Csillagászat és űrkutatás
Köszike :-) Délután összerakom a többit is, ha hazaértem melóból.
Volt tûzijáték is a Hold kiflije alatt. :-)
Volt tûzijáték is a Hold kiflije alatt. :-)
A probléma csak az, hogy ma estére már záporokat mondanak nyugatra az elõrében, ami arra enged következtetni, hogy Veszprém se lesz derült...
Csodás kép!
Holnap (azaz már ma ) még közelebb lesz a Hold az égi társaihoz, gondolom ezzel nem mondtam semmi újat, de ha módodban áll fotózd le nekünk azt is.
Link
Holnap (azaz már ma ) még közelebb lesz a Hold az égi társaihoz, gondolom ezzel nem mondtam semmi újat, de ha módodban áll fotózd le nekünk azt is.
Link
Link
Van még egy rakás kép, de fél négykor kelek, már nincs idõm felpakolni. Majd holnap meló után.
Van még egy rakás kép, de fél négykor kelek, már nincs idõm felpakolni. Majd holnap meló után.
Így van, csak igen kevés szupernova egyben hipernova is. A hozzánk legközelebbi jelölt, az Eta Carinae a Tejútrendszerben van, kb. 7000-10000 fényévnyire, tömege 120-150 naptömegnyi. Becslések szerint úgy 20000 év múlva kerülhet hipernova-állapotba. A "határ", amitõl kezdve egy csillag SN-esély mellett egyben hipernova-esélyes is, kb. 20 naptömegnél van.
8-szor mi?
8-szor nagyobb tömeg kell a szupernóva elméleti kialakulásához, mint a mi Napunk, vagy 8-szor gyakoribb a "mezei" szupernóva, mint a hipernóva?
Az elsõ esetben talán megbocsájtható, hogy picit mellélõttem, ha azt írtam el, igen régen tanultam már ilyeneket, és bizony felejt az ember. A másodikról hunyásom sincs, hogy egymás közt mi az arányuk.
8-szor nagyobb tömeg kell a szupernóva elméleti kialakulásához, mint a mi Napunk, vagy 8-szor gyakoribb a "mezei" szupernóva, mint a hipernóva?
Az elsõ esetben talán megbocsájtható, hogy picit mellélõttem, ha azt írtam el, igen régen tanultam már ilyeneket, és bizony felejt az ember. A másodikról hunyásom sincs, hogy egymás közt mi az arányuk.
8-szor. Amikor megismerkedtem a férjemmel, pont ilyeneken vitatkoztunk... (Romantikus beszélgetés a ragyogó csillagok alatt egy augusztusi éjszakán...)
Az a nagyobb felfénylés a hiernóváknál egyszerûen rövidebb, így intenzívebb mint a "mezei" szupernóváknál, vagy hasonló idõtartamú és csak egyszerûen nagyobb tömeg nagyobb fény elve érvényesül? Az arányuk (nem a fényesség aránya, azt az elõbb leírtad, és köszi érte, hanem a gyakoriság) milyen a két típusnál? Gondolom a szupernóváknak csak igen kis része képezi ezt a plazma-jetre képes hipernóvát.
De, a felfénylés a hipernova esetén is megvan, de míg a szupernova esetében ez milliárdszoros nagyságrendben történik (kb. egy egész galaxis fényessége), addig a hipernova billiószoros fényerõsséget ér el, azaz olyan fényességü lesz, mint egy galaxishalmaz. Viszont csak a hipernova bocsát ki a pólusain plazma-jetet, ami aztán a GRB-t okozza, mai tudásunk szerint.
Kösz a választ!
Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt nyilván sokan tudják, csak bizonyos méretû (a mi napunknál legalább 5-6-szor (?) nagyobb tömegû) csillagoknál játszódhat le ez a folyamat. Ezeknek egy része a hipernóva? Ezek akkor nem is fényesednek sokszorosukra, hanem egybõl összeroskadnak? Ezt a gondolatot tovább folytatva akkor nem látunk nagy fényességet, csak jön a "gamma" észrevétlenül? Ilyet én sem kérnék, nem erre gondoltam... Milyen arányt képviselnek a hipernóvák a szupernóvák között? Van erre valami adat?
Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt nyilván sokan tudják, csak bizonyos méretû (a mi napunknál legalább 5-6-szor (?) nagyobb tömegû) csillagoknál játszódhat le ez a folyamat. Ezeknek egy része a hipernóva? Ezek akkor nem is fényesednek sokszorosukra, hanem egybõl összeroskadnak? Ezt a gondolatot tovább folytatva akkor nem látunk nagy fényességet, csak jön a "gamma" észrevétlenül? Ilyet én sem kérnék, nem erre gondoltam... Milyen arányt képviselnek a hipernóvák a szupernóvák között? Van erre valami adat?
Ja, te a GRB-rõl beszélsz? Na errõl majd késõbb, mert most mennem kell.
Kicsit túlzás ez a gammasugár-villám (de csúnya) dolog. Ez csak az aránylag közel lévõ SN-ra érvényes. Persze a távolabbi robbanáskor is eléri a Földet a gamma sugárzás a többivel együtt, de ennek fluxusa már messze az alatt van ami számottevõen árthatna az ózonrétegnek.
Egy Ia típusú SN gammasugárzásának nagy része az 1 MeV körüli energiára esik. Ennek fluxusa 1000 pc-rõl kb 0,005 J/cm2. Ez kb 1000 nagy energiájú napfler gamma fluxusának felel meg 1 MeV-on. Ráadásul nem perces idõtartamra, hanem 1-2 hónapra. Azonban mint mindig, Gaia törõdik az övéivel (csak mi nem vele) és olyan ózonréteget húzott felénk aminek lerombolásához (fotodisszociációval) ennek a fluxusnak a többszöröse kell. Tehát 600-700 parsec felett viszonylag biztonságban vagyunk. Ezen belüli robbanás esélye az elkövetkezendõ pár ezer évben nagyon alacsony.
Egy Ia típusú SN gammasugárzásának nagy része az 1 MeV körüli energiára esik. Ennek fluxusa 1000 pc-rõl kb 0,005 J/cm2. Ez kb 1000 nagy energiájú napfler gamma fluxusának felel meg 1 MeV-on. Ráadásul nem perces idõtartamra, hanem 1-2 hónapra. Azonban mint mindig, Gaia törõdik az övéivel (csak mi nem vele) és olyan ózonréteget húzott felénk aminek lerombolásához (fotodisszociációval) ennek a fluxusnak a többszöröse kell. Tehát 600-700 parsec felett viszonylag biztonságban vagyunk. Ezen belüli robbanás esélye az elkövetkezendõ pár ezer évben nagyon alacsony.
A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még annyit, hogy létrejöttéhez egy speciális szupernova-robbanásra, egy ú.n. hipernovára van szükség. A hipernova a szupernova egy "elméleti" típusa; egy hihetetlen tömegü csillag, mely pályafutása végén magába omlik. Ebben az esetben azonban a csillag magja minden átmenet nélkül egy fekete lyukká omlik össze; ennek hatására a pólusain egy extrém energiadús plazma-jet lép ki, közel fénysebességgel. Ezek a plazma-jetek hatalmas dózisban adnak le gamma-sugárzást, jelenleg ezzel van magyarázva a gamma-villám létrejötte.
A Rák-köd, és az ehhez hasonló szupernóva maradványokkal mi a helyzet? Ez a csillag, ami felrobban a nem is olyan távoli történelmi korban lett dokumentálva, több hétig szabad szemmel is megfigyelhetõ volt. Persze nem volt olyan fényes, mint amit írtam, azt csak túlzásnak szántam, de ilyennel is kiegyeznék. Az általam elõbb leírt távolságon pedig jóval belül esett a robbanás. A földi életet befolyásoló "nukleáris holokausztot" pedig nem említik sehol, vagy csak én nem találom?
Link
Link
A szupernova-robbanás során egy ú.n. gammasugár-villám alakul ki, mely fénysebességgel halad, amíg csak akadályba nem ütközik. Így egy igen távoli esemény is végzetes következmenyekkel lehetne a Földre - az ózonréteg javíthatatlan sérülése a "találati oldalon", az élõvilág megtizedelése, rengeteg faj eltünése; ezen felül megint csak a "találati oldalon" nem sok ember élné túl a dolgot. Egy darabig az átellenes oldal még lakható lenne, de a bekövetkezett légköri és bioszféra-változások csakhamar arrafelé is lehetetlenné tennék a normális (vagy akármilyen?) életet. A végsõ következmény egy nukleáris tél lenne. Friss számítások szerint egy gammasugár-villám találati esélye a Földön 1:100 - ami meglepõen magas esély...
A szupernóva témában reagálnék, amirõl a légköroptikában beszéltünk:
Sajnos tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen "közelben" játszódó esemény milyen súlyos hatásokat gyakorolhatna a bolygónkra, én nem is úgy gondoltam, hogy a mellettünk lévõ csillag mutasson be ilyet, hanem olyan távolságban legyen, hogy az még szabad szemmel is megfigyelhetõ égi tüneményként ragyogjon. Valahol a galaxisunk távolabbi részén, egy másik "karon" haldokló óriáscsillag utolsó életfázisa talán megfelelõ lehetne. Tõlünk 10-20 ezer fényévre, de még észlelhetõ közelségben. Ilyen esetben is kellene számolnunk ezekkel a végzetes következményekkel? Csupán esztétikai okból írtam, hogy szeretnék látni egy ilyen felvillanást, ha ártalmas lenne az élõhelyünkre, akkor inkább eltekintek tõle...
Sajnos tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen "közelben" játszódó esemény milyen súlyos hatásokat gyakorolhatna a bolygónkra, én nem is úgy gondoltam, hogy a mellettünk lévõ csillag mutasson be ilyet, hanem olyan távolságban legyen, hogy az még szabad szemmel is megfigyelhetõ égi tüneményként ragyogjon. Valahol a galaxisunk távolabbi részén, egy másik "karon" haldokló óriáscsillag utolsó életfázisa talán megfelelõ lehetne. Tõlünk 10-20 ezer fényévre, de még észlelhetõ közelségben. Ilyen esetben is kellene számolnunk ezekkel a végzetes következményekkel? Csupán esztétikai okból írtam, hogy szeretnék látni egy ilyen felvillanást, ha ártalmas lenne az élõhelyünkre, akkor inkább eltekintek tõle...
Én annyira nem vagyok biztos benne, de gyúrok rá. :-) Az OMSZ a rádióban Balcsihoz késõ délutánra mondott "elõfordulhat zápor"-t, ami nem nagyon kedvezne. De azért bízom benne, hogy lehet fényképezni. Akksik feltöltve. :-)
Döbbenetes ilyen mérvû expedíciók esetében spórolásból eredõ gubancokról hallani...
Mondjuk egyik elõdjén a mértékegység-különbözõségbõl eredõ krach se volt semmi...
Mondjuk egyik elõdjén a mértékegység-különbözõségbõl eredõ krach se volt semmi...
Pedig ott van ez is
A team of engineers and scientists assembled to assess TEGA after a short circuit was discovered in the instrument has concluded that another short circuit could occur when the oven is used again.
"Since there is no way to assess the probability of another short circuit occurring, we are taking the most conservative approach and treating the next sample to TEGA as possibly our last," said Peter Smith, Phoenix's principal investigator.
A team of engineers and scientists assembled to assess TEGA after a short circuit was discovered in the instrument has concluded that another short circuit could occur when the oven is used again.
"Since there is no way to assess the probability of another short circuit occurring, we are taking the most conservative approach and treating the next sample to TEGA as possibly our last," said Peter Smith, Phoenix's principal investigator.
Én is ezt olvatam, de erre vonatkozólag csak ezt látom:
The mission teams will mark the Independence Day holiday with a planned "stand down" from Thursday morning, July 3, to Saturday evening, July 5....will continue to monitor the spacecraft and its instruments over the holiday period.
"The stand down is a chance for our team to rest, but Phoenix won't get a holiday," Smith said. The spacecraft will be operating from pre-programmed science commands, taking atmospheric readings and panoramas and other images.
The mission teams will mark the Independence Day holiday with a planned "stand down" from Thursday morning, July 3, to Saturday evening, July 5....will continue to monitor the spacecraft and its instruments over the holiday period.
"The stand down is a chance for our team to rest, but Phoenix won't get a holiday," Smith said. The spacecraft will be operating from pre-programmed science commands, taking atmospheric readings and panoramas and other images.
Itt, kicsit el van dugva a szövegben: Link
A hírügynökségek jobban kiemelték a jelentõségét, mint a NASA
A hírügynökségek jobban kiemelték a jelentõségét, mint a NASA
Ezt hol olvastad? Én nem találom sehol. Nem a július 4-ei pihenõt olvastad félre?
Elromlott a Phoenix, egy rövidzárlat miatt jelenleg használhatatlan... éljen a spórolás Csak remélni tudom, hogy van valami backup-lehetõség.
Fényképezni való cucc szombat (5-én) este, napnyugta után: Szaturnusz, Mars, Regulus, Hold "vonalba rendezõdve" láthatóak a nyugati égbolton. Már csak felhõtlen ég kell hozzá. :-)
THE FOLLOWING ISS SIGHTINGS ARE POSSIBLE FROM MON JUN 30 TO SAT JUL 12
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)
ISS Thu Jul 03/04:06 AM 4 19 11 above S 10 above E
ISS Sat Jul 05/03:19 AM 3 19 15 above S 10 above E
ISS Sun Jul 06/03:42 AM 4 49 16 above SW 21 above E
ISS Mon Jul 07/02:33 AM 2 19 19 above SE 10 above E
ISS Mon Jul 07/04:05 AM 4 71 10 above WSW 39 above NE
ISS Tue Jul 08/02:56 AM 3 49 38 above SSW 11 above ENE
ISS Wed Jul 09/01:47 AM < 1 14 14 above ESE 10 above E
ISS Wed Jul 09/03:18 AM 3 70 20 above WSW 30 above NE
ISS Thu Jul 10/02:09 AM 2 39 39 above ESE 11 above ENE
ISS Thu Jul 10/03:41 AM 3 40 10 above W 34 above NNE
ISS Fri Jul 11/02:32 AM 4 69 42 above W 10 above ENE
ISS Fri Jul 11/04:05 AM 3 33 10 above WNW 31 above NNE
ISS Sat Jul 12/01:23 AM 1 21 21 above E 11 above ENE
ISS Sat Jul 12/02:54 AM 3 40 15 above W 34 above NNE
ONLY DAYS WITH SIGHTING OPPORTUNITIES ARE LISTED
This data last updated on 1 Jul 2008
Köszike :-) Sajnos itthon csak ma volt NLC, így nem tudtam volna az angol srácéhoz hasonlót készíteni.. Francnak mászkálnak szét az égitestek egymástól... (Megmondom õszintén, hogy ma már nem is LÁTTAM a holdsarlót, túl soványan volt túl közel a naphoz...)
Lehet bemelegíteni, ettõl a képtõl tutira mindenki lemegy hídba:
Link
Holdsarló + M45 + kiterjedt NLC...
Link
Holdsarló + M45 + kiterjedt NLC...
Off: Elnézést [moderátor] úr - legközelebb jobban odafigyelek! Lehetõleg a többi hibát is javítani az összes fórumban - látok egypárat de majd ti is észreveszitek!
Pedig már ippeg kezdtem ráncolni a szemem öldökét
Még egy kis adalék: ahhoz hogy a Hawking-sugárzás a lyukra nézve negatív mérlegû legyen, a Világegyetemnek már annyira le kell hûlnie, hogy a kozmikus háttérsugárzás fotonjai kisebb számban kerüljenek a lyukba mint amennyi a Hawking-sugárzással eltávozik. Ez a legnagyobb tömegû lyukakra nézve azt jelenti, hogy a mostani 2,7K-es háttérsugárzásnak akkor tízamínusznagyosokadikon kelvinnel szabad csak az absz 0 felett lennie. Másként, a mostani mikrohullámoknak fényévnyiekre kell nyúlni. Durva...
De azért ebbe a játékba lesz egy "kis" beleszólása a sötét anyagnak és a sötét energiának is. Eddig csak sunyultak az árnyas sarokban és nézték ahogy a barionos anyag a maga pár százalékával játsza a kiskirályt. Most jöttünk rá hogy valami nagy mocorog a sarokban. A jövõ kozmológiájának lesz a dolga hogy benézzen oda is
Még egy kis adalék: ahhoz hogy a Hawking-sugárzás a lyukra nézve negatív mérlegû legyen, a Világegyetemnek már annyira le kell hûlnie, hogy a kozmikus háttérsugárzás fotonjai kisebb számban kerüljenek a lyukba mint amennyi a Hawking-sugárzással eltávozik. Ez a legnagyobb tömegû lyukakra nézve azt jelenti, hogy a mostani 2,7K-es háttérsugárzásnak akkor tízamínusznagyosokadikon kelvinnel szabad csak az absz 0 felett lennie. Másként, a mostani mikrohullámoknak fényévnyiekre kell nyúlni. Durva...
De azért ebbe a játékba lesz egy "kis" beleszólása a sötét anyagnak és a sötét energiának is. Eddig csak sunyultak az árnyas sarokban és nézték ahogy a barionos anyag a maga pár százalékával játsza a kiskirályt. Most jöttünk rá hogy valami nagy mocorog a sarokban. A jövõ kozmológiájának lesz a dolga hogy benézzen oda is
Természetesen a pár mindkét tagjára hat a fekete lyuk tömegvonzása. Ezért csak abban a speciális esetben mûködik a dolog, ha a pár PONTOSAN az eseményhorizont (a "fekete lyuk határa") mentén képzõdik, mégpedig úgy, hogy az egyikük már a horizonton belül van (számára nincs menekvés), a másikuk viszont még épp kívül marad, így az elnyert energiából fénysebességre gyorsulva épp el tud szökni.
Még mielõtt gyanússá válnék: a Paul Davies-könyvet nem én nyúltam le Nanovichtól.
Még mielõtt gyanússá válnék: a Paul Davies-könyvet nem én nyúltam le Nanovichtól.
Köszi az okfejtést
Az elmélet azonban alapjában fejreállítja azt a feltételezést, miszerint "a fekete lyukból nincs kiút". Ha valóban létrejönnek ilyen részecskepárok - virtuális mivoltuk okán a feltételes mód - akkor egy fekete lyuk határán kialakulva miért csak az egyikük zuhan be, ill. miért is áll ellen a másik? Az elmélet szerint a kívül maradó nagy sebességgel távozik , de miért nem hat rá a fekete lyuk tömegvonzása? Hm, el kell olvasnom azt a könyvet
Köszönöm az ajánlatot, ha nem találom meg megvételre, akkor mindenképpen élni fogok vele
Az elmélet azonban alapjában fejreállítja azt a feltételezést, miszerint "a fekete lyukból nincs kiút". Ha valóban létrejönnek ilyen részecskepárok - virtuális mivoltuk okán a feltételes mód - akkor egy fekete lyuk határán kialakulva miért csak az egyikük zuhan be, ill. miért is áll ellen a másik? Az elmélet szerint a kívül maradó nagy sebességgel távozik , de miért nem hat rá a fekete lyuk tömegvonzása? Hm, el kell olvasnom azt a könyvet
Köszönöm az ajánlatot, ha nem találom meg megvételre, akkor mindenképpen élni fogok vele
Könnyen lehet, hogy a fekete lyukak sem maradnak meg az örökkévalóságig, hanem ha nagyon lassan is, de energia formájában szétsugárzódik az anyaguk... Ezt hívják Hawking-sugárzásnak, az elméletét a Nanovich által javasolt könyv sokkal érthetõbben kifejti, mint ahogy én tudom. (Ha nem sürgõs, és valahogy kivitelezhetõ lenne, szívesen kölcsönadom!)
Röviden arról szól az elmélet, hogy a térben mindenütt "virtuális részecskepárok" jelennek meg és tûnnek el hihetetlenül rövid idõn belül. Ezek közönséges körülmények között olyanok, mintha ott sem lennének, ám ha egy fekete lyuk határán alakulnak ki, és egyikük a lyukba zuhan, ezzel a pár megkapja a "reálissá" váláshoz szükséges energiát. A kívül maradt részecske (neutrínó vagy foton) így nagy sebességgel távozik - az energiáját pedig ugyebár a fekete lyuktól nyerte. Ennek az energiának a tömeg-egyenértékével (lásd: E=m*c^2) csökken a fekete lyuk tömege. Minél kisebb fekete lyukról van szó, annál intenzívebb ez a folyamat, így bármilyen lassan indul, végül csak elfogy a teljes tömeg. Igaz, ehhez egy "kicsi", 1 naptömegû fekete lyuknál is 10^66 év kell... de ha az univerzum nem zárt, akkor elõbb-utóbb [(c) wetsom] ez az idõ is eltelik.
Röviden arról szól az elmélet, hogy a térben mindenütt "virtuális részecskepárok" jelennek meg és tûnnek el hihetetlenül rövid idõn belül. Ezek közönséges körülmények között olyanok, mintha ott sem lennének, ám ha egy fekete lyuk határán alakulnak ki, és egyikük a lyukba zuhan, ezzel a pár megkapja a "reálissá" váláshoz szükséges energiát. A kívül maradt részecske (neutrínó vagy foton) így nagy sebességgel távozik - az energiáját pedig ugyebár a fekete lyuktól nyerte. Ennek az energiának a tömeg-egyenértékével (lásd: E=m*c^2) csökken a fekete lyuk tömege. Minél kisebb fekete lyukról van szó, annál intenzívebb ez a folyamat, így bármilyen lassan indul, végül csak elfogy a teljes tömeg. Igaz, ehhez egy "kicsi", 1 naptömegû fekete lyuknál is 10^66 év kell... de ha az univerzum nem zárt, akkor elõbb-utóbb [(c) wetsom] ez az idõ is eltelik.
Végtelennek mindenképp végtelen akkor is, ha "zárt", vagyis a benne lévõ anyag tömegvonzása elegendõ ahhoz, hogy elõbb-utóbb megfordítsa a tágulást. Ez a végtelenség olyan, mint egy körvonalé vagy egy gömbfelületé: ha mozogsz rajta, soha nem érsz a végére. Csak az univerzumnál ezt nem 1 vagy 2, hanem 3 dimenzióban kellene elképzelni, ami azért nem könnyû.
A "látható univerzum" átmérõjére 92 milliárd fényéves adatot találtam: Link
Egyébként ha jól tudom, még mindig nem sikerült eldönteni, hogy nyílt vagy zárt az univerzum, azaz örökké tágulni fog-e. A megfigyelések alapján nagyon közel lehetünk a két változat közötti határértékhez... Hogy szerintem milyen, az még nehezebb kérdés, mintha arra kellene most válaszolnom, hogy szerintem fehér lesz-e 2010 karácsonya.
A "látható univerzum" átmérõjére 92 milliárd fényéves adatot találtam: Link
Egyébként ha jól tudom, még mindig nem sikerült eldönteni, hogy nyílt vagy zárt az univerzum, azaz örökké tágulni fog-e. A megfigyelések alapján nagyon közel lehetünk a két változat közötti határértékhez... Hogy szerintem milyen, az még nehezebb kérdés, mintha arra kellene most válaszolnom, hogy szerintem fehér lesz-e 2010 karácsonya.
Éééértem.
Egyébként az univerzum tágulása/zsugorodása az anyagmennyiségtõl függ, ugye? Bár ha végtelen akkor tök mindegy mennyi anyag van benne.
És a hülye kérdés: szerintetek végtelen vagy zárt az univerzum? Annyit tudok hogy a "látható univerzum" mérete kb. 40mrd fényév(átmérõ). Vagy nem?
Egyébként az univerzum tágulása/zsugorodása az anyagmennyiségtõl függ, ugye? Bár ha végtelen akkor tök mindegy mennyi anyag van benne.
És a hülye kérdés: szerintetek végtelen vagy zárt az univerzum? Annyit tudok hogy a "látható univerzum" mérete kb. 40mrd fényév(átmérõ). Vagy nem?
Köszi a választ ... ami persze számtalan újabb kérdést vet fel, de a kozmológia már csak ilyen Keresni fogom az ajánlott könyvet.