Globális jelenségek
Eszemben sincs a változás tényét kétségbe vonni. Mondhatni még a vak is látja, tapasztalja.
De az szerintem ferdítés, ha a két hűvösebb periódust feltüntetjük, a kevésbé hűvöset meg nem, hogy még erősebbnek tűnjön a mostani meleg dominancia. Kicsit olyan, mint amikor fociban a kis csapat ellen óriási mezőnyfölényben játszik a bajnokjelölt, aztán a bíró még egy 11-est is befúj nekik egy apró, de legalábbis erősen vitatható szabálytalanságra. Aztán a könnyed 4-0-nál a végén ugyanolyat meg nem fúj be a kiscsapatnak.
Válaszolva a kérdésedre:
2016-ig a Top20-ba
92-16 között 13 év fért be, 34-51 között 4 év, a maradék pedig 1930 (18.), 1961 (20.), 1966 (19.).
De az szerintem ferdítés, ha a két hűvösebb periódust feltüntetjük, a kevésbé hűvöset meg nem, hogy még erősebbnek tűnjön a mostani meleg dominancia. Kicsit olyan, mint amikor fociban a kis csapat ellen óriási mezőnyfölényben játszik a bajnokjelölt, aztán a bíró még egy 11-est is befúj nekik egy apró, de legalábbis erősen vitatható szabálytalanságra. Aztán a könnyed 4-0-nál a végén ugyanolyat meg nem fúj be a kiscsapatnak.
Válaszolva a kérdésedre:
2016-ig a Top20-ba
92-16 között 13 év fért be, 34-51 között 4 év, a maradék pedig 1930 (18.), 1961 (20.), 1966 (19.).
A térképen látható éghajlati körzeteteket nagyban befolyásolja az, hogy az adott térségben milyen helyen vannak az állomások.
Pl. Baja egy magas maximumokat mérő állomás, de éjjel hidegebbeket szokott mérni, mint a környező állomások, ezért az átlaghőmérséklete alacsonyabb, ez kis "hidegebb" foltként látható a térképen.
Ugyanígy Kakucs és az egyik kecskeméti állomás is ott a térképen, vagy ha Nyírlugost nem egy völgybe tetté volna, hanem a völgy melletti dombtetőre tetté volna, akkor Debrecennél nem lenne elvágólag vége a meleg, száraz körzetnek.
Ha a nagykanizsai, iklódbördőcei (lenti), letenyei és a régi zalaegerszegi állomások helyett időközben átkerültek volna az állomások ezeken a helyeken a lapos, mély fekvésekből domboldalba, dombtetőre, városba, akkor a piros szín oda is bebuggyanna, az elemzésbe pedig az lenne benne, hogy Zala megye a globális felmelegedés, klímaváltozás miatt látványosan melegebb lett.
Holott csak az állomások kerültek volna más helyre, más pontról lennének gyűjtve az adatok, közben az időjárás akár maradhatott volna ugyanolyan is.
Az 1920-1950 közötti időszak valóban sokkal jobban hasonlított erre a mostanira, míg a kettő közötti időszak merőben másmilyen volt.
A rekordok, legmelegebb jelzők azért problémásak, mert határértékhez kötődnek.
Ha a legmelegebb évek a mostani időszakból származnak, attól még a 20-as, 30-as, 40-es évek lehetett melegebb, mint az előtte és utána következő, két egymáshoz hasonló időszak lehet hasonló úgy is, hogy az egyikből 4 tized híján nem fér be egy sem a melegebb évek közé.
Az elmúlt 20-25 év klímájának "nyertese" melegedés szempontjából mindenképpen északkelet, a régi, nyugati áramlásos időszakhoz képest északkelet a mediterrán ciklonok miatt sokkal melegebb lett, a sok előoldal, a sok anticiklonos helyzet is kedvezőbb oda, mint a frontokban gazdagabb, nyugati irányításos helyzetek.
Pl. Baja egy magas maximumokat mérő állomás, de éjjel hidegebbeket szokott mérni, mint a környező állomások, ezért az átlaghőmérséklete alacsonyabb, ez kis "hidegebb" foltként látható a térképen.
Ugyanígy Kakucs és az egyik kecskeméti állomás is ott a térképen, vagy ha Nyírlugost nem egy völgybe tetté volna, hanem a völgy melletti dombtetőre tetté volna, akkor Debrecennél nem lenne elvágólag vége a meleg, száraz körzetnek.
Ha a nagykanizsai, iklódbördőcei (lenti), letenyei és a régi zalaegerszegi állomások helyett időközben átkerültek volna az állomások ezeken a helyeken a lapos, mély fekvésekből domboldalba, dombtetőre, városba, akkor a piros szín oda is bebuggyanna, az elemzésbe pedig az lenne benne, hogy Zala megye a globális felmelegedés, klímaváltozás miatt látványosan melegebb lett.
Holott csak az állomások kerültek volna más helyre, más pontról lennének gyűjtve az adatok, közben az időjárás akár maradhatott volna ugyanolyan is.
Az 1920-1950 közötti időszak valóban sokkal jobban hasonlított erre a mostanira, míg a kettő közötti időszak merőben másmilyen volt.
A rekordok, legmelegebb jelzők azért problémásak, mert határértékhez kötődnek.
Ha a legmelegebb évek a mostani időszakból származnak, attól még a 20-as, 30-as, 40-es évek lehetett melegebb, mint az előtte és utána következő, két egymáshoz hasonló időszak lehet hasonló úgy is, hogy az egyikből 4 tized híján nem fér be egy sem a melegebb évek közé.
Az elmúlt 20-25 év klímájának "nyertese" melegedés szempontjából mindenképpen északkelet, a régi, nyugati áramlásos időszakhoz képest északkelet a mediterrán ciklonok miatt sokkal melegebb lett, a sok előoldal, a sok anticiklonos helyzet is kedvezőbb oda, mint a frontokban gazdagabb, nyugati irányításos helyzetek.
Nyitott vagyok az eltérő vélemények figyelembe vételére.
Ha ebben a kérdésben neked adok igazat (akinek nem szakterülete a klímakutatás, de mélyen érdeklődik az időjárás és az éghajlat jelenségei iránt), akkor azt kell feltételezzem, hogy az MTA szakértői által szerkesztett atlasz tudatosan, a tények manipulálásával akarja befolyásolni az atlaszt olvasó közönséget. Lehetséges ez is, de akkor ennek valamilyen - számomra nem teljesen világos - oka kell hogy legyen.
A második állításod szerint a 40-50-es évek környékén magasabb volt az átlaghőmérséklet, hasonló volt a klíma a mostanihoz. Akkor erre visszakérdeznék: a Magyarországon mért legmelegebb évek között hány van a 40-es és 50-es évekből és mennyi a 00-ás és a 10-es évekből?
Egyébként az atlaszban az általam linkelt ábrák nem állítják azt, hogy a múlt század klímája nem volt hasonló a mostanihoz, csupán annyit, hogy a felsorolt éghajlati körzetek kiterjedése változóban van.
Ha ebben a kérdésben neked adok igazat (akinek nem szakterülete a klímakutatás, de mélyen érdeklődik az időjárás és az éghajlat jelenségei iránt), akkor azt kell feltételezzem, hogy az MTA szakértői által szerkesztett atlasz tudatosan, a tények manipulálásával akarja befolyásolni az atlaszt olvasó közönséget. Lehetséges ez is, de akkor ennek valamilyen - számomra nem teljesen világos - oka kell hogy legyen.
A második állításod szerint a 40-50-es évek környékén magasabb volt az átlaghőmérséklet, hasonló volt a klíma a mostanihoz. Akkor erre visszakérdeznék: a Magyarországon mért legmelegebb évek között hány van a 40-es és 50-es évekből és mennyi a 00-ás és a 10-es évekből?
Egyébként az atlaszban az általam linkelt ábrák nem állítják azt, hogy a múlt század klímája nem volt hasonló a mostanihoz, csupán annyit, hogy a felsorolt éghajlati körzetek kiterjedése változóban van.
Nekem is pont hasonló jutott eszembe. Meg nagyon folyamatosnak gondolják ezt a melegedést, magabiztosak benne, hogy ez biztosan így is folytatódik a végtelenségig. ( "Ha így folytatódik, és a tendencia nem változik", pl. ilyen kifejezéssel szerintem elfogadhatóbb lenne az ilyen előrejelzés.)
Lehet nem így gondolják mert ez nincs egyértelműen leírva, de az érződik ki ebből nekem, mintha szóba se jöhetne esetleg olyan stagnálás, vagy kisebb mértékű visszaesés sem, mint ami az 1950-80-as évekig volt. Előre úgy le van írva az egész, mintha szinte már tény is lenne.
Ezt nem tudom, hogyan lehet évtizedekre így látni, de ha bejön akkor azt mondom (mondanám ha élnék még akkor) hogy tényleg tudnak valamit. Persze van arra esély hogy tényleg így lesz, de ha meg beáll egy kis stagnálás, csökkenés, már ez az egész elmélet borul.
Lehet nem így gondolják mert ez nincs egyértelműen leírva, de az érződik ki ebből nekem, mintha szóba se jöhetne esetleg olyan stagnálás, vagy kisebb mértékű visszaesés sem, mint ami az 1950-80-as évekig volt. Előre úgy le van írva az egész, mintha szinte már tény is lenne.
Ezt nem tudom, hogyan lehet évtizedekre így látni, de ha bejön akkor azt mondom (mondanám ha élnék még akkor) hogy tényleg tudnak valamit. Persze van arra esély hogy tényleg így lesz, de ha meg beáll egy kis stagnálás, csökkenés, már ez az egész elmélet borul.
Ez így nekem megint kicsit az irányított agymosás kategória.
Más nem indokolja, hogy pont az a 30 év nem került bele (40-50-es évek környéke), amikor magasabb volt az átlaghőmérséklet, hasonló volt a klíma a mostanihoz.
Más nem indokolja, hogy pont az a 30 év nem került bele (40-50-es évek környéke), amikor magasabb volt az átlaghőmérséklet, hasonló volt a klíma a mostanihoz.
Szóval akkor arról az atlaszról beszélünk.
Aha.
Mellékesen: Link
Nálam már lassan 20 éve van klíma. Igaz, hogy rühellem a meleget.
Aha.
Mellékesen: Link
Nálam már lassan 20 éve van klíma. Igaz, hogy rühellem a meleget.
Nem arra gondoltam.
Amire gondoltam az is a 66. oldalon van de alul. Ott Magyarország éghajlati körzeteit sorolták be 1901-30 között, 1961-90 között és 1981-2010 között (tehát múltbeli besorolások). Feltűnő például, hogy míg 1901-30 között a meleg-száraz éghajlati körzet csak egy szűk területre korlátozódott, addig 1981-2010 között az Alföld több mint felére kiterjedt.
Amit te kérdezel, az számomra egy viszonylag távoli jövőbe való következtetés. Ilyen következtetésekkel nem szívesen foglalkozok (bár tényleg ott van ez is az atlaszban). Szerintem az már nagy bizonytalansággal terhelt előrejelzés. Messze túl van a gazdasági szereplők, és a politikusok időhorizontján is. Ha mégis bekövetkezik az előrejelzésben jósolt jövőkép, az már a gyerekeink és unokáink problémája lesz. Remélem sikeresen megoldják.
Nekem most ettől rövidebb távú terveim vannak. Az idei nyár volt az utolsó csepp a pohárban, eldöntöttem, hogy beszereltetem a klímát a házba.
Amire gondoltam az is a 66. oldalon van de alul. Ott Magyarország éghajlati körzeteit sorolták be 1901-30 között, 1961-90 között és 1981-2010 között (tehát múltbeli besorolások). Feltűnő például, hogy míg 1901-30 között a meleg-száraz éghajlati körzet csak egy szűk területre korlátozódott, addig 1981-2010 között az Alföld több mint felére kiterjedt.
Amit te kérdezel, az számomra egy viszonylag távoli jövőbe való következtetés. Ilyen következtetésekkel nem szívesen foglalkozok (bár tényleg ott van ez is az atlaszban). Szerintem az már nagy bizonytalansággal terhelt előrejelzés. Messze túl van a gazdasági szereplők, és a politikusok időhorizontján is. Ha mégis bekövetkezik az előrejelzésben jósolt jövőkép, az már a gyerekeink és unokáink problémája lesz. Remélem sikeresen megoldják.
Nekem most ettől rövidebb távú terveim vannak. Az idei nyár volt az utolsó csepp a pohárban, eldöntöttem, hogy beszereltetem a klímát a házba.
Arról az atlaszról beszélünk, ahol az 1961-1990 terjedő időszak alapján következtetnek a 2021-2050-ig illetve a 2071-2100 közötti időszak éghajlatváltozására?
Link
Szenzor vitaindító linkje az utóbbi 200 év változásával kapcsolatos. Nem értem, hogy miért linkelsz akkor egy olyan grafikont, ahol 10 ezer években mérik az időt.
A klímaváltozás kérdésében nem akarok vitatkozni, mert járatlan vagyok a témában. Csak az itteni hozzászólásokon keresztül van némi tájékozódásom. Amit leszűrtem, hogy ez a téma a bonyolultsága miatt hitkérdés. Mint ahogy te is írod: "Számomra hiteles 4 - 5 klímatudós és ha a szakmai piramisban lejjebb nyúlunk, 4-5 ezer résztvevő által készített szakvélemény". De ahogy fentebb írtad - jogosan - nem csak a tudósok, hanem az adatok hitelességét és pontosságát is meg lehet kérdőjelezni.
Amit viszont bizton elfogadok az a közvetlen tapasztalás. Az utóbbi 40 évre visszatekintve a gyerekkorom óta határozottan melegebbek lettek a nyarak, a telek kevesebbet változtak, de megjelentek bennük rövid nagyon meleg periódusok (15 fok körüli hőmérsékletekkel), amik régebben ritkábban fordultak elő. Mindez lakóhelyemre vonatkoztatva. Amit látok még, hogy Ausztriában olvad a Pasterze gleccser. Ennyi. Ebből én arra következtetek, hogy közvetlen környezetemben változik egy kissé a klíma. Hogy a Föld többi részén mi történik, azt már csak közvetett úton szerzett információkból tudom követni.
Érdemes még esetleg megnézni az MTA által kiadott Magyarország Természet Földrajzi Atlaszát (most ősszel jelent meg), ahol az utóbbi száz évet három részre bontották, és megjelenítették a térképen az ország éghajlati körzeteit és azok változását (66 oldal).
Link
A klímaváltozás kérdésében nem akarok vitatkozni, mert járatlan vagyok a témában. Csak az itteni hozzászólásokon keresztül van némi tájékozódásom. Amit leszűrtem, hogy ez a téma a bonyolultsága miatt hitkérdés. Mint ahogy te is írod: "Számomra hiteles 4 - 5 klímatudós és ha a szakmai piramisban lejjebb nyúlunk, 4-5 ezer résztvevő által készített szakvélemény". De ahogy fentebb írtad - jogosan - nem csak a tudósok, hanem az adatok hitelességét és pontosságát is meg lehet kérdőjelezni.
Amit viszont bizton elfogadok az a közvetlen tapasztalás. Az utóbbi 40 évre visszatekintve a gyerekkorom óta határozottan melegebbek lettek a nyarak, a telek kevesebbet változtak, de megjelentek bennük rövid nagyon meleg periódusok (15 fok körüli hőmérsékletekkel), amik régebben ritkábban fordultak elő. Mindez lakóhelyemre vonatkoztatva. Amit látok még, hogy Ausztriában olvad a Pasterze gleccser. Ennyi. Ebből én arra következtetek, hogy közvetlen környezetemben változik egy kissé a klíma. Hogy a Föld többi részén mi történik, azt már csak közvetett úton szerzett információkból tudom követni.
Érdemes még esetleg megnézni az MTA által kiadott Magyarország Természet Földrajzi Atlaszát (most ősszel jelent meg), ahol az utóbbi száz évet három részre bontották, és megjelenítették a térképen az ország éghajlati körzeteit és azok változását (66 oldal).
Link
A tényleges kérdésem a következőK: 3 mérési pont adataiból hogyan lehet 10 adat átlagát meghatározni? És ezerét? És tízezerét? Ahogy mész vissza a múltba, egyre kevesebb a pontszerű adat és még kevesebb közöttük a hiteles (nem mérésügyi, hanem megfelelő pontosságú értelemben véve hiteles) adat. A végén eljutunk Réthlyhez, ahol már csak néhány pont néhány általános (hideg, átlagos körüli, forró év), majd a végén az agyagtáblákhoz. Egyre kevesebb a numerikus adat, majd teljesen eltűnik. Nem tudom, hogy a globális SST anomália (az is mihez, milyen időponthoz, időtartamhoz képest!) hellyel - közzel elfogadható pontossággal milyen időponttól használható, de szubjektív érzéseim szerint a XIX század második fele nem tartozik ebbe a tartományba. Még a II. vh német hadsereg számára katasztrofális időjárásának T850 és T500 reanalíziseit is kellő fenntartással kell fogadni, de globális mértékben adathiányos területek bármilyen interpolálással - extrapolálással reanalizált adatait a jelenlegi mérésekkel összehasonlítani és abból következtetéseket levonni felelőtlenség, vagy szubjektív megítélésem szerint sarlatánság.
Egy kicsit visszájára fordítva a dolgokat: A megfagyott O18 koncentrációból származó bolygó szinten lokális (Grönland és Vostok között nincs egy - egy értelmű megfeleltetés) átlaghőmérséklet, és a néhány helyen vizsgált megkövült O18 koncentrációból meghatározott átlag hőmérsékletek alapján az egyenkénti adatokból nem lehet egzaktul meghatározni a bolygó globális átlagos hőmérsékletét. A lokális adatok között van ugyan globális összefüggés, de az egy "kicsit" bonyolultabb, mint sokan feltételezik.
Számomra minden olyan , a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető összegrundolt tanulmány, amit 1000 fontos, ember, köztük 300 tudós aláírt, a következő problémát veti fel: A 300 ember klíma "tudós", vagy vannak esetleg köztük közgazdászok, politológusok, irodalmárok, néprajztudósok, stb? Ki a maradék 700? Hollywoodi színészek, celebek, feministák, vagy még ki a fészkes fene? Pizzafutárok, liftkezelők, takarítók? Egy klímariogató irományt aláír 20-30 tonna "tudós", 50-70 tonna egyéb, de ha belegondolunk, az utóbbiak minek? Gyarapítsák az összsúlyt?
Számomra hiteles 4 - 5 klímatudós és ha a szakmai piramisban lejjebb nyúlunk, 4-5 ezer résztvevő által készített szakvélemény hitelesebb lenne. Akiknek az a 4-5 ember megköszönné a lelkiismeretes munkáját. Félve jegyzem meg, hogy én szeretném látni egy ilyen klíma extrapolációs projekt vezetői közt Miskolczi professzort is. És pont, és hangulatjel nélkül.
Ez a bolygó túloldalán van, de a globális hőmérséklet változását jobban közelíti, mint a grönlandi.:
Link
A jelenhez közelítve a felső és az alsó határoló görbe is csökkenő tendenciát mutat. Most kb. a felső határoló lineáris "görbénél" vagyunk. Istókzicsi, hogy az a büdös istenverte Co2 okozza?
Lassan megkóstolok egy kis kökény kivonatot. egészségetekre!
Egy kicsit visszájára fordítva a dolgokat: A megfagyott O18 koncentrációból származó bolygó szinten lokális (Grönland és Vostok között nincs egy - egy értelmű megfeleltetés) átlaghőmérséklet, és a néhány helyen vizsgált megkövült O18 koncentrációból meghatározott átlag hőmérsékletek alapján az egyenkénti adatokból nem lehet egzaktul meghatározni a bolygó globális átlagos hőmérsékletét. A lokális adatok között van ugyan globális összefüggés, de az egy "kicsit" bonyolultabb, mint sokan feltételezik.
Számomra minden olyan , a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető összegrundolt tanulmány, amit 1000 fontos, ember, köztük 300 tudós aláírt, a következő problémát veti fel: A 300 ember klíma "tudós", vagy vannak esetleg köztük közgazdászok, politológusok, irodalmárok, néprajztudósok, stb? Ki a maradék 700? Hollywoodi színészek, celebek, feministák, vagy még ki a fészkes fene? Pizzafutárok, liftkezelők, takarítók? Egy klímariogató irományt aláír 20-30 tonna "tudós", 50-70 tonna egyéb, de ha belegondolunk, az utóbbiak minek? Gyarapítsák az összsúlyt?
Számomra hiteles 4 - 5 klímatudós és ha a szakmai piramisban lejjebb nyúlunk, 4-5 ezer résztvevő által készített szakvélemény hitelesebb lenne. Akiknek az a 4-5 ember megköszönné a lelkiismeretes munkáját. Félve jegyzem meg, hogy én szeretném látni egy ilyen klíma extrapolációs projekt vezetői közt Miskolczi professzort is. És pont, és hangulatjel nélkül.
Ez a bolygó túloldalán van, de a globális hőmérséklet változását jobban közelíti, mint a grönlandi.:
Link
A jelenhez közelítve a felső és az alsó határoló görbe is csökkenő tendenciát mutat. Most kb. a felső határoló lineáris "görbénél" vagyunk. Istókzicsi, hogy az a büdös istenverte Co2 okozza?
Lassan megkóstolok egy kis kökény kivonatot. egészségetekre!
Az elmúlt napokra való tekintettel szeretnék megkérni mindenkit, hogy szíveskedjen több empátiával, nagyobb körültekintéssel nyilatkozni, véleményezni, számon kérni, stb...
Az éghajlatváltozás a világon mindenütt az egyik legvitatottabb, legérzékenyebb, legellentmondásosabb téma, jó lenne, ha valódi érvek és ellenérvek ütköznének ezen a fórumon, lehetőleg anélkül, hogy hülyének nézzük a másikat, illetve anélkül, hogy brutális baromságok vessék meg a lábukat is.
Ha valaki valamiben téved, pláne ha láthatóan nem rossz szándékkal teszi, hanem mondjuk a tájékozatlansága miatt, akkor ne tessék neki esni, hanem tessék szépen elmagyarázni neki első körben, hogy mi nem oké a véleményével, "tudásával". A másik oldal: ha valamiben nem vagyunk biztosak, akkor inkább kérdezzünk (de ahhoz kell a másik oldal befogadókészsége is...), tájékozódjunk, vessünk fel egy problémát, ne nyilatkozzunk ki megalapozatlan "tényeket"!
Meg kell férnie pro és kontra érveknek itt, ehhez viszont be kell tartani a netes kommunikáció írott és íratlan szabályait, kereteit.
Az éghajlatváltozás a világon mindenütt az egyik legvitatottabb, legérzékenyebb, legellentmondásosabb téma, jó lenne, ha valódi érvek és ellenérvek ütköznének ezen a fórumon, lehetőleg anélkül, hogy hülyének nézzük a másikat, illetve anélkül, hogy brutális baromságok vessék meg a lábukat is.
Ha valaki valamiben téved, pláne ha láthatóan nem rossz szándékkal teszi, hanem mondjuk a tájékozatlansága miatt, akkor ne tessék neki esni, hanem tessék szépen elmagyarázni neki első körben, hogy mi nem oké a véleményével, "tudásával". A másik oldal: ha valamiben nem vagyunk biztosak, akkor inkább kérdezzünk (de ahhoz kell a másik oldal befogadókészsége is...), tájékozódjunk, vessünk fel egy problémát, ne nyilatkozzunk ki megalapozatlan "tényeket"!
Meg kell férnie pro és kontra érveknek itt, ehhez viszont be kell tartani a netes kommunikáció írott és íratlan szabályait, kereteit.
Hiába no, jönnek-mennek a frontok... Ingerültek az emberek. Sokszor ok nélkül. Senki nem mondta, hogy a klimatológusok hülyék. Viszont, azt szerintem nem sokan vitatják, hogy közülük is kevesen tudják valóban elfogulatlanul, kizárólag csak a tudomány szemszögéből vizsgálni a kérdést, legyen szó bármely álláspont képviselőjéről... Nem kevés pénzről van szó. Az pedig, fura dolgokat művel még a tudósokkal is...
Az én regisztrációmat ne töröld!
Az én regisztrációmat ne töröld!
Félreértettél, vagy félreérthetően fogalmaztam. Nem nagy általánosságban írtam, hogy nem kell utánaolvasni, fejlődni stb. Egyszerűen erre az egy dologra írtam, hogy ha logikusan végiggondolja az ember akkor az a piros paca a térkép tetején egy légből kapott dolog. De ez nem csak nekem tűnt fel. Mégis én lettem a szálka a szemedben.
A lehülyézéshez még egy dolgot, de szerintem már így is szétterheltük a fórumot. A Dunning-Kruger-hatás grafikont linkelted nekem. Nagyon félreismersz. Ezzel szeretném lezárni ezt a dolgot, nyugodtan törölheted az egész szálat, sőt a regemet is. Kitartást a munkádhoz.
A lehülyézéshez még egy dolgot, de szerintem már így is szétterheltük a fórumot. A Dunning-Kruger-hatás grafikont linkelted nekem. Nagyon félreismersz. Ezzel szeretném lezárni ezt a dolgot, nyugodtan törölheted az egész szálat, sőt a regemet is. Kitartást a munkádhoz.
Te meg azzal vádoltál meg, hogy lehülyéztelek, idézlek: "nyíltan le lehet hülyézni az embert, (...) moderátor által". Nekem viszont el kell tűrnöm az ilyet, mi? Miközben nem is tettem ilyet, nemhogy nyíltan.
Miből gondolom, hogy nem szeretnél utánanézni, fejlődni ezen a specifikus szakterületen? Ismét idéznélek: "Az a helyzet, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához nem kell "tudósnak" (hogy rühellem ezt a szót) lenni. Csak egy kicsit elgondolkodni, elmélkedni és rájön az ember, hogy csírájában hibázik az egész..." És ezt erre a kérdésre válaszoltad: "Nagyon jó kérdések. Kérdezzed meg a tudósoktól, klímakutatóktól." Tehát megkérdezés (értsd: kutatómunka, utánaolvasás, tanulás, fejlődés stb., hívd ahogy akarod) helyett inkább belegondolsz, magadtól elmélkedsz, és kijön az eredményed.
Miből gondolom, hogy nem szeretnél utánanézni, fejlődni ezen a specifikus szakterületen? Ismét idéznélek: "Az a helyzet, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához nem kell "tudósnak" (hogy rühellem ezt a szót) lenni. Csak egy kicsit elgondolkodni, elmélkedni és rájön az ember, hogy csírájában hibázik az egész..." És ezt erre a kérdésre válaszoltad: "Nagyon jó kérdések. Kérdezzed meg a tudósoktól, klímakutatóktól." Tehát megkérdezés (értsd: kutatómunka, utánaolvasás, tanulás, fejlődés stb., hívd ahogy akarod) helyett inkább belegondolsz, magadtól elmélkedsz, és kijön az eredményed.
Elkezdtem írni neked egy hosszabb választ, de inkább hagyom. Soha nem állítottam, hogy mennyire penge vagyok a témában. Azt meg honnan veszed, hogy nincs igényem a fejlődésre? Ez sem személyeskedés? Ki is rakhatsz. Sokan mentek már el az oldalról, nem lesz nagy veszteség, egyel kevesebb, a szekér gurul tovább. További hasznos munkát.
Hát ezt a zagyvaságot nem tudom hová tenni, ne haragudj. Feltételezed, hogy hülyének tartalak, és ezt tényként is kezeled, holott én ezt le sem írtam, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ezt is gondolom Rólad. Elég furcsa világban kéne élnünk, ha ezeket a légbőlkapott feltételezéseket tényként lehetne kezelni. Nem is értem. Kisfiú lettem, aki hatalmat kapott? Ezt sem értem, hablaty és értelmetlen duma, nettó sértegetés és személyeskedés. Nem vagyok kisfiú, még akkor sem, ha annak tartasz (mert ugye Te most tényleg kimondtad). Nem hatalmat kaptam, hanem trutymós munkát, nem kegyelmet gyakorlok, hanem végzem önkéntes "állásban" ezt a melót. Le kell hajolnod? Maximum a szemetet felszedni, miattam nem kell. Ha pedig itt valaki azt írja, hogy elítéli a "tudósok" vagy tudósok vagy klimatológusok munkáját különösebb indok nélkül, csak ködösítésekkel, azt ki fogom innen rakni, nem kegyelem - kegyetlenség a kérdése, hanem ez a munkám és ez nem ide való. Ilyeneket egyelőre nem írtál egyértelmen, ezért maradhattál.
De ha kíváncsi vagy, elmondom, mit gondolok Rólad, mielőtt a végén még egészen extrém dolgokat találsz ki:
Alig értesz ehhez a témakörhöz, nem is akarsz jobban érteni, megelégszel a klimatológiáról alkotott gyenge tudásodban, és azt hiszed, hogy mindent tudsz anélkül, hogy tájékozódnod kellene. Nem hülyének tartalak, csak a klimatológiában tájékozatlannak. Az pedig már általános emberi csapda, hogy amikor az embernek nagyon kevés (de van!) tudása van valamiről, akkor túlzottan magabiztos lesz, alázat nulla. Kicsit több tudás általában már elegendő ahhoz, hogy megértse az ember, hogy mennyi mindent nem tud még. Lehet, hogy súlyosat tévedek, nem fogom szégyellni, ha el kell ismernem.
Mennyire más, nem? Hogy nem gondolom, hogy hülye vagy, csak egy specifikus szakterületen kevés a tudásod és nagy a magabiztosságod. Durva, mi? Mindezt kisfiúzás és személyeskedés nélkül...
De ha kíváncsi vagy, elmondom, mit gondolok Rólad, mielőtt a végén még egészen extrém dolgokat találsz ki:
Alig értesz ehhez a témakörhöz, nem is akarsz jobban érteni, megelégszel a klimatológiáról alkotott gyenge tudásodban, és azt hiszed, hogy mindent tudsz anélkül, hogy tájékozódnod kellene. Nem hülyének tartalak, csak a klimatológiában tájékozatlannak. Az pedig már általános emberi csapda, hogy amikor az embernek nagyon kevés (de van!) tudása van valamiről, akkor túlzottan magabiztos lesz, alázat nulla. Kicsit több tudás általában már elegendő ahhoz, hogy megértse az ember, hogy mennyi mindent nem tud még. Lehet, hogy súlyosat tévedek, nem fogom szégyellni, ha el kell ismernem.
Mennyire más, nem? Hogy nem gondolom, hogy hülye vagy, csak egy specifikus szakterületen kevés a tudásod és nagy a magabiztosságod. Durva, mi? Mindezt kisfiúzás és személyeskedés nélkül...
Nem írtad le, valóban és én sem írom le mit gondolok rólad.
Akkor most vegyem úgy hogy egy kisfiú, aki hatalmat kapott a kezébe kegyelmet gyakorolt felettem? Le is kell hajolnom?
Amúgy még mindig várom a válaszodat a szakmai részt illetően.
Akkor most vegyem úgy hogy egy kisfiú, aki hatalmat kapott a kezébe kegyelmet gyakorolt felettem? Le is kell hajolnom?
Amúgy még mindig várom a válaszodat a szakmai részt illetően.
Leírtam, hogy hülye? Na ugye.
Bár aki a tudomány művelőjét, a "tudóst" (szakembert, kutatót stb.) rühelli leírni, azt amúgy lehet tényleg lehülyézném, vagy egy szakmaiságra törekvő oldalról / fórumról ki is tenném, de azt a mondatodat elegánsan ignoráltam, vagy mondhatnám úgy is, hogy szándékosan pozitív irányba félreértettem
Bár aki a tudomány művelőjét, a "tudóst" (szakembert, kutatót stb.) rühelli leírni, azt amúgy lehet tényleg lehülyézném, vagy egy szakmaiságra törekvő oldalról / fórumról ki is tenném, de azt a mondatodat elegánsan ignoráltam, vagy mondhatnám úgy is, hogy szándékosan pozitív irányba félreértettem
Nem állt szándékomban megbántani téged, távol áll tőlem. Csak a cikkre voltam pipa. Amúgy meg valóban jobban jár az ember, ha nem mondja el a véleményét, mert itt nyíltan le lehet hülyézni az embert, ami főleg úgy az igazi, ha moderátortól kapja meg a magáét.
Szívesen látnám a szakvéleményedet, hogy honnan származik az arktikus részekről az 1850-1900 közötti hőmérsékleti adat, tényleg érdekelne. A nehéz izotópos módszer O18/O16 vagy a C izotópos nem játszik, mert ott nincsenek nagyon fák. A többi módszer nem alkalmas arra, hogy 1 fokos pontossággal adjon információt. A becslés pedig továbbra sem mérés.
Az ilyeneket mindig azok írják, akik annyira nem értenek hozzá, hogy azt hiszik, értenek hozzá.
Link
Link
Az a helyzet, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához nem kell "tudósnak" (hogy rühellem ezt a szót) lenni. Csak egy kicsit elgondolkodni, elmélkedni és rájön az ember, hogy csírájában hibázik az egész...
Szerinted hogy lehet néhány pont jégmintájából múltbeli globális vízhőmérséklet térképeket generálni? Néhány adatpontból hogy a fészkes fenében lehet teljes elfogadható hőmérséklet térképet készíteni?
Mikor lűték fel az első meteorológiai műhódat? mióta mérik infravörös szenzorral a odafentről az SST-t? És a jégborítottságot? Hány éves a sokéves átlag? Hány éves átlaghoz viszonyítják az anomáliát? A Csendes-óceán elég nagy hányada hajójáratokkal alig érintett. Ott ki a fészkes fene méréseiből állapították meg az vízhőmérséklet múlt századi menetét? Vajon feldolgozta-e valaki a világ összes hajójáratának összes hajónaplóját vízhőmérsékleti adatok után kutatva? Milyen felbontású globális térképet lehet készíteni ilyen adatokból, ha azok léteznek felhasználható formában, digitalizálva? Mit lehet tenni adathiány esetén?
Mikor lűték fel az első meteorológiai műhódat? mióta mérik infravörös szenzorral a odafentről az SST-t? És a jégborítottságot? Hány éves a sokéves átlag? Hány éves átlaghoz viszonyítják az anomáliát? A Csendes-óceán elég nagy hányada hajójáratokkal alig érintett. Ott ki a fészkes fene méréseiből állapították meg az vízhőmérséklet múlt századi menetét? Vajon feldolgozta-e valaki a világ összes hajójáratának összes hajónaplóját vízhőmérsékleti adatok után kutatva? Milyen felbontású globális térképet lehet készíteni ilyen adatokból, ha azok léteznek felhasználható formában, digitalizálva? Mit lehet tenni adathiány esetén?
És az 1850-1900 közötti felszín hőmérsékletet jégmagok vizsgálatából becsülték?
És az 1850-1900 közötti felszín hőmérsékletet jégmagok vizsgálatából becsülték?
Szép vörös a pozitív anomália miatt a térkép az arktikus részeken. Hány mérőhely volt ezeken a területeken 1850 előtt? Jah, kb egy sem... Persze vannak vizsgálati módszerek amikklel lehet becsülni hőmérsékletet arra az időszakra, de az akkor sem mérés. Az egész jelentés egy apokaliptikus hangulatú valami. Olyan, mint egy gyászjelentés. Lehet próbálkozni itt a kis országoknak, meg uniós szinten a károsanyag kibocsátás csökkentésével, de amíg a nagyok nem lépnek semmit, nem fog változni. Ázsiában gyakorlatilag nem létezik környezetvédelem. Nálunk pedig lassan újra nem lesz...
Viszont bocsánat kérés. Az értetlenséghez, ostobasághoz, a hülyeséghez való jogomat - ami az alapvető emberi jogokhoz tartozik - fenntartom.
Kedves Lujó!
Rendkívüli módon sajnálom, hogy (nem csak) Stelviónak címzett, szándékaim szerint finom iróniával átszőtt irományom lényegi tartalma nem ment át.
Ez csak is az én hibám és megígérem, hogy ha legközelebb írásra vetemedem, megpróbálok sokkal közérthetőbb lenni.
Köszönöm a megértésedet és elnézést kérek, hogy ha esetleg felzaklattalak a fércművemmel.
Rendkívüli módon sajnálom, hogy (nem csak) Stelviónak címzett, szándékaim szerint finom iróniával átszőtt irományom lényegi tartalma nem ment át.
Ez csak is az én hibám és megígérem, hogy ha legközelebb írásra vetemedem, megpróbálok sokkal közérthetőbb lenni.
Köszönöm a megértésedet és elnézést kérek, hogy ha esetleg felzaklattalak a fércművemmel.
A hsz-od végén levő hangulatjel ellenére, mivel kijelentő módban írsz (vaksi szemeim szerint pontok vannak a mondataid végén, ami kb. 50 évvel ezelőtti alsó tagozatos alsó fokú nyelvtani tanulmányaim alapján kijelentő mondatokra utal), kénytelen vagyok feltételezni, hogy értelmezted a hivatkozott hozzászólásban a más nyelvcsaládokban születettek részére rendkívül nehezen érthető magyar nyelven megfogalmazott mondatokat. Értelmezésem szerint a válaszod mondatai is kijelentések, de szerencsére én is kinézek belőled nemzetközi nyelvészeti tudományos munkásságot. Így az általad megválaszolt hozzászólásban felteszem, nem csak a megválaszolt hozzászólás mondat végi írásjeleit értékelted, hanem talán elemezhetted is (akár szakmailag, olykor a középiskolai - esetleg általános iskolai - matematikai / fizikai tananyag ismeretét és a meteorológia jelen fórumban megszerezhető ismereteit Nálad szerintem joggal feltételezem) a mondatok értelmét. Feltételezem azt is, hogy tudomásod van arról is, hogy jelen fórum, a Metnet, amatőr meteorológiai fórum, ahol esetleg klimatológiai kérdések is felmerülnek. Magánvéleményem szerint egy ilyen fórumon a mondatok végi pont nem azonos egy nagydoktori disszertáció szakmairodalmi utalás felsorolása utáni utolsó ponttal. Remélem, nem veszed sértőnek magánvéleményemet, és a hsz végén:
Mivel kijelentő módban írsz erről a nagyon bonyolult és szerteágazó problémáról, ex cathedra kijelentéseket teszel, így joggal feltételezem, hogy ebben a témakörben dolgozol, kutatsz, és a tudományos munkásságodat publikálod. Kérlek add meg, hogy hol olvashatunk, tanulhatunk tőled.
Természetesen nem feltételezem, mivel szakember vagy, hogy esetleg Te is ebből az ocsmány médiából, ne adj isten az internetről szerzed az információidat.
Én itt a Metneten még nem találkoztam klímatudóssal eddig, klímakutató szakemberrel viszont már igen.
Természetesen nem feltételezem, mivel szakember vagy, hogy esetleg Te is ebből az ocsmány médiából, ne adj isten az internetről szerzed az információidat.
Én itt a Metneten még nem találkoztam klímatudóssal eddig, klímakutató szakemberrel viszont már igen.
Üdv. a újra itt.
Ha megengedett néhány szóban "in medias res":
Nem tudom,de jó pár hsz.-al lejjebb én ott akadtam le ( főleg fejben ) hogy a vízgőz egy sokkalta nagyobb üvegházhatású gáz mint a széndioxid. Csak ugyebár ki is ürül igen hamar. S nekem az a bajom,hogy lekövettem odaáig,ha pl. hűlnénk először felhősödnénk ( jobban ) vagy alapból több csapadék hullana viszont egyenlőtlen eloszlásban, ugyanannyi globális felhőmennyiség mellett vagy hogy?
S felhőborítottságról térképet nem tudok. Nekem diagramm kellene hogy a Föld felhő összemennyisége az elmúlt pár évtized alatt ( különösen 2010-től napjainkig ) de attól jóval korábbról is mennyit emelkedett vagy csökkent? Valamint mérik e vagy vagy jobban mondva van e becslés arra vonatkozóan hogy évente átlagban mennyi csapadék esik a bolygón és ezt is lehet e éves viszonylatban lehozni statisztikailag.
Továbbá a jeat-streamre is kíváncsi lennék hogy az elmúlt néhány évtized alatt erősödött vagy csökkent -e az ottani szelek erőssége valamint az ottani hőmérséklet. Van e a téli-nyári időszakban éves szinten változás? ..stb.
Szóval én itt akadtam el. :
Ha megengedett néhány szóban "in medias res":
Nem tudom,de jó pár hsz.-al lejjebb én ott akadtam le ( főleg fejben ) hogy a vízgőz egy sokkalta nagyobb üvegházhatású gáz mint a széndioxid. Csak ugyebár ki is ürül igen hamar. S nekem az a bajom,hogy lekövettem odaáig,ha pl. hűlnénk először felhősödnénk ( jobban ) vagy alapból több csapadék hullana viszont egyenlőtlen eloszlásban, ugyanannyi globális felhőmennyiség mellett vagy hogy?
S felhőborítottságról térképet nem tudok. Nekem diagramm kellene hogy a Föld felhő összemennyisége az elmúlt pár évtized alatt ( különösen 2010-től napjainkig ) de attól jóval korábbról is mennyit emelkedett vagy csökkent? Valamint mérik e vagy vagy jobban mondva van e becslés arra vonatkozóan hogy évente átlagban mennyi csapadék esik a bolygón és ezt is lehet e éves viszonylatban lehozni statisztikailag.
Továbbá a jeat-streamre is kíváncsi lennék hogy az elmúlt néhány évtized alatt erősödött vagy csökkent -e az ottani szelek erőssége valamint az ottani hőmérséklet. Van e a téli-nyári időszakban éves szinten változás? ..stb.
Szóval én itt akadtam el. :
Csak ne a médiát okoljuk ezért, mert az épp olyan fals, mint a CO2-szint emelkedését okolni a globális felmelegedésért. A lényegről tereli el a figyelmet. A tudomány képviselőinek jelentős része a könnyű siker érdekében kezdett összefüggést látni ebben, részben alá is támasztható, ám ha a számok mögé nézünk, akkor mégsem állja meg a helyét.
Ettől függetlenül, nem baj a riogatás sem, mert enélkül az emberiséget nem lehet ráébreszteni arra, hogy fenntarthatatlan folyamatok zajlanak, csak nem biztos, hogy ezek a globális klímaváltozáson keresztül fejtik ki a hatásukat. Viszont ennek a jeleit egyre többen tapasztalják.
Megint más kérdés, hogy éppen azokra nem hatnak ezek az érvek, akik a fenntarthatatlan folyamatokban érdekeltek. Mintegy 1 millió ember használ ki 7 milliárd 999 milliót, viszont az ő gazdasági befolyásuk meghaladja a tömegekét. Ezzel nehéz mit kezdeni. A média legfeljebb annyiban felelős ezért, mert mindegyik mögött áll egy tulajdonos, aki(K)nek elvárása van, és a tömegekre valóban hatással bíró médiát csak olyanok tudnak létrehozni, akik ahhoz az 1 millióhoz tartoznak.
Ettől függetlenül, nem baj a riogatás sem, mert enélkül az emberiséget nem lehet ráébreszteni arra, hogy fenntarthatatlan folyamatok zajlanak, csak nem biztos, hogy ezek a globális klímaváltozáson keresztül fejtik ki a hatásukat. Viszont ennek a jeleit egyre többen tapasztalják.
Megint más kérdés, hogy éppen azokra nem hatnak ezek az érvek, akik a fenntarthatatlan folyamatokban érdekeltek. Mintegy 1 millió ember használ ki 7 milliárd 999 milliót, viszont az ő gazdasági befolyásuk meghaladja a tömegekét. Ezzel nehéz mit kezdeni. A média legfeljebb annyiban felelős ezért, mert mindegyik mögött áll egy tulajdonos, aki(K)nek elvárása van, és a tömegekre valóban hatással bíró médiát csak olyanok tudnak létrehozni, akik ahhoz az 1 millióhoz tartoznak.
Csodálkozva néztem, hogy hosszú pangás után így megnőtt itt a hozzászólások száma.
Én egy ideje itt föggőben hagytam a gondolataimat, mert nem akartam, hogy puszta vagdalódzásnak tünjön amit írok. Bizony egy egy szakmailag alátámasztott véleményhez igen sok idő ráfordíás kell.
Kérdés, hogy erről szól-e ez a topik, vagy elég pár gondolatébresztő írást közölni.
A médiában is csak rendszerint kiemelnek pár részletet. Éppen azt, ami az ő "igazukat" erősíti. Egy ilyen összetett folyamatban ez nem nehéz feladat.
Másik kérdés:
Mit akarunk védeni, a Földet vagy az embert?
Nem ugyanaz a kettő. A Föld az ember kipuszulása után is vígan fog élni. Ebben biztos vagyok.
Én egy ideje itt föggőben hagytam a gondolataimat, mert nem akartam, hogy puszta vagdalódzásnak tünjön amit írok. Bizony egy egy szakmailag alátámasztott véleményhez igen sok idő ráfordíás kell.
Kérdés, hogy erről szól-e ez a topik, vagy elég pár gondolatébresztő írást közölni.
A médiában is csak rendszerint kiemelnek pár részletet. Éppen azt, ami az ő "igazukat" erősíti. Egy ilyen összetett folyamatban ez nem nehéz feladat.
Másik kérdés:
Mit akarunk védeni, a Földet vagy az embert?
Nem ugyanaz a kettő. A Föld az ember kipuszulása után is vígan fog élni. Ebben biztos vagyok.
Jelenleg nálunk és összességében globálisan is melegedés zajlik, ez vitán felül áll. Grönlandi jégminták alapján ugyanakkor elmondható, hogy a mostanival megegyező rövid idő alatt bekövetkező hasonló vagy nagyobb mértékű melegedés legalább hatszor következett be az elmúlt 10 ezer évben (Holocén interglaciális) és az elmúlt 8 ezer év leghidegebb évezrede a legutóbbi volt. A mostani melegedés kezdete óta (150 éve) visszahúzódú fázisban vannak pl. az Alpok gleccserei is. Így, hogy már jelentősen megrövidültek a gleccserek (most tekintsünk el attól, hogy a gleccserek kiterjedését meghatározza a csapadékellátottság is), sorra bukkanak elő olyan magasságból több ezer éves cirbolyafenyő maradványok (gyökérzettel, több météres törzsek is), ahol még most 2018-ban is elképzelhetetlen a jelenlétük. Pl. 6000 évvel ezelőtt legalább 300-400 m-rel magasabban volt az erdőhatár (azaz sokkal melegebb volt az éghajlat) az Alpokban, mint jelenleg. Olyan famaradványok bukkannak elő a jég alól, amik jócskán a mostani erdőhatár felett a pusztulásukig több száz évet éltek, tehát tartósan kedvező volt az időjárás számukra. Link
Háát azért ez nem ilyen egyszerű. Ha az elmúlt évezredet nézzük, voltak felmelegedő, lehűlő időszakok, tehát jelenkori boszorkányüldözés nyelvezetét, fogalmi készleteit használva, volt éghajlat változás. Viszont soha nem monoton hőmérséklet csökkenés /növekedés volt, minden ilyen intervallumban voltak megtorpanások. Véleményem szerint, ahogy a jelenlegi enyhe időszak nem bizonyít, úgy ezek a megtorpanások sem cáfolnak semmit. Igaz nincs is semmi komoly cáfolni való, amíg nincs bizonyíték.
Az az érdekes, ami nemrég említve is lett, hogy az 50-es évekig nagyobb mértékű melegedés volt, utána meg egy pár évtizedes megtorpanás.
Azokban az évtizedekben is volt már nem kis mértékű emberi tevékenység, sőt, sok területen szennyezőbb, károsabb a mainál, a környezetvédelemmel mondhatni semennyire nem törődtek akkoriban. Ma sokkal több környezetvédelmi előírás van stb. (más kérdés hogy betartják-e).
De logikusan nézve, ha csak az emberi tevékenység okozná az egészet, ugyanúgy melegedett volna tovább a klíma akkor is, visszahűlés nélkül. Mégis stagnált ill. tudott hűlni, ezt akkor mivel magyarázzuk? Ez is mutatja hogy összetett dolog ez, nem csak az ember okozhatja.
Én majd arra leszek kíváncsi, ha tényleg megint jön egy kissé hűvösebb időszak, mint a korábbi, 50-es évektől 80-as évekig terjedő időszakban, akkor majd mit találnak ki a népeknek megfélemlítésül? Jönnek a globális lehűléses cikkek majd? Láttam már ilyet is.
Azokban az évtizedekben is volt már nem kis mértékű emberi tevékenység, sőt, sok területen szennyezőbb, károsabb a mainál, a környezetvédelemmel mondhatni semennyire nem törődtek akkoriban. Ma sokkal több környezetvédelmi előírás van stb. (más kérdés hogy betartják-e).
De logikusan nézve, ha csak az emberi tevékenység okozná az egészet, ugyanúgy melegedett volna tovább a klíma akkor is, visszahűlés nélkül. Mégis stagnált ill. tudott hűlni, ezt akkor mivel magyarázzuk? Ez is mutatja hogy összetett dolog ez, nem csak az ember okozhatja.
Én majd arra leszek kíváncsi, ha tényleg megint jön egy kissé hűvösebb időszak, mint a korábbi, 50-es évektől 80-as évekig terjedő időszakban, akkor majd mit találnak ki a népeknek megfélemlítésül? Jönnek a globális lehűléses cikkek majd? Láttam már ilyet is.