Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Link
Mit jelent a felsõ sorban a 10E2m AGL? És mit szimbolizál a 25-os vonal a térképen?
Köszi elõre is.
Mit jelent a felsõ sorban a 10E2m AGL? És mit szimbolizál a 25-os vonal a térképen?
Köszi elõre is.
Link ez megy neked stroboszkóp üzemmódban akkor könnyû a megoldás. Csak kattints rá a gördülõ menüben egy idõpontra, utána meg az alatta lévõ "Iminigi incarcate" gombra és akkor az adatt radarképet kimerevíti.
Ha animálva akarod nézne, de lassítva akkor a "viteza animate" gombot állíts 5 s-re.
"Opticate" pedig a kontraszt. 100%-nál nem látszanak át a települések.
Remélem ez volt a problémád, és nem félreértelmeztem.
Ha animálva akarod nézne, de lassítva akkor a "viteza animate" gombot állíts 5 s-re.
"Opticate" pedig a kontraszt. 100%-nál nem látszanak át a települések.
Remélem ez volt a problémád, és nem félreértelmeztem.
Az egyik fajta nekem is azt csinálja, a másik az nem. Próbáld meg hátha jó lesz neked is: Link
Ezzel csak az lehet a baj, hogy lehet nem látszódol rajta nagyon. De a D-Dk felõl jövõ cellákat lehet látni.
Ezzel csak az lehet a baj, hogy lehet nem látszódol rajta nagyon. De a D-Dk felõl jövõ cellákat lehet látni.
Gimiben azt tanították, hogy a frontvonalak merõlegesek az izobárvonalakra. Ma ez már túlhaladottnak számít?
Nekem is ezt csinálja, mégpedig szerintem azért, mert folyamatosan újratölti a képeket, nem pedig a memóriából szedi. (az egyéb ilyen alkalmazásoknál is tapasztalom ezt, de csak addig, ameddig az összes elem le nem töltõdött, innen a következtetés is) Valami beállítással talán orvosorlható lenne, amire én is kíváncsi vagyok, ha létezik ilyen.
a román radart hogy kell beállítani, hogy ne stroboszkóp üzemmódban mutassa az animációt?
Köszönöm szépen a gyors reakciót, és a segítséget is! 
Remélem sok jó kép születik a jövõben. 
Remélem sok jó kép születik a jövõben. 
Szia!
Nem rendelkeztél fotó-feltöltési joggal - eddig a pillanatig. :-) Jó fényeket, sok szép fotót!
Nem rendelkeztél fotó-feltöltési joggal - eddig a pillanatig. :-) Jó fényeket, sok szép fotót!
Sziasztok!
Itt is felteszem a kérdést: Miért van az, hogy nem tudok képet feltölteni a metnet képtárába, arra hivatkozva, hogy nincs jogosultságom a kép feltöltéséhez. Én elolvastam kétszer is a feltételeket, és a jogszabályokat, elvileg minden pontjának megfelelek. Mégsem engedi, és kezd egy kicsit frusztráló lenni. A tanácsokat, segítségeket elõre is megköszönném!
Itt is felteszem a kérdést: Miért van az, hogy nem tudok képet feltölteni a metnet képtárába, arra hivatkozva, hogy nincs jogosultságom a kép feltöltéséhez. Én elolvastam kétszer is a feltételeket, és a jogszabályokat, elvileg minden pontjának megfelelek. Mégsem engedi, és kezd egy kicsit frusztráló lenni. A tanácsokat, segítségeket elõre is megköszönném!
Köszi, srácok, nem csináltam semmit, most megnéztem, és már 30-on áll Legközelebb sütizek, mielõtt kérdezek.
Legközelebb sütizek, mielõtt kérdezek. 
Töröld a met.hu-hoz tartozó sütiket a böngészõdbõl! Nekem is már 29-e jelenik meg. Vagy nyomj néhány frissítést az oldalon
Nanovich* orrhosszal elõzött
Nanovich* orrhosszal elõzött
Nálad van a hiba. Nálam 30-án áll. Frissíts F5-tel Nálam a Metnet térképek szoktak ilyet csinálni és csak az F5-ös frissítés segít (ne kérdezd )
Nálam a Metnet térképek szoktak ilyet csinálni és csak az F5-ös frissítés segít (ne kérdezd )
A link nem jön be, és ezt Link megnyitva továbbra is május 27-én áll a dátum. Hmm....
Üdv! Lehet egy kérdésem? Van egy Facebook oldalunk, ami az idõjárással foglalkozik. Az lenne a kérdés, hogy itt metnet-en lehet ezt reklámozni? Köszönöm
Szép napot kivánok! A korábban fölöttünk húzódó sivatagi porfátyol maradványa, ami még nem ürült ki a levegõbõl. Annak jellegzetesen világosdrapp a szine.
Jelenleg megintcsak van fölöttünk sivatagi felhõ, aminek legékesebb bizonyitéka a nap körüli 20-30 szögfok átmérõjû fénykorong (magunk elé kitartott kézzel mérve - a másik kezünkkel eltakarva a napot - 20 fok egy arasszal egyenlõ).
A korábban fölöttünk húzódó sivatagi porfátyol maradványa, ami még nem ürült ki a levegõbõl. Annak jellegzetesen világosdrapp a szine. Jelenleg megintcsak van fölöttünk sivatagi felhõ, aminek legékesebb bizonyitéka a nap körüli 20-30 szögfok átmérõjû fénykorong (magunk elé kitartott kézzel mérve - a másik kezünkkel eltakarva a napot - 20 fok egy arasszal egyenlõ).
Szép napot Nektek!Kérdésem van:a péntek napközbeni záporok a D-Alföldön mit moshattak ki a levegõbõl?Minden olyan volt,mintha több hetes por lett volna megázva a tárgyakon.(Konkrétan Szegváron)köszi a választ elõre is.
Szia!
Köszönöm a válaszodat! Egyébként pár hónappal ezelõtt az OMSZ is publikált ezzel a felhõfajtával egy cikket, a pesti webkamerája késõ este rögzített egy képet, de sehol se találom.
Ne haragudj a kései válaszért, de csak mobilról tidok írni, laptopról valamiért nem tudok belépni.. Ezáltal a leveledre se tudok reagálni.
Üdv.!
Köszönöm a válaszodat! Egyébként pár hónappal ezelõtt az OMSZ is publikált ezzel a felhõfajtával egy cikket, a pesti webkamerája késõ este rögzített egy képet, de sehol se találom.
Ne haragudj a kései válaszért, de csak mobilról tidok írni, laptopról valamiért nem tudok belépni.. Ezáltal a leveledre se tudok reagálni.
Üdv.!
Szép napot kivánok! A felhõzet kettõs szintû középmagas gomolyrétegfelhõ (Altocumulus stratiformis duplicatus), amelynek az alsó rétege hullámos (undulatus) jelenséget mutat, s azok a hullámok az Altocumulus vonulási irányára rendszerint merõlegesen helyezkednek el, kialakulásukhoz domborzati hatások járultak hozzá.
Sziasztok!
A haverom fotózott egyet Bács megyében ma reggel, és ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy milyen felhõk ezek? Hogy jönnek létre?
A link: Link
A haverom fotózott egyet Bács megyében ma reggel, és ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy milyen felhõk ezek? Hogy jönnek létre?
A link: Link
Elsõ kérdésedre a válasz: nem biztos, hogy lesz, csak lehet. Ezért: Link
Sziasztok!
Lenne két kérdésem,az elsõ: Dráván miért lesz extrém nagy árvíz?
második: Vízvár lakói miért nem kell hogy rettegjenek az árvíztõl?
A megerõsítõ válaszokat köszönöm elõre is! 2 plusz pontért megy a harc..csak szeretnék biztosra menni!
Lenne két kérdésem,az elsõ: Dráván miért lesz extrém nagy árvíz?
második: Vízvár lakói miért nem kell hogy rettegjenek az árvíztõl?
A megerõsítõ válaszokat köszönöm elõre is!
2 plusz pontért megy a harc..csak szeretnék biztosra menni! 
A szupercella.hu-n látható SREH értékek mit jelentenek? Egyáltalán minek a rövidítése ez a szó? Az SC-k elõrejelzésére használják?
Szerintem sem véletlen. Kicsit agrometes hasonlata is van. Az angolok (és általában a kontinens is hasonlóan véli) ezt az idõszakot a kökény tavasz néven illetik. A február közepétõl (kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva) tartó melegedési periódus ilyenkor kicsit megtorpan, némi visszaesés is mutatkozik. Az április második hetére, közepére esõ hûvösebb idõszak hozza meg rendszerint a kökény virágzását is. Az más dolog, hogy most a 2 hetes vegetációs "stop" a dolgokat kicsit megkavarja, de nagy általánosságban így szokott történni felénk is. Az oka (rendszeres visszatérõ volta miatt) bizonyosan magyarázható klimatológiailag, talán a kontinens felett megváltozó szinoptikus felállás körül kéne kapirgálni. Reméljük kapunk rá egy szakitól választ.
Ez nekem is feltûnt már. Annyira véletlen nem lehet, Pécsnél még 110 éves átlagnál is kimutatható eltérésnek -0,48°C. Hogy emögött mi van, arra én is kiváncsi vagyok.
Az április második dekádjában bekövetkezõ hõmérsékleti átlagcsökkenés néhány keményebb hidegbetörés nyoma, vagy van valami háttérben megbúvó makro légkörzési összefüggés?
Az már forrás... noha nem tudom, hogy egy 1096-os "szegedi" árvíz mennyire szerepelne benne. Vagy egy török hódoltsági 1549-es.
Azt meg, hogy ma mit okozna, a vízhozamok és az akkori hidrológiai helyzet pontos ismerete nélkül nehéz megmondani. Lehet, hogy azóta volt már nagyobb vízhozamú árvíz, csak éppen levonult "gond nélkül"
Azt meg, hogy ma mit okozna, a vízhozamok és az akkori hidrológiai helyzet pontos ismerete nélkül nehéz megmondani. Lehet, hogy azóta volt már nagyobb vízhozamú árvíz, csak éppen levonult "gond nélkül"
Igen, Reizner János Szeged története címû monográfiájából, ami kb. 2400 oldal összesen És összefoglalja a településrõl szóló összes ismert forrást a középkortól kezdve.
És összefoglalja a településrõl szóló összes ismert forrást a középkortól kezdve.
A történeti visszaemlékezéseket olvasgatva, azt hiszem, hogy az utóbbi 500, hanem 1000 év legnagyobb árvize lehetett az 1712-es ezen a környéken, figyelembe véve, hogy ez még a szabályozás elõtti idõkben következett be, amikor sokszorta nagyobb volt még a Tisza ártere illetve maga a meder is 500 km-rel hosszabb volt, mint 1879-ben.
Vajon egy ilyen mérvû árvíz mit okozna ma?
És mi történhetett a légkörben, hogy egy ilyen mérvû árvíz ki tudott alakulni?
Vajon egy ilyen mérvû árvíz mit okozna ma?
És mi történhetett a légkörben, hogy egy ilyen mérvû árvíz ki tudott alakulni?
Csak ezért kérdezem:
" Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (1).
De még ugyanazon év õszén a Tisza annyira feláradt, hogy falvakat söpört el és az emberek százszámra vesztek el (2). Szeged már ekkor válságos napokat élt. A magas vízállás a télen nem sülyedt s a tavaszi áradat katasztrófát szült. A lakosság védekezett, töltekezett egész a megszakadásig, de hasztalan. A duzzadó hullámok gátat törtek s alsó- és felsõvárost elborították. Voltak ugyan téglafalazattal készült házak is, de ezek ép úgy, mint a vályogházak, sorra omlottak. Az áradat még a nemrég épített pestis-kórházat (lazaretum) is elsodorta.
Július végén tért vissza az ár medrébe (6). De alighogy kiszikkadt a talaj, mindent felemésztõ sáskacsapatok lepték el a környéket. Augusztusban pedig oly orkán kerekedett, hogy a nép az utolsó ítélet napját vélte elérkezettnek (1).
Ily rettenetes pusztulás érte Szegedet az 1712. évi árvíz alkalmából s a szörnyû csapást a nép csak évek hosszú során heverte ki. Mindenki azt hitte, hogy Szeged végkép elpusztult és soha fel nem támad többé. Híre is volt, hogy a várost máshova telepítik, majd meg arról volt szó, hogy az új erõdöt a Maros-torokban a két víz szögletében emelik fel (4)."
" Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (1).
De még ugyanazon év õszén a Tisza annyira feláradt, hogy falvakat söpört el és az emberek százszámra vesztek el (2). Szeged már ekkor válságos napokat élt. A magas vízállás a télen nem sülyedt s a tavaszi áradat katasztrófát szült. A lakosság védekezett, töltekezett egész a megszakadásig, de hasztalan. A duzzadó hullámok gátat törtek s alsó- és felsõvárost elborították. Voltak ugyan téglafalazattal készült házak is, de ezek ép úgy, mint a vályogházak, sorra omlottak. Az áradat még a nemrég épített pestis-kórházat (lazaretum) is elsodorta.
Július végén tért vissza az ár medrébe (6). De alighogy kiszikkadt a talaj, mindent felemésztõ sáskacsapatok lepték el a környéket. Augusztusban pedig oly orkán kerekedett, hogy a nép az utolsó ítélet napját vélte elérkezettnek (1).
Ily rettenetes pusztulás érte Szegedet az 1712. évi árvíz alkalmából s a szörnyû csapást a nép csak évek hosszú során heverte ki. Mindenki azt hitte, hogy Szeged végkép elpusztult és soha fel nem támad többé. Híre is volt, hogy a várost máshova telepítik, majd meg arról volt szó, hogy az új erõdöt a Maros-torokban a két víz szögletében emelik fel (4)."
1711 semmi extra; nem különösebben erõs tél (Sopronban jan 2-án esett az elsõ hó), csapadékos és száraz idõszakok/helyek, a Tiszán Szegednél nyáron alacsony vízállás, szokásos késõ õsz. Pestis, marhadög, sáskajárás. Termés átlagos, vagy annál gyengébb.
1712 elején januárban nyugaton hideg idõ, februárban nagy pesti árvíz, tavasszal és nyár elején országszerte árvizek (Szegeden is májusban árvíz), nyár meleg, de nem száraz, õsz ismét árvizes.
Dióhéjban.
1712 elején januárban nyugaton hideg idõ, februárban nagy pesti árvíz, tavasszal és nyár elején országszerte árvizek (Szegeden is májusban árvíz), nyár meleg, de nem száraz, õsz ismét árvizes.
Dióhéjban.
Ezt most tõlem kérdezed, vagy magadtól?
Tegnap kerestem meg ezt a linket épp, kíváncsi voltam, hogy a tél folyamán, hogy is alakult a NAO index.
Tegnap kerestem meg ezt a linket épp, kíváncsi voltam, hogy a tél folyamán, hogy is alakult a NAO index.
Két H. H. Lamb publikációt vadászok:
Climatic change within historical time as seen in circulation maps and diagrams (1961)
és
On the nature of certain climatic epochs which differed from the modern (1900-1939) normal (1963)
Valakinek nincs meg?
Krisz, kösz!
Climatic change within historical time as seen in circulation maps and diagrams (1961)
és
On the nature of certain climatic epochs which differed from the modern (1900-1939) normal (1963)
Valakinek nincs meg?
Krisz, kösz!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat