Csillagászat és űrkutatás

Kedélyes délelõtt, paradicsombefõzés, elmennek a magasszintûek, kisüt a Nap, vetítsünk napfoltot! Hátha! Eddig stimmel.
Paradicsom levesz takarékra, macska másik szobába elzár. Kipakolom a távcsõt az erkélyre, megkeresem a napfogyikor használt szép fehér kartonpapíromat, nekiállok beállítgatni, hogy a távcsõ meg a papír is elférjen valahogy, végre sikerül. Valami olyan furcsa... Nézek körbe, hogy akkor mi van? Hol a Nap??? Természetesen befelhõsödik... :-(((((
Mire majd elõbújik, ha elõbújik, tutira eltakarják a fák, vagy a szomszéd ház... :-(

Itt Baján egy kis "mûsor" is jár a mai naphoz. (meg persze a következõ néhányhoz is)

A héten a Nap itt 270 fokon, azaz pontosan nyugaton nyugszik. A Mecsek legmagasabb pontja, a Zengõ pedig pontosan nyugatra fekszik Bajától, így a Nap e hegy mögé száll le.

Link

Ezalkalomból kívánok szép napot mindenkinek!

Link Észrevétlen maradt párszor.

Na ja, csak az elejét eltakarták... :-)

Így kicsit felhõsen még szebb is,mint tiszta égbolton.

Széép!
Nálam ilyen félig felhõs volt csak:
Link

Mai Iridium:Link

Noli, Astroman: köszönöm.

A gépem maximuma (ennél többet nem tudok kihozni belõle pedig jó lenne): Link Talán kellene igazítani rajta egy kicsit de nem nagyon szeretek belepiszkálni...

ISO 400 + F4 + 75mm + 15s + elbénázott fókusz (végtelen helyett kb 10m) =

Nem tudom miért pont így néznek ki a csillagok, de reprodukálható a jelenség.

Köszi!

Nagyon jó képek! Gratula!

Hallod, nagyon jók lettek!!!! Ügyes vagy!

Astroman: Gratula! :o
Iridik: Link Link
Próbálkozás :
Link

Ezt én nem tudnám megszokni...

Éder Ivi mûve! Tõle megszokhattuk!

Azta... Link 120 kép(!), egyenként 5 min. expó, ISO 800.

Jó reggelt! Porördög a Phoenix felvételén:

Link

Cikk róla:
Link

De szép lett! Én ilyet csak a tv elõtt tudok készíteni adás szünetben.

Azért annyira nem fejlett a technikám! Max. egy kis üdítõvel tudnám lelöttyinteni a gépet, nem nitrogénnel! (Na jó, a löttyintés kicsit túlzás!)

Noli , köszi!

Igen! Már 3 szoftvert próbáltam ki az átlagolásra, mire a 3.-kal jó lett (IRIS)!
Legközelebb a mellette levõ Buborék-köd (NGC 7635) lesz a célpont!

Nagyon szép lett!!!

CMOS közben nitrogénnel hûtve (hogy ne zajosodjon)

UHH!12x360 s, ISO800!
Ez is az a bizonyos átlagolásos technika?

Köszönöm!

Technikai infó: 200/1000-es Newton reflektor, EOS 300D, 12x360 s, ISO800!

Minden anyagi részecskének van antirészecskéje, tehát ha van tananyag akkor van antitananyag is
Egébként a folyamat visszafelé is mûködik. Ezt nevezik párkeltésnek.

Ez se 9.-es anyag... Errõl jutott az eszembe hogy akkor a 9.-es tananyagnak is van antianyaga. Na jó, csak viccelgetek...
Astroman, nagyon-nagyon király!

Technikai háttérrõl jó lenne olvasni egy kicsit. (Akár a fotós topicba is mehet)


Egyébként gratulálok. Remek kép.

Megérte! Szép lett. Grat

Végre elnyerte az M52 képem a végleges formáját ( a harmadik szoftverrel )!
És ezzel befejeztem az M52-zést!
Link

Köszi a válaszokat

Hát ez az, no meg sarkifénye is van a Szaturnusznak, csak nem olvastam az okáról még sokat, pusztán a földihez hasonlót emlegettek. Egy ilyen komplex rendszerben azonban én nem zárnék ki más okot sem.
Az Io esetében teljesen OK az ügy, az egy nagyon spéci jószág.

Imádom, hogy ilyen sokszínû a világunk! :-)

Nem tudok ilyenrõl. A Szaturnusz holdjain nincs olyan vulkáni tevékenység mint az Ion. Így nincs is olyan nagyobb mennyiségû anyag ami ionizálódna és megindulna a bolygó felé. Annak ellenére sem, hogy azért elég szemetes a környék
Bár a porrészecskék felületén ugyanúgy keletkeznek ionok. A gyûrûkben látható "küllõk" mindenesetre arra utalnak, hogy a mágneses tér eljátszadozik ezekkel.

Tutod, mire lennék kíváncsi? Hogy a Szaturnusz esetében van-e olyan sarkifény-hatása a holdakról felé áramló cuccnak, mint a jupiter / Io összefüggésben? Errõl nem tudsz valamit?

Igen, kb 90-100 Jupiter tömeg. Csillagmodellek 0,08 naptömeggel számolnak. A p-p ciklus ilyen tömegnél indulhat be a magban. De itt sem olyan egyértelmû a helyzet. Kb mint a kisbolygó és a meteorit között.

Mert az antianyag bármily hihetetlen is, az anyag antirészecskéibõl áll. Nem olyan megfogható mint az elektromos töltés. Már amennyire az az! Gondoljunk csak bele jobban! A lényeg, ha egy részecske találkozik az õ antijával, akkor annihilálódik mind a kettõ, és a tömegüknek megfelelõ energia szétsugárzódik. Pontosabban egy olyan energiájú foton marad hátra. (ez általában gamma-foton)

Én úgy tudom, ez kicsit bonyolultabb, és sokszoros jupiternyi tömeg kell ahhoz is, hogy barna törpévé nõhessen egy ojjektum.

Csináltam egy gyors számolást. Ha minden nap elnyelne egy ilyen méretû holdat (1e12 kg nagyságrend) akkor nagyjából 3 milliárd év alatt nõne a tömege 1%-kal.

Itt az eredeti NASA cikk, hírlevélben ötödikén jött ki:
Link
:-) A válaszom tehát igen. :-)
Az index cikk kicsit részletszegény. (nekem a NASA cikk is...)

Á... Akkor az anyag "megmarad, csak mégsem".
Más: azt kérdezném, hogy az anyag/ellenanyag miért pusztítaná el egymást? Mivel teljesen ellentettjei egymásnak ezért nem csak kioltaniuk kellene egymást? "Semlegessé" válnának. Mint pl az atomban is ugye ugyanannyi p+ van mint e- ezért semlegesek...?

Ha ez így van akkor a Szaturnusz egy idõ után az egész Naprendszert felemésztené. És minél nagyobbra hízna annál gyorsabban tudná "beszippantani" a bolygókat (egyre komolyabb tömege miatt).

Hm, érdekes. Kíváncsi lennék, hány holdat és kisbolygót emésztett már fel ez az óriás.
És az is érdekelne pl., hogy a sok magához vonzott anyag (amibõl gondolom jelentõs mennyiség a bolygóra is zuhant, növeli-e annyira a bolygó tömeget, hogy ezáltal a tömegvonzása is megváltozzon. Azaz elképzelhetõ-e, hogy egyre súlyosodva egyre távolibb objektumokat legyen képes befogni. Valahol olvastam, hogy a naprendszer óriásbolygóinak csupán a Nap állt útjukban ahhoz, hogy õk maguk is napok legyenek.

Link
Tudtátok?

Kábé

Tegnap egy olyan szobába keveredtem ahol volt tévé is. Éppen a híradó ment.

Tegnap egy olyan szobába keveredtem ahol volt tévé is. Éppen a híradó ment. A következõ "információ" hangzott el az LHC-rõl:
"a gyorsítóban olyan atomnál kisebb tömegû részecskék keringenek körpályán, amelyek ütközésekor olyan körülmények lesznek, mint a Föld keletkezésekor"
A feladat a következõ: kérem húzza alá a valóságnak megfelelõ információkat


Ervin! A fekete lyukban a szingularitásba kerül az anyag. Csak az tömege és az impulzusmomentuma marad meg. A világûrben lévõ "semmi" sem semmi. Híg (barionos)anyag ill (nem csak barionos) részecskeleves. Nagyon általánosítva: interplanetáris, intersztelláris és intergalaktikus. Ebben a sorrendben a sûrûség csökken, a hõmérséklet nõ.

A Dexion-féle kérdésekrõl hosszabban, ezért késõbb

Angyalom, mi városi patkányok sajnos nem nagyon látunk ilyesmit... :-(

Taurida meteort nem nagyon láthattál viszont, az õsz végi raj, ha jól tudom. Lehetett Aurigida vagy szeptemberi Perseida.

Ma hajnali 4:40 perckor egy hatalmas fénypiramis emelkedett ki abból az irányból ahonna késõbb a nap kelt és ami az az ekliptika síkját követte. Nagyon feltûnõen látszott!

100% hogy az állatövi fény volt az - tiszta levegõ - távoli városi fények.

Kimentünk vaksötétben fürödni és akkor láttam hogy mennyire csodálatos az égbolt. Késõbb az ISS is elsuhant ÉK-en. Majd néhány lassú Taurida meteor világította be szószerint az eget.

Azthittem hogy teli lesz a fórum állatövi fényekkel de sajna nem!

Remek szórakoztató irodalom, ennyi az egész:-) Azért említettem, meg mert érdekes volt a könyvben olvasni róla, és most a hír elõtérbe került.

Szia!
Igen bolygóközi anyagnak hívják vagy sötét anyagnak! A Fekete-lyukakról nem sokat tudok A bolygóközi anyagról meg szerintem még vizsgálódnakMintha úgy olvastam volna
Ha rosszat írtam bocsi, csak olvasmányok alapján jegyeztem meg vmit

Am. Csillagos estét mindenkinek

Nem semmi dolog ez az egész "bizbere". Ezt is megéltem.
De lenne egy nem idevágó kérdésem: a fekete lyuknál az anyagok hová kerülnek? Az tudom hogy "beszippantja" az anyagot, de hová szívja be? Porzsák? Ja és ha már írok... Akkor megkérdezném hogy a világûrben lévõ "semmi" az voltaképp micsoda? Milyen anyagok alkotják? (Egyébként ezt hívják bolygóközi anyagnak?)