2024. november 21., csütörtök

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#251
Hát igen,bármi közbe jöhet.A garancia meg mit sem ér a Marson,ugye.
#250
Tudom, hogy viccnek szántad, én is annak az utolsó beírást (kíváncsi voltam a reakcióra vidám).
Az eddigi marsjáró robotok hogy tudtak olyan sokáig mûködni, azoknak nem döglött le az akksijuk? A Sojourner is úgy tudom évekig képes lett volna szaladgálni a felszínen (lehet meg is tette), csak a Pathfinder küldetésének végén, amikor a fõ adóval elveszett a jel nem tudták tovább követni az útját.
#249
Dehogyis,csak viccelõdök!Nem rajtad,a NASA-n.Gondoltam,egy csipetnyi abszurditást elbír a dolog.Bocsánat.
Csak elképzelem a szondát,amint teljesen kimúlva porosodik egy Enerdzsájzer logo-val az oldalánnevet nevet
#248
Ne gúnyolódj velem... szegyenlos
#247
Szólj már a NASA-nak!!Szerintem eszükbe se jutott a legegyszerûbb ötlet..mindig mindent túlbonyolítanak...
kacsint
De lehet lepaktáltak az Enerdzsájzerrel,így aztán szóba se jöhet a napelem.Tudjátok,érdekkapcsolatok,millió dolláros üzlet,stb.
laza
#246
Nem mondtam... szegyenlos Szerintetek ez hülyeség? Nem hiszem, hogy az akkumulátorból több energiát nyerne ki a gépezet, mint amit a napelem szolgáltathatna neki, mert akkor fél óráig menne, 2 óráig töltené. Vagy eddig is így mûködött (kétlem...)?
De nem akarok itt offolni. Csak elgondolkodtam ezen, szerintem nem lehetetlen megoldani, sõt ez a kézenfekvõ. szegyenlos
#245
...És ezt elmondtad a NASA-nak is???
nevet
#244
De miért nem lehetséges? Amikor megfelelõ a napenergia, akkor simán elkezd "folyni" az áram, egy az akkumulátort megkerülõ elektronikán át. Olyan lenne, mint az elektromos hálózatról mûködõ számítógép szünetmentes táp nélkül, vagy egyszerûen "döglött" aksis szünetmentes táppal.
#243
Szerintem olyan viszonyok után ami rá vár, nem hiszem hogy egy csepp szufla is marad benne. Ahhoz is energia kell hogy fogja a földi vezérlõ jelet. Ráadásul, gondolom nem mínusz százakárhány fok az optimális újraindítási hõmérsklet. Tehát lehet hogy tudna úgy mûködni, csak a felélesztés nem lehetséges. Aztán cáfoljon meg egy NASA mérnök, de gyorsan nevet
#242
Ezek a készülékek nem képesek "áteresztõ" módban mûködni? Értem ezen azt, hogy az akkumulátor ugyan lehet nem használható többet, de a napelemek, ha energiát tudnak elõállítani, akkor az alapfunkciók (vezérlés, kommunikáció, fényképezõ, meteorológiai mûszerek) megfelelõ fényviszonyok és beérkezõ napenergia esetén idõszakosan mûködhessenek? szegyenlos
#241
Csak a hosszútávú szondák (pl. Galileo) tervezettnél sokkal tovább tartó mûködése azt engedi feltételezni, hogy talán lehetne tovább is használni a jószágot, s kár érte. Valahol torokszorító érzés tudni, hogy egyszer csak magára marad szegény kis szondácska egy barátságtalan bolygó sarkvidékén és lassan elfeledik õt, s õ meg csak ott áll a fagyott, poros talajon egymagában... :-(
#240
Hát végülis majd' 1 év sötétség és -100°C alatti hõmérsékletek után nincs az az akksi ami felélesztené...
#239
Végleg elhallgat. :-(
#238
Hát ezaz! Addig hibernálás és tavasszal újraéled a hamvából, vagy végleg elhallgat? Nem néztem utána a terveknek szegyenlos
#237
Sötét, és a Fõnix is hamvába hullva pihen majd. :-)
#236
Na de mi lesz télen?!
#235
Ez már milyen nagyszerû kompozíció!
Link
11 nap alatt készült képekbõl rakták össze :-)
#234
ISS REP Seb 27738,18 km/o, REP M 337,73 km T°C 24.0 RH16.9% HPA 1014 vidám kacsint
#233
Mon Jul 21/01:42 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above ENE
ISS Mon Jul 21/10:55 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Tue Jul 22/00:31 AM 2 34 10 above WNW 34 above N
ISS Tue Jul 22/09:44 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Tue Jul 22/11:19 PM 4 32 10 above WNW 17 above NE
ISS Wed Jul 23/00:54 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Wed Jul 23/10:08 PM 5 40 10 above W 11 above ENE
ISS Wed Jul 23/11:43 PM 3 37 10 above WNW 36 above NNE
ISS Thu Jul 24/08:58 PM 6 64 10 above WSW 10 above ENE
ISS Thu Jul 24/10:36 PM 3 33 28 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 25/00:10 AM 1 24 10 above WNW 24 above NW
ISS Fri Jul 25/09:27 PM 3 38 36 above NW 11 above ENE
ISS Fri Jul 25/11:02 PM 2 38 22 above NW 29 above NE
ISS Sat Jul 26/00:36 AM < 1 10 10 above WNW 10 above WNW
ISS Sat Jul 26/09:54 PM 3 33 31 above NNW 10 above ENE
ISS Sat Jul 26/11:27 PM 2 49 10 above WNW 49 above NNW
ISS Sun Jul 27/10:20 PM 3 39 31 above NNW 17 above ENE
ISS Sun Jul 27/11:53 PM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW


nevet vidám kacsint szegyenlos
#232
Normális esetben én is szoktam integetni, sõt, volt, hogy a kollégáimmal együtt tettük...
#231
Nálunk volt érdeklõdés! Kisfiam még integetett is az ûrhajós bácsiknak!
#230
227. hozzászólásomban a "Link"-re katt vidám
#229
Mai átrepülések érdeklõdés hiányában elmaradnak... Nálunk legalábbis. :-) Itt már vakuznak fentrõl. :-)
#228
Erõl a képrõl jutott eszembe, volt egy olyan programon, amin látni lehett a mõholdakat, milyen pályán vannak éppen! Nagyon király volt, csak nem tudom hol van... A képe hasonlít a linkben szereplõhüz, csak egész képernyõs volt ha midnen igaz... 24 órára elõre is lehetett számolni a mûholdak pozícióját(vagyis hogy a Föld felett "hol megy el").
#227
Épp az ISS-t akartam írni én isnevet
Pár perce ment át felettünk. Link
Kár hogy nem figyeltem rá, mert most remek képet lehetett volna készíteni róla.
#226
Az este kétszer is átment felettem az ISS, ebbõl egyik alkalommal egy "szép" kövér Ac tömb mögött még volt egy -8-as Iridium is, amely azonban nem látszott át, csak a mûhold, amint kiért a felhõbõl, pedig de állat kép lett volna... Mindkét ojjektum látszik:
Link
Link
Link
Itt meg a veszprémi Vár a Göncöl alatt:
Link
#225
THE FOLLOWING ISS SIGHTINGS ARE POSSIBLE FROM WED JUL 16 TO MON JUL 28
SATELLITE LOCAL DURATION MAX ELEV APPROACH DEPARTURE
DATE/TIME (MIN) (DEG) (DEG-DIR) (DEG-DIR)

ISS Thu Jul 17/00:12 AM < 1 18 18 above ENE 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/01:43 AM 5 32 12 above WNW 12 above ENE
ISS Thu Jul 17/03:18 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Fri Jul 18/00:34 AM 3 39 39 above NNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/02:06 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Fri Jul 18/03:42 AM 6 72 10 above WNW 10 above ESE
ISS Fri Jul 18/09:45 PM 4 20 11 above S 10 above E
ISS Fri Jul 18/11:19 PM 5 67 10 above WSW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/00:55 AM 5 32 10 above WNW 12 above ENE
ISS Sat Jul 19/02:30 AM 5 54 10 above WNW 12 above E
ISS Sat Jul 19/04:05 AM 5 28 10 above W 10 above SSE
ISS Sat Jul 19/10:08 PM 5 52 10 above SW 11 above ENE
ISS Sat Jul 19/11:43 PM 5 39 10 above W 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/01:19 AM 5 36 10 above WNW 10 above ENE
ISS Sun Jul 20/02:54 AM 6 71 10 above WNW 10 above ESE
ISS Sun Jul 20/04:31 AM 2 11 10 above WSW 10 above SSW
ISS Sun Jul 20/10:31 PM 5 66 10 above WSW 12 above ENE
ISS Mon Jul 21/00:07 AM 5 32 10 above WNW 14 above ENE
ISS Mon Jul 21/01:42 AM < 1 16 10 above WNW 16 above WNW
ISS Mon Jul 21/09:20 PM 5 53 10 above SW 11 above

#224
Igen!nevetBlue Man Group,teljesen hülyék és profik!..De ez már egy másik portál másik topicja nevet
#223
Köszönjük, hogy ön is a Földet választotta! nevet
Link
#222
Mindannyian ûrhajósok vagyunk,egy nagy intergalaktikus csillaghajón,melynek neve Föld. nevet
...Hogy mi az élet értelme?: 42
vidám
#221
Ha elég tuti lenne a becsapódás, akár minden magyarból lehetne ûrhajós. :-))
#220
Üdv!
Az esetleges becsapódást megelõzõen még sok érdekes jelenséget láthatunk!
Készülnek megfigyelésre az augusztus o1-i NAPFOGYATKOZÁS eseményekor.
A Grönland térségbõl indul el a teljes árnyékkup,itt sajna nem a közeljövõben lesz teljes "napfogyás".
Kisebb programmal itt is készülnek eme jeles napra. kacsint
Bizakodom, fognak még születni magyar ûrhajósok!
#219
A témában elég kimerítõ Link e nagyszerû könyv, amelyet le se lehet tenni, végig csodás olvasmány!
Általánosságban elmondható, hogy a nagy kihalásokat nem egyetlen esemény "ihlette". Becsapdás + kitartó bazaltvulkanizmus egyidõben viszont valószínûsíthetõen már elegendõ volt. A könyvben részletesen le van írva!
#218
Némi elmélkedés, némi valóságalap, kár hogy elég elavult a cikk, és hát ugye a médiavidám Link
#217
Vajon ennek mennyi lehet az igazságtartalma?Link

Na itt egy másik:Link
#216
Nagyon köszönöm ezt is, Isten õrizz hogy lefordítsd az egész weboldaltnevet
#215
Ebbõl is látszik, hogy itt azért nem a bulvármédia az úr. :-)
#214
Jedno pivo laza kacsint

Komolyan több mint 200 hozzászólás kellett hogy ez a téma felvetõdjön?! Azt hittem benne lesz az elsõ 10-ben laza De szerencsére tévedtem. Azért várhattunk volna 20000-ig...
#213
Amíg Brúszvilisz él, nem hal meg a remény! :-)
Hülyeséget félretéve természetesen sokat agyalnak rajta, hogy mi módon lehet eltéríteni, akár nekiütköztetve valami járgányt, vagy robbanással, csak addig míg ezt nem nagyon próbálta ki senki, nem jó erre alapozni a jövõt.
Minden kis ütközés is befolyásolja a pályáját a kõnek, de anélkül, hogy pontos adataink lennének a kõ belsõ szerkezetérõl, tömegérõl, elég bonyolult volna találomra sikeresen kitéríteni. Ahogy egy üreges porcelántigrist szétzúzhatsz csúzlival, s egy tömör kõtigrist már nem...
#212
Ugyan, sose késõ angolul tanulni, nem nehéz nyelv egyáltalán.
Oroszt én is tanultam, ált. 5-tõl érettségiig, de nem látszik meg rajtam... A szláv nyelvekért sose voltam oda... Bõven elég a túléléshez nélkülözhetetlen pár szó belõlük (Jedno pivo - s társai). No meg hát a nagy felfedezések se szlávul születnek, szóval, ha az ember képben akar lenni, kell az angol. Egy csomószor egyenesen zavar az is, ha magyarul olvasok valami tudományos hírt, sokszor tudni lehet, hogy félre van fordítva benne valami...
Egyébként pont azért írtam le pár sort magyararul is, mert emlékeztem, hogy Neked nem megy az angol. Arra viszont sajna nincs kapacitásom jelenleg, hogy mindet leírjam. Itt vannak a geológus, csillagász meg egyéb észlelõtársaink, akiknek úgyis megy fejbõl, s valamikor csak idetévednek õk is majd.
#211
Valaki tudja, hogy mi az a méret, amit még viszonylag korán felfedezve az emberiség legjobb tudása és némi szerencse segítségével el tudna téríteni a Földünktõl, vagy kisebb darabokra zúzni? Itt most nem a bugyuta sci-fi filmekben kalkulált méretekre és hatásokra gondolok, hanem tudományosabban megvizsgált dolgokra. Biztos születtek már errõl elmélkedések. szegyenlos
#210
Kár hogy angolul van, de azért köszönöm.
A következõ teendõm lesz megtanulni a nyelvet, bár késõbb születtem volna, nem kellett volna 10 év oroszszomoru

A háromnegyed mérföld az kb. 1,3 km-es objektumnak felel meg ha jól számolom, az viszont már derék darab.

A dínók kihalását (ha egyátalán aszteroida okozta) elõídézõ "szikla" állítólag 8-10 km-es volt, na egy ilyen pusztítását még elképzelni is szörnyûség bárhova is csapódik...
#209
Szakértõk:
Link
A Sandia egyik legprofibb modellezõ e tekintetben (is).
Itt egy másik:
Link
Eszerint ha egy 3/4 mérföld átmérõjû kõdarab pottyan az Atlantiba olyan helyen, ahol 3 mérföld mély a víz, az aszteroida felrobbanása 11 mérföldes lyukat váj az óceánba...
"The 60,000-megaton blast of the impact vaporizes the asteroid and blows a cavity in the ocean 11 miles across and all the way down to the seafloor, which is about 3 miles deep at that point. The blast even excavates some of the seafloor. Water then rushes back in to fill the cavity, and a ring of waves spreads out in all directions. The impact creates tsunami waves of all frequencies and wavelengths, with a peak wavelength about the same as the diameter of the cavity. Because lower-frequency waves travel faster than waves with higher frequencies, the initial impulse spreads out into a series of waves."

Szóval egy ekkora cucc már a tengerfenékbõl is felszánt egy kis darabot, és durva szökõárral ajándékozza meg az óceán környékét...

A NASA becsapódásos oldala:
Link
Eszerint az 1-2 km átmérõjû szárazföldi becsapódás mindenképp globális katasztrófát eredményezne.
#208
A becsapódási szöget azt én is hallottam.
Azért is gondoltam hogy az óceáni becsapódás kevesebb kárt okoz, mivel akkor talán nem kerül a levegõbe föld meg egyéb anyag, ami a légkört elborítaná.
A szökõár talán nem terítené be az összes szárazföldet, csak a part menti néhány 100 km-t, nagyobb esély lehetne a túlélésre, mit az elsötétült légkör, mert akkor gyakorlatilag vége mindennekszomoru
Lehet most sok hülyeséget írtam, de én így gondolom.
#207
Egy 2-3km-esnél olyan mindegy hova csapódik,sõt mintha egyszer azt olvastam volna,hogy ha az óceánba,az még rosszabb.A becsapódási szög a nem mindegy.Minél laposabb,annál nagyobb a pusztítás.
Hozzáteszem,nem vagyok hozzáértõ...
#206
Azért a 200 és 600 m-es aszteroidák az egész emberiség sorsára való hatást talán nem tudnak kiváltani, viszont egy 2-3 km-es már rendesen odavágna.
Bár lehet sok múlik azon hogy óceánba, vagy szárazföldbe csapódnak, vagy milyen összetételûek és sebességûek.
Egy hozzáértõ véleményét is szívesen meghallgatnám.nevet
#205
Sajnos igen, már mint a bulvárhír.
#204
Olvastad is?
"Július 14-én a 2008 BT18 a Holdnál hatszor távolabb száguldott el a Föld mellett."
Tipikus bulvárhír...
#203
Link
#202
Akkor csak csendben elsüllyedek szégyenemben, hogy nekem a nem szakmai is szakmai, egyébként beleolvasgattam, nem rossz, de nem hátköznapi "járókelõnek" való... kacsint És a "tudós" jelzõ is igazán helyén álló, mert neked ezt értelmezni laza ujjgyakorlat, nekem kínai halandzsa. laza
De persze köszi, a semminél jóval több, nekem inkább dekódolási problémáim vannak. szegyenlos

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-21 22:33:55

Kõszeg

1.3 °C

18002

RH: 87 | P: 994.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.