Földtan
Pesten én az 5. emeleten nem éreztem. A földrengésponthu meg ilyenkor mindig ledobja a szíjat
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188386 - 2013-06-05 21:01:05)
Földrengés volt az elõbb Borsosberényben, kinyíltak a szekrényajtók, megmozdult a föld, és hatalmas robajjal járt. Elképesztõ még mindig a hatása alatt vagyunk, összeszaladt a falu!!!!!
Földrengés volt az elõbb Borsosberényben, kinyíltak a szekrényajtók, megmozdult a föld, és hatalmas robajjal járt. Elképesztõ még mindig a hatása alatt vagyunk, összeszaladt a falu!!!!!
Elvileg földrengés volt otthon. Húsz óra negyvenegynéhány perckor, egészen erõsnek mondja ismerõsöm. Szeizmogramon még nincsenek fenn a legfrissebb adatok, de pár perc...
szerk.: megvan! Link Azanyja!
szerk.: megvan! Link Azanyja!
Földrengés volt nálunk, méghozzá nem is kicsi. Szekrény majdnem borult, egy kémény majdnem ledõlt, a székkel meg hasra estem. Rétságon is érezték. (Face egybõl teli lett, majd jönnek még a többi település is.) Két jókora oldalirányú lökés volt, NY-K irányban mozdult meg a lakás. Nagy volt a hangja.
Az a gond ezzel, hogy az "aktivitás" az egy igen tág fogalom. Ha aktivitásnak a felszínre hozott anyagot vesszük, akkor azt lehet mondani, hogy semmilyen összefüggés nincs. Az effúzív kitörések esetében gyakorlatilag nincs elektromos jelenség, de a felszínre ömlõ magma mennyisége ennek ellenére igen nagy lehet. Lásd a jelenkorban pl a Hawai-szigetek jelenleg is mûködõ tûzhányóit. Ha a VEI skálát nézzük, akkor van egy gyengébb pozitív korreláció a villámaktivitással. A volcano-típusú kitörésektõl "felfelé" már számíthatunk villám kialakulására. De ezek száma nagyban függ a kitörés idejétõl (az elsõ villámok 25-30 perccel az erupció kezdete után jelennek meg), a magma/tefra összetételétõl (szilikátos tefrában gyakoribb a villám), a vulkán magasságától, a kitörési felhõ víztartalmától és még egy halom más dologtól, ami nem feltétlenül csak a nagy robbanásos kitörések indikátorai. Számomra egyébként a kitörési felhõ és a villámaktivitás közötti korreláció tûnt egész jónak. Minél magasabb a felhõ, annál több villámra számíthatunk. Persze ez jobban belegondolva nem nagy mondás, viszont a vulkánoknál semmi sem triviális
Akár három dolgot is kérdezhetsz, ahogy azt meg is tetted.
- Olyan törésvonal mentén fekszik, ami Magyarország geológiai felépítésében is jelentõs (a földrajzkönyvekben leegyszerûsítve "afrikai eredetû kéregrész"-ként említett ALCAPA-egység déli határa), és ami ennél fontosabb, jelenleg is aktív, mivel többé-kevésbé ennek mentén megy az Északi-középhegység felfelé, a Jászsági-medence aljzata lefelé.
- Magyarország alatt a litoszféra (a Föld rideg, szilárd burka) kb. 60 km vastag, nincsenek több száz km-re alábukó lemezdarabok, mint a mélytengeri árkoknál. Egyszóval 60 km-nél mélyebb fészkû földrengés eleve fizikai képtelenség lenne. Ráadásul az ilyen "helyiérdekû" (megyényi vagy kis országnyi méretû) törésvonalak csak a litoszféra legfelsõ részét szelik át, szóval a 8 km teljesen rendben van.
- A bulvármédia általában ferdít, de a belinkelt hírben (ahol szerencsére a legmegbízhatóbb forrást kérdezték) nem látok tévedést.
- Olyan törésvonal mentén fekszik, ami Magyarország geológiai felépítésében is jelentõs (a földrajzkönyvekben leegyszerûsítve "afrikai eredetû kéregrész"-ként említett ALCAPA-egység déli határa), és ami ennél fontosabb, jelenleg is aktív, mivel többé-kevésbé ennek mentén megy az Északi-középhegység felfelé, a Jászsági-medence aljzata lefelé.
- Magyarország alatt a litoszféra (a Föld rideg, szilárd burka) kb. 60 km vastag, nincsenek több száz km-re alábukó lemezdarabok, mint a mélytengeri árkoknál. Egyszóval 60 km-nél mélyebb fészkû földrengés eleve fizikai képtelenség lenne. Ráadásul az ilyen "helyiérdekû" (megyényi vagy kis országnyi méretû) törésvonalak csak a litoszféra legfelsõ részét szelik át, szóval a 8 km teljesen rendben van.
- A bulvármédia általában ferdít, de a belinkelt hírben (ahol szerencsére a legmegbízhatóbb forrást kérdezték) nem látok tévedést.
Egy valamit kérdezhetek? A mostani Mo.i földrengés elsödleges adatok szerint törésvonal mentén fekszik vagy új eddig ismeretlen vonalon pattant ki a földrengés? Valamint természetesen lemezhez köthetõ e számomra sekélynek 8-10km mély földmozgás? A bulvár média ferdít? ( Link ) 4.7? vagy 4.9?
Magyarul a vulkáni hamufelhõben miért vannak villámok, ha jól értem?
Tkp. a hamufelhõ sok tekintetben hasonlóan viselkedik, mint egy normál Cb. Nem csak azért, mert alulról a láva melegíti a levegõt, ami a feláramlást megindíthatja. A vulkáni hamufelhõbe eleve nagyon sok töltéshordozó kerül (pl. a kürtõben a magas hõmérséklet miatt ionizált ásványok a kráterbõl kidobódó hamu szemcséivel cserélhetnek töltést), s a hamufelhõn belüli áramlások eltávolíthatják egymástól az ellenkezõ töltésû részeket, valamint a zivatarfelhõben lejátszódóhoz hasonló módon is szétválasztódnak a töltések. Emiatt pedig egy idõ után beindul a zivatartevékenység.
Ugyanakkor azt hadd jegyezzem meg, ennek a mechanizmusát rendkívül nehéz feltárni, s tudtommal a mai napig nem ismert pontosan. Ezáltal a kapcsolatot is nehéz felállítani, hiszen nem csak a kitörés intenzitásától függhet, hanem a magma (láva, hamu) anyagától és a kitörés típusától is, nem beszélve arról, hogy az ebbõl a szempontból egyébként teljesen egyforma kitörések mind-mind hordoznak a vulkánra, sõt azon belül a kráterre jellemzõ jegyeket (aminek kialakítója lehet pl. a vulkán, vagy a kürtõ saját morfológiája).
Az éjszakai földrengést én nem éreztem, pedig ébren is voltam akkor még, az utca végén azonban megmozduló csillárokról számoltak be. Mást egyelõre nem tudok.
Tkp. a hamufelhõ sok tekintetben hasonlóan viselkedik, mint egy normál Cb. Nem csak azért, mert alulról a láva melegíti a levegõt, ami a feláramlást megindíthatja. A vulkáni hamufelhõbe eleve nagyon sok töltéshordozó kerül (pl. a kürtõben a magas hõmérséklet miatt ionizált ásványok a kráterbõl kidobódó hamu szemcséivel cserélhetnek töltést), s a hamufelhõn belüli áramlások eltávolíthatják egymástól az ellenkezõ töltésû részeket, valamint a zivatarfelhõben lejátszódóhoz hasonló módon is szétválasztódnak a töltések. Emiatt pedig egy idõ után beindul a zivatartevékenység.
Ugyanakkor azt hadd jegyezzem meg, ennek a mechanizmusát rendkívül nehéz feltárni, s tudtommal a mai napig nem ismert pontosan. Ezáltal a kapcsolatot is nehéz felállítani, hiszen nem csak a kitörés intenzitásától függhet, hanem a magma (láva, hamu) anyagától és a kitörés típusától is, nem beszélve arról, hogy az ebbõl a szempontból egyébként teljesen egyforma kitörések mind-mind hordoznak a vulkánra, sõt azon belül a kráterre jellemzõ jegyeket (aminek kialakítója lehet pl. a vulkán, vagy a kürtõ saját morfológiája).
Az éjszakai földrengést én nem éreztem, pedig ébren is voltam akkor még, az utca végén azonban megmozduló csillárokról számoltak be. Mást egyelõre nem tudok.
Gánti szeizmogram a néhány perccel ezelõtti erdõteleki földrengésrõl Link Nagyon lassan jött le ez is
Nos hosszas eszmecsere utána rájöttem mit szeretne megtudni a kollega,íme a végleges kérdés:Hogyan lehet a vulkánkitörés aktivitását kapcsolatba hozni a villámlások számával? Ha esetleg így is értelmetlen akkor ne haragudjatok de máshogy nem tudtam értelmezni csak így.. tehát egy vulkánkitörés alkalmával miért történik gyakori villámtevékenység..talán így érthetõ
Szerintem arra gondolt, hogy a kettõnek az "erõsségét" hogyan lehet összehasonlítani egymással. Ha igen, akkor szerintem sehogy.
(De szerintem is pontosítani kéne a kérdést.)
(De szerintem is pontosítani kéne a kérdést.)
Egy barátom kérdezte,hogy egy vulkán kitörés aktivitását hogy lehet összevetni a villámlással? Nem igazán tudtam neki erre választ adni,de megígértem neki,hogy utána kérdezek.
A híradások szerint akár 100-as nagyságrendû is lehet a halálos áldozatok száma, az esti híradóban hetvenvalamennyit mondtak be.
Az jó fagylefolyású lenne, lehetne rajta kivit termelni .
Amúgy:
2010-ben is felmerült - ha jól emlékszem -, hogy a talajban lévõ rengeteg víztöbblet súlya esetleg nem elhanyagolható mértékben emeli a kõzetnyomást az alatta lévõ rétegekben, esetleg erre reagálhatott a kéreg. Az osztrák és a magyar rengés 7km mélyen volt, a Dinári-hg rengései mind vagy 2, vagy 10km-en, ezek asszem nem olyan nagy mélységek. (Bár ezek az adatok nem tûnnek a legmegbízhatóbbaknak: Link .) Egyébként ma is volt hajnalban Boszniában, a montenegrói határ közelében egy 3,6-os.
Egy szakértõ kiigazítására azért kíváncsi lennék .
Amúgy:
2010-ben is felmerült - ha jól emlékszem -, hogy a talajban lévõ rengeteg víztöbblet súlya esetleg nem elhanyagolható mértékben emeli a kõzetnyomást az alatta lévõ rétegekben, esetleg erre reagálhatott a kéreg. Az osztrák és a magyar rengés 7km mélyen volt, a Dinári-hg rengései mind vagy 2, vagy 10km-en, ezek asszem nem olyan nagy mélységek. (Bár ezek az adatok nem tûnnek a legmegbízhatóbbaknak: Link .) Egyébként ma is volt hajnalban Boszniában, a montenegrói határ közelében egy 3,6-os.
Egy szakértõ kiigazítására azért kíváncsi lennék .
Egy alagútról gondoskodjál, ha még nem tudnád, sokszor áthaladtam már, és remélem még sokszor áthaladok Becsehelyen, amikor Horvátországba megyek. Gyönyörû a környezet, ahol élsz!
Vegyük inkább a lassabb verziót; Izlandihoz hasonlóan forró vizes gejzírek fakadnak fel a talajból,és be lehetne fedni-kötni az egész környéket talajfûtéses rendszerbe,több ezer hektárnyi trópusi növény Mekkája lenne.
Nano nem tudom!
A friss számításaim szerint rekordsebességgel fog felgyûrõdni 10 éven belül egy hegyvonulat, aminek a csúcsa 2-3000 méterrel magasabb lesz, mint a Mount Everest, és a legmagasabb csúcs éppen itt lesz Becsehely térségében!
A friss számításaim szerint rekordsebességgel fog felgyûrõdni 10 éven belül egy hegyvonulat, aminek a csúcsa 2-3000 méterrel magasabb lesz, mint a Mount Everest, és a legmagasabb csúcs éppen itt lesz Becsehely térségében!
Persze hogy készül! Egy nagyszabású remekmû formálódik a szemünk elõtt; egy új szuperkontinens. A kezdeti triász/jura maszatolás után (a Tethys bezáródása) nagyjából a krétában veselkedett neki komolyabban a Mesterasszony (Gaia). De sajnos el kell, hogy keserítselek, Floo...mi a végeredményt nem fogjuk látni. Pedig szép hegységrendszer lesz majd a mostani fügeérlelõ zalai dombok helyén.
Január 17-én itt Érsekújvár mellett is volt egy 3,4-es erõsségû földrengés.Link
Hûû gyerekek, múltkor itt volt Zalában, elõtte Bécsben, most meg Karintiában.....valami készül!
Én meg azon csodálkozom, hogy ezen kívül Link nem találtam írást róla. Soprontól kb 30 km-re egy 3,6-os rengés, és nincs magyar híradás róla, vagy csak én nem veszem észre
Japán, 7,3-as erõsségû földrengés!
Cunami riadó is volt, a partmenti településeket kiürítették a várható 0,5-2m-es hullámok miatt.
Sendai és térségét érinti.
Cunami riadó is volt, a partmenti településeket kiürítették a várható 0,5-2m-es hullámok miatt.
Sendai és térségét érinti.
A kisebb, féregszerûek kb kisujjnyi vastagságúak, a legnagyobbak pedig ökölnyi, kétökölnyi nagyságúak.
Sósav ugyan nem volt izzhon, csak ecet, de azzal is egyértelmûen pezseg. Amit még nem említettem, hogy közvetlenül a réteg fölött, ahol ezeket a "gumókat" találtuk, fehér lepedékszerû anyag volt hálószerûen a rögek rései között, gondolom ez is mész lehetett. (Hasonlóan mint amikor egy gomba átszövi a talajt)
Na igen! Azonban löszbabával kapcsolatban hasonló a véleményem, nem éppen típusos löszbabáknak néznek ki.
99,9% valószínûséggel pezsegni fog. Ha nem meszes, mi más lenne? Ha vasásvány cementálná, akkor rozsdaszínû lenne, kovából pedig bajosan kerül bele "csak úgy" ennyi egy agyagos talajba.
Meg lehetne csepegtetni sósavval, pezseg-e? Ez némiképp igazolhatná hogy meszeskonkréciók-e, de nem látszanak annak.
Köszönöm a válaszaitokat. Egyébként a termõréteg alatt (kb 30-40cm) már száraz volt a talaj szinte faragni kellett, mert az ásó sem akart belemenni, csak a mészkonkréciók (most már tudom mik ezek ) alatt kezdett jól áshatóvá válni a szerkezet.
Utólag én is beszerkesztettem egy valószínût.
Szerk: az ember fiának hamarabb jár a szája, mint ahogy végiggondolná a dógokat.
Szerk: az ember fiának hamarabb jár a szája, mint ahogy végiggondolná a dógokat.
Ezt ránézésre nem mondanám meg, abból indultam ki, hogy ha Vikarel agyagot írt, akkor az tényleg agyag.
(Löszbabához képest egyébként nagyon hosszúkásnak tûnik egyik-másik.)
(Löszbabához képest egyébként nagyon hosszúkásnak tûnik egyik-másik.)
Mészkiválások, amik valószínûleg egykori gyökerek helyén visszamaradt, lazább szerkezetû zónákban alakultak ki. (Ha valóban gyökerek helyét töltik ki, akkor rhizokonkréció névre hallgatnak.) Azért kötõdhetnek ennyire egy szinthez, mert a kapillárisokban felfelé szivárgó, közben párolgó talajoldatok valamikor épp itt érték el a CaCO3-ra való telítettséget.
A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat "köveket" találtunk. Sem felette, sem mélyebben nem találtunk ilyenket. Kérdésem, hogy mik ezek és hogy keletkeztek? Link Link Link Link A "köveket" kettétörve a belsejük üreges, sugárszerûen repedezett. Olyan mintha egy az agyagrétegbõl kioldódott hígabb anyag töltötte volna ki a mélyben található kisebb üregeket, majd ezek késõbb kiszáradtak volna.
Azt is kiszámoltam most a Clausius-Clapyron-ból, hogy ezen a nyomáson a nitrogén forráspontja még mindig csak 2,98K, az oxigéné meg 3,69K, tehát gáz fázisú marad. Inkább a magas hõmérséklet miatt az atomok (pláne a molekulák) egyben maradásával lehet gond.
(Közben nem értettem, miért nem jön ki ugyanaz a nyomás, mint tegnap este: az utolsó sorból lemaradtak a p0-k, ezt javítottam: Link
(Közben nem értettem, miért nem jön ki ugyanaz a nyomás, mint tegnap este: az utolsó sorból lemaradtak a p0-k, ezt javítottam: Link
Na ez már nem olyan, mint az én szöszmötölésem És a mõmérséklet figyelembevételével együtt is sokkal hihetõbb az érték.