Bioszféra
Olyan büdös van a tanyában, hogy az hihetetlen. Minden apró résben megbújtak bent is. Otthon nem lehet szellőztetni, mert a szúnyogháló ellenére is pillanatok alatt benn van 1-2. Ősz óta több százat küldtem a másvilágra, de sose fogy el. 
Az enyhe idő következtében megint feléledtek a poloskák és a harlekinek, egyszerűen nem lehet tőlük megszabadulni... 
Mocsok kullancsok. Nem lehet egy jó erdei sétára vinni a két szőröy gyereket mert mindenhol ott leselkednek. Én nem is értem, hogy 20 éve nem kellett rettegni ettől a fűben hemperegve voltunk egész nap foci közben. Most ha öngyilkos akarsz lenni ki kell feküdni egy mezőre és ennyi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463917 - 2020-01-30 10:52:26)
A kullacsok el sem pihentek, talán csak ezen az 1 havas héten nem láttam egyet sem..( holnaptól vége is a kutyasétás napoknak)
A kullacsok el sem pihentek, talán csak ezen az 1 havas héten nem láttam egyet sem..( holnaptól vége is a kutyasétás napoknak)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463916 - 2020-01-30 10:47:15)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463915 - 2020-01-30 10:42:59)
Nekem már nem kell vigyázni. Másfél éve küzdök vele. ( kullancs )
Nekem már nem kell vigyázni. Másfél éve küzdök vele. ( kullancs )
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463911 - 2020-01-30 09:52:12)
Az egyik macskám fülében már tegnapelőtt volt egy kullancs. Ilyet nem tudtam volna korábban elképzelni januárban. A köv. bő egy hét hőmérséklete pedig továbbra kedvezni fog nekik. Már csak emiatt is jó lenne egy hét havas, -10 alatti éjszakákkal tarkított intermezzó. Csak ennek nyomát sem látni a modelleken, maximum Ecm-en van rajta a reményhal február 5-6 körül ha ütősebb lenne az a ciklon
Az egyik macskám fülében már tegnapelőtt volt egy kullancs. Ilyet nem tudtam volna korábban elképzelni januárban. A köv. bő egy hét hőmérséklete pedig továbbra kedvezni fog nekik. Már csak emiatt is jó lenne egy hét havas, -10 alatti éjszakákkal tarkított intermezzó. Csak ennek nyomát sem látni a modelleken, maximum Ecm-en van rajta a reményhal február 5-6 körül ha ütősebb lenne az a ciklon
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463910 - 2020-01-30 09:40:52)
A hétvégén lassan beindul az allergia-szezon, és a kullancsok is aktivizálódnak, tessenek vigyázni
Ja, hogy február első napjairól van szó? Hát igen
A hétvégén lassan beindul az allergia-szezon, és a kullancsok is aktivizálódnak, tessenek vigyázni
Ja, hogy február első napjairól van szó? Hát igen
Valamelyik "rizikeutánzat" esetleg? Milyen színű tejnedve van? Megsárgul a levegőn? Ezek az apró tejelőgombák elég sokfélék, de szinte mind csípős és ehetetlen.
A pók szép, ő miféle?
A pók szép, ő miféle?
Az óriás tölcsérgomba nagyon jól szárad, vékonyra szeletelve az aromáját megtartja, és befőttes üvegben öt évig is finom marad, ha
száraz állapotában húsdarálón felaprítjuk, morzsásra,
majd a morzsát mikrohullámmal 10-15 secundum (negyed perc) ideig átsütjük, párát ereszt de nem ég oda,
hamar több réteg szalvétára ráborítva átszellőztetjük, és bedobozoljuk.
(molylepkék megsülnek, kórokozók és penész kiszárad) - légszáraznál kicsit még szárazabb lesz,abszolút jól konzerválódik.
száraz állapotában húsdarálón felaprítjuk, morzsásra,
majd a morzsát mikrohullámmal 10-15 secundum (negyed perc) ideig átsütjük, párát ereszt de nem ég oda,
hamar több réteg szalvétára ráborítva átszellőztetjük, és bedobozoljuk.
(molylepkék megsülnek, kórokozók és penész kiszárad) - légszáraznál kicsit még szárazabb lesz,abszolút jól konzerválódik.
Jó szívvel ajánlom Nektek a következő munkát:
Link
Pimentel és társai (2005) Organic and conventional farming systems: Environmental and economic issues
A szerzők Illinois-ban, tartamkísérleteket végeztek, és a talajbaktériumok zavartalan tevékenységének tudják be, hogy az (1000 mm éves csap.) területen, az organikus művelésű területek gazdaságosabb és kiegyenlítettebb teljesítményt produkáltak azokban az esztendőkben, amikor az időjárás az ideálistól eltérő volt. Megállapították, hogy a talajok stressztűrése javul, ha a talajélet egészségére odafigyeltek. Másfélszer jobb pénzügyi hasznosulás volt hosszú távon az eredmény, elsősorban a kiszámítható terméseredmények, csak másodsorban a kisebb üzemanyag-igény miatt.
Sokat írtak talajerózióról is, azóta is, érdemes megnézni.
Link
Pimentel és társai (2005) Organic and conventional farming systems: Environmental and economic issues
A szerzők Illinois-ban, tartamkísérleteket végeztek, és a talajbaktériumok zavartalan tevékenységének tudják be, hogy az (1000 mm éves csap.) területen, az organikus művelésű területek gazdaságosabb és kiegyenlítettebb teljesítményt produkáltak azokban az esztendőkben, amikor az időjárás az ideálistól eltérő volt. Megállapították, hogy a talajok stressztűrése javul, ha a talajélet egészségére odafigyeltek. Másfélszer jobb pénzügyi hasznosulás volt hosszú távon az eredmény, elsősorban a kiszámítható terméseredmények, csak másodsorban a kisebb üzemanyag-igény miatt.
Sokat írtak talajerózióról is, azóta is, érdemes megnézni.
"Namostmár mégiscsak leírom a saját tapasztalataimat:
- Ideköltözésünkkor megvettem a szomszéd "kukoricását". Ilyen rossz minőségű földet még nem nagyon láttam, MINDEN tápanyagot kiszipolyoztak belőle, felül agyagos izé, alatta homok (persze ez csak kis terület 1700 nm).
- Apai vonalon Hevesből származom (Tarna mellől), gyönyörű zsíros fekete földek. Tavaly megnéztem, feketének még fekete, de már egyáltalán nem "zsíros". Lehet rosszul gondolom, de nekem úgy tűnik jelentősen romlott a minősége."
Köszönöm, hogy a saját tapasztalod leírtad. Ez egy fórum és beszélgetünk. Nem igazán érdekel az interneten terjesztett különböző indíttatásból felrakott propaganda anyag, sokkal fontosabb a tapasztalatod.
Én is leírtam saját, hosszú évek alatt szerzett tapasztalatomat. Az általam művelt területeken nem romlott a talaj minősége, amit akkreditált talajvizsgáló laborok által elvégzett talajvizsgálati eredmények is igazolnak. Ez a vizsgálat kötelező minden magyar gazdálkodó számára. Azért, hogy annyi tápanyagot pótoljunk, amennyi a kívánt termésszinthez szükséges. Ezek alapján a talajaimban nem csökkent a humusz, a talajok pH-ja a 7-eshez közelit, ami optimálisnak mondható. Magam is Heves megyéből származom.
- Ideköltözésünkkor megvettem a szomszéd "kukoricását". Ilyen rossz minőségű földet még nem nagyon láttam, MINDEN tápanyagot kiszipolyoztak belőle, felül agyagos izé, alatta homok (persze ez csak kis terület 1700 nm).
- Apai vonalon Hevesből származom (Tarna mellől), gyönyörű zsíros fekete földek. Tavaly megnéztem, feketének még fekete, de már egyáltalán nem "zsíros". Lehet rosszul gondolom, de nekem úgy tűnik jelentősen romlott a minősége."
Köszönöm, hogy a saját tapasztalod leírtad. Ez egy fórum és beszélgetünk. Nem igazán érdekel az interneten terjesztett különböző indíttatásból felrakott propaganda anyag, sokkal fontosabb a tapasztalatod.
Én is leírtam saját, hosszú évek alatt szerzett tapasztalatomat. Az általam művelt területeken nem romlott a talaj minősége, amit akkreditált talajvizsgáló laborok által elvégzett talajvizsgálati eredmények is igazolnak. Ez a vizsgálat kötelező minden magyar gazdálkodó számára. Azért, hogy annyi tápanyagot pótoljunk, amennyi a kívánt termésszinthez szükséges. Ezek alapján a talajaimban nem csökkent a humusz, a talajok pH-ja a 7-eshez közelit, ami optimálisnak mondható. Magam is Heves megyéből származom.
Nem értem miért propaganda, nem volt benne monszantó, összeesküvéselmélet, térdig glifozátban tocsogás, sem magyar narancstermesztés. Lehet a filmet az állam pont támogatta, de a tartalmát nem igazán, ahhoz a jogi szabályozást kellene megváltoztatniuk, azt meg úgyse fogják.
"De félni kell az ipari tevékenység mérhetetlen térhódításától, a mindent elborító műanyag hulladékoktól. Menj be egy erdőbe, vagy egy dűlőútra a szántón, mindent elborít a hulladék a szenny."
Ebben nyilván tökéletesen igazad van. Még írhatnánk 600 másik dolgot a gyerekek mobiltelefonnal történő elbutításától kezdve a szemét-kérdésen keresztül a fogyasztás folyamatos növeléséig, meg jóval tovább. De nem ezekről szólt a film.
Namostmár mégiscsak leírom a saját tapasztalataimat:
- Ideköltözésünkkor megvettem a szomszéd "kukoricását". Ilyen rossz minőségű földet még nem nagyon láttam, MINDEN tápanyagot kiszipolyoztak belőle, felül agyagos izé, alatta homok (persze ez csak kis terület 1700 nm).
- Apai vonalon Hevesből származom (Tarna mellől), gyönyörű zsíros fekete földek. Tavaly megnéztem, feketének még fekete, de már egyáltalán nem "zsíros". Lehet rosszul gondolom, de nekem úgy tűnik jelentősen romlott a minősége.
+1 Tavaly Kossuthrádió: asszem zalai szövetkezet vezetője: nagyon romlanak a termőföldek, egyre nagyobb erőfeszítésre van szükség a termés "előállításához" (probléma okának, esetleges megoldásának megemlítése nélkül).
"De félni kell az ipari tevékenység mérhetetlen térhódításától, a mindent elborító műanyag hulladékoktól. Menj be egy erdőbe, vagy egy dűlőútra a szántón, mindent elborít a hulladék a szenny."
Ebben nyilván tökéletesen igazad van. Még írhatnánk 600 másik dolgot a gyerekek mobiltelefonnal történő elbutításától kezdve a szemét-kérdésen keresztül a fogyasztás folyamatos növeléséig, meg jóval tovább. De nem ezekről szólt a film.
Namostmár mégiscsak leírom a saját tapasztalataimat:
- Ideköltözésünkkor megvettem a szomszéd "kukoricását". Ilyen rossz minőségű földet még nem nagyon láttam, MINDEN tápanyagot kiszipolyoztak belőle, felül agyagos izé, alatta homok (persze ez csak kis terület 1700 nm).
- Apai vonalon Hevesből származom (Tarna mellől), gyönyörű zsíros fekete földek. Tavaly megnéztem, feketének még fekete, de már egyáltalán nem "zsíros". Lehet rosszul gondolom, de nekem úgy tűnik jelentősen romlott a minősége.
+1 Tavaly Kossuthrádió: asszem zalai szövetkezet vezetője: nagyon romlanak a termőföldek, egyre nagyobb erőfeszítésre van szükség a termés "előállításához" (probléma okának, esetleges megoldásának megemlítése nélkül).
Végig néztem. Propaganda film, erős méregzöld felhangokkal. Nem kell rettegni, a termőföld nem a gazdálkodók tevékenysége által van veszélyben. De félni kell az ipari tevékenység mérhetetlen térhódításától, a mindent elborító műanyag hulladékoktól. Menj be egy erdőbe, vagy egy dűlőútra a szántón, mindent elborít a hulladék a szenny.
A gazdálkodókat gyakran ügyesen okosan (állami segítséggel) kényszerhelyzetbe hozzák azok "akiket nem ismerhetünk" ezzel kikényszerítve a 4 fő hibrid növény termelését és 3 fajta állat ipari tartását. Amerikában lassan ez már általános ... erről is láttam az ottani Monsanto módszereit bemutató filmet. A gazdálkodók is áldozatok nem csak a föld. Nagyon okosak és ügyesek, a legjobb szakembereket veszik meg.
Nyilván.
Azt kellene megérteni, hogy a film egyáltalán nem ellened szólt, hanem a termőföld érdekében. Ehhez pl. végig lehetne nézni.
Azt kellene megérteni, hogy a film egyáltalán nem ellened szólt, hanem a termőföld érdekében. Ehhez pl. végig lehetne nézni.
A termőföldekkel egyáltalán nincs minden a legnagyobb rendben. Sőt komoly bajok vannak a szennyezőkkel, a termőföld ipari célú felhasználásával, az illegális hulladék lerakókkal.
Nyilván te a gazdálkodókat okolod mindenért.
Mert mi gazdálkodók a gyerekeket glifozátba fürdetjük. Egy kicsit agyhalott ez a gondolkodásmód.
Nyilván te a gazdálkodókat okolod mindenért.
Mert mi gazdálkodók a gyerekeket glifozátba fürdetjük. Egy kicsit agyhalott ez a gondolkodásmód.
Örülök, hogy minden a legnagyobb rendben a földekkel. Kicsit nyugtalanított a film, de nyilván minden szava hazugság
Na megyek is a gyerekekkel leglifozátozni az ágyásokat...
Na megyek is a gyerekekkel leglifozátozni az ágyásokat...
Igen, de nem szabad elfeledkezni a zöldítésről(Uniós előírás) aminek kapcsán pl zöldtrágya növényeket kell vetni(mustár, rozs, olajretek stb), ami az idén ősszel szépen virágzott a méhek nagy megelégedésére.
Ha van giliszta akkor valószínű élő a talaj és jó a művelés is amit folytattok.
A magyar növénytermesztést uralja 4 "hibrid növény" sajnos (repce napraforgó búza kukorica); gondolom nektek is ettől függ a megélhetés mint sokaknak.
Beszélgetés a készítőkkel: Link
A magyar növénytermesztést uralja 4 "hibrid növény" sajnos (repce napraforgó búza kukorica); gondolom nektek is ettől függ a megélhetés mint sokaknak.
Beszélgetés a készítőkkel: Link
Hu, ez kiverte a biztosítékot. Nem bírtam végignézni Egy ideje tapasztalom, hogy a médiában egyre jobban támadják a mezőgazdaságot. Ma már sokan a klímaváltozás fő ellenségének tartják a gazdálkodókat. A tehenek felelősek a CO2 növekedésért, a növényvédők a méhek kipusztulásáért és ezt még lehetne sorolni tovább. Magam gyakorló gazdálkodó vagyok, a helyes gazdálkodás gyakorlatát folytatom, ami egy Uniós előírás. A módszereim a nagyüzemitől jelentősen különböznek, de a nagyüzemiek sem lealázandók. Csak családtagok dolgoznak azon a 70 ha-on amiből 2 család megél. Talajvizsgálati eredmények alapján pótoljuk a tápanyagot, szabályszerűen végezzük a növényvédelmet, ápoljuk és gondozzuk földjeinket, annyi giliszta van a talajban, mint még soha.
Itt a környezetemben száz hektárt kivontak ipari tevékenység céljára. Csarnok, csarnok hátán épül. Ahol néhány éve még a tücsök ciripelt és a gyepen kamillát gyűjtöttek az emberek, most mindenhol beton és lemezcsarnok, ipari tevékenység. A csarnokokból füstölgő kémények, szennyezett vizek folynak. A Zagyvában ebben az évben nem lehetett halat fogni, mert a víz szennyezett.
Nem helyes a gazdálkodók ellen hergelni a közvéleményt, mert nehezen keresik meg a kenyerüket és bűnbaknak sem szabad kikiáltani őket.
Itt a környezetemben száz hektárt kivontak ipari tevékenység céljára. Csarnok, csarnok hátán épül. Ahol néhány éve még a tücsök ciripelt és a gyepen kamillát gyűjtöttek az emberek, most mindenhol beton és lemezcsarnok, ipari tevékenység. A csarnokokból füstölgő kémények, szennyezett vizek folynak. A Zagyvában ebben az évben nem lehetett halat fogni, mert a víz szennyezett.
Nem helyes a gazdálkodók ellen hergelni a közvéleményt, mert nehezen keresik meg a kenyerüket és bűnbaknak sem szabad kikiáltani őket.
Még 60 év és elveszíti a (z ipari művelésű) föld a termőképességét...
de van kiút ami olcsóbb, de az a GDP-t nem növeli...
Link
Amíg végignéztem volt benne 3-4 reklám az ipari mezőgazdaságot (ami kinyírja az életet a földben) népszerűsítendő!
de van kiút ami olcsóbb, de az a GDP-t nem növeli...
Link
Amíg végignéztem volt benne 3-4 reklám az ipari mezőgazdaságot (ami kinyírja az életet a földben) népszerűsítendő!
Menza dilemma?
A fiatalját bárminek, az ilyen korosakat én nem enném meg. Pereszke féle, erőteljes aromája van, nem mindenki szereti.
A fiatalját bárminek, az ilyen korosakat én nem enném meg. Pereszke féle, erőteljes aromája van, nem mindenki szereti.
"Ha beledöglök is megeszem,
Ha megeszem bele is döglök."
Minek lehet ezt elkészíteni ?
Ha megeszem bele is döglök."
Minek lehet ezt elkészíteni ?
Zuzmókról és zúzmaráról, és a Bergeron-Findreisen (párából jég) jelenségről
Moffett et al. (2015) Ubiquity of ice nucleation in lichen – possible atmospheric implications. Lindbergia 38: 39-43.
Link
A zuzmók IN képessége régóta ismert (Kieft 198
, és tudjuk, hogy ezért a gomba-komponens felelős. Moffett és társai 51 zuzmó minta (ebből 40 ismert faj) IN spektrumát vizsgálta, scanning kalorimetriával. A legmelegebb érték mínusz 5,1 C volt, a többség mínusz 6 és 7 C között volt aktív. Három faj az 51-ből, csak mínusz 18-20 C között fagyasztott. A termőhelyükkel nem mutatott korrelációt az aktivitásuk.
A zuzmók a legváltozatosabb helyekre képesek eljutni szélnek eresztett piknokonídiumaik és szorédiumaik (teleptöredékeik) segítségével. Ezek nagy mennyiségben jelen lehetnek a levegőben; az Antarktiszon a 30-100 mikron mérettartományt főleg ezek alkotják, de városok fölött is kimutatták jelenlétüket. IN aktivitásuk a légköri folyamatokban is megjelenhet, miközben a csapadékkal a légkörből kimosódva, új élőhelyekre juthatnak el.
A mínusz 5 és 18 C közötti aktivitásspektrum alkalmassá teszi a zuzmókat egy nagyon jellegzetes jégképző folyamat, a Bergeron – Findreisen jelenség beindítására. Ebben a hőmérséklet-tartományban a jég fölött a vízpára nyomása alacsonyabb, mint azonos hőmérsékletű folyékony fázis fölött; ezért aztán a (kezdetben immerziós képződésű) jégkristály környezetébe a pára összegyűlik, „bevonzódik”, depozícióval növelve a jégkristályt. Nagyon hatékony vízgyűjtő mechanizmus ez a zuzmó részére, amely aztán a telep felszínére begyűjtött vizet fel tudja használni, amikor az elolvadt.
Moffett et al. (2015) Ubiquity of ice nucleation in lichen – possible atmospheric implications. Lindbergia 38: 39-43.
Link
A zuzmók IN képessége régóta ismert (Kieft 198
, és tudjuk, hogy ezért a gomba-komponens felelős. Moffett és társai 51 zuzmó minta (ebből 40 ismert faj) IN spektrumát vizsgálta, scanning kalorimetriával. A legmelegebb érték mínusz 5,1 C volt, a többség mínusz 6 és 7 C között volt aktív. Három faj az 51-ből, csak mínusz 18-20 C között fagyasztott. A termőhelyükkel nem mutatott korrelációt az aktivitásuk.A zuzmók a legváltozatosabb helyekre képesek eljutni szélnek eresztett piknokonídiumaik és szorédiumaik (teleptöredékeik) segítségével. Ezek nagy mennyiségben jelen lehetnek a levegőben; az Antarktiszon a 30-100 mikron mérettartományt főleg ezek alkotják, de városok fölött is kimutatták jelenlétüket. IN aktivitásuk a légköri folyamatokban is megjelenhet, miközben a csapadékkal a légkörből kimosódva, új élőhelyekre juthatnak el.
A mínusz 5 és 18 C közötti aktivitásspektrum alkalmassá teszi a zuzmókat egy nagyon jellegzetes jégképző folyamat, a Bergeron – Findreisen jelenség beindítására. Ebben a hőmérséklet-tartományban a jég fölött a vízpára nyomása alacsonyabb, mint azonos hőmérsékletű folyékony fázis fölött; ezért aztán a (kezdetben immerziós képződésű) jégkristály környezetébe a pára összegyűlik, „bevonzódik”, depozícióval növelve a jégkristályt. Nagyon hatékony vízgyűjtő mechanizmus ez a zuzmó részére, amely aztán a telep felszínére begyűjtött vizet fel tudja használni, amikor az elolvadt.
Ahol sok az eső, nőhetnek gombák. -és ahol sok a gombafonal?– ott nőhet zúzmara!
A talajszemcsék felületére gyakran kötődnek jégmagvasító biogén molekulák, és miután egy széles területen elterjedt talajlakó (Mortierella alpina) gomba jó IN termelését kimutatták,
Fröhlich-Novoisky (2015) Link
a kutatók elkezdték a talajokat vizsgálni, mennyi gomba – eredetű IN molekulát kötnek az ásványi szemcsék.
Conen, Yakutin (201 Soils rich in biological ice-nucleating particles abound in IN macromolecules likely produced by fungi. Biogeosciences, 15, 4381-4385.
Link
A talajokat Novosibirsk, Saskatoon (USA) LaBrévine (Jura-hg.) Colmar (borvidék) és Ranau (Borneo, esőerdő) területén gyűjtötték, szárítva megőrölték, leszűrték, és a sejtmentes szűrletben keresték a gomba eredetű, mínusz 6,5C -nél melegebb IN spektrumú fehérje-komplexeket. Ezeket a bakteriális és a virágpor eredetű fehérjéktől jól el lehet különíteni (recept a cikkben).
A borneói talajokban nem igazán találtak IN-t, és az egyik borvidékiben is keveset. Ahogy hűvösebb tájakról származtak a minták, egyre több volt az IN, és ebből egyre több volt gomba eredetű. Colmarban 1/20 rész, Szibériában az IN kétharmada gomba fonalakból származott!
Felvetődik a kérdés, mire jó a gombáknak, hogy IN molekulákat termeljenek? Világos, hogy a fonalra kirakni, egy lemosódó komplexet könnyebb, mint egy komplett sejtet(baci, pollen) ilyen burokkal ellátni; de az már kiderült, hogy ezek a fehérjék alig-alig jutnak ki a légkörbe, nem lesz belőlük AIN – és eső. Szántás idején sem mutathatók ki nagy sűrűségben a levegőben. Viszont egy ilyen gombáról kimutatták, hogy az általa átszőtt korhadt faanyagon
Hofmann (2015) Link
intenzív jégtű-képződés zajlott, nélküle jégkéreg alakult ki. A zúzmaraképződés hője segít az alatta lévő faanyagot /talajréteget melegebben tartani, ameddig a víz utánpótlása megvan. A gombák tehát a talajhő védelmét szolgálhatják, egy felszíni fagyott réteg, és a mélyben megőrződő talajhő kialakításával.
A talajszemcsék felületére gyakran kötődnek jégmagvasító biogén molekulák, és miután egy széles területen elterjedt talajlakó (Mortierella alpina) gomba jó IN termelését kimutatták,
Fröhlich-Novoisky (2015) Link
a kutatók elkezdték a talajokat vizsgálni, mennyi gomba – eredetű IN molekulát kötnek az ásványi szemcsék.
Conen, Yakutin (201
Soils rich in biological ice-nucleating particles abound in IN macromolecules likely produced by fungi. Biogeosciences, 15, 4381-4385. Link
A talajokat Novosibirsk, Saskatoon (USA) LaBrévine (Jura-hg.) Colmar (borvidék) és Ranau (Borneo, esőerdő) területén gyűjtötték, szárítva megőrölték, leszűrték, és a sejtmentes szűrletben keresték a gomba eredetű, mínusz 6,5C -nél melegebb IN spektrumú fehérje-komplexeket. Ezeket a bakteriális és a virágpor eredetű fehérjéktől jól el lehet különíteni (recept a cikkben).
A borneói talajokban nem igazán találtak IN-t, és az egyik borvidékiben is keveset. Ahogy hűvösebb tájakról származtak a minták, egyre több volt az IN, és ebből egyre több volt gomba eredetű. Colmarban 1/20 rész, Szibériában az IN kétharmada gomba fonalakból származott!
Felvetődik a kérdés, mire jó a gombáknak, hogy IN molekulákat termeljenek? Világos, hogy a fonalra kirakni, egy lemosódó komplexet könnyebb, mint egy komplett sejtet(baci, pollen) ilyen burokkal ellátni; de az már kiderült, hogy ezek a fehérjék alig-alig jutnak ki a légkörbe, nem lesz belőlük AIN – és eső. Szántás idején sem mutathatók ki nagy sűrűségben a levegőben. Viszont egy ilyen gombáról kimutatták, hogy az általa átszőtt korhadt faanyagon
Hofmann (2015) Link
intenzív jégtű-képződés zajlott, nélküle jégkéreg alakult ki. A zúzmaraképződés hője segít az alatta lévő faanyagot /talajréteget melegebben tartani, ameddig a víz utánpótlása megvan. A gombák tehát a talajhő védelmét szolgálhatják, egy felszíni fagyott réteg, és a mélyben megőrződő talajhő kialakításával.
Ha jól értem, akkor szerves élet nélkül kevesebb esőnk lenne, tiszta GAIA
Köszi a kommentet, remélem időm is lesz elolvasni a cikket
Köszi a kommentet, remélem időm is lesz elolvasni a cikket
Kedves Fórumozók, jó szívvel ajánlom, ilyenkor hópehely-várás idején, a következő cikket:
Szyrmer, W, Zawadzki, Istar: Biogenic and Anthropogenic sources of Ice-forming Nuclei: a review. Bull. American Meteorological Society, (1997) 78: 209-225.
Link
A szerzők a montreali McGill Egyetem meteorológusai, szép és olvasmányos cikket közöltek a jég-magvasítás (IN) 1996-ban hozzáférhető tudásanyagáról. A bevezetőben leírják a magvasítás típusait (immerziós, kontakt, kondenzációs, később kerül elő az ülepedéses jelleg) – illetve a jellemzésük szokásos módjait, majd részletesen tárgyalják a heterogén magvasítás lehetséges forrásait.
Megállapítják, több forrásra hivatkozva, hogy az ásványi talajszemcsék IN aktivitást csak akkor mutatnak, ha azokhoz szerves, élő vagy lebomlott növényi / bakteriális / gomba,zuzmó eredetű töredékek tapadnak! A konklúziókban idézik Nicholson (198 kijelentését, aki a Szahel-övezetben súlyosbodó szárazság egyik okaként, a biogén IN megfogyatkozását teszi felelőssé.
A biogén IN formáit részletezve, hat elterjedt, növényi szöveteken szimbiontaként élő baktériumot írnak le, amelyek a jégképződés kritikus hőmérsékletét -40 C-ról képesek -7 és -2 Celsius közé emelni, a sejtfalukon lévő katalitikus fehérjéks egítségével. A baktériumok (Pseudomonas syringae, kiwin a Ps. viridiflava, teacserjéken az Erwinia ananas, és a gyakori Erwinia herbicola, Erwinia campestris, illetve a vizekben, (hazánkban hűtőházakban) előforduló Ps. fluorescens) egy homológ génen osztoznak, amely egy hatszögű hengerpalást forma fehérjetermelését teszi lehetővé, amely nagyo n aktív IN katalitikus hatással rendelkezik.
Tárgyalják a baktériumok légkörbe jutásának lehetőségeit: általában sejtfal-töredékek „utaznak” az őket a légkörben begyűjtő agyagszemcsék felületén. Hasonló módon magvasítanak a zuzmó- töredékek (-1,9 C és -8 C között) ésgombafajok is: ezek közül kiemelik a nagyon aktív, -2,5 C-on hatékony, nagyon stabil katalitikus burokkal bíró Fusarium fajokat: F. acuminatumot és Fusarium avenaceumot (Pouleur 1992). Ezek az IN aktivitással rendelkező sejtfalak a környezetben lévő víz hatékony megkötését, és a zuzmó / gomba /baktérium szárazságtűrését is segítik.
Leírják, hogy az IN aktivitás aminosavak és elektromos mező, fenyőtűk és elektromos mező jelenlétében is megfigyelhető. Tengeri eredetű IN tömeg szabadulhat fel algavirágzások, tápanyagban gazdag feláramlások felett. Leírják a Heterocapsa niei dinoflagelláta együttélését a Ps. fluorescens baktériummal.
A vegetációtüzeket tárgyalva megállapítják, hogy azok, az atmoszférikus IN (AIN) koncentrációt megnövelik. Az emberi tevékenység tárgyalása során, leírják, hogy a fafüst csak távolabb, szél alatt okoz AIN növekedést; t.i. amikor a füst-részecskékről lepárolog az illékony gázburok. – hasonló illékony gázok okozhatják azt a
jelenséget, amikor a szennyezett városi levegőben a jelenlévő IN aktivitása csökken. Szulfát aeroszol jelenlétében,az IN aktivitás-spektruma viszont javul (nő).
Említést tesznek az Északi-sarkon talált, alacsony AIN aktivitású légköri koszról,megjegyezve, hogy „ezért tudott ilyen távolságra elszállítódni”.
A felhők belsejében az IN sorsáról izgalmas leírás következik ezután, érdekes megnézni, hogy az eltelt 20 évben a Ti tudásotok mennyivel részletesebbé vált már! Leírják, hogy a cumuliform felhők viselkedése a heterogén AIN magvasítástól eltérő folyamatokkal írható le. (szemben ugye a stratiform hófelhőkkel…)
A konklúziókban ismét hangsúlyozzák, Isidorov 1990, Schnell és Vali 1976. munkái alapján, hogy az agyagszemcsék IN aktivitása önmagában nem elégséges, és a mérő módszerek
fejlesztésére hívják fel a figyelmet.
Szyrmer, W, Zawadzki, Istar: Biogenic and Anthropogenic sources of Ice-forming Nuclei: a review. Bull. American Meteorological Society, (1997) 78: 209-225.
Link
A szerzők a montreali McGill Egyetem meteorológusai, szép és olvasmányos cikket közöltek a jég-magvasítás (IN) 1996-ban hozzáférhető tudásanyagáról. A bevezetőben leírják a magvasítás típusait (immerziós, kontakt, kondenzációs, később kerül elő az ülepedéses jelleg) – illetve a jellemzésük szokásos módjait, majd részletesen tárgyalják a heterogén magvasítás lehetséges forrásait.
Megállapítják, több forrásra hivatkozva, hogy az ásványi talajszemcsék IN aktivitást csak akkor mutatnak, ha azokhoz szerves, élő vagy lebomlott növényi / bakteriális / gomba,zuzmó eredetű töredékek tapadnak! A konklúziókban idézik Nicholson (198
kijelentését, aki a Szahel-övezetben súlyosbodó szárazság egyik okaként, a biogén IN megfogyatkozását teszi felelőssé. A biogén IN formáit részletezve, hat elterjedt, növényi szöveteken szimbiontaként élő baktériumot írnak le, amelyek a jégképződés kritikus hőmérsékletét -40 C-ról képesek -7 és -2 Celsius közé emelni, a sejtfalukon lévő katalitikus fehérjéks egítségével. A baktériumok (Pseudomonas syringae, kiwin a Ps. viridiflava, teacserjéken az Erwinia ananas, és a gyakori Erwinia herbicola, Erwinia campestris, illetve a vizekben, (hazánkban hűtőházakban) előforduló Ps. fluorescens) egy homológ génen osztoznak, amely egy hatszögű hengerpalást forma fehérjetermelését teszi lehetővé, amely nagyo n aktív IN katalitikus hatással rendelkezik.
Tárgyalják a baktériumok légkörbe jutásának lehetőségeit: általában sejtfal-töredékek „utaznak” az őket a légkörben begyűjtő agyagszemcsék felületén. Hasonló módon magvasítanak a zuzmó- töredékek (-1,9 C és -8 C között) ésgombafajok is: ezek közül kiemelik a nagyon aktív, -2,5 C-on hatékony, nagyon stabil katalitikus burokkal bíró Fusarium fajokat: F. acuminatumot és Fusarium avenaceumot (Pouleur 1992). Ezek az IN aktivitással rendelkező sejtfalak a környezetben lévő víz hatékony megkötését, és a zuzmó / gomba /baktérium szárazságtűrését is segítik.
Leírják, hogy az IN aktivitás aminosavak és elektromos mező, fenyőtűk és elektromos mező jelenlétében is megfigyelhető. Tengeri eredetű IN tömeg szabadulhat fel algavirágzások, tápanyagban gazdag feláramlások felett. Leírják a Heterocapsa niei dinoflagelláta együttélését a Ps. fluorescens baktériummal.
A vegetációtüzeket tárgyalva megállapítják, hogy azok, az atmoszférikus IN (AIN) koncentrációt megnövelik. Az emberi tevékenység tárgyalása során, leírják, hogy a fafüst csak távolabb, szél alatt okoz AIN növekedést; t.i. amikor a füst-részecskékről lepárolog az illékony gázburok. – hasonló illékony gázok okozhatják azt a
jelenséget, amikor a szennyezett városi levegőben a jelenlévő IN aktivitása csökken. Szulfát aeroszol jelenlétében,az IN aktivitás-spektruma viszont javul (nő).
Említést tesznek az Északi-sarkon talált, alacsony AIN aktivitású légköri koszról,megjegyezve, hogy „ezért tudott ilyen távolságra elszállítódni”.
A felhők belsejében az IN sorsáról izgalmas leírás következik ezután, érdekes megnézni, hogy az eltelt 20 évben a Ti tudásotok mennyivel részletesebbé vált már! Leírják, hogy a cumuliform felhők viselkedése a heterogén AIN magvasítástól eltérő folyamatokkal írható le. (szemben ugye a stratiform hófelhőkkel…)
A konklúziókban ismét hangsúlyozzák, Isidorov 1990, Schnell és Vali 1976. munkái alapján, hogy az agyagszemcsék IN aktivitása önmagában nem elégséges, és a mérő módszerek
fejlesztésére hívják fel a figyelmet.
Igaz. látszik az árnyék.
Nekem is fekteti a kép megjelenítő, hiába álló a kép. Mi az a több kalapú gombák mögött? (zöld izé) Fatörzs mohával?
Nekem is fekteti a kép megjelenítő, hiába álló a kép. Mi az a több kalapú gombák mögött? (zöld izé) Fatörzs mohával?
A békéscsabai piacon volt nagyobb mennyiségű óriás tölcsér, szerintem öregek, meg jó minőségű nagy őzláb. Az indikátor helyeken a lilatönkű leöregedett, a laskára nem jutok ki. Vagy leöregedett, vagy leszedte más. Remélem az utóbbit.
Kaptam ismerőstől ilyet, most szedte a Bükk déli részén , rengeteg volt elmondása szerint. Ma ezt ettem rántva. Finom volt a nagy őzlábgomba így november utolsó napján, végül is őszi gomba .
. 
Most kezdtük el zöldtrágya növények beforgatását. Hatalmas varjúcsapatok jelennek meg, güzüegérre vadásznak. Van bőséges kínálat. A szántás ideális: kis energiával gyorsan fogynak a hektárok.
Birge hús helyett szép felhozatal az asztalon. Felénk ritkaság. Egykét zöldséges árul csak, olyan kutyafuttában, hétvégén, a garaboly kosaras slusszkulcsot markolászó nasságos asszonyoknak.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat