos szinû. Ezerféle színû fény és szórt fény kavarog a levegõben, azt is mindenki egyéni "megjelenítésben" látja, különösen ha egy adott pontra figyel. Az optika a világ szórt fényét befogadja és kiegyenlíti, átlagolja géptipus és szoftvere szerint, a végeredmény már nem teljesen a valóságot tükrözi emiatt. Egyéni véleményem hogy emberre és géptipusra jellemzõ szubjektív képek készülnek, szinte soha nem a "szemmel látott" objektív valóság Jó példa erre az éjszakai felvétel. Komoly gépek is begyûjtik a fényszennyezést, nem egy képen vöröses-barnás (bár sötét) a csillagos ég. Nekem szabad szemmel, feketébe hajló mélykék az ég holdtalan éjszakán is. Feltett képeimet nem én szinezem el "szétrobbanásig", a gép, obi és szoftver "magától" csinálja Ez a Zeiss obi némileg kék felé érzékeny a "szokásos" (emberi szemre optimalizált) zöld érzékenyítés helyett. A éjszakai csillagos eget is kékesen adja vissza (persze ez fényerõ függvénye is), aminek örülök, mert én is ilyennek látom. Az obi is ahány fajta annyiféle szintartományra (az átlagos emberi szinérzékelés szerint többségében zöldre) van kialakítva. Egyszóval fotón szinte soha nem a valóságot látjuk, csak "hasonlít a valóságra" amit még lehet javítani vagy rontani ki-ki emlékképe szerint. Mert a javítás is tulajdonképpen folyamatos összehasonlítás-korrigálás az elraktározott emlékképekkel Minek alapján mondjuk hogy "ez pont olyan"? Saját szubjektív emlékünk alapján. Az eredeti témával helyszinen egybevetve körvonalaiban igen, de szindinamikájában egyénenként más és más emberi szem eltérései szólhatnak az összehasonlításba, nem beszélve szemüvegrõl (különösen ha az fényre sötétedõ), a Nap (mint fényforrás) folyamatosan változó helyzetérõl. Szóval sztem csak megközelítik, de nem a "teljes igazságot" adják vissza a fotók, kezdve az obitól, a géptipustól, a feldolgozó szoftvereken, monitoron át a végsõ megjelenítésig az emberi szemben Kicsit olyan mint a festészet, ahány festõ annyiféle kép. Egy fotót többnyire jónak itélnek, ha éles körvonalú, finom részletek is látszanak de nem "kemény" és kellõen szines, de nem harsány, megvilágítása kiegyensúlyozott, mégis AZT amit TE láttál, ritkán adja vissza, csak "hasonlít" rá, másban hasonló látványokat és kapcsolódó érzelmeket felidézve Az emberi érzékelés véges és szubjektív, még ugyanazt a képet is mindenki másként látja, amit jónak ítélsz lehet más hibásnak látja. Bocs a filóért
Ui: nem vagyok "elszállva" a HDR képektõl, okát nem tudom, de számomra mindegyiken "sejtelmes" fátyol van, a képek ha nem is lágyak de "puhák", összességében érezni hogy "valami nem stimmel"

Nagyon jó képek! Gratula!
A nem kicsi arachnaphobia-m miatt a pókokat kicsit hátborzongva néztem

Így van!
Ezért ez a lényege a dolognak!

Akkor ezért van az,hogy nagyobb dinamikája van a 3 képbõl készültnek.Köszi!
Palui,szépek és hangulatosak!

A HDR-t tényleg mindenki másképpen csinálja!
Nem mondom, hogy csak az egyik megoldás a jó, de a leghatékonyabb a 3, más-más EV értékkel készült kép!
A "copy-paste" eljárás (ha szó szerint érted) sajnos egy hibás eljárás! Ugyanis ekkor az egyik képet tulajdonképpen megkettõzöd, amivel az a baj, hogy az egyes pixelek ugyanoda esnek, így azok a rájuk jellemzõ színnel úm. túlcsordulnak, így eltorzítva a színdinamikát!
Tehát ezért ajánlott mindig 3 különálló képet készíteni, mert ugyanazon a pixelen soha nem lesz ugyanaz a színárnyalat!
Nagyon tömören ennyi a lényeg

Megtörve egy kicsit a RAW-jpg beszélgetést, néhány képet hoztam... Link Aki látta már a biosz-ban, bocs az untatásért

MacGyver "szép kép", de mindenki másképp csinálja Egyrészt én (lehet hogy személyes hibám) szinte minden HDR képen érzékelni vélek valami halvány fátylat ami, jobban nem tudom érzékeltetni érzésemet, "puhává és szinesen csillogóvá" teszi a képet. Utánanéztem a HDR technikának is. Megeshet hogy ki is próbálom, mert a gépem képes megadott érték szerint lépcsõzetes sorozatot készíteni alulexponálttól a normálon át a túlexponáltig. Egy ilyen sorozat kipróbálásra sztem jó lesz. A túlexponálást és alulexponálást eddig két kép mixelésével szoktam megoldani. Egy normális hátterû kép, de a "téma" sötét; egy túlexponált kép amin a háttér kifehéredik de a téma (pld. sötét madár háttal a napfénynek) részleteiben is világosan látható. Ezt a világos hátterû képet megkezelem hogy a téma részletei a lehetõ legjobban láthatóak legyenek. Egyszerû "copy-paste" módon "ráteszem" a normálisan szinezett hátterû, de sötét elõterû képre és "Validate paste" elõtt kicsit eljátszom az "Opacity-Transparency" funkciókkal, amíg a két kép szépen "összeolvad". Normális szinezetû háttér és jól felismerhetõ világos elõtérû kép keletkezik. Pár perces munka Azért a HDR-t kipróbálom
Ui: Persze két kép nem mindig fokra pontosan egy területet ábrázol. Az eltérést kivágatolással szoktam korrigálni, keresek egy vagy több jellegzetes és kisméretû "fixpontot" mindkét képen, azokhoz koordinálva csinálok két ugyanolyan pozíciójú és méretû kivágatot (minél kevesebb "fölös" rész vesszen el) hogy a két kép egymásra téve pixelre pontosan fedje majd egymást

Astroman, Akidobos RAW-JPG mindezzel egyetértek természetesen, DE az igyekezet kicsit arra a HiFi rajongóra emlékeztet aki berendezését tuningolva 19 Hz alatti vagy 20000 Hz fölötti hangokat is szeretne hallani, de ember arra már kevéssé képes A RAW olyan színárnyalatokat is képes elõhozni, amit az emberi szem meg sem tud különböztetni, jelenlegi monitor pedig megjeleníteni, de ezért kár is monitort fejleszteni ha úgysem tudjuk szétválasztani szabad szemmel. Egy RAW kép "legfeljebb" élesebbnek hat, de nagyban függ a sokféle RAW feldolgozó szoftvertõl is, van amelyik lágyabb, de szinesebb, van amelyik élesebb de fakóbb képet hoz ki. Némi kontrasztozással hasonló méretben ugyanolyan jó JPG kép is kimunkálható. Gondolom, javarészt nem tudományos célra dolgozunk, ezért látom célszerûnek a RAW tudományos használatát, ahol a gépek még értékelni tudják a különbségeket, a JPG elég az "átlagembereknek" Amatõrnek mi haszna az olyan képekbõl, melyeken már csak rovarok, madarak látják a teljes színspektrumot? Az otthoni HiFi-t se bálnák, delfinek vagy denevérek hallgatják, elég a 19-19000 Hz spektrum

Jól összefoglaltad!
Valahol olvastam a neten RAW-JPG pro és kontrát,kb ezt írták.

Ami a JPG-t és a RAW-ot illeti:
nem azt mondom, hogy nem ajánlott, de nincs értelme hasonlítgatni a kettõt. Az én véleményem szerint az amatõrség nem azon múlik, hogy JPG-ben vagy RAW-ban fotózunk. Egy amatõr is csodákat tud kihozni egy nagy felbontású JPG-bõl, ugyanakkor egy RAW-ot is le tud butítani JPG-re, aki nem ért a feldolgozáshoz vagy nincs türelme...!
Tehát a JPG elõnye a könnyû kezelhetõség (nehéz elrontani, bár... ); a RAW-ot ugyan nehezebb kezelni, feldolgozni, de a gép által nyújtott legnagyobb felbontás és a 24 (sokszor már a 36) bites színmélység kárpótol minket.
Tehát, akinek a finom részletek megörökítése/megmutatása a cél, annak feltétlenül ajánlatos a RAW!
Én legtöbbször JPG-ben fotózok, kivéve a csillagászati (és egy-két más téma) felvételek esetén, ahol RAW-ban!
Röviden ennyi az én véleményem a dologról!

A múlt héten mutattam, én mire használom a RAW-ot: Link
De ettõl függetlenül, egyszerûbben lehet módosítgatni, amire nem jutott esetleg idõ a fényképezés közben.

Ja és a váz tipusa: lehet kitérésnek, kamuzásnak tekinteni - majd a maga idejében, "qmma" ketegória Obi: "hozzáillõ" obikat szeretnék, melyek darabonként is "huha" árban vannak Telivér lóra sem tesz az ember igavonó szerszámot csak szükséghelyzetben