2024. november 21., csütörtök

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#101
újabb" "Nagy Bumm" következne be
Vannak ilyen elméletek, amik a nagy bummok és reccsek periodikusságát is feltételezik. De ezeket senki nem tudja igazolni, még a fizika sem.

"A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük?"
Nem. Ez a tömegüktõl függ. Nagyobb tömeg, nagyobb gravitáció.

szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket",
Mind a kettõ hat a másikra is. Errõl szól a gravitáció törvénye is. Persze ha nagyon nagy a tömegkülönbség, akkor gyakorlatilag a nagyobb lyuk tömegközéppontjában van a közös is.
#100
Húha, ez már félig kozmológia, ami nem épp az én asztalom, de azért megpróbálok válaszolni....

"...az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz..."
Ez nagyban függ attól, hogy az Univerzum tágulása hogyan folytatódik. Amennyiben marad a mostani gyorsuló ütem, akkor ez aligha valószínû. Ugyanis egy idõ után olyan híggá válik az egész, hogy elszigetelt fekete lyukak fognak inkább dominálni, és akkor is marad majd anyag/sugárzás a lyukak közti óriási térben. Akkor egyesülne az összes, ha a tágulás megállna, illetve összehúzódás kezdõdne.

"elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? "
Igen, volt is már ilyen állapotban. Ez volt a kozmikus idõskála 0 pontja. Van olyan elmélet, mely szerint lesz is még ilyen állapotban. Ez a Nagy Reccs (Big Crunch) elmélete, amikor a Világegyetem tágulása megáll és elkezdõdik az összehúzódás, majd ebbe az állapotba tér vissza. Ez azonban nem ugyan az, mint ha az összes fekete lyuk egyesülne, hiszen ekkor még a lyukon kívül létezik a tér-idõ háló, míg a Nagy Reccsben megszûnik minden. Itt azért megjegyzem, hogy egy "mezei" fekete lyuknak is végtelen a tömegsûrûsége, pontosabban fizikailag nincs értelmezve (a 0 térfogat miatt).

"Mi történik akkor?"
A "mi" a "töténik" és az "akkor" szavak is teljesen értelmüket vesztik, hiszen tér-idõ nélkül értelmezhetetlen a kérdés is. Tehát mondhatjuk azt is hogy semmi és minden nevet

"Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút?"
Egyesülnek. Egymást kebelezik be nevet Gyártottak erre vonatkozólag modelleket, hogy mi történik olyankor. Nem tudok róla sokat, de annyi rémlik hogy nagy energia szabadul fel. Nyílván nem a lyukból, hanem a környezetbõl "kikényszerítve". Több ilyen jelöltet is találtak ütközésen átesett galaxisok központi vidékén. Ezzel (és neutroncsillagok egyesülésével) próbálták régebben megmagyarázni a gammafelvillanások óriási energiáját. Azóta elvetették.

Sok szó esik a fekete lyukakról Paul Davies Utolsó három perc c. könyvében. Igaz, nem egy mai gyerek ( 94-es ha jól tudom) de alapnak jó. Ja, és innen üzenem annak aki elvitte és elfeljtette visszahozni már egy pár éve, hogy megtalálom, akárki volt is az laza
#99
kb 30 perce írtam már a jól összeszedett választ, erre lefrissített és eltûnt az egész. ebben az idõpontban kicsit érzékenyen érintett. ha elszáll a mérgem talán holnap (ma) újra nekifutok duhos

ui; kérlek szedjétek ki a frissítõ scriptet mert megõrülök!!!!!!!!!!
#98
Érdekes dolgok...
Egyébként szerintem ha az egész világegyetem egy pontba zsugorodna, akkor az óriási hõmérséklet és nyomás miatt egy "újabb" "Nagy Bumm" következne be.
A másikhoz nem tudok véleményt mondani. laza Vagyis... A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük? Vagy egyik erõsebb, másik gyengébb(lehet hogy hülye kérdés, de nem igazán értek ehhez zivatar )? Mert ha az utóbbi akkor szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket", viszont ha az elõbbi, akkor nem tudom. zivatar
#97
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál, akkor elõbb-utóbb (inkább nagyon is utóbb nevet ) az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz - hétköznapi logikával. Kérdés az, hogy elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? Mi történik akkor? Hiszen elvileg így minden atom egy idõben és egy helyen van jelen - ez lenne egy újabb Big Bang? És felmerült bennem egy másik kérdés is nevet Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút? Na jó, abbahagyom, pedig még tudnék kérdezõsködni nevet Ajánlhatsz egy könyvet is, ha úgy egyszerübb a válasz kacsint
#96
Á, midkettõtöknek kösz! Így mér érthetõbb. laza nevet
Lottó? Valahol olvastam, hogy kisebb az esély nyerni a lottón mint hogy belédcsapjon a villám! zivatar
#95
Én is nagyon szívesen mennék (harmadmagammal, úgysem találjátok ki, hogy kikkel laza), de ehhez nálunk is egy lottónyeremény kellene.
szomoru
#94
Ha esetleg addig örökölnék, vagy nyer az uram a lottón, rám számíthatsz. Enélkül csak akkor nézek fogyit, ha az jön ide...
#93
Ja igen, "kicsit" hülyén fogalmaztam laza Szóóval... Én tervezem hogy másodmagammal (úgysem talaljátok ki hogy kivel vidám ) elutazom a Volcano-szigetek környékére. Az Északi Iwo-Jima sziget tûnik a legjobbnak. 6perc 30mp már nem gyenge... Ehhez keresek társakat mert minél többen vagyunk annál jobb. Szerintem kihagyhatatlan. Október óta folyik a gyûjtés laza
#92
Mármint hogy ki tervezi kinek a másodmagával? laza
#91
Ezt azért nem akartam már írni, így is sok és rágós volt egyszerre nevet
#90
Na várjá elmagyarázom nevet
A Nap az év folyamán bejár egy utat az égbolton. Ez a látszólagos pálya az ekliptika. Ez egy szép szinuszhullám-szerû pálya. Télen ugye alcsonyan delel, nyáron pedig magasan. Link
Ez az egyik. A másik, hogy az égen ugyanúgy létezik egy koordináta-rendszer mint a Földön. Ha a földi rendszert "kivetíted az égre" akkor kapod az ekvatoriális koordináta-rendszert. Így értelem szerûen ebben is lesz hosszúság és szélesség csak nem így nevezik, hanem rektaszcenzió (RA vagy α ) és deklináció (D vagy δ ) Link , és persze lesz égi egyenlítõ is. Na most, az ekliptika ezt az egyenlítõt egy körbejárás alatt két helyen is metszi. Mind a két hely nevezetes pont; az egyik a tavaszpont (felszálló csomó) a másik az õszpont (leszálló csomó). A tavaszponton a Nap mindig úgy halad át (mivel tavasszal egyre jobban mászik fel az égen nevet ) hogy "alulról", azaz negatív égi szélesség felõl. Az õszponton értelem szerûen a pozitív felõl. Ha megméred a két tavszponton való áthaladás között eltelt idõt, akkor éppen a tropikus évet kapod. Na? kacsint
#89
Ha az elõzõek nem érthetõek, akkor méteres hosszúságú hsz. helyett inkább rövidítek: a tropikus év a két azonos (két tavaszi vagy két õszi) napéjegyenlõség között eltelt idõ. Kicsit képzavarnak tûnhet, de a napéjegyenlõséget órára, percre pontosan is lehet definiálni: ez az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye éppen merõleges a Föld és a Nap középpontját összekötõ egyenesre.
#88
Ha nagyon szõrszálhasogatóak akarunk lenni, akkor hozzátehetjük, hogy a tropikus év kicsit (21 perccel) rövidebb, mint az az idõ, ami alatt a Nap pont egy teljes kört tesz meg a pályáján. Ugyanis a tavaszpont a Föld forgástengelyének elmozdulása (precesszió) miatt évrõl évre kissé eltolódik. Az mindenesetre igaz, hogy a mi naptárunk a tropikus évet használja, ami pontosan 365 nap 5 óra 48 perc. Hogy a 6 óra és az 5 óra 48 perc közti különbséget áthidaljuk, 400 évenként 3 szökõév kimarad. (A kerek százas, de 400-zal nem osztható évek, pl. 1900, 2100, 2200 nem szökõévek.)
#87
Hú, hogy az a ..., lehet hogy nem kellett volna megkérdezni, mert nem igazán értem. vidám zivatar Na nem baj. laza A fekete lyukról már egy kicsit érthetõbb a dolog. Legalábbis számomra. zivatar
Ja, és kösz! laza
szerk.: ha akarod részletezheted, szeretem az "ilyesmiket". Ha a többiek nem bánják akát méteres hosszúságú is lehet a hsz. vidám
#86
A tropikus év a Nap két, felszálló csomón (tavaszpont; a Nap látszó égi pályályának és az égi egyenlítõnek a metszéspontja, melyen a negatív ekvitoriális szélesség felõl halad át) való áthaladása között eltelt idõ. Ez 365 és 1/4 nap. Emiatt kell 4 "civil" év után egy szökõnapot beiktatni. Dióhéjban.

A fekete lyuk átmérõjén az eseményhorizontjának (az a felület, ahol a helyi nehézségi gorsulás megegyezik a fénysebességgel) átmérõjét értik. Szigorúan véve azonban nincs átmérõje, hanem egy pont. Ha a közelébe bármilyen test kerül, az az extrém árapály erõk miatt szétszakad, majd a lyuk körül pályára áll. Az ilyen feldarabolt és egyébb anyagokból áll a fekete lyukakat övezõ akréciós korong. A befelé spirálozó anyag a surlódás miatt melegszik, így az eseményhorizonthoz közeli forró cucc már röntgenben sugároz. Mogyoróhéjban nevet Ha kell részletezhetem is laza

Ha már ide vetõdtem, én is kérdezek: nem tervezi valaki megtekinteni (a tervek szerint másod magammal) a 2009-es napfogyatkozást a Csendes-óceánon? Hmm? Nagy utazók? Kalandorok? Napfogyatkozás-fanok? Õrültek? laza
#85
Egyelõre csak olvasgattam ezt a fórumot(azt a pár hozzászólást), de most én is "beszólok". Lenne egy kérdésem. Vagyis mindjárt kettõ... Miben különbözik a tropikus év a "földi" évtõl? Vagy nem is különbözik? zivatar A másik kérdésem pedig az, hogyha egy fekete lyuk közelébe egy igen nagy méretû bolygó vagy "valami más" kerülne, mi történhetne? Mert ugye a fekete lyukak csak pár km átmérõjûek(ha jól tudom zivatar ), bár a gravitációs erõ óriási...
#84



THE FOLLOWING ISS SIGHTINGS ARE POSSIBLE FROM WED JUN 25 TO MON JUL 07
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)

ISS Thu Jul 03/04:06 AM 4 19 11 above S 10 above E
ISS Sat Jul 05/03:20 AM 3 19 15 above S 10 above E
ISS Sun Jul 06/03:42 AM 4 49 16 above SW 21 above E
ISS Mon Jul 07/02:33 AM 2 19 19 above SE 10 above E
ISS Mon Jul 07/04:05 AM 4 70 10 above WSW 39 above NE




ONLY DAYS WITH SIGHTING OPPORTUNITIES ARE LISTED


This data last updated on 26 Jun 2008 00:14:24 GMT

--------------------------------------------------------------------------------

Curator: Kim Dismukes | Responsible NASA Official: John Ira Petty | Updated: 04/24/2006
Web Accessibility and Policy Notices

#83
Ez jó kép! Szegényke!
#82
Az uram is látta, hogy igen veres, ez meg nagy szó (sokkal rosszabbul lát nálam, de a szemész szerint nem kell neki szemüveg, nem értem én ezt...). Szörnyû viszont visszaemlékezni arra, hogy mennyire erõteljes volt a Tejút gyerekkoromban még a belvárosból is a mostanihoz képest. A háztetõnkön szoktuk nézegetni faterral, és most egy belvárosi pontról jóformán csak a negatív magnis csillagokat lehet észrevenni. :-((
#81
Szegény szomoru laza
#80
Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már kacsint

Ezen meg még most is nevetek:

beillesztett kép



laza
#79
Köszi, ez igazán fórumba való volt!
#78
Tegnap esti képek
Az alkonyi égen látható Oroszlán, a Szaturnusz meg a Mars:
Link
Felkelt Skorpió:
Link
ugyanõ kicsit magasabban:
Link
Link
A Kab-hegy az adótornyokkal:
Link
Ehhez a fényt a veszprémi Stop-Shop biztosította...
Felkelt a Jupiter, a fák mögött a Hold is igyekszik felfelé:
Link
#77
Amíg nem szerveznek oda japán turistautat, addig nyugalmuk lesz tõlünk az ottaniaknak...
#76
Ejha!
#75
Hírek szerint galaxisunkban, 42 fényévre tõlünk egy mini-naprendszert fedeztek fel amerikai csillagászok. Érdekessége az, hogy a rendszer 3 Super-Earth bolygót is tartalmaz, melyek közül az egyiknek csak 4-szer nagyobb a tömege a Földénél, a nap pedig a mi Napunkhoz nagyon hasonló.
#74
Szegény Mars tragédiája, hogy olyan alacsony a légnyomás, hogy folyékony víz szinte nem is lehet rajta, még azokon a területeken sem, ahol a hõmérséklet megfelelõ lenne (az egyenlítõ környékén). Azt hiszem néhány °C-os tartományban létezhet ott elvileg víz, valahol kicsivel a fagypont felett... [esõ]
#73
Itt a NASA cikke: Link
Ma lesz a következõ sajtótájékoztató a haladásról (USA idõ szerint, ergo csak holnap olvashatjuk).
#72
Mivel elszublimált ezért vízjég! Megvártam a bizonyítékot! Link
nevet
#71
Tényleg érdekes. Nekem a belinkelt cikkbõl úgy tûnik, hogy a fizikai magyarázat még nincs meg, egyszerûen azt tapasztalták, hogy a közeli galaxisoknál olyan jó a korreláció, hogy ez már valószínûleg nem véletlen.

Persze lehet, hogy aki az "American Astrological Society"-ben tart elõadást (ld. a cikk utolsó mondata), azt kár a miértekrõl kérdezni.
laza
[tudom, ez szokásos újságírói tévedés, de nem lehetett kihagyni.
#70
Jó, még az alvázszám is látszik laza

Visszatérve egy kicsit a #68-ra. Tegnap eszembe jutott, hogy egy régebben olvasott cikkben nem a spirálkarok szögébõl becsülték a SMBH tömegét, hanem a bulge tulajdonságaiból.
#69
Ma hajnali égkép északnyugat felé:
Link
#68
Link Elvileg egy elég egyszerû(nek tûnõ) módszer. Amúgy mintha már olvastam volna róla. Sajnos publikációt nem találok róla, pedig jó lenne tudni hogy (elképzelésük szerint) miként "tekeredhet" így fel a sûrûséghullám.
#67
A TEGA elvileg 1000 fokon majd kihevíti nekünk az eredményt. Ha só, és került is bele, akkor elvileg a azonosítani tudja majd. Viszont ha nem só, akkor lehet hogy nem is került a mûszerbe semmi. Azzal számolnak hogy mivel a baki miatt a szûrõn állt sokáig a minta, így elszublimálhatott az esetleges vízjég. Majd ez is kiderül nemsoká....
#66
A Nap meg szunyókálnevet Egy szerencsétlen "kis" pattanásocska éktelenkedik rajta. Legalábbis azon az oldalán amire rálátunk. Hamisítatlan naptevékenységi minimum van

beillesztett kép

#65
Itt vannak a mûszerei: Link
Nekem is a só jutott még eszembe, de elvileg a rbotkar kellett, hogy kikaparjon belõle is, így a jövõ héten, mire lesz valami eredmény a TEGA hevítõkemence mûszereibõl, okosabbak leszünk. A TEGA az elpárologtatott talajt tömegspektrométerrel is vizsgálja.
Nem tudok róla, hogy bármilyen külsõ spektrométer volna a járgányon.
#64
A múlt héten földközelbe (0,21CSE) került C/2007 W1 ( Boattini ) üstökös ippeg 1 hét múlva halad át a perihéliumon (0,85CSE) így kb most a legnagyobb az összfényessége 5,5 magni körül. Sajnos mi megint csak képekrõl láthatjuk.
Link
#63
A Phoenix eddig nem talált vizet a Vörösön. Pontosabban a leszállási helyén. Már csak arról a fehér anyagról kell eldönteni hogy micsudi, ami az elmúlt pár solban ott szemezik a szondával. A TEGA egy ideig még el lesz foglalva a nem rég belerázogatott mintával, úgyhogy még várni kell a titokzatos fehérke kilétének tisztázására nevet Amúgy két tipp van: vagy vízjég, vagy valamilyen fémsó. Annyira nem volt idõm utánaolvasgatni, de nincs a madárka tarsolyában valami spektrométer amivel meg todná vizsgálni az összetételt közvetetten?

beillesztett kép

#62
Ez így van! Nolit csak megerõsíteni tudom, illetve kiegészíteni!

Egy kis sztori: újabban a fényképezõgépgyártók nagy erõszeretettel adnak ki olyan gépet (leginkább kompaktoknál, de már SLR gépeknél is olykor tapasztalható), amelyen irdatlan nagy pixelszámot tüntetnek fel! Ez csupán csábító lehet a laikus vásárlóknak, de ahogy Noli is írta képminõségjavulás nem tapasztalható, sõt! A gépeket változó érzékelõlapka-mérettel gyártják. Sokszor egy 2,1-2,3" érzékelõlapra rázsúfolnak 8-9 millió pixelt ami nagyon sok zajt "termelnek"! És vizuálisan 4,1 Mp fölött különös változást nem veszünk észre! Tehát ha 8-9 millió pixelt minél nagyobb felületen helyeznek el, annál szebb lesz a kép! Nem véletlenül, hogy a mai (megfizethetõ áron kapható) digitális gépek nem veszik fel a versenyt a nagyformátumú emulziókkal! Ami digitális gépek megközelítik a nagyformátumú emulziók minõségét a 36 mm-es érzékelõlapkákkal szerelt DSLR gépek (pl. többek között Canon EOS I-D Mark), de ezek köztudottan méreg drága gépek, kb. 1 millió Ft körüliek!
Hát röviden ennyi! Remélem segítettem még egy kicsit és bocsi a hosszért! - Bár ez inkább a Fotóiskolába kellett volna! nevet
#61
Nikon D50 ill. egy Nikon D60 közt kellene választani, ezért kérdezem.
#60
Nem csak a pixelek száma, hanem az is fontos a képminõséghez, hogy maguk a pixelek a szenzorfelületen mekkorák. Lehet egy fényképezõnek ugyanakkora szenzorfelületen 9 millió pixele, másiknak mondjuk 5 millió, az 5 milliósnak sokkal jobb minõségû a képe, mert a nagyobb méretû pixelek sokkal kevesebb zajt szednek be.
Nézd meg tehát, hogy az adott gépek közt van-e különbség (n-nel) az érzékelõlapka méretében.
#59
Adott egy távcsõ napészleléshez. Primér fókuszban való fényképezéshez van egy 6.2 ill. egy 10.2 megapixeles gép. A napfoltok, fáklyák rögzítésében van láthatóbeli külömbség a két gép által készített fénykép közt? Mi a véleményetek?
#58
Friss (hazai idõ szerint tegnapi) hírek:

NASA's Phoenix Mars Lander sprinkled a spoonful of Martian soil Wednesday onto the sample wheel of the spacecraft's robotic microscope station, images received early Thursday confirmed.

Commands being sent to Phoenix today include instructions to close TEGA oven number 4 and begin analyzing the sample inside, a process that will take several days.

A teljes cikk:
Link
#57
Na végre, ez egy jó hír. Tegnap néztem a NASA oldalon egy videóösszeállítást, ahogy a markolólapát rászórja a törmeléket a szerkezetre. Az egész videó tart vagy 4 másodpercig - aztán olvastam, hogy a valóságban kb. 20 percig tartott a dolog. Amit kicsit nem értek, mert a gép nem végzett semmiféle extrém mozgásokat, a mennyiség is csekély volt, azaz mire ez a túlzott óvatosság?

Viszont jó hír, hogy az új gamma-teleszkóp mindenféle bökkenö és halasztás nélkül elstartolt, ami NASA-viszonyok közepette nem természetes, hanem inkább kimagasló teljesítmény.
#56
NASA's Phoenix Lander has an Oven Full of Martian Soil
06.11.08 -- NASA's Phoenix Mars Lander has filled its first oven with Martian soil. "We have an oven full," Phoenix co-investigator Bill Boynton of the University of Arizona, Tucson, said today. "It took 10 seconds to fill the oven. The ground moved."

Link
#55
Link kacsint
#54
Nem tudok új hírrõl, e téren elég fukar a NASA, míg nem sikeres a dolog... A rázós módszerrõl olvastam én is, de akkor csak 7 másodpercet említettek. Ezek szerint már van újabb akció, remélem, összejön nekik!!
#53
Link
Azóta valami új? Sikerült vagy mi?!

Egy kis könnyû: Link
#52
Nem lassan. Már visszaütött egy párszor. Csak hát nincs zsé. Kell lõszerre meg zsoldra. Szerencsétleneknek évekig kellett könyörögni azon is hogy egy utolsó utáni karbantartást végezhessenek a HST-n. Az JWST (NGST) meg még a fasorban sem...
Amúgy ahhoz képest elég sokat kihoztak az ilyen programokból. Viszont van amire rá kell költeni. Ennyi.
Na de ne temessük még, inkább szurkoljunk vidám

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-21 18:16:36

Pécel - Kopaszhegy

1.1 °C

18007

RH: 68 | P: 1005.8

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.