Globális jelenségek

Alakul ez, úgy látom. Usrin, világos, amit írtál. Tehát lehet akár úgy is fogalmazni, hogy Magyarországról azért nincsenek a változást bizonyító adatsorok, mert az állomások elhelyezése egyszerûen nem teszi lehetõvé a korrekt adatok begyûjtését. Én ezt is elfogadom, viszont egy kissé elgondolkodtatónak tartom. (Az tényleg komikus, hogy néhány állomás helye eléggé vitatható módon lett kijelölve. Konkrétan a miskolci állomásról már Snowhunterrel is beszélgettem anno, meg is lepett ez a "logika" rendesen.)

Viszont ha továbbra is ilyen maradt a mérési helyek kijelölésének elve, akkor hogyan kaphatunk majd korrekt adatokat a változások igazolásához, elemezéséhez? És az is érdekes kérdés, hogy mikor? Hmmm... Nehéz ügy! (Vagy ez néhányunkon kívül senkit nem érdekel ennyire? Ezt sem tudom olyan könnyen elhinni.)

az éghajlat definíciója ugyanitt:

"Climate

The long-term average weather of a region including typical weather patterns, the frequency and intensity of storms, cold spells, and heat waves. Climate is not the same as weather."

egy terület átlagos idõjárása hosszú távon beleértve a tipikus idõjárási helyzeteket, a viharok erõsségét és gyakoriságát, a hideg idõszakokat és a hõhullámokat. az éghajlat nem ugyanaz mint az idõjárás.

az éghajlatváltozás definíciója változó.
a KP által idézett IPCC (ENSZ Környezetvédelmi programja és a Meteorológiai Világszervezet által életre hívott kormányközi közvetítõ testület) minden hosszú távon tapasztalt az átlagos éghajlatban bekövetkezõ változást annak tekint akár természetes akár emberi eredetû.

"Climate Change:

Refers to changes in long-term trends in the average climate, such as changes in average temperatures. In IPCC usage, climate change refers to any change in climate over time, whether due to natural variability or as a result of human activity. In UNFCCC usage, climate change refers to a change in climate that is attributable directly or indirectly to human activity that alters atmospheric composition."

Link


ok. szerintem akkor menjünk visszább:
mi az éghajlat?
mi a hosszú táv?
mi az átlagos?
mi a változás?

az ezek után az már talán kevésbé lényeges, hogy milyen eredetû, mert talán ez az ami eldönthetetlen, vagy legnehezebben eldönthetõ.

Az elõbbi helyesen :az 1986-os feldolgozás alapján.

Folytatom/bár az elõzõek tõlem nem az égh.változás témájáról szóltak/,mert az égh.változása már az 1986-os csapadékadatokból is látszott a Bakonyban.A május volt a legcsapadékosabb pl. 1901-50 közt,,de csak 1-3 mm-rel maradtak el tõle a nyári hónapok.Az 1941-70 közti idõben a jún-júl 10 mm-nél is több esõt hozott a májusnál és 15-el lemaradt tõlük az aug. is.Ugyanekkor megjelent az õszi /fõleg novemberi/ mediterrán jellegû másodmaximum/60-ról 75-re nõtt,alig maradt el a júniusi 80-tól/Havonként összegezve a márc,ápr,máj,aug,szept,okt csökkenõ a többi hónap növekvõ csapit hozott.A csapadék szórása idõben és térben is nagyobb lett,fõleg nyáron csökkent a magassággal való korrelációja is.Szerintem a konvektivitás erõsödött,a nyár több,de szeszélyesebb csapadékot hozott.Sajnos az utolsó 35 év összevetése nincs meg,csak a fejem emlékeiben létezik/Cseszneki adataimat persze átlagolhatnaám - ha lesz idõm/.Kiváncsi lennék milyen csapieloszlást,korrelációt és gradienst mutatna.Szerintem a mediterranizálódás a késõbbiekben is folytatódik és a jún-júl hatalmas szórásai jönnének ki idõben és térben egyaránt.A tavasz és nyárvég-õszelõ szárazodása is megmaradt.Persze az ország többi részén ez ki tudja hogyan változhatott ?

Floo: mindenképpen azonos hosszúságú idõszakokat kell összehasonlítani, mert ha 5 év adatait viszonyítod az elõzõ 30 évhez, akkor garantáltan kapsz különbségeket. :-) Egyszerûen azért, mert a 30 éves idõszak kiátlagol rengeteg olyan ingadozást, ami egy 5 éves átlagot még képes elvinni valamilyen irányba. (Ha az 5 évet a 30 éves intervallumon BELÜL választod ki, akkor is eltérõ adatokat kapnál belõle!)

Glider: az iparosodással még csak a szén-dioxid szintje kezdett növekedni a légkörben, elõbb lassan, majd gyorsabban - de az éghajlat ennek hatását csak késleltetve követi (a számítások is ezt igazolják), ezért a 20. század vége elõtt fölösleges ennek hatásait keresni. KP grafikonján is látni, mikor kezdõdött a kiugrás a Föld átlaghõmérsékletében - márpedig mindenképpen ez az elsõ jel, a többit, pl. a szélsõségeket már ez váltja ki...

Változásokról persze most már vannak adatok, Magyarországról is. De nem elõször írom: a fõ gond az, hogyan válasszuk ki közülük azt, ami TÉNYLEG a globális klímaváltozás hatása... A magyarországi adatsorok pedig különösen "nehéz esetnek" tekinthetõk - ahol pl. egy fõállomást (Miskolc) egyik évrõl a másikra áttelepítenek egy fagyzugos völgybõl egy dombtetõre, a buszvégállomás mellé, ott aligha fogjuk kimutatni a globális hatások által okozott néhány tizedes eltéréseket... Attól tartok, már csak az otthoni gépemen van meg az az adatsor, amit valaki a télen linkelt be ide: az OMSZ 10 fõállomásának különbözõ adatait elemezték az elmúlt évtizedekbõl, és minden kimutatott változást szépen meg lehetett magyarázni a közvetlen környezettel (városklíma-hatások erõsödése, stb.)...

Floo! Ezt talán nem nekünk kellene megtennünk. Sõt, már meg kellett volna tenniük az illetékeseknek. Az elõbbi azért nem jó, mert nem áll minden adat a rendelkezésünkre, továbbá amit mi csinálunk, az korántsem nevezhetõ hivatalosnak. Utóbbi azért izgalmasabb, mert ha készült ilyen elemzés, akkor hol van? Ha nem készült, akkor az nagyon elszomorító.

Tehát továbbra is az a kérdés, hogy készült-e Magyarország éghajlatáról, idõjárásáról bármilyen felmérés, amely kétségtelenül igazolja a globális változások meglétét hazánkban (modellekkel kíméljetek!). Itt lenne az ideje valami "bizonyíték" felmutatására, mert ez a hadakozás semmire sem jó, és mostmár meglehetõsen unalmassá vált számomra. Viszont roppant érdekes lenne, ha elõkerülne egy adatsor, mert onnantól nem lenne kérdéses, hogy a változás létezik, bizonyított, stb. És akkor legalább okosabbak lennénk, s nem lenne megvádolható senki azzal, hogy fantazmagóriákat gyárt. Biztos alapokra könnyebb építkezni, mint a levegõbe emelni a falat...

Snowhunter !Most reagálok a cseszneki csapiinterpolációval kapcsolatban.Valahonnan téves magassági adatot találhattál Bakonyszentkirályra.Az 1993-ban épült iskola a legmagasabb épület,kb.275 m-rel.A falu mérõhelyének magasságát 1901-80 közötti adataim 246 m-nek adják,de ez nem hiszem ,hogy helyes.A tsz irodai mérõállomás kb 235 m,a falvak magassági adata nem feltétlenül pontos,mert a templomdombok magasságát vették szerintem a falu,s egyben a mérõhely magasságának/Cseszneken a 297 m pontosan a templom magassága,Szentkirályon a 246 szerintem a ref.templomé./Tehát a 280 nagyon nem igaz,másrészt a szentkirályi Tsz iroda tõlem 500 m,Bakonyszentlászló meg kb 6-7 km.Másrész a 400 m-es szintvonaltól kb csak 1,5 km-re vagyok,Szentlászló km-ekre.

1986-ban készültem el a bakonyi állomások/89db/ 3 csapadékidõsorának elemzésével(1901-50,1941-70,1951-80).Kimutatható volt,hogy a csapadék a Kõris hegyen az 1.idõsorban 1083mm,a 2.-ban csak 969mm.Az éves csap.gradiens az 1-ben 46,3 mm/100m,a 2.-ban 41,2 mm/100 m,a 3.-ban 45,6 mm/100m.Ezek alapján vettem az 1. idõsorra a csapit 700 mm-re mérõhelyemre/Bakonyszentk. 691 mm alapján és a hegyekhez közelebbi helyzet miatt/ és ehhez az idõsorhoz viszonyítok mindig/ez a leghosszabb és ekkor a legkevésbé erõs a globális felmelegedés hatása/.

Glider annyit kellene tenni hogy összehasonlitani az elmúlt 5 év csapadék hõmérséklet szél adatait az elõtte lévõ 30 évvel...
Meg kiszürni azokat a jelenségeket,amik máskor fordultak elõ,mint 2005 elõtti 30 évben...bár kétségtelen nagyon nehéz meló lenne,de nem kivitelezhetetlen...

Ha jól értem, az iparosodástól fogva beszélhetünk a változás bizonyított létérõl. (Ha nem, akkor bocsi). Tehát nem tegnap kezdõdött a folyamat. Még akkor is, ha csak lassan zajlik ez a változás, akkor is mérhetõ, hiszen vannak róla adatok.

Akkor az hogy a bánatban van, hogy csak Magyarországon nem változik semmi?! (Merthogy páran még mindig itt tartanak, lásd a korábbi hozzászólások némelyikét). Vagy ha mégis van változás (márpedig lennie KELL), akkor hogyhogy nincs róla mért adat?

Az nem létezik, mégha nem látványos ez a folyamat nálunk, hogy apró jeleket, eltéréseket senki sem tapasztalt! Ha pedig vannak hazai adatok, akkor hol lehet ezeket megnézni? Mert szerintem csak ennyi kellene ahhoz, hogy sokan "megnyugodjanak" - köztük én is. Valahogy még mindig nem fér a fejembe, hogy csak nálunk nincs dokumentálva semmiféle bizonyíték, a határainkon túl meg ott vannak a mért adatok.

Annyira azért nem lehet olyan lassú ez a változás, hogy a hazai meteorológiai adatok túlságosan "fiatalok" legyenek hozzá. Vagy igen?! Nekem néhány tizedes eltérés is elég, nem kell egybõl valami tragikus jelenségsorozat. De bizonyítsa, hogy a mi kis hazánk nem maradt ki az egész Földet érintõ (és bizonyított) folyamatból! Mert ezt nem vagyok hajlandó elhinni.

KP, van valami adatsorod Mo-ra? (Egyébként valamelyik nap megint hívtalak, mert ismét lett volna egy lehetõség a "tartozásom" törlesztésére. Csak ki volt kapcsolva a mobilod. No, majd legközelebb!)

Horrorbaby: Nem olyan biztos, hogy nem éljük meg. Én természetes halál esetén talán esélyes vagyok 2050-ig is. Egyébiránt, ha figyelmesen végigolvasod a korábbi hozzászólásokat, láthatod, hogy nem is kell addig várni, hiszen már MOST IS KIMUTATHATÓ AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS. Tehát erre fogadni, már nem nagyon illendõ...

Horrobaby!
Tehát ha valamit nem érünk meg ,mert feldobjuk addig a talpunkat,akkor ne is foglalkozzunk vele??Hát ez egy szép felfogás mondhatom....igy vannak az öregek is a kormányváltásnál a szavazással..."á én uccse érem meg szavazok az MSZP-re nekem ugyis mindegy"...oszt ez a vége....csak példa,utállom a politikát...

Pontosan errõl van szó KP, nincsenek óriási nézeteltérések, csak nézetbeli-megítélésbeli különbségek, ám ahogy Floo írta, szenvedéllyel szertve eme tudományt felerõsödik a hangnem, és bizony egymás sértegetésébe csaphat át, ez nem kellene átlépni, megtartva a toleranciaküszöböt, enélkül nincs (ha van, elsikkad) érdemi vita, hisz az csak nyugodt légkörben folyatatható.
Erre volt Usrinnak az a nagyon találó mondása, tessék újraolvasni, egyszer már idéztem, ajánom mindenkinek.
Nagyon várom a találkozó eme részét, a személyes találkozásokkal együtt (Bali és Bakonyvár is végre eljöhetne, csak nyernének vele, ezt minden eddig csatlakozó tanusíthatja) sok minden kisimul-megvilágosodik.
Addig már nem nagyon reflektálok a témában.

... arról folytattok eszmecserét, aminek eredményére még fogadást sem lehet kötni, mivel egyikötök sem fogja megélni a (közel)végeredményt sem. Az állításokat/elméleteket számonkérni már majd senkin nem lehet...

A vita talán abból kerekedhet ki idõnként, hogy nem is tudjuk mit jelent maga az "éghajlatváltozás", nem ugyanarra gondolunk. (Legalábbis nagyon gyakran erre derül fény, amikor errõl beszélgetek emberekkel) Ezért is igyekszem a metnet talikon ezzel kezdeni.

Az elõrelépés érdekében, talán mindenki megpróbálhatna ennek utána nézni, mit gondoltok?

Én továbbra sem látom, hogy olyan hatalmas volna a nézeteltérés. Nagy különbségek nincsenek.

Az egyetlen dolog, amin - én úgy látom - folyik a vita, az az, hogy régen voltak-e szélsõségek, és hogy a mostanság elõforduló szélsõséges idõjárás az éghajlatváltozás miatt van-e vagy sem.

Nos szélsõségek régen is voltak. Azt pedig kimutatták, hogy az éghajlatváltozás egyik jele, a szélsõséges idõjárás gyakoriságának növekedése.

Errõl már írtam korábban is. Egy terület éghajlatához hozzátartoznak a szélsõségek is, hiszen mi is a szélsõség? Az átlagostól vett "elég nagy" eltérés. Az "elég nagy" a pl. statisztikus értelemben vett -95% és +95% gyakoriságon kívüli értékeket jelent. Ezért a szélsõség természeténél fogva hozzá kell hogy tartozzon az éghajlathoz, hiszen így lett definiálva. Emiatt nem is lehet minden szélsõséget az éghajlatváltozásra fogni. De ugyanakkor figyelni is kell, és azzal sem szabad áltatni magunkat, hogy minden rendben van, ez az idõjárás része, mint ahogy volt eddig is, mert ez pont egy olyan terület, ahol nem hirtelen következik be a változás, hanem fokozatosan.

Esetleg saját magunk is nyomába eredhetnénk, hogy erre a kérdésre választ kapjunk.

Én nem bánom, hogy ha megy itt a vita, ez a célja részben ennek a fórumnak. Csak a határokat tartsuk be!

Emléxem egyszer a mentorom a klimaváltozás kapcsán a hurrikánokról beszélt a tv-ben, aztán volt egy olyan suta kérdése a mûsorvezetõnek, hogy akár a Balaton hatására is kialakulhatnak-e hurrikánok, de jót röhögtem akkor

Floo:
nem lett kevesebb hurrikán. annyi volt a 90-es években évtizedes átlagban éppen mint 100 éve. a 40-es 50-években viszont több volt, ahhoz képest lett kevesebb.

mindez pedig lehet természetes ingadozás, mert a hurrikán gyakoriság szélsõséges változásáról nincs szó sem oda sem vissza.

ez a dolog azért érdekes, mert a Föld középhõmérséklete viszont az 50-es évek óta is emelkedett, sõt a 90-es évek második felétõl egyre nagyobb ütemben. azt várnánk, hogy több energia, nagyobb intenzitás /gyakoribb elõfordulás.
de ez a hurrikánokra az eddigi adatok alapján nem látszik igazolhatónak.

Ha kevesebb van egy jelenségbõl,szélsõségesen kevesebb,az lehet éghajlat vagy klima változás,nem csak a sok,a kevés is változás....

Snowhunter szerintem aki szenvedélyesen szereti az idõjárást illetve kiáll a saját gondolatai és elméletei mellett(természetesen az éssszerüség határain belül),az nehezen nyuxik meg,én legalább is,nem kell folyamatosan nyugalomra inteni bennünket,kell egy kis lüktetés tûz a fórumba,persze ez is a normál határokon belül...

Kösz nao!Nem véletlenül írtam a hurrikánokról,mert nagyon régóta és jól dukumentálják az amcsik tudomásom szerint.Bár nem tudom mióta mérik õket a tengerek felett,mert sok nem éri el a szárazföldet,s régen csak ezek erejét mérhették.Érdekes lehet a pályagyakoriság is.Az utóbbi évtizedek hatalmas pusztítása/férevezetve estleg engem is/lehet,hogy a szárazföldeket gyakrabban célba vevõ,de gyengébb hurrikánok számlájára is írható.
Utoljára visszatérve a globális felmelegedésre csak annyit,hogy a 25 éve leírt és beigazolódott dolgokat sokan még ma is kétkedéssel fogadják.Csak nekik kéne elmerengeni,senki másnak a KP által leírtakon.

korrigálom magamat, természetesen a középpontban mért nyomás nõtt. így helyes, tehát kevésbé mélyültek ki a hurrikánok.

"In summary, contrary to many expectations that globally tropical cyclones may be becoming more frequent and/or more intense due to increasing concentrations of greenhouse gases, regionally the Atlantic basin has in recent decades seen a significant trend of fewer intense hurricanes and weaker cyclones overall."

"What is most surprising about the claims regarding the increase in the numbers and intensity of hurricanes in the greenhouse world is the lack of empirical evidence or theory to support of these claims. In fact, much of the evidence offered to date indicates there is no link between global warming and increased hurricane activity."

Bakonyvár kérdését érdekesnek találtam és utánanéztem a neten vajon mit találok, nõtt-e a szélsõségek száma. csak a hurrikánokra kerestem rá, mert azokat nem lehet nem észrevenni (napokon át léteznek), a tornádókkal nem foglalkoztam. természetesen usa adatokból volt a legtöbb (Atlanti-Karibi térség), de szerintem ez 100 évre visszanézve elegendõ.

nagyon érdekes tényeket találtam! lehet, hogy mellékvágányon vagyunk, amikor a szélsõségeket és a globális melegedést (egyébként logikusnak tûnõen) pozitív korrelációba szeretnénk állítani.
az ellenkezõjét találtam annak, amit vártam: a hurrikánok száma csökkent (50-es években tapasztalt maximális számhoz képest a század elején tapasztalt átlagra) szélerejük csökkent (2 forrás szerint, de itt találtam egy ellentétes forrást is), és a középpontban mért nyomás is csökkent.

kár, hogy nem lehet ábrákat csatolni (írtam a fejleszésekbe is), de a linkeket idecopy-zom

Link

Link

Link

Link

Link

Link

KP: Azt hiszem (egyébként helye, hisz te vagy a legnagyobb ismerõje közöttünk, neked elhiszek mindent) hozzászólásod a legrosszabbkor érkezett, hisz a lenyugodott légkör újra forr, egyszerûen nem értem, minek folyamatosan újra és újra indulatot gyártani, ha érkezik egy korrekt elemzés (most KP írása után).
Ne azon vitatkozzunk már, hogy van-e változás, ill. ne döngessük a másikat a sárba, pl.: "magukba szállnak,vagy inkább leszállnak a magas struccról" (ígértem Bakonyvár, hogy nem vitatkozok már veled, és elástam a csatabárdot, ám sértõ mondataidra ezután is reagálok), azaz NYUGALOM kellene immáron.
Megítélésbeli eltérések vannak, ill. az objektivítás idõnként nem megfelelõ kezelése, ezért nem kellene újra és újra dühödt hangulatot kreálni, hisz ismerszik a mondás: "amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten" ...

AZAZ NYUGALOM, NEM ELLENSÉGEI VAGYUNK EGYMÁSNAK !

Link

Azokra gondoltam,akik tagadják az egészet mint "nem bizonyított"-at.Akinek nem inge...
Másrészt a lényeg az - amit majd a tények bizonyíthatnak/bár ne rossz irányban !/,hogy a melegedés eléri-e a negatív visszacsatoláshoz szükséges mértéket,ill. mi az a mérték.Ha azt tapasztaljuk.hogy szignifikáns mértékû a jégtakarók olvadása,a tavak kiszáradása,tengeráramlások átalakulása,a torrens áradások,trópusi ciklonok,szupercellák/jégesõ,tornádó stb/ gyakorisága,akkor már felmerül ennek gyanúja.Valóban 5-10 év még nam ad okot végsõ következtetések levonására,vagy saját 35 évig visszamenõ emlékezetem sem tévedhetetlen hazánk vonatkozásában.Ehhez kapcsolódó elemzés,összehasonlítás érdekelne.Ehhez egyszerûen lehetne anyagot szolgáltatni.Pl. az utóbbi öt év hurrikánjainak száma az elmúlt 50 v. 100 stb. év adataihoz képest.Ilyen elemzéseket én is szívesen látnék.

Bakonyvár: nem tudom, rám gondoltál-e, mindenesetre a globális felmelegedés tényét egyetlenegyszer sem vitattam. De nem ez az egyetlen folyamat, ami Magyarország éghajlatát alakítja, ettõl még nem kell az idõjárásunkban mindenáron a szélsõségeket keresni. Ha van egy elõregyártott elméletünk ("a globális felmelegedés nálunk már most a szélsõségek gyarapodását okozza"), és ehhez keresünk bizonyítékokat, mindenképpen találunk - csak a tudományban ennek fordítva kellene mûködnie. Könnyen lehet, hogy a megtalált "szélsõségek" egy része tényleg a globális klímaváltozás hatása. De melyik része? Ha nem azzal az elõítélettel vizsgálódnánk, hogy MINDENT a felmelegedés okoz, talán még ki is derülhetne, és többet tehetnénk a jövõbeli hatások kivédéséért...

Úgy látom akik adathiányban,tudományos bizonyítékok hiányában szenvedve hosszú évek vélekedését mint fantazmagóriát lesöpörték az asztalról most már magukba szállnak,vagy inkább leszállnak a magas struccról.Ennek ellenére szívbõl kívánom,hogy nekik legyen igazuk,mert nekem 3 kisiskolás gyermekem van.

Klímaváltozás – áradó tengerek

40 fokos kánikula után, 6 fok júniusban, sárlavina és kiöntött folyók, erdõtaroló szélvihar – alkalmi kilengések csupán, vagy valóban változik éghajlatunk? Mit mondanak a tudósok? Megjelent könyvformában is egy részletes, megalapozott nemzetközi kutatói jelentés.

A lassan visszafordíthatatlanná váló klímaváltozásról kiadta harmadik értékelõ jelentését is az IPCC rövidítéssel ismert Éghajlat-változási Kormányközi Testület. Ha azt mondjuk, hogy halaszthatatlan tennivalókat sürget, ellenkezõ esetben sötét jövõt jósol, azzal még nem mondtunk semmit. Ezt ma már álmából felverve is kívülrõl fújja, aki vett már a kezébe egyáltalán újságot. Azzal viszont talán már valamivel többet mondok, hogy a kutatók szerint a világ összes aktuális problémája a politikai konfliktusoktól, az erõszakon át, a szegény országok egyre fokozódó kiszolgáltatottságáig, eltörpülnek a klímaváltozás lehetséges következményeihez képest.
IPCC, ennek a szervezetnek a nevét egy, két éve kezdjük megtanulni. Ennek a nagytekintélyû, nemzetközi szervezet 2001-ben kiadott több ezer oldalas jelentésének egy rövidített, de éppen ezért fogyasztható változata jelent most meg. Takács-Sánta András, a kiadvány szerkesztõje elmondta, hogy a jelentés bár 2001-ben készült, azóta sem cáfolták meg az ebben leírtakat elmúlt néhány év tudományos eredményei.
A kötetet a szerkesztõk kiegészítették két, Magyarországra vonatkozó fejezettel, valamint egy olyan fejezettel is, ami arról szól, hogy miként lehet mérsékelni az éghajlatváltozást.
Faragó Tibor, aki Magyarországot képviseli az IPCC-ben azzal magyarázta, hogy egy kormányközi testület is foglalkozik az éghajlatváltozás kérdésével, mert ez egy rendkívül kritikus helyzetûvé vált probléma lett. Az emberi tevékenységnek „hála”, a földi légkör hosszú távú állapota alapjaiban megváltozhat – egyesek szerint ennek már most egyértelmû jelei vannak, mások pedig még inkább a tudományos bizonytalanságot hangsúlyozzák – ennek frenetikus következményei lehetnek a mezõgazdasági termesztési rendszerekre, a föld minden régiójában uralkodó éghajlati körülményeire, és a vízháztartás ügyeire.
A Kiotói Egyezményt nem tette ugyan komolytalanná az Egyesült Államok kihátrálása, de éppen emiatt nem sikerül majd betartani azt a bõ 5 százalékot sem, amirõl pedig el kell mondani, hogy optimista becslések szerint is maximum egy tizede annak, amit az elkövetkezõ évtizedekben végre kellene hajtani, mint kibocsátás-csökkentést.
Az IPCC jelentése azt mondja, hogy 2100-ra a globális földfelszíni átlag hõmérséklet másfél-hat Celsius fokkal fog növekedni a ’90-es szinthez képest. Ez azt jelenti, hogy amikor az utolsó jégkorszak véget ért, akkor a körülbelül 5 ezer év alatt emelkedett kb. 4 Celsius fokkal a földfelszíni átlaghõmérséklet. Ez a nagyságrendû változás most 100 év alatt bekövetkezhet. Ez pedig annyira gyors változás lesz, hogy sem a társadalom, sem más élõlények nem tudnak majd valószínûleg ehhez alkalmazkodni.

Forrás: MR Online

Usrin!
Teljesen egyértelmû, hogy a globális melegedésnek nálunk is hatása van az idõjárásra, egyszerûen nem is értem, hogy hogyan gondoljátok, hogy nem. Miért minket ne érintene? Ne vicceljetek már. Most elkezdhetném, hogy miért de minek.

Amikor azt írtam, hogy a tudományos közvélemény túlhaladt azon, hogy van-e vagy nincs éghajlatváltozás, akkor az IPCC 2001-es jelentésére gondoltam, amiben szó szerint ez van leírva:

"Kimutatható, hogy a Föld éghajlati rendszere globális és regionális szinten is megváltozott az iparosodás kezdete óta , s a változások egy része az emberi tevékenységeknek tulajdonítható"

Ez szerintem - a korábbi jelentésektõl eltérõen - eléggé egyértelmû. Aki nem tudná, hogy mi az az IPCC: az ENSZ Környezetvédelmi programja és a Meteorológiai Világszervezet által életre hívott kormányközi közvetítõ testület, aki a tudományos oldal eredményeit közvetíti a világ döntéshozói felé. A jelentések elõtt igen komoly, világszintû egyeztetésen mennek keresztül.

Usrin!

Szerintem amit az elõbb írtál, az mindaddig tisztázatlan marad, amíg KP legutóbbi hozzászólásában taglaltak fennállnak.

Ugyanis amirõl KP írt, az a metnet-en is érzékelhetõ, és meg is van az eredménye. Engem ráadásul pont az bosszant, hogy ezek a "kövületek" azok, akik miatt a hazai "jeleket" (már amennyiben vannak ilyenek) képtelenség felismerni, ill. elfogadni. (Ezért írtam korábban azt, hogy kell még egy generációváltás a szakmában, és illenék már megreformálni a meteorológiai tananyagokat is.)

Floo: a globális átlaghõmérséklet emelkedésén (amit az ábra is mutat) szerintem sem volt különösebb vita - a kérdés az, hogy különféle, nálunk tapasztalható jelenségek ehhez mennyire kapcsolódnak, ill. van-e egyáltalán közük hozzá...

Kp!
Pont ezen megy a vita hogy van-e változás vagy nincs,illetve lehet-e ezt éghajlatváltozásnak minõsiteni,vagy még a normális határokon belül van-e??!!

Én annak azért örülök, hogy nem azon megy a vita, hogy van-e éghajlatváltozás, vagy nincs, mert azon ugyanis már 2001-ben túlhaladott a tudományos közvélemény. Nálunk persze vannak még kövületek, akik nem olvasnak szaklapokat, és vannak meteorológusnak deklarált tévébemondók, akik tájékozatlanságukban hetet-havat összehordanak, ha nekik szegezik az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket.

Azért a Balaton partján lesz még mirõl vitatkozni bõven

Egy kis magyarázat:
Három részre osztható az ábra. Az elsõ a historikus adatok szakasza 1000-1880-ig, amelyhez grönlandi jeget, öreg fák évgyûrûit stb használtak fel. Utána már ez kiegészült mûszeres mérésekkel is 2000-ig. Végül hozzábiggyesztették az éghajlati forgatókönyvek lehetséges változatait 2100-ig.

Szerintem tanulságos az ábra. Nézegessétek.

A júniusi csapadékdiagrammon meg lehet majd figyelni hogy Buda és Pes között ég és föld lesz.

Az azelõttiket is tessék többször átolvasni, és máris okafogyott a vita (nekem se a semmi változáson volt a hangúly, csak az objektív látásmód kihangsúlyozásán, a mihez képest szolgenem jobb megfogalmazása lett András utolsó idézett mondata), legközelebb a találkozón, várok MINDENKIT !

Szerintem is kár vitázni (ld. a tegnapi beírásom), nem a változás ill. megkérdõjelezésén van a hangsúly, hanem az egyének közötti más-más megítélésen, tökéletesen azonosulok Usrin legutóbbi írásának utolós mondatával (az azelõttikkel is), mert megérdemli:

"De épp ennek kivédése érdekében kell ezt a folyamatot minél jobban megismernünk, és épp a tudományos megismerést akadályozza, ha már most a "rendkívülit" látjuk abban is, amiben nem kellene..."

Glider a képeket Gyuri megvizslatta és kiderült hogy rá van másolva,én is sejtettem és hitetlenkedve fogadtam,szal csak kamukép....

De kár, hogy nem tudok menni Paloznakra :-(
Bár, ahogy a hangulatot nézem, néhány "kollégára" tényleg fulladásos halál vár :-)))

(Floo, jók ezek a képek. De tudod, hogy manapság már bármilyen képet lehet kreálni PC-vel, és ha egy szakértõnek adsz egy ilyen fotót, azzal kezdi a kutatást, hogy hamis-e a kép. :-P Függetlenül attól, hogy a kép egyébként valódi.)

Elég súlyos dolog hogy NE azon vitázzunk.... így szól az eleje, tehát a "NE" szó kimaradt. Pedig úgy emlékeztem beírtam, de siettem, sorry.

Szerintem az éghajlatváltozás elég súlyos dolog ahhoz, hogy azon vitázzunk, hogy van e ilyen vagy nincs, és itt most nem kell a magyarországi adatokra hagyatkozni. Alaszkában a permafroszt kiolvadt, a gleccserek eltûnnek! A jég a sarkokon elolvad, a Golf áramlat gyengül, a mérsékjelt övben megszaparodtak a rendkívüli idõjárási események, persze az lehet hogy xy városban Magyarországon nem voltak jelentõs eltérések, de ez csak egy pont a szerkezetben, ettõl még van éghajlatváltozás.

Link
Link
Link

Hát ha ezek igaziak,akkor.....á de tuti nem igaziak ugye???
Beszarok....

Floo: most csak egy dologra reagálnék (többit a találkozón :-)). Gondolom, a 80-as évek legvégére és a 90-es évek elejére emlékszel úgy, hogy nem voltak havat hozó mediciklonok, és már néhány centis hó is eseményszámba ment. Ez bizony így volt akkoriban... de mi volt elõtte? Nagyon különbözõ, mediciklonban és havazásban gazdag, ill. enyhe, szinte hómentes telek váltogatták egymást végig a 20. században. Az sem volt ritka, hogy ezek sorozatban kövessék egymást (pl. az 50-es évek elején rendre igen enyhe telek voltak). Mégis, korábban egy-egy ilyen sorozat végén szó sem volt éghajlatváltozásról; hiszen nem a mediciklonos-havas ill. óceáni frontos-enyhe tél valamelyike a "normális", hanem ezek váltakozása! (Ebbe belefér az is, hogy egy 5-10 éves idõszakra valamelyik típus gyakoribbá válik.) Ráadásul a telek jól mutatják, mennyire más marad meg az egyes emberek emlékezetében a régmúlt idõjárásából: sokan épp azt hozzák fel, hogy nincsenek már "igazi" telek, régen sokkal több hó, és sokkal hidegebb idõ volt... ami szintén erõs túlzás.

Cauchy: azért azt kétlem, hogy a globális felmelegedés (ami - a szélsõségek gyarapodásával szemben - már egyértelmûen bizonyított), csak annak eredménye, hogy az elmúlt évszázadokban negatív anomáliák voltak. Észre kell venni, hogy a Föld átlaghõmérséklete az elmúlt 10 ezer évben még soha nem változott olyan ütemben, mint jelenleg (egyik irányban sem) - elõtte persze igen, de az akkori instabil éghajlat mellett ki sem alakulhatott volna a fejlett emberi kultúra... Valamint: ha a mostani tendencia folytatódik (és az eddig bevált modellek ezt, vagy épp a melegedés gyorsulását jelzik), 20-30 éven belül átlépjük a 16°C-os átlagot, amire az elmúlt 400 ezer(!) évben sem volt példa. Ez nagyon súlyos következményekkel járhat - ezek egyike lehet a szélsõségek gyarapodása. De épp ennek kivédése érdekében kell ezt a folyamatot minél jobban megismernünk, és épp a tudományos megismerést akadályozza, ha már most a "rendkívülit" látjuk abban is, amiben nem kellene...

Cauchy, igazad van, így leírva néhány gondolat néha személyes támadásnak tünik, holott valószínüleg senki sem annak szánta, de miután nem mindenki ismeri a másikat, nem tudjuk a gondolatait olvasni. Szóval ássuk el addig is a csatahöméröt)

Cauchy nem folytatni...folytani...bele az ellenzéket a Balcsiba)))

Már elõre gondolok az augusztusi Metnet találkozóra.. remélem jön minden vitás fél_: BAli, Floo, Snowhunter, Nao, Nyuli
Személyesen szerintem sokkal "ízesebb" és hasznosabb vitákat lehet folytatni